Délmagyarország, 1983. június (73. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-21 / 145. szám

4 Kedd, 1983. június 21'.' luniboí szándék A tudomány és a fölső- mindaz, ami a szegedi fölső- nak az előadásokra és meny­oktatás: édestestvérek. Nem oktatási intézmények oktató- nyit a hallgatók egyéni föl­egy világszerte ismert tudós ^velő munkáját nehezíti, készülésére? Szükségeltetik , „ .. ... ..... mas vidéki, talan fovarosi átfogó reform vagy sem? elme vallotta (ide idezhet- egyetemek, főiskolák gondja Egyáltalán: mi a reform? nénkakár Szent-Györgyi Al- is. Eszmecseréjük célja: se- Erről máskülönben Grezsa kertet), hogy számtalan ere- gíteni a magyar tanárképzés Ferenc tanszékvezető főis­deti ötlete világosodott meg ref«fmjának kibontakoztatá- kolai tanár fejtette ki, nem tanítás közben, nem egy Sat ami újdonságnak összefüggésre döbbentette rá Miklós. aki évek . ° .. .. , ... . multával a szerkesztői asz- Érdekes ellentmondásra a közlés örömmel valtait mögül lassacskán előbú- hívta föl a figyelmet Kristó vik a képernyőre, itt-ott Gyula tanszékvezető egye-kényszere. Tudatosan vagy ösztönö­sen nyúlt tehát e két ro­konterülethez viszonylag kö­zeli időben a szegedi stúdió, végül is mellékes, mindegy. is okosan visszafo- gen kinevezett rektora. A gott, diszkrét házigazdája társadalom szakembehszük­volt ennek a „hosszúasztal- ségleteit nem a végzettek, beszélgetésnek". Szóba hoz- hanem a fölvettek aránya ta természetesen, hogy aci- szabja meg, azokhoz mére­_, . ... met jó két évszázaddal ez- tezik, kalkulálják. Így ala­Teny viszont, nem sokkal előttről, Bessenyei Györgytől kulhatott ki — nem utolsó­aaoitán, hogy a tudomány kölcsönözték, aki a nemzeti sorban — az a hiedelem, ha peremvidéki, pontosabban műveltség védelmében, atu- tetszik, szokásmechanizmus, Békés megyei lehetőségeit dományos akadémia szorgal- hogy aki bekerül a fölsőok­pásztázta be kameráival, mazására vetette papírra az tatásba, akarja nem akarja, hamar átrakta sínváltóit a Egy magyar társaság iránt diplomához jut. Paradox fölsőoktatás időszerű problé- való jámbor szándékait. Ha- helyzet: miért nem a végző­máinak szerelvényeihez, nem ugyanezt választotta sökre terveznek? Gróf Róza. Szerdán este a kettesen — fejlécére nemrégiben a Jó- a Szegedi Egyetem című lap miközben a Jogi esetek me- zsef Attila Tudományegye- felelős szerkesztője hozzá­netrendszerű járata futott, tem fiatal oktatóinak, hall- fűzte, nem véletlenül bonta­az egyesen — szegedi egye- gatóinak memoranduma is, kozott ki vita közelmúltban temi és főiskolai vezetők, melyről a bölcsészkar tanár- lapjukban a diploma érté­szakemberek mondták el segédje, Szajbély Mihály el- kéről. Hadd említsük meg, véleményüket a fölsőoktatás mondta, jó néhány ötlettel a polémia ezeken a hasábo­akut gondjairól, Jámbor szolgál, hangot adva a kor kon is lezajlott. Nyitott ka­szandék címmel. Hogy a va- követelményeinek. Neveze- puk ,,döngettetnenek" tehát? lásztás e regióban Szegedre tesen: sürgeti az intenzív Őszintén szólva nemigen esett, csöppet sem véletlen, nyelvoktatást, és olyan hi- szeretem a partikuláris szem­hiszen hagyomanvosan itt ánvtargyak bevezetését, mint pontokban elfulladó a köz­lelhető föl az intézmények művelődéspolitika, művészet- reműködők önmutogatóza­legszélesebb spektruma. Té- történet stb. A diskurzus sainál lekarózó rétestészta általánosabb ^érvényű nem merult el ™**tkévdé- értekezleteket. ' Ahol okos meth László fél évszázados sekben' MindJart az indítás- emberek is képesek tiszte­kor leszögeztek, napjaink letküröket futni, üres jára­fölsőoktatásának lényegi tokát fúrni, holt aknakba ... , . .... , konfliktusa a tartalom és temetkezni pusztán a nyü­szített időszerűségéből — ir- formfl visznnváhan tetszik . - - u- - * , . ' ják — A szegedi egyete- lorma V]szonyaDan tetszlk vanossag hiuságlegyező biz­mek. főiskolák diáksága, va- fö1- hogy hihetetlenül meg- tatására. (Mert zárt ajtók lamiht oktatói érzik a váltó- nőtt az elsajátítandó tan- mögött is dúl hasonló álvita zasok szükségességét, s jó anyag, ugyanakkor az okta- elég.) £z a beszélgetés sze­^aTava^atrtTenneerd" 3 keretei, mód- öcsére nem rlas,ott ef_ tanárképzés korszerűsítésére. szerei változatlanok. A stúdióbeszélgetés résztve- órát kellene tartani vői egyetértenek abban, hogy kevesebbet? Mennyit bízza­megállapítasa. mely szerint a magyar felsőoktatás re­formra szorul, mit sem ve­Több fajta szimptómákkal. Ellen­v««y kezőleg. Niholényi István raiiójigyeío Majdnem egy teljes órán át tartott Történelmi ko­rok. és inkább többé, mint kevésbé ismert nevek kava­rogtak, hatezer éves ho­Űrkutatás - orvostudomány Interkozmosz nemzetközi tudományos tanácskozás Az űrkutatás es az orvos- gyar Interkozmosz Tanács teszi H hosszú ideig tarió tudomány kapcsolatát elem- orvosbiolögiai szakbizottsá- űrrepüléseket A kozmikus ző nemzetközi tudományos ganak titkára, a mostani ta- tapasztalatokat azonban *o­tanácskozás kezdődött hét- nácskozás soros elnöke az lyamatosan ki kell egesziteni főn Kecskeméten, a Techni- MTI munkatársának el- földi kísérletekkel. ka Házában. Az mosz-programban résztvevő tagországok kozmikus orvos­Interkoz- mondotta • Ezekben a tagországok ku­Az Iliterkozmosz állandó % aktíaan r*S2< VeKr nek. Hazankban debreceni. uu^ux oou^vn iweuiinuiJ ui voű" , , . , , ... Ilt rv. llaódUIVUdlI UCUiCtCIIl, biológiai állandó munkacso- S^tatre ^ af níranl ^ hegedi, budapesti, kecske­portjának 16. ülésén kilenc ztonsálát szúaTltak méti kutató intézetek ország: Bulgária, Csehszlo- ^J™""*'munkísoS egyeff, ^^ . r iGan f/ilvfoTnal* 07?al lanfafL. három szekcióra tagozódik: a kozmikus élettani, a koz­mikus pszichológiai és a vákia, Kuba, Lengyelország, Magyarország, Románia, az NDK. a Szovjetunió és Viet san folytatnak ezzel kapcso­latos kísérleteket, amelyek például a súlytalanságban Interkozmosz - tagországok kak a sugárvédelemmel, a. között különösen hatékony GrhaJóban a kényszerű osz, az együttműködés azóta, amióta a szovjet űrhajósok­öt napon át vitatják meg az űrkutatás és az vrvos­biológia összefüggéseit. A tanácskozás munkájában részt vesz Hutás Imre egész­szezártság pszichológiai kér­déseivel foglalkoznak. A pszichés állapot mérésére az űrhajós és Magyari Béla ki­képzett űrhajós is. A hétfői lésnél használt magyar mű­szer is hasznos szolgálatot tett és ennek a műszernek <=. k , kí;7,,„p_ „ fanr>rczóor*k anapvii ruci eseie M ségügyi miniszterhelyettes, gUf0^** ^ első ^vjet-magyar űrrepü­továbbá Farkas Bertalan ?uota1.,,1S„ reszt nesznek az urrepulesben. A kecskeméti konferen­első napon Jevgenyij J. Vo- cián összegzik az elmuit két ma már korszerűsített váito­robjov, a Szovjetunió egész- évtized kozmikus tudomá- zata áll az űrkutatások ren­ségügyi miniszterének első nyos eredmenyeit. Az elő- deikezesére. A magyar ku­helyettese az űrkutatással adások rámutatnak a to-ab- tatok néhány uj gyógyszer­kapcsolatos eddigi tapaszta- bj együttműködés fontossá- rel is gazdagították mar az latokat összegezte. Öt köve- gára, a súlytalansághoz való űrhajóit patikáját, tőén több szovjet tudós tar- alkalmazkodás jobb megs- A tanácskozás befejező tott előadást az űrrepülés merésenek lehetőségeire, a szakaszában olyan előadások élettani, pszichológiai, su- tartós Űrrepülés során je- is elhangzanak, amelyek, azt gárvédelmi kérdéseiről. lentkező egyensúlyi zavarok elemzik, hogy az űrben al­Az ötnapos tanácskozáson megszüntetésének módoza- kalníazott korszerű müsze­' tara lYTiwt 1,„„r*„„f7 . „„ ..„1, Aa „„„„„i. tára. Mint elhangzott: az rek, módszerek, gyógyszerek emberi szervezet jó földi fel- hogyan alkalmazhatók szé­készítése mellett, a kozmosz- les körben a földön az em­ban végzett fizikai munka, berek vizsgalatánál, illetve A tanácskozásról Hideg bizonyos gyógyszerek alkál- gyógyításánál — mondotta János orvos ezredes, a Ma- mazása ma már lehetővé többek között Hideg János. 220 előadás hangzik el. Ezek közül csaknem negyvenet a magyar kutatók tartanak. „Kisniüvészek" a Körös-toroknál Megnyílt a csongrádi zenei tábor A meghajlás még sutács- timra állt „kisművészekkel" évben? A választ már egy ka. mint valami rosszul si­került gimnasztikai gyakor­lat kezdete, de a felcsatta­nó vastaDs már azt jelzi, az iménti produkció elismerést váltott ki a hallgatóságból. A szegedi Tömörkény szakközépiskola tanulóinak hangulatos. színvonalas hangversenvén a jobb sors­ra érdemes csongrádi Ifjú­sági Ház nagytermének rit­kán megtelő széksoraiban alig van helv. A jó hangu­latú délelőtti koncerten minden hallgatói elismerés­nek súlva van: zenészek ül­nek a széksorokban. Mond­hatnám úgv is: egymásnak tapsolnak. Tizenötödik alkalommal csendülnek fel a nyitókon­cert hangjai a Jeunesses Musicales. a Csongrád me­A ragozott rádió hangzott, a tudományos is- datra embere válogatja ala­meretterjesztő programok pon fülnyitást követelő száma már most sem cse- hangdoboz, kély. Arról viszont * már £zt a sajátosságot hasz nem olvashattunk — csak náita ki mesterien Az én. gvei tanacs- Csongrád város ja nagv igvekezlettel. Mind- nos iskolába iáró, , * llCUta A.I IllCftl Cl ItflI J\z «I1 j- Ál roszkópok és Kepler, Gáli- tapasztalhattuk —, mi is az rádióm Gazda István fösze- tanacsa a Csongrádi Al­Int — — r J - kUUl „i .. „ : 2 i-.-; ' ' 1 am; '/ onaiclzfil -v eanrlPvácá— lei és Bolyai János, a XVIII. század és Németh replésével készült adása. Regiekből új, nagyszerű műsor Született, mindazzal együtt, ami az efféle talál mányhoz szükseges. Hiszen pillanatig se higgyük, hogv a valóban örvendetesen nagyszámú tudományos is­meretterjesztő programok puszta mennyisége önmagá­ban pótolhatja a személyes hangvétel varázsát. A • pre­cíz, pontos megszerkesztett­a többlet, ami egészen kü­lönlegessé tette ezt az László negyven-egynéhány adást. éves műveltségeszménye, az Gazda István mesélt. Le­idei könyvhét speci,ális mér- hetséges, nem a legjobb ar­- lege — es egyebek. Ezt a tikulációs technikával, kicsit kaleidoszkópszerű kavargást eneklösen és modoros-las­néha. mint az a magazin- san, de olyan lebilincselő jellegű műsorok sajátja, to- képesseggel és — a szó leg­vább szinezte-ellensúlyozta szebb értelmeben — olyan a zene, amelyből szintúgy igazi tanáros stílusban, volt ilyen is, olyan is. Fen- hogy jó ideig még az sem ti, kaotikusnak tetsző té- tűnt föl; a vezérlő elv (és nyek ellenere: a rádió a cím) jegyeben tulajdon- sdg értélemnvitogató hatá­. utóbb hallott, egyik legjob- képpen már korábban el- sait _ az egyes számban ban megszerkesztett műso- hangzott műsorok egy ré- ragozott rádió mélyebb va­rát élvezhettük csütörtökön széből válogat, értelmez, lóságait. Melyek legalább délután a Petőfi adón. kommentál saját szájíze annyira fontosak, mint a Mi az, ami rendet teremt, szerint. Ez az ő rádiója. El- többesszám közösségi régiói. Ariadné-fonálként kivezető meseli belőle mindazt, amit utat talál témák, nevek,'tör- ő vél érdekesnek, tovább­ténetek kuszának tűnő sű- adva hangsúlyozni érdemes­rűjébői ? Hivatkozhatunk azj nek. kitűnő szerkesztésben örök. úgynevezett rendező kaleidoszkóp-kavargást idéz­el vre. a kérdés mindössze ve. „ömlesztve" fontosnak, az. mit is jelent ez volta- Az en rádióm a te rá­diód. az ő rádiója. Ha már ragozunk. vajon nem a többesszam volna adekvát: a mi rádiónk? Csak látszólag és közhely­szerűen. Mert az ezúttal a lami Zeneiskola rendezésé­ben megnvílt nvári szakmai taborban, a Körös-torok vá­rosában. A kezdetben a kó­rusmuzsika szoleálatában álló nvári kurzus ma már a hangszeres képzést szolgál­ja. két korosztálynak. Az általános iskolás zeneisko­lai növendékek szakközépis­kolás diákokkal egvütt dol­gozzák-muzsikáliák végig a tegnaptól 29-ig tartó napo­kat, művésztanárok irányí­tásává! saiát hangszerokta­egvütt vonul át a íoglalko- másik beszélgetés nvoman zások nagvobb részének érzem megfogalmazottnak, színhelyet adó zeneiskolába. Lucz Ilona, zongoratanár­amely a vele egv épületben nő mondja: a tábor foglal­té vő általános iskola ter- kozásain valójában idő van meit is a zene szolgálatába arra is. amire az ötnapos állitctia. Percek alatt meg- tanítási hét zsúfoltságának találja ki-ki a maga gva- átkaként egész évben nem kcrlótermét. S különösebb nyílik lehetőség. Technikai formaságok. udvariaskodó apróságokat, rossz manuális bemutatkozások nélkül már- beidegződéseket korrigálni, is munkához látnak. Vagvis Neki például lesz most hát a bemutatkozás a mun- olyan növendéke. akivel ka: zenélnek. Mintha vala- nem „zenét csinál", csupán mi fellépés előtti szimfoni- technikai „csiszolomunkát". kus nagyzenekar bú ina meg A földszinti teremben már az iskola termeiben, min- ismerősök találkoznak. Vé­denfelől száll a muzsika. konv. szőke kislány igazitia ^Belefeledkezve skálázik a hegedűiét elöiátszáshoz. s hatodikos Látó Feri Szeged- Gyermán István Liszt-dilas ről. Am ez mit sem zavar- hegedűművész, a pécsi ia az ugyancsak szegedi szimfonikus zenekar kon­Rócz Gézát, aki . Telemann certmestere. aki már tavai* a-moll szonátáját gyakorol- is gondozta a rókusi általa­szegedi ketten a szegedi zeneiskola- zeneiskolás növendék zenei ban Stanics Bélánál tanul- fejlődését. Az öran nem ke­lák a hegedülés művészetét vésbé odaadó figvelemmel s talán nem véletlenül iött ül a gverek tanára. Pintér tollamra az előbbi szó, Sarolta is. Az. oktatasügvi mert: szakember erre mondia: — Mi akarsz lenni? szakmai továbbképzés. — Hegedűművész. —.Valaki megkérdezte. — Tíz év múlva rákérde- mi a csongradiak haszna zek, beváltottad-e az igére- ebből a táborból ? — mond­ted. ja Kocsis Istvánná, a zeneis­— Inkább 15 múlva tes- kola igazgatóhelyettese. a sék tábor vezetője. Simon István. zenekari — Ha semmi mást nem harsonaművész, a Tömör- említenék, csak azt. hogv a kénv szakközépiskola taná- saiát tanáraink évről évra bekapcsolód­Domonkos László certhallgató egv emberként kerekedik fel. s az ünneplőben pódi­áeppen.- ha egy különleges struktúrával rendelkező tu­dományos ismeretterjesztő műsorról van szó? „Az én rádióm. A mik­rofonnál: Gazda István tu­Anyanyelvi nevelés dománytörténész. Szerkesz- tudományos ismeretterjesz­fő- Benedikty Béla." Ennyi tés céljait szolgáló rádió a állt csupán a rádióújságban, leginkább szubjektív tomeg­s ráadásként az első oldalak kommunikációs eszközök egvikén egv interjú, amely egyike. Mert amit hallunk. Gazda Istvánnal készült, ki-ki saját személyisege er­Az anyanyelvi nevelés és szociológusok is b°kaocso­igazán | oktatas kérdéseivel foglal- lódtak a munka iába. s ősz­kozó nemzetközi szakértői szegzik saiát tudományos tanácskozás kezdődött hét- területük anyanyelvvel kap­főn a Veszprémi Akadémiai csolatos kutatási eredmé­Blzottság székházában. A nveit. A tanácskozáson bel­négynaoos eszmecserét a giumi. bolgár. csehszlová-. nemzetközi alkalmazott kiai. holland, jugoszláviai, nyelvészeti szövetség (AILA) kanadai. NSZK-beli. olasz. kezdeményezésére, a Ma- svájci és hazai szakértők gyar Tudományos Akadémia vesznek részt. A megnyitón tóik felügyeletével. Rézfúvós . ra a fúvástechnikát avako- rendszeresen i kvintettet köszönt az utolsó roltatja. miközben maga is nak ebbe a nagvieenvű 'vastaps, s az iménti kon- hangszeren mutatja űidon- Szakmai munkába mór „nagyérdemű" sült tanítványának. Bnnifert megérte. S akkor meg nem Gábornak, aki egyébként beszéltem arról az élménv­mast vetette le vállairól az ről. amit mi nvúitunk aa l-es gyakorlóban az ötödik egész megyéből érkezett osztálv nyűgét. A gverek gyerekeknek. s amit a mi megszólal: növendékeink kapnak ez­— Űgy szól. ahogv a le- zel a több mint egv hétig vegöt fúiom? tartó sűrített zenei program. A tanár pedig szakmai mai. Mert ők akkor is itt nyelvre fordítva magyaráz- vannak a hangversehveken za. miiven szoros összefüg­gés van a fúvás minősége es a megszólaló hang kö­zött Elgondolkodom. Vajon nem ezt gyakorolták egész Fbben a ieles szakember telmi és érzelmi szűrőjén I Nveivtudománvi Intézete, az Genzivem Ferenc az orsza­eevebek között arról be- át fogadja magába, míg a | Országos Oktatástechnikai gos oktatástechnikai koz­széli hogv a tudomány, az vizualitás, gvanítom. kollek- i Központ és az Oktatas Ku- pont foigazgatpia koszontot­„ Itató Intézet rendezte az te őket. máid Hermann UNESCO támogatásával. A József, a MTA nvelvíudo­nvelvészek mellett kommu- mányi intezetének igazea­nikaciós szakemberek. ne- tója. méltatta a rendez­igazi tudás bemutatása épp- tív „bábuié" ösztöneinket úgy lekötheti a nézőt, mint egy a-z egyben" véve eel­egv jo film vagy színdarab, ba, egészen más hatasme­Am rádiós programban lé- chanizmussal operál, mint KB a aa * el, a Ulyaay aelkuli hanaara- l-datoeusok. tsszAchoiosuook. venv jelentőseget, ha történetesen nem a táboi lakói. Ezért is látunk szíve­sen egv ilven rendezvényt — lövőre is. Igriczi Zsigmond A Mafilm budapesti köz­pontjában hétfőn felavatták Keleti Márton háromszoros Kossuth-díjas filmrendező szobrát. A Mafilm ezzel újabb állomásához érke­zett annak a sorozatnak, amellyel emléket alktt . a filmgyártásban jelentős s/.e« reoet ialszott művészeknek Balázs Béla. Bán Józset Bán Frieves. Máriássv Félix emlékmüve utan Keleti Marton mellszobra került a filmgyári panteonba. A mú JMorell Mihály munkaia.

Next

/
Oldalképek
Tartalom