Délmagyarország, 1981. december (71. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-30 / 304. szám

Szerda, 1981. december 30. 5 Eszperantisták találkozója Kedden Budapesten meg­kezdődött az eszperantisták nemzetközi baráti találkozó­ja. Az idén tizenegyedik al­kalommal sorra került ren­dezvénysorozatra 12 ország­ból, több.mint kétszáz esz­perantista érkezett a Ma­gyar Eszperantó Szövetség budapesti bizottságának meghívására. A találkozó színhelyén, a Láng Művelődési Központ­ban, kedden eszperantó bé­kemozgalmi plakátokból és könyvekből, kiadványokból nyílt kiállítás. A továbbiak­ban egyebek között kulturá­lis műsorokat tekinthetnek meg a résztvevők, így ha­zai táncegyüttesek mellett fellép majd a zágrábi és a temesvári eszperantó nyelvű színtársulat. A külföldi ven­dégek országjárása kereté­ben ismerkednek hazánk vi­dékeivel, nevezetességeivel. A program december 31-én nemzetközi szilveszteri bál­lal zárul. (MTI) Nőtt a húsexport A változatlanul jó belföl­di húsellátás biztosítása mel­lett az idén is — a tavalyi­hoz hasonlóan — tovább nőtt nem rubel elszámolású exportunk — összegezte a búcsúzó 1981-es esztendőt Vörös Imre, a Terimpex Külkereskedelmi Vállalat vezérigazgatója az MTI munkatársának. A Terimpex rekordforgal­mat bonyolított az idén az értékesebb darabolt sertés­húsból: négyezer tonnával többet értékesítettek, a ta­valyinál átlagosan 20 száza­lékkal magasabb áron. Ez azért is lényeges, mert e magasabb egységnyi értéket képviselő áruknál nem sújt­ja a vállalatot a Közös Pi­ac rendtartása. E terméknél új piacként lépett be az NSZK, igaz, magas minőségi igénnyel, de igen jó fizető vásárlóként. Az 1981-es esztendő ered­ményei közé tartozik, hogy 40 millió dolláros forgalom­mal stabilizálódott a nyúl­piac, s az idén először nem volt értékesítési gond a té­liszaláminál sem. Ez utóbbi elsősorban annak köszönhe­tő, hogy az ipar gyorsan ki­elégítette az NSZK élelmi­szer-higiéniai követelménye­it, így a tavalyinál tíz szá­zalékkal több árut értéke­síthettek. Elkészült a metró új szakasza December 31-én reggel 4 óra 30 perctől szállítják az utazóközönséget a metrósze­relvények Budapesten az észak—déli vonal új szaka­szán, a Deák tér -és az Él­munkás tér között. A meg­hosszabbodott vonalon Kis­pest—Kőbánya végállomás­tól az Élmunkás téri végál­lomásig az utazási idő 20 perc. a szerelvények csúcs­forgalomban 2 perc 15 má­sodpercenként követik egy­mást. A Metró üzemideje változatlan: reggel 4 óra 30­kor indulnak az első-, este 23 óra 10-kor az utolsó sze­relvények. Az űj szakasz üzembe he­lyezésével egyidejűleg vál­tozások lépnek életbe a fel­színi tömegközlekedésben: A változásokról részletesen tá­jékozódhatnak az utasok a BKV által kibocsátott vonal­hálózati térképekről, tájé­koztató füzetekből, a jármű­veken kifüggesztett térké­piekről, s a villamos-, autó­buszmegállókban, a végállo­másokon elhelyezett táblák­ról. (MTI) Változások januártól Év végi gyorsmérleg Művelődési létesítmény i, üzletek, sz OTP-fiókok nyitvatartása Az oktatási és kulturális intézményhálózat idei fej­lesztési, illetve rekonstruk­ciós előirányzatai összessé­gében megvalósultak, egyes területeken túl is teljesítet­ték az 1981-es terveket. Szá­mos korszerű, idén átadott létesítmény jelzi a lakosság művelődési lehetőségeinek bővülését. Erről ad számot a Művelődési Minisztérium most elkészült beruházási gyorsmérlege. A tervezettet meghaladó­an gyarapodott az általános iskolai osztálytermek száma: az e tanévben iskoláskorú­vá vált — igen népes — ko­rosztályt 1200 helyett 1900 újonnan épült tanterem fo­gadta országszerte. Ugyan­csak az előirányzottnál több, összesen 17 500 új óvodai hely létesült, így a telepü­lések többségében már tel­jes egészében kielégíthetik az igényeket. Több, a felsőoktatás fel­tételeinek fejlesztését, va­lamint a hallgatók élet- és munkakörülményeinek ja­vítását szolgáló beruházás fejeződött be 1981-ben. Bu­dapesten novemberben ad­lak át a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola új épület-együttesét, amelyben pszichológiai vizsgáló és ta­nácsadó laboratórium, gya­korló kisegítő iskola és tor­nateremmel, tanuszodával, klubhelyiséggel ellátott mo­dern diákotthon kapott he­lyet. Az értelmi, illetve ér­zékszervi fogyatékos gyer­mekek képzését, s a tudo­mányos kutatásokat egy­aránt segítő létesítmény 200 millió forintba került. Szep­temberben vették birtokuk­ba a fiatalok a Budapesti Műszaki Egyetem Irinyi ut­cai új kollégiumát, a 280 millió forintos költséggel megvalósult épületben 1050­en kaphatnak szállást. Most készült el a Pénzügyi és számviteli, valamint a Kül­kereskedelmi Főiskola 500 személyes, konyhát és étter­met is magába foglaló di­ákotthona, lakói a követke­ző hetekben költözhetnek be. Idén avatták fel a budapes­ti, a debreceni orvostanhall­gatók, továbbá a pécsi ta­nárképző főiskolások kol­légiumát, valamint az ELTE Budaörsi úti diákotthonának komplex művelődési köz­pontját. A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem több éves rekonst­rukciója során 1981-ben az új könyvtár szerkezeti mun­kálataival és a kazánház építésével végeztek. A gyermekvédelmi és gyógypedagógiai célokat szolgáló beruházások közül a legjelentősebb a 180 mil­lió forintért felépült szolno­ki gyermekváros és ifjúság­védő intézet volt, amely kedvező lehetőséget nyújt arra, hogy 320 ifjú lakójá­val szervezettebben, és élet­koruknak, képességeiknek megfelelően foglalkozzanak a pedagógusok. Emellett Bu­dapesten a Miskolci úton, valamint a Tolna megyei Iregszemcsén kezdte meg működését, új, illetve je­lentősen bővített gyógype­dagógiai intézmény. A kulturális ágazat nagy­szabású rekonstrukciós be­ruházásaként kezdődött meg idén a Magyar Állami Ope­raház felújítása. A 1,2 mil­liárd forint értékű rekon­strukciós. program befejezé­sének határideje 1984 ősze. Idén új színházzal és szín­háztársulattal gyarapodott hazai kulturális életünk: októberben avatták fel az immár állandó művészegyüt­tessel működő nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházat. Alig egy hónappal a szín­házavatást követően újabb intézménnyel gyarapodott a Nyírség „fővárosa": átadták a megyei-városi művelődési központot. A négyszintes, csaknem 5000 négyzetméter alapterületű, s Nyíregyháza belvárosának építészeti ar­culatát is meghatározó mo­dern létesítmény hangver­senyteremmel, pódiumte­remmel és számos klubszo­bával várja a látogatókat. Az év végére ismét fel­gördülhetett a függöny a Katona József Színházban is. A hatéves rekonstrukció eredményeként jobb munka­körülmények, korszerűbb berendezések segítik a mű­vészeket. Az idén elkészült jelentősebb kulturális léte­sítmények sorába tartozik a Thália Színház Stúdiója, a makói József Attila Mú­zeum és a fővárosi Bartók emlékház új épülete is. (MTI) Tekintve, hogy a szülők egy része ezentúl is dolgozik szombaton, a gyermekintéz­mények közül néhányat a hét végén is nyitva tartanak jövőre. Szegeden hat óvoda fogadja szombatonként az apróságokat. Az Északi vá­rosrészben az I. számú, Tar­jánban az V. számú, Odesz­szában az I. számú, továbbá a Mérey, a Földműves utcai és az algyői óvoda. Vala­mennyi reggel fél 6-tól dél­után 3-ig lesz nyitva. A böl­csődék közül az odesszai II. számú, az Északi városrész­ben a II. számú, Tarjánban ugyancsak a II. számú tart szombati ügyeletet. A szolgáltatások sem szü­netelnek szombatonként, de a külöböző egységek nyitva­tartási ideje módosul a ko­rábbihoz képest. Az AFIT Tolbuhin sugárúti és az Észa­ki városrészben létesült üze­me szombatonként 6-tól 14 óráig, a Magyar Autóklub szegedi szervezete 7-től déli fél l-ig, a GELKA Károlyi utca 4. szám és Ág utca 3. szám alatti, valamint a Bu­dapesti körúti szervize 8-tól 13 óráig lesz nyitva. A Pa­tyolat belvárosi, Budapesti körúti és odesszai szalonja 7-től 14 óráig; Lenin körúti, Kelemen utcai, Bécsi körúti és tarjáni üzlete 7-től 13 óráig fogadja az ügyfeleket. Az egyszemélyes üzletek kö­zül a Mérey utcai, az Északi városrészben levő és a tar­jáni I. számú minden párat­lan héten, a Dózsa György utcai pedig minden páros héten tart nyitva, 7-től 13 óráig. A fel nem sorolt üz­letek zárva lesznek szomba­ton. A férfi és női divatsza­bóság Széchenyi tér 17. szám alatti üzlete 7,30-tól 13 óráig, a Lenin körút 38/A alatti üzlete 7.30-tól 14 óráig, a Szegedi Fodrász Szövetke­zet valamennyi üzlete 6-tól 14 óráig, a Szegedi Fodrász Vállalat üzletei 5.30-tól 13.30-ig tartanak nyitva szombatonként. A Komfort cipőjavító üzletei (a Nagy Jenő és a Csap utcán, a Jó­zsef Attila sugárúton és a Kossuth Lajos sugárúton) páros héten szombaton 6-tól 12.20-ig lesznek nyitva. * Az ötnapos munkahétnek megfelelően módosított nyit­vatartási rendet 1982. január 4-töl vezetik be a kereske­delemben. Szombatonként a korábbinál hamarabb zárnak az üzletek. Az iparcikkbol­tok és az áruházak 13 óráig, az élelmiszerüzletek 14 óráig lesznek nyitva általában. Néhány nagyobb üzletben viszont 16, 17 óráig lehet majd vásárolni. Az egysze­mélyes élelmiszerboltok és a kis üzletek jelentős része hétfőn, kisebb hányada ked­den, esetleg más napon tart zárva. Gyarapodik a vasár­nap és ünnepnapon tejet, ke­nyeret árusító boltok száma. Csütörtökönként ezután is később zárnak az üzletek. Sőt, egynémely iparcikküzlet pénteken is hosszabbított nyitvatartással fogadja a vá­sárlókat. A piacok hétköz­napi nyitvatartása a koráb­bihoz hasonló lesz. Szegeden 16 óráig tart nyitva a ZÖLDÉRT 24. szá­mú élelmiszerboltja (Tolbu­hin sugárút), a Csemege 146. számú ABC-áruháza (Retek utca); a Szegedi Éliker 62. számú kis ABC-áruháza (Szillérl sugárút); 29. számú élelmiszerboltja (Marx tér 3.); 7. számú Széchenyi téri; 104. számú petőfitelepi, 152. számú ságváritelepi élelmi­szerüzlete; a 40. számú mun­kásszövetkezeti ABC (Tar­ján); a 62. számú Szent Ist­ván téri, a 65. számú mi­hálytelekf, a 101. számú al­győi; a 46. számú újszegedi élelmiszerbolt, a szőregi ABC-árUház és a kiskundo­rozsmai Í, számú ABC. Délután 3 óráig "fogadja a vásárlókat Szegeden az új­szegedi 17. számú ABC; a József Attila sugárúti 10. számú ABC; a Hunyadi su­gárúti 44. számú kis ABC; az Északi városrészben a 4. számú élelmiszerüzlet; a 124. számú kenyérbolt; a 42. szá­mú húsüzlet és a Szeged Nagyáruház élelmiszerosztá­lya. * Hétfőtől csütörtökig álta­lában reggel 7 óra 45 perc­től délután 15 óra 15 percig lesznek pénztári órák az OTP fióküzleteiben. Pénte­ken a többi naphoz képest 1 órával korábban zárnak. Szegeden az OTP megyei igazgatóság Takaréktár utcai központjában szerdán meg­hosszabbított ügyfélszolgála­tot tartanak 17 óráig. Január 1-től szom haton­ként Szegeden a Mérey utcai OTP-fiök tart ügyeleti szol­gálatot reggel 7 óra 45 perc­től délelőtt 11 óráig. Szom­batonként betétösszeg-elhe­lyezést minden nyitvatartó helyen bármilyen összegben átvesznek az ügyintézők, a betétösszegek kivételére azonban mások az előírások. Azokból a betétkönyvekből, amelyeket nem az ügyeletet ellátó fiók állított ki, fenn­tartásos betétek esetén leg­feljebb 50 ezer, bemutatóra szóló betétekből pedig leg­feljebb 10 ezer forintot le­het felvenni. A szombati va­lutaváltás lehetősége az ügyeleti helyen: csak forint utazási csekkeket es tőkés valutát váltanak be, a hoz­zánk érkező külföldiek fenn­akadás nélküli kiszolgálása érdekében. Magyar állam­polgárok hétfő és péntek kö­zött juthatnak külföldi fize­tőeszközökhöz. Az ügyeleti szolgálatot tartó üzletek szombatonként átveszik az ügyfelektől a hiteltörlesztési részleteket, személyi és áru­vásárlási kölcsönigénylőknek azonban csak az üzletsza­bályzati nyomtatványokat — kölcsönigénylő lapokat — adják ki, Illetve a már ki­töltötteket csak továbbításra veszik át. A totó-lottó kirendeltségek szombatonként és vasárna­ponként is változatlan nyit­vatartással üzemelnek. Mennyi gyógyszer kell? A gyógyszervásárlás ha­zánkban évenként 9 száza­lékkal növekszik. Az Ipari Minisztérium számítása sze­rint egy lakos évi átlagos gyógyszerfogyasztását te­kintve a negyedikek va­gyunk az európai országok között. Egészségünk védel­méhez, gyógykezelésünkhöz vajon kell-e ennyi gyógy­szer? Mennyi szükséges? Amint az Egészségügyi Ez év utolsó napján, csü­törtökön, kora esti órában, pontosan 5 óra 40 perckor kezdődik a szegedi stúdió Teknyőkaparó című műsora. Hogy ki is a Teknyőkaparó? A film forgatókönyvíró ja, Polner Zoltán húsz évvel ez­előtt bukkant nyomára Sze­ged és Makó környéki fal­vakban. A hagyományőrző népi emlékezet szerint teknő­vájó cigány, arató részes­munkás. egyesek szerint ma­ga az úrjézus lehetett. Az elképzelések egy dologban megegyeztek: táltos volt. Polner Zoltánt. R ozsnyai Aladár rendezőoperatőr. Ki­rály Zoltán szerkesztő kísér­te el nyomozó útjára, film­re véve népmesébe illő ta­nulmányokat. intelmeket. Negyed 7-kor kezdődik a Parabola szilveszteri kiadá­sa, a Szupcrbola. Nyolc óra­kor a Madigan című ameri­kai • bűnügyi filmsorozat. A londoni ügy című epizódja látható. A krimit Antal Im­re, Szeszes éjszaka című Szilveszteri műsorajánlat műsora követi, amely a már ismert Szeszélyes évszakok rendhagyó folytatása. Kö­rülbelül 9 óra 5 perckor kez­dődik. Közreműködik többek között ötletével, a Szegedről elszármazott Bonc Géza, Al­fonzó, Pécsi Ildikó, Sztankay István, Greguss Zoltán, hogy csak néhány nevet említ­sünk a népes szereplőgárdá­ból. Csak táncolok címmel körülbelül 10 óra 5 nerckor kezdődik Medveczky Ilona műsora. Bcdnai Nándor ren­dezésében. A zenés, táncos összeállítás után 22 óra 40 perckor a Telepódium bemu­tatója következik, amelynek a Mindent vállalunk címet adta az önkéntes kabarétár­sulás rendezője, Bodrogi Gyula. Az éjfélkor elhangzó Himnusz után 25 perces szil­veszteri Nótaszó lesz, ezt Pop-tükör követi, végül 2 óráig tart az óév sikeres mű­soraiból készült könnyűzenei összeállítás. A Rádió Kabarészínházá­nak idei szilveszteri műsora a Mindenki a fedélzeten cí­met viseli, a Kossuth adón, 7 óra 40 perckor kezdődik. A háromrészes műsorban, első­ként országos napilapok és több jelentős hetilap főszer­kesztője fejti ki az aktuális eseményekhez kapcsolódó, ám ezút'.al * történtek fo­nákjára figyelő ir'n'.kus szemléletű monJaniőját. /. Mihez képest című részbe" változatos témájú kabaréje lenetek, tréfák követik egy­mást. Végül Nagy nosztal­giáink címmel hangzik el összeállítás. Ebben többek között Kellér Dezső, Tahi László, Szilágyi György, Tí­már György, Major Tamás szerepel, valamennyien sa­ját írásaikat adják elő. Minisztériumban elmondták, ezt vizsgálja az ez év ele­jén megalakított központi gyógyszerterápiás bizottság, a miniszter tanácsadó tes­tülete. Az Országos Gyógy­szerészeti Intézet gyógyszer­felhasználási csoportjának közreműködésével elemzi, értékeli a lakosság gyógy­szerfogyasztását, s a hazai, valamint más országok ha­sonló adatait mérlegelve igyekszik megállapítani: a mi egészségügyi helyzetünk, a korszerű gyógyászat köve­telményei szerint ezer lakos­nak évente mennyi nyugta­tóra, vérnyomáscsökkentőre, antibiotikumra és másféle medicinára lehet szüksége. Ez az érték lesz a fogyasz­tás mércéje. Ennek ismere­tében elbírálhatjuk: megfe­lelő mennyiségű, vagy a kelleténél több gyógyszert fogyasztunk-e? Az optimá­lis gyógyszerszükségletet is­merve az eddiginél ponto­sabb tervet készíthetünk: mennyi gyógyszert kell itt­hon gyártani és mennyit kell külföldről behozni. A bizottság intézkedéseket ja­vasolt a minisztériumnak, lletve a gy/gyszercváraknak :s értékesítő vállalatoknak. De, mar most — egy évi vizsgálatainak eredményei alapján is — megállapította: a kelleténél több gyógyszert vásárolunk. Megyénként kü­lönbözik az egy lakosra ju­tó gyógyszerek mennyisége, mert — miként tapasztalták — mások a gyógyszerrende-; lési és fogyasztások szoká­sok. Feltételezhető, hogy nem fogyasztjuk el a megvásá­rolt összes gyógyszert. A tartalék zömét, egy idő után kidobjuk, helyette frisset veszünk a házi patikába, s esetleg azoktól vonjuk el, akiknek sürgősen szükséges lenne. E tapasztalatokat fi­gyelembe véve a minisztéri­um már a közeljövőben gon­doskodik arról, hogy az or­vosok csak indokoltan ren­deljék a gyógyszereket, fő­leg a különféle mellékhatá­sú antibiotikumokat. Gyógyszeriparunk egyéb­ként jelenleg 150-szer any­nyi gyógyszert termel, mint amennyit 1950-ben gyártott, a termelés mennyisége te­kintetében a 16. vagyunk a gyógyszertermelő országok között, mindamellett szá­mottevő az importunk is. A hazai gyógyszerigény több mint 21 százalékát a szocia­lista és a tőkés országokból szerezzük be, miközben per­sze nagymennyiségű gyógy­szert exportálunk is. A kül­földre szállított gyógyszerek értéke tekintetében Magyar­ország a 6—0. a vi'ág orszá­gai között, megelőz olyan fejlett országokat. mint Svédor.-zág, Japán és Dánia. A VI. ötéves terv idősza­kában a gyógyszeripar első­rendű célja: többféle új gyógyszer előállítása saját kutatások és licencvásárlá­sik révén. A terv szerint 15 új magyar gyógyszerkészít­mény kerül forgalomba. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom