Délmagyarország, 1981. május (71. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-23 / 119. szám

Szombat, 1981. május 23. 1 A szabadkai párt- érlel8lisé®rtl • I Pénteken befejeződött Páküldöttség látogatásai A Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Szabadka községi pártbizottságának delegációja tegnap délelőtt dr. Székely Sándornak, az MSZMP Szeged városi bizottsága titkárának kíséretében ellátogatott a szegedi Sajtóházba, ahol a város és a megye napilapjainak, folyóiratainak és más sajtóorgánumainak vezetőivel találkozott. A küldöttség tagjai tájékozódtak a Szegeden készülő lapok, folyóiratok munkájáról, feladatairól. A vendégek ezután városnéző körutat tettek, este pedig a színházban megtekintették a szabadkai Szerb Népszínház magyar tagozatának előadását. Ma. szombaton délelőtt látogatást tesznek a Tejipari Vállalatnál, ahol megismerkednek a XII. pártkongreszszuson hozott, a vállalatokra vonatkozó feladatok helyi végrehajtásával. A szabadkai vendégek ma délután utaznak el Szegedről. Pénteken befejeződött Pé' esett az MSZMP KB agitációs és propagandaosztálya által szervezett országos elméleti tanácskozás az értelmiség helyéről és szerepéről a mai magyar társadalomban. A szekciók munkájának tapasztalatait Huszár Tibor egyetemi tanár, Miltényi Károly, a Központi Statisztikai Hivatal főosztályvezetője és Knopp András, a KB osztályvezető-helyettese foglalta össze. A tanácskozás Győri Imrének, a KB agitációs és propagandaosztálya vezetőjének zárszavával ért véget. Alkotó fiatalok a BNV-n Sikeresen szerepellek a szegedit A BNV 23-as pavilonjában, a vásár történetében elsőként szereplő fiatal alkotók pavilonjában beszélgettünk a KISZ KB érdekvédelmi munkabizottságának vezetőjével Lehoczky Lászlóval és Lóska Szilárddal, az Állami Ifjúsági Bizottság titkárhelyettesével a vásárra való készülődés hosszú hónapjairól, az Alkotó ifjúság-pályázat módosításának okairól és az újonnan alakult, fiatalok érdekeit képviselő gazdasági egyesülésről. Lóska Szilárd elmondta, hogy a múlt év közepétől készülnek a vásárra. Az Alkotó ifjúság-pályázatra 1500 pályamű érkezett, szakemberekből álló zsűri válogatta ki a legsikeresebbeket. A BNV-n az V. ötéves tervidőszakban született 296 legjobb munkát állították ki. A rendező szervek között szerepel az Alkotó Ifjúság Egyesülés, amely az Állami Fejlesztési Bank és a KISZ KB gazdasági társulásaként jött létre. Az egyesülésnek politikai, gazdasági feladatokat kell ellátnia, de érdekvédelmi és szervező munkát is magára vállai. Tennivalóik között szerepel szükség szerinti gyors pályázatok hirdetése, a pályamunkák összegyűjtése. Lehoczky László arról tájékoztatott, hogy a KJSZesek ellenőrizni fogják a vállalatokat: hasznosításra kerültek-e a beadott, megvalósításra érdemes újítások. Ha beválik ez az érdekvédelmi és szervező munka talán a fiataloknak is nagyobb lesz az újítói, alkotói kedve. Január elsején, második alkalommal módosították a pályázati kiírást. A módosítás lényege: konkrét pályázatok jelennek meg, a páGyenes Kálmán felvétele Szekér Gyula, az OMEB elnöke az ÉVM és az MTESZ különdíját adja át Csurgó Évának, a DELÉP tervezőjének lyamunkák pedig az újftási rendszerhez hasonlóan, azonnal értékelésre és értékesítésre kerülnek. Feltehetően ezután a fiatalok értékes gondolatai nem maradnak iktatott aktahalmazok. Hogy a szegedi fiataloknak milyen értékes gondolataik vannak, annak bizonyítéka: tizenkét pályamunkájuk a legjobbak között van. A kiállításon megtekinthető többek között &i Autójavító Vállalattól Csurgó László automata sebességváltó és lengéscsillapító próbapadja, a posta távbeszélő főközpontjából Gyórbiró Lajos telefon-összeköttetést vizsgáló berendezése, a posta megyei távközlési üzeméből Tóth Lajos vonalcsatlakozó-vizsgáió berendezése, a röszkei Kossuth Mgtsz-ből Hódi János szemenként vető mechanikus aprómagvető gépe. A DÉLÉP fiatal szakemberei házgyári termékekből készülő családi és sorházakat, valamint rácsszerkezetű fútöműkéményeket mutattak be. Tasnádi Gábor (Csongrád megyei tanács) munkájának címe: A melioráció VI. ötéves tervi feladatai a megyében, kollégájáé, Mészáros Tiboré pedig. Kukoricatermesztési rendszerek üzemgazdasagi vizsgálata. A kiállított munkákat díjazták. Szép szegedi sikerek születtek: a DÉLÉP-esek fűtőműkéménye es Tóth Lajos munkája harmadik dijat kapott, a DÉLÉP-esek családi és sorháza az ÉVM és az MTESZ különdíját nyerte el. A

gondolkodás az egyén egyik legsajátabb. legbensőbb folyamata. És az is jellemző sajátia a valóban alkotó jellegű gondolkodásnak, hogy tele van szkepszissel, kétellyel, kérdéssel, dilemmával. És ez így természetes: hiszen a valóságot ..elsajátítani" alkotó módon csak így lehet. Aki készen, minden kritika vagy mérlegelés nélkül, az ő személyes életének tapasztalataival való összevetés nélkül vesz át, más gondolatokat, annak a meggyőződése sohasem lehet olyan megalapozott, olyan szilárd, mintha ő maga is mintegy megküzd a meggyőződésért. Sietek leszögezni: minden valamirevaló gondolkodást, ilyen jellemzők kísérnek, ezért efféle szellemi tevékenységre gondolunk és számítunk akkor, amikor azt mondjuk: fontos célunk — s a munkában eszközünk —. hogy minden kommunista és minden becsületesen dolgozó, felelős ember többet és alaposabban gondolkozzék. A gondolkodó embert lobban jellemzi a kritikai készség és érzék, amely egyébként minden előrehaladás egyik feltétele és biztosítéka. Érdemes idézni Len,int. aki fontosnak tartotta a bírálatot, nemcsak az egyes ember, a kommunista, hanem az egész párt szempontiából. Egy helyütt így ír: ..A politikai pártnak saiát hibáihoz való viszonya egyik legfontosabb és legbiztosabb ismérve a párt komolyságának és annak. hogy miként teljesíti a valóságban, kötelességét osztálya és a dolgozó tömegek irányában A hibát nyíltan beismerni, okait, forrásait feltárni, elemezni azt a helyzetet, amely a hibát szülte gondosan megvitatni, hogv milyen eszközökkel lehet a hibát kijavítani — ez jellemzi a komoly pártot. így teljesíti a Párt kötelességét. így neveli és tanítja az osztályt, azután pedig a tömegeket is." Minden leegyszerűsítés nélkül transzponálhatjuk ezt a máig érvényes, fontos gondolatot az egyes kommunistákkal szemben támasztandó követelményekre is. De legalább ekkora figyelmet és teret kell szentelnünk közéletünk egészségének megőrzéés fegyelem se. a párt, vezető szerepe további erősítése céljából annak is. hogy a személves gondolkodás joga. sőt követelménye a vita. a kritika lehetősége és jelentősége ne homályosíthassa el azt amiért, mindez szükségeltetik: a cselekvést! Nem feledhetjük, hogy a demokratikus és pártszerű viták nélkülözhetetlenek, sőt természetesek a marxista—leninista pártokban, de nem öncélúak, hanem kifejezetten arra valók, az a funkciójuk, hogv egységesebb cselekvésre irányuljanak. A cselekvést segítsék, ösztönözzék, szervezzék. A cselekvéshez pedig fegyelem kell. É» a gondolkodás nem zárhatja ki. hanem — ha valóban alkotó jellegű! — akkor támogatja és ösztönzi a fegyelmet. Hiszen a fegyelem annál erősebb és valódibb, minél inkább meggyőződés áll mögötte, nem egyszerűen csak valamiféle parancs vagy utasítás. A fegyelmet azért is kell hangsúlyozni. mert természetes, hogv a társadalmi munkamegosztásban elfoglalt helve szerint, továbbá képzettsége, életkora stb. szerint nem mándeniki juthat el a gondolkodás azonos színvonalára, F

ontos, hogy a pártban a legkülönfélébb érdekek, szándékok, gondolatok mérlegelhetőok legyenek, mielőtt a nagyhatókörű politikai döntések megszületnek. De ha ezek a döntések megszülettek. akkor a lenini centralizmus elvi alapián álló párt minden tagiának kötelessége. hogy eleget tegyen az általa önként vállalt fegyelemnek, teljesítse, amát a párt tőle vár. minden ereiével segítse a határozatok megvalósulását, elérni a párt céljait ilv módon szolgálva népünk érdekét. fgv függ össze nagyon is szorosan a mindennapok politikai gyakorlatában gondolat és fegyelem s így válik manapság különösen időszerűvé az igény, hogy a gondolkodás színvonalasabbá tételével erősödjék a fegyelem is. hiszen mindkettővel ugyanazt szolgáljuk: a tettéket. Cs. L kongresszusi küldöttek Á tejipar fejlesztéséről Egyenletesen növekszik a mezőgazdaság tejkínalata. Az elmúlt öt évben ugrásszerűen, mintegy 45 százalékkal nőtt a mezőgazdaságtól átvett alapanyag mennyisége, s az idén is — az elmúlt év azonos időszakához képest — 4 százalékkal több tej érkezett az üzemekbe. Tartósnak ígérkezik tehát a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésére négy évvel ezelőtt hozott kormányprogram hatása — erről tájékoztatta az újságírókat pénteken Simka István, a Tejipari Vállalatok Trösztjének vezérigazgatója. Az elmúlt öt évben hozzávetőleg negyedével nőtt az egy főre jutó tej- és tejtermékíogyasztás, s tavaly elérte a 162 kilogrammot. A tejipar országos hálózata nagy vonalakban kialakult. A folyamatban levő újabb beruházásokkal együtt az ipar kapacitása a továbbiakban elegendő lesz a mennyiségi igények fedezésére. A VI. ötéves terv időszakában az intenzív fejlesztés kerül előtérbe. Az üzemekben gépcseréket hajtanak végre, korszerűsítik a feldolgozást és nagyobb előnyben részesítik a minőségi termékeket, a vásárlók által egyre keresettebb tartósított, ízesített készítményeket. Debrecenben új üzemet építenek, a próbákra idén sor kerül, Szekszárd új sajtüzemet kap és Pásztón is átadnak újabb üzemet. Makón exporthitelből hajtanak végre fejlesztést. Várhatóan 1983-ban vezetik be az új átvételi rendszert, amelynek lényege: a tejtermelőket a minőség javításában anyagilag is érdekeltté teszik. Hosszú évek óta először ismét gazdaságosan exportál a tejipar A vezérigazgató bejelentette, hogy május 26-án hazánkban is megrendezik a nemzetközi tejnaphoz kapcsolódó kóstolókat, bemutatókat. áruismertetőket, árengedményes vásárokra is sor kerül. Kiváló áru — egy autóülés önmagában aligha érdemelne bővebb magyarázatot, vagy nyilvánosságot az a tény, hogy a szegedi Xl-es Autójavító Vállalat egy terméke, nevezetesen az IFA gyártmányú autókba tervezett és készített ülés elnyerte a KÁF megkülönböztető jelvényének — a Kiváló árukat megillető háromszögnek — a viselését. Az erről szóló oklevelet tegnap, pénteken adta át Fixler László, a KÁF titkára Balogh Artúrnak, az autójavító igazgatójának. Mégis érdemes hozzáfűzni e hírhez, hogy a hazai autójavító vállalatok közül első ízben történt ilyesmi. E cégek elsősorban javító-, karbantartó- és szolgáltató munkákat végeznek. Gyártóműhelyeikben azonban másra Is akad kapcitás. amint ezt a szegediek példája is mutatja Újdonságnak számít az autóülések terén végzett munkájuk. Novákné Halász Anna, a KISZ Szeged városi bizottságának első titkára 1978 óta. — Született szegedi vagy? — Igen. minden ehh^z a városhoz köt. Itt végeztem iskoláimat, itt dolgozom, soha nem jutott eszembe, hogy szakítsak a várossal. Ismerem. mint a tenyerem. A Sagvári gimnázium matematika—fizika tagozataról kerültem az akkor újonnan alakult élelmiszeripari főiskolára. Végzés után a főiskolán maradtam oktatónak, pártmegbízatásként az iskolai KISZ-bizottság titkári funkcióját is elláttam, öt éve kerültem a KISZ-apparátusba. Iskolafelelősként kezdtem, 1978 májusában titkárnak választoltak, szeptemberében első titkárnak. A titkári munka nagy szellemi és fizikai állóképességet kíván, időigényes, de össze lehet és kell egyeztetni a családi életet és a munkámat. Másfél éve született a kislányom, Anikó. A férjem mérnök, sokat segít — Mindig vidámnak látnak. — Alapvetően optimista természetű vagyok. Ezt a rfiunkát csak hittel, örömmel és jókedvűen lehet végezni. \ sok élményt, amit munkám során kapok, pótolhatatlannak érzem. És nemcsak az élményeket, hanem a tudást is. mert rengeteget lehet tanulni. — Az első titkár kompromisszumokat is köt... — Mindig őszinte vagyok, azt másoktól is elvárom. A problémákat meg lehet beszélni, mindenre van megoldás. Azt is meghallgatom, aki veri az asztalt, kiabál... Egyébként a végsőkig szoktam védeni igazamat, jó érvekkel lehet győzni. Nagyon szeretem a tizenéveseket, azon vagyok, minél gyorsabban megszeressék a KISZ-t. Sok problémával küszködnek. Az igazság az, hogy mi felnőttek is tehetünk róla: például nem találkoztam olyan gyerekkel, aki azt mondta volna, otthon édesNovákné Halász Anna anyám megkérdezte, milyen volt a KISZ-gyűlés. Bizottságunk terve, hogy ezután még több időt töltünk fiatalok között, a közvetlenebb, az élőbb kapcsolatokra fogunk törekedni. * Veszelinov Ágnes, a Kossuth Zsuzsa Egészségügyi Szakközépiskola és Szakiskola tanára a középfokú pedagógus KISZ-bizottság titkára. — Makóról, a szülővárosodból gyorsan elkerültél, bár nem véglegesen. — Szegeden jártam gimnáziumba. albérletben laktam, gyorsan megtanultam, mi az önállóság. A Tömörkény gimnázium zeneművészeti tagozata után a főiskola ének— történelem szakát végeztem el. Hét éve tanítok, két éve igyekszem ellátni a titkári munkát. Szeretek dolgozni. Hatéves voltam, mikor apám meghait. attól kezdve anyámat csak dolgozni láttam. Most amikor rámszorul, az ő munkaszeretetéből meritek gyakran erőt. Busszal járok Szegedre mindennap. — A pedagógus KISZ-bizottság titkáraként kollégáidat irányítod. Nehéz? — Nagyon egy cipőben járok a kollégákkal. Gondjaikat saját bőrömön érzem. Tanítás nélkül nem is lehetVeszelinov Ágnes ne ezt a mozgalmi munkát érdemben végezni. Mi tanárok hivatásunknak tekintjük szakmánkat és sokan közülünk elhivatottak az ifjúsági szövetség ügye iránt is. — Mégis sok kritika éri « tanárokat mostanában. — Meggyőződésem, hogy a tanárok döntő többsége nem szolgált rá az elítélendő kritikára. Mint titkár és mint tanár is minden fórumot megragadok, szót kérek, - a kollégák és a magam neveljen. A mi megítélésünkben alapvető szemléletváltozásra lenne szükség. — Szabad idő? — Az a tanár, aki maradéktalanul el akarja látni feladatát, nem sok szabad idővel rendelkezik. Én arra törekszem, hogy óráimon minél többet tanuljanak tanítványaim. A titkári munka nagyon felelősségteljes, igyekszem megállni a helyem. Az egyetem történelem szakán most végzek, államvizsga előtt állok. Egyszer megkérdezték tőlem, melyiket választanám. a tanítást vagy a titkárságot. Nem tudtam rangsorolni. Ha most valamelyiket abba kellene hagynom, borzasztó hiányérzetem lenne. Örömöm telik a munkában. Mag Edit i