Délmagyarország, 1983. április (73. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-19 / 91. szám

4 Kedd, J983. áurilis 19. Emlékezés Dunai Józsefre Nyolcvan éve született Du­nai (Dubecz) József, a sze­gedi munkásmozgalom har­cosa. aki életének 66 évéből több mint négy évtizedet szentelt a szocializmus ügyé­nek szolgálatára. Fiatal ko­raban a szakszervezeti és a szociáldemokrata mozgalom tevékeny résztvevője és ve­zetője vott, később a kom­munista pártban felelős megbízatásokat teljesített. 1903. április 18-án egy sokgyermekes munkáscsa­ládban született Petőfitele­pen. Már 13 éves korában kenyérkereset után kellett néznie. Kitanulta a könyv­kötő szakmát és könyvkötő­segédként dolgozott. Igen fisíalon, 17 éves korában be­lépett a könyvkötők szak­szervezetébe, ahol 1928-ban a szegedi csoport vezetőségi tagjává. 1933-ban elnökévé választották. 1920 nyarán, a Tanácsköz­társaság megdöntését köve­tő fehérterror időszakában — amikor az ellenforrada­lom vezetői az egész mun­kásmozgalom törvényen kí­vül helyezésére törekedtek és a megfélemlítés minden eszközét felhasználták arra, hogy a szocialista mozgalom­tói eltávolítsák a munkáso­kat — Dunai József csatla­kozott a Magyarországi Szo­ciáldemokrata Párthoz. A mozgalom legális lehetősé­geit kihasználva a baloldali szocialisták és kommunisták Szegeden is megpróbálták a munkásmozgalmat a rend­szerrel szembeni ellenállás harcosabb irányába terelni. Dunai József e harcos bal­oldali csoport segítője volt Dáni János oldalán. 1928—1943 között vezető tisztségeket töltött be az MSZDP móravárosi, felsővá­rosi és petőfitelepi pártszer­vezeteinél. 1930—1936 között a párt szegedi végrehajtó bizottságának és ellenőrző bizottságának tagjává is megválasztották. Előkészítő­je és aláírója volt annak a nevezetes határozatnak, ame­lyet a szegedi szociáldemok­rata munkásság nevében, a Földes Mihály vezetésével működő végrehajtó bizottság hozott 1938. december 6-án. Ebben az MSZDP Központi Vezetőségéhez címzett hatá­rozatban a párton belül je­lentkező szélsőjobboldali na­cionalista tendenciák elleni tiltakozás fejeződött ki. Az internacionalizmus esz­méinek terjesztésében és a munkásság osztályöntudatá­nak fejlesztésében jelentős szerepet játszottak Szegeden is a munkás kulturális és sportegyesületek. amelyek időnként a kommunista szer­vezkedes terepét képezték. Dunai József a munkás ze­nekar és a Munkás Testedző Egyesület tevékenységébe kapcsolódott be. Mindkét egyesület működését a ha­tóságok gyanakvása és zak­latása kísérte. A rendőrségi nyilvántartásban a munkás­mozgalom „gyanúsított" sze­mélyeinek listáján Dunai Jó­zsef neve is szerepelt. 1943-ban bevonultatták. 1945 szeptemberében került haza szovjet hadifogságból. Ezt követően kesztyűs kis­iparosként dolgozott. A szocializmus megvalósí­tására vállalkozó mozgalom­ba 1948-tól ismét bekapcso­lódott. Az MDP Szeged vá­rosi Bizottsága irányításával propagandistatevékenységet folytatott. 1950-től 1963-ig, nyugdíjba vonulásáig a Kis­iparosok Országos Szövetsé­gének szegedi és szegedi já­rási titkára volt. A Szeged megyei jogú városi tanács munkájában választott ta­nácstagként 5 választási cik­luson keresztül (1950—1966) vett részt. 1956 nehéz napjaiban, mint KlOSZ-titkár az ellen­forradalmárok támadásának 'kereszttüzébe került. A szo­cializmus ügye iránti elkö­telezettsége — mely több év­tizedes küzdelemben edző­dött — a kommunista párt újjászervezőinek sorába ka­lauzolta. 1956 decemberében részt vett az MSZMP pető­fitelepi pártszervezetének megalakításában és vezeté­sében. 1957—1960 között a titkári teendőket látta el. Munkássaga elismeréséül 1967. május 1-én a Szocia­lista Hazáért Érdemrenddel tüntették ki. A Délmagyar­ország 1969. augusztus 28-án adott hírt haláláról; mél­tatva a szocialista és a kom­munista mozgalom szolgála­tában eltöltött életét. Földvariné Kocsis Lwca Ki a hibás? Pártdokumentumok Az MSZMP KB Párttörté­neti Intézete összeállításában a napokban jelent meg A Magyar Szocialista Munkás­párt határozatai és doku­mentumai 197."M~1980 éírriÜ kötet, a Kossuth Könyvki­adónál. A könyvöt eddig négy hasonló kiadvány előzte meg az elmúlt két évtized­ben. Azokban az 1956—62; az 1963—66; az 1967—70 és az 1971—75 közötti időszakok legfontosabb határozatait és dokumentumait gyűjtötték egybe. A sorozat újabb kötetében 129 — részben először pub­likált — dokumentum talál­ható. A párt vezető szervei­nek — a Központi Bizottság, a Politikai Bizottság, a tit­kárság — határozatain kí­vül ezúttal is helyet kaptak a Központi Bizottság mellett működő munkaközösségek ál­lásfoglalásai és dokumentu­mai, amelyek irányelvül szol­gálnak a tömegszervezetek és -mozgalmak, a központi in­tezmenyek. valamint állami szervek munkájához. Az új kiadvány jól tükrözi az MSZMP politikájának állan­dó és változó qlemeit, azt a politikai alapállást, munka­módszert és munkastílust, amelyben ötvöződik a nem­zetközi haladásért és a hazai fejlődésünkért folytatott küz­delem dialektikus egysége, összefüggése. A kö£efbe¥>* ifcőren&b£n4 közlik a határozatokat és a dokumentumokat Az előző­ekhez képest teljesebb jegy­zetapparátus készült. A gyűj­temény segítséget és anya­got nyújt az oktatóknak, ku­tatóknak és mindazoknak, akik e történésekben gaz­dag. sok elvi és gyakorlati kérdést felölelő esztendőknek tanulmányozásával foglal­koznak. A jegyzetekben a lehetőségekhez képest ezúttal is tájékoztatják az olvasókat azokról a fonto6 döntésekről, szervezeti intézkedésekről, változásokról, eseményekről, amelyek a kötet 1980. már­ciusi zárását követően szü­lettek. A kiadványban tárgy­mutató segíti az eligazodást. Az egész sorozat felhaszná­lását segítheti, hogy az első négy kötetről is készül tárgy­mutató amely rövidesen ön­álló kötet formájában kerül a boltokba. Az áprilisi Kincskereső Jshasz Gyufáról. Szeged nagv költőjéről a Kincske­reső is megemlékezik versei es portréja közlésével, s ez­úttal a rejtvény is Juhász Gyula-versekre kérdez rá. A Nevető Irodalomóra a világirodalom naav hazudo­zóit vonultatja fel: Münch­hausen báró vezeti a csa­patot. amelynek a végén szerényen settenkedik Lázár Ervin ..hazudós egere", igaz. alig néhány lépésre csak az ördöngös Caprioli­tól. Uréter Ott hősétől, aki szintén méltán kerül* a nagy lódítók közé. Janikovszky Eva—Réber László Az úgy volt. . ,-]ának gverekhősei zsibvásárt ren­deznek a kisdobosoknak a télen elmaradt ródlizás he­lyett. Igaz. az ötlet nem egészen spontán született, s tulajdonképpen azzal kez­dődött; hogy „Csibor" anyu­üi „sziget" a Kaszpi-tengeren Száz kilométernyire Baku­tól északkeletre összeszerel­ték a Kaszpi-tengeren mű­ködő legnagyobb,; ús^ó, fpró­berendezesL A "femsziget számos újdonsággal rendel­kezik a korábbiakkal szem­ben. A tengerfenéken ' szi­lárdan rögzített két piiwmis alakú egység megbízható tá­maszt jelent a százméteres vízmélység mellett is. A fúröberendezéssel ellá­tott háromemeletes épít­ményt a parton szerelték össze. Itt kapott helyet a munkásQk lakrésze, az ebéd­lő, az orvosi rend|elő és a klub. A sziget helikopter, állomással rendelkezik. A sziget egyenként több mint kétezer tonnás blokkjait | úsztatva szállították a helv-1 színre. Az ..Azerbajdzsán" j úszódaru segítségével sze-1 rélték össze. I Balesetek és vétkesek cím­mel nemrég a sajtó is össze­foglalót közölt az ügyészi munkavédelmi vizsgálatok tapasztalatairól. Bár a vizs­gálatot a termelőszövetkeze­tekben tartották, megállapí­tása, hogy: a vétkesek fele­lősségre vonásában igen ki­csi a javulás, más ágazatok­ra is igaz. Mi is találko­zunk szómos' olyan vizsgá­lattal, amelyben indokolat­lanul nincs felelőse az üze­mi balesetnek. Csongrád'' megyében az elmúlt nyolc év alatt 103 ember halt meg üzemi bal­eset miatt. Szakszervezeti munkavédelmi felügyelősé­günk 39 esetben büntetőel­járást kezdeményezett, 35 esetben szabálysértési eljá­rást követően pénzbírság ki­szabására került sor. Fegyel­mi eljárás megindításával 19 esetben a munkáltatót köte­leztük a felglősség vizsgá­latára. A számok azt mutatják, hogy a bekövetkezett halá­los kimenetelű munkabalese­tek 92 százalékában olyan okokat t^rt fel a munkavé­delmi felügyelőség, melyek a személyi felelősség vizs­gálatát is indokoltnak tar­tották. A büntetőeljárásnál 21 esetben a rendőrhatósági szervek a nyomozást meg­tagadták, 18 esetben az ügyész vádat emelt. Ebből 14 esetben a bíróság alap­talannak találta a vádat, 4 esetben ítéletet hozott a vég­rehajtás felfüggesztésével. Ezek után azt mondhatjuk, hogy a felelősség kérdését másként ítéli meg a munka­védelmi ügyekben nyomozó hatóság, az ügyészség, de a bíróság is, mint az eljáró felügyelő K.érdós: mitől van ez a másként gondolkodás? Munkavédelmi felügyelő­ségünk balesetmegelőző munkájában elsődleges az ellenőrzés, a veszélyek fel­tárása .A megelőzést szol­gálja a bekövetkezett üzemi balesetek vizsgálata is. Nem lehet elég pusztán a közvet­len balesetet eredményező ok megállapítása! Ezzel a le­egyszerűsített vizsgálattal a hibás felelősségszemléletnek táptalajt adunk. Miután az sérül meg. aki dolgozik — a közvetlen összefüggés alapján — kizárólagosan a dolgozó hibás magatartásá­ban. fegyelmezetlenségében, felelőtlenségében találják meg a balesetet előidéző okot. Szégyelli is magát ..ügyetlensége" miatt a sé­rültek többsége, s ha .nem muszáj, nem is szól! Az ilyen okkeresésben nincs ember-gép-környezet komplex vizsgálata. Márpe­dig, ha nincs veszélyforrás, ártalmas termelési tényező, üzemzavar, egy magatartás­beli hiba nem szükségsze­rűen vezet balesethez. Ezek után az is nyilvánvaló: ha a hibás, vétkes dolgozói ma­gatartást „büntetik" — a munkakörülményeket nem változtatják meg, és nem szüntetik meg a tervezési, termelési szervezési hibákat sem. Pedig a munkavédelmi jogszabályok elsősorban a munkáltatót kötelezik arra. hogy termelési feladataival együtt oldja meg a munka­védelem feladatait; bizto­sítsa a veszélytelen munka­végzés feltételeit. Balesetve­szély észlelésekor állítsa meg a munkavégzést. Ne tűrjön el biztonságot csök­kentő magatartásokat. Ész­szerű és jogos elvárások, mégis ezek-- elmulasztása volt megállapítható a vizs­gált halálos balesetek 92 százalékában. Ilyenkor ki a hibás? Még mindig a dolgozó, aki ..köteles lett volna a" mun­kát megtagadni" — mondja a nyomozást megtagadó ha­tóság is. Igaz. a munkavéde­lem a dolgozo feladata, fe­lelőssége mellett kötelessé­geire is figyelmezteti. Csak­hogy. amíg eljárások a munkavédelmi jogszabá­lyok a — gazdasági-technikai feltételekkel szemben. az adott műveletekkel szem­ben. addig nincs a betart­hatóságukra garancia. Amíg nincs összhang a technikai színvonal és mun­kabiztonság műszaki felté­telei közt, addig a szabá­lyok többnyire „tilalmi jegyzékek". elsősorban a munkát végzők számára. Mennyj ártalmas technológi­át, hány veszélyes gépe* és normán felüli megterhelést kell felszámolnunk ahhoz, hogy magatartási szabályok­kal tudjuk a munka biz­tonsága* garantálni. Lehet-e az egészségrom­lás, a rokkantság a baleset közvetlen felelősség kérdé­se? Miért ferdítik el a va­lós okokat az üzemi bal­esetekről felvett jegyző­könyvekben? Nem a szank­cionálás lehetősége az egye­düli ok. Számos olyan té­nvező van még. melynek fe­lelős oldalát már ott kell vizsgálni, ahol a gazdasági, termelési elképzelések- meg­születnek. ahol egy létesít­mény. technológia berende­zés gép tervasztalra kerül. kaja kidobálta a fia régi kacatjait... — de nem ez a fontos, ne firtassuk az eredeti indítékokat! Folvta- j tódik Jack London Ádám előttje. az olvasók által' megkedvelt elóember-kölvök kalandjai a májusi számban érnek maid véget. Gazdag es változatos a versanvag is. Sok köszönti a tavaszt (Par Lagerkvist, Fecske Csa­ba, Kiss Benedek. Mester Attila), de nem hiányzik a gyerekszájköltészet Csorba Piroska) és a verses gro­teszk sem (Pinczési Judit: Köcsög Tóbiás). A Testvérmúzsák rovat­ban a gyermekkultúra egyik fontos műhelyébe, a zánkai gyermekrajz-galériába ka­lauzol Trencsényi László írasa. Az áprilisi számot Ka­fán Tibor. Fritz Mihály, Berta Róbert és Csala Ká­roly illusztrálta. H4ZASSAG Huszka János es Szomone Éva. Igács János és Fojt Sarol­ta, Király Károly László és Tö^ rök Terézia. Pusztai Nándor es Makra Erika Mária, Gál Géza és Babidorics Irén Mária. Racz Csaba es Farkas Elsita Katalin. Bárányi Sándor és Baló Ágnes, Kozári István és Szűcs Ilona Eva. Szilágyi István és Bito Klára Annamária. Vári Zoltán és Gál Zsuzsanna, Fehér József Sándor és Somogyi Zsuzsanna, Bartalos Zoltán és Gergely Ildi­kó Márta. Kovács Gábor István és Varjasi Erzsebet. Barna Fe­renc és Szabó Mária. Zombori Ferenc és Tóth Adél, Rózsavöl­gyi Vilmos István és Makula Anikó Julianna. Papdi László Tibor es Nagy Zsuzsanna Má­ria. Tutrai András Tibor és Ta­pai Mária. dr. Pribersky And­reas Anton es dr. öry Ilona há­zasságot kötöttek. SZÜLETÉS Bitttner Karoly Mihalynak és Szitás Máriának Katalin. Ba­log Tibornak és Barna Erzsé­betnek Edina. Gál Imre László­nak és Kiss Magdolnának Zsolt. Bagosi Sándor c... zlónak és Joó Katalin Piroskának Attila, Bar­rak Ahmadnak és Herczeg Évának Natália Sausen, Czifra Lászlónak és Berta Zsuzsanná­nak Attila Gergely. Kothencz Mihálynak és Lovász Aranka Zsuzsannának Dániel Mihály, Tóth Jánosnak és Bali Etelká­nak Ildikó, Gárgyán Antalnak és Németh Mária Zsuzsannának Tamas. Kasza Benjaminnak és Gulyás Tbolyának Anikó. Braun Laszlónak és Acs Juliannának Andrea. Schmidt Sándor József­nek es Bögre Lídia Máriának Ágnes* Terhes Laszlónak és Mo­Családi események sonyi Juditnak Tímea. Raffai Józsefnek és Seres Etelkának Tibor János. Módra Istvánnak es Simon Ibolyának Tamas, Czakö Lajosnak es Kéri Jolán­nak Szilvia. Mészáros István­nak és Bakos Zsuzsanna Má­riának Zsuzsanna. Király Jó­zsefnek és Horváth Edit Györ­gyinek Péter. Tonté Józsefnek és Tőkés Erzsébet Líviának Er­zsébet. Oeskó Istvánnak es Ja­kus Magdolna Angélának Zsolt. Darvas Tibornak és Ferenczi Évának Viktória Edina. Slelner Tibor Lajosnak és Legier Ágnes Mariának Szabolcs Balázs. Szá­lai Róbert Istvánnak és Király Katalinnak Kitti. Barnácz Ist­vánnak és Vadász Ilona Anná­nak Viktor, dr. ördög László Péternek és Barna Julianna Ka­talinnak Péter, dr. Nagymiháiy Gábornak és dr. Zoltán Teodó­rának Adrienn Noémi, Vani­csek Ivánnak, és Tóth Anikónak Milán. Pölös Sándornak és Sza­bó Ilonának Mónika. Harmati Jánosnak és Czakó Anikónak Akos, Schultz Andrásnak és Bé­nák Erzsébetnek Anikó Dóra, Maráz Józsefnek és Séllei Erzsé­betnek Péter. dr. Kerepesi Jó­zsef Istvánnak és Boros Edit­nek Katalin, Horváth Ferenc­nek és Jankó lbolyanak Móni­ka, Kiss Ferencnek es Szabó Erikának Júlia. Sulyok Imrének és Kis Margitnak Imre. Tóth Józsefnek és Bíró Magdolna Irénnek Erika. Békési Józsefnek es Stein Irmának Attila nevű gyermekük született. HALÁLOZÁS Lakatos Lászlóné Balla Erzsé­bet. Monostori Márkné Kappan­Tóth Erzsébet, Ocskó József, Keresztesi Ferenc János. Gulyás László, Fodor Péterné Jenéi Ju­lianna. Pap Vincéné Bálint Ka­' talin. Biczók Julianna. Szőke Marton. Mészáros Károly. Kopp Ferencné Viragh Erzsébet. Do­bó Mihályné Juhász Rozália. Katona .József. Battuncs József Géza. Patai Ferenc. Baka .Jó­zsef. Zsíros Ágnes. Harmat Im­réné Virág Erzsébet, Sovány Jánosné Szalma Ilona. Czikora Sándor. Banfi De/.sőne Farkas Ilona. Jáger Józsefné Riesz Er­zsébet. Majkó Józsefné Sándor Maria. Brassói Jánosné Schrei­ber1 Kornélia, Szaiai Hona Ka­talin, Nyerges István, Andrási Béla Andorné Zombori Mária. Illla Mária, Zanyik Vera. dr. Somorjai Ferencné Makkay Margit. Németh Ferencné Splsék Erzsébet, Jenel Ferenc. Muskó András. Horváth Istvánné Mel­esók Erzsébet. Toronyi Antai Tamásné Haraszti Julianna Má­ria, Dörmő Lajos, Gáspár László. Kispál István. pintér Szilveszter, Kiss GyuJáné Óvári Ilona. Pap Tmréné Farkas Er­zsébet, Simon-Jójárt Mihály. Kabók János. Oláh Lajosné Ök­rös Erzsébet, Zádori Gábor. Ró­zsa Tstván. Laczkó Gáspárné Ágoston Mária. Szűcs Józsefné ; Mészáros Rozália Igaz István. Berikű Petemé Dull Erzsébet. Fogas Jenő. Péterne Móczó Ju- i barma meghalt. 1 Ott is kell vizsgálni, ahol szociális és gazdasági elő­nyök reményében elfogad­nak veszélyes, ártalmas helyzeteket is. beüzemelnek biztonsági előírásokat nem kielégítő gépeket is. Ekkor még á munkafegyelem. a munkaszervezés minőségé­ről nem is szóltunk. Még azt sem vettük számba, hogy minden területen — tervezés. termelésirányítás, produktív munkavégzés — dolgoznak olyanok is, akik­nél a szakmai tudás nem párosul a szükséges munka­védelmi. munkabiztonsági ismeretekkel. A folyamat­ban elkövetett hibák a*ter­melőnél csúcsosodnak ki, és egy adott helyzetben és kö­rülmények között ..véletlen" bekövetkezik a baleset. Nem szükséges különösképpen hangsúlyozni, hogv a bal­esetek rekonstruálásában a felelőtlenségnek sorozatá­val találkozunk. Alapos és körültekintő vizsgálat kell a valódi felelősök megkeresé­séhez, annak megállapításá­hoz. hogv kik és miért fe­lelnek egv baleset bekövet­kezéséért. Kinek a munka­védelmi szabályszegése lett volna önmagában elég ah­hoz. hogv baleset történjen. A munkavédelmi jogsza­bályok korszerűsítése az il­letékesség és testreslzabott­ság igényével történt meg. Elsősorban éppen a megelő­zés érdekében kel] attól számon kérni a munkavé­delmet. akinek rálátása van a termelésre. Elvárás tőlük az. hogv a munkahelyeket ne a termelőeszközöknek, hanem a termelő erőnek, a munkásnak rendezzék be. Á munkakörülmény fejlesztése, az ellenőrzés, az oktatás ne kötelessé" hanem szükség­szerűség legyen. Amig a7 a nóta járja, hogy „minden dolgozó mögé nemv állítha­tok őrt", és „Ka miridfeh elő írást beirtanánk, be kellene csuknia gyárkaput" — meg; „nem kell vele foglalkozni, mert úgy sincs rá pénz" —. addig a munkavédelmi sza­bálysértés igencsak „bocsá­natos bűn" marad. így azon sem kell meglepődni, ha a közvéleményben is vissz­hangot kap ez a szemlélet. Nem arról van szó, hogv a legkisebb hibá* is megtor­lás kövesse! De azt sem fo­gadhatjuk el. hogy nem kell szankcionálni, csak nevelni, meggyőzni, agitálni. A jogi eszközök is a meg­előzést szolgálják. Szükség van a törvénykezési eljárá­sok alkalmazására. A bal­esetek megelőzése társadal­mi érdek. Ez a tarsadalmi érdek kikényszeríti a társa­dalom intézményeinek, szer­veinek a megelőzését szolsá­16 tartalmasabb együttmű­ködését. Az eavséges értel­mezés és az egységes cse­lekvés megteremtése a szak­szervezeti munkavédelmi felügyelet szivügve a mun­kás érdekvédelmében. Lndányiné RichleT Aranka II Paraszt­reggeli" mélyhűtve Űj termékként a gyorsan elkészíthető mélyhűtött nyersanyagokból álló. „pa­rasztreggefi" gyártását kezd­ték meg a Miskolci Hűtő­házban. A saját receptura és technológia alapján ösz­szeállított készítmény kari­kára vágott burgonyából póréhagymából, kockára vá­gott füstölt szalonnából áll, amit oritamin panrikakon­zervvel ízesítenek. Lábasban "megsütve, kiadós és ízletes egytálétel; lehet rá tojást is ütni Az újdonságot az egesz országban árusítják majd az élelmiszerboltok

Next

/
Oldalképek
Tartalom