Délmagyarország, 1981. február (71. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-26 / 48. szám

Csütörtök, 1981. február 26. 5 Vegyszerrel a fagykárok megelőzéséért Szegedi kutatók gyakorlatban hasznosítható felfedezése Az MTA Szegedi Biológia! membránok mozgékonyságát sékletnél csaknem teljesen Központja Biokémiai Inté- és ezzel együtt vízáteresztő elfagyott, a megfelelő vegy­aetében gyakorlatban hasz- képességét. Ugyanez a ve- szeres kezelés után 80 szá­nosítható eredményt hozott gyületcsoport más növé­az egyik kutatócsoportnak a nyekben a hideg hatására növények fagytűrő képessé- csak lassan képződik. Sejt­senek növelésére vonatkozó membránjaik ezért nem en­több éves kísérletsorozata, gedik át időben a vizet, így A kutatók laboratóriumi kö­rülmények között bizonyí­tották, hogyha egyes fagy­erzékeny növényeket bizo­nyos vegyszerrel permeteg­nek, akkor e növények tar­tósan, több napon át ellen­állnak a fagy károsító hatá­sának. A kutatócsoport tagjai el­mondották, hogy földünk­'nek csak viszonylag kis te­rületén termeszthetők biz­tonságosan az élelmlszer­a növény a fagy hatására elpusztul. x A különböző fagyéllóságú búzafajták membránjainak összetételét és fizikai állapo­tát vizsgálva a szegedi ku­tatók kimutatták, hogy kap­csolat van a fagytűrés mér­téke és a búzafélék azon ké­pessége között, hogy memb­ránjaik összetételét és fizi­kai állapotát, ezzel együtt vízáteresztő képességét mennyire képesek a csökke­ellátásunk szempontjából nő hőmérséklethez igazítani, fontos növények. Az éven- A következő lépésként azt. ként különböző Intenzitással vizsgálták, hogyan lehet a zalékban életben maradt Ezzel a módszerrel őszi bú­zaféléknél, uborkafóléknél és más konyhakerti növé­nyeknél is sikerült a növé­nyek fagytűrő képességét je­lentősen növelni. A szegedi kutatók eljárását a gyakor­latban hasznosítva remény van arra, hogy a jövőben bizonyos hidegérzékeny nö­vényeket az eddiginél ha­marabb kora tavasszal lehet elültetni, és az így hama­rabb beérő termés leszüre­telóse után ezt a földet még ugyanabban az évben ismét hasznosítani lehet a terme­lésre. A szegedi kutatók labora­tóriumi eredményei alapján egyik nagy vegyipari üze­Postások konferenciája Tegnap délélőtt Szegeden, a Postás Művelődési Otthon, ban konferenciát tartottak a Szegedi Postaigazgatóság Csongrád, Bács-Kiskun és Békés megyei hivatalai, üze­mi vezetőinek és szakszerve­zeti titkárainalt, elnökeinek részvételével. A tanácsko­záson — amelyen a posta­vezérigazgatósag képviselője ls megjelent és felszólalt ~ Rózsa István igazgató átte­kintést és elemzést adott az Igazgatóság elmúlt évi terv­teljesitéséről, maid ismer­tette a posta dolgozói előtt álló 1981. évi feladatokat. [ Március 1-től 15*ig I Beíralás az első osz'á'yba Országszerte március else- dl meg tanulmányait szep­jén kezdődik és 15-ig tart az temberoen. Mint a Művelő­általános iskolák első osztá- déei Minisztériumban el­lyába lépő gyermekek beíra- mondták, a tankötelezettségi tása. Az lskoiak a helyi szo- törvény szerint a szülőknek, kások szerint — hirdetmé- gondviselőknek azokat a nyekben, levőiben és más gyermekeket Kell beíratniuk módon — értesítik a