Délmagyarország, 1985. október (75. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-09 / 237. szám

Szerda, 1985. október 9. Szeged fölszabadulásának évfordulóján Koszorúzási ünnepségek Szeged e heten októbe- 11-en ünnepli felszabadulása­nak 41 évfordulóját é nagy esemeny tiszteletére az MSZMP őseged Városi Bizottsága, Szeged Megyei Város Tanácsa, a Hazafias Népfront városi bizottsága, valamint az MSZBT Szeged városi tagcsoportjai koszorúzási ünnep­séget rendez A kegyelet és a megemlékezés virágait he­lyezik el penteken délután 3 órako- a Belvárosi és a Du­gonics temetőkben, a felszabadítok sírjainál, délután 4 órakor pedig a Széchényi téri szovjet hósi emlékművek űz ezredik kistraklor Elkészült az ezredik kis­traktor a győri Rába Magyar Vagon- és Gépgyárban. Az elsőket 1983 végén szerel­ték össze, a sorozatgyártás pedig az elmúlt évben kez­dődött meg A formaterve­zett kistraktorhoz több mint tízféle munkagép kapcsolha­tó, egyebek között áruszállí­tó utánfutó is Mindenféle a hizlaldáról EssunK tu. a szaraz ada tokon El is hagyhatnánk őket, de néha hivatkoznunk kell rájuk, igy legalább egy csomóban itt van a lényege. Ásotthalmon, az erdő szélén, nyárfák között tizenhárom éve működik egy nagy ser­téstelep. A malacok ott szü­letnek, csak meghízva jön­nek ki belőle. Évente 9 ezer 500. Hat évvel később föl­újították úgy, hogy kétezer­rel többet tudjon produkál­ni. A fölújításban sok okos elgondolás volt, lényegesen jobb lett a lényegesen több disznónak is, de most kény­szerűségből megint rájöttek valamire. Ha két hatalmas ól között elkerítik a terüle­tet, oda is lehet jószágot tenni. Igaz, nem lesz olyan elegáns, képes belefeküdni saját mocskába is, de job­ban érzi magát. Kilókkal, illetve napokkal is mérhe­tő a szemmel is látható jobb közérzet, mert gyorsabban fejlődik. Az is meglehet, hogy kitalálják egyszer az egészen egy.:zerű, de válto­zatlanul hatalmas telepet. A hízott állatott átmenetileg Vásárhelyre szállítják, amíg a szegec'i vágóhíd rekon­strukciója tart, de idén 1500­at élve szállítottak Romá­niába is. Átlagosan 105 kilós korában vágják a vágni va­lót. A nyárfákat környezetvé­delmi szempontok szerint telepítették ide. Ami emész­tés után megmarad, közös tárolóba gyűjtik, szivattyú­val belenyomatják egy üle­pítőbe, a szilárdabb részét tőzeggel keverve talajjaví­tásra használják, a hígab­bat egy bonyolult csatorna­rendszerrel egyszerűen el­szikkasztják a fák között. A létezhető legegyszerűbb megoldás addig, amíg a nemrég emlegetett japán módszer szele el nem ér idáig. Mostani áron számol­va negyvenmillió az évi árbevétel, ebből 2,4 millió a tiszta haszon. Idén valami­vel több, már a hárommil­liónál tartanak. Negyvenhét dolgozó van itt, beleértve a műhelyeseket is, és kizáró­lag csak az állami gazdaság ,üzemi konyhái számára vágnak saját maguk. Bőví­teni szeretnék a húsföldol­gozót, legalább a környék falvait akarják ellátni friss hússal, hurkával és kolbász­szal. Nehéz volt megszoknia az itteni munkarendet, aki ide jött dolgozni. Aki bejön, két öltözőn át juthat csak be a telepre, közben fürdenie is muszáj, ki-bejárni tehát nem lehet. Az otthoni munkákat, a paprikaszedést, kukoricatörést is kénytele­nek a rendes munkarendhez igazítani. Ezt is meg lehet szokni, emiatt alig hagyta itt valaki is a telepet. Pedig a szag, hiába fürdenek na­ponta kétszer, beleissza ma­gát az emberek bőrébe, és nehezen kopik ki belőle, ök már nem is érzik, legföl­jebb a feleség említi néha otthon: ejnye, fiam! Azt mondják, reggelente leg­alább ötszáz embert visznek el a faluból a buszok —> a Ruhagyár, a Konzervgyár, a Zöldért, a Délép, a Vízmű­vek, a magas- és mélyépítők — de ők inkább itthon ma­radnak. Naponta legalább két órát nyernek vele. Sze­rintük elmennek mind, akik az olajos rongyot szeretik jobban markolászni, és itt