Délmagyarország, 1985. augusztus (75. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-10 / 187. szám

r~ Szombat, 1985. augusztus 10. 2 Külpolitikai reflektor Milyen a szovjet móratóriumjavaslat világvisszhangja? lü híre volt, hogy 13 csert- utasílóan Vagy fenntartásades-óceárti ország atomfegy- it hangoztatva reagált. Nem vermentes övezetté nyilvá- sokat segített a Lliga külnitotta a Csendes-óceán dé- ügyminisztereinek előzetes Békefelhívások tízmillió- jj részét. A megállapodás egyeztető értekezlete sem az nyi aláírással, tüntetéssoro- értelmében az érintett fe- álláspontok közelítésében, zat a föld számos államá- |ek nem fejlesztenek kl, így végül ismét „csonkaban, s az. USA tucatnyi nern gyártanak, nem vá- csúcsra" került sor Canagyvárosában, tillakozo sárolnak és nem fogadnak sablaneában. A távolmagyúlések amerikai katonai .cj más államoktól nukleá- radások, lemondások, illetletesítményoknél, kilométe- rjS robbanóeszközöket, s ve az a lény, hogy jó néres emberlánc az okropo- nem járulnak hozzá a kör- hány állam csak alíjcsolisznál, polgármesterek vi- zetben atomkísérletek vég- nyabb szinten képviseltette lágtalálkozója Japánban, s rehajtásához sem. Utalt a magát, természetesen a végr még sorolhatnánk az. ese- dél-csendes-óceánihoz ha- eredményre is kihatott, hiáményeket. tovább: vala- son!ó atomfegyvermentes ba próbáltak a találkozó mennyi a Hirosima és Na- övezetek kialakítására a ja- napirendjének összeáltításágaszaki ellen négy évtized- pán szervezetekhez inté- nál a lehető legrugnimasabdel ezelőtt végrehajtott zett üzenetében az. SZKP ban eljárni. Az ellentétek amerikai atomtámadás ev- KB fótitkára is. Görba- mélységére utalt az is, hogy fordulójához kapcsolódik. CSov többek közt a Bal- az elhúzódó viták miatt meg Am a nukleáris eszközök el- kant, Észak-Európát, Dél- kellett hosszabbítani az leni harcról, a fegyverkező- kelet-Azsiát és Afrikát jesi hajsza lefékezesenek löite meg olyan területként, szükségességéről nem esu- ahol hasonló zónákat létpán szomorú mementóvat re lehetne hozni, összefüggésben esett szó világszerte az elmúlt hét fő- • Hogyan alakult lyamán. Kedden lépett a Nicaragua körüli ugyanis életbe az a moszk- válsághelyzet? vai moratórium javaslat, , . ... , . amely kimondja: a Szovjet- Diplomáciái és katónaihiunió egyoldalúan — de más r<>k' ma£as szintű taráyaláorszégokat is csatlakozásra sokellenforradalmi taszólitva fel — az év végé- madások: sajnos nem sok íg beszüntet mindenfajta változás mutatkozik a kő* atomfegyver-kísérletet. zép-amenkai valsag ügyében. Nicaraguai részről hiáA jószánriékú kezdetné- ba tesznek egyre újabb erőnyezés világpolitikai súlyát feszítéseket az ellentétek béjól mutatja az. elmúlt na- kés úton történő megoldásápokban tapasztált széles kő- rfl (a héten például Dániel . . . , rű nemzetközi érdeklődés. Ortega elnök jeléntette be mu,at A hirek szerint szinKormanyok, pártok, szerve- jsmét, hogy országa módo- ten éles véleményütközések •/etek sora üdvözölte Gor- kitolt formában is elfogadbaesov főtitkár indítványát, ja a Contadora-csoport köz ülést, s jórészt így is csak áthidaló, az eltéréseket 6i-; zottságok elé utaló döntéseket tudtak hozni. A legnagyobb vihalt —ez sem keltett az előjelek ismeretében meglepetést — a palesztinügy, pontosabban a Jordánia és a Palesztinai Felszabaditasi Szervezet között kötött megállapodás, és annak hosszabb távú politikai következményei kavarták. Számos arab ország — különösen a távolmaradók — úgy véli, hogy az ammani egyezmény egy amerikai befolyást érvényesítő különbéke iránvába forrása volt az iraki—iráni háború, csakúgy, mint jó- vetítő javaslatait, átfogó ^LPt??