Délmagyarország, 1985. május (75. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-15 / 112. szám

Csütörtök, 1985. május 16. 15 Húsipari megbeszélés Szegeden Kedden Szegedre látoga­tott Faludi Endre, az Állat­forgalmi és Húsipari Tröszt vezérigazgatója. Megtekin­tette a Szegedi Szalámigyár és Húskombinát rekonstruk­ciós munkálatait, Bálint László vezérigazgató kalau­zolása mellett. Faludi Endre megbeszélést folytatott Has­kó Pállal, a Teszöv titká­rával is. Az Adatforgalmi és Hús­ipari Tröszt vezérigazgatóját fogadta Szabó Sándor, a megyei pártbizottság első titkára. Megbeszélésükön szó esett egyebek között a me­gye hústermelésének idősze­rű kérdéseiről, a vágóhídi rekonstrukció miatti többlet­szállítási gondokról, a meg­változott export támogatási rendszer tenyésztési kihatá­sairól. Új bánya A Borsodi Szénbányák Vállalat Radostyán község határában külszíni művelésű szénbányát nyitott. A műve­lés első ütemében kilenchek­táros területről 55 ezer ton­na szenet termelnek július 1-től. Egy tonna szén nyeré­séhez 7.5 tonnányi földet kell megmozgatni. A külszí­ni bányászkodással egy idő­ben folyamatosan elvégzik a művelt terület rekultivá­cióját is. Egyetem­történeti kiállítás Az Eötvös Lóránd Tudo­mányegyetem alapításának 350. évfordulója alkalmából egyetemtörténeti kiállítás nyílt kedden a Budapesti Történeti Múzeumban. A tárlaton több száz dokumen­tum — fotók és eredeti tár­gyak — elevenítik fel a nagy hagyományú intézmény három és fél évszázados tör­ténetét. Felidézi a kiállítás az alapító Pázmány Péter és a névadó, Eötvös Lóránd életét és munkásságát, be­mutatja a nagyszombati év­tizedek, valamint a rövid budai tartózkodás emlékeit. A Magyarországon még nem látható Pázmány-relikviákon, valamint a korabeli oktató­eszközükön kívül megismer­tet a tárlat n különböző ka­rok tevékenységének leg­jellemzőbb emlékeivel is. A tárlatot Trautmann Re­zső, a Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának he­lyettes elnöke nyitotta meg. Gyermekgyógyász-kongresszus Nemzetközi gyermekgyó­gyászati kongresszus kezdő­dött kedden Budapesten a Duna Intercontinental Szál­lodában. Az Európai Szociál­pediátriai Társaság és a Gyermekgyógyászok . Nem­zetközi Kollégiuma közös kongresszusát dr. Horváth Ottó, egészségügyi miniszter­helyettes nyitotta meg. A háromnapos kongresz­szuson öt világrész több száz szakembere több mint hat­van előadás alapján tanács­kozik a gyermek-és serdülő­kor egészségügyi kérdéseiről, a betegségek megelőzéséről. Kitüntetések A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Nemeskiirty István írónak, irodalomtör­ténésznek, a Magvar Film­intézet igazgatójának ki­emelkedő tudományos és közéleli munkássága elisme­réseként, 00. születésnapja alkalmából a Szocialista Magyarországért Érdemrend kitüntetést adományozta. A kitüntetést Köpeczi Béla művelődési miniszter kedden adta át. * Az Országos Béketanács a Békemozgalom Kitüntető Jelvénye elismerésben része­sítette Konsztantyin Feok­tyisztov űrhajóst, a Szovjet­unió hősét és Alekszandr Konovalovot, a Szovjet Tu­dományos Akadémia Ame­rika-kutató Intézetének munkatársát, akik a béke­és barátsági hónap alkalmá­bólt tartózkodnak hazánk­ban. A kitüntetéseket ked­den az OBT székházában Sebestyén Nándorné, az Or­szágos Béketanács elnöke nyújtotta át. (MTI) Társadalmi munkával Haditechnikai és közlekedési park Az útlörőavalás pillanatai; 2. ismerkedés a Szeged-FcTsővároson, a lila iskola és az Etelka sori lőtér és MHSZ-bázis közöt­ti területen nemrégiben még mocsaras gödrök, a negyven évvel ezelőtt véget ért há­ború utolsó bombatölcsérei éktelenkedtek. Az MHSZ aktivistái, katonai alakula­tok, a város üzemeinek, vállalatainak dolgozói ösz­szefogásával azonban a rob­banás szakította sebeket be­gyógyítva — feltöltötték, rendezték a terepet, s hadi­technikai és közlekedési parkot létesítettek. A mintegy ötmillió forint értékű társadalmi munkával elkészült park ünnepélyes avatását tegnap délután tar­tották. Az eseményen ott volt dr. Székely Sándor, az MSZMP Szeged Városi Bi­zottságának első titkára, dr. Bódi György, a megyei pártbizottság osztályvezető­je, Szabó G. László, a me­gyei tanács elnökhelyettese és Prágai Tibor, a városi tanács elnökének általános helyettese is. Dr. Palotai Jenő alezre­des, az MHSZ Csongrád Megyei Szervezetének titká­ra megnyitójában szólt ar­ról, hogy a fasizmus felett aratott győzelem 40. és a Varsói Szerződés aláírásá­nak 30. évfordulója tiszte Je­tére adják át a honvédelmi nevelést szolgáló emlékpar­kot. A megnyitó után Oláh Miklós, a városi pártbizott­ság titkára mondott ünnepi beszédet, emlékeztetve a győzelem napjára és a Szov­jetunió világtörténelmi szerepére, majd szólt a ha­zafias, internacionalista hon­védelmi nevelés jelentőségé­ről. és az emlékpark építé­sének fontosságáról. Vas József ezredes, az MHSZ főtitkárhelyettese át­adta a haditechnikai és köz­Schmidt Andrea felvétele technikával I lekedési parkot Orosz Já­nosnak, az MHSZ Csongrád megyéi gépjárműiskola ve­zetőjének. Az átadás mint­egy bevezetője volt annak a színes, hangulatos kisdo­bos- és úttöröavatásnak, melyen közel hatszáz kisis­kolás nyakába kötötték fel a kék és piros nyakkendőt. A vidám, fúvószenével vé­get ért ünnepély után a gyerekek ismerkedtek a be­mutatott haditechnikával. A park a szünidőben minden­nap 8-tól 12-ig, szombaton és vasárnap délután 2-től 4 óráig várja az érdeklődő­ket. A felsővárosi avatás után a meghívott vendégek egy csoportja részt vett 'az MHSZ székházában a moz­galom és a megyei szervezet történetét bemutató MHSZ­emlékszoba megnyitóján. Itt dr. Palotai Jenő tartott tá­jékoztatót. Pélria a tisztességre ,,Anyagiasság, harácsolás, önzés" — búgják fülünkbe minduntalan a társadalmi közvélemény szirénhangjai. „Kell a gmk, a maszekmun­ka, a második, a harmadik műszak, hogy megéljen a család" — halljuk másfelől. A pénzszerzés körül pörget­jük életünket, sokkal in­kább, mint bármikor, s ta­lán a többséget nem is a l'art pour l'art vagyonosodás vágya, hanem a kényszerű­ség, az igényesebb életkörül­mények megteremtése hajt­ja. Miközben valaki két, három bőrt húz le önmagá­ról, saját maga és családja gyarapodásáért, fejet haj­tunk előtte, de aggódhatunk az egészségüggvel együtt: nem veszítünk-e többet a révén, mint amennyit nyer­tünk a vámon. * Hogy miért filozofáltam bevezetésként minderről? Mert e jelenség szülte gon­dolatokba ágyazva különös akusztikája lesz annak, amiről tulajdonképpen írok. Történt az egyik nap, hogy Dávidné, az olajosok Vöröskeresztes csúcstitkára továbbította a hét alapszer­vezetnek, a szocialista \ i­gádoknak, a KlSZ-szerveze­teknek a véradó állomás igazgatója, Gál professzor kérését: föl kellene újítani a SZOTE nyolcéves épüle­tét, hisz nem mindegy, mi­lyen környezet fogadja a segítés szándékával belépő véradókat. Négy brigád és az üzemi tűzoltók KISZ­szervezete vállalkozott is a munkára. A külső és belső festés zömét a 31 tagú dr. Gyulai Zoltán brigád és az építési üzemegység 11 férfi­ből ájló Lenin szocialista brigádja végezte el. Fizikai munkások, technikusok, mérnökük nők-.ós férfiak szabad s'/.ombatokon, vasár­napokon. szabad délutáno­kon, noha egyiküknek sem ez a munkaeszköze — spak­nit, ecsetet vettek a kezük­be és festettek. Mint (mond­ják, először egy pillanatra megijedtek, hiszen látatlan­ban, egy ajtók, ablakok,, bú­torok, helyiségek számát feltüntető leltár alapján vállalták a munkát, de az­tán szakembereket megszé­gyenítő módon kezelték a pemzliket. Ottjártamkor már a frissen festett lakások tiszta illata fogadott. * „Eletemben nem festettem odahaza semmit, most majd nekilátok" — mondta Sza-­bó Arpádné, a Gyulai bri­gád vezetője, mérnök asz­szony, miközben az íves fo­gaskampókra mulatott. Eze­ken tanultam ki a szakmát, de meg is lehet nézni. Pedig micsoda pepecselös munka!" A csőszerelők Lenin bri­gádjának vezetője. Simon Jenő a külső fényvédőrá­csak sikeres megszépítésére büszke: a magasam levő szerkezetet végül is a város­gazdálkodási vállalattól köl­csön vett kosaras daruról si­került befesteniük. „No. de mi ez a csőszerelőknek, és egyébként is részünkről ez az egész nem is olyan nagy tett" — tette huzzá szeré­nyen. S csodálkoztam, ami­kor megtudtam, hogy szinte életformájukká vált az ön­zetlen segítség: a kakasszé­ki gyógyintézetnek csaknem félmillió forint értékű mun­kát végeztek, s hálásak ne­kik az alsóvárosi szociális otthon lakói is. Priskorski László szerint ők mindenütt úgy dolgoznak, mintha ott­hon tennék, nem úgy, mint­ha profik lennének. Gál professzor és munka­társai egyébként nagyon elé­gedettek a minőséggel: a szakértelmet a szívvel-lélek­kel végzett munkával he­lyettesítették. S hogy a szív­nek valóban köze van a do­loghoz, azt is megtudtuk a professzortól: az NKFV dol­gozói humanitásukat rend­szeres Véradóként is bizo­nyítják. Alig van vállalat az országban amely azzal di­Igy szépült meg a napellenző csekedhetne, hogy alkalma­zottainak 75 százaléka vér­•adó. Arra is vállalkoztak az olajosok, hogy a májusi szív- és crmütétekhez szük­séges vért ök biztosítják. Csupán a véletlen műve, hogy Simon Jenő éppen be­szélgetésünk napján, délelőtt véradáson is volt. „Azt hiszem, senki nem a jutalom reményében, hanem valami belső parancsra pró. 1bál segíteni beteg embertár­sain. mégis be kell valla­nom, jólesik hoan a válla­latvezetők, a szakszervezet, a Vöröskereszt odafigyel, és — mint az idén is —. meg­jutalmazza a többszörös vér­adókat. Gál professzor mondta: „Avval, hogy valakf vért ad, elárulja, hogy rendes em­ber." S mért a dolgok ösz­sZefüggnek. így akár termé­szelesne; is vehetnénk, hogy éppen ezek a jószívű nők és férfiak nyújtják a kezüket akkor is, ha idejük, energiájuk föláldozását ké­rik tőlük. Ügy hiszem, nem túlzás: napjaink legtisztes­ségesebb emberei ők, akik egy anyagilag gyöngélkedő egészségügyi intézményt iá fölkarolnak. Noha, jóllehet, önnön gyarapításukra is el­kelne manapság a napi 8 órai helytállás után megma­radt erő. Chikán Ágnes Intézkedések az erdők védelmére Kedden a Parlamentben Straub F. Brúnó akadémikus elnökletével ülést tartott az Országos Környezet- és Ter­mészetvédelmi Tanács, s egyebek között a magyaror­szági erdők egészségi állapo­táról, a környezeti hatások várható következményeiről targyalt. A növekvő környezeti ár­talmak és a sokszor gon­datlan emberi tevékenység miatt az. erdők állapota az utóbbi évtizedben világszer­te romlott, s ez. azért ad okot az aggodalomra, mert a földi bioszféra stabilitá­súnak szabályozásúban az erdőnek jelentős szerepe van. A tanács megállapította, hogy a hazai erdők állapota ma még jobb az európai át­lagnál, de bizonyos jelek ar­ra utalnak, hogy a károso­dás mértéke növekszik. Az erdőkre elsősorban a lég­szennyezés, a talajvízszint változása, valamint az aszály hat kedvezőtlenül. A lég­szennyezések — főként a kén-dioxid, a nitrogén-oxid és a különböző savak — ag­gasztó mértékben károsítják a faállományt. A tanácskozáson megálla­pították, hogy hazánkban egyes ipari körzetekben ma már egyértelműen kimutat­ható a levegőszennyezés ká­ros hatása. Ezt igazolja, hogy például a kocsánytalan tölgy az ország legszennye­zettebb levegőjű területein kezdett kipusztulni. Intézke­déseket hoztak az erdők, pusztulásának megakadályo­zására. Az új színházra Meghívásos drámapályázat Az esztendő végére ígéri a Délép a Szegedi Nemzeti Színház műszaki átadását, így jövő ilyenkorra várható az épület üzembe helyezése. Előre láthatóan tehát az 1986/87-es szezont már az újjávarázsolt Nemzetiben kezdheti a társulat — erre az évadra gondoltak, amikor a Művelődési Minisztérium, a városi tanács és a színház vezetősége meghívásos drá­mapályázatot írt ki. öt szerzőt kértek föl ere­deti darabra: Karinthy Fe­rencet. Bárány Tamást. Fe­kete Sándort. Száraz Györ­gyöt és Vámos Miklóst. Mint Nagy László igazgató el­mondta, az új épületben is szívükön viselik a mai ma­gyar dráma sorsát, minél többet szerelnének bemutat­ni a kortárs müvekből, így előrehaladott tárgyalásokat folvtatnak operára is. amit Polner Zoltán szövegére Pongrácz Zoltán komponál. Hogy az ószínházat mivel avatják, még nem tudni' — eldöntésére az idő is korai még —, annyi azonban bi­zonyos, az előcsarnokba, Makó Lajos szobra mellé odakerül Vaszy Viktor mell­szobra is. Tótii Valéria alko­tása. j T

Next

/
Oldalképek
Tartalom