Délmagyarország, 1985. augusztus (75. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-18 / 194. szám

4 Vasárnap, 1985. augusztus 18. tzeyedi ünnepi hetek A szarvassá változott fiak. Táncdráma a Dóm téri színpadon este fél 9-től. Holnap, hétfőn, valamint 20-án. kedden, a János a vitéz látható. Táblakép-festészeti Biennálc a Móra Ferenc Múzeum Horvátit Mihály utcai Képiárában és az Ifjúsági Házban. Tóth Sándor szobrász kiállítása a Gulácsy Lajos Teremben, augusztus 24-ig. Szathmáry Gyöngyi szobrászművész kiállítása a Móra Ferenc Múzeum Kupola galériájában, szeptember 19-ig. Nyitva: 10től 18 óráig. Keserű Ilona festőművész gyűjteményes kiállítása a Bartók Béla Művelődési Központban, augusztus 20-ig. Nyitva: 10től 18 óráig. Váradi Gábor grafikái a Sajtóház klubjában, augusztus 20-ig. Nyitva: hétköznap 9-től 18 óráig. Hobbim a vasút. Országos vasútmodell-kiállítás a Juhász Gyula Művelődési Központban, augusztus 20ig. Nyitva: 10-től 18 óráig. A Kass Galéria kiállítása a Vár utca 7. szám alatt. A munka poézisc. Képzőművészeti kiállítás Csongrád megye fejlődésének elmúlt 40 esztendejéről a Fekete Házban. Nyitva: 10-től 18 óráig. A Móra Ferenc Múzeum állandó kiállításai: Móra-emlékszoba; Hunok, avarok, magyarok; Csongrád megye gyógyszerészctének múltjából; Ember és környezete; Csongrád megyei parasztbútorok és népi viseletek; Kőolaj és földgáz; Lucs-képgyűjtcmény; Buday György metszetei. Ifj. Lelc József néprajzi gyűjteménye. (Tápé, Vártó utca 4.), nyitva: 3-tól 6-ig. Arabeszk a Fürj utcában Zsörtölődések, leltár közben Gyorsmérleg a fesztivál kiállításairól Kétségtelen tény, hogy nemcsak Szeged számára, de országosan is az utóbbi időszak legjelentősebb képzőművészeti kiállítása a 11. Szegedi Táblakép-festészeti Hiennáíé. Sajnos, hiányosságai sem lokálisak, hanem a hazai képzőművészet zavarából és bizonytalanságaiból származnak. Ha nagyon sommás szeretnék lenni, azt kellene mondanom, (bár rossz jósnak bizonyulnék!): ketelyeim vannak a következő seregszemle életrehívaSát Illetően. Mert ez a mostani találkozó sok* problémát vet föl, jellemzőbb rá a visszavonulás, az erőlködés, a bezárkózás, mint — ami az életrehívás reménye és a tárlat lényege — a pezsditő erőfelmérés, ' az. 'őszinte megnyilatkozás, a világos, .tiszta latlelet. Nehezen ífOip lé, de a tények makacs dolgok: n rendezés bizonytalan, a kiállítók számának és az alkotás arányának meghúzása alapvetően elhibázott. Nem mintha ez a város alkalmntlan lenne ilyen monstre tárlat fogadására, csak akkor két dolgot kell tisztázni: vagv szigorúbb lesz a zsúri, és annyi műalkotást válogat be, amit egy helyszínen képes bemutatni, vagy az eddigieknél is szélesebbre nyitja körzőjét, s akkor új helyszín után néz (mondjuk — mert éppen vásárszünet van — a Marx téri pavilonok környékén). Mert az Ifjúsági Házba került müvek alkotói ezúttal joggul emlegethették, hogy őket leminősítették, csak az „NB II-be" tartoznak. S nem csupán azért, mert a látogatók töredéke veszi a fáradságot, hogy a Képtárból átsétáljon a Tisza-partra, de azért is, mert a zsúfolt rendezés szinte áttekinthetetlenné teszi a tárlatnak ezt a részét. A katalógus fi> erénye, hogy minden egyes alkotó munkájának reprodukciója szerepel benne, de nem hallgatható el; hogy négy mű fejjel lefelé vagy elfordítva került az oldalakra (ez még akkor is szerkesztési hiba, ha az alkotásokról nehezen deríthető ki alapállásuk). Az első pillanatra az. föl sem tűnik — talán majd évek múlva a műtörténészek bizonytalankodnak —, hogy a tárlat dátumát sem tartalmazza a katalógus. A plakát viszont félrevezető. Nemrégiben kérdezték tőlem, hogy miért nem az ünnepi hetek idején rendezik ezt a kiállítást, merthogy a plakáton a nyitás dátuma: VIII. 28. A zsűrizéssel kapcsolatban is van megjegyzésem. Egy 15 tagú bíráló csoport lehet, hogy képviseli a kollektív bölcsességet, de abban is bizonyos vagyok, hogy felaprózza a felelősséget. Enynyi ember már mutogathat egymásra, könnyedén magyarázhatja a bizonyítványt. Kisebb létszámú, valóban szakemberekből álló zsűri személyesen és nagyobb felelősséggel garantálhatná a bekerülő müvek számát és színvonalát. S kizárhatná, hogy tagjai közül ketten is a díjazottak között szerepelnek. Számomra az is érthetetlen, hogy a 156 művész közül 18 miért két képpel van jelen, míg a többi eggyel? Magyarázat lehetne, ha a díjazottaktól válogattak vclna, de hát nem. S akkor még nem is elemeztük, miért nem igazi művészeti esemény és közönségélmény e tárlat, és szó sem esett tartalmi, esztétikai problémákról.. . A város számára minden bizonnyal az első önálló galéria megnyitása a leghoszszabb távra kiható esemény. Kass János kétszeres Munkácsy-díjas grafikusművész szülővárosának adományozta közel négy évtizédos, sokirányú és gazdag alkotói pályájának darabjait: illusztrációkat, önálló grafikai lapokat, szobrokat, a Fejek-sorozat darabjait, animációs filmjeit, könyves bélyegterveit és levelezését, a pályájával kapcsolatos dokumentumokat. A tervek szerint a bőséges anyag majd, a régi Hungária Szálló átépítése után, a kialakuló művelődési centrumban kap helyet, addig a Kass Galéria a Vár utca 7. szám alatt levő elegáns bemutatóteremben székel. Az elképzelések alapján az anyag változni fog, így mindig új és új alkotások kerülnek az érdeklődő közönség elé. A Szegedi Ünnepi Hetek kiállitáskínálatából három tarlat mindenképpen kiemelésre érdemes. Az egyik Keserű Ilona festőművész nagyszabású bemutatkozása a Bartók Béla Művelődési Központban. Bepillantást enged egy nonfiguratív alkotó tudatos és következeted műhelyébe és végigvezet a motívumok metamorfózisán. Makovecz Imre Ybl-díjas építész tárlatát a November 7. Művelődési Ház vállalta föl. A világ tíz legjobb építésze közé választott, a szefves építészet hazai vezéregyéniségeként számon tartott alkotó az építőművészet új lehetőséget villantotta föl a látogatók előtt. A harmadik kiemelkedő tárlat Szathmáry Gyöngyi szobrászművész portré-dombormüveinek bemutatása a Móra Ferenc Múzeum Kupola-Galériájában. A félmúlt szegedi pantheonját eredeti és nagyvonalú plasztikai eszközökkel megformáló művésznő olyan szobrászi erényeket csillant meg, melyekben ötvöződik a hagyományokhoz való kötődés éppúgy, minta portrémúfaj megújítási szándéka. Tápai Antal szobrainak és Varga Mátyás díszletterveinek kiállítása a SZOTE oktatási épületében elsősorban a közművelődés, a művészet-népszerűsítés aspektusából értékelhető. A szabadtéri játékok szomszédságában olyan művészi háttérinformációkkal szolgáltak, amelyeket eredményesen hasznosíthattak a látogatók. S ha mar a közművelődésnél tartunk, megjegyzendő, hogy mind Makovecz, mind Szathmáry kiállításához bőséges és gondosan válogatott dokumentumanyag csatlakozott, melyek az érdeklődők számára hasznos információkat, bőséges ismeretanyagot kínáltak. Sikeresnek könyvelhető el a fiatal Váradi Gábor sajtóházbeli grafikai anyaga, kuriózumnak számított a Nagy László 60. születésnapja tiszteletére képverseiből. tipografikaiból és rajzaiból rendezett tárlat az egyetemek aulájában, tartalmas anyagot hozott a kecskeméti művésztelep három tagja, Ábrahám Rafael, Bakonyi Mihály és Kiss Zoltán László a JATE-klubba, a klaszszikus értékek iránti vonzódás, a karakterérzék és az anyagszerűség tisztelői Tóth Sándor érmeivel és szobraival találkozhattak a Képcsarnok Gulácsy Termében, ahol előzőleg Máthé András belsőépítész jól funkcionáló és esztétikus kisbútorait is láthattuk. T. L. Kispiccel, arabeszk, nagy levegővel aláemel, kontraakció, egy kis vállazás demi pliében, jó! — vezényel a balettmester. A színes harisnyás, bokamelegítős, feszes dresszes táncosok ötödik -órája gyakorolnak a 35 fokos melegben. S láthatóan még mindig nagy kedvvel. Táncpróbáról, ezekben a napokban, legtöbbünknek a Győri Balett jut eszébe. Legalább oly lelkesen és komolyan gyakoroltak a tegnap zárult szegedi tánctábor résztvevői is, mintha előadásra készültek volna. Tartottak is bemutatót a búcsúesten, de az egészben valahogy nem ez volt a legfontosabb. — Egy hétig igazi táncosnak érezhettük magunkat — mondják a gyerekek. — Na,íi öt órán keresztül gyurtuk a testünket. Az ország minden részéből érkeztek ide a szegedi modern táncstúdió felhívására. — Jó kis társaság jött össze. A táncosok kedvesek, nyíltak, érzékenyek, köny. nyen barátkoznak — mesélik a gyerekek tovább. — Mindenki azért jött, hogy tanuljon. Voltak ügyesek és kevésbé ügyesek. De senki nem nevetett a másikon, ha a lépés nem ment rögtön. Inkább átvettük az elmaradt mozdulatot, bonyolult lépéskombinációt. Az egyik szünetben úgy meghajtottuk magunkat, alig bírtunk bemenni az órára... Horváth Károly táborvezető, táncpedagógus: — Harmadik táborunkat rendeztük, D és C osztályos versenytánc- valamint dzsesszbalett csoporttal. Ideális helyet találtunk a Fürj utcai 1 KISZ-'iskolában. Párhuzamosan peregtek a három csoport órái, olyan oktatók vezetésével, mintáz országos társastánc-bajnok Pálinkó Lujza, a Győri Balett általános iskolájának balettmestere, Kovács Katalin s a hódmezővásárhelyi dzsesszbalettes, Fogarassy Judit. Sajnos, helyhiány miatt nem tudtunk fogadni mindenkit. Pedig ráférne a gyerekekre a mozgás. Szeretnénk felébreszteni bennük a vágyat, hogy karban tartsák testüket, izmaikat, s közben a művészet élményeit is átéljék. Itt megismerkedhetnek a legújabb irányzatokkal, például Varga Gusztáv táncprofesszor a legmodernebb dzsessz.technikát szállította, egyenesen Amerikából. — A tánctáborok közül mi vezettük be először a klasszikus balettoktatást — veszi át a szót Ábrahám Anikó, a Szegedi Nemzeti Színház szólótáncosa. — Felismertük, hogy minden táncosnak szüksége van arra az alapra, amelyet a klasszikus balett nyújt. Nem arról van szó, hogy rögtön spicctechnikát tanuljanak, hanem tudatosítjuk a gyerekekben, milyen a helyes testtartás, koordináljuk a testrészek mozgását. A csoportok összetételét figyelembe véve középszintet alakítottunk ki, de inkább emeltük a mércét. Ha ugyanis az amatőrmozgalomban nem támasztunk köwr vetelményeket, kárára lehet az egész táncművészetnek. Sok amatőr egyébként olyan jól képzett, hogy megállná helyét bármely közepes szintű hivatásos együttesben. Példa rá FÖldesi Mária. „Civilben" a tánctábor orvosa. — A tánc örök szerelmem marad, talán mert más hivatást választottam. Hosszú évek óta járok el Ábrahám Anikó dzsessz-csapatába. Két ügyelet között beállok a színház tánckarába, a West Side Story-ban is felléptem ... Egyébként, a táborozók egészséges, strapabíró fiatalok. Nem fordult elő semmi komoly baj, enyhe gyomorrontáson vagy izomhúzódáson kívül... Varjú Erika Űrhajósolc a téren Tegnap, szombaton Szegedre érkezett Farkas Bertalan űrhajós és szovjet vendége, Pjotr Iljics Klimuk vezérőrnagy, űrhajós; este megtekintették A szarvassá változott fiak bemutatóját. Fotóriporterünk, Schmidt Andrea P. J. Klimukot — aki a családjával együtt vendégeskedik a magyar űrhajósnál — és Farkas Bertalant családjuk, valamint Papp Gyula tanácselnök, társaságában fényképezte le a Dóm téren. A szovjet űrhajós — aki Csillagváros parancsnokának politikai helyettese — két napot tölt Szegeden. Aki a szegedi Tisza-part sétányán — a Móra Ferenc Múzeum épületét is magába Ölelő Stefánián — ballag. előbb-utóbb észreveszi. hogy mutatós, kerek kőgolyók díszelegnék a fák tövében vagy a keskeny aszfaltutak szögleteinél. Az első pillantásra olyanok, mintha valami esztergafélén alakultak volna ilyen formásra, ám akit érdekel, megtudhatja, hogy egyáltalán nem művi képződmények. hanem, maga a természet kerekítette ilyenre valamennyit. Emberi kéz érintése nélkül keletkeztek ezek a gombócok, szakszerű elnevezésükkel mondva. a -ömbkövek. Szülőhelyük a szomszédos Erdély, ahol — szintén utcai, terekre kitett díszként — sokfelé találkozni velük, s ahonnan Sízegedre is elkerültek az 1879. évi nagy árvíz után. Jókai Mór figyelt fel legelőször eme „ „forogmányok"-ra. Egyik 1856-ban kelt levelében írta az erdélyi Bencencröl: Kolozsvárt elhagyva. Feleken vitt keresztül az >'t. melynek hegveiben teremnek azok az óriási kőeombócok, miknek keletkezéséről nincsenek tisztában tudósaink". Öt követően aztán mind nagvobb érdeklődés nvilvánult meg a gömbkövek iránt, s egyre-másra láttak napvilágot a velük Gömbkövek a Stefánián foglalkozó írások. Orbán Balázs, a Székelyföld mindmáig legkiválóbb ismerője Nagygalambfalva környékét bemutatva fogalmazott így: kétfelől megdöbbentő hegyomlások, néhol erkélyszerüleg kinyúló hegyoldalak, melyeknek homlokrétegeiben csudás alakú forogványok kapaszkodtak, amelyek mint a hegy fogai. rémledeznek ki. .." Jellemző a felfokozott figyelemre. hogy még olyan jeles nyelvészünk, mint Hunfalvy János is érdemesnek tartotta foglalkozni e képződményekkel — ő 1864-ben kerek kövekként említi őket —. és grammatikus kollégája. Szinnyei József is felvette a maga szótárába a forogvány kögomb kifejezést. Természetesen a szaktudósok is hozzáláttak atalánv megfejtéséhez. Pávay Elek a kiváló természetbúvár a következő magyarázatot tette közzé: nem egyebek (tudniillik a eömbkövek). mint sajátos Concretiok, azaz: a fövényszemeknek egv tengely vaav központ körül történt összcsoportosulása. tehát bizonyos Morpholitnemü képződmények." Hogy mik a Pávay említette morfolitok. azt viszont a német Christian Gottfried írta meg klasszikus müvében, a Microgeológiában. Szerinte: „morfoliton értjük azon szervetlen testeket, amelyek kristályhoz hasonlóan fejlődési tengelyekkel és hajlott lapokkal bírnak, de elütnek a jegeczektől a rostos, lemezes belszerkezet v az egymást her-*es vagy tompa szögben szelő ékek és síklapok hiánya által. Azonban a morfolitok* is nőnek és szaporodnak vagy sarjadzanak. anyagok külső egymáshozi ragadása által, bizonyos belső törvények szerint." Ezt a summázatot Pávay fordította le — átültetésén jól érződik a múlt századi magyar nyelv kedvesen tudóskodó stílusa - és miután közreadta, eey nálánál is híresebb tudóst, Koch Antalt késztette arra. hogy a gömbkövek titkának megfejtésére adia a feíét. Koch úgy vélte az e témáról írott dolgozatában, hoev a gömbkövek az efvkori folyamatos homokkörétegek darabiai. amelyek ,.a légbeliek és a talajvizek behatása és elmosása" következtében lassan gömb alakúvá koptak. (Koch An*il egyébként nemcsak elméletet fabrikált, hanem vizsgált is: az általa megnézett forogványokban csigát, kagylót és levélnyomokat talált.) Mai szemmel nézve Pá"avnak adhatunk igazat, aki a „Morpholitnemü képződmények" közé sorolta a szegedi Stefánián is látható parkdíszeket. Igen. ilyen „alakulatok" ezek amelyek sorába más, hasonlóképpen érdekes formációk is beletartoznak. Ezeket a természet játékainak (latinul: lusus naturae) szokás nevezni. Hogy mik lehetnek ilyenek? Egyebek között azok a Svédországban talált agyagmorfolitok. amelyek hol szem-, hol csór-, hol meg nyelvformát mutatnak. Egyébiránt a gömbkövek hajdan nem csupán díszítőelemekként szolgáltak, hanem tárgvai voltak egy érdekes népszokásnak is. Nagyszeben környékén. Kisdisznón. a házasulandó legényeknek a templom kerítéséül összegyűjtött gömbköveket kellett megszaporítaniuk egy-egy darabbal — erejüket bizonyítandó. Ez a templom hegyen állott, a Gombolyagok pedig alkalmasint 2—3 mázsásak is voltak. Elgondolhatjuk, mennyit kellett izzadniuk, ügyeskedniük az esküvőre készülő ifjaknak .. . Akácz László