Délmagyarország, 1980. július (70. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-08 / 158. szám

4 Kedd. 1980. július í: flz ifjúság helyzete a lÉLÉP-nél Á szegedi nagyvállalatok sorában mind termelési ér­tekben. mind a foglalkoz­tatottak számát tekintve előkelő helyet foglal el a DÉLÉP, amelynek működési körzete Csongrád, Békés, Szolnok megyére terjed ki, egyes speciális építőipari technológiák alkalmazásá­ban viszont az ország egész területére. Termelési értéke tavaly közei 3,2 milliárd fo­rint volt. Ebben szerepelt 2 ezer 781 lakás átadása is. Dolgozóinak száma több mint 6 ezer 200, s ennek 10 százaléka harminc év alatti fiatal. Ez a szám különösen indokolja az MSZMP KB ifjúságpolitikai határozata végrehajtásának közelebbi vizsgálatát ennél a válla­latnál. Éppen ezért soros ülé6ét itt tartotta meg az MSZMP Szeged városi bi­zottsága mellett működő if­iJúeágpolltikai bizottság. és számoltatta be az Ilyen jel­legű testületi tevékenységről Mgrtonosi Imrét, a DÉLÉP yállalat pártbizottságának titkárát. t • ' A határozat megjelölését követően a célkitűzések megismertetésére és egysé­ges értelmezésükre mozgósí­tottak a vállalat párt- és gazdasági vezetői, a tömeg­szervezetekkel együtt. A soros tennivalókat intézke­dési tervbe foglalták. és évente azóta la visszatérnek az ifjúság körében végzett sokoldalú tevékenység elem­zésére, egy-egy részkérdés alapos megvitatására. Ko­rábban a megyei párt-vég­rehajtóbizottság is beszá­moltatta a DÉLÉP párt- és gazdasági vezetőit erről a témáról, és akkor a testület megállapította, hogy mun­kájuk fejlődő áz ifjúságpo­litikai határozat megvalósí­tásában. Elismerésre méltó az az erőfeszítés, amelyet a szakmunkásképzésre, a fia. tglok szociális helyzetének javítására fordítottak, külö­nösen a faluról bejárók kul­tárálódására a munkásszál­lásokon. A nevelésben elért eredmények azonban nem állnak arányban az anyagi ráfordítással. Ezt a megállapítást kö­vette. hogy együttműködési megállapodást kötött a vál­lalat szakszervezeti és KISZ-bizottsága a fiatalok nevelésére, a szocialista mpnkaversenybe való foko, zottabb bevonásukra. sza­bad idejük eltöltésének kul­túrált biztosítására, érdek­védelmükkel kapcsolatos közös feladatok egyeztetésé­re. Következő lépés volt: segíteni a fiatalokat pálya­választásukban. Ezért szé­les körű kapcsolatot terem­tettek iskolákkal, egyete­mükkel Pályaismertető ki­állításokat rendeztek, általá­nos és középiskolákban szakköröket szerveztek. a tanárképző főiskolán DÉ. LÉP-klubot hoztak létre a vállalat ösztöndíjasaival való rendszeres foglalkozás­ra, A hetvenes évek elejétől máig közel 15 millió forint ráfordításával a szakmun­kástanulók gyakorlati kép­zését szolgáló vasipari és asztalos tanműhelyek mellé új szak-szerelőipari és épí­tőmesteri tanműhelyt, tan­udvart hoztak létre, és épí­tenek még újabbakat. A vállalati érdekű gyakorlati oktatás összhangjának meg­teremtése érdekében az ok­tatóknak kétéves pedagógiai továbbképzést szerveztek, és anyagilag is érdekeltté tet­ték őket ismereteik gyarapí­tásában. Fiatalok és felnőt­tek oktatására, továbbkép­zésére vállalati továbbkép­ző Iskolát hoztak létre, ame­lyet évente 800-an— 1000-en látogatnak. Jelentősek a betanító és szakmunkás-tan­folyamok azon fiataloknak, akiknek nem volt szakmá­juk, és ezeken szereztek is­meretekét; az elmúlt négy oktatási évben, több mint 1700-an. Ösztöndíjakra — a szakmunkástanulókéval együtt — évente 1 millió 200 ezer forintot biztosít a DÉLÉP. Tanulmányaik» be­fejeztével minden esztendő­ben 40—50 közép- és felső­fokú végzettségű lép be a vállalathoz. 1975-től 1979-ig í65-ről 270-re emelkedett itt az egyetemet vagy főiskolát végzettek száma, és többsé­gük harminc év alatti. A fiatalokkal való fokozott törődés, a szakmunkáskép­zésre fordított erőfeszítés ér­demes volt, mert évről évre emelkedett a szakmunkásta­nulók létszáma, amely az 1979—Í0-B3 tanévben megha­ladta az 5(JD-at, s évente 100 —120 fiatal szakmunkás ma­rad a vállalatnál. Túl az anyagi. é& erkölcsi ösztönző­kön — pályakezdési segély, önálló ifjúsági brigádok lét­rehozása, a brigádok érde­keltsége a fiatalok megtar­tásában — a vállalatnál szervezett politikai oktatá­sok ls szerepet játszottak a fiatalok szocialista tudatá­nak. világnézetének formá­lásában. Évente a párt tő­megpolitikai tanfolyamain a résztvevők 30 százaléka har­minc éven aluli. A DÉLÉP­nél mind nagyobb szerepet vállal a fiatalok politikai képzésében a szakszervezet és a KISZ. Az általuk szer­vezett tanfolyamokon a részt­vevők száma 1975-től 60 százalékkal, azaz 1642-ről 2 ezer 033-ra növekedett, s 54 százalékuk fiatal. Erősödött a KISZ tevékenysége a fiata­lok párttaggá nevelésében. A vállalat pártalapszervezetei az elmúlt öt évben 125 je­lentkezőt vettek fel tagjaik sorába, s közöttük 82-en harminc éven aluliak. A fiatalok kultúrálódásé­ról szólva: az anyagi és tár­gyi feltételek fejlesztésére a korábbi időszakhoz viszonyít­va kétszeresére emelték a kulturális alapot; gyarapí­tották a könyvtárak számát A KISZ-klub a munkásszál­lóban új művelődési bázissá vélt Van itt klubhelyiség, tévé- és játékszoba, több szakkör, filmvetítés, külön­böző kiállítás, irodalmi estek sora, TIT előadások, klasz­szikus és népzenei bemuta­tók, A feladatok sorában a jövőben is szerepel a fiata­lok szocjálls helyzetének ja­vítása. Új és vonzó művelő­désügyi formákat kell ki­munkálni; fokozni a fiatalok körében az Ideológiai nevelő munkát emeint az oktatás színvonalát stb. * Az előterjesztéshez fűzött kérdések megválaszolása, majd a tanácskozást vezető Higó Szilveszter, a váropi pártbizottság osztályvezetője összefoglalójában a többi kö­zött hangsúlyozta: a DÉLÉP Vállalat párt- és gazdasági vezetősége és a tömegszer­vezetek értik és jól végzik az ifjúságpolitikai határozat­ból adódó feladatokat. To­vább kell folytatni a jó kez­deményezéseket. különösen a falvakból bejárók és pálya­kezdő fiatalok érdekében. A célkitűzés: megteremteni a jogok és a kötelességek összhangját, érvényesíteni a munkára nevelést mind az. elméleti, mind pedig a gya­korlati oktatásban. L. F. Életet védő fénykorlát Azonnal jelzi a veszélyzónát Ha p dolgozó balesetveszé­lyes zónába, az úgynevezett űrszelvénybe lép, azonnal ri­aszt a fénykoriát. A munka­területet védő, az emberek testi épségét, életét veszélyez­tető mozgó görgősorok, lánc­pályák között őrködő fény­sugarak megszakítása ugyan­is nyomban leállítja a gépe­ket. Újbóli elindításukra pe­dig esak akkor van lehető­ség. ha a fénytörés megszű­nik, vagyis -a dolgozó el­hagyja a veszélyzónát. Aa „éles szemű" elektromos lá­tóeszközt. a balesetvédelem e nagyszerű, szinte nélkülözhe­tetlen eszközét a Beton- és Vasbetonipari Művek alső­zsoleai gyárának szakembe­rei házilag, fejlesztették ki. A hamar népszerűvé vált és ma már több gyárban al­kalmazott elektromos mun­kavédelmi berendezés lénye­gében két fő egységből, az adóból ós a vevőből áll. Az adó 50 milliméter átmérőjű, nagy Intenzitású, párhuza­mosan koncentrált fénynya­lábot állít elő. Az adóban levő kisebb teljesítményű halogénizzós fényforrás esak a veszélyhelyzetet előidéző szállítóberendezéeek műkö­dése esetén világít. A fény­sugár nvalábolásfl elektromos úton történik, A készülék másik részét, a vevőt egy vékony, hosszú csőben he­lyezték el, azzal a céllal, hogy megakadályozza a kör­nyezeti szórt fényhatásokat Az adó fényét a vevő opti­kája fókuszolja. A fókuszban egy fotóaktív alkatrész, fénv­ellenállás van. A íénvellen­állás — a megvilágítástól függően — igen nagy mér­tékben változtatja a. vezető­képeseégét Ez az ellenél léé­változás tíz a negyediken Ohm nagyságrendű. A mozgó alkatrész nélküli elektroni­kus teljesítményrelé kime­nete P • vezérléstől függően két állapottal rendelkezik; „vezet", vagy „nem vezet". Ezt kell beiktatni közvetle­nül a veszélyes gépet hajtó motor áramkörébe, vagy a motor mágneskanesoiójának áramkörébe. Ha fénvt lát a vevő, akkor a fénvellenállás vezet és vezetésbe billenti az elektronikus teljesítményre­lét is. amely kapcsolja a gó­eet meghajtó motort. Ha a fénysugarat valaki takarja, a fényejlenállás vezetőképessé­ge kicsi, az elektronikus tel­jesítményreló nem vezet, nem működhet a meghajtó motor. A feltalálóit egyértelműen dicsérő „munkavédelmi őr" adó és vevő közötti távolsá­ga meghaladhatja a száz mé­tert. Az alsózsolcal gyárban immár hat esztendeje alkaj. mázzák ezt a módszert az üniváz gyártósor léncnálvá­jánái a legtökéletesebb biz­tonsággal. üzemzavar és bal­eset nélkül, A fénysoromon egyébként az üzemek más területein is alkalmazható, így például optikai vég­álláskapesoióként présgépek­nél, gépi ollóknál, vagy egyéb veszélyes munkagépek balesetveszélyének a kiikta­tására. Nagy előnve, hogv házilag elkészíthető, más te­rületekre is könnven adap­tálható. Miv®i mozgó, forgó vagy kopó alkatrészekkel nem rendelkezik, az alaesonv előállítási költség ellenére igen hosszú élettartamú­Üzemeltetéséhez erősítőre sjncs szükség, ami tovább csökkenti a készülék költsé­gét. Endrész Sándor Bélyeggyűjtőknek A Magyar Posta példás gyorsasággal reagált a május 88-1 közös szovjet-magyar űrrepülésre. 5 forintos cím­letű bélyegen a két űroiló­tát láthatjuk a start előtt- A bélyeg nagy sikert aratott. A magas példányszám 4 730 300 fogazott címlet) lehetővé tet­te, hogy nemcsak a bélyeg­gyűjtők, de minden érdeklő­dő hozzájusson a kiemelke­dő eseményt megőröld tő bé­lyeghez. A Szojuz—36 űrhajó rako­mányai között szerepelt az a kis csomag ls, melyben a Magyar Posta által május 27-én kiadott emlékbélyeg. Illetve emlékboríték néhány példánya is szerepelt. Far­kas Bertalan kutatómérnök az első magyar űrhajós a Szaijut—8 fedélzetén meg­nyitotta az alkalmi postahi­vatalt és különleges bélyeg­A hónap műtárgyai A Magyar Nemzeti Galé­riában már látható, az Iparművészeti Múzeumban pedig kedden kerül a kö­zönség elé a hónap mű­tárgya; Deák Ébner Lajos Tói kép szónaboglyával című festménye, illetve egy XVJil, századi francia komód. A 130 éve született Deák Ébner Lajos, a Szolnoki Mű­vésztelep egyik ' alapítója, franciaországi útján felkeres­te Barbizont és megismer­kedett az ott dolgozó mű­vészekkel, akik 3 valóságos látvány megfigyelésével és ábrázolásával forradalnü változást hoztak a tájkép­festészetben- A Tájkép szé­naboglyával keletkezési ide­je mindeddig tisztázatlan volt, a legújabb kutatások szerint 1880. körül készült. A látvány a magyar Alföld hangulatát, karakterét idé­zi, a megjelenítés módja a barbizoni stílust viseli ma­gán. Az Iparművészeti Múzeum e havi műtárgyát a francia műasztalos céh egyik élvo­nalbeli mestere: Adrién Fajzelpt Delorme készítet­te. A XV. Lajos korabeli rokokó stílusú komód a múlt században Angliából került — az egyik Festetich gróf feleségének hozományaként — a keszthelyi kastélyba, majd onnan az Iparművésze­ti Múzeumba. (MTI) HÁZASSÁG SMWKÍI ArWiaJ Ferenc és Zstkó MagdöUiÁ, FálH György és Bar­csok Erika Irén., Pultos József és Villányi Erzsébet, Kopasz Imiire és Sasviáz-i. Annamária, Vetosov Ist­ván és Pintér Klára Margit, Áb­rahám Zsolt Ferenc ós Kertrtór Mária Éva, Kaüruk Ferenc és Va­ratji Mónika, Cinikóczt István és Ambrus Gyöngyi, Nagy József ós Simáitól Judit, QuW József és Bálint BéatrPc Tünde, Sebinagel András és Fútta Ma, Hegedűs Gyújja és Dóczl Piroska, Kárály Lásaió és Hencz Eva. Fodor Já­nos László és Hegedűs Mária, Fekete-Szabó Gyula ós Kákonyi Gabriella Veronika, varga Im­re László és Topár Ágnes, Ju­hász Imire é* Kiss Edit, Szeles József ós Kása Kornélia, Nyitnai Béla és Horváth Katalin, Tom­bára Gábor és Buirkovlos Mária, Dobó József Antal és Provlcs Edit, Gyurik Sándor és Erdélyi Klára, Halász István ós Matusaka Erzsébet. Bíró János és Horvátit Gizella. Tom'báoz .Terid Tibor és Lengyel Katalin, Varga Feranoés Szűcs Dorottya, Maróvsadd Béla és Fodor Mária Mairgtt, Farkas János és Kandara Katalin házas­ságot kötöttek. SZÜLETÉS Cantcó Róbertnek és M»l<r Má­ria Rozáliának Róbert, Kovács Péternek és Németh Gabriellá­nak Péter, Papp Ferenc Lajos­nak és dr. Sándor Zsuzsámmá Jlo­nának Attila Ferenc, Kéri László Mihálynak és Borbás Erzsébet­nek Erika Kata, Bátvvölgyl Zol­tánnak és Nagy Irénnek Zoltán, Csillag