Délmagyarország, 1980. július (70. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-05 / 156. szám

2 Szombat. 1980, Júliu§ 5. Helmut Schmidf moszkvai tárgyalásairól i Gierek Szovjet vezető testületek állásfoglalása 0 Moszkva (MTI) • nosnak tekinti, és kifejezés- —amerikai szerződés, a A szovjet vezető testüle- re juttatta azon szándékát, SALT—II." tek: az SZKP KB Politikai hogy minden eszközzel elő A szovjet fél sok konkrét el­Bizottsága, a Legfelsőbb Ta- kívánja segíteni: az enyhülés képzelést fejtett ki a fegyve­nács Elnöksége és a Szovjet- legyen a nemzetközi kapcso- res erők és a fegyverzet Kó­látok vezető irányzata". „A szovjet küldöttség a kipróbált lenini irányvonalat és a testvéri szocialista or­szágok egyeztetett irányvo­nalát követve, kifejezésre unió Minisztertanácsa pénte­ken este állásfoglalást tett közzé a szovjet—nyugatné­met tárgyalásokról. A három vezető testület áttekintve azokat a tárgyalá­sokat, amelyeket Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB fő­titkára, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa Elnökségé­nek elnöke, Alekszej Koszi­gin, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnöke és Andrej Gromiko, a Politikai Bizottság tagja, az ország külügyminisztere folytatott Helmut Sehmidt­tel, a Német Szövetségi Köz­társaság szövetségi kancellár­iával és Hans-Dietrich Gen scherrel, a kancellárral, külügyminisz­terrel, „teljes egészében jó­vá hagyja a Leonyid Brezs­nyev vezette szovjet küldött­ség tevékenységét. A tárgya­lások eredményei komoly hozzájárulást jelentenek a béke és a biztonság megszi­lárdulásához, a nemzetközi légkör megjavításához, a zép-Európában történő köl­csönös csökkentéséről folyta­tott bécsi tárgyalásokkal kapcsolatban is, abból a cél­ból, hogy új ösztönzést ad­jon a kölcsönösen elfogad­juttatva a szovjetl nép aka- ható megoldások kidolgozá­sához e javaslatok alapján. A Szovjetunióban azt vár­ják, hogy a nyugati álla­mok kormányai felelősségtu­datot tanúsítanak, és a jó akarat szellemében válaszol­nak az új szovjet kezdemé­nyezésekre, amelyek megfe­lelnek Európa és az egész világ népei létérdekeinek. Az SZKP KB Politikai Bi­zotfsága, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsának Elnöksé­ge és a Szovjetunió Minisz­tertanácsa kifejezésre juttat­ja, „hogy elégedett azokkal az A cznviet fél megerősítve eredményekkel, amelyeket a A szovjet fél, megerősítve ^rgy^^,, a szovjetunió rátát: a béke és a nemzet közi biztonság megszilárdítá­sának, a fegyverkezési ver­seny megszüntetésének és a leszerelésnek kérdéseit állí­totta a figyelem középpont­jába. Leonyid Brezsnyev a Szov­jetunió nevében számos új és konkrét javaslatot terjesz­tett elő, amelynek célja meg­egyezést elérni e kérdéscso­portban, beleértve a közép­hatótávolságú atom-rakéta­szovecsegi ai fegyverekk£i kapcsolatos kérdéseket. korábban kifejtett álláspont­ját arról, hogy mi a leghe­lyesebb út Európában a kö­zép-hatótávolságú fegyverek kérdésének megoldására, a béke és a biztonság széles körű érdekeitől vezettetve Szovjetunió és a Német Szö- azt javasolta, hogy kezdjenek vetségi Köztársaság együtt­működésének további fejlő­déséhez" — hangoztatja az állásfoglalás. „Különös jelentősége van hozzá a közép-hatótávolságú nukleáris rakétafegyverek kérdésének megvitatásához, azzal egyidejűleg és azzal szerves kapcsolatban, hogy annak a ténynek, hogy bár megjavítják az előretolt ál­a nemzetközi helyzet bonyo­lultabbá vált és bár számos kérdésben lényeges eltérés mutatkozott, a tárgyalások eredményeként mindkét fél teljes határozottsággal jelen­tette kí, hogy a feszültség enyhülését elengedhetetlen­nek, lehetségesnek és hasz­lomásoztatású amerikai nuk­leáris fegyverek kérdését. Ez azt jelenti, hdgy az eme kérdésekben létrejött lehet­séges megállapodások a gya­korlatban csak akkor való­síthatók meg, ha hatályba lép a hadászati fegyverzet, korlátozásáról szóló szovjet Lengyelország A húsáraik szabályozása 0 Varsó (MTI) Babluch miniszterelnök szék­Varsóban bejelentették, foglaló beszédével összhang­hogy július elején újabb ban az új intézkedés által húsféleségek kerülnek az megtakarított összeget a leg­úgynevezett „kereskedelmi" alacsonyabb keresettel ren­fe°rrnelési * nagycsaládosok közelítő árakon értékesítik a és a nyugdíjasok segélyeze­legjobb minőségű húsokat, sére fordítják, mint a karaj, a sonka és a tarja. E lista most kibővült a csontozott marhahússal, a csülökkel, angolszalonnával és császárhússal, a kacsával, libával és pulykával. A be­jelentés szerint idén más változtatást nem terveznek és az árváltozás az üzlete­ken kívül csak az étter­mekben éreztetheti hatását, amelyek az új áron kap­ják majd e húsféleségeket, míg a kórházak, óvodák, böl­csődék, az üzemi konyhák és a diákétkeztetés árai nem váltbznak. Az új szabályozás indok­lása rámutat, hogy az élel­miszerárak Lengyelországban messze elszakadnak a ter­melési költségektől. Idén az állam a húsipar 90 milliárd zloty értékű termelését már 76 milliárd zlotyval kény­telen támogatni. Ez kihat az egész piacpolitikára, meg­nehezíti az ésszerűbb árpo­litika és fogyasztási struk­túra kialakítását. Az intéz­kedést az is szükségessé tet­te, hogy a húshelyzet idén rosszabb a múlt évinél. Az úgynevezett kereske­delmi árakon való húsfor­galom eddig nem játszott lé­nyeges szerepet, mivel a for­galomba kerülő 2 millió 45 ezer tonna húsféleségből csupán 420 ezer tonnát érin­tett. A közlemény tájékoz­tat arról is, hogy Edward és az NSZK kétoldalú kap­csolatait érintő kérdések át­tekintése során értek el. Az a tény, hogy a felek meg­erősítették: politikájuk a továbbiakban is állandóan és szilárdan a megkötött szer­ződésekre és megegyezése­ken, mindenekelőtt az 1970. augusztus 12-én megkötött szerződésen alapul, pontosan eligazít a két ország közötti konstruktív együttműködés fejlesztését illetően. A tárgyalások során Moszk­vában aláírt hosszú távú program, amely meghatároz­za a Szovjetunió és az NSZK gazdasági és ipari téren tör­ténő együttműködésének alapvető irányvonalát, mag­vas hozzájárulást jelent a kölcsönös gazdasági kapcso­latok megszilárdításához, s ezzel a politikai kapcsolatok anyagi alapjának erősítésé­hez. Az Illetékes szovjet ható­ságokat és szervezeteket megbízzák azzal, hogy te­gyék meg a szükséges intéz­kedéseket az elfogadott prog­ram gyakorlati megvalósítá­sára. E program hatékony valóraváltása természetesen az NSZK részéről Is konst­ruktív megközelítést igényel —. hangoztatja a szovjet ve­zető testületek péntek este közzétett állásfoglalása. kitüntetése 0 Varsó (MTI) Edward Giereknek, a LEMP KB első titkárának a lengyel parlament épületé­ben ünnepélyesen átadták a strasbourgi Emberi Jogok Nemzetközi Intézetének díját a béke és az emberi jogok ér­dekében kifejtett tevékenycé­ge elismeréseként. A kintün telest Edgár Faure francia politikus, az intézet igazga­tója nyújtotta át a lengyel vezetőnek. Szoujetunio Előkészületek a pártkongresszusra 0 Moszkva (MTI) Az egész Szovjetunióban megkezdődött az SZKP jövő tavasszal összeülő XXVI. kongresszusának politikai előkészítése, és országszerte gyorsan bontakozik ki a kongresszus tiszteletére in­dított munkaverseny. Szá­mos köztársaságban tartot­tak pártaktívát, és ezeken megtárgyalták a pártszerve­ÜDVÖZLŐ TÁVIRAT A Venezuelai Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke táviratban üdvö­zölte Luls Herrera Campinst, a Venezuelai Köztársaság el­nökét. FOGADÁS AZ USA NEMZETI ÜNNEPÉN Hazája nemzeti ünnepe al­kalmából Harry Earl Ber­gold, az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykö­vete pénteken a rezidenciá­ján fogadást adott. A fogadá­son részt vett Veress Péter külkereskedelmi miniszter, Nagy János külügyi állam­titkár, Vendégh Ferenc me­zőgazdasági és élelmezés­ügyi miniszterhelyettes, va­lamint politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális éle­tünk sok más képviselője. Je­len volt a budapesti diplo­máciai képviseletek több ve­zetője és tagja is. AZ OLASZ HADÜGYMINISZTER DÖNTÉSE Leljo Lagosio olasz had­ügyminiszter megtiltotta a fegyveres erőknél szolgáló sportolóknak, hogy részt ve­gyenek a moszkvai olimpián. AESZ-CSÜCS Pénteken a Sierra Leone-i fővárosban véget ért az Af­rikai Egységszervezet 17. csúcsértekezlete, amelyet gyakorlatilag teljesen a nyu­gat-szaharai probléma meg­vitatásának szenteltek. Az értekezlet résztvevői egy nigériai javaslat alapján kompromisszumos döntést hoztak Nyugat-Szahara ügyé­ben. A nigériai kompromisz­szum lényege, hogy a nyu­gat-szaharai probléma rende­zésének feladatával megbí­zott „bölcsek tanácsa" há­rom hónapon belül találja meg a megoldás kulcsát. WALDHEIM BORŰLATŐ Csütörtökön nyílt meg Genfben az ENSZ gazdasági és szociális tanácsának (ECOSOC) nvári ülése. Az ülés alkalmából Kurt Wald­heim, az ENSZ főtitkára saj­tóértekezletet tartott, ahol Igen borúlátóan értékelte a jelenlegi világgazdasági hely­zetet zetek feladatait a kommu­nisták nagy tanácskozásá­nak előkészítő szakaszában. Ugyancsak aktívaértekezle­teket rendeztek több nagy­városban is. A szovjet kommunisták mindenütt nagy örömmel fogadták a tanácskozás összehívásának bejelentését, és a Központi Bizottság határozatának megfelelően kidolgozták munkatervüket a beszámo­ló-küldöttválasztó taggyűlé­sek. a területi és köztársa­sági párttanácskozások meg­rendezésére. A Komszomol Központi Bizottságának irodája a hé­ten határozatban foglalta össze a szoviet ifjúsági szervezet tagjainak teendő­it a pártkongresszus előké­szítésében. Az ifjúság egy­részt feladatai teljesítésével, a kongresszusi munkaver­senyben tanúsított helytál­lásával mutatja la. hogv magáénak érzi a kommu­nisták nagy fontosságú ta­nácskozását. Ugyanakkor aktív politikai munkát vé­gez ebben az időszakban, és a párttagokkal együtt vitat­ja meg a kongresszusi ok­mányokat. Hanoi létérdeke - a béke Konfliktusok keletkeznek, feszültséggócok hunynak ki, Délkelet-Ázsiában azonban változatlanul súlyos, válság­gal terhes a légkör. Tar­tósan, hiszen a vietnami há­ború befejezése óta — igen rövid és csak látszólagos szünet után — színre lépett a konfliktusok új szítója: Peking. így értékelték a tér­ségben uralkodó állapotokat az elmúlt napokban Moszk­vában, ahol Leonyid Brezs­nyev és más szovjet veze­tők vietnami politikusokkal: Le Duannal, Pham Van Donggal és Nguyen Dammal találkoztak. Kétségtelen, hogy Kam­bodzsa és Thaiföld határán gyakoriak a fegyveres össze­csapások, a helyzet kritikus. Nyugati források előszeretet­tel Vietnamot hibáztatják, Peking pedig Hanoi „hege­montsztikus törekvéseit" em­legeti. Valójában más a helyzet. Kambodzsáról rész­ben a Pol Pot-rezsim em­bertel ensége, részben a har­cok miatt százezrek keres­tek menedéket Thaiföldön. A szülőföldjükről eltávozottak között sokan csakugyan puszta életüket mentették. Mások azonban hamarosan fegyverhez jutottak a határ másik felén, majd parancsot is kaptak arra, hogy szivá­rogjanak vissza Kambodzsá­ba, s kezdjenek akciókat a Phnom Penh-i kormány, va­lamint az új vezetést tá­mogató vietnami katonai erők ellen. Egyesek szeretnék mind­ezt menekültkérdésnek, hu­manitárius problémának föl­tüntetni. Nos, az úgyneve­zett önkéntesen hazatelepülő khmerek többsége koránt­sem békés célokkal lép is­mét Kambodzsa földjére. Vi­lágos, hogy a térség bizton­ságában és stabilitásában roppant érdekelt Vietnam számára nem közömbös, mi­lyen erők szerveződnek újra az őserdők mélyén, csatla kozva a szétvert polpotisták maradványaihoz, amelyek máig is nyugtalanítják Kam­bodzsa békés lakosságát és az ott folyó építőmunkát. Vietnam számtalanszor ki­fejezte már szándékát: a térség valamennyi országá­val békében akar élni, együttműködésre törekszik az ASEAN-tagállamokkal, s Kínával szeretné tárgyaláso­kon tisztázni a nézeteltérése­ket. Sajnálatos, hogy Thai­föld részéről nincs kellő megértés Hanoi álláspontja iránt, s az ASEAN sem adott konkrét választ a kez­deményezésekre. Ami Pe­kinget illeti, a kínai vezetés egyenesen elzárkózott a tár­gyalások új raf el vétele elől, miközben Vietnam határain újabb és újabb provoká­ciókkal szítja az amúgy is feszült helyzetet. Ilyen körülmények között a szovjet—vietnami csúcsta­lálkozó mindenképpen meg­érdemelt figyelmet keltett világszerte. Az ott megismé­telt vietnami álláspont bizo­nyítja, hogy Hanoi létérde­ke a feszültséggóc mielőbbi megszüntetése, a Kambodzsa ellen folytatott manőverek megfékezése. Kínának és szövetségesetnek azonban ez nincs ínyére. Gyapai Dénes Magyarország KGST-tükörben Semmi kétség: a KGST júniusi, prágai csúcsértekez­lete kiváltotta az egész vi­lágsajtó érdeklődését. Mit emelnek ki az újságok a fel. szólalásokból'.' Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök beszédéből Kelettől Nyugatig említik, hogy „az elmúlt tíz évben a KGST-tagországok nemzeti jövedelmének és ipari ter­melésének fejlődési üteme kétszeresen haladta meg a fejlett tőkés országokét". Lázár György magyar mi­niszterelnök — két felszóla­lásában, több pontban — érthetően körvonalazta paz­dasági életünk kulcsproblé­máit „Helyzetünk reális mérlegelése alapján úgy döntöttünk — mondotta a KGST-partnerek legfelsóbo fórumán —. hogy a növeke­dés ütemét mérsékelve. a hangsúlyt a hatékonyság ja. vitására .., helyezzük at. Ha nem ezt tesszük. nem tudjuk leküzdeni azokat a hátrányokat, amelyeket szá­munkra a megváltozott vi­lággazdasagi helyzet, külö­nösen pedig az energia- és nyersanyagárak megtöbb­szöröződése okozott s amely megbontotta népgazdasá­gunk egyensúlyát. E helyzet megváltoztatásához alapve­tő érdekünk fűződik..." — hangsúlyozta. A határozat­tervezethez fűzött megjegy­zésében, több pontban emelt ki elkerülhetetlen feladato­kat. Szorgalmazta, hogy a KGST-tagországok — köl­csönös kereskedelmükben — teljesebben elégítsék ki az alapvető árukból egymás igényeit. Az energiaellátás fejlesztése érdekében beje­lentette, hogy „lehetősége­inkhez mérten, részt ve­szünk közösségünk együttes erővel létesítendő beruhá­zásaiban". Figyelmeztetett: a jelenleginél nagyobbnak kell lennie a gazdasági ér. dekeltségnek a mezőgazda­sági és az élelmiszeripari termékek termelésében és kölcsönös szállítása fokozá­sában. Szükségesnek ítélte hogy bővüljenek a KGST­tagállamok között a közvet len termelési kapcsolatok Végül hangsúlyozta, hogy ? világpiaci árakat meg kell tisztítani a tőkés monopóliu" mok spekulációira visszave­zethető. zavaró tényezők hatásától. A KGST-csúcs résztvevői természetesen, pontos ada­tokkal rendelkeztek az or­szágok fejlődésének képérőL Érdemes szemügyre ven­nünk, hogy 1979-ben milyen ez a kép Magyarország szempontjából ? Hol foglal helyet országunk a tíz test­vérország körében, a7. utób­bi négy év fejlődési ütemé­vel, tehát 1979-ben 1975­höz képest? A nemzeti jövedelem és az ipari termelés emelkedé­sében a 7—8. helyen, a be. ruházások növeléséné] az 5—6. helyen, a bruttó me­zőgazdasági termelés emel­kedésében a 4—5. helyen, a külkereskedelmi forgalom nüvekedéséuen a 2. helyen állunk. Szerény adatok? Nem feltétlenül. A fejlett­ség bizonyos fokán, általán nos jelenség, hogy a terme­lés növekedési üteme lelas. sul. De még így is impo­zánsak a 2—8. helven álló Magyarország adatai. Ha 1975-öt 100-nak vesszük, ak­kor nemzeti jövedelmünk tavaly 118. beruházásunk és ipari termelésünk 121, me­zőgazdasági termelésünk 109, külkereskedelmünk pe­dig — 169. És még néhány adat a KGST erejéről, immár konkrét számokban. Tavaly országaink 1660 millió kilo­wattóra áramot, 604 millió tonna kőolajat, 460 milliárd köbméter földgázt. 210 mil­lió tonna acélt, 370 ezer for­gácsoló szerszámgépet, 123 ezer traktort, 2 125 000 sze­mélyautót. 8,7 millió frizsi­dert, 194,2 millió tonna ce­mentet, 305 millió tonna műtrágyát produkáltak. S ami nagyon fontos: e téren importunk nagy részét egy­mástól fedeztük. A KGST­tagországok kölcsönösen kJ tudták elégíteni egymás gép- és berendezésigényének 66,6 százalékát, vasércigé­nyének 70. kőszénigényének 9Í, kokszigényének 94. kő­olajigényének 68. nyersvas­igényének 87. hengereltvas­igényének 60 százalékát, S' talán az sem mellékes hogv ezeknek a cikkeknek az ára' a világpiaci árhoz ké. pest még mindig kedvez­ményes. F. A-

Next

/
Oldalképek
Tartalom