Délmagyarország, 1980. június (70. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-18 / 141. szám

« Szerda. lí*8.0. június 18. Nagygyűlés Csepelen (Folytatás az 1. oldalról.) falan és „földi" társa: Ma­gyar! Béla nemcsak szellemi és fizikai adottságaik, felké­szültségük, hanem egész em­berségük, jellemük alapján méltó követői a szovjet űr­hajósoknak, és szinte össze­sürítve mutatják meg a szo­cialista Magyarországon fel­nőtt ifjúság legjobbjainak legnemesebb tulajdonságait. ök szocialista nevelőmun­kánk eredményességének hi­telesítői, és példájukkal az eddigi út folytatására buzdí­tó segítőtársai társadalmunk­nak. — 1980. május 26-a piros­betűs nap lesz d magyar tu­dományos élet történetében. Büszkeségünk arra a nemes alapra épül, amit a szovjet— magyar barátság és testvéri szövetség a szocializmust építő magyar népnek, egész társadalmi haladásunk szem­pontjából jelent. Ugyanakkot az a meggyőződés is éltetője, hogy olyan űrprogram meg­valósításának a részesei va­gyunk, amely a békét, az életet, az egész emberiség érdekeit szolgálja. y. Kubászov és Farkas Bertalan felszólalása A KGST ülésszakán szár György beszéde Ezután Valerij Kubászov lépett a mikrofonhoz. Meg­emlékezett a Vörös Csepel munkásmozgalmának dicső tetteiről, majd méltatta a csepeli kommunisták kezde­ményezésére a Nagy Október 80. évfordulója tiszteletére kibontakozott, nemzetközi méretűvé vált szocialista munkaverseny jelentőségét, Ez nagy visszhangra talált a Szovjetunióban és a többi szocialista országban is — mondotta. A csepeliek kez­deményezését az internacio­nalizmus nagyszerű példája­ként fogadták a szovjet em­berek. Ugyancsak a magyar és a szovjet nép internacio­nalista összefogása jutott ki­fejezésre a közösen végre­hajtott űrrepülésben, amely­nek sikeréhez jelentősen hozzájárult a magyar mun­kások, mérnökök, tudósok, a todomány különböző terüle­tein működő szakemberek segítsége is. „A szovjet és a magyar űrhajós közös re­pülése nem epizód, hanem a Szovjetuniót és Magyarorszá­got eggyé kovácsoló mély és sokoldalú barátság és együtt­működés szerves része. Nagy­szerű az, hogy az együttmű­ködés új formája — a koz­mikus testvériség — segíti népeink további közeledését" — Idézte Leonyid Iljics Brezsnyeonek, az SZKP KB főtitkárának, a Legfelsőbb­Tanács Elnöksége elnökének szavait Kubászov, majd kö­szönetet mondott a szívélyes fogadtatásért, s további si­kereket kívánt Budapest dolgozóinak. A szovjet kozmonauta felszólalása után Farkas Ber­talan üdvözölte a nagygyű­lés résztvevőit, őszinte örö­mét fejezte ki, hogy a koz­moszból visszatérve a nagy múltú munkáskerületbe, Cse­pelre látogathatott. Fölele­venítette a csillagvárosi él­ményeket, szólt az űrutazás során végrehajtott progra­mokról, majd hangsúlyozta: az együttes munkában to­vább mélyült az az őszinte, igaz, testvéri barátság, amely a magyar és a szovjet nép kapcsolatait jellemzi. Ezután kiemelte: erőnket megsok­szorozta annak tudata, hogy amit teszünk, azt az embe­riségért tesszük. Munkánk célja az volt, hogy tovább gyarapítsuk a Földünk lakói életfeltételeinek bővítését szolgáló tudományos kutatás eredményeit. Az v Interkoz­mosz-program a szocialista országok közös, nagy jelen­tőségű tudományos vállalko­zása, amely a világűr meg­ismerésére és az űrkutatás békés felhasználására irá­nyul. Horváth Sándor, a Csepel Művek szerszámgépgyára „Hanoi" szocialista brigádjá­nak vezetője felszólalásában a gyáróriás csaknem 1900 szocialista brigádja nevében köszöntötte a vendégeket. Gratulált a sikeres űrrepü­léshez, a magas kitüntetések­hez, s további eredményes munkát kívánt feladataik megoldásához. A beszédeket sűrűn szakí­totta meg a lelkes taps, a nagygyűlés — Ernszt Antal zárszavat után — az Inter­nacionálé hangjaival ért vé­get; } Találkozik, nemzetközi sa Az űrhajósok keddi programjából Az első szovjet-magyar űrrepülés résztvevői, Valerij Kubászov, a Szojuz—30 pa­rancsnoka. és Farkas Berta­lan kutató űrhajós, a Ma­gyar Tudományos Akadé­mián kezdték keddi prog­rumjukut. Alekszej Jelisze­jev, a közös űrrepülés földi repülésirányító parancsnoka, a hazánkban tartózkodó szov­jet delegáció vezetője és Ma­pyari Béla kiképzett űrhajós társaságában az MTA elnök­ségének és Interkozmosz-ta­nácsának ünnepi ülésén ta­lálkoztak a hazai tudományos élet vezetőivel, s mindazok­kal a tudósokkal, kutatók­kal, akik közvetlenül is részt vetlek a szovjet—magyar űr­programban. Az ünnepi ülés elnökségé­ben helyet foglaló vendége­ket Szentágothai János, az MTA elnöke köszöntötte, majd Márta Ferenc, az MTA Inteékozmosz-tanácsának el­nöke méltatta a sikeres vál­lalkozás tudományos jelentő­ségét. Ezután Valerij Kubá­szov és Farkas Bertalan át­nyújtották ajándékaikat, köz­tük azt a szkafandert, amit az. el^ő magyar kozmonauta viselt űrutazása során. Vé­gezetül Szentágothai János átadta Valerij Kubászovnak, Farkas Bertalannak. Alek­szej Jeliszejevnek és Magya­rl Bélának az MTA emlék­érmeit. Az ünepl ülésen részt vett Kornidesz Mihály. az MSZMP KB osztályvezetője és Vlagyimir Jakovlevlcs Pavlov, a Szovjetunió ma­gyarországi nagykövete is. Valerij Kubászov, Farkas Bertalan. Alekszej Jeliszejev és Magyart Béla nemzetközi sajtókonferencián vett részt az Intercontinental-szállóban. Bajnok Zsolt államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke üdvözölte a kozmonautákat, majdAlek­szej Jeliszejev mondott be­vezetőt. Az MTI tudósítójának kér­désére Alekszej Jeliszejev elmondta: ket nap múlva végzik majd el a Magyaror­szág területe fölött azokat a különleges fényképezéseket, erőforrás-kutatási és más vizsgálatokat. amelyek a szovjet—magyar űrutazás tu­dományos programjában sze­repeltek, de a Szaljut—6 ak­kori pályája miatt nem ke­rülhetett rájuk sor. Az űrál­lomás most nappal fog Ma­gyarország területe fölött tartózkodni, így hiánytalanul teljesíthetik a programnak azt a részét is. mégpedig ugyanolyan módszerrel, ahogy eredetileg eltervezték a magyar és a szovjet szak­emberek. A Népszabadság tudósító­jának kérdésére válaszolva Valerij Kubászov arról szá­molt be a többi között, hogy a vállalkozás eredményeinek feldolgozásához a szakértők­nek időre van szükségük. Hangsúlyozta: a magyar mű­szerek is kivétel nélkül jól működtek, lehetővé tették az eredményes munkát. A szovjet—magyar űrkuta­tási együttműködés jövőjéről szólva a magyar űrhajós a TASZSZ tudósítójának vála­szolva rámutatott: az ember vezette űrhajóval végzett kö­zös munka csak egy része a szocialista orszílgok Inter­kozmosz-programja kereté­ben megvalósuló együttmű­ködésnek. A Szovjetunió Tu­dományos Akadémiája min­den lehetőséget megad arra. hogy a magyar tudósok mű­szerei, berendezései továbbra Is eljussanak a világűrbe, s remélhető, hogy a közös űr­repülések is folytatódnak majd. További terveikről mind Farkas Bertalan, mind Ma­gyart Béla elmondotta: to­vább akarnak tanulni — Farkas Bertalan például a Műszaki Egyetemen —. de ugyanakkor azt sem szeret­nék, ha megszakadna kap­csolatuk a világűr kutatásá­val. Alekszej Jeliszejev eh­hez hozzátette: a közös űr­repülések folytatásáról az Interkozmosz tanácsának kell döntenie, de minden bi­zonnyal sor kerül maid er­re, és újabb magyar űrhajós útjára is, A valóság ezen a téren megelőzi a fantáziát A csepeli nagygyűlés után Valerij Kubászov, Farkas Bertalan, Alekszej Jeliszejev és Mngyari Béla az ideigle­nesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport parancsnokságára látogatott. Az űrhajósok ünnepi gyű­lésen találkoztak a hadsereg­csoport tisztikarának és sor­katonai állományának képvi­selőivel, beszámoltak az űr­kísérlet során szerzett tapasz­talataikról, élményeikről. Az űrhajósok este a Ma­gyar Néphadsereg Vörös Csil­lag Érdemrenddel kitüntetett művészegyüttesének ünnepi műsorát tekintették meg a Néphadsereg Művelődési Köz­pontjában. Ezután Czinege Lajos hadseregtábornok, hon­védelmi miniszter vacsorát adott tiszteletükre. (MTI) Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke a KGST XXXIV. ülésszakának ked­di tanácskozásén elmon­dott beszédében a Magyar Szocialista Munkáspárt - Központi Bizottsága és a magyar kormány nevében köszöntötte az ülésszak résztvevőit, majd rámuta­tott: — A végrehajtó hizottság beszámolójával és Rohlicek elvtárs szóbeli kiegészítőjé­vel egyetértünk. A beszámo­lóból és a szóbeli kiegészí­tőből egyaránt kitűnik, hogy — bár a korábbinál nehe­zebb feladatokat kellett meg­oldanunk — kommunista és munkáspártjaink vezetésével ismét előbbre jutottunk szocialista gazdaságaink épí­tésében. Hogy ez így van, abban nemzeti erőfeszítése­ink mellett semmivel sem pé'olható fontos szerepet tölt be az a sokoldalú együttműködés, amelyet a KGST keretében valósítunk meg. A beszámoló az elért ered­mények méltatása mellett, igen helyesen, felhívja a fi­gyelmet a még megoldatlan problémákra, és rámutat az előttünk álló feladatokra is. Ez fontos, és nélkülözhetet­len feltétele annak, hogy növelni tudjuk munkánk ha­i tásfokát. Véleményünk szerint a jelenleginél jóval több figyelmet kellene fordíta­ni azoknak a lehetőségek­nek a felkutatására is, ; amelyek hasznosításával i eredményesebben tudjuk le­| küzdeni a mai nemzetközi : és világgazdasági helyzetből i er«dő kedvezőtlen hatáso­| kst Országunkban a koráb­oifiúi jóvá! nehezebb íejt<é­íeiek között ugyan, "ele ma­gabiztos és szorgalmas épí­tőmunka iolyik. Ezt állapí­totta meg a Magyar Szocia­lista Munkáipárt ez év már­ciusában megtartott XII. kor.3ress7.usa is, amelynek határozatait egész népünk helyesléssel fogadta, s ezt a közelmúltban tartott ország gyűlési és tanácsi választá­sokon szavazataival is meg­erősített. A kongresszus helyzetünk reális mérlegelése alapján úgy döntött, hogy a növeke­dés ütemét mérsékelve, a hangsúlyt a hatékonyság javítására, a gazdaságosabb termelé­si szerkezet kialakítására, meglevő erőforrásaink ész­szerűbb kihasználására he­lyezzük át. Ha nem ezt tesszük, nem tudjuk leküzdeni azokat a hátrányokat, amelyeket szá­munkra a megváltozott vi­lággazdasági helyzet, külö­nösen pedig az energia- és nyersanyagárak megtöbb­szöröződése okozott, ' s amely megbontotta népgazdaságunk egyensúlyát. E helyzet meg­változtatásához alapvető ér­dekünk fűződik, ezért az egyensúly helyreállításának követelménye gyakorlati gaz­daságpolitikánkban minden mást megelőz. Az e célokat szolgáló fej­lesztési politika támogatásá­ra a gazdaságirányítás esz­köztárát, ezen belül árrend­szerünket úgy módosítottuk, hogy a termelőegységek gyorsabban és közvetleneb­bül érzékeljék a világgazda­sági — különösen az anyag­éi energiaárak változásából eredő — hatásokat. Gazdál­kodó szervezeteink elé tu­datosan, igen szigorú köve­telményeket állítottunk. Sok­kal inkább, mint bármikor, a jövedelmezőség növelésé­hez. a teljesítmények javí­tásához, közöttük a fejlesz­téshez szükséges források biztosítását, valamint a sze­mélyi jövedelmek alakulását is. • Ezt a gazdaságpolitikát folytatva 1979-ben — és az idén eddig eltelt öt hónap­ban — jelentősen előrelép­tünk a tőkés országokkal folytatott külkereskedel­münk mérleghiányának mér­séklésében. Ez az exportké­pes termelés fokozása és a behozatal erős megszorítása mellett Itt is csak úgy volt lehetséges, hogy a megter­melt nemzeti jövedelem bel­földi felhasználását csök­kentettük, a lakosság élet­színvonalát pedig lényegében az előző évi szinten tartot­tuk, és a közkiadások mér­séklésére Is számos takaré­kossági Intézkedést vezet­tünk be. Pártunk nagyra értékeli, hogy népünk megértette, elfo­gadta és kcsz cselekvően támogatni ezt a progra­mot. Céljaink elérésében saját erőfeszítéseink mellett a másik legfontosabb feltétel­nek a nemzetközi munka­megosztás — különösen a szocialista gazdasági integrá­ció — további fejlesztését tartjuk. Magyarország kis ország. Gazdasága közepesen fejlett. Már önmagában ez is érthetővé teszi, hogy mi­ért érintenek bennünket olyan érzékenyen a világ­gazdaság változásai. De a világgazdasági hatá­sosat erősítik az olyan strukturális adottságok is, mint például a viszonylagos energia- és nyersanyagszüke, amelyek miatt az egy főre számított külkereskedelmi forgalmunk a KGST-orszá­gok hasonló átlagának a há­romszorosát teszi ki. Érthe­tő ezért, ha nagy nyomaték­kel hangsúlyozzuk, hogy számunkra meghatározó je­lentősége van a Szovjetunió­val és a többi KGST-orr.zág­gal kialakított széles körű gazdasági kapcsolatok és együttműködés állandó és lehetőleg gyors ütemű to­vábbfejlesztésének. Mostani ülésszakunk fő feladatának is elsősorban azt tartjuk, hogy figyelmét azoknak a tartalékoknak feltárására és kihasználására összpon­tosítsa, amelyek együtt­működésünk továbbfejlesz­tésében rejlenek. Amikor gazdasági együtt­működésünk időszerű és táv­lati fejlesztésének kérdéseit tárgyaljúk, nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a tő­kés országok szélsőségesen reakciós körei az enyhülési folyamat visszafordítására törekedve 1 élezték a nemzet­közi helyzetet. Ez, valamint az, hogy egyes tőkés orszá­gok a szocialista országok­kal szemben a nyílt és bur­kolt diszkrimináció fokozá­sának útjára léptek, a gaz­dasági kapcsolatok terén ed­dig elért eredményeket is veszélyezteti. A Varsói Szerződés tagál­lamainak politikai tanácsho­zó testülete májusi nyilat­kozatának szellemében ez alkalommal is megerősítjük a Szovjetunióval és a töb­bi testvéri szocialista or­szággal közös eltökéltségün­ket a nemzetközi enyhülői védelmére. A magunk részé­ről minden erőnkkel támogat­juk a politikai és katonai enyhülés folytatása érde­kében tett erőfeszítéseket, a különböző társadalmi rendszerű országok közötti kölcsönösen előnyös gazda­sági kapcsolatok fenntartá­sát és továbbfejlesztését. A KGST nemzetközi kap­csolatait tekintve, vélemé­nyünk szerint, nagyobb súlyt kell helyeznünk politikai és gazdasági együttműködésünk erősítésére a fejlődő orszá­gokkal, ezen belül különös ' figyelmet fordítva a szocia­lista irányba fejlődő or­szágokkal való kapcsolataink szélesítésére. Kérem, engedjék meg, hogy befejezésül a szocialis­ta országok közötti gyümöl­csöző együttműködésnek ar­ról a minket közelről érintő újabb ragyogó eredményéről szóljak,' amely az Interkoz­ZFirrtz-program keretében le­hetővé tette, hogy a magyar nép fia, Farkas Bertalan — követve csehszlovák, NDK­beli, lengyel és bulgár elő­deit — parancsnokával, Va­lerij Nyikolajevics Kubá­szovval, a Szovjetunió két­szeres Hősével sikeres űr­repülést hajthasson végre. Népünk tisztában van vele, és sohasem felejti el, hogy erre csak a Szovjetunió ha­talmas tudományos és tech­nikai eredményei alapján, önzetlen és internacionalista segítségével kerülhetett sor. Ez jutott kifejezésre abban a ieikes fogadtatásban is, amelyben az űrhajósokat és a velük együtt érkezett szov­jet barátainkat hétfőn a bu­dapestiek százezrei részesí­tették. Lázár György ezután kö­szönetet mondott a közös űrrepülést lehetővé tevő Szovjetuniónak. A közös űr­repülés — mondotta befeje­zésül — tovább erősítette né­pünk hazafias és internacio­nalista érzelmeit, a Szovjet­unió irápti tiszteletét, közös ügyünk, a szocializmus, a kommunizmus győzelmébe vetett hitét. (MTI) Gyógyítók elismerése © Budapest (MTI) A Nemzetközi Vöröske­reszt első ízben vette Igény­be magyar egészségügyi szakemberek szolgálatát se­gélynyújtó akciójában — mondotta Hantos János, a Magyar Vöröskereszt főtit­kára, a szervezet székházá­ban tartott keddi sajtótájé­koztatón, amelyen dr. Lépes Péter a Kambodzsából a közelmúltban visszatért ayo gyító csoport vezetőie szá­molt be munkájukról. Az öt magyar: két orvos és há­rom szakdolgozó — a* kam­bodzsai fővárostól. Phnom Penhtől mintegy félszáz ki­lométerre fekvő megyeszék­helyen, Kompong Speuben látott féladatához ez év februárjában. A Kambod­zsában szolgálatot teljesített csoport tagjai közül dr. Lé pes Péter belgyógyász, Hargitai Ágnes asszisztens. Kovács Rozália ápolónő ás Tóth Irén vezető szülésznő Kambodzsában végzeit munkáját a „Vöröskereszt Munkáért" kitüntetéssel is­merték eL RIDGYVAY LATOGATASA BUDAPESTEN Rozanne Ridgway, az ame­rikai külügyminisztérium ta­nácsosa látogatást tett Buda­pesten. Eszmecserét folyta­tott Nagy János külügymi­nisztériumi államtitkárral a kétoldalú kapcsolatokról és az Időszerű nemzetközi kér­désekről. A tanácsost fogad­ta Púja Frigyes külügymi­niszter. MINSZKI FELHÍVÁS A Varsói Szerződés tagál­lamai parlamenti képviselől­Viek minszki találkozóján a küldöttségek kedden felhí­vással fordultak Európa és a világ valamennyi országá­nak parlamentjéhez. A ta­nácskozás résztvevői felszó­lítottak minden parlamentet • és parlamenti képviselőt, hogy tegyenek erőfeszítése­ket a nemzetközi helyzet ja­vítására. Hangsúlyozzák, hogy a konfrontáció poli­tikájának a békeszerető or­szágok és népek közös ak­ciójával kell alternatívát ál­lítani.

Next

/
Oldalképek
Tartalom