Istvánnak és Korom pl­rosikáríaik Katalin Kriszti pa, Ju­hász Antal.nak és Taindart Mar­gitnak Psil4fl. Lippal Gézának és Takács Angéla ' Irénnek Ágota Réka, Jenéi Gábornak és Papp Terézia Erzsébetnek Gábor, Ko­molya Péternek és Bairsl Etelká­nak Valéria, Gömöri Jánosnak és Köváirl ptellka Ibolyának Szilvia, Naigy Eoltánnaik és Pászti Gert­rúd Editnek Zoltán Gyula, (Szal­ma Józsefnek és Hódi Rozáliának Olga, Hasai Jánosnak és Bégetsz Mártának Katalin. Kovács Bélá­nak Ós Kovács Irénnek József Attila, Szálltai János Andrásnak ás Bankó Ilonának Dltta, Filep Miklós Lajosnak és Rajczd Eva Máriának Attila Miklós. VWicae Családi események Lásttlónak és Juhos Erzsébet Irénnek Tamás, Farkas Józisef­niek és Juhász Máriáinaik Taimás, Stifán Sándornak és Alexi Márt­ának Dorottya, Karácsonyi Mi­hálynak és Bognár Veronikának Ildikó, Gyuris FárencflCk és Horváth Éva Piroskának Ferenc Taimás, Puskás Tibornak és Ráoz Júliáirwának KPáStián Tibor, Re­kecv.ki Kánodynaik és Balogh Eva Bnnbáiánák Károiy, Nelíer Jst­vánmiaik és Kisalbeirt Áramának Anikó, Vas Gyula Antalnak és Német Mártának Edit, Tőkés Ist­nánek és Barkai Ilona Julian­nának Tímea, Ráoz Zoltánnak és Kreúnicker Mairgitnax Beáta, Horváth Ferencnek és Patik Má­rtának Andrea. Kovács Károly­nak és TTájer Zsuzsannának Ni­koletta. Tangart László Ferenc­nek és Terhes KatáUPnaik Móni­ka Katalin, Horváth József Fe­rencnek és Domonkos Erzsébet­nek Zsolt, Bórák Istvánnak és Szarvas Erzsébet Teréziának Tünde Edit. Virág Sándor Gusz­távnak és Papp Editnek Edit, Ozene Mihály Rudolfnak és Mii­lei Kata lármák Martin, Nagyimé]y­kúti Nándornak és Vass Terézi­ának Andrea Edit, Sehwerk Mat­hiaenaik és Matkovios Honának Johanna, Tóth Ferencnek és Rácz Mária Magdolnának Háta, Lajos Antalinak és Csorba Mária Erzsébetnek Ildikó, Nehmiah Azia Souleimamn-nak és Laczkó Er­zsébet Etelkának Lejla, Vér And­rásának és Bálint. Erzsébet Mártá­nak Brigitta, Tétti Istvánnak és Sarok Évának MBirianina. Makra Antalinak és Márkus Erika Er­zsébetnek László. Gárgyám An­talnak és Némath Mária Zsu­zsannának Zsolt, Nagypál Lász­lónak és feetovai Ibolyának Ani­kó, Juhász Gyulának ég Roczkó Arankának Alexandra. Szabó István Józsefnek • és Fodor Irén Valériának Brigitta. Marták Sándornak és Kóazó Ibolyának Attila. Basá-s Jánosnak és Vaj­da JuEgnángif János, Hamzók Zoltán Györgynek és Hatvani Astipsnek Dávid Árpád. Monoe­tory Péter Zoltánt tak ég Tóth Aries Emíliának Márta, Rotort Bélának és Fillpesl Irénnek Lász­ló, irtlopos GÁÖPPrtk es gör­csök luonánsk Aorta. Kelemen Zoltánnak SöLOmat Anikó­nak Zoláén, Kun Józsefnek és Paípdi Mária Wareunek József Norbert, Molnár István Feiw;in­nak és Bakai Pirooka Ibolyának István, Baidpbás Jóepetnek és Dapoe Évának Eva, Dobó István­nak ás Kovára Klára Ágnesnek István Zsolt, C-súri Gyulának és Qeakó Piroskának Timea, psaba Lászlónak és Mankó Éva Judit­nak Gábor nevű gyermekük szü­letett. HALÁLOZÁS Vrainek Ilona, Ertgl Haas. Veiró Sándorné Zomborl Aranka, Kiss Márta. Kádár Re-zsőné Rózsa An­na, Boros Löjos, L,:d.or József, Herold Lajos, Bitó Zoltán. Gom­bos Mihályné Fodor Erzsébet, Csarnok Jómoa, pékány Ferenc. Kocsis-Savanya Eva, dr. Lad­vánsziky Jozse.'né Hólesházy Pi­roska Aranka, Lázár György Mi­hály, Lukoviozkii Andrásné Laczó Ilona, Gágyor János Bogos Al­bert, dr. Bánó Magda. Hite Ist­ván Jen-öné Beniltö Rozália, Pap Gézámé Lovászi Ilona, V-amcsik Ferenaná Bohútt Hona, Császár István. Szabó Lajosné Alovics Júliámmá, Momdovits Jánosne Frjmdt Margit, Koiedin Pál Emii­né Simon Bona. Vida Antalmá Karator Éva. Bánta Istvánne Ka­tona Ilona, Kálmán jámosné Gyu­ris Erzsébet, Zsiga István, Ba­log Járaosmé Márta Terézia. Pap­di Ferenc, Márton Lajos, Szőke Antal István, Szabna Mátyás, Araidsáky Károly, Csillag István, Fér tstyiáninié Fogasey Gabriel­la, strsusx Béiáné Kaimén Jolán. Seprenyl Lajos, Szalad Bánietné Notia Kaitaün, Zsiga Sándorné Muskó Margit, Börwök GÓZá, dr. László Józsefná KUrtlóZ Margit, Korarád Jézseflné Kastoczky Er­zsébet, Sebők Sándorné Moharos Erraébet, Veleg Jánesné Trnkeozi Erzsébet. Béres Lajosné Tóth MarKt, Cseréb sándorné Szabó Katajin, Bodor Htósné Vásárhe­lyi Margit, Székely Vendet, Ba­kay Józsefné Weihold Gizella, Tóth Ferenc. Varga Istvánne Fa­zekas Rózába megkért, zővei 'látta el a bélyegeket és borítékokat A közös űrrepülés emléké­re postánk előreláthatólag júliusban Valerij Kubászev és Farkas Bertalan arcképé­vel 20 forint névértékű blok­kot is forgalomba he?.. amelynek tervrajzát Cziglé­nyi Ádám grafikusművész készíti. Június IS—20, között Za­kopanéban rendezték meg az „Qt város" hagyományps bé­lyegkiállítását. melyen Krak­kó. Temesvár és Zente fiJa­telistái mellett Hódmezővá­sárhely és Szentes város gyűjtői is bemutatták válo­gatottan szép és látványos gyűjteményeiket. A kiálltai, Zakopané központjában a Hyrny üdülőben került meg­rendezésre és a jól kiválasz­tott kiállítási hely révén (s sok látogatót vonzott. Színes ábrákkal, nagyobb alakban készül a Magyar bé­lyegek árjegyzékének 1081. évi kadása Előzetes értesü­lések szerint a Kpssuth Nyomdában készülő kiad­vány korszerű nyomdatech­nikával a bélyegeket eredeti színükben adja vissza, A ki­advány sok ármódosítást tar­talmaz majd, jobban tükröz­ve az árakban a kereslet­kínálat alakulását. Július 28-ig Szeged l-es ós 2-es postahivatal az ott fel­adott küldeményeken „Sze­gedi Ipari Vásár 1080. július 18-^37. Várjuk önt" felira­tú alkalmi gépi bélyegzést használ. Deák Endre Az ötödik kerék A Moszkvai Műszeripari intézetben érdekes új mű­szert készítettek a városi fold alatti gázvezetékek hibáinak fejderítésére. A szerkezet fon-. tos része a gázfelszívó, ötö» dl kerék, melyet gépkocsi tengelyére szereltek. Ezen a keréken különleges szelepek találhatók, melyek a jármű mozgása köghen felszívják a levegőt a föld felszínéréi. Bármilyen mélyen is van a gázvezeték, a berendezés jel­zi a szivárgást, A műszer jel­zéseit nem befolyásolja sem a szél, sem a gépkocsik kipu­fogógáza. Az első példányok már több szovjet városban üze­melnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom