Délmagyarország, 1985. augusztus (75. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-21 / 195. szám

Vasárnap, 1985. augusztus 18. 3 Aligha van méltóbb hely egyik legnagyobb nemzeti ünnepünk jelentőségének méltatására, mint a mai nagygyűlés színhelye, az Ópusztaszeri Nemzeti Tör­téneti Emlékpark — kezdte beszédét Szabó István, majd így folytatta: — A helyszín — a történelmi hagyomány szerint — a magyarság két korszakformáló eseménvét idézi: a honfoglalást, vala­mint a földosztást. Hosszú történelmi utat tett még népünk azóta, hogy el­ső királyunk. István, a tör­zsi szervezetű népet a fejlő­dés európai típusű űtjára vezette, és lerakta a korsze­rű magyar államiság mara­dandó alapjait. Ahhoz, hogy . a háborús pusztításoktól romokban he­verő ország új jáépítésére tett erőfeszítések olyan eredmé­nyekben öltenek testet, mint amilyeneket a felszabadulás utáni években elértünk, szükség volt a tömegek ak­tív hozzájárulására. A ban­kok, a gyárak, a bányák ál­lamosítására. és arra a ra­x dikális forradalmi földre­formra, amely 1945-ben egy­csapásra 642 ezer parasztot juttatott a hőn áhított föld­höz. A földosztás során több mint 3 millió hektár azok­nak a kezébe került, akik évszázadokon keresztül mű­velték. Valamennyi dolgozó létérdeke volt. s joggal ne­vezhetjük ezt második hon­foglalásnak ... A földosztás­sal és az államosítással el­indított demokratikus fejlő­dés érlelte olyanná történel­mi körülményeinket, hogy 19Í9. augusztus 20-án sor ke­rülhetett az első demokrati­kus maf'ar alkotmány tör­vénybe iktatására. Először fogalrhakódott még félreért­hetetlenül: hazánkban a ha­talom a dolgozó néDé. s ezt' a hatalmat a nép képviseleti önkormányzat keretében, de­mokratikus módon gyakorol­ja. Először került az alkot­mány sáncai- mögé a- egész néD. Először épült ki az. al­kotmányos garanciák rend­szere. Az ötvenes évek politikai torzulásai és sajnálatos gaz­dasági hibái megsemmisü­léssel fenyegették vívmánya­inkat. eredményeinket, de ezek sem ingatták meg né­pünk hitét a szocialista cé­leV helyességében. Az MSZMP-nek volt ereje a torzulások felszámolásához, megújult politikája új ala­pokra helyezte a munkás­paraszt szövetséget, megte­remtette a nemzeti egység kialakításának feltételeit. A szocialista demokrácia továbbfejlesztésének útján — a felszabadulás 40. évfor­dulóiának évében — újabb jelentős lépéseket tettünk előre, hogy népünk politikai érettségének megfelelvén, fejlesszük a közélet demok­ratikus fórumait, és gazda­gítsuk azok működésének tartalmát; új önkormányzati lehetőségeket teremtettünk a vállalatok irányításában. Mélv tartalma van annak, hogy állami vállalataink nagy hányadában is a dol­gozók testületei hozzák meg a legfontosabb döntéseket, ezek a testületek választják meg az igazgatót, és vállal­ják a felelősséget döntései­kért. Ennek a törekvésnek a je­gyében fejlődött tovább a választási rendszerünk. Ha­tárainkon túl is feltűnést keltett a kötelező többes je­lölés és a választásokon megmutatkozott nagyarányú közéleti aktivitás. Pártunk elvi irányításával folytató­dik a szocialista fejlődési fo­lyamat lehetséges és legjár­hatóbb útjainak felkutatása. Alkotmányos fejlődésünk nem lezárt folyamat. Eddigi vívmányaink megvédése, a nemzeti égység megtartása és erősítése folyamatos fel­adatunk. Fontos: az Ország­gyűlés, a kormányzati és a területi szervek munkája úgy fejlődjön tovább, hogy érdemi döntést hozó és el­lenőrző szerepük növeked­jék, a megújulást gátló bü­rokratizmus visszaszoruljon, a változó világhoz gyorsan alkalmazkodó döntések de­mokratikus. alkotmányos egyeztetés után időben, de éretten megszülessenek ... A választások eredménye egyértelműen igazolta, hogy népünk túlnyomó többsége nemcsak a közügyekben va­ló aktívabb részvételre tart igényt, hanem egyetért a pártunk XIII. kongresz­szusán megfogalmazott nem­zeti programmal: na­gyobb követelményeket tá­maszt az állami és tár­sadalmi szervezetek mun­kájával szemben. erőtelje­sebben igényli érdekeinek tartalmas képviseletét és egyeztetését, számon kéri az őszinte tájékoztatást az or­szág és a kisebb közösség gondjáról, bajáról is. Az alkotmányos jogok ér­vényesítése és az állampol­gári kötelességek teljesítése egv és ugyanazon folyamat elválaszthatatlan részei. Amikor teret engedünk né­pünk demokratikus jogérvé­nyesítési igényeinek, nem mondhatunk le az államnol­gárj fegyelem erősítéséről, a munkateljesítmények növe­léséről, a társadalomellenes magatartással szembeni kö­vetkezetes fellépésről. Nö­velnünk kell az emberek fe­lelősségérzetét önmaguk, csa­ládjuk, a kisebb és nagyobb közösségek, és nem utolsó­sorban népünk és hazánk iránt! Tisztelt ünneplő közönség! Most, amikor befejeztük a maavar ember számára az életet jelképező növényünk­nek. a búzának az aratását, jó alkalmunk van arra. hogy áttekintsük 1985 első félévé­nek gazdasági eredményeit, és a közeli jövő kilátásait is. Az előadó a továbbiakban foglalkozott azokkal a ne­hézségekkel, és gondokkal, amelyek az iparban és a me­zőgazdaságban. a gazdálko­dásban nehezítették kitűzött céljaink elérését, majd így folytatta beszédét: — Megtermett az ország kenyere, e tekintetben biz­tonsággal nézünk a követke­ző év elé. Ez az év is bizo­nyította, hogy bár a tech­nika és a tudomány is újabb és újabb eredményekkel se­gíti a gazdálkodást, mégis a legfontosabb az ember cse­lekvőkészsége. jó munkája. Hazánk gazdasági életé­ben. a fejlődő ipar mellett méltán tölt be nagy szerepet a jó természeti adottságok között folyó, jó agrárpoliti­kán alapuló mezőgazdaság. Ennek köszönhetjük, hogy összehasonlíthatatlanul job­ban élünk, hogy iobb és több élelmiszert fogyasztunk a régmúltunkhoz, de a közel­múltunkhoz képest is. Agrár- és szövetkezetpoli­tikánk alapvetően arra töre­kedett, hogy megfelelő érde­keltséget teremtsen; a dol­enzó emberek érzékel iék a kor követelményét, és le­gyen kellő érdekeltségük ab­ban, hogy ehhez igazodva növeljék teljesítményüket, munkájuk eredményességét. Társadalmunk nagyra ér­tékeli az agrár ágazatokat és az ott dolgozó emberek tel­jesítményét. Minden magyar állampolgár örül annak, ha mezőgazdaságunk eredmé­nyesnek mondható, ha a ter­melés növekszik, az ellátás javul, az export nő. Kitűnő dolog, hogy a fal­vakban élő emberek, a fia­tal nemzedék nem vágyik el szülőhelyétől, és lakhelyén munkát talál. s családot alapít. Rendkívül fontos, hogy a mezőgazdasági nagy­üzemekben szerveződjön elég ipari jellegű munka­hely, amely kiegészíti a napvüzemek tevékenységét. Nemzeti programunk meg­valósításához, gazdasági és társadalmi céljaink elérésé­hez elengedhetetlen iparunk megerősödése. versenyké­pességének növelése. Emel­lett ki kell használnunk agrártermelésünk adott és potenciális lehetőségeit. A szónok ezután Csongrád megyéről beszélve kiemelte azokat az erőfeszítéseket, amellyel hozzájárulunk az ország felemelkedéséhez és említést tett a gondokról, amelyekben osztozunk az ország más részeivel. A to­vábbiakban a' következőket mondotta: Az új kenyér ünnepén külön érdemes szólnunk ar­ról, hogy a kedvező viszo­nyok és a szorgalmas Csongrád megyei nép fára­dozásának eredményeként idén igen kedvező eredmé­nyek várhatók kalászos ga­bonából, kukoricából, cukor­répából és vöröshagymából; nem lehet panasz a kon­zervipari alapanyaggal való ellátottságra sem. Az ara­tás szervezettsége példás volt, noha a betakarítás — a megdőlt gabona és a na­gyobb mennyiségű szalma miatt — komoly erőpróbát jelentett. Ennek ellenére az aratók nagyszerűen helytáll­tak az ország e megyéjében is, amiért tisztelet és meg­becsülés illeti valamennyi­üket. Külön örvendetes, hogy az ez évi, és a VII. Ötéves tervre vonatkozó el­képzelések között . jelentős helyet foglal el az emlék­park további építése, ez ugyanis egyszerre őrzi tör­ténelmünk és a magyar pa­raszti élet tárgyi emlékeit, a magyar falu valóságát. Az ország várja azt a napot, amikor a Feszty körkép e patinás helyre kerül, s örömmel látjuk, hogy fo­lyamatosan épül, szépüj a történelmi múlt, a honfog­lalók, a földosztók emlékeit őrző park. Tisztelt nagygyűlés! Az MSZMP Központi Bi­zottsága nevében köszöntöm a munkás-paraszt és értel­miségi találkozó minden résztvevőjét. A tisztelet és a hazafias büszkeség érzé­sével gondolunk őseinkre, messzetekintő István kirá­lyunkra, a haladást képvise­lő történelmi személyisége­ink sorára. Üdvözöljük népi demok­ratikus alkotmányunk ki­hirdetésének 36. évforduló­ját. A jól végzett munka örömével szegjük meg érté­kekben gazdagodó életünk régi jelképét, az új kenye­ret és tisztelettel gondolunk a névtelenek sokaságára, akik ezt és egyéb javainkat megteremtették. Bármennyire is feszültsé­gekkel terhes a jelenlegi nemzetközi helyzet, a világ népei, a szocialista országok közössége 40 éve őrzik a nyugodt, alkotó munkához szükséges békét. Népünk bízik abban, hogy nemcsak Európában, hanem az egész világon érvényre jut a Hel­sinki nevével fémjelzett enyhülési folyamat — fejez­te be beszédét Szabó István. * Miután végignézte az em­lékpark legszebb látnivalóit Szabó István, aki első alka­lommal mondott beszédet Öpusztaszeren, megkérdez­tük tőle: hogyan érzi ma­gát itt, milyen benyomáso­kat szerzett? — Nagyon jól érzem ma­gam, cz valódi népünnepély, amelyre sokan eljöttek, mert érdemes ide eljönni. Beszé­demben elmondtam az ezzel kapcsolatos gondolataimat, amelyhez annyit tennék hoz­zá: ez a helyszín és ez a nagyszabású rendezvény méltó István király emléké­hez és az alkotmány napjá­hoz. B. Gy. Gy. Szarvasi r.cptáncosok az alkalmi színpadon Szeri mozaik A legfiatalabb résztvevő, kislány, másfél éves, egy kólasüveggel gurigázik a fűben. A szülei, akik Csengelén elnek, immáron tizedik esztendeje jönnek el Ópusztaszer­re, az ünnepségre. Gyanítom, hogy a fűből alig kilátszó ifjú hölgy is ellátogat majd ide, felnőtt korában is. * A fiúk nemsokára hetedikesek lesznek. Álldogálnak a sajtósator előtt. Arra várnak, hogy őket is megajándékoz­zák egy-egy Kincskereső cimü,. Jplyóirattal. Amikor arról faggatom őket, hogy olvassák-e ezt a lapot, őszintén be­vallják, hogy alig-alig. Vagy talan csak néha. Hiszem, hogy ezután rendszeres olvasói lesznek ennek a gyerekek számára készülő irodalmi folyóiratnak, s hiitzetti azt is, hogy mindez hasznukra válik. A szerkesztőség totószelvényeket bocsátott ki, a helyes megfejtők sapkát, trikót, szatyrot vagy egyéves előfizetési díjat kaptak. Lehettek volna többen is, akik a nem túl nehéz kérdésekre pontos választ tudnak adni... 'A1 A minden bizonnyal legidősebb Ópusztoszerre látoga­tó egy idős néni volt. ö is a fűben ült, mint a legfiata­labb. de ö nem kólásüveggel gurigázott, hanem szalonnát evett friss kenyérrel. Végtére is ez a nap az új kenyér ünnepe. Lehetséges, hogy a szalonnáé is? •Jc Es végigélveztem a sajtófórumot, amelyet immár má­sodszor rendeztek meg. A válaszadók a megye és Szeged párt- és állami vezetői, valamint újságírók voltak. A kér­dezők közptt pedig akadt Dunántúlról jött ember is. Ami föltűnt: a legeslegaktivabbak a kistelekiek voltak. Lehet­séges, hogy ez a nagyközség tényleg várossá akar lenni, s megvannak a megfelelő emberei is hozzá, akik elég akti­vak, hogy céljukat elérjék? 'A' A szeri ünnep — nyolc éve kísérem figyelemmel — tulajdonképpen mit sem változik, és mégis, mindig más. Ki tudja, miért? Talán azért, mert az életünk évről évre változik. Talán azért is, mert az emlékpark egyre több látnivalót kínál. Tovább épül a skanzen, a Feszty-körképet befogadó épület, de ami talán még ennél is fontosabb: a szeri törzsközönség hovatovább baráti viszonyba kerül, hi­szen mindenki ismeri a másikat. így van jól. P. F. Munkás-paraszt teiBalkoze Szabó István Megújulásunk záloga az alkotó ember Öpusztaszeren A résztvevők egy csoportja az ünnepi beszédet hallgatja Szabó István megszegi az új búzából sütött kenyeret. Mellette az első sorban Szabó Sándor és Székely Sándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom