Délmagyarország, 1980. augusztus (70. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-31 / 204. szám

Vasárnap, 1980. augusztus 31; v.mzm&zmm t A T7esterplat: e katonái Vannak események, történések, melyek mély nyomokat hagynak bennünk, ennek ellenére elfelejtjük őket. Vannak eieményex, melyekre „csak" kerek évfordulókon e> "ékezünk. De vannak olyan események ls, melyeket sohasem szabad felednünk. 1939. szeptember 1-vel Lengyelország megtámadásával elkezdődött II. világháború csalódásokat, megpróbáltatásokat, a korábbi háborúkban nem tapasztalt szenvedéseket zúdított a világ népeire. Janusz Przymanowski kiváló lengyel író találóan utalt az előbbiekre: a hugenották felkoncolása 20 ezer ember, a napóleoni háborúk megközelítőleg 3,5 mllljó ember nyomorúságát, halálát eredményezte. Az I. világháború 10 millió embert pusztított el. A II. világháború már minteRy 60 millió áldozatot követelt. A történelem eddigi legnagyobb háborújában a fasizmus nemzetek kiirtására, szolgasorba döntésére törekedett. A II. világháborúig az országok háborúit hivatásos vagy sorozott katonákból álló hadseregekkel vívták. A lakosság passzív szemlélője volt a harcoknak, néhány esettől eltérően tevőlegesen nem vett részt az ellenség elleni harcokban, a szülőföldet megszállók elleni küzdelemben. A II. világháborúban — a reguláris egységek mellett — az ellenállási mozgalom keretében mintegy 5 millió ember harcolt. Munkások, földművesek, értelmiséglek. Iparosok. tisztségviselők milliói váltak partizánokká, ellenállókká. Városokban és falvakban, a hegyekben és a síkságokon milliók harcoltak a megszállók ellen. A hosszú, tétovázás után a világ felismerte a nácizmusban rejlő valóságos veszélyeket s még Időben összefogott. • 1939. szeptember 1. előtti években a náci Németország kipróbálta erejét, s a nyugati hatalmak engedékenységét. A német csapatok bevonultak a Raj na-vidékre, a Wermacht katonái részt vettek a Spanyol Köztársaság elleni intervencióban. Hitler parancsára német csapatok megszállták Ausztriát, majd bevonultak Csehés Morvaországba, később Szlovákiába. A német követelések teljesítődtek. Egy ideig úgy tűnt, hogy Hitler céljai egy részét „békés" úton is elérheti. A „békés" terjeszkedés azonban 1939. szeptember 1-én befejeződött. A hitleri német agresszióra Lengyelország fegyverrel válaszolt. A gdanski Westerjflatte lengyel helyőrségére leadott lövések a II. világháború kezdetét jelentették. 1939. szeptember 1-én hajnalban 4 óra 45 perckor bekövetkezett az a pillanat amikor „a gdanski szirt fokán" dönteni kellett a meghódolás és a védekezés között. A katonák a harcot választották. ' A 182 főt számláló helyőrség a szárazföldről. a tengerről és a levegőből ("támadó sokszoros túlerő ellenére — az utánpótlástól, a hátországtól elvágva — hét napig kitartott, védekezett. Az 1939. évi szeptemberi hadjárat. azaz a II. világháború első iiónupja, Lengyelország harca és ideiglenes veresége sok tanulsággal szolgál. Es mégis milyen keveset és felületeset tudunk a háború kezdetéről. A lengyel hadsereg 35 napos harcát a kövélemény ma is úgy ítéli meg, hogy a németek gyors győzelmet arattak, a lengyel hadsereg nem volt felkészülve, gyenge volt és a csapatokat rosszul vezették. A tankok ellen ulánus egységeket vetettek be. A Lengyelország elleni hadjárat ténylegesen 35 napig tartott. A németek vesztesége — lengyel források szerint — 16 ezer fő volt. A Wermacht Hollandiát 5 nap álatt, Belgiumot 17 nap alatt foglalta el. Az angol expedíciós hadsereggel megerősített francia csapatok lényegében 25 nap alatt felmorzsolódtak. A német hadsereg hollandiai, belgiumi, franciaországi, jugoszláviai és görögországi hadjáratának mintegy 22 hónapja megközelítőleg annyi veszteséggel •járt mint a 35 napos lengyelországi harc. A II. világháború ténylegesen lengyel földön kezdődött. A nyugati hatalmak részéről előzetesen megígért segítség elmaradt. Az ország megszállás alá került. Hitler tervei azonban túlnőttek Lengyelország határain. Űjabb európai fővárosok következtek, újabb országok területére is kiterjedt a háború (és az ellenállás). A Westerplatte-I földnyelvet védő lengyel katonákra leadott lövésektől hosszú hónapok teltek el, míg létrejött az antifasiszta koalíció, míg megteremtődtek a feltételei a fasizmus elleni totális harcnak. A háború éveiben a fasizmus elleni harc kiegészült a társadalmi változásért vívott küzdelemmel, így a háború befejeződésével számos országban új fejezet, új korszak kezdődött Egyes országokban a korábbinál demokratikusabb fejlődést, máshol a néphatalom megteremtésének lehetőségét biztosította. 1939. szeptember 1-ről éppen a háború jellege, a fasizmus célkitűzései és gyakorlati politikája miatt nem szabad megfeledkeznünk. Nem feledhetjük a háborúhoz vivő út állomásait. A háború szörnyű eseményeit, szenvedéseit. Számon kell tartanunk azoknak az országoknál! az erőfeszítéseit, egyes szemé lyeknek a törekvéseit is akiknek a győzelem, a béke köszönhető. Emlékeznünk kell a néptömegek áldozatvállalására, az elesettekre, a koncentrációs táborokban elpusztultakra, a börtönökben, razziák és dtverzánsakciók során életüket áldozókra. Mindazokra. akik a maguk módján hozzájárultak a fasizmus megdöntéséhez. Nemes, önfeláldozó cselekedeteiknek emlékeinkben és a jövőt kialakító tevékenységünkben is tükröződnie kell. DR. LAGZI ISTVÁN Az ős Bánk bán „Egy régi dologról én mostan szollok, Kérlek, hogy fejenként rá hallgassatok, Tiszta életről szép dolgot hallhattok. Kit netalán soha nem hallottatok. Másod András, harmad Béla fiáról, Es feleségéről, német Gertrúdról. Szólok mostan az jó vitéz Bánk bánról, Királné asszonnyal történt dolgáról." Páratlan művelődéstörtépeti jelentőségű vállalkozást tudhatnak magukénak Erdélyben egy alig 750 lakosú kalotaszegi falu, Magyarbikal műkedvelői. 1980. május 18-án színpadra vitték," első Ízben adták elő az ős Bánk bánt, Valkal András 1567-ben írt verses históriás énekét. A XVI. század magyar Irodalma egyik Jelentős — a köztudatból sajnos kiiktatódott — szerzőjének művé^ Búzás Pál kolozsvári zongoraművész, zenepedagógus fedezte föl újra Heltal Gáspár 1574ben kiadott antológiájában, a Canclonale-ban. O vitte ki Blkalra a Bánffyhunyadtól alig 3 kilométernyire fekvő, mégis elzárt, a mai Kalotaszeg egyik legarchnlkusabb településére, amelynek műkedvelői romániai országos fesztiválokon arattak számos, Visszhangos, nagydíjakkal jutalmazott sikert Jól választott! Az egykor Szegeden, az alsóvárosi zárda tanítónőképzőjében tanult Naszódi Ferencné Agárdi Irén tanítónő, aki férjével együtt Magyarbikal műkedvelő életének fáradhatatlan mozgatója, vállalta a betanítás nehéz feladatút. Kovács Ildikó, a Kolozsvári Bábszínház rendezője találta meg a megfelelő formát, a görög tragédiákból, ősi misztériumjátékokból ihletődött előadási-nyelvezetet. A nelgpzen olvasható ódon szöveg egyszerű falusi emberek előadásában, tiszta hangsúlyozásában természetessé vált, a 20 kilométerre levő Valkó egykori fia és mai bikali előadói kortársakként hatottak. S ezt a hatást csak fokozta Vermesy Péter XVI. századi zsoltárokat idéző, erre az alkalomra szerzett zenéje. Az elsősorban népművészetéről — színpompás viseletéről, hímzé•érői, szőt'teseirői és festett bútorairól — ismert Kalotaszeg választott fia, Kős Károly szerint talán egy hosszúra nyúló élet ls kevés ahhoz, hogy ennek a hozzávetőlegesen 40 települést magába foglaló tájegységnek méltó történetét megírhassa valaki. így fordulhat elő. hogy Kalotaszeg művelődéstörténetének jelentős fejezetet, értékes alkotói még mindig homályban vannak, mert e hányattatott múltú — tatár és tőrök dúlta — vidék számtalan okirata, 'fontos műemléke veszett oda. De az, ami megőrződött az utókor számára, még az sem lett mindig ismert, nem vált közkinccsé. A hányatott, tragédiáktól és belső villongásoktól terhes XVI. századból aránylag sok énekszerzőt ismerünk. Csupán Kalotaszeg két költői adott a magyar irodalomnak. 1557-ben Nagyfaludi György deák Káin és Abel történetét dolgozta föl „Bánflak Hunyadján, Kalotaszegben".. Ha övé is ez elsőség, „Kalotaszeg nemes tartományá"-nak nevét jelentősebb művekkel Valkal András örökítette meg a magyar Irodalom számára. Kős Károly két ősi kalotaszegi családot említ. „Az egyik család őet fészke Valkó, Illetőleg Btkal és Farnas és innen nevezik el magukat egyes ágai: valkói Valkalaknak (előfordulnak Erdélyi néven ls), bikali Vítéz-eknek (más neveken tamásfalvi Vitéz, bikali Kis) és farnasi Vcres-eknek." A Valkai család ősi fészke Valkó, Bánffyhunyadtól délre, a Vlegyásza nyúlványai között, hegyesdombos vidéken fekszik. A templom falába beépített dombormű alapján, feltételezhetően már a rómaiak Daciájában lakott volt. A család a XII. századtól birtokolta, egészen 1730-lg, amikor a Valkalak kihaltak. Ebben a gyönyörű fekvésű, a Vlegyászáról fújó széltől aránylag védett, rendkívül szép, XIV. században épített műemlék kerített-templomától uralt faluban született és töltötte élete Javát Valkal András, a szülőfaluját egy /kivételével valamennyi művében megnevező költő. .Az életét és munkásságát közel négy évszázad múlva a legalaposabban felkutató György Lajos méltán tartja a költő ősi családi fészkének, ismételt emlegetését a szülőföldszeretet egyik legrégibb magyar Irodalmi visszhangjának. „Aki szörzette ezt magyar [versekben" Nem jelente nevét ő ezekben. Sem pedig nem írta az [versfejekben, Valkón megtalálják [Kalotaszegben." Tanulmányait valószínűleg az akkor Igen magas színvonalú kolozsvári iskolában végezte. Műveltségét, olvasottságát bizonyítják munkái, melyek egytől-egyig az akkori legjobb források ismerete alapján íródtak. Könyvtárának megmaradt példányait bőségesen széljegyzetelte, kivonatolta, nelyenként kritikai megjegyzésekkel látta el. A nagyobb központoktól mar akkor elég távoli, félreeső valkói udvarház fennmaradt könyveiből egy széleskörű műveltségű humanista portréja bontakozik ki, aki a történelmi eseményekből minduntalan azokat a tanulságokat vonta le, amelyek Erdély helyesnek vélt politikai gyakorlatát igazolták. Egyike az első világi értelmiségleknek, felismerte a hivatalnokoskodás jiyújtotta előnyöket, és pályafutása bizonyítja, hogy az erdélyi fejedelmi udvarban meg is becsülték a művelt, irodalomkedvelő és művelő embert. 1559-ben lett a fejedelmi udvar kancelláriájának jegyzője. 1570 körül már táblai ülnök. Állása nem jelentett a mai helyzethez hasonló állandó lekötöttséget, a törvénykezési Időszakokon kivül otthon nyugodtan olvashatott, verselhetett. Életének az 1586. évi pestisjárvány vetett véget. Valkal András hat önálló históriás éneket írt. Bánk bán (1567), a magyar uralkodók leszármazását megverselő „Genealogica-historica" (1567), Barbarossa Krónika (1571), János pap országa 1573), Alboinus és Rosamunda (1579), s végül a ma már elveszett Krónika (1567 előttről), amelyre később többször utal. Müvei 12 ismert kiadásban jelentek meg, s kizárólag történeti tárgyúak. Bánk bánja, amely a maga korában ritka sikert bizonyító hat kiadást ért meg, Bonfini története nyomán Íródott, s nem sokkal Hans Sachs első irodalmi feldolgozása (1561) után készült. Valkal érdeme elsősorban a költői tárgy megragadása s ez a helyenként nehézkes sorok ellenére is érdekes, izgalmas olvasmánnyá teszi. Német, francia, angol és olasz nyelven a világirodalomba ls bevonult téma első magyar irodalmi feldolgozója megérdemli, hogy nevét az utókor is följegyezze. A kalotaszegi viseletben, Kalotaszegen most előadott-históriás ének remélhetőleg nemcsak Valkai Andrást, hanem mást ls megment a feledés elől. Hogyan is kezdi Valkai András a Bánk bán történetét? „Sok szép dolgok vadnak nekünk megírván, Históriákban szépen befoglalván." KESZTHELYI GYULA Képeinken: Részletek az ős Bánk bán előadásából, amatőrök tolmácsolásában a magyarbikali Andrássy Loics Szonett-féle Lomha nvár leng a part alatt Keresem Ifjú lábnyomom Ahol a sorsom megszaladt Kérészek nászát számolom Nehezül lassú est fölém Nyűgöz a bénult áhítat Éget az édes kín: ha én Élném öngyilkos nászukat? Csónak — mint halk halál-haló Siklik vlrágeső alatt Kelyhük felizzó elhunyó Ahol a sorsom megszaladt: Igv menni el! Igv lenne jó! Ilyen tűz-ívű nász alatt.