Délmagyarország, 1982. július (72. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-15 / 164. szám

CMförtöV, 1982. jálios 15: 5 Elhunyt dr. Vincze Zoltán A BM Csongrád megyei Rendőr-főkapitányság mély megrendüléssel tudatja, hogy dr. Vincze Zoltán rendőr ezredes, főkapitány-helyettes, 1982. július 14-én, életének 57. évében — szívinfarktus következtében — váratlanul elhunyt. Munkáscsaládból szárma­zott. Fiatalon, 20 éves ko­rában kötelezte el magát a belügyi szolgálattal, s három évtizeden át fontos, vezetői beosztásokat töltött be. Ki­emelkedő érdemeket szer­zett a szocialista társadalmi rend kialakításában, meg­szilárdításában, tevőlegesen vett részt az ellenforrada­lom elleni harcban, a kon­szolidációért folytatott küz­delemben. A Csongrád' megyei Rend­őr-főkapitányságnak 1962. óta volt vezetőhelyettese. Kimagasló szakmai tudása példamutató szerénységgel, nagy felelősségérzettel és szorgalommal párosult mun­kájában. A megye közbiz­tonsági, bűnügyi helyzetének állandó javítására törekvés jellemezte tevékenységét, s ugyanakkor eredményesen kapcsolódott be a Belügy­minisztérium egészére vo­natkozó feladatok megoldá­sába is. Tagja volt a Rendőrtiszti Főiskola Tanácsának, vala­mint a József Attila Tudo­mányegyetem Állami- és Jogtudományi Kara Taná­csának, rendszeresen közre­működött a Büntetőjogi Ál­lamvizsga Bizottság munká­jában. A pártnak 1946-tól volt tagja, a munkásmozgalom­ban 1945-től vett részt. Sok­irányú szakmai elfoglaltsága mellett pártmegbízatásait is mindig maradéktalanul tel­jesítette. A főkapitányság pártbizottságának tagjaként tevékenyen segítette a párt­határozatok helyi végrehaj­tását, a feladatok megvaló­sítását. Közéleti tevékenysé­get a Csongrád megyei ta­nács tagjaként végzett. Munkássága elismerése­ként számos kitüntetésben részesült. Többek között tu­lajdonosa a Felszabadulási Jubileumi Emlékéremnek, kétszer kapta meg a Vörös Csillag Érdemrendet, és a Kiváló Szolgálatért Érdem­rendet. Dr. Vincze Zoltán elvtár­sat a 'Belügyminisztérium saját halottjának tekinti. Temetéséről, amelyre kato­nai tiszteletadással kerül sor. később történik intézkedés. Emlékét kegyelettel meg­őrizzük ! Csongrád megyei Rendőr-főkapitányság Pesti kenyér Az új kenyér ünnepére várhatóan a szó szoros él­telmében is új kenyeret kapnak a pestiek: a jövő hónap folyamán ugyanis teljes kapacitásával működ­ni kezd az angyalföldi, hi­vatalosan észak-pestinek ne­vezett kenyérgyár. Az el­múlt napokban befejeződött a fővárosiak kenyérellátását jelentősen javító beruházás műszaki átadása, megkezd­ték a próbaüzemelést. A majdan két műszakban 80 tonna kenyeret gyártó üzem öt termelősora közül négyet működtetnek mostanában, azzal a céllal, hogy a kor­szerű, modern berendezések „összehangolódjanak", za­vartalanul működjenek. A gyártósorok termékei — egykilós fehér, burgo­nyás, alföldi kenyér — már most eljutnak a fogyasz­tókhoz. Természetesen egy­előre csak a teljes kapaci­tás töredékét, naponta mint­egy 350 mázsa kenyeret kapnak a IV.. a VI., a VII. és főleg a XIV. és a XV. ke­rület boltjai. A rövidesen ugyancsak próbaüzembe ál­ló ötödik gyártósoron új­donság készül majd: az úgynevezett pesti kenyér. Ez a tartósított, szeletelt, előre csomagolt áru három vál­tozatban bővíti a kínálatot: lesz belőle barna, fehér és úgynevezett angol toast­kenyér. (MTI) Úttörők szolidaritási felhívása Palesztin gyerekeket, diá­kokat láttak vendégül az el­múlt napokban Zala megyei úttörők, a balatongyöröki őrsvezetőképző tábor lakói. A közös program során nem­csak egymással ismerkedtek a fiatalok, hanem közvetlen, élményszerű képet kaphattak a magyar pajtások arról is, hogy milyen megpróbáltatá­sok közepette élnek a palesz­tinok. a hazájukból elűzött családok, gyermekek. A tá­borban tartott szolidaritási est résztvevői felhívást in­téztek hazánk valamennyi tá­borozó úttörőjéhez, az ezek­ben a hetekben pihenő, va­kációzó sok tízezer társuk­hoz. Felhívásuk hangoztatja: Meghallgatva a táborunkat meglátogató palesztin gyer­mekek és diákok beszámo­lóit, úgy döntöttünk, hogy szolidaritást vállalunk az ár­tatlanul szenvedő palesztin és libanoni gyermekekkel. Til­takozunk a Libanont ért iz­raeli fegyveres agresszió el­len, azért is. mert ott gyer­mekek és szüleik is áldoza­tul esnek. Mi. akik békésen élünk és örömmel, gondtalanul tábo­rozunk túrázunk és fürdünk, mélységesen megvetjük és elítéljük azokat a7 embere­ket, akik ezt a világ más tá­ján megakadályozzák. Ezért is érezzük át a kegyetlen há­borút átélő palesztin és liba­noni gyermekek nélkülözé­sét. mi. akik még nem hal­lottunk ágyúdörgést, és nem is akarunk hallani soha! Táborozó pajtások! Ti is tiltakozzatok a palesztin és a libanoni népet ért igazság­talan háború ellen! Járulja­tok hozzá a háború áldoza­tai szenvedéseinek enyhítésé­hez! Az úttörőtáborokban vásároljatok szolidaritási ké­peslapot. Az így összegyűj­tött összegből gyógyszert, élelmet, ruhát, takarót, sát­rat küldünk a libanoni nép­nek — hangzik a felhívás, amellyel a Zala megyei úttö­rők arra szólítják társaikat, hogy országszerte csatlakoz­zanak a Budapesti Műszaki Egyetemen nemrégiben tar­tott ifjúsági szolidaritási nagygyűlés kezdeményezésé­hez. (MTI) Kegyeletadás A közeljövőben lesz az 1959-ben elhunyt Bölöni György Kossuth-díjas író születésének 100. évforduló­ja, amelyhez méltó meg­emlékezés kapcsolódik majd. A progresszív magyar iro­dalomszemlélet egyik legje­lentősebb személyisége, Ady Endre barátja és egyik leg­kitűnőbb méltatója volt Bö­löni, s kiemelkedő szerepet játszott az 1956 utáni szo­cialista irodalmi konszoli­dációban. Feleségével, Bö­löni Györgynével együtt ed­dig a Kerepesi temető egyik kolumbáriumában volt a nyughelyük. Hamvaikat most közös sírban helyezték el a Mező Imre úti temető tudós-művész parcellájában. A kegyeletes eseményen — amelyre szerdán került sor — jelen voltak a Művelő­dési Minisztérium, a Ma­gyar lrl>k Szövetsége, a Ma­gyar Népköztársaság Művé­szeti Alaoja és az írók pártszervezete képviselői. Lakástextil-kiállítás Szerdán az Országos Piac­kutató Intézet bemutató ter­mében kiállítás nyílt a La­kástextil Vállalatnak azok­ból a termékeiből, amelyek elnyerték a Kiváló áruk fó­ruma megkülönböztető mi­nősítő emblémáját. A kiál­lításon látható 20 termék­csoport többszázféle bútor­szövetet, függönyt, takarót és szőnyeget jelent, hiszen egy-egy tennék számtalan minta és színvariációban ké­szül. Bemutatják például a többféle színben és mintá­val a bútorszövet újdonsá­gokat, köztük az utóbbi idő­ben egyre népszerűbb plüss bútorszöveteket is. A sző­nyegek közül hét nyerte el a Kiváló áruk fóruma meg­különböztető jelzést, s a vál­lalat legújabban gyártott termékei, a sötétítő másod­függönyök és takarók közül is kettő-kettő lett kiváló áru. A most kiállított terméke­ket nem a vállalat nevezte be. hanem az új kísérleti módszernek megfelelően az Országos Piackutató Intézet szakmai zsűrije a helyszí­nen válogatta ki. A hagyo­mányos módszerrel beneve­zett termékek ugyanis nem mindig nyerték el a szak­emberek tetszését. A jövő­ben az intézet kiterjeszti az új módszert: ha a vállalat igényli, a szakmai zsűri a helyszínen bírálja és minő­síti termékeit, de továbbra is lehet pályázni a kiváló­nak ítélt termékekkel. A ki­állítás megnyitásakor Lau­thán Ferenc belkereskedelmi miniszterhelyettes átadta a Kiváló áruk fóruma jelzést nyert termékek oklevelét Kovács Lászlónak, a Lakás­textil Vállalat vezérigazgató­jának. (MTI) A Kodály-év alkalmából Világkoncert Pécsett A Kodály-év alkalmából hazánkban vendégszerepel az ügynevezett világzenekar: a Jeunesses Musicales (Ifjú Zenebarátok) Nemzetközi Szövetségének együttese. A „világkoncertet" július 20-án tartják a pécsi székesegy­házban. A zenekar tagjai — huszonkét európai és tenge­rentúli ország több mint száz fiatal muzsikusa — már a mecsekaljai városban tartózkodnak. a Jeunes6es Musicales nyári táborában készülnek a hangversenyre. Az ifjú zenebarátok nem­zetközi mozgalma a második világháború idején született meg azzal a céllal, hogy a muzsika nyelvén szolgálja a különböző anyanyelvű, de a zene közös nyelvét is értő, művelő fiatalok barátságát. A hetvenes évek elején — kanadai kezdeményezésre — jött létre a világzenekar, s azóta minden évben más országban ad hangversenyt egy-egy világhírű karmester vezetésével. Az együttes tag­jait nemzeti zenei verse­nyeken válogatják ki, vagy­is hazájuk legtehetségesebb fiatal muzsikusai közé tar­toznak. A világzenekar most elő­ször mutatkozik be szocialis­ta országban. A választás azért esett hazánkra, mert a Jeunesses Musicales a „vi­lágkoncert" megrendezésé­sével kíván hozzájárulni a Kodály-centenárium zenei ünnepségeihez. Pécs a hat­vanas évek közepe óta ad otthont a nemzetközi ifjúsá­gi zenei táboroknak. Ezért tartják itt a hangversenyt. A négytornyú székesegyház kitűnő akusztikájánál és nagy méreteinél fogva igen alkalmas erre az egyedülálló zenei eseményre. A Jeunesses Musicales történetében először lép fel együtt a világzenekar és a világkórus. A kecskeméti nemzetközi ifjúsági énektá­borban tizenöt ország fiatal pedagógusai és pedagógus­jelöltjei készülnek a kon­certre. Közreműködésükre a Kodály-mű bemutatása mi­att van szükség. Három nagy mester emlékének adóznak a pécsi hangverse­nyen. A 250 éve született Haydn Medve-szimfóniáját, a 100 éve született Kodály Budavári te deumát és ugyancsak 100 éve született Sztravinszkij Tavaszi áldo­zását adják elő a neves ja­pán karmester. Hirojuki Ivaki vezetésével. Honismeret, helyismeret Szakmunkástanulók V. or­szágos honismereti tábora nyitotta meg kapuit Szege­den, a 600-as Ipari Szak­munkásképző Intézet Repü­lő-téri kollégiumában. Ajka, Szombathely, Győr, Salgó­tarján után Szeged adott otthont a 90 táborozónak, akik az ország valamennyi megyéjéből látogattak el Szegedre, hogy megismer­kedjenek a honismereti ku­tató és feldolgozó munka legfontosabb kérdéseivel. A táborvezető Simon Károly, a dombovári szakmunkás­képző intézet tanára, a 12 napos táborozás gyakorlati és elméleti foglalkozásairól a következőket mondja: — A Szakszervezetek Or­szágos Tanácsa és az Or­szágos Pedagógiai Intézet szervezésében létrehozott tá­bor a honismeret és a hely­ismeret alapvető kutatási témáival foglalkozik. Az elő­adások Szeged és Csongrád gazdag hagyományőrző múlt­jához és jelenéhez kapcso­lódnak, amelyet kiegészíte­nek a városnéző körutak. öt szakmai csoportban kezdődött el tegnap a mun­ka; két csoport néprajzzal, egy-egy csoport ipartörté­nettel, munkásmozgalommal és helytörténettel foglalko­zik. Az előadásokat helyi kutatók tartják, többek kö­zött dr. Juhász Antal, a Móra Ferenc Múzeum igaz­gató-helyettese, Tóth Béla író, dr. Hegyi András, a Jó­zsef Attila Tudományegye­tem adjunktusa és ifj. Lele József néprajzgyűjtő. A tá­borlakók ellátogatnak Ópusz­taszerre, megismerkednek Makó, Vásárhely és Már­tély nevezetességeivel, és felkeresik a Fehér-tó táj­védelmi körzetét is. Jövőre előreláthatóan Baranya me­gye székhelye, Pécs ad ott­hont a szakmunkástanulók honismereti táborának. P. Z. Színes magyar füm. Szép Ernő komédiáját filmre ír­ta Müller Péter. Opera­tör: Szabó Gábor. Zene­szerző : Aldoboy Nagy György. Rendezte: Vámos László. Szereplők: Agárdi Gábor, Psota Irén, Esz­tergályos Cecília. Tahi Tóth László, Schütz Ila, Dajka Margit. Nosztalgiázni divat Leme­zek tucatjai jelennek meg, hírt adva „tovatűnt szép időkről", hatalmas pénzekért cserél gazdát egy-egy szá­zadfordulós nipp, színes üvegcse, hajdani csipkefo­dor. Veterán automobilokat újítanak föl tehetősebb ál­lampolgártásaink, föllendült az antikváriumok forgalma, egyszóval — ahogy a friss sláger búgja — Nosztalgiáz­ni, nosztalgiázni, gyere. .. De jó is volna, ha ez a nosztalgiahullám újra föl­fedezné a századforduló máig mostohán kezelt iro­dalmi hagyatékát, igazi mű­vészetét. Mert akkor sláger lenne Kaffka Margit, Krúdy Gyula, Heltai Jenő és Szép Ernő, akinek Vőlegény című komédiájából elkészítette el­ső mozifilmjét művészeti életünk jeles egyénisége, Vámos László, aki oly sok Kiskunsági lovasnapok A Dömsöd melletti Apaj­pusztán július 23. és 25. kö­zött rendezik meg a XV. kiskunsági pásztor- és lo­vasnapokat, melynek prog­ramjáról a rendezők szer­dán Apaj pusztán tájékoz­tatták a sajtó képviselőit. Elmondták: az eseménysoro­zat három napján tartják meg a Budapesti Honvéd nemzetközi lovasversenyét és a négvesfogatok országos bajnokságának maraton haj­tóversenyét. A lovassportok kedvelői ezen kívül nem­zetközi díjugrató és terep­versenyeket is megtekint­hetnek, lesz ifjúsági lovas­műsor. A pusztai hagyomá­nyokat eleveníti fel a csi­kósok bemutatója, a ménes­hajtás. A versenyek és bemuta­tók szüneteiben népi együt­tesek és táncosok színes folklórműsorral idézik fel a népélet hagyományait, pász­tortáncokat és -dalokat ad­nak elő. A rendezők mint­egy ötven-hatvan ezer bel­és külföldi látogatóra szá­mítanak, felkészültek a ki­rándulók és a turisták szín­vonalas ellátására. Az idén j is hangulatossá teszi a prog­ramot a birkapörkölt- és ha­lászléfőző verseny, illetve az ökörsütés. színházi előadás, tévéfilm, szabadtéri produkció után kiélhette mozi iránti nosz­talgiáját. S nem lett hűtlen önmagához, rendezői elvei­hez: a látványt, kimunkált színészi játékot, a környe­zetfestést, a hangulatterem­tést, a pergő ritmust, a kép­zőművészeti látásmódot mind-mind át tudta men­teni a technika kényszer­pályáiról a mozivászonra. Szép Ernő komédiája a század első évtizedében ját­szódik, a boldog békeidőkre már árnyékot vet a kisem­berek bérháznyi ege alatt is a közelgő világháború. Lum­pensorsba süllyedt egykori, jobb körből való család mikrovilágába vezet el ben­nünket Szép Ernő, amikor két koldusszegény fiatal — természetesen egy nem ép­pen ifjú leány és egy krisz­tus! korban járó ifjú — házassági manipulációját kí­séri nyomon. Csúszik Zsiga középső leánya, Kornélia, lányságának utolsó óráit sej­teti az első, fergeteges tem­pót diktáló, ezernyi ötlettel és leleménnyel fűszerezett képsor. Ahogy a bérház ren­detlen lakása pillanatok i alatt jómódú polgári otthon­ná válik a ház és a család­tagok összefogásából — ren­dezői, operatőri és színészi bravúr. Kár, hogy a film középső része kissé „megül", elnyújtottnak tűnnek a ka­marajelenetek. hiába minden színészi próbálkozás. A vége ismétli a kezdő képsorok nagyszerű perceit. Vámos László idézőjelbe teszi a nosztalgia divatját, ehhez nagyszerű nyersanya­got kap Szép Ernőtől és az átdolgozó Müller Pétertől. Az áhított, visszaálmodott világot olyan kétségbeesetten kopottasnak, olyan megejtő­en pókhálósnak, oly szána­lomra méltóan szakadozott­nak ábrázolja, mely minden máz alól egyértelműen elénk sejlik. Nem éles társadalom­rajz se Szép Ernő munkája, se Vámos rendezői felfogása. Nehezebb feladatra vállal­koznak. A komédia kacag­tató sztorisora mögött föl­rajzolni mindennek eredőjét, a pénzt, minden öröm, bol­dogság, érvényesülés egyet­len és kizárólagos lehető­ségét. Inkább a részletek pontosságára, a legkisebb mozdulatok kidolgozottságá­ra, a hangulatok tökéletes­ségére, a szituációk tévedhe­tetlenségére figyel a rende­ző, mint a háttér nagy ivei­re, a szélesebb horizontú freskófestésre. Kidolgozot­tabb ezáltal egy rebbenő kézmozdulat, egy visszatérő kacsintás, egy brosstű elhe­lyezése, egy hajtincs elté­velyedése, egy lámpa fény­íve, egy nadrágtartó gomb­ja, mint a tágabb körzőnyi­lással fölrajzolható társadal­mi háttér. De nem is ez a célja a Vőlegénynek. Igé­nyes szórakozás a javából! A színészeknek igazi juta­lomjáték. Szinte lubickolnak a nagyszerű lehetőségekben. Agárdi Gábor léha papája, a brossáért sápítozó Psota Irén anyája, a férj után só­várgó Esztergályos Cecília Kornéliája és az üres zsebű fogorvos-vőlegény Tahi Tóth László vőlegénye éppúgy mestermunka, mint a mozi­zongorista és házasságszerző Gyengusné szerepében Dajka Margit alakítása, vagy a vil­lámhárító szerepét betöltő Mariska alakítója, Schütz Ila. A Vőlegény nagyszerű mestermunka. Hogy mégsem igazán jelentős művészi tel­jesítmény? Hát igen, ez az a bizonyos paraszthajszál, amire nincs recept, s amitől a világ más szférájába len­dülhet egy alkotás. T. L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom