Délmagyarország, 1983. december (73. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-28 / 304. szám

2 Szerda, 1983. december 21. 3 R magyar népgazdaság 1984. évi terve (FolytatAs az 1. oldalról) szervező — intézkedések lok és követelmények meg. történnek. Segíti az egyenvnlósítására átfogó. céltu- súlyi helyzet javítását a datos és konkrét irányítási belföldi felhasználás mér-. — szabályozási és gazdaság, séklése is. Az 1984. évi népgazdasági terv legfontosabb előirányzatai 1983 = 100 nemzeti jövedelem 101,5—102,0 belföldi felhasználás 98,0— 99.0 ipari termelés 101,5—102,0 országos építés-szerelés 97,0— 98,0 mezőgazdasági termékek termelése (az 1982. évihez viszonyítva) 100.0—101,0 lakossági fogyasztás 100,0—100,5 egy lakosra jutó reáljövedelem 100.0 A szocialista szektor be. —183 milliárd forint fordítruhazásaira folyó áron 180 haló. A termelői ágazatok fejlődése Az ipari termelésnek 1904-ben az eddiginél is nagyobb mértékben kell hoz. zájárulnia a külgazdasági egyensúlyi helyzet javításához. A terv azzal számol, hogy az ipari termékeknek mind a transzferábilis rubelben, mind a konvertibilis valutákban elszámolt kivitele erőteljesen nő, és számottevően emelkedik a behozatalt gazdaságosan helyettesítő termékek termelése is. Csökken és összetételében változik az ipari termékek iránti belföldi kereslet, amit az ez évinél jobb színvonalon kell kielégíteni. Mindehhez meg kell gyorsítani a termelés szerkezetének átalakításat, a termékek korszerűségét és minőségét javító műszaki fejlesztést, növelni a versenyképes termékek termelését. Az eddiginél eredményesebben kell e célokra felhasználni a meglevő kapacitásokat. és a kisvállalkozások lehetőségeit is. Folytatódik az energia- és anyagmegtakarítást szolgáló programok és akciók végrehajtása. Az energiagazdálko. dási program eredményeként további igen jelentős energiahordozó-megtakarítás érhető el. A program keretében folytatódik a nagyfogyasztók fűtőolajfelhasználásának földgázzal, villamos energiával vagy szénnel történő helyettesítése. A lakosság megfelelő szénellátását a szennemesi tő ejjárások kiterjesztése is szolgálja. A gazdaságos anyagfelhasználás és a technológiák korszerűsítése programjának keretében különösen a kohászati termékek, a műanyagok és a cement fajlagos felhasználásának mérséklésében várható előrelépés. A program végrehajtása révén az ipar anyagfelhasználásának 0,5 —1 százaléka takarítható meg. A melléktermék- és hulladékhasznosítási program feladatai alapvetően a keletkező hulladékok minél teljesebb körű, új területekre is kiterjedő begyűjtésére, valamint e hulladékok hasznosításának növelésére irányulnak. A népgazdaság energiafelhasználásának növekvő hányadát hazai forrásokból kell fedezni. A széntermelés több mint 25 millió tonna, a kőolajtermelés 2 millió tonna, a földgáztermelés 7 milliárd köbméter lesz. Az energiahordozók behozatala a villamos energia kivételével nem növekszik. A kohászatban a belföldi értékesítés mérsékelt csökkenése mellett a kivitel számottevően emelkedik, főleg a magasabb feldolgozottsági fokú termékek értékesítése nő. A gépipar termelése a kivitel igen dinamikus növekedésével összefüggésben az ipari átlagot meghaludóan emelkedhet. A belföldi értékesítés csak a gazdaságos importhelyettesítés erőteljes fokozása révén közelítheti meg az ez évit. A fejlett tőkés országokba irányuló gépipari kivitel elsősorban járműipari termé, kékből, szerszámgépekből es tartós fogyasztási cikkekből, valamint bérmunkák révén növelhető. A fejlődő orszagokba a beruházási gépek. ezen belül a komplex rendszerek kivitelének fokozására van lehetőség. A szocialista országokba elsősorban a híradás- és számítástechnikai termékek, a szerszámgépek. a vákuumtechnikai gépek, egyes járműipari termékek, valamint a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépek, az elektronikai be-rendezések és az orvosi műszerek kivitele emelkedhet. Az építőanyag-ipar termelése kis mértékben nő. A nagyberuházásokhoz szükséges építőanyagok (cement, kő. kavics, vasbetonszerkezetek) iránti igények csökkennek. ,nő viszont a kereslet a szigetelőanyagok. az üveg- és finomkerámia-ipari termékek iránt. Az építőanyag-ipar fontos feladata, hogy jobban alkalmazkodjon a lakosság, a magánlakás-építés igényeihez. A vegyipar termelése — a kivitel emelkedése, a mezőgazdaság növekvő igényeinek kielégítése végett — az ipari átlagot meghaladóan bővül. A jövő évben már termel az új katalitikus krakküzem, ami számottevően növeli az értékesebb kőolajipari termékek arányát. Sor kerül a pvepor gyártó kapacitások jobb kihasználására, és az új polipropilén üzem belépésére. A termelésben nő a magasabb feldolgozottságú termékek részaránya. Jelentősen emelkedik a polipropilén, a nitrogénműtrágya, a gyógyszerek, a növényvédő szerek és a gumiipari termékek exportja. Kozmetikai és háztartás-vegyipari termékekből a lakossági igények minél teljesebb kielégítésére kell törekedni. A könnyűiparban is a legfontosabb feladat a kivitel gyors növelése. Emellett javuló színvonalon kell kielégíteni a várhatóan változó belföldi igénveket is. A kereslethez való gyorsabb alkalmazkodást segíti az új szervezeti formák elterieéé. se. a bedolgozó tevékenység kiterjesztése. Az élelmiszeripar termelése — mivel néhány nyersanyagból az aszály miatt kevesebb termett, és több terméket nehéz értékesíteni — kis mértékben nő. Az. átlagosnál gyorsabb lehet a fejlődés a hús-, a tej-. a tartósító-, a cukor-, a szeszes boriparban. Növelni célszerű az exporttermékek feldolgozottság! fokát. Az építési feladatok mérséklődnek. az építési-szerelési tevékenység csökken. Folytatódik a termelés öszszetételének változása: nagy mértékben csökkennek a beruházási. emelkednek a fenntartási és felújítási, valamint a lakosság részére végzett munkák. A mérsékelt kereslet és a szabályozás változásai elősegítik a vállalkozási készség kibontakozását. Hozzájárulnak ehhez a további szervezeti változások is. Szükséges, hogv az építőipari vattaiatok sajai kezdeményezésükből, részlegeik önállósítása révén is korszerűsítsék belső szervezeti, érdekeltségi és elszámolási rendszerűket. Az építőiparnak 37—38 ezer. korszerű technológiával kivitelezett lakás felépítésére kell felkészülnie, ehhez a szükséges kapacitás rendelkezésre áll. A mezőgazdasági termékek termelése az ez évinél jelentősen nagyobb lehet, és kis mértékben meghaladhatja az 1982. évi színvonalat. Ezen belül a növénytermesztés eléri, az állattenyésztés felülmúlja azt. A nagyüzemek kiegészítő tevékenysége várhatóan tovább nő. A terv gabonafélékből legalább 15 millió tonna betakarításával számol. Ez a hazai ellátás mellett módot ad számottevő kivitelre is. Az olajosnövények vetésterülete és termésátlaga kis mértékben emelkedik, a többlet főleg a kivitelt növeli. A cukorrépa ez évit megközelítő vetésterülete megalapozza a megfelelő belföldi ellátást. Zöldségfélékből a termés növekedését az átlagtermés számottevő növelésével kell elérni. A gyümölcstermés is jelentősen felülmúlhatja az ideit. Az állattenyésztésben a meglevő állatállomány fenntartása a cél. A szarvasmarha-tenvésztésben a feladat továbbra is a húshaszndsítású állomány gyors fejlesztése, emellett a tejelő tehénállomány megőrzése, és a fajlagos tejhozam javítása. A sertéstenyésztésben el kell terjeszteni az olcsóbb tartási és takarmányozási módszereket. Tovább szükséges folytatni a fajlagos energia- és anyagráfordítások mérséklését. A kielégítő belföldi ellátás mellett mód nyílik a mezőgazdasági-élelmiszeripari termékek kivitelének növelésére is. Ehhez javítani kell a külkereskedelmi munkát, újabb értékesítési lehetőségeket kell feltárni. A vízgazdálkodásban bővülnek a közműves vízellátás. a szennyvízelvezetés és -tisztítás kapacitásai. Javul az árvízvédelem biztonsága, folytatódnak a Balaton vízminőségét védő munkák. Az áruszállítási teljesítmények az igényeknek megfelelően, kis mértékben emelkednek. A belföldi szállítások az ez évi körül alakulnak, a külkereskedelmi szállítás erőteljesen bővül. A szállítások torlódását előrelátó felkészüléssel, a külföldi vasutakkal való eredményesebb együttműködéssel. a kapacitások jobb kihasználásával, a hétvégi rakodások arányának növelésével kell megakadályozni. A személyszállításban a helyi tömegközlekedés teljesítménye a fővárosban az ez évihez hasonló, a vidéki településeken nagyobb lesz. Az egyéni szeméivé", kocsi-közlekedés növekedési üteme kissé mérséklődik. A közlekedésben a fajlagos energiafelhasználás csökken. A jövő évben üzembe helyezik az észak—déli metróvonal Élmunkás tér—Árpád-híd közötti szakaszát, a kiszélesített Árpád-hidat és a Róbert Károly körút Váci út—Lehel út közötti részét. Befejeződik az M3-as autópálya fővárosi bevezető szakaszának építése, a Kelenföldi pályaudvar váeánvhálózatának rekonstrukciója. A villamosított vasútvonalak hossza további 100 km-rel bővül. A postai szolgáltatások közül dinamikusan emelkednek a távközlési teljesítmények. A távbeszélő főállomások száma emelkedik, ezen belül a lakástelefonoké 22 ezerrel nő. Űj telefonközpont átadására kerfil sor Tatán. Jelentős központbővítés lesz Debrecenben, Nyíregvházán, Kecskeméten es Siófokon. mint az állami pénzeszközök felhasználásával 70—74 ezer — ebből y ezer állami — lakás épül. Az újraelosztásra felhasználható állami bérlakások számának növekedése segíti a városi lakásigények jobb kielégítését. A személyi tulajdonú lakásépítés mennyisége tovább nő. A terv nagy figyelmet fordít a magánlakás-építés feltételeinek — az építőanyag-ellátásnak, a lelek- és közműellátásnak, a hitelfeltételeknek — a javítására. Az egészségügyi ellátásban a kórházi ágvak száma 1300-zal emelkedik, az év végén meghaladja a 100 ezret. Javul a kórházak technikai ellátottsága is. A bölcsődei helyek számának növelésével az ellátottság megközelíti a 20 százalékot. A fejlesztések döntő részben a lakótelepekre koncentrálódnak. Az óvodai férőhelyek száma több mint 5 ezerrel emelkedik, az óvodai ellátottság 92 százalékra nő, a zsúfoltság mérséklődik. Az év folyamán több mint 1100 általános iskolai osztályterem létesül. A váltott napszakú oktatás aránva tovább csökken. A középiskolai oktatas körülményeit javítja mintegy 140 osztályterem létesítése, és az intézményhálózat Delső tartalékainak további hasznosítása. A felsőfokú oktatás tárgyi feltételei Pécsett. Miskolcon. Debrecenben és a Budapesti Műszaki Egyetemen javulnak. Folytatódik az ELTE rekonstrukciója. Befejeződik az Operaház felújítása. Megkezdődik a Nemzeti Színház építésének előkészítése. Kiemelkedő jelentőségű a Széchényi Könyvtárnak a Budavári Palotába való költöztetése. A televízió adásidején belül nő a szines adásidő. A tanácsok fejlesztéseikben elsőbbséget adnak a telepszerű több szintes lakóházépítésnek, a víz- és csatornahálózat bővítésének, valamint az egészségre ártalmas vizű települé®°k vízellátása javításának. Az észak-pesti szennyvíztisztító biológiai fokozatának üzembe helyezésével javulás várható a Duna vízminőségében is. Folytatódik a településeknek az országos földgázhálózatba történő bekapcsolása. A községekben a lakosság bevonásával javul a belterületi utak. járdák kiépítettsége. Beruházások Foglalkoztatottság. A lakosság jövedelme, fogyasztása, életkörülményei A munkaképes korú lakosság és az aktív dolgozok szamának csökkenése folytatódik. A foglalkoztatottak száma az iparban és az építőiparban várhatóan mérséklődik, a kereskedelemben és a nem anyagi szolgáltatások körében kis mertékben nő. Egyes szakmákban és területeken továbbra is jelentkezhet munkaerőhiány, ezt jobb munkaszervezéssel, a munka termelékenységének növekedésével kell feloldani. Az iparban, az építőiparban és a közigazgatásban megkezdődik a 40 órás munkahétre való áttérés. Ezt a vállalatok és az intézmények saját erejükből valósíthatják meg. Az 1984. évi terv fonios célja, hogy a lakosság fogyasztása a nehéz körülmények között se .csökkenjen. Ezért a terv azzal számol, hogy az egv főre jutó reáljövedelem —• a körülmények tervezett alakulása esetén — eléri az 1983. évit. A keresetszabályozás rendszere és mértékei csak viszonylag szűk körben változnak. A terv ezen túl a régóta fennálló kereseti aránytalanságok mérséklésére és egyes kedvezményezett célokra külön bérfejlesztési lehetőséget irányoz elő. Bővül az ez évben bevezetett új típusú bérszabályozás köre. és bevezelésre kerülnek újabb bérezési formák is. Mindezek alapján az átlagos nominálkeresetek mind a munkások és alkalmazottak, mind a termelőszövetkezetekben dolgozók köreben az ez évinél gyorsabban. 4.8—5 százalékkal emelkednek. A jövő évben módosul a bérbesorolás) rendszer is. ami jobb lehetőséget ad az egyes dolgozók keresetének nagyobb, a teljesítményektől függő differenciálására. A pénzbeli társadalmi juttatások a jövő évre tervezett intézkedések hatásával együtt közel 12 százalékkal múlják felül az ez évit A fogyasztói árszínvonal 7—8 százalékkal emelkedik. Ebből mintegy 4,5 százalék az idei központi árintézkedések és a piaci árváltozások együttes hatására következik be. A jövő évi. központi árintézkedések elsősorban a támogatások mérséklését. jobb árarányok kialakulását, az ellátás biztonságának fenntartását, a külgazdasági egyensúly javítását célozzák. Az alapvető fogyasztási cikkek áremelésének részbeni ellentételezésére a havi 2800 forint alatti nyugdíjak, valamint a rendszeres juttatások emelkednek. A kiskereskedelemben gondoskodni kell arról, hogy a lakosság áruellátása megfelelő, a kínálat kielégítő, a lehetőségek szerint javuló legyen. A belkereskedelemben is folytatódik a szervezeteknek a piaci versenyt, a jobb munkát ösztönző korszerűsítése. A lakosság életkörülményei tovább javulnak. A terv azzal számol, hogv a lakosság saját erejének bevonásával, a hitelek, valaA terv a beruházások volumenének kb. 10 százalékos csökkentését irányozza elö. A mérséklés az átlagosnál nagyobb az állami, ezen belül is a nem termelő beruházások körében. Elsősorban az új beruházások kezdése mérséklődik, de néhány területen a folyamatban levők is lassabban valósíthatók meg. Állami beruházásokra az ez évinél 7—8 százalékkal kisebb összeg használható fel. Ebből a műszaki lehetőségeknek megfelelően folytathatók az 1985-ig befejezesre tervezett nagyberuházások. lezárul a szolnoki papírgyár rekonstrukciója. A többi állami beruházás előirányzatait a terv differenciáltan. a fő célokra összpontosítva határozza meg. Az ez évinél számottevően nagyobb összeg használható fel a szénhidrogéniparban és a telefonhálózat fejlesztésére, kevesebb az út- és vasúthálózat, a rádiótelevízió műsorszóró hálózat. a központi lakásépftéSj valamint a kórházak és klinikák fejlesztésére. Üj építésigényes fejlesztések lényegében csak az egészségügy. a művelődésügy és a lakásépítés területén kezdődhetnek. Az ez évinél kevesebb beruházást valósíthatnak meg a tanácsok is. A terv a vállalatok és a szövetkezetek beruházási ráfordításának 5—7 százalékos csökkenését veszi számításba. Ennek érdekében a gazdasági szabályozós egyes elemeiben a gazdálkodó szervezetek pénzforrásait szűkítő módosítások történtek. Csökken az állami támogatások összege. A központi és hitelforrások elsősorban az exportképesség javítását, az energiafelhasználás ésszerűsítését. az anyagtakarékosságot és a technológiák korszerűsítését, a hulladék- és másodlagos nyersanyagok hasznosítását célzó jövedelmező fejlesztések megvalósítását segíthetik. Nemzetközi gazdasági kapcsolatok A terv elsődleges célja a külkereskedelmi mérleg egyenlegének további számottevő iavítása. Ehhez mind a transzferábilis rubelben. mind a konvertibilis valutákban elszámolt kivitel dinamikus növekedése szükséges, miközben a behozatal nem emelkedhet. Mivel a mezőgazdasági-élelmiszeripari termékek kivitele az ez évi aszály miatt alig nő, az ipari termékek kivitelét az átlagosnál gyorsabban kell növelni. A terv azzal számol, hogy a termelés szerkezetének átalakítása, a termékek minőségének. versenyképességének növelése, az értékesítési lehetőségek felkutatása, a javuló piaci munka megalapozzák a kivitel dinamikus bővülését. A nagyfokú takarékosság, a fajlagos energia- és anyagfelhasználás javulása, a drága importot helyettesítő termelés növekedése pedig lehetővé teszik a behozatal ez évi színvonalon tartását. Ezzel megvalósítható, hogy a transzferábilis rubelben elszámolt külkereskedelmi forgalom passzívuma az ez évinél jóval kisebb, a konvertibilis valutákban elszámolt forgalom aktívuma pedig lényegesen nagyobb le. gyen. A terv. céljainak megvalósítása érdekében, számol további külföldi hitelek felvételével is. az eddig kiala. kult banki és nemzetközi intézményi rend keretei között. A népgazdasági terv céljainak megvalósulását — váltózatlanul nehéz és több tekintetben romló külgazdasági körülmények között — a gazdasági szabályozórendszer, az állami költségvetés, a hitelpolitikai irányelvek, az állami gazdaságszervező tevékenység és az évközi irányító munka együttesen alapozza meg. Az e területeken hozott döntések meghatározzák a gazdaságirányító szervek feladatait. A Minisztertanács az 1984. évi alapvető gazdaságpolitikai célok megvalósítása érdekében fontosnak tartia a külső és belső tényleges folyamatokhoz, a feltételezettől esetleg eltérő körülményekhez való rugalmas és folyamatos alkalmazkodást. a szükséges döntések késedelem nélküli meghozatalát. A Minisztertanács felkéri a gazdálkodó szervezetek, a tanácsok és az intézmények vezetőil és dolgozóit, hogy munkájukat a terv eéliait és követelményeit szem elött tartva végezzék, segítsék azok valóra váltását. Gvrrn