Délmagyarország, 1980. augusztus (70. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-10 / 187. szám

10 Vasárnap, 1980. augusztus 10. ü iiéf 3 iérdése Az elmúlt héten, a kánikulai melegben a világ ese­menyei között szenzációs erejű, volt a bolognai terrorak­ció. melyet a becsületes emberek milliói mélységesen el­itéltek, de voltak ennél jelen tüsebb történések is. me­lyekről az emberek beszéltek : például a Krim-félszlgeti találkozókról... % Milyen kérdések szerepeltek a krími találkozók napirendjén? Immár jó néhány éves ha­gyomány, hogy a nyér dere­kán, kötetlen keretek kö­zött, munkatalálkozókra ke­rül sor a Krímben, a Var­sói Szerződéshez tartozó or­szágok pártvezetői között. A héten Leonyid Brezsnyev és Nicolae Ceausescu, illetve Todor Zsivkov eszmecseréje tette jelessé azt a tanácsko­zássorozatot. amelyben ko­rábban Edward Gierek, Gus­táv Husák, Erich Honecker, s természetesen Kádár János is részt vett. E megbeszélések Jó lehe­tőséget nyújtottak arra, hogy az ötéves tervek „fini­sében" tájékoztassák egy­mást országaik belső hely­zetéről, az elért eredmények­ről, s a meglevő problé­mákról, de nem maradt el a nemzetközi politikára tör­ténő kitekintés sem. Ennek kapcsán a megjelent tömör közlemények hangsúlyozták: a szocialista országok a ne­hezebbé vált körülmények, es Washington feszültség­keltő magatartása ellenére az enyhülési irányzat védelme es fenntartása mellett száll­nak sikra. Ennek jegyében különösképpen fontosnak tartják a madridi Európa­találkozót, hogy az valóban folytatása legyen Helsinki­nek, s a résztvevők ésszerű és építő módon közelítsék meg a vitás kérdéseket. Szin­te kulcsszóként tért vissza a krimi közleményekben a katonai enyhülés előmozdí­tásának szükségessége. Az. a kontinentális ' értekezlet, amelyet Varsó javasolt eb­ben a tárgyban, s a többi szocialista ország is támo­gat, megfelelő műhelye le­hetne újabb megállapodások előkészítésének. (Az európai asztalon fekszik egy hason­ló tárgyú francia kezdemé­nyezés is. s jóllehet, nem tel­jesen ugyanaz a megközelí­tési mód, nem látszik ki­zártnak egy kompromisszu­mos megegyezés A tárgyalá­sokat az mozdíthatná elő legjobban, ha Európában nem valósítanának meg egy­oldalú, egyensúlyt fenyege­tő lépéseket, s ez minde­nekelőtt az eurorakéta-ter­vekre vonatkozik.). A szocialista országok eu­rópai diplomáciájához tar­tozik, hogy készek a konst­ruktív párbeszédre. Erre utal az a bejelentés, hogy a közeli napokban, Hamburg­ban, Gierek—Schmidt ta­lálkozót tartanak, s egy ko­rábbi megállapodás értel­mében időszerűvé vált a két német állam csúcsszintű esz­mecseréje is. A tárgyalási le­hetőségek tehát adottak, s a kelet—nyugati beszélgetések gyakoribbá, intenzívebbé vá­lása Európában javíthatja a légkört, ami kihat világvi­szonylatban ls. # Milyen új fejlemények történtek a Közel-Keleten? Költözik a venezuelai nagykövetség Izraelben: ed­digi jeruzsálemi irodáját egy Tel-Aviv-i épületre cseréli fel. A gesztus közérthető, ed­dig is csupán Hollandia és néhány latin-amerikai qr­szág tartotta diplomáciai misszióját Jeruzsálemben, most eggyel máris megfogy­tak. A visszhang és a felhábo­rodás óriási, még a nyugati sajtó nagyrésze is értelmet­len provokációnak tartja a knesszet döntését, amelyen örök időkre az egyesített Jeruzsálemet nyilvánította Izrael fővárosává. (A kom­mentátorok két okot látnak Begin elhatározására: egy­részt, így akarta csökkenteni a , belpolitikai feszültséget, másrészt az amerikai elnök-; választási évet kihasználva, „kész helyzetet" szeretne te­remteni a jövőre.). A Jeruzsálem-döntésnek viszont volt egy olyan kö­vetkezménye is, hogy me­gint jobban összekovácsolja az arab frontot. A két leg­nagyobb közel-keleti olaj­Irak között huszonkét év után első izben került sor közvetlen csúcstárgyalásokra. Ennek során megállapodtak abban, hogy a Jeruzsálem­határozatot elismerőkkel szemben közösen lépnek fel, megszakítva velük minden politikai és gazdasági kap­csolatot. Az Arab Liga tag­államainak több mint a fele máris csatlakozott ehhez az elhatározáshoz, és ott a sor­ban valamennyi jelentős olajállam Algériától Ku­vaitig. Ha nem is esett szó az olajcsapok elzárásáról, az olajfegyver alkalmazásá­ról, közvetetten áll a fenyege­tés. Főképpen az Egyesült Államokkal szemben, miután a közös piaci kilencek és Japán igyekszik óvatos tar­tózkodást tanúsítani, s alig­ha vállalja majd a kockáza­tos jeruzsálemi játszmát 9 Mennyiben járt eredménnyel az ENSZ-főtitkár délkeiet-ázsiai utazása? Kurt Waldheim egyszer a világ leglehetetlenebb állá­sának mondta az ENSZ-fő­titkári posztot. Valóban nem könnyű olyan tisztsé­get betölteni, ahol a „meg­bízók" a világszervezeti tag­államok száma már meg­haladta a százötvenet, s ter­mészetesen a legkülönbözőbb érdekek, törekvések érvé­nyesülnek. Igaz, éppen éb­ben a világban van lehe­tőség és szükség bizonyos közvetítésekre is. Nem titok, hogy Wald­heim a jobb megértés elő­mozdítása érdekében vállal­kozott egy délkelet-ázsiai utazásra, hiszen ez a tér­ség ma a válságövezetek közé tartozik. A diplomáciai élénkülésre az indokínai szo­cialista országoknak, a VSZK-nak, Laosznak és Kambodzsának az a javasla­ta adhatott okot, hogy az összeütközések megelőzése végett, alakítsanak ki de­militarizált sávot Kambod­zsa és Thaiföld határán. Ezt a gondolatot az ASEAN-or­szágok nem utasították el, de Hanoi és Bangkok állás­pontja között igen lényeges eltérés mutatkozik. Viet­nam és a népi Kambodzsa a határ mindkét oldalán fegy­vermentes zónát sürget, azon lehet vitatkozni, hogy ez milyen mély legyen, s ho­gyan valósítsák meg az el­lenőrzést. Thaiföld viszont csak kambodzsai területen járulna hozzá a demilitari­zált övezethez. Megmarad­nának tehát a Thai részen a határra valósággal ráépült kiképzőtáborok. A televízió nézőinek nemrég alkalmuk volt látni egy helyszíni ri­portot, hogyan is festenek a bajkeverésnek e fészkei. Nyilvánvaló, hogy az egész demilitarizálásnak az adna értelmet, hogy nyugalom le­gyen a határon, ezért kí­vánatos a kölcsönösség. A Waldheim-utazás alig­ha tűzhette célul, hogy né­hány nap alatt minden ren­deződik. Lényeges mozzanat azonban, hogy megállapodás született: az ENSZ-közgyű­lésnek idején, külügyminisz­teri szinten, vietnami—thai­földi párbeszédre kerül sor New Yorkban. Egy külügy­miniszteri találkozó mindig ad legalább szerény bizta­tást, s ez visszájáról is ér­vényes. A Délkelet-Ázsiával kapcsolatos hírekhez tarto­zott ugyanis, hogy lemond­ták a kínai külügyminiszter, Huang Hua tervezett indiai útját. Az ok: Űj-Delhi el­ismerte a Kambodzsai Nép­köztársaságot, s ezzel tovább szűkítette a Peking által tá­mogatott Pol Pot-csoport dip­lomáciai játékterét. Réti Ervin PÁRTKONGRESSZUS CARACASBAN Caracasban pénteken meg­nyílt a Venezuelai Kommu­nista Párt VI. kongresszusa. A Központi Bizottság be­számolóiát Jesus Faria. a párt fótitkára terjesztette elő. A kongresszusra Cara­casba érkezett több latin­amerikai és európai testvér­párt delegációja köztük a Győri Imre, az MSZMP Köz­ponti Bizottság tagja a KB osztályvezetője vezette kül­döttség űs. ARAFAT PEKINGBE LATOGAT Hua Kuo-feng kínai mi­niszterelnök látogatásra hív­ta meg Jasszer Arafatot, a Palesztin Felszabadítás! Szervezet végrehajtó bizott­ságának elnökét — közölte a palesztin hírügynökség. A hírügynökség 6zerint Arafat elfogadta a meghívást, amelynek pontos időpontját a későbbiekben rögzítik. MEGHALT JAHJA KHAN Jahja khán. volt pakisztá­ni államfő 63 éves korában, pénteken éjszaka Rawalpin­diben elhunyt. Jahja khán 1969-től 1971-ig gyakorolta az államfői tisztséget FELÜJITJAK A TÁRGYALÁSOKAT Több mint egyévi szünet után felújítják a ciprusi két népközösség képviselőinek párbeszédét. Szpirosz Kipri­anu ciprusi államfő és Rauf Denktas a ciprusi török kö­zösség vezetője Kurt Wald­heim ENSZ-főtitkár ielenlé­tében ül a közeljövőben tár­gyalóasztalhoz. AMERIKAI TÁMASZ­PONTOK SZOMÁLIÁBAN Szomália támaszpontokat bocsát az Egyesült Államok rendelkezésére a Perzsa-öböl térségében állomásozó hadi­flotta-egységei számára — jelentették be Washington­ban. Kalotaszeg a legismertebb tájegységek közé tartozik Ro­mániában. a Királyhágón át Erdélybe tartó magyar turis­ták akarva-akaratlan keresz­tül hajtanak rajta, hisz a hozzá tartozó kisebb-nagyobb falvak jórészt a bánffyhu­nyad—kolozsvári főútvonal és vasút mentén helyezked­nek el. Ezen az aránylag kis területen a vízválasztó he­gyek három irányba terelik a patakok vizét: a Kalota Bánffyhunyadtól nyugatra a Sebes-Körösbe ömlik, az Al­más északi irányban a Sza­mos felé iparkodik, a Ka­pus Gyalu községnél, a Ná­das pedig Kolozsvárnál egye­sül a Kis-Szamossal. A szűkebb értelemben vett Kalotaszeg — vagy ahogyan az itteni nép nevezi — Fel­szeg a Kalota és a Sebes­Körös közötti rész. Itt a leg­színesebb a magyar népvi­selet, itt a legszebb a népi hímzés és a fafaragás. Mi­vel a lakosság egyik legjel­legzetesebb ruhadarabja a muszuly, azt tartják, hogy „addig terjed Kalotaszeg, ameddig a muszuly ér." Ez a híres-szép muszuly pedig tulajdonképpen egy igen bő, ráncbaszedett, lepelszerű hátsókötény, amely hasonlít a szoknyához, de elöl a kö­tény alatt nem ér össze. Két alsó csücskét derékon két­oldalt a korcba dugják, s így jellegzetes alakban vé­lik láthatóvá széles belső posztószegélye. A muszuly, a csipkés mell­revaló, a rékli, a blúz, a laj­bi és a többi ruhadarab olyan sajátos színharmóniát alkot, amely Adyt ís gyö­nyörködtette. Amikor 1914­ben leánykérés ürügyén já­rogatott a csúcsai Boncza­kastélyba, pünkösdkor ki­rándultak Szentkirály köz­ségbe. Kolozsvári barátaim elvittek arra a hídra, ame­lyet a költő láthatott egy domboldali öreg hárs alól — rajta a templomból éppen áramló néppel — amikor A Kalota-partján című vers megfogamzott benne: „Meny­nyi szín, mennyi szín, meny­nyi kedves / És tarkaságban annyi nyugalom / És fehér és piros virító-sárga, / Izga­tó kék és harcos barna szín / S micsoda nyugodt, nagysá­gos arcok, / Ékes párták, le­esni áhítók." Szentkirályról Valkóra is elvitt Bazsó Zsigmond kol­légám, aki maga is kalota­szegi (fenesi) születésű, s lo­kálpatrióta buzgalmát na­nyon is megértettem. A kész­AZ ALFÖLDI TÜZÉP VÁLLALAT 201. SZAMÜ SZEGED-RÓKUSI PÁLYA­UDVARI TELEPÉN leértékelt 350-es cement kapható 101 FORINT MÁZSA ÁRON. Ezenkívül teljes értékű cement is kapható. házhoz szállítást 50 kilométeres körzetben vállalunk. séges fiatal valkói lelkésszel együtt csatakos időben, eső­től síkos pázsiton másztunk föl a dombtetőn ékeskedő fehérre mázolt templomhoz, amely tűhegyes, magas kö­zépső és négy kicsike tor­nyával annyira jellemző ezen a vidéken. Kós Károly igen találóan, erdélyi góti­kának nevezte ezt a hangu­latos formát A templombel­ső gyönyörű mennyezetka­zettái, a legénykarzatot bo­rító páratlan hímzések, a padláson összegyűjtött kop­jafák, a búzakoszorúból ké­szített „csillár", a templo­mot övező, lőrésekkel ellá­tott fal — mind-mind olyan látnivaló, amelyet csak Ka­lotaszeg nyújthat Körösfőn Albert Andrásék szíves fogadtatását élvezhet­tem. A családfő, mint a köz­ség férfi lakosságának túl­nyomó része, fafaragással foglalkozik. Kényszerűségből jött létre ez a tipikusan ka­lotaszegi mesterség: a so­ványka földből lehetetlen volt megélni. Az első 6—7 ember a nyolc kilométerre fekvő Bánffyhunyadon kez­deményezte ezt a sajátos ke­nyérkereső foglalkozást még az első világháború előtt Nem volt semmijük az élet­be kapaszkodás makacssá­gán kívül, mivel azonban az állam ingyen adott nekik megfelelő szerszámokat, las­san pendülni kezdett az ipar. Az 58 esztendős Albert And­rás szívesen mutatta meg tudományát a műhelyben. Bámulatos, milyen biztos kézzel bánik a gömbölyű, meg a kiszedő vésővel, s minden előrajzolás nélkül hogyan születnek az ökör­szarvas, tulipános, napos, szives sakktáblák, dobozok, kazetták. Ha hivő volnék, azt mondanám, áldott az 6 kezének minden mozdulása. Nem faragása ez már a gyertyán- vagy a diófának, hanem hímzése. Egyik sze­mét a vésőt vezető kézen, a másikat azonban a már ki­vésett ábrán kell tartania, hogy a szimmetria tökéletes legyen. Az Ilyen mesterek készítik a kivésett mintájú kőrösfői kiskapukat is, ame­lyek abban különböznek a székelykapuktól, hogy azo­kon a minta van kiemelve. Albert András sorozatban „varázsol" olyan titkos do­bozokat, amelyeknek a zára többszöri megfigyelés után is nehezen nyitható. Megtörtént, hogy az egyik vásárló újra megjelent a műhelyben, mert képtelen volt meglelni az elrejtett zárat. Feleségével a tiszta szobá­ban beszélgettünk a kalota­szegi hímzés sajátosságáról. Ez a másik megélhetési for­rása a családnak. Egy titkos doboz ára 320 lei, egy do­hányzóasztalra való piros varrottasé ugyanannyi. Nya­ranta összecsomagolják a té­len „legyártott" árut, s né­hány hétre leutaznak Kons­tancába árulni. Ott többet fizetnek a nyaralók. Érdekes, hogy amig Szé­ken állandóan népviseletben jár a lakosság, Torockón pe­dig most már szinte soha­sem, Kőrösfőn csak vasár­nap és ünnepeken kötelező fölvenni a színes ruházatot. Az ötvenes években — a bánffyhunyadiak példájára, akik jórészt kivetkőztek — fenyegetett a hagyományok elhagyásának veszélye, de ez megszűnt. Lehet, hogy a község lelkészének is része van abban, hogy ide nem tört be az „uraskodás", ugyanis nem volt hajlandó komfirmálásban részesíteni azokat, akik modern ruhá­ban jelentek meg. S a mai szigorú hagyományőrzést nem lazítja, hanem inkább erősíti a fokozódó iskolázott­ság. A község lakosságának zöme kötelességének érzi a középiskola elvégzését Érett­ségi bizonyítvánnyal bír az Albert házaspár is. A köny­vekhez még az ínségesebb 50-es években sem lettek hűtlenek az emberek, ma pe­dig varrás és faragás köz­ben is mindig ott van a ke­zük ügyében. De így van ez­zel Kolozs megye egész la­kossága. Több mint 200 ez­ren tanulnak, közülük 25 ez­ren egyetemi hallgatók és főiskolások. Mint Aurél Ne­gucioiu, a megyei pártbi­zottság titkára korábban el­mondotta, az óvodákban, napközikben, általános isko­lákban mindenütt román és magyar nyelven tanítanak. Két teljesen magyar nyelvű középiskola működik a me­gyében, tizenhatban pedig megvan a magyar tagozat is, A Babes—Bolyai egyetemen az alaptantárgyakat két nyelven oktatják. Anyanyel­vén fölvételizhet és vizsgáz­hat mindenki abból a tan­tárgyból, amit anyanyelvén tanult, ezt azonban előre be kell jelenteni, hogy az okta­tók fölkészülhessenek. Mind­ezt a kőrösfőiek is tapasz­talják, s egyre többen je-: lentkeznek egyetemre is. Kolozsvár felé igyekezve megálltunk Nagykapuson, ahol rengeteg a látnivaló. Szinte valamennyi ház előtt díszlik a varrottasokat kí­náló stand. Az áru egy ré­sze azonban már korántsem értékes, sok a külföldi tu­ristát csalogató rikító giccs. Érdemesebb inkább a régi faragásokat megnézni. A templomkaput például — a vésett szöveg tanúsága sze­rint Beke István készítette 1755-ben. F. Nagy István Argentínai katonai tanácsadók Bolíviában # Mexikóváros (Prensa Latina) Az elmúlt napokban mint­egy 50 argentínai katonai tanácsadó utazott Bolíviába, hogy segítsen Garcia Meza tábornok juntájának és ka­tonaságának az elnyomó in­tézkedések kidolgozásában — közli az Uno Mas Uno című mexikói napilap pénteki szá­mában Limából keltezett tu­dósítói jelentésben. A hírek szerint a rezsimmel szemben ellenállást tanúsító bolíviai bányászok a katonasággal történő összecsapásaikat kö­vetően több ízben találtak argentínai fegyvereket, il­letve olyan igazolványokat, amelyek arra utalnak, hogy tulajdonosaik az argentínai hadsereg tagjai, Videla argentínai államfő pénteken tagadta mindazo­kat a híreket, amelyek sze­rint Argentína bármiféle szerepet vállait volna akár a bolíviai puccs előkészítésé­ben. akár az új junta támo­gatásában. Mint ismeretes, Argentína az elsők között ismerte el a bolíviai katonai juntái.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom