Délmagyarország, 1983. február (73. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-11 / 35. szám

72 Péntek, 1983. február 11: Film, tévé, vállalkozás Magyarországon nincs hagy tekintélye u filmfesztiválok díjainak. Ez alól — nem egészen indokoltan — talán csak az Oscar-díj kivétel. Feltehetően, mert ar/ amerikaiak nagyobb reklámot csinálnak, mint bárhol másutt Valószínűleg nem sokan figyeltek ezért arra sem. kik kaptak a közelmúltban dijakat a magyar filmkritikusoktól. s nem sokkal többen figyelnek majd arra sem, hogy a közeli napokban (február U—16.) kik kapják a XV. Magyar Játékfilmszemle dijait. Az igazság az, hogy mindkét esetben a dijak odaítélésénél is fontosabb az áttekintés az elmúlt ev filmterméséről. (A listák persze nem azonosak, a kritikusok januártól januárig kizárólag a mozikban bemutatott művekből válogatniuk. a Filmszemle zsűrije viszont ugyanebben az idősvakban elkészült valamennyi film alapján dönt, tehát szerepelhetnek a jelöltek között, a mozikban még nem játszott filmek is.) Nem szeretném most a *tok jeles szakemberből, kritikuskollégából álló testületek fikmmérlegét a magam értékrendjével szaporítani. Csupán egy jelenségre szeretném felhívni a figyelmet, hogy aztán egy logikusnak tetsző következtetéshez juthassak. A jelenség az. hogy egyre szaporodik az úgynevezett dokumentaristu játékfilmek száma. S ennek csak egyik oka. ha éppen nem a következménye. hogy ma már működik a korábbi négy mellett egy ötödik. Társulás névre hallgató, elsősorban ilyen dokumentarista jellegű filmeket létrehozó stúdió. Azért lehet ez okozat, mert az ok mélyebben fekJ szik -- az anyágiákbah:'' A filmgyártás költségvetése az elmúlt; években nem sokat változott. ugyanakkor a nyersanyagárak, az energia, a díszlet, termeszelesen minden költség — kivéve talán a művészeknek kifizetett honoráriumokat — jelentősen megnövekedett Ami magyarul azt jelenti. hogy ugyanabból a pénzből ma kevesebb filmet lehet elkészíteni, mint régebben Kivéve.. . Kivéve a dokumentarista filmeket, ezeket ugyanis a hagyományos játékfilmekhez képest lényegcsen alacsonyabb költségvetési keretek között gyártják. Eléggé logikus következmény hát, hogy ilyen gazdasági feltételek mellett több lehetőséget erőszakolt ki magának ez a műfaj. A hagyományos játékfilmek rendezői ebből az anyagi szorításból kétféle koprodukcióval próbálnak kimenekülni. Egyrészt külföldi, lehetőleg tőkés partnereket keresnek. Az ilyen együttműködés járhat nagyon jó eredménnyel, mint a Mephisto példája mutatja, de vezethet kudarchoz is, amit éppen ebben az évben a Viadukt bizonyít. Azt hiszem, ebben a történelmi korszakban, amikor a magyar gazdaság egésze keresi az utakat-módokat, hogyan lehet nemzetközi együttműködéssel, közös vállalkozósokkal segíteni hazai tőkeszegénységünkön, akkor a tőkés koprodukció természetes megoldási módnak kínálkozik. Legföljebb arra kell figyelmeztetni magunkat, hogy a film. gyártását tekintve, ipatszerü tevékenység ugyan, de művészet is lehet, s nincs egyenes összefüggés a befektetett pénz és a végeredmény művészi hatasa között. A másik üt a hazai koprodukció az egyetlen lehetséges hazai partnerrel, a televízióval. Ebben az évben is készült néhány MAFILM—TV produkció. ezek közül egyet (Vörös földiáiig néhány nappal a mozibemu- egyszerű: a jelenlegi együttt*tó után már a képernyőn működési rendszer mellé is látni lehetett. Azért kell valami új, mindkét raszterre emlékeztetni, mert jel- vevő fél számára előnyözi az ilyen közös produk- sebb. főleg a művészet érciók egyik gondját. Mikor dekeit — nemcsak szeméérdemes a televíziónak' „be- lyes anyagi, hanem a múszállni" a mozifilm gyártó- vek előállításának gazdasi költségeibe? Nyilván ezt sági érdekeit is — elősegítő a téma is meghatározza, de formát kellene találni. Nyila stílus is, hiszen a képér- vánvalóan nem az eddigi nyö mérete eleve bizonyos müvé&zi műhelyek egybeolelőnyöket jelent éppen ado- vasztása, vagy valami renkumentarisla filmek szarná- deletileg előírt kötelezettna: jobban, természetesebben ségvállalás a járható út. A hatnak ezek a beszélő em- művészetekben az alkotóberfejek itt, mint a mozi- műhelyek különbözősége, vásznon. Azt hiszem mégis, mintsem centralizálása a a tévé alapproblémája- mi- jobb eredményhez. vezető kor mutathatja be a mozi módszer. Sok országban sokutón a filmet? Hiszen a gyár- féle próbálkozás nyújthat tási költségeknél lényegesen tapasztalatokat, hogy megkevesebbe kerül a televízió- találjuk a mi viszonyaink nak, ha a MAFILM által szómára legelőnyösebb formár legyártott, moziban be- mákat. Több szocialista ormutatott filmet egy-másfél szágban például a filmgyáév után egyszeri sugárzásra rakban működnek külön temegvesz.i. levíziós filmeket létrehozó „ . .... csoportok. Az olasz vagy a Ez az, ami a nagykozon- ny^atnémet lelevizló viség számóra is nyilvánvaló, , _ i -i _ i • szont önmagában tart fenn vagy legalábbis logikusan^- * alkotóműhelyekovetkeztetheto. AmiroL ke- y elsősorban mún™n aé«é£vészileg filmek lét" fito^s anyagi * SZ- törekszenek. ményei — nagyobb költség- , vetéssel. nagyobb anyagi érdekeltség mellett dolgoz- Nem biztos, hogy I*>ntónak, —, mint a tévés pro- 83,1 az effl™ va§X a ma" duketók többsége. Ez. olyan 81 k formát kell valasztani. következménnyel jár, hogy NagF a valószínűsége, hogy jó néhány világrangú ren- e«-v anyagiakban és awtldezónk eleve csak mozifilm- lentiekben onalló vállalkoben gondolkodik. (Nem a 208 "álunk eredményesebmaga jövedelme miatt van ben járható alternatívát ktígy elsősorban.) A televízió- nal- Nem lehet eleget isban viszont a relatíve ki- metélni: nemcsak — s tasebb tehetségek is gyakrab- lan nem ls elsosorban — a ban kapnak munkát, Van, gazdaságosabb filmgyártás kétségtelenül van már át- miatt, hanem sokkal injár.is egvik területről a má- kabb a meglevő művészi sikra. (Makk Károlv rend- energiák, a valódi tehetsészeresen forgat a tévének, jobb kihasználása érJancsó is befejezett egy té- bekében van erre szükség, vésorozatot.) Am, hogy az (Más műfajban ilyesmire már együttműködés nem a leg- aka<lt példa, nemrégiben alatökéletesebb. bizonyítják kult a Budapesti., ffeszüyéi olyan idé. példák, mint « 'Zenekar httsontó,. okflkbőI„.«í Tündér Laláéi vagy a Név- valami hasonlóra kívánnod telén váré amelyeket' a' te- ' vállalkozrlff Ép&éH- ' ézért levízió után kellett most mindez elsőrendűen a komoziforgalmazásra átalakí- zonseg erdeke. Ezért mértani. ahelyett, hogy eleve kö- tem szova tenni a javaslatozös produkcióban készültek mat meg a Játékfilm Szemvolna. nagyobb anyagi le- >c ek)tt- mert ebből a nehetőségekkel. feltehetően a ''-opontból valóban majdnem moz.i és a tévé szómára is mindegy, ki kapja majd ott jobb színvonalon. a dijakat. A következtetés pedig elég Rcrnálh László A család és az iskola A család, valamint az óvoda és az iskola kapcsolatát vitatják meg áprilisban az, oktatási intézmények hagyományos nevelőtestületi ertekezletein. A témát 15 evvel ezelőtt tárgyalták a testületek. s újbóli felvetését az. indokolja. hogy az utóbbi időben szülők és pedagógusok kapcsolatában új elemek sokasága jelent meg- A Hazafias Népfront Orszago6 Tanácsának pedagógiai munkabizottsága a közelmúltban áttekintette a 15 esztendő tapasztalatát, s megállapította. hogv a család és az óvodák. iskolák együttműködése