Délmagyarország, 1984. március (74. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-24 / 71. szám

I Szombat, 1984. márcins 24. kérdés A zeneakadémia sze­gedi tagozatának fiatal ad­junktusát ritka nagy meg­tiszteltetés érte: harmad­magával elnyerte a Cziffra­miapttvány idei kedvezmé­nyeit. Vagyis három hetet tölthet a Párizs melletti Senlis-ben. koncerteken mu­tatkozhat bc. impresszáriók­kai kerül kapcsolatba, egy­szóval kinyílik elótte a nagyvilág. Fölfedezték. — Persze hogy kimondha­tatlanul boldog vagyok. Az év legnagyobb hazai verse­nyén vettem részt, ahol a harminc év alatti hangsze­res és énekművészek szere­peltek. A selejtezőből nyol­can jutottunk a nyilvános döntőbe, melyet e héten a budapesti Vigadóban tartot­tak. francia szakemberek­ből álló , zsűri előtt, mely­nek elnöke természetesen Cziffra György volt. Húsz­perces műsort kellett ját­szani. magam Vitali Cha­conne.ját és Sarasate Faust fantáziáját szólaltattam meg Pál Tamás kíséretével — Pálnak is. meg a selejte­zőkben kísérő Fekete Már­tának is sokat köszönhetek, nagy szeretettel gondolok rájuk. A mezőnyben több nemzetközi díjnyertes sze­repelt. ami csak növeli a siker értékét: a fővárosi zongoraművész Mocsári Ká­roly. valamint a debreceni énekes Iván Ildikó mellett választottak ki — tehát ketten is vidékről kerültünk a legjobbak közé. s ezt rendkívül sokra értékelem. Meg akkor délután szólt az Interkoncert képviselnie, hogv este a televízióban hirdetnek eredményt. a Stúdió "84-ben, de haza kellett utaznom még dél­után. így Szegedről érte­sültem a fejlemén vekről. A konziban nagy ovációval fogadtak, bevallom, jólesett, mert erősen drukkoltam, ha nem sikerül, hogvan állok a növendékeim elé. Nem vagyok úgynevezett verseny­zőtípus. magyaran. izgulós­nak tartom magam, nem is »karok többet versenyen in­dulni. A szovjetekkel példá­Szecsődi . Ferenc hegedű­művészhez ul képtelenség konkurráini, ők évente mindent képesek alárendelni az ilyesfajta megméretésnek, én meg ta­nítok Is. imádom a növen­dékeimet, aztán van két gyerekem, szóval megosztom az energiáimat. — Hetedik éve dolgozik Szegeden — tősgyökeres pesti létére. Hogyan érzi itt magat? — Kitűnően. Igaza volt Wemnger Richárdnak, ami­kor arra invitált, hogy jöj­jek ide. megtalálom számí­tásaimat: valóban kellemes, alkotói közösségbe kerültem. Hamarosan hangversenyek­hez jutottam, s ma már rengeteget koncertezem, bár a Filharmóniától nem sike­rült szerződést kapnom. Azt mondják, így is ismernek országszerte, pedig — a külföldi fellépéseken túl — idehaza csak • Szegeden, a megyében, illetve Budapes­ten hangversenyeztem. — Elsősorban virtuóznak tartiák. Mi erről a vélemé­nye? — Megtévesztő lehet, hogy úgymond gyorsan mo­zognak az ujjaim. Én ze­nésznek tartom magam, so­hasem számítottan csoda­gyereknek. inkább lassan érő típusnak. És bevallom, hangversenyre készülve na­pi másfél-két órát gyakor­lok mindössze. Szerencsére könnyen memorizálok, szük­ség is van rá. csak a feb­ruár—márciusi tíz koncert­re tíz műsort kellett megta­nulnom. nemigen jutok is­métléshez. Durkó Zsolt He­gedűversenyét például, ami­nek rádiófelvételére készü­lök. tavaly fejből játszot­tam a Zeneakadémián, pro­fi muzsikusok jöttek el kot­tával megnézni, valóban azt játszom-e, amit a szerző le­írt. Nem szoktam részletek­ben evakorölni, a teljes anyagbői dolgozom. Űgy lát­szik, ilven indíttatást kap­tam tanáraimtól. Bodon)/» Istvántól és Szűcs Mihály­tói. kiknek szintén komoly resze van abban, hogy ed­dig jutottam. Nikolényi István Emlékezés Korvin Ottóra Meghalt Grepss Pál Korvin Ottó, a magyar munkás- és kommunis-a mozgaiom kiemelkedő sze­mélyisége születésének 90. évfordulója alkalmából ko­szorúzást ünnepséget rendez­tek pénteken, tegnap Buda­pesten, a Mező Imre úti te­mető munkásmozgalmi pan­teonjában. A Kommunisták Magyar­országi Pártja egyik alapí­tója, a Tanácsköztársaság belügyi népbiztosságának osztályvezetője urnájára a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága ne­vében Borbély Sándor, a munkásőrség országos pa­rancsnoka és Somogyi Sán­dor, a Központi Bizottság tagjai hozták ef a tisztelet, a kegyelet virágait. A Belügy­minisztérium képviseletében Pál Antal rendőr vezérőr­nagy, belügyminiszter-helyet­tes és Kotvász István rend­őr ezredes, a Belügyminisz­térium pártbizottságának tit­kára, a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége ré­széről Tihanyi Sándor, az el­nökseg tágja, és Nogy Jó­zsef. az országos bizottság tagja koszorúzott A megemlékezés az Inter­nacionálé hangjaival ért vé­get. (MTI) Pályázat Népviselet a színpadon Király Ilus. a népművészet mestere emlékére ..Népvise­let a színpadon, fe.idísztő] a sarkantyúig" címmel orszá­gos pályázatot hirdet a Nép­művelési Intézet, a Népi Iparművészeti Tanács, a Bács-Kiskun megyei tanács vb művelődési osztálya, ás a Néptáncosok Országos Taná­csa. A pályaműveket június 1­ig kell eljuttatni Kalocsára, a művelődési központ és if­júsági házba, az I. István út L szám alá A meghirdetők kérik, hogy az egyes kosztü­möket tartozékaikkal együtt külön zsákban, pontos targy­jegyz.ekekkei együtt helyez­zek el a pályázók, feltüntet­ve a ruhák értékét is. A szomorú hírt pénteken reggel tudtuk meg az egye­temen; dr. Greguss Pál nyu­galmazott tanszékvezető egyetemi tanár éjjel agy­vérzés következtében várat­lanul elhunyt. 95 éves volt. Halálával az egyik legna­gyobb magyar botanikust gyászoljuk. Attól az ember­től kell búcsúznunk, aki 25 éven át volt az egyetem növénytani tanszékéneik ve­zetője és a füvészkert igaz­gatója. 1889. december 31-én szü­letett Tornyán, Arad me­gyében. Középiskoláit Ara­don végezte, majd Buda­pesten szerzett biológiából és kémiából középiskolai tanári oklevelet. Az első világháború alatt katona­ként Prágában az egyete­men dolgozott. Hazajövetele után először a csáktornyai, imajd a budapesti tanító­képzőben tanított. 1919-ben Budapesten szerzett egyete­mi doktori címet 1920-tól Hollendonner Ferenc főisko­lai tanár asszisztense volt 1927-ben a szegedi tudo­mányegyetem magántanárá­vá habilitálta. Még ebben az ér ben megbízást kapott a Debreceni Egyetem Bo­tanikai Intézetének meg­szervezésére és vezetésére. Egy évvel később Szegeden, a Tanárképző Főiskola professzora lett. Györffy István után 1940-ben a Sze­gedi Növénytani Tanszék professzorává nevezték ki. Itt 25 éven keresztül irá­nyította az oktató- és a ku­tatómunkát. A 75 éven keresztül vég­zett szorgalmas kutatómun­ka eredményeként 46 köny­ve, 10 egyetemi jegyzete és 254 tudományos közleménye jelent meg. Élete kitűnő példa volt arra is. hogy aki nyugdíjazása után is dol­gozni akar, igen szép ered­ményeket érhet el. Jelenleg 2 nagvobb munkája még nyomdában van. A botanikának szinte minden területét kutatta. A nemzetközi tudományos életben a számos könyv és tanulmány alapján Greguss Pál professzort elsősorban mint faanatóm u»t tartják nyilván. A felsőoktatásiban eltöltött közel 4 évtized alatt a 6ok biológus tanáron kívül szá­mos kutatót is nevelt, akik jelenleg a tudományos éle­tünkben igen fontos szere­pet töltenek be. Kitűnő -e+öadásaiban a természet, az élet, az ember szeretetét oltotta a hallgatóságba. Az oktató- és tudományos munkán kívül a közügyek intézésében is részt vett. Egyetemünknek 1956 után rektora volt. A munkássá­ga elismeréseként kapott ki­tüntetések közül a Kossuth­díj és a munka érdemren­dek után a Magyar Nép­köztársaság Zászlórendje ékesíti életművét. Dr. Gulyás Sándor Tudományos diákköri vezetők tanácskozása A KISZ KB Egyetemi és Főiskolai Tanácsa, valamiint a Művelődési Minisztérium Tudományszervezési és In­formatikai Intézete országos tanácskozást szervezett pén­teken, tegnap a KISZ KB székházában. Az egyetemek és főiskolák tudományos diákköreiben dolgozó okta­tók és hallgatók, az Orszá­gos Tudományos Diákköri Tanács tagjai, valamint a TDK-mozgalomban érdekelt országos hatáskörű szervek mintegv kétszáz képviselője a tanácskozáson megvitatta a rendező szervek közös előterjesztését a TDK-moz­galom továbbfejlesztéséről. A fórumon elhangzott ja­vaslatokat is szem előtt tartva születnek majd meg azok a döntések. amelyek alapját adják az 1985-ben sorra kerülő XVII. országos tudományos diákköri konfe­rencia előkészületeinek. Indul a tihanyi komp A MAHART Balaton-hajó­zási leányvállalata közli, hogy március 24-én megin­dítja a tihanyi és a szántódj rév között közlekedő komp­járatát. átmenetileg (?!) a múzeumba Panem et rircenset. arerr.: kenyeret és cirkuszi játéko­kat — e híres mondat a cí­me a Móra Ferenc Múzeum ma. szombaton délelőtt 10 órakor kezdődő múzeumi matinék-sorozatában az óko­ri Rómában a játékot. az evést és az ivást bemutató néprajzi foglalkozásnak, amelvet Markos Gvöngvi ve­zet maid a részt vevő gye­rekeknek. Walt Disney népszerű rajzfilmjeiből kósz.üLt a Do­nald kacsa és a többiek című amerikai film. amelvet az. Ifjúsági Ház mese-mati­néián vetítenek holnap, va­sárnap délelőtt 10 órától. A települések sorsa — ez­aei a címmel dr. Mészáros Rezső egyetemi docens tart előadást a Collegium Polu­technikum soron következő foglalkozásán, március 26­án este R órai kezdettel a Hermán Ottó kollégium tár­salgóiéban. Brahms születésének 150. évfordulója alkalmából ren­deznek hangversenyt a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola szegedi tagozatá­nak művésztanárai március 26-án este fél 8 órai kezdet­te! az intézménv Lenin kör­út 7». szám alatti koncert­ti nneben. Közreműködik: Del'ev József. Bódás Péter. K.ctc.< Fereoc. Ban Sándor M üsor­ajánlat (zoríora). Szecsődi Ferenc (hegedű), valamint a főisko­la vegves kara. Dellevné Ha­lama Piroska vezényletével. A 100 éves a Szegedi Nemzeti Színház einevezesű rendezvénysorozat vendéae Naay Zoltán, a Nemzeti Színház tagja lesz március 26-án. este fél 8-kor a Bar­tók Béla Művelődési . Köz­pontban. A beszélgetést ve­zeti: Miháczi János. Az Ars Trió + 1-együttes dzsesszkoncertjét rendezik meg március 26-án este 7 órától a DÉLÉP Vár utca 1. szám alatti inter klub iában. A tavalvi aszálv különö­sen süitofta a dél-alföldi me­zőgazdasági üzemeket: Csongrád megvében több milliárd forintban mérhető a kár. Hogvan tudnak talpra állni a termelőszövetkezetek, lesz-e elegendő bankhitel mindehhez, hogvan befolyá­sol iák az úi szabályozók a gazdálkodást — ilven kér­désekről lesz szó abban a beszélgetésen amelvet a sreacdi tévéstúdió Aszálu utan című műsorában lát­halnak-hnllhatnak a nézők, maruus 27-én este fen 7 órái kezdettel az egyes program ­ben. A Nasa obrazovka. a sze­gedi tévéstúdió szlovák nyel­vi nemzetiségi műsora március 29-én 19 óra 10 perckor jelentkezik legköze­lebb a második műsorban. Az adást március 31-én. 8 óra 5 perckor az egyesen megismétlik. Minden bizonnyal Szeged egyik legdinamikusabban át­alakuló köztere a két körút között elterülő Szent István tér. Mindannyian tapasztal­hatjuk, milyen ütemben vál­tozik arculata az utóbbi évek­ben. Ennek egyik oka. hogy az 1879-es nagyárvíz után itt épült újjá Szeged egyik első tere, százeves épületeinek ál­laga így már nem a legmeg­felelőbb. Azokat az épülete­ket. amelyek statikailag meg­bízhatók. felújították, vagy átalakítottak. Igv tortént ez a Szent István tér fi es 13— 14. számú epületek esetében. Sajnos a többi ház életve­szélyessé vált. igv ezeket le kell bontani, örökre eltűn­nek e kornyék térképéről. Az említett átalakítások során sem maradt meg az eredeti arculat Ezekről a változá­sokról több cikk is jelent meg az elmúlt években a ! Délmagyarország hasábjain. ! Eltorzították például a 6-os i ház bejárati kapuját, eltűn­Illyés Gyula Könyvesbolt IUyés Gyula Kossuth-dí­jas író nevét vette fel pén­teken. tegnap a Könyvérté­kesítő Vállalat budapesti. Népköztársaság útja 16. alatti könyvesboltja. Az eseményen Hubay Miklós, az írószövetség el­nöke idézte fel a Kossuth­díjas író alakját, s a köny­vesboltnak a magyar kultú­rában betöltött szerepét. Szép feladatot vállalt ma­gára a Könyvértékesítő Vállalat azzal — mondotta —. hogy könyvesboltját az élő magyar irodalom szolgá­latába kívánja állítani, a kortárs irodalom terjeszté­se és népszerűsítése érdeké­ben. Azzal, hogy e köny­vesbolt Illyés Gyula nevét veszi fel. nemcsak a husza­dik század egyik legnagyobb európai költője előtt tiszte­leg. hanem a nagy iroda­lomszervezőre is emlékezik. Munka védetem Az Országos Munkavédel­mi Bizottság pénteken, teg­nap ülést tartott. Vélemé­nyezte az Országos Bánya­műszaki Főfelügyelőségnek a bányászat 1983. évi bal­eseti és biztonsági helyzeté­ről szóló tájékoztatóját. A testület megtárgvaita a Kül­kereskedelmi Minisztérium tajekoeta voat a munkavé­delemre vonatkozó minisz­teri utasítás végrehajtásának kezdeti tapasztalatairól és az ágazatot érintő, munka­védelemmel kapcsolatos egyéb kérdésekről. Az OMFB tájékozódott a munkavédelem állami irá­nyításának megszervezésé­ről. az ezt szolgáló előkészí­tő munkálatok állásáról. Búcsúzó architektúra — az István-fejes ház homlokzala lebontás előtt tették a 13—14. számú épüjet kovácsoltvas erkélj'korlátait. A napokban ismét a Szent István tér került a városla­kók érdeklődő figyelmébe. A szegedi Móra Ferenc Múze­um munkatársai március 14­én észlelték az újabb bontá­si munkálatokat. Halaira ítéltetett a Vidra utca sar­kán levő úgynevezett „Ist­ván-fejes" épület is. Érdek­lődésünkre a városi tanács építési osztályának munka­társa. Mágori Ferencné kö­zölte, hogy az épület életve­szélyessé vált, le kell bonta­ni. További eredményes együttműködésnek köszönhe­tően szakemberek segítségé^ vei sikerült a gipszből ké­szült portrét épségben leven­ni, és a Móra Ferenc Múze­um történeti gyűjteményébe elhelyezni. Az elmúlt né­hány napban sok érdeklődő és aggódó telefon futott be a múzeumba és a Délmagyar­ország ügyeletére is. Meg­nyugtatásul közölhetjük, hogy van remény és lehető­ség a dombormű maidani visszahelyezésére egy későb­bi időpontban. Takács Máté városi főépítész véleménye szerint akkor, amikor a le­bontott ház telke új beruhá­zó tulajdonába kerül, s ta­lán már a tervezés során fei­hasznalják a városképi szem­pontból jelentős István-dom­borművet. Ha ritkán is vettük észre a tér díszét oly magasban, mégis ettől a szobortól volt Szent István tér ez a moz­galmas városrész. Kár lenne, ha örökre raktárba kénysze­rülne. De miért ne remény­kedjünk most, akkor, amikor annyi komoly szándékú, fe­lelősen gondolkodó önkéntes városvédő és városszépítő kezdett tevékenykedni Sze­geden is. Tóth István

Next

/
Oldalképek
Tartalom