Délmagyarország, 1982. február (72. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-10 / 34. szám

Szerda, 1982. február 10. 3 Konténerek külföldre Kelendőek külföldön a Magyar Hajó- és Darugyár váci üzemében készülő konténerek. Az idén készülőknek több mint 90 százalékára mór biztos vevőjük van. Elsősorban nyugat-európai bérbeadó társaságok vásárolják, többnyire angol és osztrák váltakozók, amelyeken keresztül a világ nagy hajózási és szállítmányozási társaságaihoz is eljutnak e korszerű hazai szállítóeszközök. Az év végéig 8,5 millió dollár értékben exportál a hajógyár konténereket a tőkés piacra. A konténerválaszték meglehetősen nagy, mert a gyár egyedi, speciális típusok előállítására és szállítására is vállalkozik. Az MHD a belföldi igényeket is kielégíti. Évente 400—500-at gyártanak a hazai fuvarozók megrendelésére. Agrártörténet Agrártörténeti emlékek címmel nyílt fotókiállítás kedden Gödöllőn, az Agrártudományi Egyetemen. Az összeállítás gazdag ízelítőt ad a látogatónak a magyar mezőgazdasági kultúra fejlődéséről, a régi munkaeszközökből. Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium. a kulturális tárca és a MÉM 1977 decemberében hozott együttes rendeletet az agrártörténeti emlékek fokozottabb védelmére, hogy a területükön lévő agrártörténeti emlékeket kutassák fel és jelentsék be. Zárszámadás Mórahalmon Száz forint költségre — száznyolc forint bevétel A mórahalmi Homokkúi- jövedelemnek is tekintélves túra Szakszövetkezet 12 mii- részét képezi a tagok eazdalió 52 ezer forint nyereséggel ságából származó áruk érzárta az 1981-es évet. A már tékesítése. a kisgazdaságok többször kiváló címmel ki- részére végzett szolgáltatás, tüntetett gazdaság összesen tápanyag és műtráevabeszer6244 hektáron gazdálkodik, zés. Tavaly például a móraA terület kétharmadán a ta- halmi gazdák 10 ezer 816 gok gazdálkodnak, körűibe- sertést. 354 hízómarhát. 544 lül 2000 hektárt művelnek vagon paradicsomot és 108 közösen. Kedvezőtlen falai- vagon fűszerpaprikát értékeadottságok. szőlő- és gvii- sitettek a szakszövetkezet mölcskultúra. szerteágazó és közvetítésével. A kisebb téjövedelmező melléküzemági telekkel egvütt több mint tevékenység: ezek a szakszó- 96 millió forint értékű árut vetkezet gazdálkodását leg- adtak le a mórahalmi kisinkább jellemző tényezők. gazdaságok. (A kisüzemi terAz időjárás nem szegődött a mezőgazdaság mellé az elmúlt évben: télj és tavaszi fagyok, aszály. szélvihar, jégverés — minden amit csak produkálni tud. előfordult 1981-ben. A biztosításból befolyt kártérítési összegek mindössze a ráfordításokat. egyenlítették ki, a nvere- eÍJu főre jutó átlagos havi seg iónéhány ágazatban el- munkabér 3577 forint. Ettől maradt, vagy jelentősen természetesen lefelé is. fölcsökkent. A szőlőtermesztés felé is eltérnek a iövedelpéldául egymagában mint- mek: a szakszövetkezetben egv 3 millió forinttal hozott iparkodnak a teliesítménnvel kevesebbet a tervezettnél. arányos bérezést érvényesíteni. Jelentős a béren kívü melés teljes értéke ezt lényegesen meghalad ia. mivel az áru jelentős része a szabadpiacra kerül.) A szakszövetkezet gépei főbb. mint 10 millió forint értékű munkát végeztek a tagok gazdaságában. A szakszövetkezetben az li juttatások összege: csaknem 3,5 millió forint. SzerVezetőségválasztás a képzőművészeknél A Magyar Képző- és Ipar- rászművész, a szervező titművészek Szövetsége dél- kár dr. Dömötör János műmagyarországi területi szer- vészettörténész, a Csongrád vezete vezetőségválasztó megyei titkár Kéri László, ülést tartott tegnap, kedden Szentesen élő festőművész, délután a szegedi Móra Fe- az iparművészek összekötője renc Múzeum dísztermében. Sándor Eszter textiltervező. Németh József festőművész- A tegnapj tanácskozáson nek, a területi szervezet mú- részt vett Rutkai Ferenc a vészeli titkárának köszöntő- Magyar Képző- és Iparműje után dr. Dömötör János vészek Szövetségének ügy_ múzeumigazgató, szervező vezető titkara Nagy B Ist. titkár terjesztette elő a mun- ván< a szövetség területi ka terv javaslatot. Az elkép- ügyekkei foglalkozó titkára zelések szerint a területi és S2abó G László> megyei szervezet támogatja olyan tanácselnök-helyettes. kollektív kiállítások rendezését, mint a békéscsabai alkalmazott grafikai biennálé, A megyei pártbizottságon a Szegedi Nyári Tárlat, a dr. Komócsin Mihály, az Vásárhelyi Öszi Tárlat, a MSZMP KB tagja, a megyei Maros menti Művésztelep pártbizottság első titkára fomakói kiállítása, a csongrá- gadta Rutkai Ferencet, a di és a gyulai művésztelep Magyar Képző- és Iparműbemutatója, valamint a FIM- vészeti Szövetség ügyvezető biennálé. A szövetségi tagok- titkárát és Kurucz D. István ból álló testület döntött ar- festőművészt. Elismerve Kuról, hogy meghirdetik az ruCz D. Istvánnak, a szövetidei Délalföldi Tárlatot, de ség délmagyarországi terümegrendezéséről csak az leti szervezete volt titkáráanyag beérkezése után dön- nak munkáját, időszerű műlenek. Szorgalmazzák a test- vészetpolitikai kérdésekről vérvárosi kiállításokat Sze- esett szó. Többek között a ged és Szabadka, Zenta és megyében élő képzőművéVásárhely, Arad és Békés- szek helyzetéről, támogatácsaba között. sáról és a kiállításpolitikáról. A területi szervezet ne- Megbeszélést folytatott dr. gyedévenként tart üléseket, Komócsin Mihály Németh ez évben megtárgyalják az József festőművésszel, a teüzemi kapcsolatok és szocia- rületi szervezet újonnan lista szerződések helyzetét, megválasztott titkárával is, elemzik a művésztelepek és érintve a szövetség jövőbeni alkotótáborok problémáit, terveit és a megyei társadöntenek a következő évi dalmi támogatás lehetősémunkatervről. geit. A résztvevők megválasz- A beszélgetésen jelen volt tották a területi szervezet dr. Koncz János, a megyei vezetőségét. A titkárhelyettes pártbizottság titkára és SzaLapis András szegedi szob- bó G. László. Nem ez volt az első év. hogy a gazdaságot az eredményes melléktevékenység húzta ki a csávából. Igaz. a vezett üdültetés, közös kiránkülönböző apró ipari ágaza- dúlások szervezésére is telik tok munkái a sok szervezést " közösségnek, ezek a progigényel, de pénzügvi bizton- ramok népszerűek, a jövőben ságot szavatol: az alaptevé- bővíteni szándékoznak őket. kenységet ért időjárási károk Tegnap, kedden a mórahatását képesek vele ellen- halmi községi kultúrotthonsúlyozni. ban tartották meg a HomokA szövetkezeti forma sa- kultúra Szakszövetkezet küljátosságaiból következik, döttgvűlését. Masa József hogy a tevékenységnek is. a termelesi elnökhelyettes terjesztette a küldöttek elé a tavalyi mérleget és az idei terveket tartalmazó jelentéseket. A megve mezőgazdaságának eredményeiről dr. Masa István, a TESZÖV titkárhelyettese tájékoztatta a tagokat. A tájkörzeti együttműködés kibontakozását ielezte, hogv jelen voltak a küldöttgyűlésen a szomszédos gazdaságok elnökei is. szolidaritási gyűlés Szolidaritási gyűlést rendezett kedden a Hazafias Népfront a FÜTÖBER nagybátonyi gyárának üzemcsarnokában. Részt vett a demostráción a Salvadori Kommunista Párt Politikai Bizottsága tagjának, a Farabundo Marti Nemzeti Felszabadítást Front és Forradalmi Demokratikus Front hivatalos képviselőiének. Ruben Sancheznak vezetésével hazánkban tartózkodó salvadori küldöttség. A gyűlésen Marczinek István, a Népfront Nógrád megyei bizottságának titkára mondott beszédet. Mint hangsúlyozta: a salgótarjáni iparmedence dolgozói, s ugyanígy az egész ország szolidáris a salvadori nép antiimperilalista felszabadító harcával, s megbélyegzi az USA uralkodó körei által támogatott salvadori oligarchák népirtó terrorját. A gyűlésen felszólalt Ruben Sanchez. Tűi a ráolvasásokon S

ok szó esett arról az utóbbi években, hogy alapvető érdekünk meglevő" szellemi tőként, az emberek szakismeretének kamatoztatása, az innovációs folyamat meggyorsítása, technológiáink és gyártmányaink továbbfejlesztése, hogy ne szakadjunk le a világban végbemenő folyamatoktól, hogy ne nyíljék folyamatosan még nagyobbra a rés a legfejlettebb ipari országok és a mi produkcióink között. S arra is rájöttünk már — elvben —, mindehhez egyetlen út vezet: az egyén és a közösség érdekeit valóban össze kellene kapcsolnunk és hangolnunk. Sok területen egyre inkább sikerül is. A jövedelmeket mind több helyen kapcsolják egyre inkább a teljesítményekhez, s ha például egy nagyobb termelékenységet adó munkaszervezési eljárás bevezetése nagyobb terhet is ró a munkásokra, ezt általában jól ellentételezik a megnövekedő bérek, jövedelmek. Ám az érdekek és érdekeltségek e rendeződő viszonyában mintha még most is csak kevéssé kapna helyet a szellemi munkában fogant eredmény kielégítő elismerése, az innovatív magatartás ösztönzése. Ha gyárakban jár az ember, néha elképedten áll meg egy-egy szalag mellett, ahol szemkápráztató ügyességgel, begyakorlottsággal mozdulnak a kezek, végzik óráko^ át, egy automata pontosságával ugyanazokat a mozdulatokat. Hiába, az emberi kéz ügyessége, sokoldalúsága sokszor pótolhatatlan. De vajon nem pazarlás-e, ha e monoton mozdulatok túlontúl is egyszerűek, ha nem igénylik az emberi kéz sokoldalú ügyességét? Nem pazarlás-e az emberi tőkével, ha valaki napi nyolc órán át stempliket üt az előtte elfutó késztermékre, vagy agyagkorongokat tesz egyik gépről a másikra? Olykor hat-hétezer forintokért? Hiszen ezeket az egyszerűbb műveleteket minden további nélkül lehetne gépesíteni is ... Vajon mivel töltik idejüket ezekben a gyárakban a műszakiak, a mérnökök? Lehet, hogy fölösleges adminisztrációt végeznek fölös számban, hogy szakértelmüket aztán a jobban jövedelmező második műszakban kamatoztassák? Egy időben sokat beszéltünk arról, mennyi keserű tapasztalatot kénytelen szerezni egy újító, föltaláló, míg produkcióját — vállalaton belül vagy kívül — értékesíteni tudja. Emlegettük például azokat az