Délmagyarország, 1981. január (71. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-11 / 9. szám

73 Vasárnap, 1981. január 11: Mester Attila Csorba Győző Félúton Almaim gyakran visszatérnek — az öregkor üzen, tudom — egy ember vág neki a térnek, angyalok jönnek félúton elébe állnak szárnyasan. s az embernek csak árnya vaa Csak árnya vaa meg: nyűtt kabátja, meg múltja, mint mindenkinek, rágyújtana, de nincs gyufája, áll a félúton s didereg. — az angyalok meg fénylenek. Aztán hazamegy, nyűtt kabátban (mint akinek csak árnya van) motyog valami angyalokról, gyufát keres — 'tanácstalan. Kihaló falu Bejön az erdő. , — eddig csak táplált, védett, nyugtatott. Szétfut a gyom, — eddig csak megtűrten lapult. S a tömény alkonyati béke nem hull többé emlékezőkre s várakozókra, az éjszakát nem bontják meg nyögések, suttogások, víg és szomorú emberi zajok A szél próbálja utánozni őket. Lógó kfsértetjelöltek az utcán, lépésük, mint az enyém is, nehéz. Tavalyi naptár A családok cserearányai M

egint túlléptük a kerefet. Elterveztük, hogy kinek mennyiért veszünk ajándékot: a gyerekeknek, a nagymamáknak, a testvéreknek, és magunknak. Az ünnepekre készülve a „keret-túllépés" bűnébe estünk. Nem mondhatom, hogy nálunk olcsóság van. Megkérik az áru árát. Ami pedig olcsó, az hamar elfogy. Az árukínálat bőséges volt, karácsony előtt azonban megnőtt a hiánycikkek száma, mert az emberek többsége előre megfontolt szándékkal vásárolt, s nem azt vette meg, amit kapott. A kereskedelem pedig egyfolytában szabadkozik: képtelenség előre felmérni, hogy miből menynyíre lesz szükség! El kell fogadni ezt az érvelést. Kormányunk nagy súlyt helyez a fogyasztói biztonságra — ezen belül az ellátási és az árbizionságra. Az ellátási biztonság fenntartásában sikerei nagyobbak, mint az árbiztonság fenntartásában. A fogyasztói árak színvonala a múlt hónapban mintegy öt százalékkal volt magasabb az elmúlt decemberinél. Mi, vásárlók ezt képtelenek vagyunk kiszámitani — jobb. ha a Központi Statisztikai Hivatalra bízzuk a dolgot. Eléggé megzavart bennünket az elmúlt hónapokban a rengeteg árengedmény. Esetenként 30—40 százalékkal lehetett olcsóbban vásárolni. Évtizedek óta először fordult elő, hogy az ipar futott a kereskedelem után, az pedig a vevő után. Akinek volt pénze és szerencséje, sok mindent olcsón meg tudott venni. Aki pedig „tervszerűen" vásárolt, az esetleg ráfizetett. A jó áruellátásnak ára van. Évek óta drágul az élet, egyre nehezebben tudunk kijönni a pénzünkből. Az árak mozognak — rendszerint felfelé. Valamikor nem így gondoltuk. Természetesnek vettük, hogy nő a munka termelékenysége, csökken az önköltség, s azt vártuk, hogy fokozatosan csökkennek az árak is. Nem egészen így történt. Évek óta csak drágul a termelés, nő az önköltség. Régebben az növelte az önköltséget, hogy megnőt-ek a vállalatok úgynevezett általános költségei, amelyek az üzemek szociális ellátásával, a hatalmas adminisztrációval kapcsolatosak. Aztán meg az növelte az önköltséget, hogy megnőttek a szocialista állán/ szociális, kulturális, egészségügyi ellátó funkciói; növelnie kellett az adókat, az elvonásokat, ez pedig emelte az árakat. Az időközben jelentkező munkaerőhiány miatt gyorsítani kellett a gépesítési: elsősorban a nehéz és egészségre ártalmas fizikai munkát kellett kiküszöbölni. A gépesítés az esetek többségében nem csökkentelte, hanem növelte a termelési költségeket. A vállalati nyereségérdekeltség olyan rendszere érvényesült, hogy a vállalatoknak évről évre növelni kellett nyereségüket. Ezt pedig csak úgy érhették el. ha mindig „új" és „új" termékkel jelentkeztek, amelynek árába már az előzőnél magasabb nyereséget kalkulálhattak. Olykor az állam is belekényszerült hatósági áremelkedésekbe, mert ha az önköltség nő, a termelői ár emelkedik, akkor a fogyasztói árszínvonal csak úgy tartható, ha az állami költségvetés támogatást ad. Amikor már az állam úgy érezte, hogy a növekvő támogatási terheket nem bírja, kénytelen volt emelni a fogyasztói árakat. Más oka is volt erre. Sok területen a termelés bővítésének, a szolgáltatások fejlesztésének, a háztáji tevékenység növelésének nem volt egyéb akadálya, mint az alacsony ár. Ilyenkor az ellátási szempont az árstabilitási szempont fölé kerekedett: emeltük az árakat. Kimondtuk, hogy az a legdrágább, ami nincs. Végül: ne felejtsük el. hogy a világon mindenütt a mezőgazdasági és a bányászati tevékenységben ki kellett terjeszteni a termelést a rosszabb feltételek ellenére is. Az olajat, a földgázt, a búzát, a kukoricát, a húst olyan körülmények között is elő kell állítani, ahol a természeti, geológiai feltételek rosszak, az önköltség magas. A nyersanyagok és az energiahordozók féktelenül gyors áremelkedése nem kerülte el hazánkat sem. Tavaly nyáron a megnevekedett terhek jelentős részét kénytelen volt az állam áthárítani a vállalatokra és a lakosságra. Valamikor nem így képzeltük ... Körülbelül hét évvel ezelőtt megbolondult a világpiac. Teljesen megváltoztak az árarányok, méghozzá a mi kárunkra. Az általunk kivitt termékek ára lassabban nőtt, mint az általunk behozottaké, tehát romlott a cserearány. Leértékelődött a munkánk. Nemsokára a vállalatok, szövetkezetek számára is bekövetkezett a cserearányromlás: a költségek gyorsabban nőttek, mint az általuk előállított késztermékek árai. Végül pedig eljutottunk oda, hogy a munkásember számára is romlani kezdtek a cserearányok: nem nőtt olyan mértékben a keresete, mint amennyire megemelkedtek a mindennapi élet költségei. Arra törekszünk, hogv a magánháztartások „cserearányai" a VI. ötéves tervidőszakban ne romoljanak, az árszínvonal-emelkedést az ezzel azonos mértékű béremelkedés ellensúlyozza. Régen, ha az életszínvonal valamilyen okból lassan nőtt, azzal vigasztaltuk az embereket, hogy közben azért épülnek a kórházak, rendelőintézetek, óvodák, bölcsődék, iskolák, művelődési otthonok: nemcsak az a jövedelem, ami a borítékban van. Most inkább azzal érvelünk, hogy a családok többségének nő a vagyona: mind több családnak van automata mosógépe, színes televíziója, új lakása; épül a metró, nyílnak az új áruházak, üzletközpontok. Ez talán nem mindenki számára meggyőző vigasz, de sok benne az igazság. Ha nem nő egy család reáljövedelme — vásárlóerőben kifejezett pénzbevétele —, akkor is javulhatnak az életkörülményei. Ha eddig félre tudott tenni havonta bizonyos összeget, ezután is spórolhat, így javulhat a lakás felszereltsége, a bútor-, ruhaállomány, tehát javulhat az életszínvonal. Ma már egy nemzetgazdaság növekedését nem csak azzal mérik, hogy évente hány százalékkal rő a nemzeti jövedelem, hanem azzal is. hogy hány százalékkal nő a nemzeti vagyon. Mai nehéz helyzetünkben, igazi vigasz az, hogy hazánk népessége életszínvonalban, ellátottságban, szociális juttatásokban viszonylag jól áll. Az is vigasz, hogy ma már hazánkban önhibáján kfvül alig él valaki nyomorban. Az állam viszont mindent elkövet azért, hogy az árszínvonalemelkedés elviselhető legyen, ne veszélyeztesse a fogyasztói árbiztonságot. Stabil, erős, ellenállóképes népgazdaságunk, szorgalmas munkásságunk és parasztságunk van. És annyi belső tartalékunk, amely — ha gyorsabban megmozdulna —, talán elég is volna a világpiac káros hatásainak ellensúlyozására. PIRITYI OTTÓ Szeged 1980-ban K

edves szokás volt a századforduló szegedi lapjaiban, hogy az óév végén vagy az újesztendő elején összefoglalták az elköszönő év történetét. Nem törekedhettek teljességre, de az összeállítást így is szívesen fogadták az olvasók. A mai kutató hálás a névtelen újságíróknak, hiszen egy-egy jelesebb esemény végett nem kell átlapoznia az összes számot. Szeretnénk e hagyományt folytatni. Reméljük, hogy krónikánk rövidsége ellenére is kellő áttekintést nyújt 1980-ról. JANUÁR 1-én Deák Mihálvné hármas ikreknek (Emese, Hilda, Dóra) adott életet a szülészeti klinikán. Ezen a napon hunyt el Sipka Sándor egyetemi docens, Németh László barátja Űjév napján halt meg Tamkó Sirató Károly költő, rövid ideig szegedi diák. Két halottunk is volt 9-én: a szeged-alsóközponti (mórahalmi) születésű Tóth Menyhért festőművész és dr. Ádámffy József, a Kossuth-szobrok kutatója távozott körünkből. Posztumusz könyve szeptemberben jelent meg (A világ Kossuth-szobrai). Calderón darabját (Az élet álom) mutatta be a színház 11-én. A Pillangókisasszony premierje 25-én volt. Megyei művészklub alakult 28-án. FEBRUÁR 5-én és 6-án nagy sikerrel szerepelt Szegeden a kolozsvári állami magyar színház (Az ötödik hattyú. Egy lócsiszár virágvasárnapja). Színházunk 15én mutatta be Molnár Ferenc A doktor úr című darabját. A városi pártértekezlet 16-án választotta újjá a pártbizottságot. A hó végén helyezték el a szeged-algyői egészségház előtti parkban Kligl Sándor Gondoskodás című háromalakos szobrát. Avatása nem volt. MÁRCIUS. A Délmagvarország 19-i híradása szerint fölszámolták a dorozsmai cigánytelepet; elhunyt dr. Reményik László, a Szegedi Dózsa labdarúgó-csapatának edzője. Az odesszai pártküldöttség 30-án érkezett Szegedre. ÁPRILIS Í3-án nyitotta kapuit a Dugonics téri Domus bútoráruház. A színházban 12-én Anouilh-bemutató volt (Becket vagy Isten becsülete). A József MEDGYESSY FERENC SZOBRA Attila-emlékkiállítás 13-án nyílt meg. Mozart-bemutató volt 18-án a színházban (Szöktetés a szerájból). A Délmagyarország 22-i gyászjelentése szerint elhunyt Németh István főiskolai docens, városunk kiváló ismerője. MÁJUS 2-án Budapesten gépkocsibaleset érte Bálint Sándor néprajztudóst, és eszméletének visszanyerése nélkül 10-én meghalt. Újszegeden 11-én — elhelyezése után fél évvel — fölavatták Szigeti Magda Életfa című mészkő kompozícióját. A könyvhét országos megnyitója 31-én volt Szegeden. JÜNIUS 8-án voltak a választások. A 70 éves Délmagyarországot 11-én mutatta be a televízió. A színházban Rozewicz és Albee-premier volt 14-én. JŰLIUS 7-én megkezdődtek a szabadtéri próbái. A 17. pedagógiai nyári egyetem 16-án nyílt meg. Űrhajósok érkeztek 17-én Szegedre: Jeliszejev, Kubászov, Dzsanibekov és Farkas Bertalan! Az 50. szegedi ipari vásár 413 kiállítója 18-tól fogadta a látogatókat. Két esemény is volt 20.-án: megnyílt a nyári tárlat, Trikolidisz vezényletével a szabadtérin bemutatták a FalstaffoL A 14. szegedi ifjúsági napok rendezvényei 25-én kezdődtek. E napon nyílt meg a 9. szegedi művelődéselméleti nyári egyetem. AUGUSZTUS 1-én volt a szabadtéri második bemutatója (Carmen). A Piros karaván című musical 8-i bemutató előadását elmosta az eső. Az Állami Népi Együttes 15-én mutatkozott be. Károlyi István, a szegediek kedvelt színésze 23-án elhunyt. A 60 éves Fontos Sándor festőművész gyűjteményes tárlatot rendezett 31-től. SZEPTEMBER 1-én elhunyt Ivánovics György orvosprofeszszor. A Tabán és a Csaba utca sarkán 19-én avatták föl a postás-vasutas óvodát. A Bizományi Áruház Dugonics téri áruháza 23-án nyílt meg. OKTÓBER 4-én Pintér Lászlónénak négyes ikrei (Diána, Attila, Krisztián, Zoltán) születtek! A színház 11-én mutatta be A Mikádót. Imre József orvosprofesszor 23-án elhunyt. Másodszorra születtek hármas ikrek 30-án (Szabadi András, Réka és Bálint). Shelley A Cenci-ház című darabját 31-én mutatta be a színház. NOVEMBER 3-án fölavatták a tarjáni 16 tantermes „piros iskolát". Két ünnepélyes átadás volt 4-én: a radiológiai klinika sugárterápiás osztályáé és a Szilléri sugárúti 3. számú totó-lottó körzeti irodáé. Ezen a napon nyílt meg a Vedres-emlékkiállítás. Stöckert Károly Komócsin Zoltán-szobrát avatták 6-án. Prettenhoffer Imre akadémiai doktor, a talajjavítás tudósa 7-én elhunyt. Verdi Simon Boccanegra című operáját mutatta be a színház 14-én. Kol Erzsébet, a szegedi egyetem növénytani intézetének egykori tanára 15-én meghalt. Rédei László Kossuth-díjas akadémikus, az absztrakt algebra kiváló művelője 21-én elhunyt. Szeged búcsúztatta 22-én az aktív sportolást befejező Magyar Zoltánt, a lólengés kétszeres olimpiai bajnokát. A Szabadkai Népszínház 24-én tartott előadást Tóth Valéria Dóm téri díszkútdomborművét avatták föl 27-én. E napon leplezték le Kertai Gvörgy akadémikus emléktábláját. DECEMBER 2-án elhunyt Vinkler László festőművész, főiskolai tanár. A Szeged nagyáruház 4-én nyitotta kapuit; az első napi bevétel 10 millió forint volt A színház 7-én mutatta be Thurzó Gábor A holló és a sajt című darabját. A 79. éves Tápai Antal szobrászművész életműkiállítása nyílt meg 7-én. Diskay Lenke grafikusművész 12-én elhunyt. A Hazafias Népfront 20-án tartotta megyei küldöttértekezletét. APRÖ FERENC