Délmagyarország, 1980. december (70. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-29 / 303. szám

5 Hétfő, 1980, december 29. Tetőtér-beépítés, emeletráépítés Lakásügyi szabályozás A lakásügyi jogszabályok módost tájéról megjelent ren­delkezések a korábbinál ked­vezőbb lehetőségeket kínál­nak a tetőtér-beépítésre, .az emeletráépítésre, és a laká­sok korszerűsítésére egyaránt. Az építési lehetőségek felku­tatását jelentősen megköny­nyíti, hogy a tanácsok, illet­ve ingatlankezelő vállalataik a műszakilag megoldható te­tőtér-beépítésről, emeletráépí­tésül címjegyzéket állítanak össze, és figyelembe veszik felújítási programjukban. A munkáltatók és a ma­gánszemélyek is élhetnek a címjegyzék adta lehetőségek­kel. annál is inkább, mert a módosított jogszabályok most már a vállalatokat is jobban érdekeltté teszik abban, hogy támogatást nyújtsanak dol­gozóiknak az effajta lakás­kásépítkezésekhez is. Mód nyílik arra, hogy emeletrá­építésnél magánszemély is építtető legyen, s csupán any­nyi a korlátozás, hogy két la­kásnál többet nem hozhat létre. Az építtetők szociálpo­litikai kedvezményben is ré­szesülnek, az OTP-től pedig ezekhez a munkálatokhoz a korábbi 100 ezer helyett 150 ezer forint kölcsönt kaphat­nak. A fiatal házaspár lakásel­látásának hosszabb távú meg­oldását szolgálja az az új le­hetőség, miszerint az emelet­ráépítéssel és tetőtér-beépítés­sel olyan nagy alapterületű otthont létesíthet — ameny­nyiben a tanács előzetesen ki­jelölte bérlőnek —. amekkora már két születendő gyerme­kének igényeit is figyele­lembe veszik. A korábbinál nagyobb OTP-kölcsönön túl az is ösztönző, hogy a leendő bérlakás ráépítési, műszaki megosztási költségeinek ezután teljes összegét beszá­míthatják a lakbérbe, tehát nemcsak 75 százalékát, mint a jelenlegi szabályok szerint, A jogszabálymódosítás pon­tot tesz sok vita végére azzal az intézkedéssel, amely sze­rint az állami lakóházban a bérbeadó a lakók hozzájáru­lássá nélkül is felhasználhat­ja lakás céljára a használa­ton kívüli tetőteret, a mosó­és szárítóhelyiséget. Fennma­rad azonban az a lehetőség is, hogyha kérik a bérlők, ak­kor egyidejűleg hasonló ren­deltetésű helyiségről köteles gondoskodni. Bizományosi értékesítés mezőgazdasági gépekre Akadémiai pályadíjak Hogy a gyerekek jól érezzék magukat... f^srria^J 7 _ >f kepernyo Ügy tűnt, a címben írtak­ra figyeltek az ünnepi mű­sorkínálat összeszerkesztői. Igazuk van, hiszen a kará­csony: gyerekünnep. Mi má­sért futkosunk, hetekkel előt­te, boltból boltba, minthogy megkapjuk azt a társasjáté­kot, éppen azt a babát, ké­peskönyvet, üveggolyót, sílé­cet, miegyebet, amit cseme­ténk előrelátóan kinézett magának egy hajdani kira­katból? Miért hajkurásznánk a narancsot, banánt (mind­hiába), miért sütnénk-főz­nénk hajnaltól napestig? Tán magunknak? És mi má­sért jelöltük volna be jó elő­re a műsorújságba, mit néz­zenek majd gyerekeink a több napos ünnepen, ha nem azért, hogy ők jól érezzék magukat? Vagy: gondoltunk a magunk szórakozására is? Bevallom: én igen. Ugyan­is, átböngészve az újságot, úgy találtam, több jóban lesz részem, ha a gyerekek­nek szánt adások közül vá­logatok, s esténként inkább keresek más elfoglaltságot, „nézés" helyett. Kivéve per­sze ... Hát igen, a Piedone-filmet meg kellett nézni; miért ne engedné el magát az ember, legalább karácsony este, ami­kor már amúgy is elnehezült a pulykasülttől? Hátha fel­rázza ez a förgeteges piff­puff, meg a feliratok, ame­lyeket először csodálhat a magyar televízióban. (És va­lóban, Budi Spencer iszonyú pofonjaitól kábultan is eszé­be jut az embernek: miért ne lehetne több feliratos filmet forgalmazni az év jó filmek­ben szűkös, egyéb napjain? Tudjuk, a friss és jó külföl­di filmek nagyon drágák. Talán azért vesszük a régi rosszakat, és pont kijövünk a pénzből, ha a szinkronra is költünk. Kérdés, a szink­ron árát nem lehetne-e hoz­zácsapni a vételárhoz? (Vagy annyira demokratikus intéz­mény a tévé. hogy gondol a néhány analfabétára is?) Egyébiránt inkább elanda­lító volt az ünnepi felnőtt műsor. Pontosan ki volt szá­molva ugyanis, hogy a tévé­néző lakosság hányféle (ér­deklődésű) rétegét kell ki­szolgálni a négy estén. Min­denki megkapta a magáét, és a sokféle, sokszínű kínálat valahogy szürkének látszott együtt. Volt opera (Mozart: Szöktetés a szerájból, ezút­tal importból), operett, nem is egy, mert ez a réteg (az operettkedvelők) talán népe­sebb, mint amaz. Végigsö­pört a nosztalgiahullám (Sze­relmi láz, 1942-es magyar, A nagy hadgyakorlat, 1955-ös francia, Jeremy, 1973-as amerikai film). Csúcspontján kétségtelenül Sinkovits Imre remekbe szabott, elementá­ris humorú, földön járó tize­desével. A Keleti Márton­sorozat záródarabját nézve valóban, okkal nosztaloghat­tunk, sóhajtozhattunk: hol vagy, hova tűntél, óh, ma­gyar filmvígjáték? A tizedes meg a többiek a maga ti­zenöt évével (szép filmkor!) olyan friss, üde, hamvas, bá­jos, kellemes és szellemdús tünemény, hogy elhalványul mellette összes fiatalabb tár­sa. Belopakodott aztán az év végi hangulat, több záró­adással (vége a nagy sikerű Sikernek, a Cirkuszlexikon­nak, a könnyűzenei maga­zinnak) és megmutatkoztak az újrakezdés jelei (újszerű színészportró-sorozat). Más egyéb nem történt, nézzük hát, mitől érezték jól magu­kat a gyerekek. Kitűnő összeállítás volt a szegedi körzeti stúdióé; a Balzsam tündér postája (Bubryák István szerkesztet­te, akár a nívódíjas Kincs­kereső műsort; Kléner György volt az operatőr és Kun Zsuzsa a rendező.) Na­gyon tetszett a Cimbora és a Varázsgömb karácsonyi száma, újszerűen „pedagogi­zált" a Mi s más című, „gyer­mekpszichológiai" összeállí­tás. A nagyobbak jól szóra­kozhattak a színházi felvé­teleken: Miskolcról a Lúdas Matyi ötletes átköltése, Ka­posvárról Lázár Ervin tün­déri játékát, a Berzsián és Dideki című darabot kapták. A pécsi körzeti stúdió mese­játékkal rukkolt elő, s így örömmel konstatálhattuk, mindkét vidéki stúdió szín­vonalas ünnepi programmal gazdagította a tévés kínála­tot. Külföldről is besegítet­tek: a Muppet show közre­működőit eddig a belgrádi tévéből ismerték a szegedi gyerekek, most (ismét szink­ronbravúr) végre értették is őket, s Max és Móric va­gánykodását is tudták érté­kelni. Sulyok Erzsébet Az AGROTROSZT keres­kedelmi munkájának korsze­rűsítésével igyekszik moz­gásba hozni az idén túlságo­san is nagy raktárkészletét. Két nagyértékű mezőgazda­sági gép adás-vételére bizo­mányosi szerződést kötnek, ami a partnereknek kölcsö­nös előnyöket ígér. A bizományosi szerződés alapján két gépet az III- min­tájú gabonavetőt és a RTA­típusú önjáró cukorrépa be­takar! Vtt nem a raktárkész­letből adják el. Az újonnan alkalmazott kereskedelmi forma abból indul ki, hogy a, megrendelő egyúttal biztos vevőnek is számít, miután előleggel köti le a gépet. Ezt követően a kereskedelem el­jár á gyártónál, megrendeli a berendezést, pontos határidőt rögzít, majd az átvétel idejé­ről értesíti bizományosi part­nerét, a vevőt. A gép elké­szülte után a gyárból köz­vetlenül a mezőgazdasági nagyüzembe szállítják a vető­gépeket, vagy a cukorrépa betakarítót. Ily módon elke­rülik a raktározási többlet­költségeket is. A mezőgazdasági termelők számára ez az új forma azért előnyös, mert nyolc és fél százalékkal olcsóbban jutnak a géphez. Az AGROTRÖSZT ugyanis csupán a bizományo­si közvetítés díját számítja fel. Amennyiben a bizomá­nyosi értékesítés beválik az AGROTRÖSZT lehetőséget keres arra, hogy esetleg más típusokat is bevonjon az Ily módon forgalmazott gépek körébe. A Szegedi Akadémiai Bi­zottság idén meghirdetett pályázatán első díjat nyert a „Gabonafélék termésát­lag-ingadozása és az éghaj­lati tényezők közötti össze­függés vizsgálata az Alföl­dön, korszerű matematikai módszerrel" című dolgozat, Dévényi Károlynó, dr. Nagy László és dr. SelUy Ferenc munkája. A SZAB szakbi­zottságai által kiírt pályáza­tokon kiemelt díjat nyertek: Pintérné Vígh Eva, dr. And­rássy Adél, dr. Szűcs Katn­lin, Szatmári Sándor. ' nyes József, dr. Hudák „ ,­nos, dr. Mojzes László, dr. Szilárd András, dr. Antal Albert, dr. Remák Géza, dr. Szűcs Attila, dr. Temesvári Beáta, dr. Hajnal Ferenc, dr. Láng Jenő, dr. Selley Ferenc, dr. Nagy László, Ba­logh László, Fülöp József, Gulyás Tibor, Gulyásné Hende Bernadett. Jakucska András, Tamás János (Sze­ged), valamint Gajdos Ist­ván, Papp Sándor,' dr. Szent­györgyi Károlyné, dr. Szent­györgyl Károly (Szolnok), dr. Matos Lőrinc (Táplán­szentkereszt), Avasi Zoltán, Oláh Mihály, Szűcs Imréné dr. Péter Judit (Hódmező­vásárhely). Ugyancsak pá­lyadíjat kapott Bajai Lajos, dr. Herendi István, Csáka Zita, dr. Balogh Tibor, dr. Simon Ferenc, Csősz Lász­Ióné. ^sztalos Béla, Orbán László, Németh Ágnes. A SZAB ebben az évben is külön pályázatot írt ki középiskolásoknak, a kör­nyezetvédelmi szemléletre nevelés és a kutató munká­ba való bevezetés céljából. A beérkezett dolgozatok kö­zül nyolc tanulóé részesült jutalomban: négyen a sze­gedi Ságvári gimnázium, hárman a csongrádi Batsá­nyi gimnázium diákjai, il­letve a gyulai kertészeti szakközépiskola tanulója. A pályadíjakat és a jutalma­kat dr. Szőkefalvi-Nagy Bé­la akadémikus, a SZAB el­nöke adta át. Megfiatalodik a Lukács A népszerű budapesti Lu­kács uszoda felújítása teljes lendülettel . folyik, s a mun­kálatok elkészülte után még törzsvendégei is alig ismer­nek majd rá a régi uszodára. Kicserélik az öltöző padlóza­tát, s a régi fafalú kabinok helyébe téglafalas fülkék ke­rülnek. A téglát pedig csem­pe fedi majd. A kabinsor vé­gén egy solárishelyiséget ké­peznek ki. Ez a napfénykeze­lő berendezés bizonyára nép­szerű lesz a fürdővendégek körében. A kvarctól abban különbözik, hogy a nagyobb lámpák fényüket az egész testre sugározzák. A szárítóhelyiség csempé­zése hamarosan befejeződik, de megújul a hajszárító he­lyiség is, s a zuhanyozókat új burkolattal látják el. Enikő és a KISZ Piszfrángtenyésztés az ódörogds telepen A Balatoni Halgazdaság Ódörögd-pusztai pisztrángos telepén december elején kez. dődött meg a hagyományos pisztrángfejés. Elsőként a ka­nadai fajta anyáktól nyert ikrákat keverték össze a hí­mek, tejével, s ezeket a kelte­tőbe tálcákba helyezték el. Az első fejés eredménye márts mutatkozik: kikeltek a kis pisztrángok, több mint félmillió ivadék máris átke­rült a „bölcsődébe", a hatal­mas vályúkba, ahol a külön­leges receptúra szerint már etetik is őket. Innen három hónap múltán a szabadban levő medencékbe kerülnek, s további gondozás után 3—1 hónap múlva már értékesít­hetők, (MTI) A nagy múltú Tömörkény István Gimnázium és Művé­szeti Szakközépiskola nem­csak tehetségei' fiatalokat nevel, a mozgalmi munkából is kiveszik részüket a diá­kok. Nem is akárhogyan. Szabó Enikő IV/A osztályos tanuló két. éve alapszervezeti KISZ-titkár. Munkáláró) kü­lönösen elismerően nyllatkoz tak. — Neked mi erről a vé­leményed? — Sok alapszervezeti tit­kár irigylésre méltónak tart­hatja helyzetemet. Mindösz­sze 27-en iárunk az osztály­ba. mindenki KISZ-tag. Ná­lunk 24-en. hárman másutt Néprajzi pályázat Ismét kettős makói siker A SZEGEDI NEMZETI SZÍNHÁZ ZENES SZÍNHAZÁBAN 1980. DECEMBER 31-ÉN 15 ÓRAKOR vidám szilveszteri műsor Fellépnek: Eeerváry Klára Karádi Judit Karikó Teréz Török Vera Vápiossv Eva Csizmadia László Herczeg Zsolt Közreműködik: az SZNSZ tánckara Jankovics József Juhász József Király Levente Kovács János Marosi Károly Rácz Tibor Szabady Jómét ée zenekara. A közelmúltban hirdették ki — a Néprajzi Múzeum, a Magyar Tudományos Akadé­mia Nyelvtudományi Intéze­te, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia Néprajzi Ku­tató Csoportja, a Hazafias Népfront, a KISZ Központi Bizottsága, a Magyarországi Délszlávok Szövetsége, a Ma­gyarországi Németek Demok­ratikus Szövetsége, a Ma­gyarországi Románok De­mokratikus Szövetsége és a Magyarországi Szlovákok De­mokratikus Szövetsége köz­reműködésével — a hazánk felszabadulásának 35. évfor­dulójára meghirdetett, XXVIII, Országos Néprajzi és Nyelvjárási Gyűjtőpályá­zat eredményét, ahol a ta­valyihoz hasonlóan — kettős makói siker született: Kiemelt országos első dí­jat nyert — felnőtt kategóri­ában — a Rácz Sándor tanár 421 oldalt kitevő „Földeáki tájszótár" és a legutóbbi 120 év személynévanyagát tartal­mazó, rendszerező „Szülőfa­lum, Földeák lakosságának személynévvizsgálata" című pályamunkáival. Országos el­ső díjat nyert — az ifjúsági kategóriában — a Rács Sán­dor vezette makói Kun Béla általános iskola néprajzos Mici-mackó nyelvjárási gyűj­tőközössége a 330 oldalas, s közel 300 illusztrációs rajzot magába foglaló „Makai szó­lások és közmondások" című pályamunkájával. Az alapszervezetek munkáját meghatározza. milyen az osztályközösség. Nálunk erre nem lehet panasz, A harma­dik tanév befejezésekor volt egy kirándulásunk. Az a pár együtt töltött nap jót tett a közösségnek, méginkább ösz­szerázódtunk, még jobban megismertük egymást. Másik lelentős tényező a patronáló tanár és a KISE-ések viszo­nya. Általában az osztályfő­nökök a patronálók. Ugy ér­zem. nemcsak közösségünk irigylésre méltó, hanem az osztályfőnökkel vulo kapcso­latunk is. Vas Józsefné ta­nárnő osztályfőnöknek és patronáló tanárnak is nagy­szerű. Még nem volt olyan problémánk, amelynek meg­oldásában ne segített volna. Ilyen közegben bűn lenne, ha nem tennék meg minden tőlem telhetőt. Ügy tudom, megteszel mindent — vágtam közbe. — Ha így érzik az alap­szervezet tagjai is, akkor megérte. Mikor gimnazista lettem, természetesnek tűnt, hogy a KISZ-nek is tagja legyek. Szeretek tevékeny­kedni, örömet szerezni má­soknak. Az a célom, hogy a KISZ-munkában mindenki örömét lelje. A mostani nagy „hajtásban" teljes gőz­zel tanulunk, felvételi elő­készítőkre járunk. Sokszor eszünkbe jut, már csak egy félévünk van hátra ,.. — A tanítási órákon ls ilyen aktív vagy? — Humán érdeklődésű va­gyok. Az Ilyen jellegű órá­kon természetesen, de a töb­bin is igyekszem. Az órákon való aktivitás nekünk kevés. A KISZ-foglalkozásoknak va­lahogy másnak keh lennie, mint egy tanítási órának. Ott mindenki azt csinálhat­ja. amit szeret — legalábbis nálunk. A programunkat úgy állítjuk össze, hogy még a kötelező feladatokban is megtaláljuk valamennyien a bennünket érdeklőt. — Milyen a kapcsolatod társaiddal? Őszinte embernek tartom magam. Szeretem, ha ezért őszinteséget, kapok cserébe. Ennek a bizalom az alapja. Mindenkivel jó kapcsolatot igyekszem kialakítani. Ha egy könyvről azt mondják nekem, olvasd el, mert érde­mes. adok a véleményre, elolvasom. Ha egy társamról mondanak ítéletet, azt csak akkor fogadom el, ha magam is hasonlót tapasztaltam. Nem szabad különbséget, ten­ni az emberek között. Van egy barátnőm az osztályban, de a többlek ennek soha nem érzik hátrányát. — Van-e titka a jó KISZ­titkárnak? — Csak magamból tudok kiindulni, arról tudok beszél­ni, amit én csinálok. Szere­tem ezt a munkát, nem ér­zem tehernek. Igyekszek mindenkit megérteni, s ma­gamat is megértetni. Az ál­talam vélt jó irányba próbá­lok hatni. Objektíven szeret­ném megítélni társaimat. Kritikus vagyok önmagam­mal szemben is. Lehet, hogy ennél léteznek fontosabb ..titkok". Én ezekkel a törek­vésekkel még nem vallottam kudarcot — Terveld? — A JATE jogtudományi karára jelentkezem. Mór most elhatároztam nem adom fel, ha elsőre nem si­kerül a felvételim. Továbbra is dolgozni akarok a KISZ­ben. Ehhez csak annyit tennék hozzá, hogy a jó titkár nem beszélni szeret munkájáról, hanem csinálni.­Mag Edit

Next

/
Oldalképek
Tartalom