Délmagyarország, 1985. augusztus (75. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-03 / 181. szám

Szombat, 1985. augusztus 3. Kisboltok - tanyán flz Alkolmányjoai A tanyai ember, ha tehe­ti, csak ritkán megy be a faluba, városba. Még ide-oda járkál, nem halad a „dolog" Abból pedig van bőven, fő­leg, ha az illető vinni is akarja valamire. Ha elfogy a kenyér, a patron vagy ne­tán kiürül az utolsó sörös­üveg — irány a vegyesbolt A dülőutak „közintézmé­nyei" közül talán ez a ré­gesrégi találmány maradt meg utolsónak. Amíg em­ber él a környéken. Talán végleg. » A Kisteleki Áfész 24. számú balástyai boltjának formája első ránézésre olyan, mint akármelyik környékbe­li lakóház. Ottjártunkkor, délelőtt fél tízkor igen ke­vesen léptek be a félig nyi­tott ajtón. Csak az utóbbi hetek kánikuláját pár órára felváltó eső utáni hűs leve­gő járt végig a polcok kö­zött. Az egyszemélyes bolt vezetője — megpillantva — talán még reménykedett is, hogv lendítek a forgalmán. Tévedett, hónap végén ta­nyai boltban nem (sem) vá­sárolok. Ez nálam nem elv, csak a gyakorlat. Különben is kenyér nem volt a pol­cokon, sőt, tej sem a hűtő­ben. Viszont kőbányai sört láttam. Igaz, már elkelt va­lamennyi. Előző nap har­minc ládával, az utolsó húsz letartott rekeszért délután­ra jelentkeztek be a téesz majorjából és a környéken dolgozók. Kormány Sándor­né elégedett a forgalmával, szerencsés helyen van az üz­let itt az Alkotmány Tsz bejárójánál. ö két házzal odébb lakik az édesanyjával és a hétéves Gábor fiával. A gyerek is itt serénykedik az anyja szoknyája mel­lett, aztán szeptemberben irány az iskola, az már bent a faluban. S hogy épp most egyszer­re nem lehet mindént kap­ni, egyáltalán nem feltűnő. A boltos elégedett a szállí­tóival. Ez itt a dolgok, no meg a lehetőségek termé-, szetes menete. Aki errefelé lakik, tudja mit, mikor kell megvennie, s akkor jön vagy küldi el gyerekét bevásárol­ni. A kenyeret fél tizenegy­re várja, hentesárut is ma hoznak. A két szállítás köz­ti egy hétig a tepertő és a virsli tartott ki. A hűtő­szekrény üres rekeszeibe jö­het a friss felvágott. A te­jet hetente kétszer hozzák. A tegnapi már elfogyott, az újat holnapra várják. S hogy miért nem rendel töb­bet? Ebben a kánikulában a háztartási hűtőszekrény nem bírja az iramot, meg­savanyodik benne a tarta­lék. Panasz egy szó sincs, jú­liusban 152 ezer forint volt a bevétel. Amit itt kínálnak vevőre talál. A Mórahalmi Áfész do­maszéki Goda boltja a Ba­jai út mellett az út vándo­rait is kiszolgálja, meg a közeli kiskertek szorgos gaz­dáinak szombati rohamait is állja. Ez meglátszik a bevé­telen is, a múlt havi 213 ezer forintra nem panasz­kodik Bodó Józsefné. A vá­laszték itt már féligmeddig ABC-re vall. A sarokban vödör, kerti szerszámok, a polc tetején demizson, odébb üvegpoharak, törölgetőken­dők, súrolókefe. Az élelmi­szerek és vegyi cikkeken kí­vül az, amit legtöbben ke­resnek. Középen háromféle rovarirtó spray — ráadásul szezonban. Már-már gya­nús. Pedig a magyarázat egyszerű. Még tavasszal „be­spájzolta" a boltos, helyette máskor is beszerezhető áruk készletével spórol. Megtehe­ti, a főút mellett útba esik a szállítóknak. A tej is itt van minden reggel, nyitásra. A hentesáruból csak azért elég hetente egyszer ren­delni, mert errefelé szinte mindenki vág disznót, s ki­sebb a keletje. A kenyér ideér mindennap, de kis hi­bával. Sokszor csak tizen­egyre, s a frisset vinné az is, aki reggel vásárol. Dél­után két órakor egyetlen helybeli vásárló sem ve­szi rá magát a kánikulai bevásárlásra. Egy, kertbe igyekvő autós villámkérdése ennyi: sör van-e? Igaz, csak lengyelt kap, de azt is vi­szi, no meg tíz, kiló cuk­rot. Befőzések és szüret ide­jén rengeteg fogy az ol­csóbbik kristálycukorból, még a zsákosból is. • Amikor Zsombón a Dél­Tisza menti Áfész Vesselé­nyi iskola melletti vegyes­boltjába beléptem, megle­pődtem. Egy valódi önki­szolgáló ABC-ben találtam magam. A polcon étvágy­gerjesztő dorozsmai kenye­rek kínálták magukat, egy ládában citrom, s a sarok­ban a hűtőpultban mirelit áruk. Lelkesedésemet pilla­natnyilag csak az hűtötte le, hogy sörrel nem tud­tak volna szolgálni, ha épp arra támad gusztusom. Igaz, a kocsi bármelyik pil­lanatban megérkezhet, s a múlt héten a kőbányai mel­lett szállított utolsó üveg lengyel sör csak épp az or­rom előtt fogyott el. S a hi­ánycikkek? Ami másutt is. A töltött paprika, a bors, a vaníliás cukor. Kaptak ugyan egy keveset, de már az is fogytán. A tejet, ke­nyeret reggel nyitásra min­dig meghozzák. (Hát így is lehet?) Amennyivel na­gyobb és felszereltebb az üzlet, a forgalom is több, a múlt hónapban 217 ezer forintot hagytak itt a kör­nyékbeliek. E három helyszínt talá­lomra választottam ki, így lehet, hogy sokfelé nem egész ennyire rózsás a hely­zet. Egy biztos, legtöbb az emberen múlik. Nem mind­egy, hogy valaki csak bol­tos, vagy vérbeli kereskedő. Remélem, az utóbbiból van a több. Tóth Szeles István Hétfőn kezdődik a nyári vásár A ruházati kereskedelmi vállalatok az idén is meg­rendezik a hagyományos nyári szezon végi vásárt, amelyre ezúttal augusztus 5-től 11-ig kerül sor. Bár az árkockázati alap — amelyet kötelezően kedvezményes ak­ciókra kellett fordítaniuk — ettől az esztendőtől kezdve már nem áll rendelkezésük­re, nyereségük terhére a szokásos 20—40 százalékos kedvezményt adják, hiszen ez a forgalom és a készlet­gazdálkodás szempontjából egyaránt gazdaságos szá­mukra. összességében mint­egy 10 százalékkal lesz na­gyobb a nyári vásár áru­alapja, mint tavaly volt. A Centrum Áruházak ere­deti áron Budapesten 165, vidéken pedig 135 millió fo­rint értékű árut kínálnak a vásár idején. A legnagyobb a választék konfekciótermé­kekből, főként is női nyári ruhákból, sortokból, vászon­nadrágokból, gyermekszan­dálokból. valamint szabad­idő-ruhákból. A lakástextí­liákat is olcsóbban árulják, s kaphatók lesznek kedvez­ményesen divatáruk, kötött­áruk és fehérneműk is. A 65 Skála Áruház össze­sen 245 millió forint értékű holmit szándékozik kedvez­ményesen eladni, főként für­dőruhákat, női, bakfis- és gyermekblúzokat, rövid uj­jú férfiingeket, valamint szandálokat minden korosz­tálynak. A Ruházati Bolt Vállalat 57 üzletében csaknem 60 millió forint értékű — 30— 40 százalékos engedménnyel árusított — női ruha, nad­rág. szoknya, férfi nyári nadrág és zakó, valamint ballondzseki és> gyermekru­ha várja a vevőket. A vál­lalat boltjaiban — különö­sen a Hófehérke gyermek­ruházati szaküzletekben minden esztendőben a nyári vásár idején a legnagyobb a kereslet az iskolaköpe­nyek, iskolaruházati cikkek iránt is. A főváros 50 Aranypók üzletében mintegy húszmil­lió forint értékű árut kínál­nak olcsóbban, valamivel kevesebbet, mint tavaly. Mind gyakrabban fordul elő, hogy egy-egy ruházati vagy cipőszaküzlet nem tart kedvezményes szezon végi vásárt. Ennek az a magya­rázata, hogy mind több a szerződéses és a bérelt üz­let. s vezetőik nem kötelez­hetők arra, hogy a kedvez­ményes nyári vásárhoz csat-, lakozzanak. (MTI) Borászati cikkek Az idei szüretkor nem lesz gondjuk a szőlősgazdáknak, mibe szedjék a szőlőt, ke­zeljék, tárolják a mustot és a bort. A kereskedelmi vál­lalatoktól kapott tájékozta­tás szerint bőséges lesz a választék mindenféle szüre­ti kellékből. Mint a Hermes Áfésznél elmondták, a korábbi évek­nél jóval több ajánlatot kap­tak például hordók gyártá­sára. A Hermes Szövetkezet nemcsak a budapesti üzle­tekbe szállít, hanem a vidé­ki áfészboltokba, szövetke­zeti áruházakba, sőt, 'több helyütt az iparcikküzletekbe is; a szőlősgazdák az ország­ban csaknem 600 helyen vá­sárolhatják meg a szüreti kellékeket. alakuló ülése Pénteken, tegnap, az Or­szágházban dr. Korom Mi­hály elnökletével ülést tar­tott az újonnan választott Alkotmányjogi Tanács. Az Országgyűlés 1985. június 28-i alakuló ülésén megvá­lasztott testület tájékoztatást kapott a tanács eddigi te­vékenységéről, és megvitatta az Alkotmányjogi Tanács működésére vonatkozó ügy­réndi javaslatokat. (MTI) Budapesten Kollégiumi turistaszállók Július elejétől augusztus végéig 13 budapesti diákott­hont üzemeltet turistaszálló­ként az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda. Az ed­digi tapasztalatok azt mu­tatják, hogy szükség van ezekre az olcsó szálláshe­lyekre, hiszen az utóbbi években Budapesten nem épültek ehhez hasonló léte­sítmények, s a nyáron egyéb­ként üresen álló kollégiu­mok bérbeadásával a felső­oktatási intézmények is né­mi bevételhez jutnak. Legnagyobbrészt az Exp­ress szervezésében hazánkba érkező csoportokat helyezik el a kollégiumokban, de bő­ven jut szálláshely az egyé­ni turistáknak is, akár bel­földről, akár határainkon túlról érkeznek. Az árak a fiatalok pénztárcájához iga­zodnak; személyenként egy éjszakára 50 és 150 forint között mozognak. A turistaszállókról az Exp­ress bármelyik kirendeltsé­ge, irodája tájékoztatást ad, s akár ott, akár a helyszí­nen le lehet foglalni a szálláshelyet. A diákottho­nok általában augusztus 25­ig várják a fiatalokat. Műszakiak Á szakma presztízse Lacsán István, a Szegedi Kendergyár főmérnöke. — Régebbi beszélgetésünk­ben már többször szó esett a műszakiak társadalmi hely­zetéről. Tudom, mennyire félti mérnökképzésünket és tart a szakmai felhígulástól. — Valóban, régi vessző­paripám a műszakiak helye, szerepe gazdasági életünk­ben. Az utóbbi