még mindig nem éri el a kívánt színvonalat. Ez elsősorban azzal magyarázható, hogy a tanáreflr. gondozónők és a szülők nem látják be: a gyermek neveléséért egyaránt feleljek. Az alapvető benyomások természetesen otthon érik a gyerekeket, de a pedagógusokon is múlik, hogy ezeket az élményeket miképpen dolgozzák fel. A nevelőtestületi értekezleteken új módszerek kidolgozására nyílik majd lehetőség — állapította meg a munkabizottság — amelyek hozzájárulhatnak a szülőkés a pedagógusok közötti félreértések megszüntetéséhez. kertbarátoknak Mit kaparnak ki a békák? Kacagó Jancsi és társai Az ausztráliai Perth város állatkertjének ajándékaként értékes állatokkal gyarapodott a Fővárosi Állatkert. A rózsakakaduk, a csupaszemú és a sárgabóbitás kakaduk a távoli földrész legjellegzetesebb papagájfajai. Egy par érkezett a Jioizóto^,,ligetes területek rejtett életű madaraiból. az ausztrál ugartyúkokból. Ugyancsak egv part ajándékoztak a pestieknek Ausztrália híres madarából, az óriás Halcionbói vagy Kacagó Jancsiból. A madár a nevét az emberi .neveteshez megszólalásig hasonlító hahotázó hangjáról kapta. A • | rw * i Hagyományok Az ido a gazda Parasztemberek, vízen járók és halászok mindig különös tiszteletben tartották az időt, népiesebben az iidöt. Tiszteletét a nép leginkább azzal fejezte ki, hogy dolgozott, amikor csak ..mögengedte az üdő(járás)". Ha megkérdezték egymástól, hogy mit csinálsz holnap. azt felelték: Jó gazda az üdő, majd az mögmondja. Az időt sohasem szidták. főként a téli hideget nem, mert ha szidták, netán kergették a fázós kutyát, halál járt a tájon. A hagyományos parasztvilágban a tápal emberek fűtéssel, erdővágással és gyékénymunkával foglalkoztak. .Nagy telek jártak régente errefelé. Nem győztünk annyi sumarat vágni, umit el né fútöjtünk vóna. Ráértünk, kiadta az üdő.'' A legények előszedték a b úzaforgató lapátot, mások u pörnyekiszödöt. s naphosszat hányták a havat. „Műnk. az öcsémmel gurítottuk. összegyúrtunk mongyuk fejem forma nagyságúra a havat, azt gurítottak az udvarba körösztbe-hoszszába. Mire mindönfelé möggurítottuk akkora csumó lött. hogy csak a nagykapun fért ki az utcára. Ott hóembört csináltunk belüle. de akkorát, hogy az utójja -márciusba olvadt el.~" A nagy hónak, a kemény télnek örült a tápai gazda is. hiszen az „mógdogazta a fődet". Legénv'is az üdő! — mondogatták egymásnak. A fázósan öszszehúzódó legenyre rászóltak: nem szégyöllöd magad, verebet fogott az orrod! Nem hát — szólt a válasz —, szégyőjje magát az üdő. Bent a nagyházban meleg volt: szalmával, rőzsével meg ízékszárral fűtöttek, a kemincelágyára rakott tűzhelybe meg kukoricacsumával. Bentről nézve úgy tűnt, hogy kint sincs olyan kutyakergető hideg. Igaz, más szólás éppen azt mondta, hogy nagy hidegben a kutyát is kár kiverni! Nagy hóval borított falu éjjel is másként nézett ki, mint a mai. Apró házainak ablakai gyertyákként világítottak. Kint is világos volt, hiszen nagy hidegben még a féhök is mögálltak, világított a hó, a csillagok, meg a hold. De mos, mintha sokkal fényesebben ragyogtak volna. Régi parasztemberek úgy is mondták: hallod-é sógór, ügöncsak kicsillagosodott! Ha reggelre sem engedett, azt mondták. hogy kint hált az üdő. Ha tartós volt a hideg, akkor: mögfogta az üdő! A házba való ki- és bejáráskor gyorsan becsukták a házajtót, mert „sokan vannak odakint!" (Mármint a hidegek.) A régi parasztemberek tehát hallgattak az időre. Főként tél vége iáján azonban az eget kémlelték, figyelték, merről milyen szél fúj. így tette ezt valamikor Nagy Bence Pál is: — A havat nem löhetött kiszogulni. Gvütt, léesó.t, elhánytuk vagy elolvadt magátúl De. ha nal