szülő- az első osztályon, akik ez év ket: melyik napon veszik fel szeptember l-ig betöltik ha­az elsősöket. A fővárosi ál- todik életévüket Az iskolák talános iskolákban március igazgatói kivételesen enge­5-én és 6-án délelőtt 8-tól délyezhetik azoknak a gyer­12 óráig, és délután 14—18 mekeknek a íelvételét i», óráig tart a béiratás. akik a hatodik életévüket a Budapesten várhatóan tanév első hónapjában — mintegy 31 000. az ország ál- vagyis szeptember 1—30-a tel a nos iskoláiban pedig között — töltik be, és testi, mintegy 170 000 kisdiák kez- leg, szellemileg megfele­lően fejlettek, alkalmasak jelentkező kora tavaszi, vagy fagyerzékeny kora őszi fagyok jelentős károkat okoznak a világ kü­lönböző pontjain. Bolygón­kon pedig hamarosan már négymilliárd ember táplál­kozását kell biztositanunk. A termőföld mennyisége nem növelhető már lényege­sen. A korszerű agrotechni­kai eljárások alkalmazása mellett ezért az elmúlt évek­ben a növények fagy tűrő képessége növelésének kuta­tása is előtérbe került első­sorban Kanadában, az USA-ban. Japánban, az NSZK-ban, a Szovjetunió­ban és az MTA Szegedi Bio­lógiai Központjában la. Ma már általánosan elfo­gadott, hogy a hideg és a fagytűrés közötti kapcsolj a növényeknél összefüggés­ben van a sejteket körülve­vő és a sejtek belsejében telőforduló membrán szer­kezetek kémiai felépítésével, azok fizikai állapotával, és mindebből adódó vízáteresz­tő képességével. A fagy az­zal károsítja a növényt hogy a sejtekben levő úgyneve­zett „szabad víz" jéggé vá­lik, és annak kristályai roncsolják a növények szö­veteit A fagytűrőbb növé­nyeknél ez az eset nem kö­vetkezik be. A hideg hatá­róra ugyanis ezekben a nö­vényekben viszonylag gyor­san olyan vegyületcsoport képződik, amely egyebek között megnöveli a sejt­membránjait hasonlóvá ten­ni a fagytűrőékhez. Itt is eredményre Jutottak. Labo­ratóriumi kísérleteikkel iga­zolták, hogy bizonyos vegy­szeres kezeléssel — amely­nek szabadalmaztatása most van folyamatban — egy mexikói eredetű búzaféleség, amely mínusz 10 fok hőmér­növényeK műnk vállalkozott az ered­mények realizálásához szük­séges további szabadföldi kísérletek koordinálására és a fagyvédelmet szolgáló, ha­zai alapanyagokból előállít­ható, viszonylag olcsó fagy­védő növényvédő szer nagy­üzemi gyártására és későb­bi forgalomba hozatalára. D. J. Jön a radarpisztoly Rossz napok következnek a notórius gyorshajtókra, az országutak száguldó ámok­futóira: március 1-től a rendőrség bevezeti a radar­pisztoly, másnéven kézi se­bességmérő lokátor haszná­latát — jelentették be szer­dán a Belügyminisztérium Országos Rendőr-főkapitány­sága közlekedési osztályán tartott sajtótájékoztatón. Elmondták, hogy a köz­lekedési balesetek nagy há­nyada még mindig a meg­engedett sebességhatárok túllépéséből, a gyorshajtás­ból következik be. Ezért is vált szükségessé, hogy a külföldön már jól bevált, hasznos készülékkel bővít­sék a közlekedéstechnikai eszközök arzenálját hazánk­ban is. A kézi sebességmé­rő lokátor alkalmas mind a közeledő, mind a távolodó járművek sebességének mé­résére. A készülék 30-tól 160 km/óra sebességtarto­mányban működik, s már 180 méterről is képes pon­tos adatot szolgáltatni a jár­mű sebességéről. A pisztoly formájú készüléken digitá­lis jelzőszerkezet írja ki számokkal a mért sebessé­get. A radarpisztoly nagy előnye, hogy nemcsak gép­kocsiban használhatják, ha­nem egy speciális tápegy­ség segítségével akár a gya­logos rendőr is működtet­heti, A bolgár gyártmányú se­bességmérő lokátort hitele­sítette a Mérésügyi Hiva­tal is, s így a radarpisztoly­iyaj mért adatok hitelesnek tekinthetők. A készülék be­vezetése lehetővé teszi-, hogy a KRES2 által előírt se­bességkorlátozásoknak tity­tyet hányó vezetőket e helyszínen felelősségre von­ják; figyelmeztessék, bír­ságolják, vagy jelentős se­bességtúllépés esetén sza­bálysértési feljelentést te­gyenek ellenük. Az új tech­nikai eszköz mellett válto­zatlanul használják majd az utakon a már jól bevált tra­fipaxokat ls. Gozzi Turandotja Mesejáték gyerekeknek, felnőtteknek „A világ minden hercege dortéma, a próbatétel. Tu­pályázhat a Menny Fia Csi- randot, a kegyetlen és önfejű szár, a hatalmas Altoum leá- kínai hercegnő három találós nyának, Turandot hercegnő- kérdésére csak Kalaf, az „l»­nek a kezére, de a bölcsek ta- meretlen" herceg tud vála­nácsa előtt meg kell felelnie szólni, do ezzel természetesen a hercegnő három találós még koréntslncs vége a tör­kérdésére. Ha a kérő helye- ténetnek. Az 1762-ben szülé­sén válaszol, övé a hercegnő, tett Turandot adta az Inspi­ha azonban elvéti a választ, rációkat Schiller drámáiá­hóhérkézre adatik a Peking hoz, s az alapokat Puccini főterén a feje vétetik." — operájához. Truffaldino ezen szavaival A S7.egedi Turandot péntek veszi kezdetét Carlo Gozzi ^ prernierjén a Zenés Szín­drámai mesejátéka, a Turan- házban a főszerepeket Feke­dot, a kínai hercegnő. Az ős- te Gizi, Rácz Tibor, Csizma­Turandot bemutatásával a aia László, Mentes József, szegedi színház társulata Márláss Melinda, Károlyi egyszerre igyekszik utat ta- Anno_ Egervári Klára, Jaclii­lálni a gyermekekhez és fel- nek Rudolf, Múriáss József, nőitekhez, sőt olyan elöaciá6 Gyürki István játssza. Dra­megteremtésén fáradozik, maturg Böhm György. A amelyet együtt tekinthetnek díszleteket Csikós Attila, a meg a gyerekek szüleikkel. jelmezeket Gombár Judit Ügy tűnik, Gozzi drámai tervezte meghívottként. Az meséje, a preromantika e j«- előadás rendezője: Angyal les darabja lehetőséget te- Mám, A második előadást romt erre, hiszen benne rea- 28-án, szombaton tartják, ak­litás és mese kristályosodik kor már délután 3 órakor a erkölcsi tanulsággá. Fiaiának Mici-mackó-bérlettel rendel­nevezte szerzőjük ezeket a kező gyerekek részére, mesékből született színpadi műveket, melyeknek forrása az Ezeregyéjszaka mesegyűj­teménye, az olasz és a spa­nyol népi meseklncs. A Ke­let csodálatos világa találko­zik Carlo Gozzi Turandot iá­ban a Nyugat realizmusával. A szerző a comrnedia dell'arte hagyományainak őrzője és ápolója, nem véletlen hát, hogy a kínai környezetbe he­lyezett drámai mese alakjai az olasz vásári színjátékok állandó szereplőivel együ.t bonyolítják a történetet, melynek mondandója tán a művészet legősibb témája, a szerelem. Megformálása, cse­lekménybonyolításának alap­ja, sok-sok nép hagyomány­kincsében megtalálható ván­T. L. az Iskolai tanulásra. Ezek­nek a tanulóknak a felvé­teli kérelmét április 15„lg kell beadni az Iskolák igaz­gatóihoz, A kérvényhez mel­lékelni kell a gyermekek testi és szellemi fejlettségét igazoló hatósági orvosi bizo­nyítványt, valamint — ha a gyermek óvodaba járt — a vezető óvónő véleményét. Az iskolák igazgatói, a pe­dagógusok, a helyi szervek, szervezetek közreműködésé­vel gondoskodnak arról, hogy minden tanköteles gyermeket beírassanak a szülők, vagy a gyermekek gondviselői. A népességnyil­vántartó hivatalok például a tanácsok közvetítésével át­adiák az iskoláknak a tan­köteles korúak névjegyzékét A március 15-ig be nem íra­tott elsősök szüleit az Igaz­gatók figyelmeztetik: tegye­nek eleget ennek a kötele­zettségüknek. Csipkék ötszáz darabból álló csip­kegyűjteménnyel gazdago­dott a vásácosnaményi Be­reg Múzeum. Egykori tulaj­donosaik szerint a 6zép ki­vitelű csipkék legkorábbi darabjai a mólt század első évtizedeiből származnak. llj film Színes, szinkronizált szovjet film. Irta és rcn­dezto: Vlagyimir LJubomu­darov. Fényképezte: Vla­gyimir Bondarjcv és Ru­dolf Zujev. Zene: A. Ar­tyemjev. Főbb szereplók: Konsztantyin Grlgorjev, Pavel Kadocsnylkov, Jelc­na Froklova, Lev Prigu­nov, Alekszandr cslkov. Porohov­Gémes Eszter Történetek Hússá Sándorról i A kegyelem Sándor elérzékenyülve szólt: — Köszönöm, cimborák! Hát akkó beállunk katonának! Most mikó mindönfelű szurtyongatik a magyart most kéne kimutatni, mit tudunk. Ha valakinek cccő hazája, nekünk százszó mienk az ország mindön része fáia bokra, erdeie. nádasa: akárhová haitsuk fejünket mind befogad, mind szállást ad. Gondoltam. ígv ielöntkezünk. de be­fognak, ha a kögvelöm nincs a kezünkbe, attú pejig borsódzik a hátam! A szenttamási ember ezt így végighallgatta, s rendben is volt a tervével. Botorkál, dünnyög macában: „Itt volt. itt kell neki lenni!" Ügy igazítja az útiát. hogv beléjük ütközzék Meg sem moccan egy sem. Minek? Egy ember? Fegyvertelen! — Üli le! — mondja Sándor. — Ugyan mi haj­tott az erdőbe? Tán szöröncsétlen vagv? — Az vagvok. de úgy érzem, hogy szerencsém lesz. hogy veletek találkoztam. — Olyan anyamagzat még nem születött mög. akire münk szöröncsét hozzunk. — Majd elválik! — szól az Idegen. Elmondta az ember, hogy tegnap a legszebb fa tövébe temette a lányát, olyan szép fa egy sem Elköszönt az idegen. Sokáig nem szólt senki volt. most meg mind olyan szép. Levéllel leszór- , végül Sándor szólalt meg: • o - mr— K4n«f4 ISCjIaí 4— — — A-A.t — —- i-t+lj- Csak Slkcpűnc! ta a frissén hányt földet és az ásást nem találja. — Csak egy vót olyan szép fa? — kérdi Sán­dor. — Csak egv — felel az idegen. — Ha behunyom a szömöm. akkő is odataná­lok. Mönyjék klgyelmed ezön a soron, tizenhete­dik fa. kaparja mög a levelet, ott a lánya síria. Számozza az Idegen, pontosan a tizenhetedik fa az. amit keresett. ..Hányszor elmentem én itt. mégsem leltem meg!" Akkor elővette a bicskáját, egy E betűt vésett a fába. Odamegy egy betyár s azt .mondja neki: — Ha ájtatosságát évégezte kigyelmed. gyüjjön vissza! — Mindenféleképpen visszamegyek. Mind a két fél kitárulkozott egvmás előtt és rájöttek, hogv egymással lesznek kiegészítőd ve. A betyárok nem nagvon hittek az idegennek, azt hitték ígv akaria kelepcébe csalni őket. — Két hét alatt lebonyolítom a kérvényt. Ta­lálkozzunk ezen a helven! — Nem ió lösz az úgy! De nem ám! — mon­dogatta egvik is. másik is. Sokai a jutottak közös nevezőre Abban álla­podtok mes. hogv a félegvházi tan"ákr>n nyugat­ra. a buckák közt van egv kocsma. Süket a ne­ve. mert a kocsmáros néma Annak a kocsmá­rosnak kell odaadni a kesvelmi papírt egv gyű­rűvel egvütt ez a bizonvság. hogv a mi érde­künkben cselekszik. Többet aztán nem látják egymást. * — De én szeretnék veletek találkozni! — Maj' hallódik a hírünk — felel Sándor, — Még azt is mögemlít.heti kigyelmed odafönt, hogy ruvárú. lórú, fegyverrű magunk gondoskodunk. A Süket előtt két ember heverész a gyepen. — Nem tom. gyün-é? Sűrűn felszalad a dombra, hol áz eevik. hol a másik kémlelni. Szól. aki most fönt van: — Mutatkozik! — Miiven alkotmán? — kérdé a másik. — Batár. — Gondóhattam vóna. Nyögdécselnek a lovak, agyig úsznak a homok­ban. Megérkeznek. — Jó estét! — kívánnak a vendégek. A heverészésből nem nagyon ugrálnak fel a betyárok. — Mög van-e? • — Meg — felel a kérdezett — Nehezen mönt-e? — Egv volt a kormányban, aki ellenezte a kér­vény kiadását, ilven megokolással: ..kutvából nem lesz szalonna!" Két nan múlva Szegeden, a városháza előtt lesz a fogadtatás. Oda várom magukat! — szól az idegen. — Ott löszünk, százötvenen — szól Rúzsa. Hogv ennél a találkozásnál még milyen eszme­csere folyt, arról a krónika nem szól. Megpihen­tek és a batár elment, amerről jött. A betyárok magukra maradtak. Nem bontották fel a nagv pecsétes levelet, egv kockás kendőbe kötötték, és Rúzsa Sándor el­tette a mellényzsebbe. Két nap múlva egvben volt az egész banda, szépen vonultak be Sze­gedre. Az utcán kétfelől álltak a népek. (Folytatjuk.) Lovak vágtatnak, csikók, kancák, paripák, festői szép­ségű mén. Köréjük szövődik a szovjet filmgyártás egyik örökzöld témájának, a pol­gárháborúnak egyfajta fel­dolgozása : egy méntelepen találkoznak a történelem szeszélye folytán fehérek és vörösök, ingadozók és hatá­rozottak, elvadultak és tisz­ták, A Vágta a polgárháború valóságát úgy kívánta volna ábrázolni, hogy az esemé­nyekbe kényszerűen sodró­dott trió — a méntelep­felügyelő. szép leánya es an­nak vőlegénye — köré vazo­lódjék föl a történelem egy szeletkéje. A hibák — a se­matizmus ki-kikacsintó Kí­sértete, a funkciótlan művész, kedés, a kellően át nem gon. dolt dramaturgia — leegy­szerűsítik, s egyúttal olykor zavarossá is teszik a külön­ben jószándékú alkotói erő­feszítések hatását. Az elmo­sódott, archívvá „rórgított" felvételek a fehérek kegyet­lenkedéseiről nem tudnak egyértelmű átmenetet felmu­ratni az idilli, sokszor való­ban szemet gyönyörködtető képek felé, a kényszerű fel­oldási kísérletek pedig — sajnos, csak kísérletek ma­radnak. Itt-ott ígéretes mozzanatok, megvalósulatlan célok — így lehetne tömören jellemezni a Vágtát. A ménes egyébként is hálás operatőr-feladat. A . baj csak az, hogy önmagában j — nem elég. Pláne, ha törtó­l Delemről van szó. D. L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom