Délmagyarország, 1984. május (74. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-19 / 116. szám

12 Szombat, 1984. május 19. ' Találkozások A ny. operaénekes Harminc ém! ezelőtt egy csodálatos Rigolettót láttam a Szegedi Nemzeti Színházban. A főszereplő Szabady István volt. Elbűvölt hangjával, játékával. Diákkoromban — ha tetszett, ha nem — még jártunk színházba. Magam is ott ültem a többi botfülűvel együtt néhány opera, előadáson. Figyeltem. hallgattam, néztem, s közben elmélkedtem is. Évtizedek után is fölvillan néhány kép: Aida (Amonasro), Carmen (Escamillo). Háry. a Trubadúr, a Traviata. a Parasztbecsület, s az emlékezetes Rigoletto! Nem felejtem M a János vitézi, de Bánk bán Peturját sem. Szabad v István jm eszembe. Hneraú evekig nem volt fdtartmam a szegedi színházba járni. mert nem laktam idehaza. Az operát kii ion ben eem hajkurásztam. Mégis eszembe jalott a híres szegedi operaénekes. Szabady István. A nevét wm a színi plakátokon, sem a társaságokban nem leltem. Bgyseaw ugyan a DÍJLJÉP egyik kőművesmestere említette. hogy rwUa dolgozik egy „danásző" ember, aki állítólag a szegedi npraa fegjoWb besebaritonistája wnít „vakum Szabady". Valami Szabady? Mellbevágóit a dolog, akkor. S aztán minden ment a maga útján. A minap újra fölbukkant ez a név. Egy ismeretlen ember fölhívott telefonon, hogy: — Szerkesztő úri „Találkozásai" sorált, fölkereshetné Szabady István operaénekest, is. NB az oka awnak, hogy tgen neves énekesünk másfél évtizedig pemzlivel kereste kenyerét Szegeden. Jelenleg a pemzli is kiesett a kezéből, de találkozhat ve+e a Bárka vendéglő környékén. hiszen mindennap onnan hordja ebédjét. A Minőségi Cipőgyárral lakik társbérletben — kattant a telefon. FTIindultam, kerestem Szabadv Istvánt A jelzett ház második emeletén lakfk szép kétszobás lakásban. leányával, Évával együtt. Csöngetésemre barátsággal nyitott ajtót Fekete keretes soemüveg hófríhér haj. tiszta orgánum. Melegítőben. khssé öregesen, totvogósan, bánatosan, Mtmssal küszködve. (Hosszú élete során, egyetlen hű társa, szépséges felesege távozott el. nem is o*v régen. Azóta sem tsd magához térni Igazából, trissza is akartam fordulni.) — Maradj, ne menj el —• kert. tegeződve mondta, pedig életemben rföszftr találkoztunk ágy mint két ..dvfT ember. Mondjam azt, hogy meghatndtam-> Nekem is van lelkem. Öltünk egy ideig, kávét és üdítőt hozott Éva lánya, majd magunkra hagyott. Dicsértem a lakást. a berendezés finomságait. — Harmincöt éve lakom itt. (Vstea ház volt. magam jávítgitttam ajtőft, ablakait, a falakat mindent. Csak adtam, de ki jegyzi ezt meg? Szabadv István ma h trwWfcvtm ember. Nehéz faggatnom a gyerekkorról, az első világháború előtti időkről. Pedig Igen érdekes a múlt. Nem engedtem kitérni kérdéseim elől. Ügy írom. ahogyan ide-oda „ugrándozva" mondta: — Egy Tolna megyei sváb községben. Harcon születtem, ott nevelkedtem, őseim valahol a Székelyföldön éltek. Négyen voltunk testvérek. Éltünk Tolnamőzsön is. volt négy hold földünk. szőlővel. Apám 1912-ben kivándorolt Amerikába. De amikor kitört az első világháború, hazajött, hogy ő nem harcol a magyarok ellen. Itthon viszont azonnal elvitték katonának. Megúszta a háborút, mert a tisztek kocsisa volt. a tisztek pedig óvakodtak azoktól a helyektől. ahol fütyültek a golyók. A háború után i6 műveltük a földet. apám még fuvarozott is ha tehette. Az elemi iskolában kedvenc tantárgyam a földrajz és a történelem volt. Ma is szeretem. Volt aztán ott a faluban egy leventezenekar. Egv sváb ember vezette a zenét is. meg a kórust is. Zenész akartam lenni de amikor a hangomat meghalhatta a karmester azt mondta: Pista fiam. te nem zenéez. hanem énekes leszel. Hosszú a következő két évtl•ed törtenete. Segítettek *>, a Tévés jubileumok nyomában Sajtóhír: Kettős jubileumhoz érkezett a Székesfehérvári Videoton Elektronikai Vállalat televíziógyártása: 25 éve készült el az üzemben az első fekete-fehér Munkácsy-készülék, s tizenöt esztendeje kezdték meg a Munkácsy Color gyártásával a színes televíziók előállítását. (DM 1984. március. 25.) Tcvéhíradás: Tizenöt évvel ezelőtt kezdte meg a Magyar Televízió a színes műsorok sugárzását. (A Stúdió '84. című műsor 1984. március 27-i adásából.) budapesti zeneiskolába íratták ugyan, de hamarosan átkerült a Liszt Ferenc Zeneakadémiára. ..Mint az ujjam, úgy jutottam föl Budapestre." Ismerősei ajánlották: — Menj Maleczky Oszkárhoz. — Mentem is. de nem volt odahaza, a testvére nyitott ajtót. Mondtam neki. mi járatban vagyok. Skáláztatott, s segítségemre lett a későbbiekben. — Hol laktál? Ki adott enni? Hol tanultál? — forgatom a kérdéseket. — Volt egy énekeseket kedvelő kocsmáros. Bíró Dénes, az segített mindenben. Két évig kórusban énekeltem, kerestem is, s Abcmyi Géza pártfogolt, aki a legszebben beszélő magyar színész volt, az akadémia tanára, a Nemzeti Színház vezető színésze. A visszaemlékezés fölkavarja a múltat. Majdnem sírva mondja. hogv mily nyomorultan kezdte az életet, bár ingyenesen tanulhatott, de munkálkodott benne a „dafke". Most is így vélekedik az ötven évvel ezelőtti időkről: — Az munkált bennem, csak azért is megmutatom. hogy ahonnan Jöttem, oda nem megyek vissza megvert katonaként, őszinte legyek? Szégyelltem volna a fakimbeliek szemébe nézni. Mi lett belőle? Semmi! Micsoda gyerek az? — Kik voltak a tanáraid? Neveket sorol. Nem tudom megítélni, mit mondanak a hajdani nevek a maiaknak? Dr. Molnár Imre, Lauricsán Lajos. Abonyi Géza. Ádám Jenő. Bartha Dénes, Mafor Ervin és még sokan mások. Szende Ferenc vitte el végül is a kolozsvári Nemzeti Színiházba. — Majd elájultam az ajánlaton, bár a budapesti Operába is hívtak, de azt is jelezték, hogy a kolozsvári színházban akár elsőénekes is lehetek, míg a pesti Operában sok az eszkimó. Kolozsvárott Kemény János volt az igazgató, és Vaszy Viktor a zeneigazgató. — Emlékszel-e az első szerepedre? — De még mennyire. A Bánk bánban Petur bánt énekeltem. Kolozsvár után. a szegedi színház következett. Lehotai Árpád színigazgató és Vaszy Viktor karmester irányításával. A hosszú éveket hagyjuk. Dicsérte a város vezetősége, Dénes Leó polgármestertől kezdve a Délmagyaronszág kritikusáig mindenki. de amire a legbüszkébb, a közönség kedvence lett. — Hatvanéves korodban elmentél nyugdíjba. — Elmentem? Elküldtek? Olvastam az „Értesítést", amely a fölmondást közölte. Fekete keretes szemüvege mögött szűkre vonja szemhéját. Talán kemény embernek akar tűnni? Aligha kell akarnia. Fölidézi az építő vállalat szakembereit. majdnem olyan szeretettel, elismeréssel, mint hajdani énektanárait, a világhírű mestereket. ..Szép a munkája, Pista bátyám, szepö, mint a tanult mestereké" — dicsérték az építők. E szép elismerés engem nem nyugtat 2155 forintos nyugdíjat kézbesített neki a postás havonta, amikor az ..Értesítést" megkapta. Búcsúzóul bekapcsolt egy magnót, fölcsendült a zene. s Szabadv István énekelt. Harminc évvel lettem hirtelen fiatalabb. Nem érzem magam hibásnak. e gondolattal csuktam be az ajtót ma^am mögött, s kívántam még jó egészséget a további évekre. GAZDAGH ISTVÁN V

isszatekintő számvetésre méltó időtartam 25 esztendő. Ünneplésre is érdemes, ha azt egy kollektíva eredményekben gazdag, tisztes munka tudatában zárhatja le. Ilyen jeles alkalom adódott most a Videotonban. amikor egy eladdig nem alkalmazott technológia, a hazai televíziógyártás üzemi megszületésére emlékeztek. Ez a negyedszázada elkezdődött folyamat tette lehetővé, hogy mar tévében láthattuk például Gagarin emlékezetes űrutazását, igaz, még csak fekete-fehérben, s akkoriban inkább kulturális intézményekben, klubokban; a műszaki boltok kirakataiban, az utcáról nézve. Majd lassan kialakult a „szomszédolás" mozgalma, a lakótársak kollektív tv-szórakozása, nem kevés témát nyújtva a lapok humoros -rovatainak, a kabarétréfák szerzőinek ... A mostani híradások nyomán eneem mégis inkább a serdülőkorban levő színes televízió megszületésének jubileuma késztetett arra. hogv ezekhez a hírekhez néhány visszatekintő gondolatot fűzzek. Valóban: ha nem olvasná-hallaná hiteles forrásokból az ember, alig hihetné, hogy másfél évtizede még csak távoli lehetőségnek tűnt hazánkban a színes tévé elterjedése. öt évvel ezelőtt olvastam, hogy a Videotonból 1972—73-ban összesen 83 készülék került kereskedelmi forgalomba. Népszava: „Fekete-fehérben a színes tv javításáról", 1979. jún. 9.) Most a tévéből hallottuk, hogy ennek éppen az ezerszeresét gyártották egyetlen év aiatt. Iparunk műszaki-technikai fejlődését reprezentáló. impozáns teliesítménv! Amíg 1979-ben még (már!) 27 ezer „színes" szerepelt a gyár tervében, addig — amint most olvashattuk — a 15 év alatt 300 ezer darab készült el. Szintén a tevéből tudtuk meg, hogy azért „csak" ennyi, mert akadozik a külföldön gyártott színes képcsövek behozatala. Ennek köszönhető tehát, hogy napjainkban az igények már túlhaladják a kereskedelem készletét. Bizony, jól megsejtette annak idején a fejlődés ütemét az újságíró. amikor a DM 1972. dec. 15-i számában a „Színes tévé és vidéke" című cikkében számolt be egv, a Gelka által szervezett szegedi bemutatóról. Már akkor figyelmeztetett: „Tudjuk, egyelőre keveseket érintő kérdés, javítsanak vagy sem Szegeden színes tévét? Néhány éven belül azonban komolyabb gond lehet. Ha már kezdetben kétséges a bevezetendő gyakorlat sikere, később nehezebb lesz * hibákat orvosolni." S mintegy sürgetve a javításhoz szükséges műszerpark mielőbbi Szegedre telepítését, így fejezte be cikkét: „És ha most csak néhány színes készülék működik is Szegeden, nem indokolja semmi sem, hogy tulajdonosuk csak azért, mert vidéki, hátrányba kerüljön a pestiekkel szemben.'' S

zerencsere, nem kellett túl sokat várni. A városi tanács Gelká-t segítő gyors forintfelajánlását realizálva időben megvalósulhatott mind a műszerpark telepítése, mind pedig a Geika-központ által kiképzett kitűnő szakgárda munkába állítása. Sőt, a Videoton is súlyponti kérdésként kezelve az „ügyet", várcBunkba helyezte saját szervizállomását, amelynek feladatául a gyár által készített gépek garanciális gondozását tűzte ki. A szegedi színes televíziózás történetének teljesebbé tétele kívánja meg, hogy még egy tudósításra emlékeztessek. A DM 1972. január 9-i számában megjelent cikk számolt be az alighanem első itteni bemutatóról: „A színes tévé szegedi premierje" címmel. Ügy adódott, hogv az eseményre a lakásomon került sor. A Kárász utcai szaküzletből hozták el a tévét abban bízva, hogy az erre már alkalmasnak vélt antennámmal kipróbáljuk működését. Csaknem tucatnyian izgultunk: a bolt személyzete, a készülék kezelésével megbízott szakember, az úiságíró. egv-két érdeklődő vendég és persze a család. Akkoriban úgy tudtuk, hogy csak — a mai „kettes" programnak megfelelő — úgynevezett „színes 6áv"ban lehetséges a vétel. A pesti adó, a nagy távolság miatt nem jöhetett számításba. A jugoszlávok hasonló sávján viszont már gyakran sikerült tűrhető vételt fekete-fehérben elérnem, tehát ezzel kísérleteztünk. Szerencsére. már az adás kezdetekor megjelentek az első ábrák, bemérő jelek, majd maga a műsor „igazi" színekkel. Miután megtekintettünk egy színes kínai riportfilmet és egy angol rajzo6 gyermekműsort, a vendégek azzal a megelégedettséggel távozhattak, hogy a próbaüzem megfelelt a várakozásnak: lehetséges lesz Szegeden a színes adások vétele. De csak később ért az igazi meglepetés, amikor magamra maradva, s a kíváncsiságtól hajtva átkapcsoltam a belgrádi első programra. Kiderült, hogy ott is színes műsor fut, csak sokkal szebb minőségben. Ezekután érthető, milyen türelmetlenül vártam a másnapi magyar adást (A bemutató napján, pénteken akkoriban még adásszünet volt.) A siker ezzel végképp beteljesedett: tökéletes színpompájában élvezhettük a „Fekete város" akkori epizódját a szentesi adóról! Igazán sajnáltam, hogy nem lehettek ennek is részesei az előző esti bemutató vendégei... Az eseményről szóló újságcikk — ahoev mondani szokás — naev port vert fel ismerőseim körében. Volt. aki elragadtatásában szinte szuperlatívuszokban fogalmazva adott csodálkozásának hangot; volt. aki szemenszedett hazugságnak tartotta az egészet. Volt olvan idősebb tévés szakember, aki azt kérte tőlem: ha már az életkorát nem tekintem, legalább a szakma mesterét tiszteljem benne: hiszen ha ..Szentest" színes sugárzásra készítették volna föl. arról neki tudnia kellene! Nem is nyugodott addig, amíg a saját szemével meg nem győződött az éppen aznap esti zártkörű bemutatón. amelvet már a boltban tartottak. Sem ő. sem én akkor még nem tudtuk, hogv szükségtelen az adókat külön felszerelni a színes adásra. Azok úgv. ahogy kiépültek „kompatibilisek", magvarán: mivel a színes sugárzás ielei összeférnek a fekete-fehér jeleivel, minden különösebb átalakítás nélkül alkalmasak a színes műsorok továbbítására is. A sikeres próbaüzem, maid annak a fölismerése, hogv a Szegeden akkor már kitűnő minőségben fogható első programok is sugároznak színes műsorokat, nem maradt hatástalan családunk körében. Már akkor elhatároztuk. hogv az első lehetséges alkalommal beszerzünk egy ilyen készüléket. Tervünk még abban az esztendőben megvalósult: sikerült vásárolnunk egv — ma már csak kevesek által ismert — Videcolor márkaielű színes tévét. Lett hát „színes mozija" a házból alig kimozduló két idős nagvmamával egvütt. valamenvnviünknek. De lett egyéb is ... A

színes tévét akkoriban magánszemélvnek szinte elérhetetlen luxuscikknek tartotta-a közvélemény, hiszen csaknem egv fél Trabant árát kifizetni egvetlien készülékért, bizonv. „bűnös" könnyelműségnek számított sokak szemében. Ha egv márkás autót vásárolunk, az a három napig tartó csoda után már föl sem tűnt volna. De hol vagyunk már az ilven megítéléstől? A készülék dicséretére váljék viszont, hogv hűségesen kitartott mindmáig, immár több mint 11 esztendeje. (Ez a tény talán megnyugtathatja az új készüléktulajdonosokat is.) Pedig — be kell vallanom —. annvit üzemelt nálam az elmúlt évtized alatt amelv egv „átlagos" felhasználónál 20 évet is kitett volna, ha nem többet. Különösen nyugdíjas korom óta kísérletezem többet távolsági vétellel, emiatt a készülék rendszerint bekapcsolva marad a közeli adók műsorszünetei alatt is. amikor otthon tartózkodom. MIHÁLY JÓZSEF Mátyás Ferenc Vigasztaló Nézd csak. gépökrök mennydörögnek, virulnak a gabonaföldek, s fölszáll a Nap fácánkakasa a fákra, lecsipkedi a ieset a rügyekről. fagvgöncét a rétre teríti a tél. és átszállia maid lelkünket a fény az olvadásban. Kinvílik maid a cseresznyefák virága, ha derűsebb e«et húz fölénk március pirkadása. Nézd csak. génökrök mennydörögnek, virulnak a Babonaföldek, lehetett keménv tél. kápráztató díszét mutogatja már a mező. inguiira vetkőzik a természet a Daraszt szarií határban, befutiák maid a rózsák, kamillák a fagv hírügynökségeinek pokolkapuiáL s megjön máius áldása. Fogyatkoznak a hosszú éjszakák, megállíthatatlanul ébred a föld. riadt szemünx elé vonul a zord határ, hallani már: bekacagnak a fecskék magánvunk ablakán, hogv a tavasz forró uiiai közt ne dideregjünk kétségbeesésünk strucc-oillanatában. KTlIt. KÓTSIS NAGY MARGIT RAJZA