Délmagyarország, 1984. május (74. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-19 / 116. szám

8 •• ... •l.'VlSWv-V Szombat, 1984. május 19. w Képek a múzeumban Fényes Adolf: Öregasszony Stop! Stop? Stop Talán valamelyikünk tikanyja vagy dédije. Nincs kizárva. De feltétlenül közünk van hozzá. Ismerős. Néha-néha még ma is találkozunk velük vidéki, falusi környezetben, aztán a tévé képernyőjén Is. Előfordul, hogy az életükről mesélnek. A népes családról, a nehéz megélhetésről, a hajnaltól napestig tartó kemény munkáról. Máskor meg szokásaikról, dalaikról, ünnepeikről vallanak. Amíg tudnak. Hiszen egyre kevesebben lesznek. S velük együtt egy történelmi életforma szakad ki a társadalom szövetéből. Fényes Adolf Öregasszonyával barátkozom. Kereseip a személyesebb kontaktust. E nélkül ugyanis nemigen tudunk a < közelébe férkőzni. Elvégre a műtárgyak is eleven objektumok, amelyek egyszerre láttatnak/kérdeznek és emlékeket fakasztanak. Persze miről faggathatna bennünket egy sötét tónusokkal megfestett, szomorkás kinézetű nénike? Egyebek között arról: látjuk-e magányát, szegénységét, reménytelenségét. Észrevesszük-e, hogy szikár faszékén ott ül feszesen, egyszerűen, összekulcsolt kezekkel, félig látszó szatyorral. Vagyis egy zárt, koncentrált szerkezetű látvánnyal van dolgunk. Másrészt viszont egy általánosabb érvényű, nyitott gondokat jelölő emberi, társadalmi kérdéssel. Elvégre a figura fáradt, szomorkás tekintete a semmibe réved: valósággal kilép a képtérből. Realizmus és egyféle érzelmes, szentimentális alapállás jellemzi Fényes portréját. Nagyvonalú, komor előadásában és kontrasztos festóiségében Munkácsy felfogását követi, de kevesebb művészi vitalitással. Igaz. maga is úgy nyilatkozott a századforduló körül keletkezett „Szegényemberek" sorozatról, hogy: „Elsősorban nem mint festő festettem ezeket a képeket, hanem, mint ember. A szociális szempont mélyebben érdekelt a művészinél." A modern magyar piktúrában egyébként lépten-nyomon felbukkan az efféle társadalmi, szociális elkötelezettség. Akárcsak irodalmunkban. A Szolnoki Művésztelep mindenesetre úttörő szerepet játszott a humánus, embercentrikus témák felvállalásában. Éppen Fényes Adolf vezetésével, SZUROMI PÁL Szikszai Károly Férfikor Azt mondod: félek. Igen. Vacogok. A szerelem, és az envészet virága ágyamon. Azt mondod: veled. Aztán meg: mégsem. Nézd: a vert sereg - . . bakáia letérdel. Rongvokban a láng. Az asztal kihűlt. Pirkad. Egv rozoga batár az égie felkerült. Takáts Gyula Idézve messzit és forgó közeit A máringó. ha elszáll délután, a fán helve zölddel telik, de röDtéből egv villanás bevág, aranvró! kék a verseskönyvekig s ez éDD elég. hogv megszólaljanak. • ' • • idézve messzit és > forgó közeit. A rácson túl eev széteső halat sűrű betűin zöld legyeivel a parton, amelv fehérre apad. Harsog suhog a fénvlő kvarc-fövenv. mint szárnvak tollhegyétől e falak és máringómmal az a menny. ahol villámló felhő hagv ielet. s kagylók vihariai fölzengenek... Az elhasznált Volga vad szusszanással torpan meg az úton. Vezetője integet — siessek —, mert egy perc fölösleges ideje sincs. „Jó napot kívánok, Szegedre szeretnék eljutni." Mogorva ..szálljon be!" — mint aki máris megbánta hirtelen támadt jószívűségét. A bemutatkozás elmarad, s csak percek múlva vesszük észre, hogy még mindig szótlanul bámulunk ki a kocsi ablakán. — Én egyébként soha nem veszek fel stoposokat. csak most ez az eső ... Szóval: megsajnáltam. Meg nem is úgy néz ki, mint a többiek. Tudja, mire gondolok. Tudom. A stopos évtizedek óta kialakult képe az ország szinte minden táján egyformán fest. Loboncos haj, koszos farmer, s szemükben száz méterről is felfedezhető a bűnöző hajlam. — Ügy gondoltam, magától nem kell tartanom — mér végig. mint aki saját szavaival nyugtatja magát. — Mert hát sok furcsa dolog megtörténik ám. Az egyik barátom a Mátrában éjszaka állt meg két stoposnak. Csak, mikor a kocsihoz értek látta, hogy milyen képük van. Azonnal indított, s még arra az erős kpppanásra sem állt meg. amit a csomagtartó felől hallott. Ment vagy százzal Gyöngyösig, s mikor kiszállt a benzinkútnál, egy csuklóból leszakított kezet talált a karosszériában. Egy téglát markoló kezet... Ilyen vérfagyasztó történettől a legk i próbálta bb országúti vándor is elsápad. Persze akkor, ha nem hallott még azokról a stopos legendákról, amelyek Skandináviától a Balkán-félsziget legdélibb csücskéig ugyanazokat a történeteket dolgozzák fel. Egyre színezve, s természetesen az épp illetékes helységet behelyettesítve. A Mátrában leszakadt kezet a Dunántúlon mecseki történetként , mesélik. míg a mátrai emberek barátjaival természetesen a Bükkben történt hasonló. Most persze nem szólok semmit, mert Szeged még messze, s mert az eddig megtett majd tízezer stopos kilometer az udvariasságon kívül arra is megtanított: a kocsiban mindig a tulajdonosnak van igaza. Ez alapszabály. Mint ahogy az országúti etikett a kocsik leintésétől az elbűcsúzásig szinte minden mozzanatot részletesen szabályoz — persze szokásjogi alapon. Ez a szokás néhol — Így Lengyelországban, ahol a stop kortól és nemtől független tömegközlekedési eszköz — erösebb talán az állami kényszerrel biztosított törvényeknél is. „A később érkező messzebb gyalogol!" Ez a megkurtított alapszabály az autó leintésére jogosultak sorrendjét határozza meg. ..Minden kilométer közelebb visz a célhoz!" — utasít a másik arra, hogy minden segítséget el kell fogadni. Ezek csak kiragadott példák, de egy biztos: valamennyi szabály a következő stopos érdekében él. hiszen egy csalódás örökre kiábrándítja a vezetőt az újabb jószívűségből. Az autósok nagy része egyébként sem a visszafoghatatlan segítési szándék miatt nyitja ki az ajtót. Az E5-ösön átrobogó kamionosok nem akartak elaludni,' s ezért vettek fel. Ugyanilyen indokkal (akár bevallják. akár nem) sokan nyitnak ajtót szürkület után. Nem vezettem ugyan statisztikát, de a beszélgetések során kiderült, hogy mások nem ismerik a vidéket, így abban bíznak, hogy talán utasuk segíthet majd. Természetesen van egy eset, ami kivétel. Ez pedig a katona, akinek tilos 6topolni, s akit mégis mindenki fölvesz. Ez persze alapvizsga emberbarátságból. O A bajai híd a Dunántúl egyik kapuja. Finoman fogalmazva sem a legszebb, ha pedig az autósok szemüvegén át nézzük, egyértelmű "a kívánság: itt bizony elkelne már egv igazi közúti hid. De aki innen indul stoppal felfedezni Baranyát, vagy épp a Balaton felé tart, a lezárt sorompónál szimpatikusabb „forgalmi akadályt" keresve sem találhat. Udvarias kopogtatás az autó ablakán, még udvariasabb közlés: merre indulok, és a sokadik'nem után egyszer úgyis elhangzik a felmentő igen. A szerencse velem egy Skodánál találkozott. Frissen mosott, de elhasznált autó, fiatal pilótával. Mint később kiderült, alig pár évvel idősebb nálam. t .' — Én aztán bejártam egy farmerban az országot, de még Párizsig is eljutottam. Stoppal. Hogy miért így? Nemcsak a pénz hiányzott. Soha nem voltam olyan szabad, mint akkor. Nem kötött menetrend, és az életforma... Szóval: jobban megismertem a világot az or. szágút széléről, mint pj. iskolapadból. És ez nemcsak szöveg. Százával ismertem meg" jó embereket itthon, és ezréveil. külföldön. — Ezt nem értem. 1L — Pedig egyszerű. Vegyük mondjuk Lengyelországot. hiszen a mi évjáratunk többsége ott engedhetett meg magának hosszabb nyaralást. Többek közt a stop miatt. Mert felvettek szinte azonnal, s ami fontos, minden gyanúsítgatás nélkül. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy határon belül rosszabbak az emberek. Csak mások. Itt a szó legteljesebb értelmében magántulajdon az autó, amiért mindenki megdolgozott, s mikor beül. a nagy többség már meg is fogalmazta a jelszót: „Dolgozz meg érte te is!" Tudod. hányan lassítottak le mellettem, csak hogy kikiabálják az ablakon: „Utazz vonattal!", és hányan álltak meg tőlem ötven méterre, hogy mire odaloholok, elinduljanak. Jó játék mi? Ezért hiszem hogy csak a jogi áályozás miatt nem „fut" nálunk a stop. Jogi szabályozás. Erről tömören csak annyit: esetleges baleset bekövetkezésekor a stoposban „beállt kárért" is a gépjármű tulajdonosa felel. Erre a szabályra minden sofőr törvénytisztelőként hivatkozik, még az is, akit háromszor büntettek ittas vezetésért. Nos, most mintha történne valami. Az EScpress Ifjúsági és Diák Utazási Iroda ez ér január 1-től bevezette az „Vocpress-Autóstop" igazolványokat. Ennek megvásárlására jogosult minden 14—35 év közötti magyar fiatal, illetve hazánkban tanuló külföldi diák. Kiváltásához mindössze egy 4x4 centiméteres igazolványkép leadására van szükség, s persze be keli mutatni a személyi igazolványt is. Aztán az érdekelt befizet 150 forintot, s ellenértékként 20 darabos sorsjegytömböt kap az autóstop igazolvány mellé. Ezek közül egyet utazáskor átad .» gépkocsi vezetőjének, igazolványa számával hitelesítve. így érdekeltté teszik a tulajdonosokat is a jószívűségre, hiszen sorsjegy alapján akár Skoda személygépkocsit is nyerhetnek. Ja kérem, az érdekek... De ami ennél is fontosabb: a fiatalok igazolványa egyben biztosítási kötvényül is szolgál, így az alkalmi utas felvétele miatt baleset esetén sem érheti anyagi kár a jármű tulajdonosát. O ' t Éjszakai országút, ahogy a nagykönyvben meg van írva. Fák sötét árnyai, a távolban világító tanyaablakok. Jó hatvan kilométerre Szegedtől. Még Baján lekéstem a buszt, egy furgon elhozott idáig, s most azon gondolkodom, talán mégis szerencsésebb lett volna a havernél aludni. Autó 6ehol. Majd hirtelen fékek csikorognak. — Na hova, öregem? — Szegedre. — Szegedre? Jól nézünk ki. Szállj be gyorsan, mert nem erek rá. Aztán Szegeden, a Tolbuhin sugárúton kiderül, hogy a téesz majorjába ment ellenőrizni. Amelyik dűlőútja mellett én is . „.legyeztem". — De hát akkor miért hozott el? — nézek rá döbbenten. — Mert a busz csak reggel jött volna. Tudod milyen kemény dolog reggelig a pusztán várni? Tarjánban megihivnám egy italra, de ezt sem fogadja el. — Mondom, hogy sietnem kell. Tudod, a majorban... Hát ilyen egyszerű volt. Űgv jó hat éve már. És akkor még csak nem is álmodtunk Skodát ígérő sorsjegyekről, meg balesetbiztosításról. Űjra számolom a kilométereket. Tízezer? Ha beleveszem a három lengyel nyarat, a balatoni kirándulásokat, a lányokat, a barátokat, jóval több ennél. És köztük ott volt az a hatvan kilométer, ami bizony nagyon 60kat adott. A többi? Fölösleges romantikázás nélkül úgysem tudnám elmondani. Mert úgy igazából én még csak a stopos érem egyik oldalát láttam. És bizony kevés olyan érem akad. amelyik két oldalát ennyire elválasztaná az éle. BÁTYI ZOLTÁN „Rómáról jut eszembe.. 39. Axel Munthe Rómában Nem a sokat leszólt, de csatát nyert, „kővizesésnek" nevezett, a maidnem minden olasz filmben szereplő Piazza di Spagnaról (Spanyol lépcső) akarok most írni. hanem a közvetlen szomszédságában levő házról, amelyben a híres angol költő. Keats élt és halt meg 1821-ben. és amelyet most Keats-. Shelley- és Axel Munthe-múzeumként látogathatunk. A két angol költőről már szó volt az angol temetővel kapcsolatban, most a svéd orvos-írót idézem fel. Axel Munthe 1857-ben született Svédországban. Huszonhárom évesen Párizsban ledoktocált az orvosi egyetemen. Olaszország nagy raiongóiaként Capri szigetére költözött. Bár a svéd királvnő magánorvosa, mégis nem ő ment Svédországba megvizsgálni, gvógvitani a királynőt. hanem az ment el hozzá Itáliába, egészen 1930-ban bekövetkezett haláláig. Axel Munthe. a jótollú író hitelesen rajzolja meg a nápolyi kolé»raiárvánvt. melvnek maga is maidnem áldozata lett. Az 1929-ben megielent ..San Michele regenve" című életrajzi művével az egész világon ismertté lett. Ebben rokonszenvesen festi le az olasz élet apró fonákságait, az olasz életszemléletet és temperamentumot. (Néhány évvel ezelőtt.. úiév napján vetítették a televízióban a regényből készült filmet.) A regényben hiteles történelmi mozzanatok is felbukkannak. Híres kollégájával. Charcot doktorral sokat hadakozott. Axel Munihet a szegénvek orvosának nevezték. Regénvében csupán néhánv feiezetet szentel'római tartózkodásának. mert valóiában csak néhánv évig dolgozott, 'ott. Capriba vágvott vissza, legjobb barátai., a halászok közé. A barátai segítségével épített házának. ..San Michele" neve lett regényének is a címe. (Magyarul is megielent.) 1910 után látása mindinkább gyengült. Hiába küzdött a vakság ellen. 1943-ban teljesen megvakulva és nagvon szomorúan hagyta el Olaszországot. ahová fiatalon érkezett, és amelybe első látásra beleszeretett. Vissza kellett térnie hazájába, ahol a svéd királvi palotában lakott 1949-ben bekövetkezett haláláig. Utolsó kívánságának megfelelően. elhamvasztották, hamvait pedig' a tengerbe szórták, melyet olyannyira szeretett. Ennek a rokonszenves és tehetséges Idegennek az emlékét is őrzi az örök város. Az útikalauzok nem emiitik e múzeumot, vagy ha igen, akkor is csak egv mondat ereiéig. Ezért tartottam szükségesnek megemlíteni Axel Munthe római tartózkodásának emlékhelyét, főleg azok számára. akik olvasták a San Michele regényét. Számukra bizonnyal szép élményt jelent maid Axel Munthe személves tárgyainak, leveleinek megtekintése a Piazza di Spagna mellett. Már vak volt. amikor könyvét írta. Egyik kritikusa szerint „saját szemét becsukta, hogy könyvével milliókét nyissa ki". TIMÁRNÉ MAKRÁK ERZSÉBET »