Délmagyarország, 1980. június (70. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-18 / 141. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! M S Z M P S Z EGED V Á R Ó S I B I Z O T T SÁG Á N A K -L'A PjÁSStf***' 70. évfolyam 141. szám 1980 június 18., szerda Ára: 1,20 forint A testvéri szövetség jegyében Nagygyűlés Csepelen II szovjet-magyar űrpáros a gyáróriásban A csepeli nagygyűlésen Farkas Bertalan beszédét mondja. (Telefotó — KS) A szovjet—magyar űrpá­ros, a szovjet küldöttség bu­dapesti programja tegnap kora délelptt a • Magyar • Tudományos Akadémián -kezdődött. Itt találkoztak a • hazai tudományos élet kép­viselőivel. Ezt követően az űrpáros. meg Alekszej Jeli­szejev és Magyari Béla nem­zetközi sajtókonferencián vett részt az Interkontinen­tál-szállóban. (Ezekről tudó­tás a 2. oldalon). Az első szovjet—magyar űrpáros délután a Csepel Vas- és Fémművekbe láto­gatott. Valerij Kubászov es Farkas Bertalan társaságá­ban volt az Alekszej Jeli­szejev vezette szovjet kül­döttség és Magyari Béla is. A vendégeket az üdvözlő feliratokkal, zászlókkal dí­szített gyáróriás pártbizott­ságának tanácsterme előtt Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja. a Központi Bizottság tit­kára, Czinege Lajos hadse­regtábornok, honvédelmi miniszter. Kovács Antal, az MSZMP KB osztályvezetője, a Központi Bizottság tagjai, továbbá a kohó- és gépipari tárca, a Külügyminisztéri­um képviselői, valamint a Csepel Vas. és. Fémművek vezetői, munkásainak kül­döttei fogadták. Ott volt Vlagyimir Pavlov is. A tanácsteremben Garaí Vilmos vezérigazgató és Ernszt Antal, a KB tagja, a Vasmű pártbizottságának el­ső titkára beszélt az üzem munkájáról, egyik legna­gyobb ipari fellegvárunk életéről. Tolmácsolták a Cse­pel Vas- és Fémmüvek kom­munistáinak, minden csepeli dolgozónak őszinte, szívből jövő üdvözletét. A 30 ezer munkást foglalkoztató gyár tevékenységéről elmondták, hogy termelési tervük telje­sítésében igen fontos szere­pet töltenek be a Vasmű szovjet kapcsolatai. Az együttműködésben nagy je­lentőségű a termelési koope­ráció, a műszaki-tudomá­nyos területen kialakult in­tegráció. A gyár vezetői a Csepel Vas- és Fémművek kollektívája nevében Vale­rij Kubászovnak, Farkas Bertalannak, Alekszéj Jeti­szejévnek és Magyari Bélá­nak ajándékot — kemping­kerékpárt — adtak át, s új sikereket kívántak további munkájukhoz. A vendégek a házigazdák társaságában üzemlátogatás­ra indultak. Megtekintették a szerszámgépgyár nagypon­tosságú üzemegységét, majd utána a célgépszereidét. Mindenütt zúgó tapssal, nagy szeretettel köszöntötték a kozmosz hőseit, akik cse­peli látogatásuk emlékéül a Szojuz—36 kicsinyített má­sát ajándékozták a gyár­óriás kollektívájának. A nagy múltú üzemből a "Csepeli' Sportcsarnokba ve­zetett a vendégek útja. Itt '— az MSZMP budapesti bi­zottságának és a Csepel Vas­és Fémművek pártbizottsá­gának rendezésében nagy­gyűlésen találkoztak a bu­dapesti dolgozók képviselői­vel, akik hosszan tartó taps­sal köszöntötték őket A magyar és a szovjet himnusz hangjai után Ernszt Antal nyitotta meg a nagygyűlést, majd Méhes Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a bu­dapesti pártbizottság első titkára mondott beszédet. Méhes Lajos beszéde Méhes Lajos, az MSZMP budapesti bizottsága nevében köszöntötte a nagygyűlés résztvevőit, a nagy múltú munkáskerület, Csepel dol­gozóit, majd a többi között hangsúlyozta: — Elsőnek lenni valami­ben, valakik között mindig nagyszerű dolog, és minél bátrabb úttörő vállalkozás ko­ronája az elsőség, annál na­gyobb dicsőség kíséri a tet­tet. A világűr meghódításá­ért folytatott tudományos küzdelem Kolumbusza Jurij Gagarin volt. Valentyina Tyereskova a nők közül járt elsőként a kozmoszban. Az első űrsétát Alekszej Leonov tette meg, s ezután — a tu­domány fejlődésének ered­ményeként — újabb és újabb elsők következtek. Most el­jött az a pillanat, amikor az első magyar űrhajóst kö­szönthetjük, s a táblázaton, amely a kozmoszban jártak állampolgárságát mutatja, hazánk, a Magyar Népköz­társaság a hetedik helyen szerepel. — Azért lehet ilyen ran­gos helyünk az űrkutatásban és sok más területen is a világban, mert jelenünknek és jövőnknek az emberiség eddigi legnagyobb vállalko­zását, a szocializmust válasz­tottuk, s azért is, mert olyan szövetségeseink vannak, mint a Szovjetunió, a szocialista országok népei. Az első ma­gyar űrhajós a „Szojuzon", tehát a „Szövetség" nevű űr­hajón tette meg útját a vi­lágűrben. Az űrhajó neve ar­ra a szoros barátságra, szö­vetségre is emlékeztet ben­nünket, amely a magyar né­pet összeköti a Szovjetunió népeivel. A kozmonautáknak küldött táviratukban joggal írta Leonyid Iljics Brezsnyev és Kádár János elvtárs: „Az önök űrrepülése a gyakor­latban érvényesülő interna­cionalizmus ragyogó példája." — Köszönjük a Szovjet­unió, a szocialista országok tudósainak, szakembereinek mindazt, amivel a magyar űrhajós munkáját segítették. Tisztelettel gondolunk azok­ra a magyar szakemberekre is, akik a tudományos prog­ram előkészítésének részesei voltak, és nehéz feladatukat nemzetközileg is elismert színvonalon oldották meg. A Szojuz—36 felbocsátásáig ti­zenöt műholdon, illetve ku­tatórakétán repültek már magyar műszerek, és sikere­sen teljesítették küldetésü­ket. Méhes Lajos a továbbiak­ban rámutatott: Farkas Ber­(Folytatás a 2. oldalon.) Megkezdődött a KGST ülésszaka Lázár György felszólalása Prágában kedden délelőtt megkezdődött a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsá­nak XXXIV. ülésszaka. A csehszlovák Külügymi­nisztérium székházában, a Cernin-palotában lezajló ta­nácskozáson mind a tíz tag­állam magas szintű küldött­séggel képviselteti magát. A bolgár küldöttséget Sztanko Todorov miniszterelnök, a csehszlovákot Lubomir Stro­ugal miniszterelnök, a ku­bait Carlos Rafael Rodriguez miniszterelnök-helyettes. a lengyelt E divard Babiuch miniszterelnök, a magyart Lázár György miniszterel­nök, a mongolt Zsambin Bat­mönli miniszterelnök, az NDK-belit Willi Stoph mi­niszterelnök, a románt Ilié Verdet miniszterelnök, a szovjetet Alekszej Koszigin miniszterelnök és a vietna­mit Pham van Dong minisz­telelnök vezeti. Az ülésszak munkájábjan a KGST-tagállamok küldöttsé­gein kívül részt vesz Jugo­szlávia delegációja is, élén Braniszlav Ikoniccsal, a Szö­vetségi -Végrehajtó Tanács (kormány) alelnökével. Jelen vannak továbbá vendégek­ként, megfigyelői minőség­ben Afganisztán. Angola, Etiópia, a Jemeni^^Népi De­mokratikus Köztársaság, osz és Mozambik képviselői. Ugyancsak részt vesz a ta­nácskozáson Nyikolaj Fagy­gye jev, a KGST titkára. Az elfogadott napirend szerint a testület megtárgyal­ja a KGST-nek a tavalyi, moszkvai ülésszak óta kifej­tett tevékenységét; a tagál­lamok 1981—1085. évi nép­gazdasági terveinek egyezte­tésére irányuló munka me­netét, továbbá a hosszú távú együttműködési célprogra­mok és más integrációs in­tézkedések megvalósításának kérdéseit; a KGST-tagálla­mok sokoldalú együttműkö­désének és a tanács munká­jának jobb szervezésére vo­natkozó irányelvek végre­hajtását, főként a íagálla­mok nemzetközi gazdasági szervezeteinek hatékonyságát illetően. Az első és harma­dik kérdéscsoportról Rudolf Rohlicek, csehszlovák mi­niszterelnök-helyettes, a KGST végrehajtó bizottságá­nak soros elnöke, a második napirendi pontról pedig Nyi­kolaj Bajbakov szovjet mi­niszterelnök-helyettes. a KGST tervezési együttmű­ködési bizottságának elnöke által előterjesztett jelentést vitatnak meg a küldöttségek. Az ülésszak idején a cseh­szlovák fővárosban tartja meg 96. ülését a KGST vég­rehajtó bizottsága és 23. ülé­sét a tervezési együttműkö­dési bizottsága is. A megnyitóülésen üdvözlő beszédet Lubomir Strovgal.n vendéglátó ország szövetségi kormányának elnöke mon­dott. Az ülésszakon felszólalt Lázár György és Alekszej Koszigin is. Lázár György beszédét a 2. oldalon ismer­tetjük. A húsprogram megvalósítása Tanyán óink helyzete Ülésezett a megyei tanács vb A Csongrád megyei tanács végrehajtó bizottsága teg­nap. kedden Szegeden, a megyei tanácsházán, dr. Petrik Istvánnak, a megyei tanács elnöke általános helyettesének vezetésével ülésezett. A testület munkájában részt vett dr. Horváth Károlyné. a megyei' pártbizottság osztályvezetője is. A végrehajtó bizottság az előterjesztések után megvitatta és elfogadta a szarvasmarha-tenyésztési kormányprogram, valamint a sertéstenyésztés megyei tapasztalatairól, a me­gyei tanács vb pénzügyi osztályának munkájáról szóló be­számolót, és meghallgatta a tanyán élő idős korúak egész­ségügyi ellátásáról, a házi szociális gondozásról készült tá­jékoztatót. Végül dr. Petrik István értékelte a vb tevékeny­ségét — mivel az újjáválasztás előtt a testületnek ez volt az utolsó ülése — és megköszönte a vb tagjainak az el­múlt tanácsi ciklusban végzett munkájukat. A szarvasmarha-tenyész­tés a mezőgazdaság egyik fontos elelmiszer-termeiő és devizaszerző ágazata. A bei­földi igények és az export­lehetőségeit jobb kihaszná­lása miatt a Miniszterta­nács egy 1972-es határozatá­ban célul tűzte ki a szarvas­marha-tenyésztés fejleszté­sét. A kormányprogram so­rán intézkedések születtek, amelyek a vágómarhaexport kihasználását, a tejtermelés bővítését, a szarvasmarha­állomány növelését céloztáK. A tegnapi ülésen a vb átte­kintette, hogy a határozatom óta miképp alakult a me­gyében a szarvasmarha-te­nyésztés helyzete. A testület megállapította, hogy a nagyüzemi gazdaságok a kormányprogram megvalósí­tását jól segítették elő. A megye szarvasmarha-állo­mánya 1972-től napjainkig 1,3 százalékkal, a tehénállo­mány 4,8 százalékkal nőtt. Ez idő alatt az állami gaz­daságok tehénállománya 28,2 százalékkal, a termelő­szövetkezeteké 35,8 száza­lékkal nőtt, a kisüzemekben pedig 26,5 százalékkal csök­kent. A kormányprogram keretében a szövetkezetek­ben 28 szakosított szarvas­marhatelep épült. A jó gaz­dálkodás eredményeként a tejtermelés az elmúlt nyolc év alatt 38,6 százalékkal emelkedett. A kormány­program kezdete óta a nagyüzemi szarvasmarha-te­nyésztés fejlesztésére közei 1.5 milliárd forint támoga­tást kaptak a gazdaságok. A testület foglalkozott a ház­táji és kisegítő gazdaságok szerepével is, és megállapí­totta, hogy a szarvasmarha­tartásban. a tejtermelésben és a marhahizlalásban igen nagy a jelentőségük. A vb a sertés program végrehajtásának eredménye­it is számba vette. A testü­let megállapította, hogy a szakosított telepek épitésé­vel megteremtették a nagy­üzemi állattenyésztés jó feltételeit. Az ország sertés­állományának 7,3 százaléka a megyében van. Ezért a sertésprog ram célkitűzései­nek megvalósításával min­dig kiemelten foglalkoztak. Köztudott, hogy az orszá­gos szervek 1967-ben Sze geden hirdették meg a ser­tésprogram néven ismert fejlesztési koncepciót. Az elmúlt 12 év alatt igen je­lentős volt a fejlődés. A megye sertésállománya az idén több mint 50 százalék­kal. a kocaállomány 55 szá­zalékkal nagyobb mint 1968­ban. A sertésállomány 38— 40 százalékát a nagyüze­mekben hizlalják, míg a többit a háztáji és kisegítő gazdaságokban. Igen kedve­zőek a szakosított telepek termelési mutatói. A nagy­üzemek az országos átlag­nál jobb eredményeket ér­tek el. azonban az egyes gazdaságok között jelentő­sek a különbségek és a jö­vedelmezőség növelésében méa igen nagyok a tartalé­kok. Mind a szarvasmarha-, mind pedig a sertésprogram megvalósulásához eredmé­nyesen hozzájárultak a me­gye gazdasagai, és így bi­. tosították a növekvő lakos­sági húsfogyasztást, es az exportlehetőségek Jopb ki­használását is. Az áTlatte­nvésztés további fejlesztése érdekébén a vb több hatá­rozatot hozott. A tanyán élő idős embe­rek helyzete a közvéleményt és természetesen az illetékes állami szerveket gyakran foglalkoztatja. A megye va* rosainak és községeinek küé területén közei 14 ezer. 6* éven felüli idős ember él. Az egyedülállók aránya ige.i jelentős. A 60 éven felüliek 75—80 százalékának egész­ségi állapota megromlott, és ezért fokozott törődést igényelnek. A végrehajtó bizottság ezért is vizsgálta a körülményeket, a különböző intézkedések hatását, a házi szociális gondozás helyzetei. A testület megállapította, hogy a tanácsok gondosko­dása mellett iüen jelentős j termelőszövetkezetek támo­gatása, törődése, hiszen a tanyán élő emberek szociá­lis körülményeinek javítá­sában a. téeszek nagy szere­pet vállalnak. A nyugdíjas. járadékos tagokat rendszeres anyagi támogatásban részesítik. A termelőszövetkezetek közül kiemelkedik a forráskúti Haladás, a csongrádi Vörös Csillag, a csengelei Arany­homok, a makói és a vásár­helyi téeszek segítő, támo­gató tevékenysége. A szö­vetkezetek általában szoro­sabb kapcsolatot tartanak saját nyugdíjasaikkal, mii' az ipari üzemek és vállala­tok. A termelő-szövetkeze­tek szövetsége jól koordi­nálja a téeszek szociális te­vékenységét. figyelemmel kíséri, hogy miképp gondos­kodnak a nyugdíjas, idős emberekről. A vb végül értékelte a különböző társadalmi szer­vezetek munkáját is. Hiszen a Vöröskereszt, a népfront is jelentős feladatot vállal az idős korúak gondozásá­ban, a velük való törődés­ben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom