Délmagyarország, 1982. szeptember (72. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-24 / 224. szám

4 Péntek, 1982. szeptember 17. 4 Negyedszázados az űrkutatás n fényszemű csillagokhoz A Szovjetunióból 1957. ok- kívüli térségben lefolyó je- A mostani negyedszázadra tób 4-én bocsátották fel a lenségek utánzására és az utaló emlékeztető nem le­vüágürbe a Föld első mes- égitestek megközelítésére. hetne teljes, ha nem emlí­terségas holdját. Ez. a nap az Nagy erőpróbát jelentett ten°k fel K. E. Ciolkovszkij eltelt negyedszázad alatt a az első szputnyik fellövése, (1857—1935), az űrhajózás út­világűr meghódításának fon- hiszen a mesterséges égitest lörője, a nagy orosz tudós fos kiindulópontjává vált. A létesítésének az a feltétele, nevét, aki 125 éve szüle­későbbi nagyszerű műszaki- . _,„., fl­tudományos programok ke/,- nogy a töla tel4Zlne dete ez s nap. Később csat­Azt mondja a szippantás. fölött tett" ^ kutatásai eredmé­nyeinek felhasználása nélkül tobb mint 100 km magas-. az űrhajózás nem tarthatna lakozott a programhoz az ságban a földpálya sugarára itt, rakéták nélkül nem je­USA, Franciaország, Kina, merőleges irányban útjára gyezhetnénk ily gazdagnak Japán, India és számos ki- lndított rakétának megadják a negyedszázadot (raké­sebb nemzet, igyekezve részt ,,.,.„„, , tafokozatok!). vállalni a 20 század legha- * minimális 7.9 km/mp se- CMkovszki] nemcsak tu_ talmasabb műszaki-tudomá- besseget. dományosan alapozta meg az nyos vallalkozasaból, a vi- Az űrkutatás eredménye- űrhajózást, hanem kristálv­láaür ember általi meghódl- ként tudtuk meg hogy mi_ keményen hitt is megvalósu­lásából. A kezdettől _ eltelt lyen a Hold másik oldala, lásában. A harmincas évek­idő csupán 25 esztendő nap- ugyani9 forgásának időtarta- ben a körülötte dolgozott jalnkig, amely idő alatt ma azonos a Föld körüll ke_ tudós gárdának Violkovszki) azámtalan eszközt állították rlngés időtartamával, a Hold egyik alkalommal így nyilat­slkerrel pályájukra. mindig ugyanazt az oldalát kozoU; „ Föld az em_ Az űrkutatás első éveiben, mutatja a Föld felé. Ezt a berisé bölcs6je de az em. 7062-ig elsődleges célnak te- megfigyelést végezte el a " _ .„. kintették a megfelelő hordo- l.una—3 mesterséges űrállo- ber nem aKar orokké a boZ" 7.6 rakéták és a világűrben más, pontosan az első csőben élni!" Napjaink nagy­működőképes, onnun épség- Szputnyik felbocsátásának 2. szerű műszaki-tudományos ben visszatérő műholdak ki- évfordulóján. A Luna—3 vívmányai rendre igazolják fejlesztését, s vele egyidő- földtávoli pontja elérte a ^ L ií4. ben a mesterséges holdakról 468 ezer km-t, a földközeli "-miKovszkijt. származott információk fel- a 40 ezer km-t. Bátyai Jenő dolgoz.úsál. A biológiai kísér­leteket állatokkal kezdték, es e korszak végén elindult az első ember, a kedves em­lékű J. Cagarin a világűrbe, A következő években az Űrkutatás és az űrhajózás rohamos fejlődésnek indult. Megoldották a meteorológiai, a híradástechnikai és a na­vigációs műholdak kérdését. Űrrandevúk Jöttek létre, és intenzívvé vált a holdkuta­tás. sót az ember is eljutott a Holdra. A Szaljut-prog­ram 1071-ben vette kezdetét, a Főid körüli térség vizsgá­latának megvalósítására. Kö­vetkező lépésként valósult meg a világűr olyan értelmű hasznosítása, hogy sikerült létrehozni az interkontinen­tális hirtávközlést. Ezt köve­tően fokozódott a mestersé­ges holdak gyakorlati hasz­nosítása. Létrejött a két űr­kutató nagyhatalom közös akciója. Jelentős eredmények születtek a földi erőforrások és nyersanyagok mesterséges holdakltal történő kutatásá­ban, továbbá intenzivebbé vált a távolabbi bolygókra küldött mesterséges holdak, 'árszerkezetek kutató tevé­kenysége. Sikeresen tette meg útját az első magyar űrhajós, Farkas Bertalan, és a másik nem immár 2 fővel képviselteti magát az űrha­jósok listáján. Az emberiség műszaki-tu­dományos fejlődésében kor­szakos határkő: 1957. októ­ber 4., az első Szputnyik fel­bocsátásának napja. Az első mesterséges hold fellövése az egitest mozgásából leszűrt egi mechanikai törvények kísérlett próbáját jelentette, s ezzel megnyitva "z utat a magaslégkörben, a légkörön Mérnök­képzés Hanoiban Vietnam legnagyobb fel­sőoktatási intézménye, a ha­noi Műszaki Egyetem 1956­ban nyitotta meg kapuit. Első évfolyamán 800 hall­gató kezdte meg tanulmá­nyait négy tanszéken, ötven oktató irányításával. Az in­tézmény az egykori Indokí­nai Egyetemi Központ régi épületeiben kezdte meg működését. A most folyó tanévben az egyetem 11 tanszékén már 8000 hallgató tanul. A kép­zést 900 egyetemi oktató, köztük 282 doktori címet vi­selő tudós vezeti. A női ok­tatók száma: 40. Az egye­tem jól felszerelt laborató­riumaiban, oktatótermei­ben 500 mérnök és különle­ges képesítésű szakmunkás segítségével folyik a gyakor­lati oktatás. Az intézmény az alapí­tása óta 20 ezer mérnököt adott a népgazdaságnak. Az egyetemen 1976 óta tovább­képző tanfolyamokat is tar­tanak. , — Én nem bánom, kérdez- mast és nem mennék fel- zelheti, mi lenne, ha azt, zen. Az a dolga, azért kap- szippantani a szippantaniva- amit szívni kéne, elkezde­Ja a fizetését, abból él. Én lót. Mindjárt megállapíta- nénk nyomni! — de ezen viszont ebből, és ne gondol- nák: „hiányosságok vannak kívül nincs igazi hibalehető­Ja, hogy majd kiborítom az környezetvédelmünk egyes ség. Ezeket a „gondokat" 0S6z.es szennyest, hogy maga területein". No, ezt például nem viszi haza, hogy „Jaj, összeírkálhasson mindent, én szó szerint írhatja, olyan fiam, adj egy altatót, öt li­meg másnap ne nézhessek a mintha az újságból vettem tert bennehagytam a Kiss haverok szemébe. volna kölcsön. Mihályékéban, mit szólnak No, hát tessék írni: fontos Fogalma nincs magának majd Odafönt?" Ugyan már! ember vagyok én! Kell ma- róla, hogy mennyire várnak E,lzartam,a, szelepet és azzal gának jelszó? Tessék: engem! Legalább úgy, mint VA" FELAJTVE; Csak a környezetvédelem. Én a nyugdíjfizetéskor a postást. Pénzé™ keil Jelentkezni ti­zenKetteaiKen. ÍN© rsszictcz­környezetvédelmi törvény Pedig én csak viszek. De gyakorlati végrehajtója vg- csak vigyek már! Ráadásul elegedjen meg annyival, gyök (ezt most tessék dőlt nemcsak a nyugdíjig, hanem n'"c/ kedve™ ma0áva} betűvel szedetni!). Én. kéi-em azon is tűi szükség van rám, r/'n(- de ls ertbatl; tisztelettel, elszállítom a te- ugyanis soha nem fogja Akl vállalja, nem élhet lepülésekröl a folyékony hul- utolérni a csatornázás a víz- ugy; akar egy csór? ertelmi­ladékot. Tetszik ezt a szőve- vezetéképítést, így nélkülünk segl- Fizessek me«! get figyelni? Nem akármi elképzelhetetlen a település Egyébként pedig meg is az, ami ott a pöcében bűz- tisztasága. Hiába számolta ki fogják. Most, október 1-étől lik, nem izé, és nem hogy- tegnap az egyik ügyfelem, drágább lesz a szippantás hi­hívják. hanem folyékony hogy a rájuk jutó csatorna- vatalos díja. Kimerült a ke­hulladék. Fogadjunk, nem építési összeg ötvenezer fo- ret, pontosabban az ötéves találta volna ki a büdös rint lenne — s évtizedekre tervben adott 2,1 millió fo­életben! rendbevágná az ügyet — rintos ártámogatás már nem Ami a büdöst illeti nem ehelyett viszont heti ezre" fedezi a rengeteg megrende­lt nom KAbv a sébe kerül az ürítés, ettől lő miatt, a lakosságtól be­pénznek nfnes szaga elvégre még nem le8Z csatorna- betett összeggel együtt sem, pénznek nincs szaga, elvégre Csak én ]eszek akkor ^ qz önküUséget Ez már hiva_ egyszer üsse bele az orrát Varga László és főnököm, talos, a Csongrád megyei Te­ebbe, s ordítva kürtöli szét: Elekes Lajos, aki úgy njeg- lepüléstisztasági Vállalat fő­ezel: sem a virágvasárnapon hajt engem, mint Singer a nökségétől tudom, s a me­születtek, de az sem igaz, varrógépét. Reggelizni csak gyei tanács árhatósági enge­1 akkor értem rá, amikor a délye is rajta van. Csak azt hogy ettől rosszul kell lenni. kocsma udvarára elébünk nem tudom, azzal, hogy drá­Ahogy a cukrásznak nem tolatott a söröskocsi, ebédel- gább lesz, tudunk-e hama­csemege a húsz liter tejszín- ni meg még most se, pedig rabb kimenni a bejelentés­hab, úgy nem istentelen fé­már este van. Ö bizonyisten, re, mint most, amikor há­rom hét is eltelik, míg elő­fordulunk az „ügyfélnél". Ha ennyien leszünk, nem megv jobban, ha megfeszülünk sem. A Lajosnál pedig már így is ott tartok. Hát ezt írja meg. Ez mind igaz, mert ha­Epiteszel-történeti értékek- pompával megépített polgár­rr bukkantak az Országos házat a XV—XVII. század­Műemléki Felügyelőség szak- ban — az írásos dokumen­emberei a soproni Gambri- tumok tanúsága szerint — a nus-ház műemléki feltárása városbírók és a polgármes­során. A műemléki belváros- terek lakták. A későbbiek­ban ievő évszázados énületet ben nemesi családok tulajdo­— amelynek földszintjén a nába került. Ezt igazolja az patinás Gambrinus vendég- épület XVIII. századi belső Jő működött — új köntösbe architektúrája, a korabeli öltöztetik. A felújítást meg- freskói, amelyeket az emeleti előzően a művészettörténé- helyiségekben a festék-, és szek vették birtokba, s hoz- mészréteRek rejtettek el • tak napvtlagra a korábbi mostanáig. A két évszáza­építéet periódusokról tanús- dos falfestmény korabeli kodó részleteket. A homlok- életképet, színes viseletbe ől­zaton a XV. század elejéről tözött figurákat, illetve nö­származó téglából rakott vény- és madármotívumok­esucsívas abtakcsoportra lel- kai díszített kompozíciót áb­tak. Kibontották az udvar jázol. középkori ülőfülkéit es ráta- A műemléki feltárás befe­iáltak a barokk átépítés ma- jezése után a házat helyre­raduanyaira is. A reneszánsz állítják. keteleves a szippantósnak szereti a munkáJát­az, ami csak volt tejszínhab, Ne tessék mosolyogni, mielőtt megették. Csak nemcsak a festőművész sze­anyag. És egyáltalán nem retheti, mert — ezt megint találok szégyellnivalót rajta, dőlt betűvel Írhatja — meg hiszen tessék csak elgondol- tudja valósítani önmagát, ni, mi lenne, ha én egyszer hanem az én főnököm is. 1 csak bemondanám az unal- Mert valamit megold, vala- zudni nem tudok, de ne HMMMMMMMMMW mit rendbe rak — és ezért higgye, hogy maga viszont hálásak is, akiknek megteszi, most már mindent tud! megtesszük és persze azért, Szakmai titok ls van a mert rájöttünk, hogy jól ja- világon, nem? Ha beállna runk vele. És itt nincs nagy közénk, megismerné. Mennyi rizikó. Ha valamit rosszul a ma§a 'fizetése? ... Na lát­csinálsz fizetsz egv üveg jo! Maga U tÖbbre Vinné* ha csinálsz, tizetsz egy üveg eljönne szippantósnak! sört, mint én most Lajosnak, mert elfelejtettem átváltani a nyomást szívásra — kép­kertbarátoknak A must kezelése Kincses Gambrinus-ház Följegyezte: Igriczi Zsigmond Meghalt Dobozy Imre Az MSZMP Központi Bi- vétségé országos bizottságá­zottsága, a Magyar Írók Szö- nak tagja, Kossuth-díjas író, vétségé, a Magyar Ellen- szívroham következtében, állók, Antifasiszták Szövet- szeptember 23-án elhunyt, sége és a Művelődési Mi- Dobozy Imre elvtárs teme­nisztérium mély megrendü- tése szeptember 27-én, hét­léssel és fájdalommal tudat- főn 14 órakor lesz a Mező ja, hogy Dobozy Imre elv- Imre úti temető munkás­társ, a Magyar Szocialista mozgalmi panteonjában. Munkáspárt Központi Bi- Elhunyt elvtársunk bará­zottságának tagja, a Magyar tai, harcostársai, volt mun­Irók Szövetségének nyugal- katársai 13.30 órától róhat­mazott elnöke, a Magyar El- ják le kegyeletüket a rava­lenállók, Antifasiszták S~ö- tálnál. A 6ZŐ1Ő szedésének idő­pontjáról már korábban szól­tunk, emlékeztetőül megem­lítjük, hogy a szüretet akkor kezdjük, amikor a szőlő cu­korfoka a fajtára jellemző szintet eléri, a savtartalom kedvező. Természetes, ha időjárási körülmények a ko­rábbi szüret megkezdésére kényszerítenek — rothad a szőlő, a lomb lefagyott stb. — a szüretet azonnal meg kell kezdeni és minél ha­marabb be kell fejezni. A szüreti munkát követő legfontosabb folyamatkor, a szőlő és must kénezésekor az alábbi szempontokat kell figyelembe venni: a szőlőt és á törkölyös mustot csak any­nyira kénezzük, amennyire a szőlő szállítása és feldol­gozása alatti káros oxidációs hatások kiküszöbölésére szükség van. Általában 50 milligramm kilogrammon­kénti kéndioxid (mázsánként 10—15 gramm borkén) ele­gendő. Rothadt szőlőt se kénezzünk ennél több kénes­savval, mert az roncsolja a növényi szöveteket és a ron­csolt szövetekből sok nem­kívánatos anyag kerül a mustba. Ezért lehetőleg egy­általán ne kénezzük a rot­hadt szőlőt, hanem azonnal dolgozzuk fel, és a must na­gyobb mértékű kénezésével védekezzünk a káros oxidá­ció ellen. Ha lehetőségünk van rá, a feldolgozás után mérjük meg a must kénessav-tartalmát és szükség esetén', egészséges, ép szőlő mustjánál 50—75; kissé rothadt szőlő mustjá­nál 75—100, rothadt, pené­szes szőlő mustjánál 100— 150 milligramm/literre egé­szítsük ki. A must indoko­latlanul nagymértékű kéne­zése megnöveli a bor acetal­dehid tartalmát és a kötött kénessav mennyiségét. A javasolt kénessav-meny­nyiség biztosítja a must 12— 18 órás erjedésmentességét. Ezt követően mér elvégezhe­tő a must nyálkázása, ami­kor az üledékanyagok nagy­részt leülepednek és a szín­must az üledéktől elválaszt­ható. Alacsonyabb (10—15 Celsius fok) hőmérsékleten kevesebb kénessavval is üle­píthetünk. Hosszabb ideig tartó ülepítés után tömörebb az üledék, s a színlevet is könnyebben lefejthetjük. A bor minőségének javítása ér­dekében különösen a rot­hadt, penészes vagy éretlen szőlőből készült must nyál­kázása indokolt. A nyálkázással tisztított mustot célszerű fajélesztővel erjeszteni, ugyanis a must­ban levő élesztősejtek is nagyrészt leülepednek és a színlében maradt élesztő mennyiség nem mindig ele­gendő a zavartalan erjedés­hez Az élesztőtenyészet ké­szítéséhez ismert tulajdon­ságú, színtenyésztett élesztő­törzset, úgynevezett „faj­élesztőt" használjunk fel, melyet a Szőlészeti és Borá­szati Kutató Intézet állít elő és forgalmaz, de beszerez­hető Budapesten, a borászati szaküzletben is. A műanyag tasakban forgalmazott faj­élesztő hűtőszekrényben 4 hétig eltartható. A vattára felitalott faj­élesztő 5 liter must beoltá­sára elegendő, mellyel leg­feljebb 5 hektóliter must biz­tonságos erjesztése valósít­ható meg. Ha több mustot kívánunk fajélesztővel er­jeszteni, az 5 liter erjesztett musttal újabb 100 liter anya­élesztőt készíthetünk, ez már nagy mennyiségű musthoz elegendő. Az anyaélesztő el­készítése során az 5 liter mustmennyiséget felforralva sterilizáljuk, majd 20—22 Celsius fokra lehűtjük és a vattával beitatott élesztőt belehelyezzük. A must 2—4 nap múlva zajos erjedésnek indul; és már alkalmas to­vábbi anyaélesztő-készítésé­hez vagy az erjesztendő musthoz keverve az erjesz­tés megindításához. Az erje­désben megrekedt vagy hi­deg helyen tárolt mustok er­jesztésénél az anyaélesztővel kezelt must aránya maga­sabb, 2—5 százalékos legyen. Az erjedés alkalmával a felszabaduló széndioxid miatt a must erősen habzik, ezért legalább 10—15 százalék er­jedési űrt kell a tároló edényben biztosítani. Az er­jedés „hőemelkedéssel" jár, ezért rendszeresen figyelem­mel kell kísérni az erjedési hőmérsékletet is. Ha a hő­mérséklet a 22—20 fokot meghaladja, hűteni kell a helyiséget, ha ez 6em hoz eredményt, hideg vízzel kell az erjesztő edény külső fe­lületét locsolni. Gondot kell fordítani a széndioxid elvezetésére is, mivel 100 liter erjedő must­ból 9 kiló szénsav — térfo­gata 4,5 köbméter — szaba­dul tel. Az emberi szervezet 2—5 százalékos széndioxid­koncentrációt képes károso­dás nélkül elviselni, ezért nagy figyelmet kell fordítani arra. hogy az erjesztő helyi­ségbe rövid ideig tartózkod­junk, és ha bemegyünk, égő gyertyát vigyünk magunkkal, amit mellmagasságban vagy leijebb kell tartani és a pin­cében elhelyezni. Ha a gyer­tya elaludt, azonnal el kell a helyiséget hagyni, az ajtót nyitva kell hagyni, hogv a felhalmozódott széndioxid el­távozhasson. öszi szőlő- és gyümölcsfelepítés A szőlő-gyümölcs kultúra a zöldségtől eltérően hosszú időn keresztül azonos helyen marad, újratelepítése, fajta­váltása hosszú időt és főleg sok költséget igényel, ezért előkészítését körültekintően és pontosan kell elvégezni. Elsődleges feladat a terület kijelölése, a rajtalevő kultú­ra mielőbbi betakarítása. Ha a terület gyomos — főleg az évelő gyomok, tarackfélék, perjék veszélyesek — Glial­kával történő gyomirtást kell végezni. A Gllalkával történő gyomirtás után még az ősz folyamán elvégezhe­tő a telepítés. Ha alacsony a területünk és a belvízkár veszélye fenn­áll, célszerű feltöltést végez­ni melyhez legalkalmasabb a káros sókat nem tartalma­zó apró szemszerkezetű ho­mok, ha a területen egyenet­len. egyengetést kell végezni, mely végezhető géppel, de ha nem nagy a terület, kéz­zel is végrehajtható. A talaj­feltöltésnél nem szabad fi­gyelmen kívül hagyni, hogy a ráhordott föld laza szer­kezetű, a feltöltés vastagsá­gától függően ülepedni fog, ezért a feltöltést követően ennek a területnek maga­sabbnak kelt lenni, amely a művelést követően egy éven belül kiegyenlítődik. A kö­töttebb talajokon a terep­rendezési munkálatokat szá­raz időben keli elvégezni, mert Ilyenkor a talajszerke­zetet nem rongáljuk. A tereprendezést a gyom­talanítást követően kell el­végezni. A tápanyag-feltöl­tésre és telepítésre visszaté­rünk. Dr. Tóth Károly megyei főkertész

Next

/
Oldalképek
Tartalom