Délmagyarország, 1983. szeptember (73. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-08 / 212. szám

Csütörtök, 1983. szeptember 8. 3 Szüreti — Mennyiért adják a sző- — Ez rengeteg, nincs en- nisztériumban 6,2 millió löt? nél olcsóbb? hektót becsültek erre az — A rizlingszilváni kiló- — De volna, Rábával esztendőre.) Híre szaladt, ját. amit most szedünk, 5 csak 18 ezerbe kerülne, de hogy két éve a Bács megyei forint 40 fillérért visszük abból kevés van. pincések a szegediek orra ide, a mórahalmi pincéhez. f elöl vitték el az árut. Erre — Mennyibe kerül egy VálOQQtÓS mondta Dudás László: kiló? «* — Legenda, hogy mi túl­— Öt-ötötven között vár- i • i n« licitáltuk őket és akkor ug­ható nekünk, de még nin- K © t© S K ©Q OK rattuk magasra az árakat, csenek pontos gazdasági szú- Nem tudtunk velük verse­mítások. Most kimondva, kimon- nyezni. De most ugyanazok •— Megéri? datlanul. de biztos nincs ak- az áfészek. akik akkor más —1 Mit tehetünk, több kora keletje a szőlőnek, megyéhez pártoltak, hoz­mint 300 hektár szőlőnk van. mint két éve. mutatja ezt, zánk kényszerülnek. Plusz és a termést le kell szedni, hogy a nem szerződött por- teher, de nem csukhatjuk ha törik, ha szakad. Most tékáért eleve 10 százalékkal be a kaput a kistermelők or­már ezzel az árral is meg- kevesebbet fizetnek. Azon- ra előtt, elégszünk, eddig még azt kívül a gyengébb minőségű _ Az olcsó szőlő hogyan se tudtuk, fizetnek-e érte fürtöket ipari szőlőnek so- alakul drága borrá: mi ke­vagy sem. Augusztus közepe rolják. Ez eddig még nem riil a palackba? óta hordjuk a szőlőt. Mu- volt ismeretes. Indokát a — Megnövekedtek a föl­száj volt. mert c.sak keveset legutóbbi tájértekezleten dolgozás költségei. Drágán tud a szakszövetkezet el- hallottakból eredez'etjük, kapjuk külföldről a hozzá­szűrni. A jobb fokra se vár- Ott hangsúlyozta Váncsa valókat. Ha vesszük esv li­hatunk, mert kezdenek rot- Jenő miniszter: ezután halál ter árát> az alapanvagért 14 hadni a fürtök. a répacukorra! A külföldi forintot számolunk. erre Kommentárt nem kíván a vevők, igényesek. amellett jönnek a javítási, anvag. a mórahalmi határban lezaj- van olyan műszerük, ame- hordozás palackozás költ'sé­lott párbeszéd, ahol a kér- lyik azonnal kimutatja a há- gei meg a munkabér. Rú­dezőt Kalmár István üzem- zasítást. Rossz nyelvek be- tesszük a 8 százalékos hasz­mérnök és Ábrahám István, szélik. hogv ha a cukor tö- nob akkor még mindig csak gyakornok tájékoztatta a kéletesen kiforr _ a musttal. 17 70 forint. A forgalmi adó keddi szüretkor. nincs az a jelző, amelyik 34 százalék (9.37 forint), ez­Á észrevenné. Egv viszont után a kereskedők is ráte, rra VOlVa biztos: a valutás Piacon szik a magukét, s íffv lesz csak a szólóból erjesztett végül 33 forjnt az ára egy — Teljes bizonytalanság minöségi b°rok kellmek' üveg zöldszilváninak. uralkodott a termelők köré- a«ncsak azért. mert azok a Naauobbak-e a szőlő ben — kese.ert kóudnr Ti Jobbak, hanem a nagy nyu- aagyoooak-e a szölo­pen keseieg Sándor 11- ... tele parcellak a kívánatosnál? — Nem. csak tavaly mér­elmond ""*a ték az évszázad legnagyobb tuk, hogy gyönyörű nyár- bő,ter™* yálogatnak bortermését... mélflrm£ ne,mHleSf ,aetre" * Megkérdlztük a Dél-alföldi Aki tavasztól őszig óvja. gel ezt aí £ alakítósakor Pincegazdaságot, rettegnek-e vigyázza a tőkéket, nem le­vegyék tekintetbe Azt be- a sok szölőíől? Dudas La*z- het bizonytalanságban. Főleg szél ték. hogv a pincék még műff,ki„ igazgatóhe!yet" azok után, hogy az állam te­kesereg Sándor Ti- i°bbak' hanem, a naRy nyu~ bor. a forráskút! Haladás gatl borvidékeken f Tsz elnöke. - Minden le- yan,n .T* * szolaa*gazddk hetséges fórumon el - h°rd01- Ahogy mondjak. Párttitkár és elnökhelyettes a tavalvi, átlagosnál csonvabb fölvásárlási ala­érat tes válaszolt. — Nem. mert a szerződé­kintélyes summákkal csi­Majoros Tibor • , „„i holt kedvet a szőlősgazdák­is lejjebb csapják. S íme be- sek miatt rninden megter- <• jött - a termelők kárára mctt szölöt átveszünk. Tud- nak. Es ami mar megvan, A szövetkezetek érdekkép- ván- hogy a gazdaságok nem vétek lenne veszni hagyni, viselete, a TESZÜV és a rendelkeznek tárolóval. _ Még akkor is, ha olyan a TOT is ádáz harcot folyta- - A pincéknél elegendő ^^ mMha & sQk mus{ tott minden fillérért. Ta- lesz- . , . ^„„-„ta" ,.nir,a n nácskozást járt ember véle- ~ Kényszerből máshol ;s k'cs>t „elcsapta volna a ménve. hogv az ipar minden ~ olajosoknál. Áfornál is hasunkat eddiginél jobban maga elé tárolunk, megközelítőim 100 szorítót4a a paizsot. Haskó ezer hektoliter mustot. ' MM Pál. a TESZÖV titkára a2t — Hátrány ez? vetette föl a megvei szerve- — Sajnos, igen. A tavalyi zési bizottság ülésén: ért- borból is van még. es majd hetö. ha akkor esik a szőlő éves csatározás után sem ára. mikor sok terem belőle, sikerült megegyeznünk a de az nem. hogy akkor is bankkal, hogy a múlt évi — kevesebbet ér. ha kevésbé többlettermés finanszírozás rakodtak meg a tőkék. sára fölvett hitel utáni — „ , . ,. , „ ... 17 millió forintos kamatot, a Erre a kérdésre keressük tartalékalapb61 fizessük. — Nincs piaca a bornak? — A minőséginek —mint Nem egymásba kulcsolódó, összefüggő területen műkö­dik Szegeden a Fém- és Textilipari Szövetkezet, a FÉMTEX. Telephelye van az Ilona utcában, galvanizá­ló üzeme a Rákóczi utcában, a központja a Kossuth La­jos sugárúton található. A bedolgozók pedig a szélrózsa minden irányában helyez­kednek el. Vagy negyven­féle terméket — grillsütőt, iratrendezőt, zseblámpát, hajcsavarót, csipeszt, könnyű női ruhát, különböző ház­tartási cikket — állítanak elő, évente mintegy 40 mil­lió forint értékben. Üjabban exportra is gyártanak. A termelési értéknek körül­belül 15 százalékát teszi ez ki. Az itt dolgozók létszáma átlagosan 2301- főnyire tehető, s mintegy nyolcvanan — férfiak és nők — bedolgo­zók. Egy részük csökkent munkaképességű, gyesen le­vő fiatalasszohy, kis nyug­díjat élvező, aki saját ott­honában végezheti el az ál­tala vállalt munkát. A dol­gozóknak körülbelül húsz százaléka szakmunkás a fém- és textiliparban. * Ebben az ipari szövetke­zetben a pártalapszervezet titkára Veszeli János, aki nagy szövetkezeti múltra tekinthet vissza. Az ötvenes évek elején a kovács-bognár szövetkezetben dolgozott la­katosként. Onnét hívták át ide 1961-ben. Akkor itt még nem volt kialakult gyártási és gyártmány profil, illetve más jellegű volt. Lakatos­ként kezdte itt s aztán lett szerszámbeállító, cso­portvezető. Most helyettesítő művezető. elnökhelyettes, tűzrehdészeti előadó. ren­dész és gondnok. Mindez egvszemélyben. ezzel párhu­zamosan 1968 óta áll a pá rt alapszervezet vezetősé­ge élén. Közel három évti­zedes párttagsággal rendel­kezik, sokat látott és ta­pasztalt ember, aki a szólás­mondás szerint nehéz hely­zetben sém ijedt meg a sa­Kerepesi Sándor köszöntése mi is a választ. A Dél-alföl­di Pincegazdatág mórahal­mi "incéjénél kissé ijedten válaszol Kovács Ferenc. Nemcsak azért, mert helyet­tes, hanem inkább a köz­például az érlelt Csongrádi Cabernet — van. a demok­ratikus országok is jó ve­, , . , „,., vok, viszont a valutás aru­pont haragiatol tart. Mikor . , , ,..•„ „„. „ I -J i u _ , t ,,i inknak eddig csak a negye­kiderul, hogv olyat kell , , . ,.„ _ , . , , . de talal t gazdara. mondania, mit mindenki T, j„ v ... . „ Kiderült, hogy a pince­mondhat es le is van írva, mi_ megnyugszik. így summáz- *i3zteriS tajékoztató a!apián ható a veteménye: áUapították meg az árakat. - Szeptember elején kap- A £emzetközi szabványok-, tuk meg az arakat, addig ,s hoz i zítják a magvar bo.' írtuk, mint máskor. Mi mintának vett szőlő foka után fizetünk. Több minő­ségi kategóriába sorolható a termés, és azokért 4 forint­tól 9,30-ig adhatunk. A mos­tani szüretre inkább n ki­sebb fokok. 14—16 a jellem­ző. nem hinném, hoey vala­rászatot, hosy versenyképes legyen és több valutát hoz­zon. Ezért 74 cukorfok alatt ] r.cm vesznek át bornak szü­lőt'. A gyengébb . fürtökből borpárlatot és sűrítményt készítenek. A pincegazdaság j az áraival arra szeretné ösz­tönözni a termelöket, hogv ját árnyékától. Elmondása szerint nagyon sanyarú gyer­mekkora volt s van össze­hasonlítási alapja párhuza­mot vonni és különbséget tenni múlt és jelen között Apja házaló, foltozó-javító cipész volt. Az ő születése anyja életébe került, s ezt a keserű nosztalgiát öt és fél évtizeddel a vállán is magában hordja. Most, be­szélgetésünk közben sem hallgatta el, hiszen anyai simogatás nélkül nőtt fel, szinte a maga erejéből. Négy évig volt annak idején la­katosinas kisiparosnál, afféle mindenesként szolgált, s összetehette a két kezét, hogy ilyen áldozattal szak­mát tanulhatott. Innen és ettől lehet meg­érteni ragaszkodását mind­ahhoz, amit csinál, legyen az tűzrendészed feladat vagy döntésre előkészítés valamilyen dologban, elnök­helyettesként avagy párttit­kárként. Munkabírásának és emberszereteténék közös ne­vezője a boldogulás, az előbbre jutás, amely annál értékesebb, minél többen vesznek benne részt, minél többen részesülnek belőle, mert munka nélkül nincs emberszeretet és ez fordítva is igaz, lévén a teremtés, az alkotás közös erőfeszítés gyümölcse, s benne az. a mag, amely az embereket egymáshoz köti. Nem nagy, húszegynéhány főnyi párt­alapszervezet Veszeli Jánosé, de-annál erősebb. mindenki­nek adva állandó vagy al­kalmi pártmegbízatást. A titkárnak ezért is jut idme dolgozni még az MSZMP szegedi ipari szövetkezetek bizottsága pártépítési munka­bizottsága oa is. Tíz esztende­je hozzátartozik négy mas ipari szövetkezetben a leen­dő párttagok elméleti felké­szítése. Mint konzultáns, se­gít nekik eligazodni az MSZMP következetes politi­kájában, megérteni és vállal­ni szervezeti szabályzatát, élni az általa biztosított jo­gokkal és kötelmekkel. * Türelmet, megértést kívánt ez a munka, Veszeli János emberismeretéhez és szere­tetéhez való és megnyugtató érzés is tudni azt, hogy aki­ket elő- és felkészít a párt­tagságra, majd az ő nyom­dokain is haladnak. Nem hangoztatta, inkább csak megjegyezte az ismert tényt, hogy nagy felelősség ma párttitkárnak lenni, jóllehet sosem volt könnyű eligazod­ni a napi tennivalók sorá­ban és nem csak vállalni a párt politikáját, hanem kiállni érte szorító gondok, problémák közepette is. Szerinte is alapvető a po­litikai munkában a vitaké­pes, a dolgokhoz értő part­neri kapcsolat a szövetkezet gazdasági vezetőségével. E tekintetben itt jó az össz­hang. az együttműködés, jól­lehet Veszeli János esetében, két tisztség találkozik, a párttitkáré és az elnökhe­lyettesé, azaz egyik sem kerülhet ellentétbe a má­sikkal, legfeljebb vitatkoz­nak egymással a dolgok ilyen vagy olyan állása kö­zepette a lehető legjobb vé­lemény és döntés kialakítása végett. * A munka menetében — a tévedés lehetőségét is vállal­va — nem könnyű feladat kiérdemelni és tartósan megtartani az irántunk táp­lált bizalmat. Veszeli János­nak ezeddig ez sikerült és sokra vitte ahhoz a mély­séghez képest, amelyben szü­letett és amelyből kilábalt. A Szövetkezeti Ipar Ki­váló Dolgozója, miniszteri kitüntetett és szövetkezeté­ben is többszörösen kiváló minősítést érdemlő a mun­kája. Azt mondta, sikerét, eredményét annak köszön­heti. hogy dolgozótársaival együtt él. közös nyelvet be­szél velük dolgaik megérté­sében és azok jobbításában. S innen, ebből a megértés­ből meríti erejét nap mint nap ahhoz a sokfelé szaka­dáshoz, amelyet vállalt, vé­gez egy viszonylag nem nagy, de fontos szövetkezet életében. Lődi Ferenc Tudományos szimpózium a BCG-oltásokról, tuberkuHnvizsgálatokról melyik parcella is ad 20 fo- cukorfok érle kos mustot. Az olyan meg )6djék a t5kén. A jobb áru­normális evjaratban is na- ^ kinálja a tübb fűrirltot gyon ritka. — Az öt-hat forintért vett r . ' J l » I szőlőből is 30—40 forintért lOliaiyDOI árulnak borokat? „ .„ 11 „ — sokba kerüi a föidoi- a szellemei gozás. meg a szállítás. Ki­számoltuk, ZIL-lel 100 hek- Kevesebb termés várható tó bort 100 kilométerre, de még mindig több mint a nyolcvanezer forintért fúva- szokásos 5.5 millió hektoli­rozunk. teres országos átlag. (A mi­SZMT-küldöttség utazott Temesvárra Tegnap, szerdán Csongrád Bódi Ilona. a Dél-alföldi megyebői a romániai Temes Pincegazdaság szb-titkára és megyei szakszervezet meghi- ür. Végh Gyuláné. az SZMT vására háromnapos tapa.sz- Oktatási Központjának ve­talatcserére SZMT-delegáció zetője. A háromnapos ta­utazotí Temesvárra. A kül- pasztalalcserén a szakszer, döttség vezetője, dr. Agos- vezeti érdekvédelem és ér­tőn József, az SZMT vezető dekképviselet kérdéseiről titkára, a delegáció tagjai: tartanak konzultációkat. Dr. Koncz János és dr. Székely Sándor az ünnepelttel (középen) Tegnap volt 80 éves. Ere- ból rs kivette részét. Később deti foglalkozása kubikos, cséplőgép-ellenőrként dol­Az MSZDP-nek 1933 októ- gozott. bérétől volt tagja egészen Kerepesi ^ándor nehéz Szeged felszabadulásáig, sorsú ember. Kubikos apja 1937-ben részt vett a szege- már tízéves korában nász­di Építőmunkások Szakszer- tornak adta tanyai gazdak­vezete által szervezett hoz. Később Hódmezővásár­sztrájk- és bérharcban. 1940- helyen volt cseléd. Ez az ben alapító tag voit a föld- időszak tizenhét évig tar­munkások helyi szervezeté- tott... A 30-as években al­ben. kalmi munkát vállalt kőmű­Kerepesi Sándor 80 évét vesék mellett. A 40-es évek meghazudlolóan aktív és jó- elejétől tíz éven át útépítő kedvű ember ma is. Petőfi- munkásként - kereste a ke­telepen él feleségével, f.gyel nyerét. Ezt követően nyug­a körülötte, levő világ törté- díjazásáig az építőiparban néseire. Minden ember élete dolgozott. Kerepesi Sándort regény — szokták mondani, tegnap. szerdán a szegedi az ő megért nyolc évtizedé- pártbizottságon 80. születés­ből is könyvet lehetne írni. nap'a és ötven éves párt­Annak idején a Népszavát tagsága alkalmából dr. terjesztette. Agitált, plakáto- Koncz János, a megyei és kat ragasztott.. A felszaba- dr. Székely Sándor, a vá­dulás után a Magyar Kom- rosi pártbizottság titkára munista Párt tagja lett. Ala- köszöntötte. Átadták neki a pító a polgárőrségben is. A megyei pártbizottság emlék­földosztó bizottság munkajá- lapját és a Lenin-plakettet. A gyermektuberkulózis immár ritka betegség, sú­lyos, halálos kimenetelű kórformái nincsenek orszá­gunkban a tuberkulózis el­leni, ECG védőoltás rend­szeres alkalmazásának ered­ményeként. Erről is beszá­moltak a magyar tüdőgyó­gyászok a Korányi Frigyes TBC és Tüdőgyógyász Tár­saság. valamint a Biológiai Standardizáció Nemzetközi Társaságának az MTA kong­resszusi termében szerdán kezdődött szimpóziumán. Hazánkban az 1950-es évek közepétől minden újszülöttet BCG-védőoltásban részesíte­nek, 1959 óta újra oltanak azért, hogy a vakcinával ki­alakított védettség időtarta­mát meghosszabbítsák. Az utóbbi két és fél évtizedben 7,5 millió BCG-oltást vé­geztek. A háromnapos tanácsko­záson öt kontinens 30 or­szágából érkezeit tüdőgyó­gyászok, laboratóriumi szak­emberek megvitatják az ol­tóanyag előállítása standar­dizálásának, gyártásellenőr­zésének tapasztalatait, az ol­tás mellékhatásait, a külön­böző járványügyi, gazdasá­gi, társadalmi viszonyok kö­zött alkalmazható védőoltá­si stratégiát. Szó lesz arról is. miként hasznosíthatják a BCG vakcinát a daganatos betegségek megelőzésére és kezelésére, összevetik a tu­berkulintermelés területén szükséges standardizálásra vonatkozó véleményeket. Az utóbbi években az Egészség­ügyi Világszervezet kezde­ményezésére és koordinálá­sával a világ vezető oltó­anyaggyártó intézményei si­keresen megoldották a BCG-vakcina gyártástechno­lógiájának korszerűsítését, elérték azt, hogy a különbö­ző gyártási szériájú oltó­anyagok minősége azonos legyen. Megemlékeznek a kutatók Albert Calmette francia ku­tatóorvosról, a tuberkulózis elleni védőoltás elméletének kidolgozójáról, a hatásos ol­lóanyag előállítójáról, szüle­tésének 120. évfordulója al­kalmából.

Next

/
Oldalképek
Tartalom