Délmagyarország, 1985. május (75. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-10 / 108. szám

2 Péntek, 1985. május 4. Álszent dolog lenne azt állítani, hogy pénzre nincs szükség az emberi boldog­sághoz. De az is igaz, hogy r. kiegyensúlyozott életnek, r. lelki gazdaságnak koránt­sem ez lehet az egyedüli a forrása. A jó és a rossz köz­érzet ezernyi összetevőjéből ezúttal fölvillantunk néhá­nyat olvasóink jóvoltából: ezen a. héten ugyanis társ­szerzőink filozofikus hangu­latú, melyebb emberi érte­keket és érzelmeket ecsetelő levelekkel leptek meg ben­nünket. Emellett természe­tesen érkeztek olyan írások is, amelyek változatlanul ki­postaláda társszerzőnk az olvasó es alakulat csapatzászlót adományozott az úttörők­nek. Azóta is rendszeresen találkoznak az úttörő-foglal­kozásokon. osztályfőnöki órákon, s a katonáknak kö­szönhető, hogy megszólalt az iskolarádió. Legutóbb meg ízelítőt kaptak az út­törők a katonaéletből: G5 kisdiák látogatott el a lak­tanyába. sebb-nagyobb hétköznapi, folyton ismétlődő, ám talán mégsem törvényszerűen el­kerülhetetlen keservünket tükrözik. Visszhang a Szaft-ra Felelősség a gyerekekért A címet helyesebb lenne kiegészíteni még két szóval, s akkor így hangzana: Fe­lelősség mások gyerekeiért is. Barta Gyuláné (Retek ut­ca 27/B) anya maga is, még­hozzá nemcsak a saját gyer­mekét féltő anya, Éppen a felnőttek közös felelősségé­nek érzése íratta le vele az egyik szombat délután szer­zett, minden szülő számára tanulságos élményeit. Olvasónk kislányával sé­tált a rakparton, ama ritka pillanatban, amikor ezer­ágra sütött a nap. A múze­um utáni szakaszon óvato­san lementek a lépcsőkön a megáradt Tiszához. A csön­des idillnek hamar vége sza­kadt: 13—14 éves fiúk csa­pata oroszlániivöltéssel vé­pinkerékpározott a lépcső­fokokon, egyenesen a rí? be. Egy bátortalan legényke egy darabig csak nézte őket tá­volról, mígnem az ugratást, az anyámasszony katonájá­nak járó jelzőket nem tűr­vén. ő is követte társait. A lélegzetelállító mutatvány közepette arra biztatta a „vezér" a többieket, kari­kázzanak be egészen a jó 10 méterrel távolabb levő „piros hídig". Olvasónk a gyerekek jelen nem levő szülei helyett is aggódva kérte őket, hagyják abba ezt a veszélyes játékot. A durva választ e helyütt nem közölhetjük. Azt azonban megtesszük, hogy ezúttal kérjük a szülőket, tigy en­gedjék el egyedül gyerme­keiket egyéni és csoportos „portyájukra", hogy ama bi­zonyos láthatatlan „köldök­zsinór" két végén működiék a lelki adó-vevő távollétük­ben is. Hétköznapi keservek Kinek mi rontja a közér­zetét? Fehér Károlynak (Pa­lánk 8.) a Fekete-ház sarkára ültetett suhángfa korán ki­oltott élete. Jakab Ernő (Pécskai u. 21.) is a rongá­lások miatt kesereg: vala­ki elszakította az újszegedi liget bejáratánál a kőoszlo­pokat összekötő vasláncot.. Erősebbel kellene helyette­síteni. Igaz György (Csong­rádi sugárút 3.) nem az egyedüli, akit zavar a Szent István téri autópiac zaja, bűze, forgalma, az ott élők közlekedését akadályozó, sza­bálytalanul várakozók hada. Bartsch Lajos (Felsöváros, Kemes u. 3.) szemét a Do­rozsmáról Sziksós fürdő fe­lé vezető úton levő szemét­lerakóhely zavarja, azaz a szél áldásosnak nem mond­ható munkája. Ugyancsak egészségtelen a fürdőhöz ve­zető árkokban összegyűlt hulladék. Tolmácsoljuk Tanács Já­nos kérdését annak, akit il­let: szomszédaival együtt szeretné tudni olvasónk — mivel Gyálarétet általában elkerüli a szúnyogirtót szóró helikopter — miként tudná­nak ők maguk védekezni a kellemetlen vérszivók ellen, anélkül, hogy növényeiket, a környezetet veszélyeztet­nék. Mi is várjuk a választ, hisz egy-kettőre itt vannak a szúnyogok ... Katonák az iskolásokért Márton Rózsa, a Makkos­házi Altalános Iskola úttö­rőcsapatának vezetője a Kossuth laktanya KISZ-esei és a kisdiákok közti példa­mutató kapcsolatról számol be levelében, A barátság az első úttöröavatáson az isko­laavató, . csapatnévadó ün­nepségen kezdődött: a 6481­Van ma szegénységfogal­munk Magyarországon? tette föl a kérdést Nikolényi István a Délmagyarország május 7-i számában. A vá­laszon meditál írásában Dlusztus Imre: „Jó úgy cikket írni. hogy nem kell vitázni, érvekkel aládúcolni a magunk, a magam igazának építményét, hiszen a kérdésben bennfog­laltatik egv állítás: van Ma­gyaroiszágon szegénység. Sőt: többféle szegénység. Hogy mondandóm építmé­nyét emlékezetem tégláiból kezdjem fölhúzni, megbol­dogult egyetemista koromra utalok legelőbb: ki ne is­merné a hétvégi kőműves­brigádokban. maszek kerté­szeknél burtvázó. újsághor­dó fölső iskolás alaptípusát? Ö az az egyetemista, főisko­lás, akinek állandó jelzője — még ha eposzi hősszerep nem is jut a maltcrkeverő­nek —: a csóró. S ő az, aki pályakezdőként is pénztár­cája hizlalására kell gondol­jon előbb, mint önmaga szellemi újratermelésére. De nem ő képezi a töme­get, a szegények tömegét. S én nem csupán azt nevezem szegénynek, aki harmadosz­tályú örömök talmi ragyo­gásában villantja meg fog­híjas mosolyát, nem azt, aki jól tartott belvárosi kukák­ban guberál, s nem azt, aki­nek léte élére állított pénze­ken fürészelődik darabka élettényekké. Számomra nem a szociális szegények a legszegényebbek, hiszen kö­zülük számosan képesek megőrizni méltóságukat, ér­vényes jelenlétüket saját életükben. Az igazi szegény az, akit a halmozás szenvedélye messze sodor önmaga lénye­gétől. Van egv réges-régi zsidó átokzsoltár, amely azt kívánja ellenségeinek, hogy azoknak — többek között — ne legyenek ünnepei, ne le­gyenek öregei. Mint oly sok megigazult szöveg, ez is — a rendszerező elme hierar­chizálható tényei helyett — a valóságot valósítja meg: valóban átkozott az, akinek nincs készsége, ideje az ün­nepre, aki képtelen a család öregeivel együtt élni. Átko­zott, mert szegény, az élet szegénye. Messzire távolodtam Ni­kolényi kérdésétől, de — ha jó az olvasatom — a Szaft című írás mélyén ezek a gondolatok is meghúzódnak. Mert az anyagi gyarapodás egyenesnek hitt útja a sze­mélyiség legemberibb tu­lajdonságától — mondjuk így: a lélektől — vezet el, egyre távolabb. Valóban: „a gazdagságról, a tollasodás esélyeiről mind többet be­szélünk". de a feltöltődés esélyeiről, az ünnepekről egyre kevesebbet. Az egyé­nek, a nemzet boldogulását nem csupán a Rózsadomb, vagy Újszeged gyarapodó villasorán, a húszezres ke­resetekben lehet mérni, ha­nem azon is: hányan gyűj­tögetik ma a filléres figyel­mességeket, hányan képesek ma családjaikban megszen­telni ama hetedik napot, ami végül is jól ki van találva. Félreértés ne essék: nem a templomokba akarom terel­ni honunk polgárait, de meg kellene adni az embernek, ami az emberé. A magyar ma világhírű matematikusairól. Epébe mártva tollamat, így js foly­tathatom: nem véletlenül, hiszen mostanság mindenki kiválóan oszt, szoroz, tör­vényszerűen termelődtek ki a számok nagy értői. De nem csupán erről vagyunk világszerte ismertek kézen­fekvő érveimet talán kár is papírra vetni: válások, ön­gyilkosság, alkoholizmus. Nyílegyenese^ gyarapodó vektorok, meh'ek eredője legtöbbször az ünnepeket nem ismerő emberek leg­ősibb halmazának, a csa­ládnak hiánya. Nikolényi metaforikus ciméver (vissza) élve: szálkás pörkölt az egész, nincs szaftja a kap­csolatoknak. Exupéry kis hercege ün­neplőbe öltöztette a szívét, mielőtt találkozott a róká­val. De közöttünk hol van­nak a mindennapok ünne­pei, meddig még, pénzcsör­getö szegények?" összeállította: Chikán Ágnes A töpörödött kis öreg­asszony előregörnyedve ült a fehér padon. Bokáig érő fekete kabátot viselt. Arcát fekete kendő takar­ta. összegyűrt zsebkendőt nyomogatott szipogó orrá­hoz. Mellette csinos fiatal­asszony izgeU-mozgott. — Induljunk már, mama — mondta. — Várj... — Megmondta a doktor­nő, hogy nincs semmi baj. Legalábbis nem nagy. — Beteg vagyok . .. — Csak képzeli. — Már nem süt be a nap az ablakomon. Soha­sem süt be, hiába várom. Csináltassátok meg az ab­lakomat. — Megcsináltatjuk — legyintett idegesen u fia­talasszony. — Nem hallgatott meg senki. Te sem hallgatsz meg... Mindenki, Te is, a fiam is, a János, csak évente egyszer jöttök el. A rendelési idő a vége felé közeledett. Kinyílt az ajtó és magas, Rendelőben gránátos termetű nővér áll meg a küszöbön: — Hányan vannak még? — kérdezte. Észrevette, hogy az ajtó melletti pa­don, a volt előszobaful ta­karásában még ott ül az öregasszony a lányával. Megigazította az orrán a szemüveget, majd behívta, a következő beteget. Az öregasszony körbesétál­tatta szemét a falakon: „Adj vért!" „Jelenjen meg rákszűrésen!" „Gyűjtsék a gyógynövényeket!" Nem értette, kinek szólnak a színes feliratok. Neki más baja volt. De úgy érezte, hogy jó itt üldögélni a fe­hér padon, a világos, nap­fényes, meleg váróban. Otthon sötétség van és hi­deg. — Csináltassátok meg az ablakomat, hogy legyen fény! — Olyan ez a világ, mint egy várószoba — gondolta az öregasszony. Jönnek­mennek az emberek. Üldö­gélnék, várakoznak, össze vagyunk zárva, nézzük egymást, mint az utasok. Aztán jön értünk a vonat, és akkor indulni kell. De senki sem tudja, mikor ér­kezik meg az ő vonata. Két gyermeket neveltem föl. A férjem építkezésen dolgo­zott, ráomlott a fal, korán elvesztettem. A fia vasutas, másik vá­rosban él, két éve nem lát­ta. Azelőtt évente egyszer­kétszer eljött. Eszébe ju­tott, amit tavaly a kórház­ban az ágyszomszédja mondott neki, amikor a gyerekei után érdeklődött: „Akinek fia van, annak nincs is gyereke." — De a lányom is csak egyszer nézett meg, amikor bent feküdtem — jutott eszébe és sóhajtott. Most meg a szomszédok vitték a hírt: a mama be­teg, alig jár az utcára, foly­ton fekszik. így aztán ma délután meglátogatta és el­hozta a körzeti orvoshoz. — Más hiányzik nekem —, rázza meg apró fejét az öregasszony. — Nem is az ablak. Csak az, hogy meg­hallgassanak. Mindenki ro­han. Te is siettetsz! Pedig szabad itt maradni. Itt mindenki addig ülhet, amíg nem jön érte a vo­nat! — Miket beszél össze mamikám! Ez nem vasúti váróterem. Ez orvosi ren­delő! Alacsony, kedvesen mo­solygó orvosnő nézett ki a rendelő ajtaján. Csak a kis töpörödött öregasszony és csinos fiatalasszony-lánya ült a váróban. — Vége van a rendelés­nek — mondta az orvosnő. Mire tetszik még várni? Felírtam mindent, amire szüksége van. Mást cn nem tehetek ... Az öregasszony eltette összegyűrt zsebkendőjét, és nehézkesen fölemelkedett a fehér padról. Lánya az aj­tó felé támogatta. Amikor kilépett az utcára, ismét elnyelte tiszta gondolatát a keserű sötétség. Cabály Miklós 1985. MÁJUS 10., PÉNTEK. — NÉVNAP: ÁRMIN A Nap kel 5 ora 4 perckor, ír. nyugszik 20 óra 8 perrkor. A Hold kel l óra 45 porckor, és nyugszik 9 óra 57 perekor. VÍZÁLLÁS A Tisza vízállása Szegednél csütörtökön plusz 586 cm (áradó). NYOLCVANOT ÉVE született Rácz Gyula <1900— 1974) földmunkás, a magyar kommunista mozgalom kiváló harcosa. 1941 -töt az. Eszak-Er­délybcn újjáalakult illegális pártszervezetek egyik vezetője. Elfogták, 15 évi fegyházra Ítél­ték, majd 1912 őszén büntető­szazaddal Ukrajnába irányítot­ták. Szovjet fogságba esve par­tizánnak Jelentkezett. Csakha­mar a rovnói partizániskola .pa­rancsnokhelyettese. az antifa­siszta harcosok kiképzője lett. A felszabadulás után a szövetke­zeti mozgalomban dolgozott. HATVANÉVES llie Vcrdcl (sz. 1925) román po­litikus, 1979 és 1982 között mi­niszterelnök. tlT ÉVE hunyt e! Bálint Sándor (1984— 1980) egyetemi tanár, a szegedi művelődés os népélet, a vallásos néprajz legnagyobb tudósa. ZENÉS SZÍNHÁZ Este 7 órakor: Myenck a nők?! tCosi fan tutle) — Kodály-bér­Ict. MOZIK Vörös Csillag: délelőtt 10, dél­után fél 6 és este háromnegyed 8 órakor: Madonna, milyen csendes az este (színes, olasz, II. helyár!): délután negyed -1 orakor: E. T. (színes, m. b. amerikai, kiemelt helyár!) Kertmozi: este 9 órakor: Ara­nyoskám (színes, m. b. ameri­kai. 111. helyár!). Fáklya: háromnegyed 4 os há­romnegyed 7 órakor: Anna IVtv­i»va, 1—2. (színes, m. b. szov­jet—angol. dupla helyár!). Klskürössy Halászcsárda, Kert: este 10 órakor: Dutyi-dili (szí­nes, m. b. amerikai, III. hely­ár!) Itokusi Szabadidő-központ (Ró­kus II. számú általános isko­la): délután 5 órakor: A le­győzhetetlen Vutang (kinai). ÜGYEI,ETES GYÓGYSZERTÁR Klauzál tér 3. sz. (lJM-esl e°­te 8 órától reggel 7 óráig. Csak sürgős esetben. BALESETI, SEBÉSZETI ÉS UROLOGIAI FELVÉTEEI ÜGYELET Ma a balesetet szenvedett sze­mélyeket Szegeden a n. Kórház (Tolbuhln sgt. 57.) veszi fel, se­bészeti felvételi ügyeletet az I. sz. Sebészeti Klinika (Pécsi u. '..), urológiai felvételi ügyeletet a II. Kórház tart. ÉJSZAKAI ORVOSI ÜGYELET Este 7 órától reggel 7 óráig a felnőtt lakosság részére: Szeged, Hunyadi János sgt., 1 sz. alatt. Telefon: 10-100. GYERMEKORVOSI ÜGYELET Munkanapokon 13 őrátől más­nap reggel fél 8 óráig, szomba­ton, vasárnap és munkaszüneU napokon reggel fél 8 órától más­nap reggel fél 8 óráig a Lenin krt. 20. szám alatti körzeti gyer­mekorvosi rendelőben történik a sürgős esetek orvosi ellátása. FOGORVOSI ÜGYELET Mindennap este 23 órától reg­gel 6 óráig, szombaton reggel 7­töl hétfő reggel 7 óráig: Szeged, Zöld Sándor u. 1—3. Tel.: 14-420. S. O. S. LELKISEGÉLY­SZOLGALAT Mindennap este 7-től reggel 7 óráig. Telefon: 11-000. 12.30: Hírek 13.30: Francia nyelv — (ism.) 16.00: A népfelszabadító harc irodalma — (ism.) 18.30: Hirek 16.33: Tv-naptár 16.45: Gyermekeknek 17.00: Magyar nyelvű tv-napló 17.15: Kiállítás a jugoszláv néphadsereg fegyverzetéről 18.15: Természetvédelem 18.45: Népi muzsika 19.15: Rajzfilm 19.30; Tv-napló 20.00: Filmsorozat 21.00: Szórakoztató adás 21.45: Tv-napló 22.00: Vendégszerkesztő BELGRÁD 2. 18.0.1: Hírek 13.30: Zágrábi körkép 19.00: A tudomány világából 10.15: Tudományos könyvek kirakata 19.30: Tv-napló 20.00: Komoly zene 30.45: Tegnap, ma. holnap 21.00: Dok.-adás 21.30: Alom — Jugoszláv Játékfilm SZOMBAT BELELŐTT BUDAPEST 1. 8.25: Tv-torna 8.30: Nas Ekran — a pécsi körzeti stúdió szerb­horvát nyelvű nemzetiségi műsora — (ism.) 8.50: Aki mer. az nyer 9.25: I'erpeluun) mobile — (ism.) 10.00: Kozma István birkózó­emlékverseny 10.40: A ml udvarunk — lengyel kisjálékfilm­snrozat — 1. 11.05: Reklámfilmverscny — (ism.) 11.13: A halál archívuma — 6. (Ism.) 12.15: Kereszlkérdés — (ism.) 12.45: Magellán — (ism.) 12.53: Képújság EHEiI 3.20: 8.50: 0.33: 9.33: 10.03: 10.10: 11.00: 11.45: 12.30: 12.45: 12.55: 14.10: 15.00: 13.30: 16.05: 16.47: 17.00: 17.25: 17.55: 19.15: 20.02: 20.15: 21.10: 21.30: BUDAPEST 1. 8.00: Tv-torna 8.05: ITV 9.55: Barangolás a művészetek tájain — (ism.) 10.40: A XX. század rókája — (ism.) 11.20: Képújság 14.50: ITV 16.30: Hírek 16.40: Megfakult fényképek — (ism.) 10.55: Száz híres festmény 17.05: Képújság 17.15: Magellán 17.25: liárom nap tv-műsora 17.30: A nagy győzelem 40. évfordulóján — 3. -- Szövetségesek 13.00: Új Reflektor Magazin 19.10: Tv-torna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-hiradó 20.00: A cirkusz 200 éve — francia film 20.50: Heklamfilmverseny 21.00: Péntek esti randevú 22.00: Lakótelepi mítoszok — tv-játék 23.30: Tv-hiradó 3. 23.40: Himnusz BUDAPEST 2. 16.05: Képújság 18.10: CsörgösLpka — 7. — (ism.) 18.25: Don Quijote — 31. 18.55: Kercsztkcrdés 19.23: „Hepp Ferenc" nemzetközi kosárlabda­torna 21.10: Tv-hiradó 2. 21.30: A scruples Divatház — amerikai tv-filmsorozat — 1. 22.15: Esték Abodyval — 2. 23.05: Képújság BELGRÁD 1. C.50: Tv-naptár 9.00: Barátaink — a lovak 9.15: Zenei nevelés 9.30: Francia nyelv 10.00: A népfelszabadító harc Irodalma 23.20: 10.30: Hirek 10.35: Művelődés 21.00: 22.20: 22.30: 23.CD: 23.42: 0.03: 0.20: 8.50: 9.03: 12.10: 12.25: 12.30: 13.03: 14.00: 17.30: 19.05: 19.45: 19.55; 20.55: 21.05: 21.52 KOSSUTH 700 szemeszter — (ism.) Rataky Kálmán emiékezeles szerepei — 1. Óvodások műsora Loltósorsolás Schiller versei Nagy mesterek — világ­hírű előadóművészek Gondolat — a rádió irodalmi lapja Andor Eva és Miller Lajos opcrcttdalokat énekel Ki nyer ma — Nagykanizsán? Kolozsvári Grandpierrc Emil: Eretnek esszék A zene is összeköt — válogatás az OIRT­rádiók műsoraiból öregedő lakótelepeink — riportmüsor Erről beszéltünk . . . Bizet: C-dúr szimfónia Nemzetközi mcse­és gyermekjáték­fesztivál Versek gyerekeknek Jogi arcképcsarnok Népzenekedvelöknek — hangszercgyüttesek Régi híres énekesek műsorából: Sigrld Onegin operaáriákat énekel A Rádiószínház bemutatója: Katonadolog — Kósa Judit dok.-játéka Szimfonikus könnyűzene Welner Leó müveiből Ferencz Eva népdalokat énekel Választóvonal — A döntö érv — stefka István riportja Tíz perc külpolitika Vélemények a vgmk-ról ­Schönbcrg Pelléas és Melisandc — szimfonikus költemény Ilégi muzsika PETŐFI Az izraelita felekezet negyedórája A Belügyminisztérium Duna Művész­együttesének népi zenekara játszik Tíz perc külpolitika — (ism.) Napközben Ismeretlen szerző fúvós­polkáiból Edes anyanyelvünk — (ism.) Népi muzsika PophuLlám Péntektől péntekig ötüdik sebesség Közvetítés a dr. Hepp Ferenc kosárlabdatorna Szovjetunió— Franciaország mérkőzésről Egészségünkért Nólakedvelöknek Közvetítés a dr. Hcpn Ferenc kosárlabdatorna Magyarország—NSZK mérkőzésről Rádiós és író — beszélgetéá Zsoldos Péteri-e! A holtak nem vetnek árnyékot — Zsoldos Péter r tudományos­fantasztikus regényének rádióváltozata — (ism.) * Gyöngy Pál szerzeményeiből Éjféltől hajnalig

Next

/
Oldalképek
Tartalom