Délmagyarország, 1980. november (70. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-28 / 279. szám

t Péntek, 1980. november 28. 5 Szovjet vendéi megyénkbe! Csütörtökön a Szovjetunió Kommunista Pártja Kom­munyiszt című elméleti fo­lyóiratának rovatvezetője, G. Volkov megyénkbe láto­gatott. Szegeden, a megyei pártbizottságon dr. Komó­csin Mihály, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizott­ság első titkára fogadta. Tájékoztatta a vendéget a megye gazdasági, társadal­mi, politikai és kulturális életéről, a megyei pártb­zottság tevékenységéről, a pártmunka feladatairól. G. Volkov megbeszélést folytatott a szentesi járási pártbizottságon, ma.id ellá­' togatott a nagymágocsi Egyesült Tsz-be. Megyei programja során felkeresi az algyői Kőolaj- és Föld­gáztermelő Vállalatot, talál­kozik a szegedi József Atti­la Tudományegyetem filozó­fiai tanszékének oktatóival és megtekinti az MTA Sze­gedi Biológiai Központját, Tanműhelyek Vállalati tanműhelyek egész sora alakult az V. ötéves terv időszakában a 66 millió forint összegű szakmunkás­képzési alap támogatásával Szolnok megye ipari és me­zőgazdasági üzemeiben. A legújabb intézményben december elején kezdődik meg a tanítás: a jászapáti mezőgazdasági tanüzem az ország egyik legkorszerűbb ilyen intézménye lesz. (MTI) Hasznot hozó úiítá Problémák az ösztönzés feltételeiben A gazdaságpolitikai tevé­kenységben a munka haté­konyságának növelése, a jö­vedelmezőség és a termék­szerkezet korszerűsítésének feladata került előtérbe. A most záruló ötéves tervidő­szakban várható eredmé­nyekhez jelentősen hozzá­járultak a szellemi alkotá­sok es találmányok, licenci­ák, know-how-ok és újítá­sok. A szellemi alkotások alkalmazásának gyakorla­tát a szakszervezeti testü­letek is figyelemmel kisé­rik. Tegnap, csütörtökön délután az SZMT elnöksé­gének tagjai is áttekintették a közgazdasági osztály föl­mérése alapján készített összegezést. Kitűnik ebből, hogy a szellemi alkotások alkalmazását több objektív tényező is befolyásolta Sze­geden és Csongrád megyé­ben. Ilyenek például: a me­gye gazdasági életében az állóeszközök értékének nö­vekedése viszonylag lassú, a megvalósult beruházások viszont jó termelékenységet biztosítottak, s ami talán a legjelentősebb, a közép- és felsőfokú végzettségű szak­emberek szama gyors ütem­ben növekedett. Megyénk­ben jelenleg 5400 műszaki és 1500 agrárdiplomás dolgozik. Az elmúlt években, a meg­figvelt gazdasági ágazatok­ban 43 szabadalmat, 7 li­cencet és 3 know-how-ot al­kalmaztak. Az összes sza­badalmaknak több mint a felét a gépipari üzemek, ne­gyedrészét az élelmiszeripar és az intézetek, mig a töb­bin a nehézipar, a mező­gazdaság és az építőipar osz­tozik. A szellemi alkotáso­kért jelentős tevékenységet fejtenek ki a kutatóintézetek és egyetemek. Az újítások száma más­félszeresére növekedett az elmúlt esztendőkben, és azok gazdasági eredménye — a megfigyelt cégeknél — kö­zel 300 millió forint hasz­not hozott. Néhány vállala­tot érdemes külön is meg­említeni: a kőolajiparban 29 millió, a gumigyárban 26, a vásárhelyi mérleggyárban 16, a kábelgyárban 11, a paprikafeldolgozóban 23. a kenderfeldolgozó iparban 51, a DÉLÉP-nél pedig 38 mil­lió forint gazdasági ered­ménnyel járt az újítások al­kalmazása. A 100 ezer fo­rintnál nagyobb haszonnal járó újítások száma 355 darab volt. A szakemberek a szellemi alkotások mennyiségi növe­kedése mellett számottevő­nek tartják a találmányok­nak, licenciáknak a techno­lógiai folyamatokra, az ered­ményesebb gazdálkodásra gyakorolt hatását. E tevé­kenységnek iparági sajátos­ságai vannak, így: a gép­iparban a műszaki színvo­nal emelését, a minőség ja­vítását, a mennyiség növe­lését, a tőkés import ki­váltását segítette. Sok pél­dával illusztrálták e