maradnak, akik a szaggal is meg tudnál baratkozm Jól keresnek, akik marad nak, kedvezmenyes fuvart kapnak a vállalattól, az il­letményföld termését ingyen szállítják be, és fát-szenet szállítani is előállnának az autók, ha nem kellene sor­baállnia este annak, aki reggel öt mázsa szenet akar kapni. A bérezés körül egészen új szelek fújdogálnak. Ha elmegy mégis valaki, annak a bérét teljes egészében fölhasználhatják. Mennyi időnek kellett eltelnie, amíg végre a felét magukra költ­hették! Ez a másik fele már lényegesen gyorsabban ment. Már csak a vállalati anekdotakincset gyarapítja az a szamárság, hogy tengő­lengő emberekkel kellett hi­gítaniok a létszámot, hogy véletlenül se kelljen többet fizetni annak, aki megdol­gozott érte, pedig nemrég még így volt. Eljutottak oda, hogy el is lehet már küldeni, aki nem akar dol­gozni, bár az összeszokott társaság inkább ránevelni akar mindenkit a tisztessé­ges munkára. Amennyire lehet, a fizetéseket igyekez­nek az igényekhez igazítani — persze, ez mindig csak álom marad —, leginkább az alapbérekhez járuló úgy­nevezett mozgóbérrel lehet hatni az emberekre. Addig-addig takarékos­kodtak a fűtéssel, hogy mindössze négy nagy ólat fűtenek csak, azt se padló­fűtéssel, inkább oldalra sze­relik a hőleadó szerkezete­ket. Meglepődöm rajta, nemrégen írtam, hogy gé­emká alakult a padlófűté­sek tervezésére és szerelé­sére. Ha a lakásokban az a jobb, akkor itt miért nem? Azt mondja Kiss Géza és Nóvák Sándor is, ne kezdje­nek ellenpropagandát, mert itt egészen más a helyzet. Az ólak padlózatának csak kicsike részét érte a fűtés, hamar elszállt, a lakásokban viszont az egész padlót me­legítik. A legnagyobb fölfe­dezésük mégis az, hogy nem föltétlenül kell füteniük a disznókra. Hatalmas pénze­ket jelent ez a fölismerés. Újra Kiderült elbírja az ál­lat a friss levegőt is Mint ahogy az is, hogy a ventil­látoros szellőzésnél jobb le­het a termeszetes, csak az ablakot kell kiszedniök hoz­zá. Ellentéte is van a jó ötle­teknek. Végzett kísérleteket ez a telep is, arra, hogyan lehet lóbabbal pótolni a szóját. Az egyik itthon ter­meszthető, a másikat na­gyon messziről hozzuk, drá­ga valutáért. A kísérlet nem volt felhőtlen, mert a lóbab­ban kevesebb a fehérje, mint a szójában, ezért to­vábbra is hozzuk kintről a szóját, és visszük ki helyette lóbabot. — A tiszta kukorica ezu­tán is álom marad? Régen is meghíztak a disznaink, pedig 1 táptakarmánynak a hírét se halottuk — Egészen más világ volt az, és visszahozni nem na­gyon lehet. Fölnőtt a jószág konyhai hulladékon, hizlalás előtt kapta a tököt, hadd táguljon a gyomra, közben zsákszámra hordták neki a gazt, elte a lucernát, tehát hozzájutott annyi nyom­elemhez is, amennyi szer­vezete fölépítéséhez szüksé­ges. Ki tudna ellátni kilenc* ezernél is több disznót kony­hai hulladékkal, gazzal, tök­kel, lucernával? Bele kell kavarnunk a nyomelemeket a takarmányba, bele a fe­hérjét is, mert különben nem hízna meg. És elsőszá­mú tényezőként lépett elő az idő. Azelőtt szép lassan fölnőtt, szépen-lassan meg­hízott, és karácsonyra le le­hetett vágni. Ki győzné ezt kivárni ma, megint csak a 9,5 ezerrel? Ha mindegyi­ken csak egy hetet nyerhet­nénk, akkor is ezt kellene választanunk, de itt hóna­pokat vesztenénk, ha visz­szaszoktatnánk őket. — Ne kerülgessük a té­mát, mondjuk ki, hogy en­nek a gyorsaságnak is van ára: vizenyösebb lesz a hús, és egy szegedi professzor vizsgálatai szerint más lesz a fehérje szerkezete is. — Lehet, hogy egyszer ezt is figyelembe tudjuk venni. Horváth Dezső Embert próbáló ősz A mezőgazdasági munka mindig iz­mot feszítő, ideget próbáló elfoglalt­ság. Ősszel pedig kiváltképpen az. A mezőgazdaságban dolgozók nem pihenhet­nek, mert éppen ősszel sokasodnak tenni­valóik. Betakarítják a termést, vetéssel alapozzák a következő esztendőt. Ilyenkor 2,8 millió hektáron szedik a kukoricát, a burgonyát, a cukorrépát, a napraforgót, előkészítik a vetéshez a talajt, majd ott forognak a vetögépek. Néhány hét alatt 20-22 millió tonna terményt szállítanak magtárba, majorba, megközelítően ennyi vetőmagot, műtrágyát, szerves trágyát mozgatnak ellentétes irányba, összesen mintegy 45 millió tonna árut szállítanak a gazdaságok Rendkívül nagy teher ez a gazdaságok­ban dolgozóknak, aprólékos szervezőmun­kát kíván mindenkitől. Óvakodnunk kell a hibáktól is, hiszen néhány hét alatt egész esztendei fáradozásunk válhat sem­mivé mert hiába sorakoznak vastag csö­vek a kukorica szárán, ha figyelmetlen­ségből vagy más emberi hibából nem ke­rülhetnek a magtárba. S hiába is kerülnek oda, ha túlságosan magas a termelés költsége, mert így elmarad a várt haszon. A gazdaságok a termelés jövedelmező­ségének javításában érdekeltek, s a be­takarítás sikere ezt számottevően befo­lyásolhatja. Ilyenkor gyorsan növekednek a költségek, hiszen sokba kerül a trakto­rok, kombájnok munkája, magas a szá­rítás és a szállítás költsége. Az ősz az egész esztendőben a legenergiaigényesebb évszak. Az idén. amikor szűkében va­gyunk az energiának, ezért a takarékos­ság fontos, és a gyakorlatban alkalmazan­dó követelménnyé lép elő. A takarékosság szabályainak betartása mindenkinek közös érdeke. A népgazdaságnak azért. mert drága pénzen is csak nehezen bővíthetők az energiaforrások, a gazdaságok pedig az ésszerűbb gazdálkodás révén növelhetik jövedelmezőségüket, amely ugyancsak elemi érdekük. A takarékosság persze- soha nem hagy­ható figyelmen kívül, legfeljebb a pénz­ügyileg nehezebb időkben nagyobb hang­súlyt kap a gazdálkodás követelményei között. Túlzásba azonban semmikor nem vihető, mert könnyen pazarlássá válhat. A pazarló takarékosságnak az idén is több jelét tapasztalhatjuk. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium adatai szerint a szokásosnál kevesebb jó minőségű és termőképességű vetőmagot vásároltak a gazdaságok. Visszamondták korábbi mű­trágya-megrendeléseiket is, összesen mint­egy 60 ezer tonna hatóanyag hiányzik a földekről a tervezetthez képest. A vártnál és a lehetségesnél tehát rosszabb a vető­ágy előkészítése, és silányabb mag kerül bele. Ennek csak egyetlen követkeménye lehet: a kisebb termés. A műtrágyázás fé­kezése pedig szinte kínálja magát. A föl­dek termőképessége sokat javult az el­múlt évtizedekben. N em jó, hogy a tápanyag-visszapótlás sok helyütt elmarad a növények igényeitől. Ez pedig hosszabb távon ellentmond a növénytermelési tervek tel­jesítésének. A világ élvonalához tartozó gabonatermelésünk ugyanis több, egymást kiegészítő termelési tényező következmé­nye: a jó vetőmag- és műtrágyaellátásé, a technikai eszközök és a hozzájuk iga­zítható technológiák fejlődéséé, és a szor­galmas munkáé egyaránt. Ha ezek közül bármelyik is hiányzik, a többi hatása is gyengül, s romlanak a termelési ered­mények. Ma persze még nincs veszélyhelyzetben a terv teljesítése, ám a felhők már gyüle­keznek a növénytermelés ege fölött. Szét­oszlatásuk csak egyetlen módszerrel tör­ténhet: a termelési tényezők harmóniájá­nak megteremtésével. Nyelvrokonság, jó barátság Messziről érkezett négy fiatalember Szegedre, még az elmúlt héten, október 3­án. Finnországban ültek re­pülőre, hogy eleget tegye­nek a KISZ Szeged városi bizottsága meghívásának. A finnországi testvérváros, Turku fiataljai örömmel fo­gadják az együttműködésre törekvő KISZ-esek barátsá­gát. s hasonlóképpen viszo­nozzák. Mi sem jobb bizo­nyíték ennek igazolá­sára, mint az elmúlt tíz esztendő. amikor is a két település ifjúsági vezetői évente találkoztak, ismerkedtek egymással. Tuomo Raasiót, az ifjú­sági bizottság elnökét, a de­legáció vezetőjét, Arto Jo­kelát. Heimo Rauhalát és Pekka Seikót gazdag prog­ram várta. A SZOTE-n, a Tarján IV-es számú iskolá­ban, Ásotthalmon, az erdé­szeti szakmunkásképzőben betekinthettek a szegedi, s általa a magyar oktatási intézmények életébe. Körbe­járták az olajipari létesít­ményeinket, ezáltal képet alkothattak az ..iparos Sze­gedről". Mórahalmon, a Ho­mokkultúra Szakszövetke­zetben, valamint kistermelő­nél tett viziten a városkör­nyék mezőgazdaságát ta­nulmányozhatták. Hogyan telnek egv szegedi família napjai? Nos, erre a kérdés­re is választ kaptak, család­látogatáson. Tegnap, kedden délután a KISZ Szeged városi bi­zottságán Tuomo Raasio ér­tékelte tapasztalataikat. Na­gyon hasznosnak, igen vál­tozatosnak minősítétte, s a gazdag élményekért köszö­netet mondott mindannyiuk nevében. A házigazdákkal közösen e zárómegbeszélé­sen keresték az epvüttmű­ködés további lehetőségeit is. Tóth Tamás, a szegedi KISZ-bizottság első titkára a meglevő kereteket megfe­lelőnek tartva, elmondta, sport- és kulturális delegá­ciók cseréjét, valamint gyer­mekcsoportok üdültetését szervezhetnék. A fiatalok megállapodtak abban, hogy 1986 júniusá­ban szegedi delegáció uta­zik Turkuba, s még ugyan­azon a nyáron egy buszra való finn turista látogat Szegedre, az ifjúsági naook ideién. Nemcsak annak programjain vesznek részt, hanem egyhetes magyaror­szági kirándulásukba or­szágjáró túra is belefér. Szabó Ágnes városi úttörő­elnök 10-15 tagú pionírcso­portnak adott meghívást, a városi tanács balatonkene­sei nyári táborába. Cserébe a következő nyáron szegedi gyerekek vakációznak majd Turkuban. Tuza Klára, Pásztiné Mészáros Éva és Csányi Zoltán, a KISZ-bi­zottság titkárai szakmai ta­nulmányi utakat, tapaszta­latcseréket ajánlottak. Ezek keretében turkui fiatalok bővíthetnék ismereteiket a mezőgazdaság területén. és fölsőoktatási intézmények­ben. A turkui ifjúsági bizott­ság ma. szerdán utazik el Szegedről. M. E. Somoevl Károlyné felvétele Felújítják a Tanácsköztársaság útján a burkolatot a hídfő és a Vörösmarty ulca kö­zötti szakaszon. A munkálatok idején nem zárják el az úttestet a forgalom elöl. éppen ezért, kérjük a járművezetőket, hogy fokozott figyelemmel közlekedjenek Hűvészetpolitilcánk időszerű kérdései Tegnap, kedden délután ülést tartott a Csongrád megyei tanács mellett műkö­dő művészeti tanácsadó tes­tület. A résztvevőknek elő­ször Koncz János, a megyei pártbizottság titkára tartott eleadíst műv ';z •tpolitikánk időszerű kérdéseiről. Szólt többek közt a nemzetközi kapcsolatok művészeti életet befolyásoló tényezőiről, gaz­daság és kultúra kölcsön­hatásairól. a művészeteknek a közművelődésben betöltött szerepéről. Az ülésen részt vett, és a vitába bekapcsoló­dott Győri Imre, az Orszá­gos Közművelődési Tar.ács elnöke is. A tanácsadó testület tag­jai ezután élénk eszmecse­rét folytattak az Í986. évi megyei kiáiiitási tervről. Ebbe bepillantva érdemes már előre fölhívni a figyel­met néhány jelentősnek ígér­kező szegedi tárlatra. Az év eleién Kohán György képeit láthatják a tárlatlátogatók, bemutatja szobrait Szervá­tiusz Tibor, emlékkiállítás idézi Aba-Novák Vilmos művészetét. Az ünnepi hetek ideién rendezik meg a XXV. szegedi nyári tárlatot és Kő Pál szobrászművész kiállítását. A szegedi alkotók közül megismerkedhetünk többek között Nóvák And­rás, Pataki Ferenc, Dér Ist­ván, Fontos Sándor. Papp György új munkáival. Nemzetközi tudományos ülés Szlávok, protobolgárok és Bizánc címmel Metódnak, a szláv írásbeliség megterem­tője halálának 1100. évfor­dulója alkalmából a József Attila Tudományegyetem és a Szegedi Akadémiai Bizott­ság nemzetközi tudományos konferenciát rendez a SZAB Somogyi utca 7. szám alatti szókházában. A kétnapos rendezvényen 23 előadás hangzik el. A szovjet, bolgár, belga és magyar szakembe­rek komplex tudományos módszerrel igyekeznek meg­világítani Metód életének és tevékenységének főbb moz­zanatait. ( I

Next

/
Oldalképek
Tartalom