„zK„S25!5t"ek,..,.t|'1 lé- rendezési tervét}, a szom- ' s a sajtóvisszhang is részt arra u kedvező hetőségre utal, amely po- szedos államok részéről fogadásának kérdése, s a Arab Ligába történő viszzitiv fogadtatás esetén egy nem mutatkozik nagy hajátfogó atomfegyver-kísérlet landóság a példa követésétilalmi szerződés megköté- re. Az állandósult határsére nyílna. Csakhogy a feszültség a Managuával probléma épp ezzel a fo- szembenálló ellenforradalmi gadtatással van. Az érin* erőknek kedvez, tett országok (vagyis a nuk- Hondurasi bázisairól pélleáris hatalmak) részéről dóul az EDN-szervezet fegyugyanis eddig vagy óvatos veresei intéztek támadást elhatárolódás, vagy egyene- t.Ry nicaraguai város olsen merev elutasítás Volt |en. A másik veszélyes ina válasz. Kínai illetékesek cidens színhelye a Costa például csupán annyit tet- Ricával határos terület volt, lek kőzze, hogy Peking „tu- ahol aZ Arde nevű ellendomósul veszi" a szovjet forradalmi csoport emberei kötelezettségvállalást, de egy amerikai „békehajó" nem utaltak arra, hogy az utasait rabolták el. Megország maga is csatlakozna figyelők felhívják a figyela moratóriumhoz. met arra, hogy mindkét Legfontosabb természete- "éfveZet Washingtontól kap sen a washingtoni reagálás — meghozza növekvő mérvolt. Nos, hivatalos válusz 'ékben — anyagi es politimég nem született, de a kal támogatást. Ezért tűnjelek arra mutatnak, hogy lek visszasnak azok a waa Reagan-adminisztráció shmgtoni Kulügyminisztérlgyakorlatllag elzárkózik a umban kiadott felhívások az moszkvai javaslattól, „fél- amerikai állampolgárok félrevezető propagandafogás- ka'atasára. A békeharcosok azóta kiszabadultak... Baljósak ázok a hírek is, amelyek egy újabb, a térségben rendezendő amerikai hadgyakorlatról röppentek fel Washingtonban. A néhány nap múlva kezdődő, s egesz szeptember elejéig tartó manőversorolibanoni helyzet, összességében félő, hogy a casabiancai csonkacsúcs ahelyett, hogy erősítette volna az annyira szükséges arab egységet, inkább még fokozta is a megosztottságot az érintett államok között. eilérf Szegő Gábor Magyar—NDK tárgyalások Cl Budapest (MTI) küldöttség látogatást tett a Pénteken Budapesten be- Tiszai Vegyi Kombinátban, fejezte magyarországi tár- megismerkedett a sz.ennygyalásait Hans Reichelt mi- víztisztítás módszerével, s niszterelnök-helyettes, az tanulmányozta a kornyeNDK környezetvédelmi és zetvédelmi tevékenységet és vízgazdálkodási minisztere, a veszélyes hulladékokat aki augusztus 5. és 9. között vfieto berendezést. Szcntendküldöttség élén hazánkban ren a delegáció megtekintettartózkodott. te a Duna menti Par,i szüAz NPK miniszterelnök- éS helyettese mecbes/éléseket merkedctt a Duaa Menti foytatS £ Mzdáii hó vvm,r, r v,z" „, nr^i^c gazdálkodási Vallalat munállamtitkárral, az Országos ^ v Környezét- és Természetvé- szemlélte az Észak-pesti delrrú Hivatal elnökével is, c.,„„„"""7 , . ' " ' Áttekintettek az. együttmű- f™vi,z,l,sz 'tü « ködés eddigi tapasztalatait, [a'agatast tett a Vizgazdalé~s aláírták a két ország kö- ^ ,'L " Z T 7 V" zötti, 1990-ig szóló együtt- ga^alkodasi Tudományos működési megállapodást Ez a,° Központban, ismeregyebek közöít tartalmazza kf,dve, a ,v'zurKV! a§azatban a környezetvédelmi mérő- k"'ató-fejleszto munellenőrző és információ- „a ' 0 . . ,, . , , rendszer a levegőtisztaság- Hans Rcichclt mimszterelrenaszír, a levegovisztasag nok.helyel,esl fo;,a(jta Mavedelem, a veszelyes hulla- fóh ^ ° dekok ujrahasznosítasa es » Bizottságának tag artalmatlanitasa területen . Mjnjr _.f._J előirányzott közös feladató- helyettese Konszlantyin Kocsetov kitüntetése © Budapest (MTI) Az Elnöki Tanács Konsztantyin Kocsetov vezérezredesnek. az ideiglenesen hazunkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport volt parancsnokának, a magyar— szovjet katonai kapcsolatok erősítésében szerzett érdemei elismeréseké • hazatérése alkalmaból a Vörös Zászló Érdemrend kitüntetést adományozta. A kitüntetést Losonozi Pál, az Elhüki Tanács elnöke Dénteken adta át. A/, átadásnál ielen volt Oláh István honvédelmi miniszter. Kovács Jenő. az MSZMP Kozoonti Bizottságának osztályvezetőhelyettese és Nagy Gábor kölüi? vminiszter-helvettes. Részt vett a kitüntetés átadásán Ivan Aboimov követtanácsos is. Hans Reichelt tárgyalásokat folytatott Kovács Antal államtitkárral, az Országos Vízügyi Hivatal elnökével. Jóváhagyták és aláírták a két ország közötti, 1986-tól 1990-ig szóló vízügyi mv,szaki-tudományos együttműködési munkatervet, amely mindkét országban a legfontosabb vízügyi feladatok magas szintű tudományos megoldásának előmozdítását tűzi ki célul. A két ország vízügyi szakemberei és intézményei együttműködnek egvebek között, a vízkészletekkel történő racionálisabb gazdálkodásban, a vízminőség-védelemben, az ivóvízkezelés technológiáinak fejlesztésében, a biotechnológia új eredményeinek alkalmazásában, a szennyvíztisztításban, és az elektronizálásnak a vízgazdálkodásban történő széles HÖrü megálspozásában. A Hans Reichelt vezette Szovjet-bolgár kormányfői megbeszélések £ Moszkva (MTI) iyozták, hogy a két ország Szovjet—bolgár > kormány- ideh júniusban Moszkvában fői /megbeszéléseket tartottak aláírt, 2090-ig érvényes gazpénteken Moszkvában. Nyi- dasági és tudományos-műkolaj Tyihonov szovjet mi- szaki együttműködési progniszterelnök elsősorban a ramja jó feltételeket teremt két ország gazdasági kap- a két fél szükségleteit és csolatainak alakulását, az reális lehetőségeit is figye1986—1990 közötti időszakra lembe vevő gazdasági és luszóló népgazdasági tervek domnnvos-műszaki kapcsoegye/.tetésével összefüggő latfejlesztéshez., kérdéseket tekintette át bol- A két miniszterelnök meggár kollégájával, Grisa Fili- • , ' , 7 • . , , , erősítette, hogy a Szovjetporral, aki penteken érkezett Moszkvába, s a tárgya- un'<> Bulgária minden lclások végeztével még a nap hetséges módon elő akarja folyamán elutazott á szovjet segíteni a KGKT keretein fővárosból. belül folytatott együttműköA megbeszélésen hangsu- dés fejlesztését. , H A nak" minősítve azt, s a csatlakozás helyett ismét más túrnák, elsősorban a helyszíni ellenőrzés kérdését előtérbe állítva igyekszik visszaszerezni a kezdeményező szerepet a közvélemény szemében. Az amerikai elnök bizonyos — ké sőbb saját gárdája által is zatot épp a karibi térség „átértelmezett"! — klje- kényes stratégiai övezetélentései legfeljebb arra utal"- ben fogják tartani, ismét hatlak, hogy a Fehér Ház csak azt bizonyítva, hogy a jelenlegi amerikai atom- az Egyesült Államok a gazrobbantási sorozat befeje- dnság és a diplomácia melzése után lesz hajlandó lett a katonapolitika minmegfontolni bármilyen mo- den eszközét is fplhasználratóriumot, ám amikor en- ja érdekei érvényesítésére, nek várható időpontjáról nyomásgyakorlásra és a köesett szó, határozott vá- zép-amerikai államok belaszt nem tudott adni. Több folyásolására. szakértő viszont arra figyelmeztetett, hogy az űr* hadviselés tervei belátható időn belül szinte kizárják a Washington részéről remélt csatlakozást. 9 Mi jellemezte a rasablancai arab csúcsértekezletet? Már az előjelek sem voltak a legjobbak: amikor Az elmúlt napok egy Hasszán marokkói uralkodó másik, az atomfegyverkezés meghirdette az Arab Liga témakörével összefüggő, ám csúcsértekezletét, számos jóval kedvezőbb hangvéte- érintett ország eleve el* • Nagaszaki (MTI) ven évvel ezelőtti amerikai „Nagaszaki legyen az utol- atomlámadás színhelyén só város, amely átélte egy rendezett megemlékezésen atom támadás borzalmait!" — Nagaszaki több tízezer lakóegyebek között ezt tortái- ja, Hirosima- és más japán mázza a világ békeszerető városok küldöttei, továbbá erőihez intézett, a Japán vá- számos külföldi ország békéros békeparkjában pénteken szervezeteinek képviselői elhangzott felhívás. A négy- vettek részt. N. László Endre Aranymosás a Tiszán és mellékfolyóin Mig főként az erdélyi, de a muraközi és dunai aranvmoSásról is igen régi adatok, dokumentumok állnak rendelkezésünkre, a tiszai aranymosásról a legrégibb ilyen adatok a XVIII. és főként a XIX században datálódtak, s ezért — ha a későbbiek során nem bukkanunk régebbi keltezésű dokumentumokra —, nem állapítható meg, mikor kezdődött el a Tiszán az aranymosás, bár a mellékfolyóin űzött aranyászatról sok régi adatunk van. Schmidt László bányafőnök írja 1899-ben; „... A máramarosi aranymosás... a múlt század eleje óta legmagasabb helyről kiváló figyelem tárgyát képezte, a menyiben az 1712. és 1724. évi legmagasabb határozatokban amikor tudniillik VI. Károly királyunk uralkodása idejében Magyarországon az aranymosások üZembe vétele elrendeltetett a máramarosi már fenálló aranymosás fejlesztése az állami bevételek gyarapítása szempontjából kimondatott ..." 1727—28-ban — Aranyász Sándor által betanított — sóvágók és jobbágyok foglalkoztak itt aranymosással. 1730-ban két aranymosó 188 pizeti (940 gramm) mosott aranyat váltott be a rónaszéki sóbányahivatalnál, pedig az aranyásZok már akkoriban is a feketepiacon értékesítették mosott aranyuk legnagyobb részét! De ennyi is elég volt, hogy felpiszkálja az akkori illetékeseket, és 1731-ben már huszonhat aranymosót küldtek Máramarosba. Ezek azonban nem ismerték az aranymosás ottani módját, nem boldogultak, s ezért hazaküldték óket. Egészen 1776-ig csak a helybéli lakosok foglalkoztak aranymosással, mégpedig csak Tiszaújlakig, uhol a hivatalosan értékesített máramarosi aranynak az egyharmadát váltották be. J 776-ban huszonhárom cigány Családot telepitettek ide, hogy itt — az 1749. és 1776. évi legmagasabb pátensek szerint — kizárólag csak aranymosással foglalkozzanak Mivel azonban jobbágyi kötelességeket is róttak ki rájuk, aranymosással csak mellékesen foglalkoztak. Ezért a kincstár még huszonhárom — csupán aranymosással foglalkozó — aranymosó cigányt szerződtetett ide. 1784-ben harmincnégy aranyasz dolgozott itt. 1785-ben a telepitvényeseket különféle kedvezésekkel próbálta helyhez kötni a kincstár és a megye. Az érdekesség kedvéért elsorolom ezeket a kedvezményeket. Mindegyikük kapott egy negyed telket, évi 5 forint 10 krajcárnyi taksára, két marhára tartási engedélyt, ingyen fát, a házépítéshez, de arra is kötelezték őket, hogy évente legalább öt darab arany súlyának megfelelő mosott aranyat kell beszolgáltatniuk a kincstári főpénztárba, grammonként 2 forint 26 krajcáros beváltási áron. Igazán kevéssel beérte a kincstár, s az aranymosók annyit feketézhettek az arannyal, amennyit csak akartak. Az aranybeváltással járó teendők elvégzéséért a főpénztári tisztek aranyanként 18 krajcárnyi jutalomban részesültek. Ekkor a következő helyeken mostak itt aranyat az idetelepített aranymosó cigányok : Bocskó, Lonka, Farkasréve, Felsővisó, Körtvélyes, Técső, Visk, Huszt, Tiszaújlak, s a környék őslakói még egy egész sor más helyen is. A cigány aranymosók egészen a múlt század negyvenes éveinek végéig mosták az aranyat Visón, Lonkán, Körtvélyesen, Szarvaszón, Hoszszúmezőn és Tiszaújlakon. Az oláhpolyánai aranybeváltó. Szigeti János szerint aranyat mosnak még 1812* ben Kabola-Polyánán, Kaszó-Polyánán és a Szevnítzky patakban. 1842ben — Vesmas szerint — jó eredménnyel mosható arany Bocskón, Lonkán, Tekeházán, Szeklencén, Szaploncán és más* helyeken. S ha ezek a bányász szakemberek az aranymosásnak is szakemberei lettek volna, sokkal többet mondhattak volna!... Az eredmények azonban — a kezdet kezdetén még így is — biztatóak voltak, túlszárnyaltak minden várakozást. Azután a beváltóba vitt arany mennyisége évről évre csókkeni kezdett. Az aranymosó cigányok ezt azzal magyarázták, hogy a gyakori árvizek akadályozzák őket munkájuk végzésében!... Minden igazi aranyász tudja, hogy minden árvíz frissen hozott aranyat jelent, tehát ez a kifogás csak laikusok elölt állhatta meg a helyét. Az aranybeváltó vezetője is gyanút fogott. A megtartott vizsgálatok, házkutatások és nyomozások során az derült ki, hogy az arany lassú „elapadásának" oka az, hogy az aranyászok vérszemet kaptak, s kimosott aranyuknak egyre nagyobb részét adták el a csempészeknek, értékesítették a — hivatalosnál lényegesen jobb áron — a feketepiacon. Ráadásul, a bányász szakemberek — igen helyesen — azt is megállapították, hogy az aranymosó cigányok aranymosó alkalmatossága és eljárása bizonyára Jól bevált Erdélyben, ahol nagyobb szemcsézetű aranyat mostak, mint a Máramarosban. A Tisza aranyának döntő többsége azonban apró szemcsézetű, s pontosan ez megy itt veszendőbe, évről évre, s ráadásul a cigányok megbízhatatlanok. Ha nagyobb kihozatalt akarnak elérni, tökéletesíteni kell az aranymosó eljárást és alkalmatosságot. Az aranymosók mellé felügyelöt kell kinevezni, akik ellenőrzik az aranymosókat, s kötelezik őket aranyuk gyakori beváltására ... Kedves olvasóim, gondoljanak csak arra, hogy 1730-ban két helybéli aranymosó 188 pizeta, tehát 940 gramm mosott aranyat váltott be, 1846-ban pedig huszonnyolc aranymosó cigány mindössze 445 grammot!... Ez az arány még akkor is megdöbbentő, ha arra gondolunk, hogy a két aranyász talán nem egy év „aranytermését" váltotta be 1730-ban A cigányok ilyen sok aranyat adtak el feketén? — kérdezhetné valaki. Igen, bizonyára sokat, de valószínűleg a két helybéli aranyász sem volt ártatlan bárányka, aki nem tudott arról, hogy a feketepiacon lényegesen többet fizetnek az aranyért, mint a beváltó hivatalban, s abban a világban is minden szentnek — és minden aranyásznak is — maga felé hajlott a keze. Hiszen a csempészek kórüldongták őket. Volt azonban itt valami más is! Hogy mi. még, arról majd a következő számban olvashatnak. S ráadásul, megtudhatják azt is, honnan került az arany a Tisza, valamint mellékfolyóinak fövenyébe, meg, hogy, milyen is a tiszai arany. (Folytatjuk) t