meg­állapításokat: a vásárhelyi mérleggyár üzemanyag-fo­gyasztásmérő berendezése ki­emelt figyelmet érdemel. A gondokról, a visszafogó tényezőkről sem feledkez­tek meg a szakszervezetek tisztségviselői. Megállapítot­ták többek között, hogy a jelenlegi gazdasági sza­bályzók érdekeltségi és ösztönzési hatásai csak mér­sékelten segítik a szellemi alkotások gyakorlatba vo­nását. Számos vállalatnál alig ismerik a kutatóintéze­tekben zajló munkát, erő­sen fékez az újítási díjak „rubrikája" is, mivel nem mindenkit tesz érdekeltté. összegezve azt állapították meg az SZMT elnökségének tagjai, hogy a megfigyelt ágazatokban és időszakban számottevő szellemi alko­tások születtek. A találmá­nyokkal és újításokkal kap­csolatos munka — kevés ki- i vételtől eltekintve — azon­ban nem éri el a kívánt mértéket és színvonalat. Né­hány javaslatot is megfo­galmaztak a szakszervezeti tisztségviselők, s arra ké­rik a vállalati testületeiket is, hogy szorgalmazzák job­ban az újítói tevékenysé­get. Az SZMT elnöksége ez­után tájékoztatókat hallga­tott meg a szakmunkáskép­ző intézetek és az üzemek kapcsolatainak helyzetéről, majd meghatározták az SZMT jövő évi költségveté- 1 sét, s egyeb ügyekről tár­gyaltak. Még nem késő! • tt/i Utca panehs házakból Az árvíz sújtotta Béké- [ sen, egész utcát épít pane- , les családi házakból a Dél­magyarországi Magas- és Mélyépítő Vállalat. 27 la­kást alakítanak ki, jórészt ikerházakban. Először új utat építettek, elkészítették az ala­pozást, s most folyamatosan szállítják a Szegedi Ház­gyárból az előgyártott be­tonpaneleket. Az első csa­ládi házra már a piros cse­réptetőt is felrakták. Az év végéig a megrendelt laká­sok többségét átadják a tu­lajdonosoknak. A közeli Szeghalomra 19 lakás ház­gyári elemeit szállítják, s azokat a helybeli építővál­lalat szakemberei állítják össze. B ajós dolog eligazodni az emberek igazságának erdejében. Tudnivaló, hogy ki-ki a maga szemszögéből ítéli meg az események menetét, a világ­ban történteket, az ország örömét-ha.iát. Ugyanarról a politikai döntésről, vagy ha­tósági intézkedésről gyakran másképpen vélekedik az egyéniség és az óvatos pol­gár. a tanácselnök és a választója, a szemlélődő nyugdíjas és a gazdasági igaz­gató, az aggodalmas széplélek és a gya­korló politikus. Az egyik azt állítja, hogy túl sok már itt a szabadság, azért jár mindenkinek a szája, a másik rögtön el­lenkezik. hogy nincs lehetőség alkotó kezdeményezésre. Van. akit a hivatal gőgje borít ki egy egész napra, ám az ügy­intéző tisztviselő a...felek" pimasz visel­kedését kifogásolja. Ez a tisztelt honfi­társ azt igényli, hogy beszéljünk nyíltan a tisztátalan ügyekről, amaz meg túlzott­nak tartja az aprócska hibák teregetését is. Üljünk le beszélgetni az utca emberé­vel. hallgassuk figyelmesen a borbélyt, a fejőnőt, a körzeti orvost, a susztert a kó­risták a sofőrt — mind-mind a saját szá­ja íze szerint nyomja a szöveget, s csak­ugyan úgy fest néha. mintha egy újabb bábeli hangzavar vette volna kezdetét S a szélsőséges nézetvillongásoknak eléggé tipikus velejárója, hogy némelyek fejbe kólintanák az őkefr idegesítő vitapartnert mások meg tapsolnak, hogy ez a jó. így forrja ki magát az élet Majd meglátjuk. Mindenesetre ilyenek vagyunk, ezen egyelőre nem tudunk vál­toztatni. Hiába fenyegetőznénk, mint a bibliai Jónás, még a mai népek is úgy reagálnának rá. mint Ninive lakói, akik oda se hederítettek a dühös prédikátorra, hanem csak „tovább nevettek, alkudtak, csaltak, pöröltek, vagy ettek". Ez persze korántsem azt jelenti, hogy abba kell hagynunk szén eszményeink hirdetését vagy hogv muszáj lemondanunk megváltó szándékunkról, mondván, úgvis hiába. Er­ről szó sincs! Csak több okosságra, erő­sebb idegekre, alaposabb történelem- és népismeretre van szükség akárcsak a leg­kisebb változás eléréséhez is. Csodák Din­csenek, s imádkozással is hiába próbál­koznánk. A gyermek, aki ma még gén­jeiben hozza magával az „enyém" ref­lexét. talán csak sok-sok generáció múl­tán születik meg közösségi indítékokkal. Addig, sainos. meglévő önmagunkat kell elviselnünk úgv, hogv közben nem a fe­nyegetés. hanem a meggvőzós eszközével pallérozzuk. csiszoliuk egymást, mint a folyamkavics. A régi görögök nem dörgő hangú prófétákat, hanem tűnődő filozófu­sokat hallgattak, akiknek módszere nem a megfé1 említés, hanem a vélemények meg­becsülése és a folyamatos kérdezgetős volt. Több bölcsesség és kevesebb düh — ebben látták a lényeget. M ert mire mennénk a csenddel, a mindenre csak fejjel bólintó nagy „egyetértéssel"? Volt már ebben az országban magunk teremtette hangtalan korszak is. mégis a nyakunkba szakadt ötvenhat, ősze. Azt hittük, igazságunk oly­annyira nyilvánvaló és általános érvényű, hogv egycsapásra érti, aki ép elmével jött a világra, aztán szakadék szélére vitt ben­nünket ez a naivitás. Százezerszám nevel­tünk egvéniséaeket. de — ismerjük csak ei — annál többen váltak óvatos, lapító, valahogyan csak megélni igyekvő polgá­rokká. Az óvatosság azonban — tudhat­tuk volna — jobbára a védekező tulaj­donságoknak kedvez, majd jön a hamis jóindulat, az „igeniselvlársam"-féle szol­gálatkészség. amely gyakran a legundorí­tóbb szolgalelkűségbe torkollik. Mostan­ság ezért inkább azt kérdezzük: kinek jó az olyan társadalom, amelyben az óvatos emberek kisebb-nagyobb csoportjai .Je­gyen eszed"-intelmekkel próbálják vissza­fogni a fokozódó és türelmetlen tenni­akarást Csokonai sóhajtotta, hogy „az enyim, ff tied mennyi lármát szüle, miolta a mienk nevezet elüle". Ez a lárma azonban lé­nyegében ma is tart illetve nem ült al egészen, hisz végeredményben e téma kö­rül forog a vita. A jelszó-pártiak, akik úgy vélik, hogy elég a lózungot föltűznünk va­lahová az máris egy az egyben megvaló­sul a gyakorlatban, legszívesebben máris kommunizálnák tán az evőkanalat is. nem törődve azzal, hogy közben fölkopik az állunk. A visszafelé nézegetők ellenben akár az egész országot háztáji gazdasággá alakítanák, s tán eszükbe se jut hogy ez esetben olyan szegényes és kis produktu­mú lenne mezőgazdaságunk, hogy képte­len lenne ellátni az iparosodott nagyra nőtt igényű országot. Az látszik helyes­nek. amit most csinálunk, illetve amit akarunk csinálni: az érdekeltséget is fi­gyelembe véve olyan erős termelőszövet­kezetekre alapozzuk az ország ellátását amelyek körül virulnak a kiskertek, ame­lyeknek tagjai a ház körül nélkülözhetet­len mennyiségű húst. gyümölcsöt termel­nek úgyszólván időtöltésből, s így nem kell a szomszéd országokba mennünk köl­csönt vagy segítséget kunyerálni. Szem­mel látható, mennyire megpezsdült e fi­gyelmes gazdaságpolitika révén a közélet és a munkakedv, miként nőtt meg nagy­üzemeinkben az átlagtermés, mégsem vár­hatjuk eL hogv ez a társadalom minden egyes tagja számára kézenfekvő es vilá­gos legyen, s ne tartson senki valamiféle kapitalizmus visszaállításától. Erről is úgyszólván naponta kéli beszélgetnünk. N incs abban semmi különös, hogy ahány egyén, annyiféle látásmód. A nézeteltérés — mondotta Erasmus — ugyanolyan természetes, mint az ízlesbeli különbség. Az élénkülő párbeszéd, az orszá­gos méretű eszmecsere szocialista ren­dünk egészséges, növekvő életerejére vall, s őszintén örülhetünk neki. Szabad embe­rek közt rendszerint zajosak a tanácsko­zások. ami arra is jó. hogv nem halmo­zódnak fel a társadalmi feszültségek. Vannak még lesipuskások, névtelen föl­telentők, kommunistaellenes izgaga „jé­zusok". de a nyüt sisakkal kiállók, a se­gíteni kész emberek sokasága mind job­ban háttérbe szorítja őket Nehéz elkép­zelni hogy ilyen légkörben tartósan el­sikkadhatnának a párt vagy a kormány­zat felé irányuló jelzések. Egyesek talán elvárnák manapság is. hogv mások kiált­sanak helyettük, sőt a leggvávábbak at­tól is egzisztenciájukat féltik, ha valaki az ő ügyükben is döngeti az asztalt ám az cfaita jellemvonás, bár nagyon lassan, de kétségtelenül kopik kedves tnagyar né­pünkből. A szocialista nemzeti egvséget aligha lehet többé leiáratni. mert az szív­ügyévé lett a dolgozó, jobb életre vágyó­dó embereknek. F. Nagy István Karácsonyfák! fát felsplt 3 SZÖVCt^CZCt, A Sopron környéki erdők­ben megkezdték a kará­csonyiak vágását. Az alpe­si környezetben nevelkedő fák az egész országban ke­resettek. A minőségük ugyanis kiváló. Az idén 35 ezer, többségében 75—150 centiméteres fát vágnak ki, de szép számmal lesz kö­zöttük két-három méteres is. Az első szállítmányt decem­ber elsején indítják a fővá­rosba. értékesít a pár Kertbarátok örömére — mint arról már hírt adtunk — új kertészeti áruda nyílt Szegeden. A békéscsabai Lenin Tsz Tompái kapunál levő lerakatában nagy a forgalom: gyü­mölcsfákat, díszcserjéket vásárodnak a kiskerttulajdono­sok. Igaz ugyan, hogy meggyet hiába kerestek az elmúlt napokban, de van tízfajta őszibarack-, alma-, körte- és sárgabarack-csemete is bőven. Szállítmány folyamatosan érkezik az ország minden részéből, így a téli fagyok beállta előtt még érdemes ellátogatni az árudába. Az elárusítók tárt ajtókkal és szaktanácsokkai várják » vásárlókat min­dennap késő délutánig, még vasárnap is. déli 12 óráig Angol napok Budapesten A magyar—angol gazda­sági és idegenforgalmi kap­csolatok élénkítésére a MA­LÉV és a British Airways, valamint a budapesti és a londoni Intercontinental szál­lodák szervezésében csütör­tökön angol napok kezdőd­i tek Budapesten. A decem­i ber 6-ig tartó rendezvény­sorozat első felében, vasár­napig a turizmusé, az uta­zásé és a gasztronómiáé a fő szerep. Hétfőn kezdődik a keres­kedelmi program, amelynek során péntekig a Duna In­tercontinen'al-szálló bálter­mében több mint 40 cég nyilvános árubemutatón is­merteti fogyusztasicikk-vá­lasztékát. Képviselői talál­koznak, tárgyalnak a hazai ipar és kereskedelem szak­embereivel, s neves divat­házak adnak képiét az öl­tözködés mai angol divat­járól. A jövő év tavaszán vi­szonzásképpen magyar na­pok lesznek Londonban (MTI) Hazánk legnagyobb össze­függő meggyesének három évvel ezelőtt megkezdett te­lepítését fejezi be ezekben a napiokban a nemesvámosi Csopiak tája Termelőszövet­kezet. A Veszprém—Felsö­ors közötti 140 hektáros táb­lán az utolsó 40 hektáron ültetik a facsemetéket. A meggytermesztésben szokat­lanul nagy területen 35 ezer csemete nevelkedik. A fajták összetételét, a sortávolságot, és a metszési módot, a té­mát legjobban ismerő kuta­tóikból álló munkacsoport határozta meg. Terveikben garanciát vállalnak a hektá­ronként 10 tonnás hozamért. A meggy telepítésére és a termesztésre a Csopiak tája termelőszövetkezet szerző­dést kötött a Budapesti Li­karipari Vállalattal. E szerint az ipari üzem már a telepí­téshez 5 millió forintot adott a tsz-nek, s ezt az összeget a termésből egyenlítik majd VI Ugyanakkor megállapodtak abban is, hogy a termőre fordulástól 20 évig, tehát 2004-ig, a 140 hektár tel­jes termését megvásárolják. Ez az együttműködés a ter­melőszövetkezetnek biztos piacot, a Likőripari Válla­latnak piedig választékbő­vítést és ezáltal exportlehe­tőséget jelent (MTI) !il A dorogi Tájrendező Építő­ipari Szövetkezet Közös Vál­lalat mikromész' előállítására rendeződik be. A termék ki­válóan alkalmas fal­felületek szórópisztollyal tör­ténő bevonására. Jobb minő­ségű. amellett egyszerűsíti a munkát. A mikromészüzem teljesítménye napi 10 tonna lesz. *

Next

/
Oldalképek
Tartalom