Délmagyarország, 1984. február (74. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-08 / 32. szám

4 Szerda, 1984. február í. 5 kertbarátoknak Kezdődik a tavaszi munka Ar első tavaszi munkák kezdetét főleg időjárási té­nyezők befolyásolják. A kis­kert talajai csak fagymentes időben lehet vetesre alkal­massá tenni. Befolyásolja még a kezdési időpontot a ta­laj állapota is. A kötött talaj eső után sáros, összetaposva meg rongáljuk szerkezetét, ami több kárt tesz, mint amennyi hasznot hoz a ko­rát vetes vagy ültetés. Kelle­metlen a munka végzése is, mert a sáros talaj ráragad a müvet öeszközre, nem lehet megfelelő magágyat készíte­ni, a vetőgépek eldugulnak, egyenetlen lesz a vetés. Ho­mokon ilyen veszély nincs, bármikor meg lehet a vetést, illetve a talaj-előkészítést kezdeni, k áve ve, ha fagyos a tatai. A légköriTbban vethető nd­venyek közé a petrezselyem, sárgarépa és a mák tartozik. A korai vetést lehetővé teszi, hogy ezeknek a növényeknek a börgerrye kezdet, idóezak­n?ro alacsony. Fontos, hogy a íavwiB szeles időre a növény ruewsiösődjön. ellenkező eset­be* a szélverés komoly káro­kat okozhat. A kötött talajon a szétverés hatására a nö­vény gyökere sérül meg, ami ­hez homok esetében még a homokverés 's párosul. A petrezselyem vetését a folyamatos ellátás érdekében februárban el kell kez­A középkötött vagy la­ja.'talajt kedveli, kötött tala­jon nem lehet szép. sima gyffloeret termelni. Tápanyag­igénye közepes, nem igényel frissen trágyázott terület t. Kéfitrmigénye viszonylag ma­Vlzigénye nem nagy, összefüggésben van az­záL hogy a növény mélyen gyökerezfk. A vetés mélysé­ge 1—2 centi. Végezhetjük kÜMfeott barázdába történő kézi vetéssel, de nagyobb lő­réiét vetéséhez felhasználha­tó- a kéri aprómagvető is. A petrezselyem kelése lassú, el­húzódó, énért célszerű jelző­növénnyel vetni, dini ' lehet saláta- vagy retekmag is, 'sy a Jefczónövények kikelé­sét követően már a sorközö­ket tudjuk kapálni. A kelést káoetően száraz idő esetén meg szükséges 1—2 öntözés, íimig a gyökerek nem hatol­nak le az alsóbb talajréteg­be. További munkálatai kö­zé tartozik a gyomlálás, ta­lajporhanyitás, ritkítás, nö­vényvédelem. A vegetációs időszakban a peronoszpóra és liszthármat elleni védelemre kell figyelmet fordítani. A sárgarépa talajigényc megegyezik a petrezselyemé­vel. Csírázása és kelése lassú, elhúzódó, ezért gyomfertőzött teréletre ne vessünk sárgaré­pát, és a petrezselyemhez ha­sonlóan alkalmazzunk sorje'­ző növényt. A vetés és a to­vábbi munkálatok a petre­zselyemnél leírtakkal meg­egyezik. A korábbi években elterjedt gyakorlat volt, hogy sárgarépát mákkal együtt ve­tették köztesnövényként. A mák viszonylag korán leke­rül a területről, ezt követően megfelelő gondozást végezve, még teljes termés takarítha­tó be sárgarépából is. A mák termesztését kis­kertben gyakran csak a szemtermésért végzik, pedig a mákgubó a gyógyszeripar értékes alapanyaga, melyet a Herbária és a gyógynövény­felvásárló telepek jó áron, minden mennyiségben felvá­sárolnak. A mák mindenütt megtermelhető, ahol az ég­hajlati igények a kalászos gabona termelését lehetővé teszik. A mag csírázáshoz alacsony hőmérsékletet igé­nyeí. A középkötött vagy la­za talajt kedveli, kötött tala­jon a kelése egyenetlen és bizonytalan. Célszerű a má­kot trágyázott elővetemény után vetnt A mák foszfor­igénye magas, tehát elsősor­ban.a szuperfoszfát és káli­só juttatására kell nagy fi­gyelmet fordítani. A talaj­művelést megelőzően fosz­forból 4 dekát, káliumból 2 dekát, közvetlen vetés előtt nitrogénből 1 dekát keíl négy­zetméterenként kiszórni. A vetés időpontjára a mák nem érzékeny, azonban március elejéig feltétlen el kell vetni, mert a későbbi vetést rész­ben a szélverés teszi tőnkre, de leginkább a kártevők okoznak komolyabb kárt A magot vethetjük kézzel, de kiválóan alkalmas a vetésbe" a kézi aprómagvető gép is. Sekély, 1 centi mélységű ve­tést kell alkalmazni, mert a mélyen vetett mag nem kel ki. Kézi vetés esetében a ta­karást gereblyével is elvégez­hetjük, mivel a talajtakarás csak azért szükséges, hogy a mag ne száradjon ki. Ha a vetést követően 8—10 napra a mag nem kel ki, újra kell vetni, azonban a vetéshez cseréljünk magot, mert való­színű, hogy a vetőmag csíra­képességével volt baj. ' A máktermesztés további mun­kái közé tartozik a talajmű­velés és az egyelés, ahol a már jol megerősödött növé­nyeket 5—10 centire ritkít­juk. Ha köztesként sárgaré­pát is vetettünk, az egyelés­nél a lőtávolságot nagyobb­ra kell hagyni. A mák növényvédőimével több olvasónk kérésére ki­csit bővebben foglalkozunk. A legtöbb bosszúságot a kár­tevők okozzák. A talajlakó kártevők közül a drótféreg és a mákgvökérbarko lárvája okozhat kárt, de ez nem je­lentős. A legnagyobb kárt a máktokbarkó vagy máktakor­mányos okozza. A kártétel je­lei a máktokon tűszúrásnyi lyukak formájában mutatko­zik meg, melyet a kicsordult, barnára száradt növényi nedv is jelez. A felvágott tokban találjuk a lárvákat, melyek a rekeszfalakat és magvakat rágják. Nagyobb egyedsűrű­ségük a tok eltorzulását okoz­hatja. A kifejlődött 4—5 mil­liméter nagyságú bogarak te­lelnek át a talajban, és má­jus közepén bújnak elő, ezt követően a virágzásig a mák levelén és kocsányán hámoz­gatnak. ezt érési táplálkozás­nak nevezzük. A bogár vi­rágzáskor, vagy közvetlen utána a máktok falán ormá­nyával lyukat fúr, és ezen át több aranysárga tojást helyez el a tok belsejében, a rekesz­falak zugában. A tojásokból egy hét múlva kelnek ki a lárvák, melyek három hét alatt fejlődnek ki a tok beJ­sejében. ahol a zsenge mag­vakkal táplálkoznak. Az érett lárva a tok falán átrágja magát és a talajba befura­kodva bábozódik. A védeke­zést a rovar élettanát figye­lembe véve május 15. és jú­nius eleje között kell vegez­»i, Metilparathion tartalmú szerekkel, a virágzás ideje alatt fjedig méhkimélő szer­rel védekezhetünk. A mákgubóban rendszerűm megtalálhatjuk a máklégy kártételét is. ez a kártevő azonban csak a barkó által fúrt lyukon keresztül tudja tojásait lerakni, tehát ha a máktokbarkó ellen megfele­lően védekeztünk, nem lehet gond a máklégy kártételével. Károsít még ezeken kivül például a levéltetű is, de ez ellen már könnyedén tudunk védekezni. Dr. Tóth Mihály megyei főkertész 1984. FEBRUÁR 8., SZERDA — NÉVNAP: ARANKA A Nap kd 7 óra 2 perckor, és nyuuszik 16 óra 55 perckor. A Hold kel 9 óra 52 perckor, és nyugszik 23 óra 33 perckor. VIZALLAs A Tisza vízállasa Szegednél kedden plusz 64 cm (áradó). ÖTVEN ÉVE hunyt el Móra Ferenc (1879— 1934) a .szegedi Somogyi-könyv­tár és Városi Mureum könyvtá­rosa. majd Igazgatója, a Szegí­di Napló munkatársa, egy ideig főszerkesztője, a magyar tarca klasszikusa. SZÁZÖTVEN ÉVE született Dmitrlj Mengyelejev (1834—1907) orosz vegyész és ter­mészettudós. a kémia térképé­nek. » periódusos rendszernek a megalkotója. ZENES SZÍNHÁZ Este 7 órakor: Trubadur — Déryné 1—2. bérlet. KISSZtNHAZ Este 7 órakor: Feiek Ferdi­nándnak — József Attilarbérlet. MOZIK Vörös Csillag: délelőtt, 16 dél­után negyed 4. fél 6 és három­negyed 8 órakor: Spagetti-ház (Színes. m. b. olasz bűnügyi, 14 éven felülleknek, II. helyárral). Fáklya: háromnegyed 3. ne­gyed 6 és fél 8 órakor: Szeretők (színes magyar, 14 éven felüli­eknek) . Filmtéka (MTESZ-székház, Kígyó u. 4.): A karmester (szí­nes. m. b. lengyel. 14 éyen fe­lülieknek. este 6 órakor). ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR Klauzál tér 3. sz. (13/57-esl es­te 8 órától reggel 7 óráig. Csak sürgős esetben. BALESETI, SEBÉSZETI ÉS UROLÓGIAI FELVÉTELI ÜGYELET Ma a balesetet szenvedett sze­mélyeket Szegeden a II. kórház (Tolbuhin sgt. 57.) veszi fel. se­bészeti felvételi ügyeletet az I. Kórház (Kossuth Lajos sgt. 42.), urológiai felvételi ügyeletet a IL Kórház tart. GYERMEKORVOSI ÜGYELET Munkanapokon 18 órától más­nap reggel fél 8 óráig, szomba­ton. vasárnap és munkaszüneti napokon reggel fél 8 órától más­nap reggel fél 8 óráig a Lenin krt. 20. szám alatti körzeti gyer­mekorvosi rendelőben történik a sürgős esetek orvosi ellátása. ÉJSZAKAI ORVOSI ÜGYELET Este 7 órától reggel 7 óráig a felnőtt lakosság részére: Szeged, Hunyadi János sgt. 1. sz. alatt. Telefon: 10-100. FOGORVOSI ÜGYELET Mindennap este 10 órától reg­gel 6 óráig, szombaton reggel 7­től hétfő reggel 7 óráig: Szeged, Zöld Sándor u. 1—3. Tel.: 14-420. S. O. S. LELKISEGÉLY­SZOLGALAT _ Mindennap este 7-tol reggel 7 óráig. Telefon:. 11-000. Süf/J BÜDAPEST 1. 8.00: Tv-torna 8.05: Iskola—W 9.50: Delta 10.20: A régensheroeg — í. — (ism.) 21.10: Moritreaux-1 dzsesez­fesztivál — (ím.) 11.40: Képújság 14.40: Iskola-tv 16.15: Hírek 16.20: Lengyel utak — «. 17.55: Képúj6ág 18.00: Téli olimpia: megnyitó 19.10: Tv-torna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-hlradó 20.00: Györgyike, drága gyermek — tv-játék 21.40: A „Cég" ügyeiről — amerikai dok .-filmsorozat a CIA-ról 22.40: Tv-hfradó 3. BUDAPEST 2. 17.50: Csak gyerekeknek! 18.13: Képújság 18.20: Lengyel József: Igéző — tv-játék — (isin.) 19.26: Johamn Nepomuk Hűmmel — csehszlovák film 20.00: Objektív 21.00: Tv-hlradó 2. 21.20: Francia tájakon, hegyek között 21.40: Afrika messze van — francia fiLm 22.96: Képújság » BELGRÁD 1. J4.25: Tél! olimpia: megnyitó 17.00: Magyar nyelvű tv-napló 17.30: Videooldalak ' 17.45: A fehér kö — gyermekeknek 18.15: Tv-naptar 18.45: Népi muzsika 19.15; Rajzfilm 19.30: Tv-napló 20.00: Játékfilm 21.30: Mozgó kepek 22.30: T'v-napó BELGRÁD 1. r8.!S: Művelődés 18.45: Szerdai körkép 19.30: Tv-napló 20.00.Téli olimpia: megnyitó 21.40: Zágrábi körkép 21.55: A francia tv vetélkedője ÜJVIDÉK 14.26: Téli olimpia 17.00: Tv-hirado magyarul és szerb-horvátul 17.46: A fehér kő — svéd tv-filmsorozait 18.15: Ismeretterjesztő műsor 18.45: Algériai népzene 19.15: Rajzfilm 19.30: Tv-hlradó magyartél 20.00: Színházi közvetítés 21.05: Tv-hlradó szerb­horvátul 21.25: A szabad időtől a szabadságig BUKAREST 14.30: Magyar nyelvű műsor 19.00: Tv-híradö 19.20: Gazdasági figyelő 19.35: Előadóművészek 19.50: Másolat — játékfilm 21.10: Tv-hiradó CSÜTÖRTÖK DÉLELŐTT BUDAPEST 1. 8 08: Tv-torna 8.05: Iskola-tv 9.50: Váltságdíj — angol fítm — (ism.) 11.20: Képújság KOSSUTH 8.27: Világablak — 5. 8.56: Beszelni nehéz 9.06: Az „Ifjú Szívek" Magyar Dal- és Tánc­együttes műsorából 9.39: Kis magyar néprajz 10.05: Diakfélőra 10.35: Válaszolunk hallgatóinknak 14).30: Pesti háztetők titkai — 2. 1130: Schubert: I. szamíonia 12.45: Házunk tája 13.00: Operaslágerek 13.30: DzsesszTr.elóddák 14.37: A figurák szolgálóla — Tersánszky Józsi Jenő elbeszélése IS.85: Lehóczky Bva operett­felvételeiből IS.28: MR 10—14 — A téli úttörő-olimpián 16.03; Szendrey-Karper László gitározik 16.19: Kritikusok fóruma 16.29: Zengjen a muzsikai 17.05: Értesítem a T. Ügyfelet! 17.30: Évszázadok mesterművei 18.02: Morrlcone filmzenéiből 19.15: Gondolat Böngészde a Zened Antíüy ártumbam .Jón-Hí Mátyás népi zenekara játszik A szomszédság nevében — Nagy István regénye — L 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Madrigálok 22.41: Másképp forog? — Beszélgetés a film­forgalmazás új rendszeréről 22.56: Híres előadóművészek felvételeiből 9.10: Toronyzene PETŐFI 8.06: Kovács Andor nótákat gitározik 8.30: Tíz perc külpolitika 8.36: idősebbek hullámhosszán 9.30: Népszerű hangszer­szólók — zongorára — (sz.) 10.00: Zenedélelőtt 11.36: A Szabó család 12.06: Ciganydalok. csárdások — (sz.) 12.36: Tánczenei koktél — «H 13.25: Pillanatkép 13.30: Nefelejcs — népzenei hagyományőrző műsor Sárrétről 14.80: Zenés délután — Palcsó Sándor énekel — (sz.) 14.15: Verbunkosok 14.35: Slágermúzeum • 15.24: Fúvószenekari hangverseny 16.00: Mindenki iskolája — Horthy Miklós — 1. 26.40: Fiatalok a seregben — (sz.) 17.14: Barangolás régi hanglemezek közöri 17.30: ötödik sebesség 18.35: Szabó Miklós operett­dalokat éneke] 19.00: Külföldről érkezett 19.20: Sport — az Ü. Dózsa— FTC bajnoki jégkorong­mérkőzésről 19.25: Prizma 19.46: Az Burttmice együttes felvételeiből — (se.) 20.35: 139-660 22.30: Könnyűzene 23.20: Angot asszony lánya — részletek 1. MŰSOR 9.80: Muszorgszkijt Borisz Godunov — (sz.) 13.07: Barokk muzsika — (sz.) 14.19: Zenekari muzsika — (szj 15.15: Négy apának egy leánya — Móra Ferenc regénye — 1. .16.20: Magnóról magnóra — (na.) 17.00: öriások váltás — A benépesült mikrokozmosz 17.30: Ettore Bastianini Verdi operáiból énekel — (sz.) 18.80: Magyar zeneszerzők — (sz.) 18.30: V materinskom jazyku — a Magyar Rádió szlovák nyelvű nemzetiségi műsora Miskolcról lfl.85: Iskolarádió 19.35: A kamarazene kedvelőinek — (sz.) 20.44: A Szovjetunió Állami Szimfonikus Zenekara Bartók-müveket játszik — (sz,.) 22.20: Operaest 23.12: A hagyományos Japun ban — 2. 8.27: 9.20: 9.44 : 10.05: 10.35: 11.15: 11.30: 12.46: CSÜTÖRTÖK DÉLELŐTT 1 KOSSUTH Gasparone — részJ. Irodalmi évforduló­naptár Szólj, saólj sípom Diákfélóra Aurélé Nicolet fuvolázik Népi zene Az eladástól a szerelésig Az eltűnt miniatűr. avagy egy érzőlelkü hentesmester kalandja Fümntükörkép PETŐFI 8.05: Grabócs Miklós dadáiból 8.20: Tíz perc külpolitika "i 8.35: Napközben 10.00: Zenedélelőtt 11.30: Csak fiataloknak! 12.35: A Népművészet Ifjú Mestereinek felvételeiből — (sz.) A művelődési terület megyei irányításénak néhány tapasztalata* L ^7fimlÍCta művelődéspolitikánk több díUMfllldia évtizedes gyakorlatából visszatekinteni a megkülönböztetett jelen­tőségű utóbbi negyedszázadra, jelentós vál­lalkozás most. amikor kiegyensúlyozott fejlődésünk egvik fontos terepe, a műve­lődéspolitika tanulságainak csokorba gyűj­téserői tanácskozunk. A dokumentumot — negyedszázaddá', ezelőtt — nagy érdeklő­dés fogadta Csongrád megyében is. első­sorban — természetesen — a szellemi étet munkásai körében. Megyénk művelődési helyzetét a felsza­badulás előtt nagv ellentmondások jelle­mezték. Ennek egvik meghatán zó össze­tevője a tömegek nagyfokú kulturális el­maradottsága. az alacsony iskolázottság A cütk a szerzőnek. MSZMP Köz­ponti Bizottsága Politikai Főiskoláján •endezet.T országos művelődéspolitikai •aoáeskozáson (1963. december 1Ö--16.) cartrtW előadása aiapoán késaOú. volt. Ugyanakkor Szegeden jelentős egye­temi építkezések valósultak meg: ha a ter­vezettnél kisebb ütemben is. de nyíltak egv-két tantermes külvárosi, falusi, ta­nvai iskolák. A munkásotthonok, a tanyai olvasókörök a kultúra lámpásai voltak. A Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma kezdeményezésére útjára indult a szabad­téri játékok immár fél évszázados soroza­ta. ..Tehetségmentő" kollégiumok működ­tek társadalmi összefogásból. Több váro­sunkban jelentős volt az Irodalmi, a mű­vészeti élet. számos íangos középiskolában folyt tanítás. Szent-Györgyi Albert sze­gedi felfedezéséért kapott Nobel-dijat. A felszabadulás után a művelődés területén is volt mit felszámolni: az elmaradottsá­got. az igazságtalanságot, a reakciós renu- t szert és szellemét. De volt mit folytatni, támogatni is: a valós értékeket, a tö­rekvéseket. amelyek a munkásmozgalom ­bem. a halad© par.jszti és estelim seri tö­rekvésekben bontakoztak ki. Az Irányel­vek tartalmának pozitív hatását nálunk — az általános tényezők mellett — az a körülmény is befolyásolta, hogv megyénk, illetőleg Szeged a felszabadulás utáni el­ső évek lendületes feilődését követően megtorpant az ötvenes évek első felében. A felszabadulást követően ezen a tájon egyszerre bontakozott ki az immár legális kommunista mozgalom — itt hirdetett programot a Magyar Kommunista Párt — és a népfrontmozgalom —. itt alakult meg a Magvar Nemzeti Függetlenségi Front. A felszabadulás utáni első évtizedet nagy lendület, jelentős eredmények és el­lentmondások is jellemezték. Szegeden és a megyében a Magyar Kommunista Párt­nak igen sok kezdeményezése volt a mű­velődés területén. A munkáspártok javas­lataira fiatal baloldali professzorokat ne­veztek ki az egyetemekre, akció indult a műszaki értelmiség megszervezésére, kü­lön mozgalom „a tudósok a munkásokért, a munkások a tudósokért" gondolat je­gyében. Szegeden a párt kezdeményezte az egyetemeken a nemzetiségi nyelvek, il­letőleg az angol és a francia nyelv okta­tásának bevezetését. Az ifiúság egv része már akkor indítványozta, hogv az egyetem József Attila nevét vegve fel. Javaslat született a szegedi színház Nemzeti Szín­házzá minősítésére, amelvet a kormány 1945-ben elfogadott, megindult a Tiszafái, javasolták a Szegedi Szabadtéri Játékok újraindítását stb. A lendülettel indult művelődéspolitikai munka a későbbiekben, az ötvenes évek eleién bizonyos területe­ken előrehaladt, másutt megtorpanj. Mint az országban mindenütt, nálunk is kiszé­lesedett az iskoláztatás. A mai középkor­osztályhoz tartozó munkás-paraszt szár­mazású értelmiségiek jelentós része az ötvenes évek első felében jutott középis­kolákba. kollégiumokba. egyetemekre. Ugyanakkor megtorpanás is tapasztalható volt. elsősorban a megyeszékhelyen. A város alig fejlődött, az előbbiekben emlí­tett kulturális kezdeményezések jelentős része nem realizálódott. Megyénk és Sze­ged több szempontból is hátrányos hely­zetbe került. Elmaradt a szabadtéri játékok újraindí­tása. Miközben az ország több pontián rá­dióstúdiók létesültek. Szegeden erre sem került sor. a városban alig épültek laká­sok stb. Szegednek ezt a helyzetét nem­csak földrajzi fekvése befolyásolta, hanem az a hibás felfogás is. amely a város ak­kori lakosságán ..kérte számon" a hírhedt ..szegedi gondolatot", a Horthy-fasizmus innen indulásának következményeit. Már­pedig ez a felfogás egyértelműen hibás volt. A lendület és a visszafogottság ellent­mondásosan hatott az értelmiségre. a művelődés területén dolgozókra. Példák sora bizonvítia. hoev a művelődés terüle­tén a lehetőségekhez kénest intenzív mun­ka folvt: korabeli oárrtestületek elem­zései részletesen taglalják a tudományos kutatások es a gyakorlat kapcsolatának helyzetét, és határozatok születnek a fel­vét ias^jásáftsk programúira »s. Emel­lett. cm 9* mz említett hátrányos hoéjeet

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom