Délmagyarország, 1982. május (72. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-25 / 120. szám

4 Kedd, 1982. május 25: Pártépítés egyetemisták keréken Az MSZMP Szegedi Orvostudományi Egyetemi Bizottságához nyolc alapszervezet tartozik, közötte egy hallgatókból, fiatal oktatókból álló, amely 82 főnyi. Az utóbbi öt évben egyenletes és folyamatos volt itt a pártépités, akikre számítottak, azok párttagok lettek. 1977töl 10Sl-ig 111 hallgatót vettek fel a pártba, az alapszervezet mai tagságánál Jóval többet. A számokból kitűnik, hogy ennek az alapszervezetnek a létszáma állandóan gyarapszik és aszerint csökken, amint évről évre eltávoznak Szegedről a fiatal diplomások. Mondhatni, hogy ez az. alapszervezet úgy nevel párttagokat, hogy fokozatosan elbocsátja őket az ország különböző részébe: új munkahelyükön bizonyítsanak tovább. A legmesszebbről is visz•zajár a hír azokhoz, akiket az illet, tehát nem mindegy, milyen nevelésű, felkészültségű párttagok hagyják el az orvostudományi egyetemet. A számokban kifejezett eredmény mögött a tartalom a mérvadó, kezdve a tagfelvételig megtett úttól a kommunistákra jellemző tulajdonság kialakulásáig. A tagfelvételről. a pártépítésről beszélgettem dr. Török Judittal, az orvostudományi egyetem pártbizottsága szervező titkárával, a hallgatói alapszervezetből Kapocsi Erzsébet megbízott titkárral, Kiss Fekete Valéria pártépítési felelőssel, dr. Vécsei László pártcsoportvezetővel. Véleményük szerint alapszervezetük vezetősége meghatározott rendszerben, kialakult módszerekkel végzi a pártépitést. Ennek alapja a párttagság, a pártcsoportok tevékeny kapcsolata az évfolyamok hallgatóival, tanulmányi csoportokkal, KISZalapszervezetekkel. Esztendők óta bevált módszer a KISZ-alapszervezetek pártirányításában az egyes pártcsoportok ottani tevékenysége, sőt a pártalapszcrvezet egy megbízottja közöttük dolgozik, megismeri a hallgatókat és megismerteti velük, KISZ-esekkel a pártalapszervezel munkáját, feladatát. Az így kialakult, létrejött kapcsolatban érvényesül a pártirányítás, és kihat a politikai munkára, az érdekvédelemre, oktatási, nevelési kérdésekre, káderutánpótlásra. A középiskolákból az egyetemre került fiatalokat figyelemmel kisérik az évfolyam látkörében, a KISZben, a közös foglalkozásokon, a kollégiumban, a tudományos diákköri munkában. Sokat számít a párthoz való közeledésükben az otthoni környezet, a család ösztönző szelleme, hatása. Könynyebb azoknak a társadalmi tevékenység sodrába lépni, akiknek a szülei, közelebbi rokonai párttagok, hiszen az általuk tanúsított magatartás eleve szimpatikussá teszi a közeli cél, a párttaggá nevelődés elérését, amelynek alapvető feltétele a jó tanulmányi eredmény, a közéletben végzett aktív munka, a példás magatartás. A párttaggá válás folyamatában — a kedvező hatások, a pozitív társadalmi tapasztalatok. a párttagokkal való személyes kapcsolatok mellett — lényeges a szerepé az egyetemen a marxizmus—leninizmus intézet kisugárzásának, túl a állami oktatáson, hiszen az intézet dolgozói közvetlen kapcsolatban állnak a hallgatókkal. Az ideológiai-politikai oktató-nevelő munka intézeten kívül is érezteti a hatását, például a KISZ-ben vagy amikor az intézet egy-egy oktatója ajánlja pártfogolt hallgatóját a párttagok sorába. Az érzelmi vonzódás, a kötődés szándéka az MSZMP politikájához lényeges ugyan, de annak ki kell egészülnie elméleti, politikai alapismeretekkel. E tekintetben a párttagnak jelentkezők felkészítésének formája a Szeeedl Orvostudományi Egyetemen is megfelel az általános módszernek. A jelentkezők megkapják tanulmányozni az ismert kiadványt a Magyar Szocialista Munkáspárt mibenlétéről, s ha abból nem ís tételesen kérdeznek vissza, a felvételét kérő mellé segítőnek adott konzultáns meggyőződik a felkészülésről, a kötelességek és jogok vállalásáról stb. A fiatalok esetében fontos tényező meggyőződni arról, hogy a pártba jelentkező miképpen vélekedik a párt társadalmi és nemzetközi síkon folyó politikájáról, például bel- és külpolitikájáról, gazdaságpolitikájáról, a demokratikus centralizmus elvéről és gyakorlatáról kulturális, értelmiségi politikájáról, szövetségi, Ifjúság- és szociálpolitikájáról és más, a mindennapi élettel szorosan öszszefüggő intézkedéseiről. A pártépítés tükre mindenkor a pártalapszervezet akcióegysége, a pártcsoportok munkája, hatékonysága, fontos kérdésekben az állásfoglalás, az alapszervezet vezetőségének ereje az irányításban. Pozitív kihatásukban mindezek szimpatikusak, vonzóak a fiatalok körében, és alkalmasságukat összemérik a vállalkozás nagyságával, önítéletük fokozatosan kialakul azzal a bátorítással, amelyet közvetlenül szereznek a KISZ-ben. a közösségi életben, politikai vitakörökön, ideológiai-politikai kérdések megvitatásán. Nem véletlen, hogy esztendők óta a párttagnak jelentkezők egyik ajánlója Itt is a KISZ. Az is természetes, hogy a párttaghallgatók tanulmányi eredménye — hosszú esztendőkre visszanézve — az évfolyamok átlagánál jóval magasabb. Ez volt irántuk a követelmény a párttaggá érés folyamatában, és ezt várják el tőlük továbbra is. Gondoskodnak arról, hogy a fiatal párttagoknak legyen konkrét pártmunkájuk, amelynek elvégzését alapszervezetükben ellenőrzik és értékelik. A törekvés az, hogy minden arra alkalmas hallgató egyetemi tanulmányai alatt eljusson a párttagság soraiba. Ebben nagy szerepe van a KISZ-nek, amely itt felelőssége tudatában végzi munkáját. Nagyon ide illenek az MSZMP XI. kongresszusán megfogalmazottak, miszerint: „A Kommunista Ifjúsági Szövetségben dolgozó párttagok és a pártszervezetek céltudatosan készítsék fel a legjobb fiatalokat a pártba való belépésre.'* Jó módszere az is az orvosegyetem hallgatói alapszervezete vezetőségének, hogy az alsóbb évfolyamokról jelentkezők esetében a jobb megismerés céljából érdeklődik az illető hallgatók iránt a volt középiskola KISZ-tanácsadó tanároknál, párttitkároknál, az előfelvételiseknéí a munkahelyeken, ösztöndíjasoknál úgyszintén. Sokrétű munka előzi meg itt a bizonyosságot, és igazolja azt a tudatot, hogy bár nem készre érett párttagokat vesznek fel a jelentkezőkkel, de olyanokat, akik a folytonos helytállásban azzá válnak. L. F. Hazakerült az Ómagyar Msría-ssralin HÁZASSÁG Dóra András és Gara ffva Margit, Kószu IitvAn és Csorba Margit, Szabó Ferenc és Cene Ágnes. dr. Tagal SAndor és Balogh Katalin. Kótré Imre Péter és Szóra th Teréz, Készé JA no* es Bán/l Erzsébet. «Téth JAnoc és Dobrotkn Judit Magdolna, Horváth Mélyig és Blezélc Ibolya. Póta Gábor Elemér és Sebeslyén MArla. Suti József és Hnldü Tünde. Bognár I-ÍKZlé t.alos és Blíé Irén Terézia. Makra Sándor é« Caéra1 Búza. Markos Csaba Sándor ér Wéthly Sarolta. Cslpel Károly és Forgács Márta MuaVé' Ta'ván és SzAzsdoa Mária. C^Telv Csaba nezsd éa Heendü-- Knlálln. Ban Zoltán é« Té'b Eva. Mlée* László és Széli Tullanra Irén. Snpsleh Gvuln Sándor és Barkas Kdti. Molnár Béla és Tó'b Margti. Karsai .Tánoa és Mészáros F.rzsébót. Gvnrls Pé'er Pál és Tóth Matild. Kalmár Bála ás Zslksl Ovönavl Tó«b T'bor Bóin és Gvorrvevlí'5 Trón, Ko'"t Bálint ós Kondor Msevac Ovdrö Ós Hiilbei MáHa Magdolna házasságot kötöttek. SZÜLETÉS Juhász. Ferencnek és Süli Éva Ilonának Eva Andrea, Pandl .Táltosnak és ördög Rozáliának Endre. Asztalos Károlynak é>s Cseh Ilonának Károly. Biczék Sándornak és Szekeres Mártának Sándor. Fürtön Lászlónak és Lajké Mariának Agncs. Süveg Józ.sef Miklósnak és Galernvlk Máriának Adrienn. SomoRVl Józsefnek és Nagy Évának Máté Batári Ferennn'k és Doranovszkl Beatrixnek Gábor, Czlbolva Tibornak és Tóth Sarolta Annának Tünde. Trénvl Imre Józsnfnrk 0» I.zi-atos Ir*n Terézián ik Tibor. Cslioua Jánoanak és Ozveav EtetiMnaK .Ulnos Csaba. Tóth Ferencnek és Papdl Piroskának Edit Na«v Jánosnak és nézsán Irén Zsuzsannának Beatrix Széli Ferencnek és Török Magdolnának Adorján. Varga Istvánnak és Családi eseménye!! Frlttmann Estlllának Oraolya Estllla. ördög Jánosnak és Gulyás Katalinnak János. Oeskó Mántonmak és Váradl Máriának Renáta, sárközi Zoltánnak é.s Vasa Juliannának Erika Julianna. Dékány Zoltánnak és Fodor Ildikónak Szilvia. Nyerges Mihálynak ós Horváth Irénnek Róbert. Agyaaásl Béla Károlynak és Nyári Anitának Tímea. Huszár Tibornak éa Fűzfa Felit Mariannának Eldd. dr. Andó Istvánnak és Bnbos Ágnesnek Bálint. Kuesora Ernőnek és Németh Mária Maartol-rárak Zsófia, Németh Sándor Józsefnek és Fodor Irén Kamimnak Angéla Ka la! in Sebestyén Istvánnak és Z sót ér Ilona Etának Udtkó. Gémes Istvánnak és Bárányi Ilona Etelkának Riebárd István. Hégedüs-Rite- Istvánnak és Horváth Máriának I.ás-ló, Ocskó Istvánnak és s-ak .1 Ovörgyl Máriának Gábor Antal Gyula Lászlónak é« Szües Irén Editnek Henriett. Kovács Pál Zoltánnak és Hamza Ibolyának Pál Norbert Paraal Mihály Antalnak é« Zombort Erzsébetnek Mihály. Haiimnnn Istvánnak és Somosv! Juditnak F-mit. Ezlbnrk S-liz.esTternek és Kálmán Rozáliának Oé'w Hat— sth .Tánnannk és Varas Zsurscn-Mnak Csnba Táros Molnár té-rof r-—. eelvnek és V»rras?té 'boly.s Fu ának Melinda. Oláh István Lá»-lónak és «zn,t>ó Évának Viktória Judit. T«V» Istvánn.k és Terhes Tldileónak Nikolett. Tóth Ferencnek és Székes! Juliannának Roland. Dombos Kálmán Lajosnak és Pavelka Évának Miklós. Hell Istvánnak és László Erzsébetnek Gyula István. Szélpál Lászlónak és Jankió Ibolyának Nikolett. Császár Attila Domokosnak é.s Kecskeméti Máriának Anikó. Hörüfz. Lászlónak és Zsolnai Klárának Judit, Horváth Lászlónak és Szendrei Klárának Ágnes. Karalyos' Imrének és Bánfi Erzsébetnek Dóra, Hódi Ferencnek és Tölb Hermina Annának Márta Tünde. Horváth Istvánnak éa Illés Irénnek Péter. Jóljárt Lászlónak és Makra Zsuzsannának László. Nagyeyörgy Gézn Vincének és PaoD Irénnek Anikó. Péoásl Istvánnak és Krécl Teréziának István nevű gyermekük «-'öletett. HALÁLOZÁS l/ele Antolné Török Teréz. Holrzer Réláné Réria Erzsébet. Turzó Ferenc Antol. Lehota Gyuláné Kalocsa! Matild Maréit. Tamási T-s-vánné Bazsó Irén. Hárl .Tózsefné Purus Krisztino Teleki Rándorné Borhols Julianna, ördögh Iatvánné nöresök Etelka. Arm Adolf. Király Ovörgv. Vlnore Antal Tóth Istvánné Csalt Piroska. Rat-oneztl István. Bálint Irt7-n-rié Tornno Ro-álln. Bn-Hós Imre Bernrttsky F.rnöné KO ti Rorálla Csőre József, Balázs LBÍOS. Szá.raz. Antal. Blezók Istvánné Almásl Etelka, ajé .Tózsefné öröm Julianna. Kanróncni Mlhálv Mónus sándorré Márton OttiUa. Adám János. dr. Csereklyei Ferenrmé dn. Daubner Erzsébet Anna. Lnza M' h ál v Lekotos I.alosné Dántel Matild. Szabó Lásztóné Ovur's Mária. OtiUk Lrflos. l.agkal Jánosné Huszta TerA-ig, Péter István. Szél Ferenc. Vívj TÓT—r. Döme Vtnce Orbánná T>in**r Pranoisirn ct-4-7 T.alo-né Fndóbpgvt Te—'—ta T antés Fer«nrné Celkéa V'—árlo. Hp-edüs járomé nat- —0-áhn Mtnvart jános—á M,viós Fr-sébet. Nagylván Pál. Jeremiás Dezső. mitHröiv Ferenc. Máró Imre. Pimlezkt István. Csányi Matild meghalt. Pieter de Somer. a leuveni katolikus egyetem rektora hétfőn átadta Zircz Péternek. az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatóhelyettesének azt a XIII. századi pergamenkódexet, amely az egyik legrégibb írásos emlékünket, az Ómagyar M,t ia-siralmát tartalmazza. A két intézmény vezetői aláírásukkal hitelesítették a megállapodást, amelynek értelmében a leuveni egyetem flamand vonatkozású tudomány-, könyvés művelődéstörténeti dokumentumokat kap cseTébe a számunkra felbecsülhetetlen értékű kódexért. Az ünnepségen jelen volt Korcsog András művelődési minisztériumi államtitkár, s a politikai. a tudományos. az irodalmi élet számos vezető személyisége, valamint Jasques G. Gerard. a Belga Királyság budapesti nagykövete. A 132 szóból álló Ómagyar Mária-siralom a Halotti beszéd mellett a másik olyan szövegemlékünk, amely igényes megformáltságával. teljességével a magyar irodalom kezdetét jelenti. A latin nyelvű vallásos elmélkedéseket. prédikációkat. bibliai szövegmagyarázatokat tartalmazó könyv valószínűleg a XIII. század végén került a Bolognában vagy Párizsban tanuló magyar egyháziak tulajdonába Ekkor jegyezték fel a kötet 134. lapjára a párizsi Geoff-\ roi de Breteuil-tól származó Mária-siralom részben szó szerinti, részben gondolat szerinti magyar fordítását. A kódex sorsa a XIV. századtól a XX. század elejéig ismeretlen. Egyik tulajdonosa — a feltételezések szerint — értelmetlennek találván a magyar nyelvű belegyzést. annak egy részét megpróbálta eltüntetni. Szerencsére az írásról készült fényképen a kitörölt szöveg olvashatóvá vált. A kötet 1922-ben került Leuvenbe, ekkor már magyar irattárosok is elvégezték a nyelvemlék első lejegyzését, értelmezését. A felfedezés nagy feltűnést keltett hazánkban, számos tudós fogladkozott az Ómagyar Mária-siralom egyes szavainak. fordulatainak nyelvi magyarázatával, valamint dallamával. A második világháború alatt a leuvenl egyetemi könyvtár szinte teljesen elpusztult. Az egyetlen épen maradt páncélszekrény azonban megőrizte az értékes kötetet. Az elmúlt 35 évben több magyar közgyűjtemény (így az egyetemi és a pannonhalmi könyvtár) is kezdeményezte a kódex megszerzését csere útján, de a tárgyalások nem vezettek eredményre. Az Országos Széchénvi Könyvtpr két éve vette fel a kapcsolatot a leuveni katolikus egyetem könyvtárával. amely időközben flamand és francia részre vált szét. Az előbbinek a vezetői magukévá tették a csere gondolatát, s mivel számukra jelentős értékű, flamand vonatkozású ősnyomtatványokat ajánlott fel a magyar könyvtár, létrejött a megállapodás. A kódex az Országos Széchényi Könyvtár kézirattárában őrzött nyelvemlékek közé kerül, s a tudósok hamarosan megkezdhetik feldolgozását. A szakértők nagy reményeket fűznek a kutatásokhoz; mivel a 302 levelet tartalmazó kötet alapos vizsgálatára eddig nem volt mód. most fénv derülhet az Ómagyar Mária-siralom keletkezésének körülményeire, részleteire is. Csodanövény borítékban? Csemege, kertészeknek Divatba jöttek nálunk a borítékos vetőmagvak. Fölad valaki egy hirdetést, hogy ilyen vagy olyan csodanövény magja kapható nála, szemenként tíz forintért hajlandó la adni belőle. Tódulnak hozzá a tízforintok, mert csodanövényt mindenki akar termelni. Legyen olyan hosszú a zöldbab hüvelye, mint a kerítésre fölfutó szára! Az sem baj, ha megenni nem lehet. Legyen fekete a zöldpaprika, mert a pirosat már unjuk. Legyen akármilyen, de mindenképpen legyen! És a hirdető valóban küldi szemenként a magot. Évekkel ezelőtt föltettük a kérdést a vetőmagot termelő vállalat embereinek, miért nem frissebbek egy kicsit. Kajtat az emberiség a csemegék után, biztosan jól járna vele a cég is. Azt a feleletet kaptuk, két oka is van ennek. Az egyik az, hogy nem győzik, a másik az, hogy néhány fölkapott növényt nem is érdemes szaporítani. Az első válasznak természetesen folytatása is volt: mindenképpen igyekeznek. A napokban alkalmam volt újra föladni a kérdést a vetőmagtermeltető vállalat szentesi kutatóállomásnn. Szerencsére ők nem borítékban küldik szemenként azt, amit érdemes termelni, hanem igyekeznek gyorsan elszaporítani. Amit ott hallottam, itthon elmondtam kertészkedő ismerőseimnek, és természetesen fanyalogtak: ez se új meg az is régi. Már öreganyám is hallott róla, mert semmi sem új a Nap alatt Ilyen szempontok szerint minden kísérleti állomást becsukhatnánk. Búza már a fáraók idejében volt. mi még most is nemesítjük? Most állnak elő egy új almával, amikor alma már a Paradicsomban is volt? Maradjunk inkább annál a bölcsebb belátásnál, hogy apránként lép a tudomány, de arra is érdemes figyelnünk. Szentesi olivának nevezték el azt a tököt, amelyet Kovács Gábor nemesített, és idén jelentenek be állami elismerésre. Mi köze van a töknek az olivához? Nyilván az, hogy a magjából igen finom étolaj préselhető. Újdonsága azonban az is, hogy a magnak nincsen héja. Aki rágcsálni szereti, nem kell köpködnie. Sokan azt mondják ugyan, erre, akkor mi az élvezet benne, de volt alkalmam megkóstolni, valójában jó. Lehet, hogy egyszer még tisztán , maradnak a mozik és a pályaudvarok? Az is újdonság, hogy egy tökben 20—25 deka mag is lehet, és igen könnyű kiszedni bélöle. Hektáronként 6 mázsát termelhetnek, tehát megéri. Harmadik újdonság, hogy vékony hártyájából gyógyszerhez való alapanyagot vonhatnak ki. A szentesi óriási vaj retek Szalva Péter nevéhez fűződik. Nem nagyobb, mint a gyorsan elterjedt két külföldi fajta, de színre és formára egyöntetűbb, tetszetősebb, tehát piacosabb, és ahogy a nevéből is kihámozható, nem fásodik. Termeszthető szabadban is, fólia alatt is. Még ebben az évben két újabb retketakarnak bejelenteni, hogy a köztermesztéshez szükséges engedélyt megszerezzék. Hullámoznak a jó hírek a/, áttelelő fejes káposztáról és kelkáposztáról is. Hirtelen sláger is lett, mert nagv pénz van benne. Amikor a többi káposzta elfogyott vagy megromlott már, akkor kezdik szedni. Hóban-fagybun kint marad a termőföldön, a mínusz 18 fokot is kibírja állítólag. Fejenként 30—40 deka, és idén márciusban 40 forintért is el lehetett adni kilóját. Az első fogyasztható tavaszi zöldet tehát a téli káposzta adja. Ha csak azt vennénk előnyének, hogy nem kell tárolni, már akkor is figyelmet érdemel. Ősszel vetik, október végéig kifejlődik, a kukorica vetése előtt betakarítható, sőt, be is kell takarítani, tehát olyankor hozza a hasznot a föld, amikor egyébként pihenni szokott. A jó terméshez természetesen jól megművelt talajra van szükség. Fábián Nagy Károly kutatócsoportja nemesíti a téli káposztákat, állami engedély 1983—84-ben várható. Horváth Dezső Veszélyes otthon Baleseti statisztika Az Állami Biztosító statisztikái szerint tavaly több mint 400 ezer baleseti ügygyei foglalkoztak. A legtöbben — a sérültek kétharmada — láb- és kéztörés következtében fordultak kártérítésért a biztosítóhoz. A tapasztalatok szerint a jobb kéz — bizonyára a gyakoribb használat következtében — sérülékenyebb a balnál, ugyanis egy év alatt 72 ezer ilyen balesetet jelentettek be, míg a bal kéz törése 68 ezerszer szerepelt a káraktákban. Meglepő, hogy a balesetek leggyakoribb helyszíne a biztonságosnak vélt családi otthon. A lakásban elszenvedett balesetek száma évek óta első helyen áll a statisztikában. Tavaly a balesetek 44 százaléka történt lakásban, udvaron, vagy a lakáshoz tartozó telken. A közlekedési balesetek részaránya 27 százalék, ezt követik a munkahelyi sérülések 18 százalékkal. Ezek az adatok csupán a biztosítottakra vonatkoznak, mivel azonban ma már több millióan rendelkeznek életbiztosításokkal, CSÉB-bel, háztartási biztosítással és CASCO-val, reális képet adnak a beleseti forrásokról. Így például megegyeznek a különféle felmérések adataival azok a statisztikák 's, amelyeket a közlekedési balesetekről vezetnek a biztosítónál. E szerint a közlekedésben tavaly a legtöbb személyi sérülést — 65 ezren — gyalogosként szenvedték el, míg a kerékpárosok közül 16 ezer, a személygépkocsik vezetői és utasai közül 12 ezren sérültek meg.