Délmagyarország, 1985. október (75. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-09 / 237. szám

Szerda, 1985. október 9. Szeged fölszabadulásának évfordulóján Koszorúzási ünnepségek Szeged e heten októbe- 11-en ünnepli felszabadulásanak 41 évfordulóját é nagy esemeny tiszteletére az MSZMP őseged Városi Bizottsága, Szeged Megyei Város Tanácsa, a Hazafias Népfront városi bizottsága, valamint az MSZBT Szeged városi tagcsoportjai koszorúzási ünnepséget rendez A kegyelet és a megemlékezés virágait helyezik el penteken délután 3 órako- a Belvárosi és a Dugonics temetőkben, a felszabadítok sírjainál, délután 4 órakor pedig a Széchényi téri szovjet hósi emlékművek űz ezredik kistraklor Elkészült az ezredik kistraktor a győri Rába Magyar Vagon- és Gépgyárban. Az elsőket 1983 végén szerelték össze, a sorozatgyártás pedig az elmúlt évben kezdődött meg A formatervezett kistraktorhoz több mint tízféle munkagép kapcsolható, egyebek között áruszállító utánfutó is Mindenféle a hizlaldáról EssunK tu. a szaraz ada tokon El is hagyhatnánk őket, de néha hivatkoznunk kell rájuk, igy legalább egy csomóban itt van a lényege. Ásotthalmon, az erdő szélén, nyárfák között tizenhárom éve működik egy nagy sertéstelep. A malacok ott születnek, csak meghízva jönnek ki belőle. Évente 9 ezer 500. Hat évvel később fölújították úgy, hogy kétezerrel többet tudjon produkálni. A fölújításban sok okos elgondolás volt, lényegesen jobb lett a lényegesen több disznónak is, de most kényszerűségből megint rájöttek valamire. Ha két hatalmas ól között elkerítik a területet, oda is lehet jószágot tenni. Igaz, nem lesz olyan elegáns, képes belefeküdni saját mocskába is, de jobban érzi magát. Kilókkal, illetve napokkal is mérhető a szemmel is látható jobb közérzet, mert gyorsabban fejlődik. Az is meglehet, hogy kitalálják egyszer az egészen egy.:zerű, de változatlanul hatalmas telepet. A hízott állatott átmenetileg Vásárhelyre szállítják, amíg a szegec'i vágóhíd rekonstrukciója tart, de idén 1500at élve szállítottak Romániába is. Átlagosan 105 kilós korában vágják a vágni valót. A nyárfákat környezetvédelmi szempontok szerint telepítették ide. Ami emésztés után megmarad, közös tárolóba gyűjtik, szivattyúval belenyomatják egy ülepítőbe, a szilárdabb részét tőzeggel keverve talajjavításra használják, a hígabbat egy bonyolult csatornarendszerrel egyszerűen elszikkasztják a fák között. A létezhető legegyszerűbb megoldás addig, amíg a nemrég emlegetett japán módszer szele el nem ér idáig. Mostani áron számolva negyvenmillió az évi árbevétel, ebből 2,4 millió a tiszta haszon. Idén valamivel több, már a hárommilliónál tartanak. Negyvenhét dolgozó van itt, beleértve a műhelyeseket is, és kizárólag csak az állami gazdaság ,üzemi konyhái számára vágnak saját maguk. Bővíteni szeretnék a húsföldolgozót, legalább a környék falvait akarják ellátni friss hússal, hurkával és kolbászszal. Nehéz volt megszoknia az itteni munkarendet, aki ide jött dolgozni. Aki bejön, két öltözőn át juthat csak be a telepre, közben fürdenie is muszáj, ki-bejárni tehát nem lehet. Az otthoni munkákat, a paprikaszedést, kukoricatörést is kénytelenek a rendes munkarendhez igazítani. Ezt is meg lehet szokni, emiatt alig hagyta itt valaki is a telepet. Pedig a szag, hiába fürdenek naponta kétszer, beleissza magát az emberek bőrébe, és nehezen kopik ki belőle, ök már nem is érzik, legföljebb a feleség említi néha otthon: ejnye, fiam! Azt mondják, reggelente legalább ötszáz embert visznek el a faluból a buszok —> a Ruhagyár, a Konzervgyár, a Zöldért, a Délép, a Vízművek, a magas- és mélyépítők — de ők inkább itthon maradnak. Naponta legalább két órát nyernek vele. Szerintük elmennek mind, akik az olajos rongyot szeretik jobban markolászni, és itt maradnak, akik a szaggal is meg tudnál baratkozm Jól keresnek, akik marad nak, kedvezmenyes fuvart kapnak a vállalattól, az illetményföld termését ingyen szállítják be, és fát-szenet szállítani is előállnának az autók, ha nem kellene sorbaállnia este annak, aki reggel öt mázsa szenet akar kapni. A bérezés körül egészen új szelek fújdogálnak. Ha elmegy mégis valaki, annak a bérét teljes egészében fölhasználhatják. Mennyi időnek kellett eltelnie, amíg végre a felét magukra költhették! Ez a másik fele már lényegesen gyorsabban ment. Már csak a vállalati anekdotakincset gyarapítja az a szamárság, hogy tengőlengő emberekkel kellett higítaniok a létszámot, hogy véletlenül se kelljen többet fizetni annak, aki megdolgozott érte, pedig nemrég még így volt. Eljutottak oda, hogy el is lehet már küldeni, aki nem akar dolgozni, bár az összeszokott társaság inkább ránevelni akar mindenkit a tisztességes munkára. Amennyire lehet, a fizetéseket igyekeznek az igényekhez igazítani — persze, ez mindig csak álom marad —, leginkább az alapbérekhez járuló úgynevezett mozgóbérrel lehet hatni az emberekre. Addig-addig takarékoskodtak a fűtéssel, hogy mindössze négy nagy ólat fűtenek csak, azt se padlófűtéssel, inkább oldalra szerelik a hőleadó szerkezeteket. Meglepődöm rajta, nemrégen írtam, hogy géemká alakult a padlófűtések tervezésére és szerelésére. Ha a lakásokban az a jobb, akkor itt miért nem? Azt mondja Kiss Géza és Nóvák Sándor is, ne kezdjenek ellenpropagandát, mert itt egészen más a helyzet. Az ólak padlózatának csak kicsike részét érte a fűtés, hamar elszállt, a lakásokban viszont az egész padlót melegítik. A legnagyobb fölfedezésük mégis az, hogy nem föltétlenül kell füteniük a disznókra. Hatalmas pénzeket jelent ez a fölismerés. Újra Kiderült elbírja az állat a friss levegőt is Mint ahogy az is, hogy a ventillátoros szellőzésnél jobb lehet a termeszetes, csak az ablakot kell kiszedniök hozzá. Ellentéte is van a jó ötleteknek. Végzett kísérleteket ez a telep is, arra, hogyan lehet lóbabbal pótolni a szóját. Az egyik itthon termeszthető, a másikat nagyon messziről hozzuk, drága valutáért. A kísérlet nem volt felhőtlen, mert a lóbabban kevesebb a fehérje, mint a szójában, ezért továbbra is hozzuk kintről a szóját, és visszük ki helyette lóbabot. — A tiszta kukorica ezután is álom marad? Régen is meghíztak a disznaink, pedig 1 táptakarmánynak a hírét se halottuk — Egészen más világ volt az, és visszahozni nem nagyon lehet. Fölnőtt a jószág konyhai hulladékon, hizlalás előtt kapta a tököt, hadd táguljon a gyomra, közben zsákszámra hordták neki a gazt, elte a lucernát, tehát hozzájutott annyi nyomelemhez is, amennyi szervezete fölépítéséhez szükséges. Ki tudna ellátni kilenc* ezernél is több disznót konyhai hulladékkal, gazzal, tökkel, lucernával? Bele kell kavarnunk a nyomelemeket a takarmányba, bele a fehérjét is, mert különben nem hízna meg. És elsőszámú tényezőként lépett elő az idő. Azelőtt szép lassan fölnőtt, szépen-lassan meghízott, és karácsonyra le lehetett vágni. Ki győzné ezt kivárni ma, megint csak a 9,5 ezerrel? Ha mindegyiken csak egy hetet nyerhetnénk, akkor is ezt kellene választanunk, de itt hónapokat vesztenénk, ha viszszaszoktatnánk őket. — Ne kerülgessük a témát, mondjuk ki, hogy ennek a gyorsaságnak is van ára: vizenyösebb lesz a hús, és egy szegedi professzor vizsgálatai szerint más lesz a fehérje szerkezete is. — Lehet, hogy egyszer ezt is figyelembe tudjuk venni. Horváth Dezső Embert próbáló ősz A

mezőgazdasági munka mindig izmot feszítő, ideget próbáló elfoglaltság. Ősszel pedig kiváltképpen az. A mezőgazdaságban dolgozók nem pihenhetnek, mert éppen ősszel sokasodnak tennivalóik. Betakarítják a termést, vetéssel alapozzák a következő esztendőt. Ilyenkor 2,8 millió hektáron szedik a kukoricát, a burgonyát, a cukorrépát, a napraforgót, előkészítik a vetéshez a talajt, majd ott forognak a vetögépek. Néhány hét alatt 20-22 millió tonna terményt szállítanak magtárba, majorba, megközelítően ennyi vetőmagot, műtrágyát, szerves trágyát mozgatnak ellentétes irányba, összesen mintegy 45 millió tonna árut szállítanak a gazdaságok Rendkívül nagy teher ez a gazdaságokban dolgozóknak, aprólékos szervezőmunkát kíván mindenkitől. Óvakodnunk kell a hibáktól is, hiszen néhány hét alatt egész esztendei fáradozásunk válhat semmivé mert hiába sorakoznak vastag csövek a kukorica szárán, ha figyelmetlenségből vagy más emberi hibából nem kerülhetnek a magtárba. S hiába is kerülnek oda, ha túlságosan magas a termelés költsége, mert így elmarad a várt haszon. A gazdaságok a termelés jövedelmezőségének javításában érdekeltek, s a betakarítás sikere ezt számottevően befolyásolhatja. Ilyenkor gyorsan növekednek a költségek, hiszen sokba kerül a traktorok, kombájnok munkája, magas a szárítás és a szállítás költsége. Az ősz az egész esztendőben a legenergiaigényesebb évszak. Az idén. amikor szűkében vagyunk az energiának, ezért a takarékosság fontos, és a gyakorlatban alkalmazandó követelménnyé lép elő. A takarékosság szabályainak betartása mindenkinek közös érdeke. A népgazdaságnak azért. mert drága pénzen is csak nehezen bővíthetők az energiaforrások, a gazdaságok pedig az ésszerűbb gazdálkodás révén növelhetik jövedelmezőségüket, amely ugyancsak elemi érdekük. A takarékosság persze- soha nem hagyható figyelmen kívül, legfeljebb a pénzügyileg nehezebb időkben nagyobb hangsúlyt kap a gazdálkodás követelményei között. Túlzásba azonban semmikor nem vihető, mert könnyen pazarlássá válhat. A pazarló takarékosságnak az idén is több jelét tapasztalhatjuk. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium adatai szerint a szokásosnál kevesebb jó minőségű és termőképességű vetőmagot vásároltak a gazdaságok. Visszamondták korábbi műtrágya-megrendeléseiket is, összesen mintegy 60 ezer tonna hatóanyag hiányzik a földekről a tervezetthez képest. A vártnál és a lehetségesnél tehát rosszabb a vetőágy előkészítése, és silányabb mag kerül bele. Ennek csak egyetlen követkeménye lehet: a kisebb termés. A műtrágyázás fékezése pedig szinte kínálja magát. A földek termőképessége sokat javult az elmúlt évtizedekben. N

em jó, hogy a tápanyag-visszapótlás sok helyütt elmarad a növények igényeitől. Ez pedig hosszabb távon ellentmond a növénytermelési tervek teljesítésének. A világ élvonalához tartozó gabonatermelésünk ugyanis több, egymást kiegészítő termelési tényező következménye: a jó vetőmag- és műtrágyaellátásé, a technikai eszközök és a hozzájuk igazítható technológiák fejlődéséé, és a szorgalmas munkáé egyaránt. Ha ezek közül bármelyik is hiányzik, a többi hatása is gyengül, s romlanak a termelési eredmények. Ma persze még nincs veszélyhelyzetben a terv teljesítése, ám a felhők már gyülekeznek a növénytermelés ege fölött. Szétoszlatásuk csak egyetlen módszerrel történhet: a termelési tényezők harmóniájának megteremtésével. Nyelvrokonság, jó barátság Messziről érkezett négy fiatalember Szegedre, még az elmúlt héten, október 3án. Finnországban ültek repülőre, hogy eleget tegyenek a KISZ Szeged városi bizottsága meghívásának. A finnországi testvérváros, Turku fiataljai örömmel fogadják az együttműködésre törekvő KISZ-esek barátságát. s hasonlóképpen viszonozzák. Mi sem jobb bizonyíték ennek igazolására, mint az elmúlt tíz esztendő. amikor is a két település ifjúsági vezetői évente találkoztak, ismerkedtek egymással. Tuomo Raasiót, az ifjúsági bizottság elnökét, a delegáció vezetőjét, Arto Jokelát. Heimo Rauhalát és Pekka Seikót gazdag program várta. A SZOTE-n, a Tarján IV-es számú iskolában, Ásotthalmon, az erdészeti szakmunkásképzőben betekinthettek a szegedi, s általa a magyar oktatási intézmények életébe. Körbejárták az olajipari létesítményeinket, ezáltal képet alkothattak az ..iparos Szegedről". Mórahalmon, a Homokkultúra Szakszövetkezetben, valamint kistermelőnél tett viziten a városkörnyék mezőgazdaságát tanulmányozhatták. Hogyan telnek egv szegedi família napjai? Nos, erre a kérdésre is választ kaptak, családlátogatáson. Tegnap, kedden délután a KISZ Szeged városi bizottságán Tuomo Raasio értékelte tapasztalataikat. Nagyon hasznosnak, igen változatosnak minősítétte, s a gazdag élményekért köszönetet mondott mindannyiuk nevében. A házigazdákkal közösen e zárómegbeszélésen keresték az epvüttműködés további lehetőségeit is. Tóth Tamás, a szegedi KISZ-bizottság első titkára a meglevő kereteket megfelelőnek tartva, elmondta, sport- és kulturális delegációk cseréjét, valamint gyermekcsoportok üdültetését szervezhetnék. A fiatalok megállapodtak abban, hogy 1986 júniusában szegedi delegáció utazik Turkuba, s még ugyanazon a nyáron egy buszra való finn turista látogat Szegedre, az ifjúsági naook ideién. Nemcsak annak programjain vesznek részt, hanem egyhetes magyarországi kirándulásukba országjáró túra is belefér. Szabó Ágnes városi úttörőelnök 10-15 tagú pionírcsoportnak adott meghívást, a városi tanács balatonkenesei nyári táborába. Cserébe a következő nyáron szegedi gyerekek vakációznak majd Turkuban. Tuza Klára, Pásztiné Mészáros Éva és Csányi Zoltán, a KISZ-bizottság titkárai szakmai tanulmányi utakat, tapasztalatcseréket ajánlottak. Ezek keretében turkui fiatalok bővíthetnék ismereteiket a mezőgazdaság területén. és fölsőoktatási intézményekben. A turkui ifjúsági bizottság ma. szerdán utazik el Szegedről. M. E. Somoevl Károlyné felvétele Felújítják a Tanácsköztársaság útján a burkolatot a hídfő és a Vörösmarty ulca közötti szakaszon. A munkálatok idején nem zárják el az úttestet a forgalom elöl. éppen ezért, kérjük a járművezetőket, hogy fokozott figyelemmel közlekedjenek Hűvészetpolitilcánk időszerű kérdései Tegnap, kedden délután ülést tartott a Csongrád megyei tanács mellett működő művészeti tanácsadó testület. A résztvevőknek először Koncz János, a megyei pártbizottság titkára tartott eleadíst műv ';z •tpolitikánk időszerű kérdéseiről. Szólt többek közt a nemzetközi kapcsolatok művészeti életet befolyásoló tényezőiről, gazdaság és kultúra kölcsönhatásairól. a művészeteknek a közművelődésben betöltött szerepéről. Az ülésen részt vett, és a vitába bekapcsolódott Győri Imre, az Országos Közművelődési Tar.ács elnöke is. A tanácsadó testület tagjai ezután élénk eszmecserét folytattak az Í986. évi megyei kiáiiitási tervről. Ebbe bepillantva érdemes már előre fölhívni a figyelmet néhány jelentősnek ígérkező szegedi tárlatra. Az év eleién Kohán György képeit láthatják a tárlatlátogatók, bemutatja szobrait Szervátiusz Tibor, emlékkiállítás idézi Aba-Novák Vilmos művészetét. Az ünnepi hetek ideién rendezik meg a XXV. szegedi nyári tárlatot és Kő Pál szobrászművész kiállítását. A szegedi alkotók közül megismerkedhetünk többek között Nóvák András, Pataki Ferenc, Dér István, Fontos Sándor. Papp György új munkáival. Nemzetközi tudományos ülés Szlávok, protobolgárok és Bizánc címmel Metódnak, a szláv írásbeliség megteremtője halálának 1100. évfordulója alkalmából a József Attila Tudományegyetem és a Szegedi Akadémiai Bizottság nemzetközi tudományos konferenciát rendez a SZAB Somogyi utca 7. szám alatti szókházában. A kétnapos rendezvényen 23 előadás hangzik el. A szovjet, bolgár, belga és magyar szakemberek komplex tudományos módszerrel igyekeznek megvilágítani Metód életének és tevékenységének főbb mozzanatait. ( I