Délmagyarország, 1983. február (73. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-11 / 35. szám

72 Péntek, 1983. február 11: Film, tévé, vállalkozás Magyarországon nincs hagy tekintélye u filmfeszti­válok díjainak. Ez alól — nem egészen indokoltan — talán csak az Oscar-díj kivétel. Feltehetően, mert ar/ amerikaiak nagyobb rek­lámot csinálnak, mint bár­hol másutt Valószínűleg nem sokan figyeltek ezért arra sem. kik kaptak a kö­zelmúltban dijakat a ma­gyar filmkritikusoktól. s nem sokkal többen figyel­nek majd arra sem, hogy a közeli napokban (február U—16.) kik kapják a XV. Magyar Játékfilmszemle di­jait. Az igazság az, hogy mindkét esetben a dijak odaítélésénél is fontosabb az áttekintés az elmúlt ev filmterméséről. (A listák persze nem azonosak, a kri­tikusok januártól januárig kizárólag a mozikban be­mutatott művekből válogat­niuk. a Filmszemle zsűrije viszont ugyanebben az idő­svakban elkészült vala­mennyi film alapján dönt, tehát szerepelhetnek a je­löltek között, a mozikban még nem játszott filmek is.) Nem szeretném most a *tok jeles szakemberből, kri­tikuskollégából álló testüle­tek fikmmérlegét a magam értékrendjével szaporítani. Csupán egy jelenségre sze­retném felhívni a figyel­met, hogy aztán egy logi­kusnak tetsző következtetés­hez juthassak. A jelenség az. hogy egyre szaporodik az úgynevezett dokumentaristu játékfilmek száma. S ennek csak egyik oka. ha éppen nem a kö­vetkezménye. hogy ma már működik a korábbi négy mellett egy ötödik. Társulás névre hallgató, elsősorban ilyen dokumentarista jelle­gű filmeket létrehozó stú­dió. Azért lehet ez okozat, mert az ok mélyebben fekJ szik -- az anyágiákbah:'' A filmgyártás költségvetése az elmúlt; években nem sokat változott. ugyanakkor a nyersanyagárak, az energia, a díszlet, termeszelesen min­den költség — kivéve ta­lán a művészeknek kifize­tett honoráriumokat — je­lentősen megnövekedett Ami magyarul azt jelenti. hogy ugyanabból a pénzből ma kevesebb filmet lehet elké­szíteni, mint régebben Ki­véve.. . Kivéve a doku­mentarista filmeket, ezeket ugyanis a hagyományos já­tékfilmekhez képest lénye­gcsen alacsonyabb költség­vetési keretek között gyárt­ják. Eléggé logikus követ­kezmény hát, hogy ilyen gazdasági feltételek mellett több lehetőséget erőszakolt ki magának ez a műfaj. A hagyományos játékfil­mek rendezői ebből az anya­gi szorításból kétféle kopro­dukcióval próbálnak kime­nekülni. Egyrészt külföldi, lehetőleg tőkés partnereket keresnek. Az ilyen együtt­működés járhat nagyon jó eredménnyel, mint a Me­phisto példája mutatja, de vezethet kudarchoz is, amit éppen ebben az évben a Viadukt bizonyít. Azt hi­szem, ebben a történelmi korszakban, amikor a ma­gyar gazdaság egésze ke­resi az utakat-módokat, ho­gyan lehet nemzetközi együttműködéssel, közös vál­lalkozósokkal segíteni hazai tőkeszegénységünkön, akkor a tőkés koprodukció ter­mészetes megoldási módnak kínálkozik. Legföljebb arra kell figyelmeztetni magun­kat, hogy a film. gyártását tekintve, ipatszerü tevé­kenység ugyan, de művészet is lehet, s nincs egyenes összefüggés a befektetett