Délmagyarország, 1982. augusztus (72. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-10 / 186. szám

I Kedd, 1982. amgusrfas 10. Unispace '82 A világűr kutatásáról és békés célú felhasználásáról ENSZ-tanácskozás Bécsben — L. Brezsnyev üdvözlete # Bécs (MTI) A bécsi Hofburgban hétfőn délelőtt Javier Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár és Rudolf Kirchschlager osztrák köztársasági elnök megnyitotta 'az ENSZ második nemzetközi értekezletét a világűr kutatásáról és békés célú felhasználásáról. A konferencián (Unispace '82) a világszervezet több mint száz tagállamának, valamint az ENSZ szakosított szervezeteinek, kormányközi és nem kormányszintű szervezeteknek a képviseletében több mint ezer küldött vesz részt. A konferencián Magyarországot Pál Lénárd, az MTA főtitkára, az Interkozmosz tanács elnöke képviseli. A magyar delegáció taglaként részt vesz Farkas Bertalan űrhajós alezredes is. javier Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár megnyitójában rámutatott, hogy az űrkutatás technikai vívmányai fe1 használhatók a tudás és műveltség terjesztésére, de a kultúrák és értékek leromlásának is eszközei lehetnek. Az űr ideális és szükségszerű színtere az emberiség javát szolgáló nemzetközi együttműködésnek, amely egyben tovább csökkentheti a nemzetközi konfrontáció lehetséges területeit. Rudolf Kirchschlager osztrák köztársasági elnök megnyitó beszédében annak az általános kívánságnak adott hangot, hogy az önálló űrkutatási tevékenységre képes vagy képessé váló államok a világűrt a már megkötött vagy még megkötendő nemzetközi egyezmények alapján kizárólag békés céRÉSZVÉTTAVIRAT Lázár György, a Minisztertanács elnöke táviratban fejezte ki részvétét Zsambin Batmönhnek, a Mongol Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének, az Ulánbátort augusztus 3-án ért természeti csapás miatt. GYÁSZSZERTARTÁS NAGASZAKIBAN A Kjusu-szigeti Nagaszaki népe hétfőn délelőtt gyászszertartáson és tömeggyűlésen emlékezett meg a várost sújtó atomkatasztrófa 37. évfordulójáról. Tíz óra negyvenöt perckor, az amerikai bombázógép által ledobott nukleáris szerkezet egykori robbantásának időpontjában a világhírű békeszobor előtt sok tízezren rótták le kegyeletüket a hetvenezer áldozat emlékének. A FELKELŐK KATONAI SIKEREI A Mohammed Sziad Barre rendszere ellen küzdő Szomáliai Ellenállási Mozgalom rádiója bejelentette: g mozgalom harcosai a hét végén ellenőrzésük alá vonták az országot északról délre átszelő, mintegy ezer kilométer hosszúságú — kínaiak által épített — autóutat. A felkelők elfoglaltak több, az autóút mentén levő települést az ország középső részén, a fővárostól, Mogadishutól mindössze 60 kilométerre. BTJJKALÖ LAZADÓK Az egy héttel ezelőtt megkísérelt kenyai államcsíny nyomán a 2100 főt számláló légierőnek több mint a felét vették őrizetbe. A kormányzat, amelynek hívei hétfőn országszerte szimpátiatüntetést rendeztek, helyi idő szerint délután hat órában szabta meg az újabb határidőt arra, hogy a még bujkáló felkelők megadhassák magukat. A kormány ígéretet tett mindazoknak, akik megadják magukat, hogy kíméletes bánásmódban lesz részük, és az ellenük hozott ítélet arányos lesz elkövetett bőneikkel. Nem hivatalos becslések szerint még mintegy 100 puccsista lehet szökésben. Arról is beszámolnak a jelentések, hogy Nairobi külvárosában a hadsereg vasárnap éjjel rövid tűzpárbajt vívott három lázadó egységgel. BŰCSÜÜLÉS Hétfőn Tripoliban a békülékenység jegyében búcsúülést tartott az a 32 afrikai állam- és kormányfő, aki idejében megérkezett az Afrikai Egységszervezet 19. évi rendes csúcsértekezletére a líbiai fővárosba. Vasárnapi értekezletükön a résztvevők végül is nem nyilvánították csúcsértekezletté összejövetelüket lókra használják fel. „Az • emberiség borzasztó átka lenne, ha az ember, ahová csak eljut, magával vinné a háborút és a pusztítást is." — mondotta az osztrák államfő. 0 Moszkva (MTI) A konferencia résztvevőihez üzenetet intézett Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke. Üzenetében leszögezi: a Szovjetunió következetesen arra törekszik, hogy a világűr a békés együttműködés színhelye legyen, mentes maradjon mindenféle fegyvertől. Az üdvözlet hangsúlyozza, hogy az első szovjet mesterséges hold indítása óta eltelt csaknem huszonöt év alatt az emberiség hatalmas eredményeket ért el a világűr feltárásában. Az űrkutatás ma már a legközvetlenebbül szolgálja nagyszámú gazdasági és tudományos feladat végrehajtását A közeljövő céljai közé tartozik az egyre nagyobb orbitális létesítményekből kifejlesztett, változó személyzettel állandóan működő laboratóriumok létrehozása a világűrben. Sikeresen fejlődik a világűr kutatása és felhasználása érdekében végzett nemzetközi együttműködés is, amelyből a Szovjetunió jelentősen kiveszi részét. Űrhajóin és űrállomásain már tíz ország kozmonautái jártak a világűrben. A Szovjetunió továbbra is kész a nemzetközi űrrepülésekre — mutat rá Brezsnyev üdvözlete. Hegúiulós és innováció III. Távol a piactól Térjünk vissza ahhoz a megállapításhoz, hogy a K+F kapacitásunk megfelel a fejlett ipari országok átlagának, az innováció intenzitása azonban — a kutatási eredmények hasznosítása a tömeggyártásban és a piacon — elmarad ' azokétól. Ennek egyik oka azonnal kiderül, ha megvizsgáljuk, hogy e kapacitás legértékesebb része, a kiművelt kutatók gárdája hol, a termeléstől (és a piactól) milyen távol dolgozik. Svédországban a teljes kutatói létszám 66 százaléka, az NSZK-ban a 77, Hollandiában; Belgiumban az 57, illetve 59 százaléka, Jugoszláviában a 25, Lengyelországban a 30, Csehszlovákiában a 45 százaléka vállalati kutatóhelyen alkot. Magyarországon a 70-es években a kutatói létszámnak csupán 12 (!) százaléka dolgozott vállalatnál, 49 százaléka az ágazati és egyéb, 28 százaléka akadémiai, 11 százaléka pedig felsőoktatási kutatóhely alkalmazottja volt. Ez azt jelenti, hogy a kutatói létszám 88 százaléka (!) — nagyjából napjainkig —közvetlenül csupán a kutatási eredmény létrehozásában volt érdekelt, s legfeljebb csak közvetve érintette a kutatási eredmény nagyipari alkalmazása, piaci sikere. Az utóbbi évek egyik sajnálatos példája jól szemlélteti, hogy milyen fennakadások származnak abból, ha a kutatás (persze alkalmazott kutatás) túlságosan messzire kerül a termelés reálitásaitól. A SZTAKI, a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet 1976-bari hozzáfogott a Dialóg—CNC számítógépvezérlés kidolgozásához — egyidejűleg egy amerikai és egy Erőfeszítések a kulturális kapcsolatuk fejlesztéséért Rátkai Ferenc a kultúrpolitikai világkonferenciáról • Budapest (MTI) Az Unesco II. kultúrpolitikai világkonferenciáját július 26. és augusztus 6. között rendezték meg Mexikóvárosban. A magyar delegációt Rátkai Ferenc művelődési miniszterhelyettes vezette, aki hazaérkezését követően nyilatkozott a tanácskozás munkájáról, eredményeiről. — A konferencia napirendjén szerepelt egyebek közt az 1970-es velencei kultúrpolitikai világkonfeiencia óta szerzett tapasztalatok megbeszélése. annak megvitatása, hogy milyen fontosabb irányzatok bontakoztak ki az utóbbi 12 évben a világ kulturális fejlődésében. A programban nelvet. kaptak a kulturális identitás, a kulturális örökséo kérdései. és a nemzetközi kulturális együttműködés problémái is. A konferencián 129 ország, az ENSZ 5 szakosított szervezete valamint 16 kormányközi és 60 nem kormányközi szervezet vezető képviselői — általában a kormányok illetékes szakminiszterei — vettek részt. A konferenciát a küldöttségek alapjaiban konstruktív szellemű eszmecseréie iellemezte; olyan légkör, amelyben ugyanakkor éreznető volt a jelenlegi nemzetközi helyzet okozta feszültség is. Bár nagvon sokféle kulturális politikát képviseltek a különböző társadalmi rendszerű országokból é-kezett delegátusok. de szándékuk közös volt abban, hogv mindannyian a kulturális együttműködés elmélyítésének lehetőségeit keresték. Megmutatkozott ez a készség abban is. hogy több mint 200 együttműködési javaslatot terjesztettek elő. Nagy érdeklődést keltett a francia kulturális miniszter beszéde. Jack Láng elítélően szóit a multinacionális vállalatok uralkodó szerepéről nemcsak a tájékoztatásban, hanem abban a tekintetben is. hogy egyfajta kulturális modellt kényszerítenek rá a világ nagyon sok országára. Melina Mercouri görög miniszter felvetette, hogy hazája kulturális örökségének jogtalanul elhurcolt klasszikus értékeit. köztük a Pantheon kincseit adják vissza Görögországnak. — A Szovjetunió és a többi szocialista ország képvise'ői tájékoztatást adtak a kultúrának a szocialista társadalomban betöltött szerepéről; arról, hogy országaik milyen eredményeket értek el a kultúra demokratizálásában. Szorgalmazták a nemzetközi kulturális együttműködés fejlesztését. mmj olyan feladatot, amelynek eredményes megvalósílása szorosan összefügg a béke védelmével, a leszerelés és a nemzetközi enyhütés ügvének előmozdításával Ezt hangsúlvozta Leonyid Brezsnyevnek a konferenciához intézett üzenete is. A feilett tőkés országok képviselőinek többsége mondanivalójának közénnontiába a kultúra szabadságának votgári értelmezését állította. A feilődő országok kénviselőinek többsége saiát kulturális identitásuk problémáival foglalkozott nagy nyomatékkal, élesen szembehelyezkedve a kultúra mezében jelentkező kolonializmussal és neokolonializmussal. — Am; hazánk küldöttségének tevékenységét illeti: delegációnk tájékoztatást adott arról, hogy Magyarországon milyen eredmények születtek a műveltség széles körű elterjesztésében, a kulturális demokrácia fejlesztésében. kulturális örökségünk megőrzésében és védelmében. Elhangzott magyar felszólalás a nemzetközi együttműködés időszerű problémáival foglalkozó szekcióban is. — A tanácskozáson elfogadott nyilatkozatban a résztvevők állást foglaltak: a mai. bonyolult nemzetközi helvzetben különösen sürgető a kulturális együttműködés fejlesztése. Ezáltal ugyanis mind az egyénekben mind a közösségek tudatában erősödik a béke védelmének a gondolata. A dokumentum hangsúlyozza. hogv a kultúra a népek közötti párbeszéd nagyon fontos területe. A különböző nemzeti kultúrák sajátosságai nem csökkentik. hanem gazdagítják a rtépeket összetartó egyetemes értékek összességét. A tanácskozás leszögezte, hogy el kell ismerni valamennyi kultúra egyenlő méltóságát, valamennyi nép és kulturális közösség jogát ahhoz, hogv saját kulturális identitását más népek tiszteletben tartsák. A konferencia felhívta az Unescó-t. hogv folytassa erőfeszítéseit a népek. nemzetek kulturális érintkezésének további kiterjesztésére. japán céggel. A következő évben a magyar kutatóintézet a fejlesztést sikeresen befejezte — megelőzve a két külföldi céget. A Dialóg— CNC vezérléssel felszerelt első magyar szerszámgép (mintapéldánya) 1978-ban a hannoveri szerszámgép-világkiállításon nagydíjat nyert. Számos megrendelést kapott volna a magyar ipar, sőt, az árakat is diktálhatta volna, ha akkor megkezdődik a sorozatgyártás. De nem kezdődhetett el. Tudniillik 1979 végéig nem akadt magyar gyár, amelyik vállalta volna a gyártást. S ennek egyszerűen objektív akadályai voltak. Mert a szerszámgépgyárak — nagyon helyesen — elsősorban szerszámgépeket akartak gyártani, ahhoz értenek. A gépek CNC-vezérlését mástól akarták — specialistától — beszerezni. Computeres gépvezérlést azonban sorozatban, 78—7D-ben még egyetlen hazai gyár sem állított elő: erre akkor kezdtek felkészülni. E felkészülés keretében az Elektronikus Mérőműszerek Gyára (EMG) — termékszerkezete \megújítását szorgalmazva — 1979 második felében vállalta végül a SZTAKI modelljének a gyártását. A termelés nagyipari technológiájának kifejlesztéséhez azonban k^t év kellett. S ehhez mindenütt a világon kell is ennyi idő. különösen, ha új termelési kultúra meghonosításáról van szó. Persze az is igaz, hogy ez így most már 5 évet vett igénybe az ötlet megfogalmazásától a megfelelő ipari termelés elindulásáig: 1976tól 1980-ig. Az amerikai és a japán cég végül 2 és fél évvel megelőzött bennünket. Főleg azért — és ez a döntő —, mert a konstrukciós kutatás és a technológiai kutatásfejlesztés egy része párhuzamosan folyt: a kutatás a termelő vállalat koordinálta saját laboratóriuma és gyártó üzemei között. A kutatómérnökök és az üzemmérnökök egyetlen vállalat falai között dolgoztak. Ugyanazokat a helyi körülményeket és lehetőségeket ismerték, ugyanazon szervezet fegyelme, rendje és érdekeltsége fogta össze munkájukat Mindenki érdekelt volt abban, hogy komolyan vegye az idő múlását. Az EMG például az átvett dokumentáció „honosításával" egy évig birkózott: anynyira különböztek a nagyüzemi technika nyújtotta lehetőségektől a kutatóintézeti megoldások. A mintadarab kezelőpultja például Bécsből származott, egy-két példánynál az import megengedhető — sorozatgyártásnál azonbqp természetes, hogy a „dobozt" itthon kell gyártani, ezt azonban ki kellett fejleszteni. Más: a berendezés részegységeinek, elemeinek méretei nem egyeztek a gyári szabványokkal: nem illeszkedtek a gyártósorokra, nem fértek a szerszámok alá. Következésképp az egészet át kellett szerkeszteni és kidolgozni a Jó, nóvumnak számító működési elvhez (a kevesebb novumot tartalmazó, de olcsóbb) nagyüzemi technológiát. Ennek során például a SZTAKI-nak a berendezésben megtestjs'Uő találmányaihoz a gyárban újabb technológiai találmányok születtek, s vagy két tucat újítás is. Az eredeti dokumentáció gyártási költsége — honosítás után — a megközelítően egymillió forintról félmillióra csökkent. E fejlesztés átfutási ideje a nemzetközi átlagnak megközelítően a duplája, mert a kutatási programot nem a termelő vállalat koordinálta! A kutatóintézeti „végeredményből" hiányzott a hazai ipar képességének, lehetőségeinek számbavétele: zseniális konstrukció született, de nem egy olcsón, nagysorozatban gyártható és exportálható termék. Ez az eset is arra figyelmeztet, hogy a technológiai kutatások egyre fontosabbak. A világ műszaki élvonalában az innováció fő vonala egyre inkább a gyártási megoldások területére húzódik. Ez így természetes, hiszen ma már fizikusok, biológusok, kémikusok számára aligha képzelhető el megoldhatatlan probléma. Vegyük a világ 3 nagy globális gondját: a környezetszennyezést, az anyag- és energiatakarékosságot, az élelmiszer-termelést — valamennyi megoldásában (legalább 80 százalékban) e techhológiai tatások tót, az ipari és mezőgazdasági műszaki színvonal ""f^Tődésétől várható az előbbre jutás: vizet, levegőt kevésbé szenynyező anyagot, energiát kevésbé emésztő, rossz földeket termékennyé tevő technológiák (és elsősorban nem konstrukciók) kidolgozása a feladat. A magyar gazdaságban a technológiakutatásoknak eddig kisebb figyelmet szenteltek. Ez következett abból is, hogy nem a termelővállalati K+F volt az innováció előterében. A korszerű technológiák többsége az iparfejlesztés korábbi, főleg extenzív jellegű szakaszában a termelési szerkezet változásával került a gazdaságba: új gyár — új technológia — új termék. A 70-es évek második felétől azonban — amikor a fejlesztés fő útja már nem az új kapacitások létrehozása, hanem a kiépült ipar, vállalatonkéntl, belső, minőségi átalakítása — a gazdaság számára szükséges új technológiák és termékek túlnyomó többsége a vállalati K+F keretében kell, hogy megszülessen. Gerencsér Ferenc (Következik: Az alkotók összefogása.) Tíz hete tart Lihaieabasi az izraeli invázió • Bejrút (MTI) Az izraeli invázió tizedik hetében még mindig nincs egyértelmű, megnyugtató válasz arra a kérdésre, hogv politikai vagv katonai megoldással zárul-e az 57 napja bekerített Nyugat-Beirút ostroma. Menahem Begin miniszterelnök vasárnap első ízben jelentette ki. hogv az izraeli hadseregnek nem kell behatolnia a libanoni fővárosba, mert a körülzárt nalesztinai harcosok hajlandók békés úton eltávozni onnan. Hozzátette: az eredeti Habib-tervet elfogadva, kormánya hozzáiárult ahhoz, hogv a több nemzetiségű haderő ne az utolsó gerilla eltávozását követően. hanem a palesztin fegyveres erők zömének kivonása után kezdje meg libanoni missziói át. Hétfőn folytatódtak a kiürítés gyakorlati előkészületei. Libanon rövidesen felkéri az amerikai, a francia és az olasz kormánvt. hogv a több nemzetiségű haderő keretében küldienek csanatokat Bejrútba Tájékozott forrás.\k szerint leghamarabb csütörtökön kezdődhet meg a három szakaszban végrehaitandó kéthetes időtartamra tervezett kiürítés. 4 i