évtizedekben Magyarországon olyan elto­lódás tapasztalható, hogy egyre nagyobb prioritást kapnak a közgazdasági vég­zettségű emberek. — A vezetők kiválasztá­sára gondol? — Arra 'is. De ugyanez a helyzet az elhelyezkedéssel és az anyagi megbecsüléssel is. A legjobb bizonyíték e tény igazolására, hogy az utóbbi tíz évben jelentősen csökkent a műszaki egyete­mekre jelentkezők száma. Amikor a kezdő mérnök az első munkahelyén elhelyez­kédik, a légjobb esetben kap 4—4500 forint kezdőfizetést. Nálunk, ha azt mondja, hogy a mérnöki munka he­lyett inkább a fólia üzem­ben fizikai munkát vállal és három műszakban dolgo­zik két hónapon belül 7—8 ezer forintos jövedelem­szintet érhet el. S még rá­adásul jóval kevesebb a gondja és felelőssége is, mint a végzettségének meg­felelő munkakörben. — A fizetések ilyetén el­térésében nem tükröződik a végzett munka társadalmi hasznossága. — Ma értékesebbnek íté­lik meg a fóliaüzemben el­végzett munkát, mint a kez­dő mérnökét. Ezt a legekla­tánsabban a kifizetett bér tükrözi. Ha egy megszállott mérnök bekerül egy ipari üzembe és ott eltölt alacso­nyabb beosztásban 5—10 évet, ezután talán kinevezik osztályvezetőnek. Akkor el­érheti a jövedelme azt a szintet, amihez más nyolc­hetes betanulási idő után jutott. — Önöknél magas műsza­ki színvonalú gépek dolgoz­nak. Tegnapi pillanatfelvétel a Szegedi Liget Schmldt Andrea felvétele fürdőben — Igen. A világszínvonalú technika működtetéséhez magasan kvalifikált műsza­kiakra lenne szükség. Ez a technika másképp nem fog­ható munkára, vagy ha igen. akkor lényegesen alacso­nyabb a hatásfoka. Ez pedig káros a népgazdaságnak és káros a vállalatnak. Ha az egyetemi képzés oldaláról keressük a szakemberhiány okát, akkor láthatjuk, hogy a jelentkezők kis száma miatt sokkal nehezebb a pályára legalkalmasabb fia­talokat kiválasztani, mint 5—6-szoros túljelentkezésnél. Ma nagyobb a lehetősége annak, hogf a válogatók hibáznak. Mostanában sokat beszélünk a műszakiak anyagi megbecsüléséről. De ebben a témában a szabá­lyozók kötöttségei miatt na­gyon keveset teszünk, sőt mondhatom azt is, hogy szinte semmit, — Csák a szabályozók •WilÜ,. - vMAil i — Alapvetően a szabályo­zók miatt. Induljunk ki a mi 5.5 százalékos jövedelem­szint-emelési lehetőségünk­ből! Ha a gyár 20 százalékos bérfejlesztést ad a műsza­kiaknak, ezt a fizikai terü­leten dolgozóktól kell el­vonni. így konfliktushelyzet jön létre a műszakiak és a fizikaiak valamint az igaz­gató és a bizalmiak között Az igazgatót a legjobban az nyomasztja, hogy a termelő területeken is alacsonyak a bérek. Ahhoz, hogy az itt dolgozó fizikái munkások ne kérjék a munkakönyvü­ket, kénytelen az ő kerese­tüket is növelni. Az árindex emelkedése a fizikaiakat is legalább olyan súlyosan érin­ti, mint a műszakiakat. Hi­szen, az inflációs ráta emel­kedését az alacsonyabb jö­vedelműek fokozott mér­tékben érzik. — Szemléleti okai nincse­nek a műszaki munka ala­csony honorálásának? — A gyors keresetnövelé­sekre vannak kivételes pél­dák: a Tungsramnál vagy a Rábánál. De ebben a kér­désben nincs olyan állami döntés, ami kihatna az ipar­ban foglalkoztatottakra. Ha­sonlóra gondolok, mint ami a pedagógusok vagy az egészségügyi alkalmazottak esetében történt. Ha a leg­rosszabb esetet veszem; 2,2 százalékos béremelési lehe­tőséggel mit tud változtatni a jelenlegi helyzeten egy vállalat? — És 5,5 százalékos lehe. tőséggel? — Semmit. Különösen, ha közben a munkaerő összeté­tele is változik. Tőlünk a legalacsonyabb fizetésűek távoznak nagyobb számban. A helyükre kerülőknek ma­gasabb bért kell adni. Ez az összetétel változás 0,5—0,8 százalékot elvisz az éves keretből. — Tehát a fiatal mérnök­nek marad a végéemká. — Ez is behatárolt lehető­ség. S nem tartom szeren­csés megoldásnak azt, hogy valaki szombat-vasárnap fi­zikai munkát végezzen ott, ahol hétfőtől péntekig irá­nyító. — Miért? — Asszimilálódni kell a végéemkához is. Előfordul­hat, hogy valaki a hét vége­ken ugyanazokat a hibákat követi el, amiknek az elke­rülését hétközben feltétlenül meg kell követelnie. — Kevés-e a mérnökök száma ma hazánkban? — Szerintem, elsősorban nem a műszaki írányitók létszámát kell növelni, ha­nem a felszereltséget. Ha egy üzemben világszínvona­lú technológiával dolgoznak, ehhez feltétlenül hozzátarto­zik egy világszínvonalú la­boratórium. valamint a ha­sonló minőségű adatszolgál­tató és ellenőrző rendszer. — Nehéz beszerezni eze-• ket az eszközöket? — Minden 50 ezer forintot meghaladó értékű. műszer beszerzése beruházásnak mi­nősül. Der.'magvaiy,B lehető­sége annak, hogy ezeket a berendezéseket lizinggel sze­rezzék be a vállalatok. így az eredeti ár 3—4-szeresét fizetik bérleti díjként, de ezt az összeget költségként el­számolhatják. Ez becsapása önmagunknak és a gazda­ságnak, azért mert így pánt­likázott forintokat csinálunk. A bérleti díjra kifizetett fo­rint nem ugyanaz a pénz, mint amit fejlesztésre for­dítunk. Az más kérdés, hogy ebből egy másik vállalat megél és 6zép eredmények­re tesz szert. — Avagy külföldre kerül ez a pénz. — Úgy van. S hogy mi­lyen csatornákon, az egy külön tanulmányt érdemel­ne. Ha mégsincsenek meg ezek az eszközök, hiányukat úgy tudjuk megszüntetni, hogy több embert alkalma­zunk. — Elegendő műszaki dol­gozik-e a Szegedi Kender­gyárban? — Nagyon komoly gond­jaink vannak. Szükségünk lenne elektromérnökre és gé­pészmérnökre. Lehetne még energiát megtakarítani a gyárban. Legalább 30 mil­liós felhasználás 10 százalé­kát. Ehhez egy komoly fel­készültségű szakember kel­lene. aki feltárja a lehető­ségeket és tudja milyen be­rendezést kell beépíteni a megtakarítás véghezvitelé­hez. Nyomaszt bennünket, hogv 15 éve megszüntették hazánkban a technikuskép­zést. A Déri szakközépisko­la ötéves képzésén részt vett fiatalok közül ketten jöttek hozzánk. Az egyik fiú, amikor az üzembemutatón megtudta hogy a Lenzing­gépen mennyit lehetne ke­resni betanított munkával, azt választotta. Hatékonysá­gunk javításához keressük a ió felkészültségű műszakia­kat, erre ösztönöz bennün­ket az anyag-, energia- és alkatrészárak folyamatos emelkedése is. Az új ötéves terv feladatait csak jó mű­szaki gárdával tudjuk meg­oldani. Bőle István 1 %

Next

/
Oldalképek
Tartalom