pénz és a végeredmény mű­vészi hatasa között. A másik üt a hazai kop­rodukció az egyetlen le­hetséges hazai partnerrel, a televízióval. Ebben az év­ben is készült néhány MA­FILM—TV produkció. ezek közül egyet (Vörös földiáiig néhány nappal a mozibemu- egyszerű: a jelenlegi együtt­t*tó után már a képernyőn működési rendszer mellé is látni lehetett. Azért kell valami új, mindkét raszt­erre emlékeztetni, mert jel- vevő fél számára előnyö­zi az ilyen közös produk- sebb. főleg a művészet ér­ciók egyik gondját. Mikor dekeit — nemcsak szemé­érdemes a televíziónak' „be- lyes anyagi, hanem a mú­szállni" a mozifilm gyártó- vek előállításának gazda­si költségeibe? Nyilván ezt sági érdekeit is — elősegítő a téma is meghatározza, de formát kellene találni. Nyil­a stílus is, hiszen a képér- vánvalóan nem az eddigi nyö mérete eleve bizonyos müvé&zi műhelyek egybeol­előnyöket jelent éppen ado- vasztása, vagy valami ren­kumentarisla filmek szarná- deletileg előírt kötelezett­na: jobban, természetesebben ségvállalás a járható út. A hatnak ezek a beszélő em- művészetekben az alkotó­berfejek itt, mint a mozi- műhelyek különbözősége, vásznon. Azt hiszem mégis, mintsem centralizálása a a tévé alapproblémája- mi- jobb eredményhez. vezető kor mutathatja be a mozi módszer. Sok országban sok­utón a filmet? Hiszen a gyár- féle próbálkozás nyújthat tási költségeknél lényegesen tapasztalatokat, hogy meg­kevesebbe kerül a televízió- találjuk a mi viszonyaink nak, ha a MAFILM által szómára legelőnyösebb for­már legyártott, moziban be- mákat. Több szocialista or­mutatott filmet egy-másfél szágban például a filmgyá­év után egyszeri sugárzásra rakban működnek külön te­megvesz.i. levíziós filmeket létrehozó „ . .... csoportok. Az olasz vagy a Ez az, ami a nagykozon- ny^atnémet lelevizló vi­ség számóra is nyilvánvaló, , _ i -i _ i • szont önmagában tart fenn vagy legalábbis logikusan^- * alkotóműhelye­kovetkeztetheto. AmiroL ke- y elsősorban mú­n™n aé«é£vészileg filmek lét" fito^s anyagi * SZ- törekszenek. ményei — nagyobb költség- , vetéssel. nagyobb anyagi érdekeltség mellett dolgoz- Nem biztos, hogy I*>ntó­nak, —, mint a tévés pro- 83,1 az effl™ va§X a ma" duketók többsége. Ez. olyan 81 k formát kell valasztani. következménnyel jár, hogy NagF a valószínűsége, hogy jó néhány világrangú ren- e«-v anyagiakban és awtl­dezónk eleve csak mozifilm- lentiekben onalló vállalko­ben gondolkodik. (Nem a 208 "álunk eredményeseb­maga jövedelme miatt van ben járható alternatívát kt­így elsősorban.) A televízió- nal- Nem lehet eleget is­ban viszont a relatíve ki- metélni: nemcsak — s ta­sebb tehetségek is gyakrab- lan nem ls elsosorban — a ban kapnak munkát, Van, gazdaságosabb filmgyártás kétségtelenül van már át- miatt, hanem sokkal in­jár.is egvik területről a má- kabb a meglevő művészi sikra. (Makk Károlv rend- energiák, a valódi tehetsé­szeresen forgat a tévének, jobb kihasználása ér­Jancsó is befejezett egy té- bekében van erre szükség, vésorozatot.) Am, hogy az (Más műfajban ilyesmire már együttműködés nem a leg- aka<lt példa, nemrégiben ala­tökéletesebb. bizonyítják kult a Budapesti., ffeszüyéi olyan idé. példák, mint « 'Zenekar httsontó,. okflkbőI„.«í Tündér Laláéi vagy a Név- valami hasonlóra kívánnod telén váré amelyeket' a' te- ' vállalkozrlff Ép&éH- ' ézért levízió után kellett most mindez elsőrendűen a ko­moziforgalmazásra átalakí- zonseg erdeke. Ezért mér­tani. ahelyett, hogy eleve kö- tem szova tenni a javaslato­zös produkcióban készültek mat meg a Játékfilm Szem­volna. nagyobb anyagi le- >c ek)tt- mert ebből a ne­hetőségekkel. feltehetően a ''-opontból valóban majdnem moz.i és a tévé szómára is mindegy, ki kapja majd ott jobb színvonalon. a dijakat. A következtetés pedig elég Rcrnálh László A család és az iskola A család, valamint az óvo­da és az iskola kapcsolatát vitatják meg áprilisban az, oktatási intézmények hagyo­mányos nevelőtestületi erte­kezletein. A témát 15 evvel ezelőtt tárgyalták a testüle­tek. s újbóli felvetését az. indokolja. hogy az utóbbi időben szülők és pedagógu­sok kapcsolatában új elemek sokasága jelent meg- A Ha­zafias Népfront Orszago6 Tanácsának pedagógiai mun­kabizottsága a közelmúltban áttekintette a 15 esztendő tapasztalatát, s megállapítot­ta. hogv a család és az óvo­dák. iskolák együttműködé­se még mindig nem éri el a kívánt színvonalat. Ez első­sorban azzal magyarázható, hogy a tanáreflr. gondozónők és a szülők nem látják be: a gyermek neveléséért egy­aránt feleljek. Az alapvető benyomások természetesen otthon érik a gyerekeket, de a pedagógusokon is múlik, hogy ezeket az élményeket miképpen dolgozzák fel. A nevelőtestületi értekez­leteken új módszerek kidol­gozására nyílik majd lehető­ség — állapította meg a munkabizottság — amelyek hozzájárulhatnak a szülőkés a pedagógusok közötti félre­értések megszüntetéséhez. kertbarátoknak Mit kaparnak ki a békák? Kacagó Jancsi és társai Az ausztráliai Perth város állatkertjének ajándékaként értékes állatokkal gyarapo­dott a Fővárosi Állatkert. A rózsakakaduk, a csupaszemú és a sárgabóbitás kakaduk a távoli földrész legjellegzete­sebb papagájfajai. Egy par érkezett a Jioizóto^,,ligetes te­rületek rejtett életű mada­raiból. az ausztrál ugartyú­kokból. Ugyancsak egv part ajándékoztak a pestieknek Ausztrália híres madarából, az óriás Halcionbói vagy Ka­cagó Jancsiból. A madár a nevét az emberi .neveteshez megszólalásig hasonlító ha­hotázó hangjáról kapta. A • | rw * i Hagyományok Az ido a gazda Parasztemberek, vízen já­rók és halászok mindig kü­lönös tiszteletben tartották az időt, népiesebben az iidöt. Tiszteletét a nép leg­inkább azzal fejezte ki, hogy dolgozott, amikor csak ..mögengedte az üdő(járás)". Ha megkérdezték egymás­tól, hogy mit csinálsz hol­nap. azt felelték: Jó gazda az üdő, majd az mögmond­ja. Az időt sohasem szid­ták. főként a téli hideget nem, mert ha szidták, ne­tán kergették a fázós ku­tyát, halál járt a tájon. A hagyományos paraszt­világban a tápal emberek fűtéssel, erdővágással és gyékénymunkával foglalkoz­tak. .Nagy telek jártak ré­gente errefelé. Nem győz­tünk annyi sumarat vágni, umit el né fútöjtünk vóna. Ráértünk, kiadta az üdő.'' A legények előszedték a b úzaforgató lapátot, mások u pörnyekiszödöt. s nap­hosszat hányták a havat. „Műnk. az öcsémmel gurí­tottuk. összegyúrtunk mon­gyuk fejem forma nagysá­gúra a havat, azt gurítottak az udvarba körösztbe-hosz­szába. Mire mindönfelé möggurítottuk akkora csu­mó lött. hogy csak a nagy­kapun fért ki az utcára. Ott hóembört csináltunk be­lüle. de akkorát, hogy az utójja -márciusba olvadt el.~" A nagy hónak, a ke­mény télnek örült a tápai gazda is. hiszen az „móg­dogazta a fődet". Legénv'is az üdő! — mondogatták egymásnak. A fázósan ösz­szehúzódó legenyre rászól­tak: nem szégyöllöd magad, verebet fogott az orrod! Nem hát — szólt a válasz —, szégyőjje magát az üdő. Bent a nagyházban meleg volt: szalmával, rőzsével meg ízékszárral fűtöttek, a kemincelágyára rakott tűz­helybe meg kukoricacsumá­val. Bentről nézve úgy tűnt, hogy kint sincs olyan ku­tyakergető hideg. Igaz, más szólás éppen azt mondta, hogy nagy hidegben a ku­tyát is kár kiverni! Nagy hóval borított falu éjjel is másként nézett ki, mint a mai. Apró házainak ablakai gyertyákként világítottak. Kint is világos volt, hiszen nagy hidegben még a féhök is mögálltak, világított a hó, a csillagok, meg a hold. De mos, mintha sokkal fénye­sebben ragyogtak volna. Régi parasztemberek úgy is mondták: hallod-é sógór, ügöncsak kicsillagosodott! Ha reggelre sem engedett, azt mondták. hogy kint hált az üdő. Ha tartós volt a hideg, akkor: mögfogta az üdő! A házba való ki- és bejáráskor gyorsan becsuk­ták a házajtót, mert „sokan vannak odakint!" (Mármint a hidegek.) A régi paraszt­emberek tehát hallgattak az időre. Főként tél vége iá­ján azonban az eget kém­lelték, figyelték, merről mi­lyen szél fúj. így tette ezt valamikor Nagy Bence Pál is: — A havat nem löhetött kiszogulni. Gvütt, léesó.t, elhánytuk vagy elolvadt magátúl De. ha nal forduló­ra. az én nevem napjára zúzmarát fogott a bajuszom. akkor már közelödött a jó üdő. Az öreg Heckó mindég azt mondta, ha nagyon fog­ta az üdö, hogy hűl az üdő pajtás, vágunk égy malacot, aztán egere sé vót szögén­nek. Apám mög avval ker­getött ki bennünket a hóra szaladgálni, hogy január, február, itt a nyár, eriggy szaladgájjá! Az én apám­forma idős embörök min dég mögérözték, milyen üdö várható. Pontosabbak vótak. mint máma a meteorológia. Ha a szabadkémény alatt mögparázslott a vaslábos ajja, akkor nagy szél gyűlt. Mög akkor is, ha mögizzadt a pipám kupakja. Algyőrú ót-áthallatszott az esti ha­rang. Erre azt mondta az apám. hogy még né tödd lé fiam a nagyfölötödet (nagy­kabátot), mert még lösz hi­deg. Ha pediglen Szögedé­bűi hallatszott ide Tápéra a vonatfütty, azt, mondta, eső lösz. Esőt jelenlött a kakas is, amelyik röggel hat óra után is kukkuríkúlt, mög a varnyú. amelyik szálltába bakfittyölt. Én ar­rúl érzőm mög az esőt, ha viszket a fülem, vagy fáj valamim, akkor biztos üdő­változás lösz. Anyám a szö­gedi vásárba mindön évbe vött égy szín játszós papir­babát. Fölakasztotta a nagy­géréndára. Ha rápillantoU tunk, azt' piros vót, akkor szél. ha mög kék vót, akkor eső gyütt. Márciusba man nyilt az üdő. Akkor mán a kakukkot figyeltük, mert az csak akkor szólalt mög. amikor a füzfalevé! akkora volt, mint az ú nyelve." Ifj. Lcle József A petrezselyem, surgarépa és a mák vetesidejét illető­en különböző hagyomanyoK alakuitak ki. A regi öregek azt tartottak, hogy a késői vetésű állományt a békák kikaparják, ritka lesz az ál­lomány, és fejlődésben el­marad a Korai vetésektől. A hagyomanyok nem voltak alaptalanok, bár nem a De­kák rugdosták ki az állo­mányt; a növények éghajla­ti igényének valóban a kora I tavaszi vetés felel meg. A petrezselyem ugyan nem tar­tozik kimondottan a hideg­tűrő növények közé, azon­ban jól elviseli a a fagyot. A friss ellátás folyamatos biz­tosítása érdekében február­tól folyamatosan lehet vet­ni, sőt a kora tavaszi zöld­séglevéil őszi vetéssel és lomb- vagy fóliatakarással biztosítható. A középkötött és a laza ta­lajt kedveli. Kötött talajon nem lehet szép, sima gyöke­ret termelni. Tápanyagigé­nye közepes, nem igényel frissen trágyázott területet. Káliumigénye viszonylag nagy. Vízigénye nem nagy, mert gyökerei mélyre hatolnak. A keléshez azon­ban elengedhetetlen a meg­felelő talajnedvesség, ami kora tavaszi vetés esetén biztosítva van. A mi . vi­szonyaink között, ha a talaj állapota megengedi, a vetést február második felében el lehet végezni. Kedvező ta­lajállapot mellett a vetés mélysége egy-két centiméter. A petrezselyem kelése lassú és elhúzódik, ezért célszerű sorjelző növényként salátát vagy retekmágot keverni a petrezselyem magok köze, hogy a kelést megelőzően a kikelt. jelzőnövény alapjan a sorközöket tudják kapálni, a sorokat pedig gyomlálással kell tisztán tartani. A kelést követően gondot kel] fordí­tani az öntökésre. amíg a gyökérzet nem hatol le az alsóbb talajrétegbe. A to­vábbi munkálatok közé tar­tozik a gyomlálás, talajpor­hanyítás. ritkítás és szükség szerinti öntözés. A sárgarépa talajigénye megegyezik a petrezselyem­nél elmondottakkal. A terü­let kiválasztásánál figyelem­mel keli lenni arra, hogy a kelés és a kelést követő kez­deti fejlődés lassú ütemű, te­hát erősen gyomos talajba ne vessünk sárgarépát, mert később nem győzzük gyom­lálni. Figyelemmel keli len­ni arra is, hogy a kijelölt terület ne legyen alacsony fekvésű. belvízveszélyes, mert a nedves talajban a | sárgarépa elrothad, j A vetéshez jól elmunkált | talaj szükséges, mivel a repa | magja apró. lassan csírázik. | a kelés elhúzódik, tehát az I egy-két centi mélyen elve­j telt mag rossz talaj-előkészí­I lés esetén kiszáradhat, mi­előtt kikelne. A vetés ideje a petrezselyemmel megegye­zik. tehát február második felében, de legkésőbb már­cius elején el kell végezni. A további munkák a petrezse­lyemnél elmondottakkal megegj eznek. r, utuii termesztésével a nagyuzeitü gazuusagoii rész­ben üzemszervezeti, reszuen gazuatagoösagi ozok miau nem szívesen íoglaixoznuK. A maK ára évenként jeieiuus ménekben ingadozik, ez o6z­.szeluggesoen van a lenneié­si votumen alakulusavai es az ipar alapanyag-szuksegie­tenek aiakulasuval. Éppen ezert indokoltnak tartjuk, hogy a kiskerttel rendelke­zők saját maguk termeljék meg a konyhára szükséges mákot. A mák mindenütt megtermelhető, ahol ég­hajlati igények a kalászos gabona termesztését lehető­vé teszik. Alacsony hőmér­sékleten csírázik a mag. A termés képzéséhez már több hőre van szükség, de arra az időre már mindenütt felme­legszik a hőmérséklet az op­timális mértékig. A közép­kötött ós a laza talajt ked­veli. Kötött talajon kelese egyenetlen és bizonytalan. Célszerű a mákot trágyázott elővetemény után vetm. A mák foszforigénye magas, te­hát elsősorban a szupertosz­fát és kálisó kijuttatására keLi figyelmet fordítani. Szu­perfoszfátból négy dekát, ká­lisóból másfél-két dekát kell négyzetméterenként kiszórni. Nitrogén műtrágyát közvet­len vetés előtt kell a talaj­ba, négyzetméterenként egy deka mennyiségben, gereb­lyézni. A vetés időpontjára a mák nem érzékeny, tehát amint pá .tudunk a talajra menni,, de legikésőbb márci­us elejéig el kell vetni. A magot vethetjük kézzéi vagy erre a célra gyártott és az üzletekben kapható kézi ve­tőgéppel. Sekély, egy centi­méter mélységű vetést kell alkalmazni, mert a melyen vetett mag nem kel ki. Ré­gebben szokás volt a mákot hóra vetni, tehát egyáltalán nem takarták, mire a hó el­olvadt, a mag csírázni kez­dett. és a földbe gyökerezett. A kézi vetést követően ele­gendő, ha gereblyével takar­juk le a magot; 8—10 nap alatt kicsírázik, amennyiben a kelés ennvi idő alatt nem következik be. készülhetünk, az újravetéshez. de termé­szetesen nem abból a mag­ból, amit korábban vetet­tünk. A késői vetés legnagyobb veszélye — ez a sárgarépára és a petrezselyemre is vo­natkozik —, hogv a tavaszi szél megszaggatja a kikelt kis növénvek gvökerét, a homokos területeken homok­verés is károsít, am] itt in­dokolttá teszi takaró növény alkalmazását: ezért terjed az őszi mák vetése is. A máktermesztés további munkái közé tartozik a ta­Jajmúvelésen túl az egyelés, amikor a már jól megerősö­dött növényeket 5—10 centi­re ritkítúik. Ha köztesként sárgarépát vetettünk. az egvelésnél a tntávotságot na­gyobbra kell hagyni. Ta vaszi nagytakarítás A tél beállta előtt min­denki igyekezett az elszá­radt egynyári és évelő virá-. gok maradványait eltávolíta­ni. a fagyérzékeny növénye­ket lombbal, egyéb növényi maradvánnyal letakarni. A tél végét jelző és kora ta­vasszal virágot bontó növé­nyek kitakarítását már ko­rábban el kellett végezni, de maradt még későbbre is munka. Ezek közé tartoznak a pétfrányok, tulipánok és sok más évelő virág. A takaróként használt levelet óvatosan, lehetőleg kézzel távolítsuk el. hogv a fejlődésben levő riigyeket meg ne sértsük. A lekerült növényi i-t széket hordjuk a kert meghatározott részé­re, ahol összerakva megtele­lő komposztot készíthetünk belőle. Ebben az időszakban végzik egyes rizómával sza­porítható évelő virágok át­ültetését és szaporítását is, igaz ennek a legkedvezőbb időpontja ősszel van. de aki akkor elmulasztotta. még most megteheti. A szaporításkor a tövet ásóval, körülszúrkáljuk. ma.id az ásót alászúrva kiemeljük. A töosztást ezt követően éles késsel végezzük el. Dr. Tóth Mihály megyei ideértesz *

Next

/
Oldalképek
Tartalom