eseteket, amikor az újító csak akkor látott pénzt, s ami sikerélményéhez legalább annyira hozzátartozik, ötletét csak akkor láthatta megvalósulni, ha bevette a „buliba" valamelyik osztályvezetőt, vagv a főmérnököt, netán az igazgatót. S ha egy-egy vállalatnál érdeklődött erről az ember, régebben nem is igen tagadták. „Van ilyen, hogyne lenne — mondották —. hiszen az újítók nagy része csak az ötletet hozza, amit aztán formába kell önteni, megtervezni, alkalmazni, bevezetni. Ebben a folyamatban pedig sokaknak része van ..." Aztán, áhogyan egyre inkább kezdtek odafigyelni az ilyen ..gyanús" közös munkákra, hát egvre több igazgató, főmérnök, osztályvezető volt úgy vele: nem éri meg neki egy-kétezer forint a gyanúsítgatást. Hozzon kész tervet az újító, aztán majd meglátjuk! Pedig kérdés, hogy miért ne szabadna a vezetőket személy szerint is érdekeltté tenni a vállalat műszaki fejlődésében, a belső energiák. ötletek fölszabadításában és alkalmazásában, főként ha mindez tőlük is plusz munkát követel... Vajon miért nem lehet olyan érdekeltségi rendszert kialakítani, ami a vezetőket külön is érdekeltté tenné az újítások és találmányok bevezetésében és alkalmazásában, például az elért tiszta eredmény arányában? Ügy tűnik, még sokszor vagyunk szemérmesek, s nem ismerjük föl, hogy az időnként kialakuló féllegális, vagy éppen illegális jövedelemszerző csatornák valóságos társadalmi és gazdasági igényeket és érdekeket fejeznek ki. Igaz, átfogóan már tudjuk — úgy-ahogy — méltányolni és honorálni a vezetők esetében is az eredményeket, a vállalati eredményességet növelő intenzívebb munkát, de az egész egyes összetevőit még mindig nem vágjunk képesek preferálni az érdekeltségben. Márpedig ugyanahhoz a célhoz sok út vezethet, s nem mindegy, melyiket választjuk. Sokféle út és lehetséges módszer között választhatnak a vezetők, ha vállalatuk eredményein kívánnak javítani. Am a lehetőségek közül alighanem azok a leginkább hasznosak, amelyek valamilyen módon a termékek és a technológia fejlesztéséhez kapcsolódnak, új piacokat teremtve a javuló minőség, a növekvő használati érték révén, csökkentve az anyagés energiafelhasználást, a gyártási folyamatok munkaerőigényét. Mindennek azonban előföltétele az innovációs folyamat meggyorsítása, a rendelkezésre álló szellemi tőke intenzivebb hasznosítása. Ha pedig mindebben csak kevéssé érdekeltek a vezetők, s a vállalatnál dolgozó műszaki értelmiségiek, szakemberek, föltehetően inkább más, könnyebb, extenzívebb jellegű megoldásokat választanak eredményeik javítása érdekében. Olyanokat, amelyek szintén hozhatnak eredményeket, de csak kevéssé járulnak hozzá legfontosabb gondjaink hosszabb távra szóló megoldásához. A

lapvető érdekünk, hogy a vállalatok, gyárak vezetői minél több vasat tartsanak a tűzben, minél több lehetőséget és adottságot kihasználva alakítsák, javítsák a mindennapi munkát, hogy a mindennapok praxisának szerves része legyen az állandó önfejlődés és önfejlesztés. Igényként rendre meg is fogalmazzuk mindezt, ám ezen igényele megvalósítása a gyakorlatban még mindig egy kissé megszállottságot is föltételez. Legalábbis erre utal például egy nemrégiben készült, a műszaki, alkotó értelmiség helyzetét elemző MTESZ-fölmérés anyaga is, amely a valódi és célirányos érdekeltség hiányával magyarázza sok kihasználatlanul maradó lehetőségünket S az újítók és feltalálók májusban esedékes országos konferenciájának előkészületei során is sokszor kapott hangot, hogy ami az innovációt illeti, az egyéni és közösségi érdekek nincsenek kellőképpen összehangolva. Nyilván kell és lehet is javítani ezen a helyzeten, a cél érdekében. Mert hiszen túl vagyunk a ráolvasások korán, amikor úgy hittük, pusztán szavakkal is befolyásolhatók alakíthatók emberi magatartásformák, gazdasági, termelési tendenciák, folyamatok. S végül is csupán arról lenne szó. hogy a teljesítmény szerinti megítélés, az érdekeltség elve ne csupán a normában dolgozó munkásnál érvényesüljön, hanem az eddiginél célzatosabban hasson a vezetők, műszaki értelmiségiek és szakemberek jövedelmének alakulására is. Szávay István Centrum-tájékoztató Szolgáltatások a lakosságért A kis- és nagykereskedelmi értékesítés zavartalansáA Centrum és a Compack állványokról árusítanak, így elején átadják a forgalomVállalat közös raktáráruhá- kisebb az önköltség, s a r.ak. zat létesít ruházati és ipar- fogyasztói árakat 5—20 szácikkek, valamint élelmisze- zalékkal csökkenthetik. Az rek árusítására Budapesten, áruházban nagykereskedel- ga érdekében a vállalat jea Nagy Lajos király úton, mi áron magán- és szerző- lentősen bővíti raktárterét. — jelentette be a kedden déses kiskereskedőket is ki- Törökbálinton ez év első fetartott sajtótájékoztatón Ka- szolgálnak. Az idén megnyí- [ében elkészül a 11 000 négyszás Kálmán, a Centrum létesítmény a későbbiek- zetméter alapterületű korAruházak vezérigazgatója. ben két va!lalat beruhá A mintegy 3500 negyzetmeszerű magasraktár, ahonnan este, illetve éjszaka ter alapterületű diszkont zási lehetőségeitől függően konténere'kke, szállítják áruházat a Compack Válla- további 4000 négyzetméter- majc] az arut a budapesti lat megszüntetett üzem- és re] bővíthető. raktárhelyiségeiből alakítják ki. A hagyományosnál egyAmi a további fejlesztéseCentrum áruházakba. A vezérigazgató tájékozszerübb módon, konténerek- ket í,11?"' a tájékoztatón el- tátott arról is hop rövi,, . ' , .... mondtak azt is, hogy rovi- desen, uj szolgaltatasokat bol, raklapokbol es raktari desen megkezdik a 12 000 vezetnek be, például a venégyzetméter alapterületű vő lakásán összeszerelik kispesti Centrum Áruház Centrumban Kakas a tortán Szegeden felújítják a régi egésznapos várakozás hekisáruházat. áruszerkezetét a iyett a vásárlónak legfelA több mint ket méter Bartok-termében megnyílt, átmérőjű tortán berzenkedő s a hét végéig nézőket, vápulykakakas a jelképe az sarlókat váró cukrászati kiidén 17. alkalommal meg- allitásnak. Csaknem 200-féle rendezett hajdúsági farsang kalácsot, tortát. marcipánt keretében kedden Debre- és más édességet állítottak cenben, Az Arany Bika ki az ügyes kezű mesterek. I ház, s legkésőbb a jövő év tartózkodnia. vásárolt a eleépítését, a nyitást 1985-re mes bútorokat. A házhoztervezi a vállalat Az idén szállítást jobban összehanbővítik a vidéki Centrumhálózatot is. Özdon lakberendezési áruház nyílik, golják a vásárló idejével. Az eddigi fél- vagy akár fogyasztói igények felmérése alapján határozzák meg. Épül az új kecskeméti árujebb 2—3 óra hosszat kell a szállításra várva otthon