fordulóra. az én nevem napjára zúzmarát fogott a bajuszom. akkor már közelödött a jó üdő. Az öreg Heckó mindég azt mondta, ha nagyon fogta az üdö, hogy hűl az üdő pajtás, vágunk égy malacot, aztán egere sé vót szögénnek. Apám mög avval kergetött ki bennünket a hóra szaladgálni, hogy január, február, itt a nyár, eriggy szaladgájjá! Az én apámforma idős embörök min dég mögérözték, milyen üdö várható. Pontosabbak vótak. mint máma a meteorológia. Ha a szabadkémény alatt mögparázslott a vaslábos ajja, akkor nagy szél gyűlt. Mög akkor is, ha mögizzadt a pipám kupakja. Algyőrú ót-áthallatszott az esti harang. Erre azt mondta az apám. hogy még né tödd lé fiam a nagyfölötödet (nagykabátot), mert még lösz hideg. Ha pediglen Szögedébűi hallatszott ide Tápéra a vonatfütty, azt, mondta, eső lösz. Esőt jelenlött a kakas is, amelyik röggel hat óra után is kukkuríkúlt, mög a varnyú. amelyik szálltába bakfittyölt. Én arrúl érzőm mög az esőt, ha viszket a fülem, vagy fáj valamim, akkor biztos üdőváltozás lösz. Anyám a szögedi vásárba mindön évbe vött égy szín játszós papirbabát. Fölakasztotta a nagygéréndára. Ha rápillantoU tunk, azt' piros vót, akkor szél. ha mög kék vót, akkor eső gyütt. Márciusba man nyilt az üdő. Akkor mán a kakukkot figyeltük, mert az csak akkor szólalt mög. amikor a füzfalevé! akkora volt, mint az ú nyelve." Ifj. Lcle József A petrezselyem, surgarépa és a mák vetesidejét illetően különböző hagyomanyoK alakuitak ki. A regi öregek azt tartottak, hogy a késői vetésű állományt a békák kikaparják, ritka lesz az állomány, és fejlődésben elmarad a Korai vetésektől. A hagyomanyok nem voltak alaptalanok, bár nem a Dekák rugdosták ki az állományt; a növények éghajlati igényének valóban a kora I tavaszi vetés felel meg. A petrezselyem ugyan nem tartozik kimondottan a hidegtűrő növények közé, azonban jól elviseli a a fagyot. A friss ellátás folyamatos biztosítása érdekében februártól folyamatosan lehet vetni, sőt a kora tavaszi zöldséglevéil őszi vetéssel és lomb- vagy fóliatakarással biztosítható. A középkötött és a laza talajt kedveli. Kötött talajon nem lehet szép, sima gyökeret termelni. Tápanyagigénye közepes, nem igényel frissen trágyázott területet. Káliumigénye viszonylag nagy. Vízigénye nem nagy, mert gyökerei mélyre hatolnak. A keléshez azonban elengedhetetlen a megfelelő talajnedvesség, ami kora tavaszi vetés esetén biztosítva van. A mi . viszonyaink között, ha a talaj állapota megengedi, a vetést február második felében el lehet végezni. Kedvező talajállapot mellett a vetés mélysége egy-két centiméter. A petrezselyem kelése lassú és elhúzódik, ezért célszerű sorjelző növényként salátát vagy retekmágot keverni a petrezselyem magok köze, hogy a kelést megelőzően a kikelt. jelzőnövény alapjan a sorközöket tudják kapálni, a sorokat pedig gyomlálással kell tisztán tartani. A kelést követően gondot kel] fordítani az öntökésre. amíg a gyökérzet nem hatol le az alsóbb talajrétegbe. A további munkálatok közé tartozik a gyomlálás, talajporhanyítás. ritkítás és szükség szerinti öntözés. A sárgarépa talajigénye megegyezik a petrezselyemnél elmondottakkal. A terület kiválasztásánál figyelemmel keli lenni arra, hogy a kelés és a kelést követő kezdeti fejlődés lassú ütemű, tehát erősen gyomos talajba ne vessünk sárgarépát, mert később nem győzzük gyomlálni. Figyelemmel keli lenni arra is, hogy a kijelölt terület ne legyen alacsony fekvésű. belvízveszélyes, mert a nedves talajban a | sárgarépa elrothad, j A vetéshez jól elmunkált | talaj szükséges, mivel a repa | magja apró. lassan csírázik. | a kelés elhúzódik, tehát az I egy-két centi mélyen elvej telt mag rossz talaj-előkészíI lés esetén kiszáradhat, mielőtt kikelne. A vetés ideje a petrezselyemmel megegyezik. tehát február második felében, de legkésőbb március elején el kell végezni. A további munkák a petrezselyemnél elmondottakkal megegj eznek. r, utuii termesztésével a nagyuzeitü gazuusagoii részben üzemszervezeti, reszuen gazuatagoösagi ozok miau nem szívesen íoglaixoznuK. A maK ára évenként jeieiuus ménekben ingadozik, ez o6z.szeluggesoen van a lenneiési votumen alakulusavai es az ipar alapanyag-szuksegietenek aiakulasuval. Éppen ezert indokoltnak tartjuk, hogy a kiskerttel rendelkezők saját maguk termeljék meg a konyhára szükséges mákot. A mák mindenütt megtermelhető, ahol éghajlati igények a kalászos gabona termesztését lehetővé teszik. Alacsony hőmérsékleten csírázik a mag. A termés képzéséhez már több hőre van szükség, de arra az időre már mindenütt felmelegszik a hőmérséklet az optimális mértékig. A középkötött ós a laza talajt kedveli. Kötött talajon kelese egyenetlen és bizonytalan. Célszerű a mákot trágyázott elővetemény után vetm. A mák foszforigénye magas, tehát elsősorban a szupertoszfát és kálisó kijuttatására keLi figyelmet fordítani. Szuperfoszfátból négy dekát, kálisóból másfél-két dekát kell négyzetméterenként kiszórni. Nitrogén műtrágyát közvetlen vetés előtt kell a talajba, négyzetméterenként egy deka mennyiségben, gereblyézni. A vetés időpontjára a mák nem érzékeny, tehát amint pá .tudunk a talajra menni,, de legikésőbb március elejéig el kell vetni. A magot vethetjük kézzéi vagy erre a célra gyártott és az üzletekben kapható kézi vetőgéppel. Sekély, egy centiméter mélységű vetést kell alkalmazni, mert a melyen vetett mag nem kel ki. Régebben szokás volt a mákot hóra vetni, tehát egyáltalán nem takarták, mire a hó elolvadt, a mag csírázni kezdett. és a földbe gyökerezett. A kézi vetést követően elegendő, ha gereblyével takarjuk le a magot; 8—10 nap alatt kicsírázik, amennyiben a kelés ennvi idő alatt nem következik be. készülhetünk, az újravetéshez. de természetesen nem abból a magból, amit korábban vetettünk. A késői vetés legnagyobb veszélye — ez a sárgarépára és a petrezselyemre is vonatkozik —, hogv a tavaszi szél megszaggatja a kikelt kis növénvek gvökerét, a homokos területeken homokverés is károsít, am] itt indokolttá teszi takaró növény alkalmazását: ezért terjed az őszi mák vetése is. A máktermesztés további munkái közé tartozik a taJajmúvelésen túl az egyelés, amikor a már jól megerősödött növényeket 5—10 centire ritkítúik. Ha köztesként sárgarépát vetettünk. az egvelésnél a tntávotságot nagyobbra kell hagyni. Ta vaszi nagytakarítás A tél beállta előtt mindenki igyekezett az elszáradt egynyári és évelő virá-. gok maradványait eltávolítani. a fagyérzékeny növényeket lombbal, egyéb növényi maradvánnyal letakarni. A tél végét jelző és kora tavasszal virágot bontó növények kitakarítását már korábban el kellett végezni, de maradt még későbbre is munka. Ezek közé tartoznak a pétfrányok, tulipánok és sok más évelő virág. A takaróként használt levelet óvatosan, lehetőleg kézzel távolítsuk el. hogv a fejlődésben levő riigyeket meg ne sértsük. A lekerült növényi i-t széket hordjuk a kert meghatározott részére, ahol összerakva megtelelő komposztot készíthetünk belőle. Ebben az időszakban végzik egyes rizómával szaporítható évelő virágok átültetését és szaporítását is, igaz ennek a legkedvezőbb időpontja ősszel van. de aki akkor elmulasztotta. még most megteheti. A szaporításkor a tövet ásóval, körülszúrkáljuk. ma.id az ásót alászúrva kiemeljük. A töosztást ezt követően éles késsel végezzük el. Dr. Tóth Mihály megyei ideértesz *