Délmagyarország, 1985. június (75. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-05 / 130. szám

Szerda, 1985. június 5. 3 Remények és aggodalmak Hafárszemle Silóznnk Csengéién Egy autóbusznyi mező­gazdasági szakember gyűlt össze tegnap reggel nyolc órakor a kisteleki pártszék­háznál. Mire u „különjárat" délután kellőkor befutott, sok-sok dűlőúton át Balás­tyára, 250 kilométert ha­gyott maga mögött. Jobbra­balra kitekintve az. ablakon, mindenki saját szemével el­lenőrizhette az alkalmi ide­genvezetők mondandóját. A hat község kilenc tsz-ének területén mindig a házigaz­da tartotta szóval a társa­ságot. Az elméleti és a gya­korlati tapasztalatokat azon­nal megvitathatták, s min­denki meggyőződhetett róla, hogy a „szomszéd rétje zöl­debb-e?" Egységes szerkezetű e táj. a homokvidék: Sok azo­nosság mellett azonban jó szemmel rengeteg eltérő vo­násra felfigyelhettünk. Kis! körzetenként, egy-eey szö­vetkezés más módon látja a természet és a termelés össz­hangját. Kisteleken az Új Élet Tsz-ben szembesülhet­tünk először a tél legkegyet­lenebb pusztításával. A ma­gas művelésű szőlő látványa lesújtó, az. elfagyott termő­karokat le kellett vágni. Az új alsó hajtások kifejleszté­sével talán két év múlva lehet újra termő tőkét ki­alakítani. Egy summás vé­lemény minderről: „a- karó mög a drót ér ezen a lábián valamit." Viszont a jü és a silókukorica tetszetős, hara­goszöldben pompázott. . A község másik gazdaságában, a Magyar—Szovjet Barátság Tsz-ben a gabonák közül a rozs festett a legjobban. Az út mellett hirdetőtábla in­vitált cseresznyét szüretel­ni, „szedd magad" alapon. Csengelén már —• de el­sősorban a kistelekiekreszá-­mitva — százegy, villany­nyal ellátott zártkertet kí­nál az Aranyhomok Tsz. A gabona szép, elsősorban a már sárguló kalászú őszi árnára a legbüszkébbek. A szőlő itt sem kerülte el a sorsát, s a megmaradt haj­tásokon is . gyengébb lesz a termés. Amit részletesebben érdemes megnézni, a szisz­tematikusan felépített ta­karmánynövény-vetésszer­kezet. A majdnem három­ezres szarvasmarha-állo­mány sok silót elfogyaszt. Először a rozsot és árpát az első kaszálása lucernával, majd később borrós napra­forgóval keverik. Ennek he­lyére szudáni füvet vetettek, sőt. a szudáni fü sarját ősz­re újból lehet aratni. Pusztaszeren, a Hétvezér Tsz-ben épp most fordult volna termőre a tavalyi fel­újított szőlőtelepítés, a fagy miatt várhatnak vele még két évet. A kukoricasorokat épp vegyszerezték. itt-ott homokverés nyomai is lát­szottak. Az ötszáz hektáros területen a betakarításkor döntik el. melyik lesz siló. s melyik szemes termény. A már megszokott rét és ga­bonatábláik melleit újdon­ság a szemnek a magról ve­tett paprika. Az Öpusztaszcri . Árpád Vezér Tsz-ben az. újdonsá­got a szépen sorjázó diny­nycsorok s a jól fejlett pa­rndicsnmpalánlák jelentet­ték. Az. idén sokat fog még változni e vidék, belefognak a meliorációba, s az öntö­zést is szeretnék minél na­gyobb területre kiterjesztc­ni. Baksnn. a Magyar—Bolgár Barátság Tsz-ben a már me­liorált táblákat mutatták nem kis büszkeséggel. A dréncsöveken visszaduzzasz­tott víz eredménye, hogy itt már kukoricát is érdemes vetni, jó termésátlagra szá­mítanak. Száz hektáron, ön­tözött területen termelnek paprikát. Balástya három .tsz-ének területén kanyargott legto­vább a busz, a tanyák mi­alt igen szabdaltak a nagy­üzemi táblák. A Rákóczi Termelőszövetkezetben a fó­liás dinnye indái már szer­teszét futottak, egy hónap előnyük van a szabadföldi­vel szemben. A burgonya­sorok jól fejlettek, nagy ha­gyománya van itt e növény­nek. A barack-, alma-, kör­te-, meggy- és szilvaültet­vények termésében is bíz­nak. Az Alkotmány Tsz-re a sokféleség jellemző. Az őszi­barack a fagy elleniére jól termékenyült. a termés le­szedésére építőtábort szer­veznek. Száz hektáron vi­rágaik az olajretek, jól jö­vedelmező növénv. A napra­forgóra és a dinnyére itt sem lehet panasz. A Móra Tsz-ben a juhte­nyésztéshez kell sok takar­mány, 250 vagonnyi (a lege­lő. rét kitesz vagy ezer hek­tárt). A jég a múlt héten itt esővel jött. szépen feláztatta a talajt. A gyümölcstelení­tést szorgalmazzák errefelé, szőlőt és körtét ültetnek jö­vőre. A jól sikerült eszmecsere tanulságait a Móra Tsz ebédlőiében dr. Tóth Fe­renc, Kistelek városi jogú nagyközségi pártbizottságá­nak első titkára összegezte. Kiemelte, hogy e tájkörzet közös gazdaságaiban az ösz­szefogásra nagy szükség van. ez a határjárás is a közösen gondolkodást erő­sítette. A szőlő kivételével megnyugtató az összkép, parlagot sehol sem látni. A szemünk láttára változik a termelés szerkezete, a gaz­daságosság kívánalmai sze­rint. Kiss Lajos, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezési osztályvezetője a gazdaságok vállalkozószel­lemét emelte ki. A jó han­gulatot annak tulajdonította, hogy a határ biztató képet mutatott. Készülni lehet az aratásra, az árpát pár hét múlva vághatják. S utána jön a többi munka sorban. T. Sz. I. Választási tudnivalók Június 8-án, szombaton az urnák elé járulnak a ma­gyar választópolgárok, hogy megválasszák az országgyű­lési képviselőket és a helyi tanácstagokat. Ez a választas más lesz, mint a korábbiak voltak, hiszen a választóke­rületek többségében két, má­sutt viszont három vagy több jelölt közül kell kivá­lasztani azt, akit képvisele­tünkben az Országgyűlésben vagy a helyi tanácsban aka­runk látni. Felelősségteljes állampolgári kötelezettség gyakorlásáról van tehát szó. Az. alábbi összeállításunkkal ehhez akarunk segítséget ad­ni Szeged választópolgárai­nak. A városi tanács végrehajt tó bizottsága 'március lU-áig megállapította a település sz.avazókoiei nek számát, te­rületi beosztását és sorszá­mát. A sz.avazóköröket a tör­vény értelmében úgy kellelt 'kialakítani, hogy egy szava­zókörre 600—1000 választó­polgár jusson, de minden községben legalább egy sz.a­vazókör legyen. A szavazókör területének meghatározásánál. azt is fi­gyelembe kell venni, hogy abba egy vagy több tanácsi választókerület teljes terüle­te beletartozzék. Szavazni a megfelelő szavazókörben le­het. A szavazatszedő bizott­ságnak legalább két tagja az egészségi állapota vagy idős kora miatt mozgásában gátolt választópolgárt — ké­résére, szavazásának lehető­vé télele végett — felkeresi. A szavazás a szavazófül­kében történik, ezután a sza­vazó az elhatározását tartal­mazó szavazólapokat a borí­tékba teszi, és a szavazat­szedő bizottság elölt az ur­nába helyezi. A szavazás ide­je alatt csak a szavazó tar­tózkodhat a szavazófülkében. Az. a szavazó azonban, aki nem tud olvasni, vagy akit testi fogyatékossága akadá­lyoz a szavazásban, más vá­lasztópolgár segítségét ve­heti igénybe. Ha a szavazás napján, va­laki nem tartózkodik a lakó­helyén, aho] a választói név­jegyzékbe felvették, akkor a választójogát úgy gyakorol­hatja, hogy igazolást kér az öt nyilvántartó tanács .vég­rehajtó bizottságától és ezt az igazolást a szavazás nap­ján az ideiglenes tartózko­dási helyén bármelyik, sza­vazókörben bemutatja és en­nek ellenében szavazhat az országos listán szereplő kép­viselőjelöltekre, de a helyi képviselőjelöltekre és tanács­tagjelöltekre nem. Minden szavazóhelyiség­ben — a szavazás titkossága érdekében — legalább két szavazófülkét, és a szavazás céljára két vagy több urnát kell felállítani. Az urnákat úgy kell lezárni, hogy azok­ból a zár felnyitása, a pe­csét feltörése vagy az urna szétszedése nélkül'ne lehes­sen szavazólapot eltávolítani. A szavazatszedő bizottság az urnák állapotát a szavazás megkezdése előtt megvizsgál­ja, és a vizsgálat eredmé­nyét feltünteti a szavazási jegyzőkönyvben. A szavazat­szedő bizottság elnöke fele­lős azért, hogy a szavazás napján a szavazóhelyiségben é.s környékén a rendet fenn­tartsák. A szavazatszedö bi­zottság elnökének, a rend fenntartására tett intézkedé­se mindenkire kötelező. Ha valamelyik választóke­rületben nem szavazott az összes választópolgárnak több, mint a fele, vagy egyik jelölt som kapott az érvényes szavazatok felénél több szavazatot, az illetékes választási elnökség pótvá­lasztást tűz ki, amelyet az első választástól számított tizenöt napon belül kell meg­tartani. A pótválasztáson új jelölteket is lehet állítani. A pótválasztáson ,-jz lesz a megválasztott képviselő, il­letőleg tanácstag, aki a leg­több szavazatot kapta. Pót­választást keli kitűzni abban a választókerületben is, amelyben nem tartottak vá­lasztást, mert nem volt leg­alább két jelölt. Ily<?n eset­ben azonban a választókerü­let megválasztott országgyű­lési képviselője, illetve ta­nácstagja az a jelölt lesz,aki az összes érvényes szavazat­nak több, mint a felét meg­kapta, feltéve, hogy a vá­lasztópolgárok több, mint a fele szavazott. Az a jelölt, aki a választókerületben a megválasztott országgyűlési képviselő, illetve tanácstag mellett megkapta az öss/.es érvényes szavazatnak leg­alább az egynegyedét, pót­képviselö, illetve póttanács­lag lesz. Ha a választókerü­letben a képviselői vagy ta­nácstagi hely megüresedik, a pólképviselő, illetve a pót­tunácstag lép a megüresedett tisztségbe. A helyi tanács a megyei tanács által megállapított számú megyei tanácstagot választ. Több községi tanács együtt is választhat egy me­gyei tanácstagot. A helyi ta­nács lehetőleg alakuló ülé­sén jelöli, majd nyomban megválasztja a megyei ta­nács tagját (tagjait). A je­löltre a Hazafias Népfront megyei bizottsága tesz ja­vas-latot, de saját tanácsának tagjai közül javaslatot tehet a helyi tanács bármely tag­ja is. A helyi tanácsok a megyei tanácsba több jelöl­tet is állíthatnak, mint ahány tanácstagot választónak. Me­gyei tanácstagjelölt az lesz, aki a jelölő tanácsülésen megjelent helyi tanácstagok egyharmadának szavazatát megkapta, továbbá a Haza­fias Népfront programját és a jelölést elfogadta. A jelö­lés nyílt szavazással törté­nik. A megválasztott megyei tanácstag részére a megbízó­levelet a helyi tanács elnöke adja ki. A választók nyilvántartá­sában szereplő állampolgá­rok értesítést kaptak arról, hogy melyik szavazóhelyi­ségben szavazhatnak. A vá­laszlók a május 29-én ki­függesztett hirdetményekből is tudomást szerezhetnek arról, hogy hol vannak a szavazóhelyiségek. A szavazás reggel 6 óra­kor kezdődik cs 18 óráig tart. A választási elnökség, ha a helyi körülmények in­dokolják, elrendelheti, hogy a szavazóhelyiségeket már reggel 5 órakor kinyissák, és ettől kezdve szavazhassanak a választók. A szavazatszedő bizottság pedig elrenclelheli, hogy a szavazás 19 óráig tartson. A fővárosi kerületek­bon, a városokban, valamint az. üdülőhelyi és turistafprgal­mú községekben — az ideig­lenes tartózkodási helyükön igazolással szavazni kívánók érdekében — a helyi válasz­tási elnökség: kijelölt egy­egy szavazókort, ahol a sza­vazás akkor is 18 óráig tart, ha a választók nyilvántartá­sában felvett valamennyi választópolgár már szavazott. E szavazóhelyiségek címeit az ideiglenes tartózkodási helyen szavazók a már be­zárt szavazóhelyiség bejá­ratinál elhelyezett hirdet­ményből tudhatják meg. A választéipolgárok érke­zésük sorrendjében szavaz­nak. Választójogát mindenki személyesen gyakorolhatja, A szavazatszedö bizottság megállapítja a szavazó sze­mélyazonosságát és az.t. hogy a választók nyilván­tartásában szerepel-e. Éppen ezért a választók vigyék ma­gukkal személyi igazolvá­nyukat, valamint a választói nyilvántartásba történt fel­vételükről szbló értesítést, és ezeket mutassák be a sza­vazatszedö bizottságnak. Azok, akik ideiglenes tar­tózkodási helyen szavaznak, illetve a választók nyUván­tartásának lezárása után változtatták meg lakhelyü­ket, mutassák be a személyi igazolványukat, és adják át a választójogosultságról szó­ló igazolást. Az állandó lakóhelyükön szavazók három szavazólapot kapnak. E három szavazólap: — az, országos választási listán szereplő országgyűlési képviselőjelöltek (nagyobb alakú, világoskék színű); — az országgyűlési vá­lasztókerületben induló kép­viselőjelöltek (kisebb alakú, rózsaszín színű); — a tanácstagjelöltek) megválasztására (kisebb ala­kú, sárga színű) szolgál: Az ideiglenes tartózkodá­si helyükön szavazók csak, az országos választási lista, szavazólapját kapják meg. Az országos választási lis­tán szereplő jelöltekre sza­vazni nevük meghagyásával lehet. A választókerület ország­gyűlési képviselőjelöltjére, és tanácstagjelöltjére úgy lehet szavazni, hogy a vá­lasztópolgár csalc annak a jelöltnek a nevét hagyja •érintetlenül. akire szavaza­tát adja, a másik jelült ne­vét pedig áthúzza. Ahol há­rom jelölt neve szerepel, ott kettőét, ahol négy jelölt között választhat a szavazó, ott háromét át kell húzni. A szavazat csak így érvé­nyes. 11a egynél több jelölt neve marad a szavazólapon, a szavazat érvénytelen. A szavazólapra a jelöltek ne­veit ábécésorrendben vettek fel. tehát az. nem tükröz jelölési, minősítési sorren­det. A választó a szavazólapok­hoz borítékot is kap. A sza­vazás a titkosságot biztosító szavazófülkében történik, ahol a szavazó a fenti sza­bályoknak megfelelően jár cl. és ezt követően a szava­zólapokat a borítékba teszi. A szavazófülkében a szava­zón kívül senki sem tar­tózkodhat, kivéve, ha a sza­vazó írni, olvasni nem tud, vagy testi fogyatékossága akadályozza a szavazásban. Ezekben az. esetekben ugyanis más válasz.tójogo­sult, esetleg a szavazatszedö bizottság egyik tagjának se­gítségét igénybe veheti. A szavazófülkéből kilépve a választó a szavazólapokat tartalmazó borítékot a sza­vazatszedö bizottság' előtt az urnába tesz.i. A kórházban, illetőleg a lakásukon fekvő betegeket szavazatuk leadása érdeké­ben — kérésükre — a sza­vazatszedö bizottság két tag­ja felkeresi. A szavazás tit­kosságáról ez esetben is gondoskodnak. Ha a szavazó a szavazat­szedő bizottság valamely intézkedésével nem ért egyet, kifogásával a helyi válasz­tási elnökséghez fordulhat. Ennek a címe a szavazóhe­lyiségben megtalálható. Az alábbiakban bemuta­tunk három szavazólapra in­tát. Az, egyik az. országos választási lista szavazólapja. A másik kettő pedig a vá­lasztókerületek országgyűlési képviselőjelöltjei és tanács­tagjelöltek olyan szavazólap­mintái, amelyeken kettő, il­letőleg három jelölt neve szerepel. Az országos válasz­tási listán szereplő ország­gyűlési képviselőjelöltekre a világoskék színű, nagyobb alakú szavazólap változatla­nul hagyásával adható le a szavazat. (A szavazólapmin­tán az országos választási lista jelöltjeinek nevei sze­repelnek.) A rózsaszínű szavazólap az országgyűlési választókerü­letek képviselőjelöltjeinek megválasztására szolgál. Ez­zel úgy kell szavazni, hogy a két jelölt közül a megvá­lasztani kívánt nevét érin­tetlenül hagyják, a másik nevét kihúzzák. (Ugyanígy kell eljárni a helyi tanács­tagok kettős jelölésének ese­tében is a sárga színű sza­vazólappal.) A sárga szavazólappal a tanácstagjelöltek re lehet szavazni, akiknél ugyanúgy, ahogy az országgyűlési vá­lasztókerület képviselője­löltjeinél, csak egyetlen név maradhat érintetlenül; a többi nevet ki kell húzni. (A kettős és hármas jelölést feltüntető szavazólapmintán a feltüntetett nevek képze­letbeliek.) H.o.AKtw stnrcasr tMöu«K>ri t** i>mwA»iuwa im Í'» « «. uUUa» YAJUU«crA3i UKTA Szavazólap fMJU* ».4«ttt« ***** hV<.-VAS }>>mt tsAtUi-X <X •kéífEtí Ut*Mt*£ i V>¥A*t WUfcUlM r**TF.* »*K»t4 % m .;'' ' tflfctó* "/ -0. m « e t t»*RVC ***** *n*U ?'. MWK KAAMNtt ***** *n*U ?'. MWK i- i. ***#** SWJt* :. cmt** í v: xAiiMt ; WI.MH ; VKM ». A Jt4* nV&Kfít , 'i ' V v •• iikwi" ' • • i HAZAFIAS Nftprkovr o«5ZAor.y<a.íii K**vjsíUMv4srriW i m. jésiM *. Szavazólap BCllAí'KST FOV.ÍKOS , wsatú <mxas£yűJ&} »*U»««k»j&l»l jílSUM: •ttomon . - : , Tv 20LXÁX XOTB zoyrpt HAZAFIAS NÉPFRONT TANÁCSTAG VÁLASZTÁS 1ÍS5. június 8. Szavazólap SZEGED MEGYEI VAKOS 20L uásnú tanárai vál»5rWk«iüIct íokihjct: PÖDÖRNE BÖPER ANNA MiM'nxTnr rrt íW Jü'.'t . I 4'OTÍ)11 í^íMfí'Áíó tmmmmstmmmmm íiti&kMmitái/i; , y

Next

/
Oldalképek
Tartalom