Délmagyarország, 1982. május (72. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-28 / 123. szám

4 Péntek, 1982. május 21. ' A térképen nem találaté Nem ötlet hiányában vettan kölcsön Darvas József erylk drámájának elmét, hanem a való* lény okán: a ai/óovasr.ati seycdeszközök euára Szeged város térképén valóban nem található, Pontosabbon beépítetlen telek Jf'u-JK! van a térkép azon •ontlán, ahol a valóságban — a Maros utca legvégén — hárpm egymássá! szomszédu* szanálásra ítélt házban készítik hé rum menye mozgássérültjei számára a segédeszközöket. Aligha lehetne nehezebben megközelíthető és megtalálható helyen — a közlekedési estközök megállóhelyeitől távol — egy olyan intézmény, amely mozgásukban korlátozott emberek segítésére hivatott. Ellenvetésként elmondható, hogy ez Igazán rászorultakat mentő szállítja ide. A nupi 100—ISO fős betegforgalom azonban aligha teszi kétségessé, hogy akkora igényt u mentőszolgálat nem tud kielégíteni. Maradt tehát a taxi vagy u gyaloglás, egy lejtős útszakaszon. * Az előszobányl „váróteremben" zsúfoltság. Aki idejekorán érkezik, találhat magának ülőhelyet, a többlek állva vérakp/nak, sokszor másfél órán nt a cipővagy művégtagpróbára. Közhelynek hangzik, do tény: mostoha körülmények- Az idekényszerülő betegek é« az itt dolgozó szakemberek egyaránt jobbat, többet érdemelnének. Harminchat szakember — műszerészek, kötszerészek és cipészek — készíti a szűk műhelyekben az élet maradandó sérüléseinek elviseléséhez a gyógy-, és orthopédcipőket, a művégtagokat, fűzőket, sérvkötőket és Járógépeket. Három menye — Csongrád, nács-Kiskun és Dékés — mojpcusérültjeit kell kiszolgálniuk. Kevés a cipészmestar. Pontos ós gyors munkájuk ellenére egy gyógycipőre sok hónapot kell várniuk. Nem kevés idő, különösen olyan embernek hosszú a várakozás, akinek életszükséglet az itt készült cipő. Ha uz ember fizikai sérüléseit lehet egyáltalán súlyossági rangsorba állítani, akkor a végtagjaikat elvesztettek u legnyomorodottabbak. A/ ő életük teljességéhez nélkülözhetetlen a művégtag. Annak ellenére, hogy a sérülteknek minden évben jár új műláb vugy műkéz, mégis akadnak olyanok, akik nem tartanak igényt rá. Ennek oka egyénenként eltérő. Legtöbbjük képtelen megszokni és — jobb szó híjén — hordani a végtagpótlóeszközöket. Függ ez az Izmok erejétől, a csonkok nagyságától — s talán a legfontosabb — az akaraterőtől. Egészséges ember számára elképzelhetetlen erőfeszítésbe kerül újra járni tanulni, egy idegen „tárggyal" megteremteni az egyensúlyt. Van, aki nem képes megszokni és sohasem cseréli fel a mankót a legkorszerűbb műlábra sem. Minden művégtagot hordani tanuló ember mellé ideális esetben kellene egy gyógytornász. Amíg azonban ez nincs így • valószínűleg még nagyon sokéig nem lesz így — o. műszerészeknek kell segítenie a betegei, a megváltozott fizikai állapothoz való alkalmazkodáshoz. Nem az ő dolguk lenne, mégis megteszik magától értetődő természetességgel. Az 6 hasznos tanácsaik azonban nem pótolhatják az e feladat megoldására képzett és hivatott szakemberek munkáját. A műszerészek kötelessége „csak"- milliméter pontossággal elkészíteni a pótvégtagot. A művégtag-készítők munkája a szobrász alkotásához hasonló. Gipszminta segítségével javarészt kézi munkával faragják ki a különböző típusú műlábakut és mükezeket. Néhány milliméternyi tévedés használhatatlanná teszi a segédeszközt. Csak egy alkalom van a próbára, többre nincs Idő. Az apróbb hibák korrigálására elég. A szakértelmen túl türelem és megértés — ez jellemzi a műszerészeket, hiszen nemcsak fizikailag, hanem lelkileg is sérült emberekkel kel! nap mint nap foglalkozniuk. A napi két művégtag elkészítése mellett meg kell magyarázni a betegnek, hogy miért nem lehet gumíripőt húzni egy műlábra. miért fatokos művégtagot kel) viselnie az egyik betegnek és miért bőrtokosat egy másiksak, s hogy nehéz a műláb, de a szervezet lassan hozzászokik majd a nagyobb fizikai igénybevételhez. Es még ezernyi egyéni kérelmet, sérelmet megérteni, és a lehetőségekhez mérten teljesíteni. A napi fizikai teljesítmény mellett nem k|s idegi megterhelést Jelent. Évről évre nagyobb az itt dolgozók igénybevétele, hiszen egyre több a mozgásszervi sérült. A rokkantak megfelelő kiszolgálásának feltótelei azonban alig változnak. * A gyógyászati segédeszközök gyárában a munka- és betegellátási körülmények a legenyhébb kifejezéssel élve: nem optimálisak. Tudom, vannak ennél rosszabbak is. A fizikailag sérült ember azonban érzékenyebb, mint az egészséges. Ennek az egészen egyszerű ténynek a belátásán is múlik, hogy milyen gyorsan épül fel a város központjában az a kétszintes segédeszlcnzgyér, melynek tervrajza) már régen készen vannak. Kalocsai Katalin Hagyományok Tápén Gyermekáldás Az emberi lét első mozzanata a születés. üregjeink tudatában a gyerök nagy tisztösség. Ugyanők tartják, hogy „mennél többet gzül az asszony, annal szebbé válik". Hajdan, amikor a gyermekáldás-szabályozás fogalma nem volt ismerős, „annyit fogadtak ei u családok, amennyit az Isten adott". Tápén a sokgyermekes családok voltak a jellemzőbbek." Némelyik utca valóságos gyerökgyar vot." Az egykét erre felé nem ismertek. Minden háznál „égymást lökdösve hirtelenköttek a gyerökök", vagyis, nem volt ritka a 8—10 szülés sem. Ha a fiatalok házasságkötését követő első esztendőben nem született gyermek, szsjara kerültek a falunak: Magtalan az embör, meddő as „sgzony, összeverték úket, minek is oda » IY®rök, vagjonr^ t porol nak síb. Tápép a meddő asszonyok a Kcddasszony tiszteletére kilencedöt tartottak, vagyis kilenc egymás után következő kedden böjtöltek. Mindezt annak réményébep, hátha mégis „gyerüköt fognának." Egészsége* emberpár házasságából a hazassugkötéstől számított egy éven beiül megszületett ti8 első gyermek, Az állapon,s, várandós, másállapotban levő asszonyt mindenki — a awladon kívüliek ls — különös tiszteletben részesítette. Hajdan a váron tó* asszony — a születendő új élet. érdekében — t-le vs" s/.lgív.'i, sck.zor mágikus kiváltságokkal. Legismertebbek közül való. hogy mindabból kapott, ymit megkívánt, egyen. nehogy elmenjen u Pétörkóje. Nem ült zsákra, hogy születendő íiúgyereke ne legyen zsákostökü. Óvtak u nagyot emeléstől, s mindenféle munkától, de szívesen engedték meszelni, mázolni, s minden olyan, munka végzésére, amely közben nyújtózkodhatott. Ismert „gyógytorna" volt. hogy a dobozából földre hintett gyufaszáiakat egyesével úgy kellett fölszedegetni, hogy minden szállal külön föl kellett egyenesedni. Aki asszony eltitkolta a terhességét, „annak néma lösz a gyeröke." Aki asszony íjonba hag (gyékényselyemből sodrott spárgaszerü anyagba lépj, annak a gyeröklnek a nyakára tekeredik a köldökzsinór. Régiek mondták, hogy állapotos asszony ne igyon köcsögből, de ne is teregessen mosott ruhát. Eme két utóbbi magyarázatát nem tudjak. Amikor a szülés ideje elérkezett, mindönórát, bármelyik pillanatos az aszszony. Anyja, keresztanyja és komaas6zonya készítették elő a szülő áít.vnt, amelynek ez időre Boldogasszony ágya lett a neve. Erre az alka. lomra a nagruhdzbeli első koledát (fölvetett, kivarottas párnákkal ékesített gólyalóba* égy) bontottál: meg. A párnákat a második ágyon levőkre helyezték, amelyek most már a mennyezetig tornyosodtak. Az ágyrácsról levették a koledaterilőt, s a rácsot lécekkel megtoldva följebb emelték, szúnyoghálóval takarták le. Kicserélték a zsákban levő szalmát, s valamennyi ágyneműt. A régi parasztházbelsőket minden évben — január • 6. táján. Vízkeresztkor — megszentelték, amely az ágytól is távol tartotta a rontó, gonosz ártókat. Ettől függetlenül tettek bele fokhagyma gerezdet, élei kést (úgy, hogy a szülő anyát véletlenül se sértse meg;), szentelt kakukkfüvet, vala. mint a szúnyoghálóra egy piros kendőt, amelyek az ártó, gonosz távoltartáséra szolgáltak. Ifj. Lele József Ismét fehet fetentkezRl Szeptembertől ismét indulnak gimnáziumi esti és levelező tagozatok a Radnóti Miklós Gimnáziumban- Az esti tagozaton három alkalommal, hétfőn, szerdón és pénteken, a levelező tagozaton pedig i-gy alkalommal, a keddi napon Jesz tanítás. Az új tanévtől az I. osztályban — amennyiben kellő számú hallgató kéri — olyan levelező tagozat nyitására is lesz lehetőség, ahol 2 nap lesz lankás. Az első nap HZ. elméleti előadás lesz a döntő, a második napon pedig a ' tanullak begyakorlásán lesz a hangsúly, Felvételre azok jelentkezhetnek akik általános iskola nvolc osztályát elvégezték, Egyben lehetőség nvílfk arra is. hogy a dolgozók a délelőtti tagozaton abbahagyott tanulmányaikat folytassák a megfelelő osztályban. Felvételi vizsga ' nincs. Azoknak az első osztályba beiratkozott dolgozóknak, akik régebben végezték el az általános Iskolát, kívánságukra ingyenes felzárkóztató foglalkozást tartanak negvar nyelvből és matematikából, Jelentkezés június hó l-től július hó l-ig, a Radnóti Miklós Gimnázium igazgatói irodájában. Haiéraf — afontsnergsávai Efiv angol vállalat terve szerint egész konvoj kaphatná az energiát egy anyahajó atomreaktorától. Az elképzelés az, hogy az anyahajó 800 megawattos reaktorából különleges kábelösszeköttetésen Bt jutna e! az áram hat hajó meghajtó villanymotorjaihoz. A konvoj sebessége elérné a 24 csomót. vagyis óránként a 44.5 kilométert. Az an.vahajóval összekapcsolt hat hajó mindegyikének dízelgenerátora is lenne, hogy csatlakozhasson társaihoz, Ez a megoldás egyszersmind arra is szolgál, hogv megkerüljék nz atomerővel hajtott hajókra elrendelt kikötői korlátozásokat, Az olajjal takarékoskodó meghajtásnak ezt az elvét a kereskedelmi hajózásban is alkalmazhatják. Toronyrendszertt betongyár Az 1070-t-a évek elején a kis térfogatú, gravitáció* keverőgépek teljesen alkalmatlanná váltak arra, hogy Jó minőségű és nagy mennyiségű betont állítsanak elő. Így került sor a nagy teljesítményű, programozható vezérlésű betongyárak létrehozására, amelyek akár egyegy nagyobb körzetet U el tudnak látni betonnal, Hazánkban a nyugatnémet ELBA cégtől való licencvásárlás révén születtek meg a különböző típusú betonkeverő telepek, Illetve betongyárak. Ezek egyik legkorszerűbb változata az EMT—1000 típusú betongyár, amely a korábbi típusok csillagdepóniáival szemben gravitációs áramlással dolgozik. A betontelephez tartozó keverőgép óránként too—115 köbméter betont állithat elő, A torony rendszerű betongyár adalékanyag-feladó, -tároló, -adagoló és -keverőberendezésekből, cementtároló és -adagoló berendezésekből, víz- és vegyszeradagolóból, vezérlőberendezésből és klíróegységből áll. Az adalékanyagot a telepítesi adottságoktól es a keverő igényeitől függően gumihevedere* serleges elevátorokkal vagy szállítószalaggal lehet adagolni. A betongyár technológiai tárolósllójában hat frakció tárolható, mintegy 750 köbméter hasznos térfogattal. A téllesítésre gőzfűtés vezethető be. Az egyes tórolószektorokat forgó elosztószalaggal töltik fel Az adalékanyagot 2000 liter űrtartalmú edénybe mérik össze. A kopásálló acélból készült keverőgép kétzónás, ellenáramú. A teljesen automatikus vezérlésű betongyár hatféle adalékanyagból és négyfajta cementből állítja elő a betont, A berendezés kiegészíthető Kiíró szerkezettel, amely bizonylatot állít ki arról, hogy milyen mennyiségű adalékanyagból, cementből, vízből, vegyszerbőlkészült a beton,- megjelölve annak minőségéi is, Egyidejűleg az előírásnak megfelelően rögzíti a keverés időpontiát is. kertbarátoknak Másodvetés A zöldbab a kedvelt és keresett zöldségfélék közé tartozik. Nyár elejétől a tényé,szíriő vegéig termeszthető, a folyamat- . termést szakaszos vetéssel lehel elérni. Növekedés és hajtásrend/er szerint két csoportot különböztetünk meg, mégpedig bokorbab és karósbab fajtáit. Az előbbi sík területen köztesnövónyként is termeszthető, A karósbab termesztésére a karó és huzal mellett kiválóan alkalme-s a leiekhatár mellett levő kerítés is. A bokorbabok közül a sárga hüvelyű Lada friss fogyasztásra és konzervipari feldolgozásra ls alkalmas, alacsony növekedésű, hüvelye sárga, 10—12 centiméter hosszú, kissé hajlott, magja viszonylag kicsi. fehér. A Korai vaj termőképessége jó, friss . fogyasztásra és feldolgozásra is alkalmas, alacsony növekedésű, hüvelyei viaszsárgák, 8—10 centiméter hosszúak, kissé hajlottak, az érett mag középnagy, fehér színű, A Budai piaci lapos hüvelye miatt friss fogyasztásra alkalmas, bőtermő, a szárazságot jój tűri, magas, merev bokorállású, az érett -mag nagy vese alakú, fehér színű. A Cherokee hüvelyét zrenge állapotban keli szedni, ilyenkor a mag halványzöld, az étéit nem színezi, szárazságtűrő, bőtermő, Magas, erőteljes növekedésű. kkxió szétterülő, a hüvely színe vajsárga, gyengén hajlított, éretten a magja nagy, kissé lapított, sötétlila színű. A Resistant Klnghorn a , legbővebben termő fajta. A bokor erőteljes növekedésű, egyenes, az érett mag fehér színűA zöldhüvelyű fajták kögüi a Valja bőíermő,' maga- növekedésű, a/, érett mag fehér. A karósbabfajták közül a sárga hüvelyű Juliska bőtsrmö, sokáig szedhető, hüvelye korán szálkásodik, hossza 20—22 centiméter, széles, lapos, sárga színű, az érett mag kávébarna színű. A gyökérzöldségek közül a sárgarépa és petrezselyem egyaránt alkalmas másodvetésre, A középhosszú tenyészidejű sérgarépefajiákat márciustól június végéig vethetjük. A Nanti, lombja középnagy, a gyökere egyenletes vastagságú. henger alakú, tompított végű, félhosszú, narancsvörös színű, könnyen reped. A Tip-Top eiöteljes lombozatú, egyenletes vastagságú, henger alakú, tompa végű fajta, színe narancsvörös, magas a karotln- ós a cukortartalma. Az Arany lombozata erős, gyökere répa alakú, a válltól a gyökér vége felé foko; zaúísan keskenyedő, Jellegzetesen tompa végű. A Fertődl vörös erős növekedésű, gyökere széles vállú, lefelé egyenletesen vékonyodó hegyben végződik, felülete kissé gyűrűzött, élénkvörös színű, törékeny fajta. A Tompa vörös lombozata közepes. gyökere hosszú, henger alakú, tompa végű, felülete kissé gyűrűzött, szína narancsvörös. A petrezselyem fajtái közül a korai cukor levélzete kiesi, ritka, gyökere rövid, széles vállú, kúp alakú. A PélhoBSzú gyökere lefelé egyenletesen vékonyodik, válla enyhén csapott, bőtermő, tárolásra is alkalmas. Levélzöldségként a Mohafodrozatú fajtát érdeme* vetni, melyről egész évben szedhető a levél. Télire földben hagyható a gyökér, takarva egész télen fogyasztható a levele, Atteielesre — fóliatakarással — augusztusban kell vetni « petrezselymet. A csemegekukorica termesztése egyre inkább terjed a házikertber 1«. Vetését mésodvetósként is szakaszosan — az előző kultúra betakarításától függően — június közepéig végezhetjük. A nagy hozam é» a jó minőség biztosítása érdekében a másod vetésű csemegekukoricát öntű/nj kell. A forgalomban levő fajták közül másodvetésre alkalmas az MvSC édes esnmege F—1 közepes tenyészidejű, szemszíne sárga, csövei nagyok, Az MvSC sárga csemege F—1 termőképesség'' jó, ten,részideje közepes. A K sárga SC 800 F—l tenvészldele a legrövidebb, termőképessége, rninőséue jó. szemszíne sárga. A Körei csemeee szemszíne sárga, jó minőségű, a szárazságot vjszopvlag tó| tűri, az Ai'wnynwolrtnál jobb termőképesség ű. Zöldmetszés A tavaszi fás metszéssel igyekeztünk úgy kialakítani fainkat, hogy a lermőíelület minél nagyobb legyen, ugyanakkor a nupfény a telje.: felületet érje hosszú időn keresztül. Ezt a tevékenységünkéi tovább kell folytatni a tenyészidőszak alatt is, umit hajtásválogatással. illetve zöldmetszóseel tudunk biztosítani. Célszerű külnválas/tani az új telepítésű, nem termő, és a termő ültetvények zöldmetszésének technológiáját, A nem termő ültetvényeknél az elsődleges cél az, hogy a termőfelületet minél hamarabb kialakítsuk. A gyümölcs esetében a vázégrendszer kialakítására kell nagy gondot fordítani. Először az alsó ágemelet vázágrendszeréf kell kinevelni, ezért csupán az alsó vázágak mellett a fővezért szabad meghagyni, a többit tőből el kell távolítani addig, amíg a hajtás meg nem fásodik. Az oidaivezéreken fejlődő hajtásokból a feil'glé növőket tőből eltávolítjuk, ha kevés az oldalirányban növő hajtás, a felfelé növő hajtások egy rés/ét levélkoszorúra csípjük vissza űgy, hogy 3— 1 levél maradjon meg. Az oldalirányú, úgynevezett halbordás Irányba fejlődő hajtásokat meghagyjuk, illetve ha sűrüek, 20—25 centiméterre klrltkítJuk . Ügyelni kel! arra. hogy a (a nagyságának megfelelő asszimilációi felület biztosítva legyen. A zöldmetszés előnye a takarékos tápanyagfelhasználáson túl az, hogy a metszés felülete teljesen beforr, a fertőzés megelőzhető. ez főleg az őszibaracknál nagyon fontos, A nem termő szőlők zöldmetszésópé! is a termőfelület kinevelésére kell a figyelmet fordítani, ezért nem szabad sajnálni, ha esetleg terméssel berakodott hajtásrészt kell eltávolítani, A termő ültetvényekben elsősorban a hajtásválogatást kell elvégezni, A szőlőnél azokat a hajtásokat távolítjuk el, amelyek termést nem hoztak, és a jövő évben sem számítunk rá, mint termőalapra. A gyümölcsösök esetében a felesleges hajtásokat tőből, a termőalapként felhasználandó, de erős növekedésű hajtásokat levélkoszorúra metazszük vissza. nr. Tóth Mihály megyei főkertész