Délmagyarország, 1980. június (70. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-11 / 135. szám

Szerda, 1980. június 11: Válság — de merre? A Jis BAM »» A fenti ravasz kérdést Ily- csak az elmúlt években ls szélyességét. Szorosan összelyes Gyula tette föl nemrég olyan csúcsteljesítmények függ ezzel a kérdéssel a moscgyik nyilatkozatéban. A születtek, mint Illyés Gyula tanában oly gyakran emiegemagyar regény válságtüne- memoárregénye, a Beatrice tett történetiség, történeti értei felől faggatózó irodalom- apródjai, Csoón Sándor esz- deklődés. Nem a jelen gondtörténésznek rögtönzött szó- székötete. a Nomád napló éa jaitól menekülő búsmagyarfejtéssel is szolgált Illyés. Sütő András drámatrilógiá- kodásról van itt szó. hanem „Válság" szavunk ugyanis ja. — miként Tóth Dezső mondvalójában azt jelenti, hogy A á p,. ja — társadalmunk „új. szovalami átvólk változik, más Péter cialista Xattalmú nemzeti ön. lea. Nyelvújító őseink szá- ^zMte^dé* Darvasi Jó- ismeretigényéről» (Més kér_ mára a „válság" még nem ^ ^JJ-Wj™ Zfi? dés. hogy ez a történelem foltétlenül volt komor kl- £rmt" "™a™k f- kívánalmaival való szembeíftjSSi"££ «2S£i - ±és ellentmonciasokkal is ma^WoálmZT'S, » *?kben ^lehetősen járhat) Agárdi Péter által szerkesz- h;,ttérbe szorultak es elerőt- „Nem engedhetjük meg. tett kötet olvasón kr.+hoA lenedtek". A gyűjtemény hogy a színvonaltalanságot Mert KsZ mfm az eS kö*" döbben is szó'zá nálunk a közösség pénzéből lecelső monda tn is art kér.le teszlk a Privatizáló irodalom, honoráljak" — mondta egyik ri hoCT vá"tógban ron-L ir£ az ironikus- kívülálló írói előadásában Aczél György. zi. nogy vaisagban van-e iro- veszélyeit Király Kádár János kongresszusi István már az irodalom előadói beszédében is elhang„fegyverletételét" emlegeti, s zott: „Ne kapjanak teret a népben, nemzetben gon- alacsony színvonalú, a jó ízdolkodás Veres Péter-i esz- lést. a szocialista életfelfoményét elvető ezoterizmust gást sértő művek, törekvé' valamint sek." Agárdi Péter gyűjtenem az ellaposodás, a pan- az ,a™rchist? • 1m1lnyéíen "f™0? ^/J'T i»n«mri mniH lóságtól elszakadó „abszt- lalkozik a minőség kérdéséKas jeiiemzi maja. rakt teljeMégvágyat" ostoroz- veL Domokos Mátyás a maHa lehet tallózó folyóirat za. Béláditól Bertha Bulcsú- gyar „versírógépet" leplezi (a Látóhatár), akkor tallózó ig visszatérő megállapítás: a le, Pándi Pál a kritika felekötet is kiadható — így gon- valóságábrázoló irodalom, a lősségét hangoztatja. Pándi dolkodhatott Agárdi Péter, realizmus defenzívába szo- szerint a dilettánsokat — összegyűjtötte hát azokat a rult. A könnyebb, a veszély- minden álhumánus szemponvegyes műfajú írásokat (ta- telenebb (és haszontalanabb) tot mellőzve — el kell tanánulmányokat, cikkeket. In- mintha gyorsabban kapná csolnl a pályáról, mert „egy terjúkat stb.). melyek a leg- meg a zöld jelzést. Ezért is harmincon túli dilettáns — érdekesebb elemzéseket ér- olvastam nem kis megdöb- ha egyszer már kritikusi tékeléseket, vitákat tartal- benéssel Szilágyi Ákos vagy művésztársi biztatást is mázzák hetvenes évekbeli (egyébként okos és invenció- kapott! — csak kínos helyirodalmunkról. Agárdi nem zus) tanulmányát Szilágyi zetekbe bonyolódva tudja zárja ki az erősen megkérdő- ugyanis a legújabb magyar fenntartani magát; egy negyijelezhetó nézeteket sem. az líra olyan jelentős képvise- venen túli, pályán maradt •eltérő vélemények Otközteté- lőlnek. mint Utassy József- műkedvelő pedig kapkod se így segíti egy majdani nek. Kiss Benedeknek. Ko- párthoz, istenhez, klikkhez, szintézis kialakítását pdc, Istvánnak a nyíltan el- tekintélyekhez, csakhogy vaÍAHRÍSF* S **** 1 Önmagáról kÍalakí• sok szempontból különbözik formal korszerűüenséggel tott az előző évtizedtől. (Itt je- vádolja, Oravecz Imre. Petri A felszabadulás utáni magyezzük meg. hogy a váltás György éa Tandori Dezső gyar irodalom története cinem 1971-ben kezdődött s ^ ugyanakkor „a nem- mű kézikönyv megjelenéséig ESÍ áS^pSSui'l2: ^ kultúra kelléktárából ki- J* «tjnt is) minden birultak ugyan, egyelőre sem- törő. eredeti és tökéletesen Hmnyal nélkülözhetetlen lesz mi Jel nem mutat arra. hogy megformált" alkotásoknak « a Kossuth Könyvkiadó új dalműnk az utóbbi egy évtizedben? Sokféle véleményt sorakoztat föl a szerkesztő ebben a kötetben, de még a (legsötétebb vélekedés mögött lis ott érezzük a reményt: ^T^Zi^iVSÍ + " .amire irodalmunk átvált, azt és ontolo,özálástnem az ellaposodás gás jellemzi majd. A tervek szerint ebben az évben fejezik be a Havannát Santiago de Cűbával összekötő vasútvonal rekonstrukcióját. Jó ütemben halad a munka, a vasútépítők most adták át a forgalomnak egy 545 kilométeres szakaszt, az év folyamán még 280 kilométernyi szakaszon kell lefektetni a vágányokat A kubaiak ezt. az országot nyugatról keletre átszelő vasútvonalat a „kis BAM"nak becézik. Üzembe helyezésével jelentősen megnövekszik a7. utasforgalom és a teherszállítás. A vasútvonal, amely gyakorlatilag összehangolja az ország majdnem összes Ipari és mezőgazdasági központját, jelentős szerepet tölt majd be Kuba gazdasági életében. Á rák megelőzése Az NDK Tudományos A figyelemre méltó adaAkadémiájának orvospro- tok között szerepel, hogy oz fesszorai nemrég adták köz- életkor előrehaladtával a re húszéves rákkutatási ta- megbetegedések arányszáma pasztalataikat, eredményei- nő. Az NDK-ban tízezer ket. Szerintük a gyógyulás negyvenéves nőből 3-an, lehetőségét nagyban befő- ugyanennyi hatvanöt éveslyásolja a megelőző szűrő- bői 12-en mellrákosak. Az vizsgálatok széles körű alesetleges elváltozások figyelemmel kísérése már 25 éves kalmazása. és ahol lehetsé- kortól szükséges, a 35—40 ges. az ún. radikális műtét, éves korosztálynál ajánlják amire mellrák és tüdőrák a szűrővizsgálatot, a Krtesetében számos példa van. tikus korcsoportoknál, a 45 A tudósok szerint a korai —50 éveseknél pedie éven. felismerés tényének nem te. mammográfiával együtt, szenteltek nemzetközi mére- Valamennyi rákos megbe. tekben kellő figyelmet, pe- tegedést tekintetbe véve a dig ez és a megfelelő keze- gyógyulási arányszám az lés a gyógyulást, az élet NDK-ban jelenleg 30—35 meghosszabbodását jelent- százalék. (BUDAPRESS— heti. ADN) a nyolcvanas évek valami minősíti, gyökeresen újat hoznak az irrodnlombnn.) Ezt a mássá; got nem is vitatja senki. Annál több vita van a különbözés jellegét (pozitív vagy . negativ voltát) illetően. Sza! bolcsi Miklós már 1068-ban a próza hanyatlására figyelmeztetett. s az „Igazi magyar i történet" megírását sürgette. Joggal tette szóvá, hogy túl sok az olyan író, aki egy-két nagy mű megírása után kifullad. elhallgat. (Az írók közül a Parázna szobrokkal jelentkező Cseres Tibor kivételével ezt a tételt azóta sem módosíttatta senki.) A hatvanas évek prózájának lendületét hiányolja Béládi Miklós is. Benjámin László viszont éppen a mai magyar prózának „egy lesántult költészettel" szembeni előretöréséről beszél. Sztereotiplaként tér vissza a kötetben az a vélemény, mely — irodalomtörténeti példákat is fölsőidakoztatva — a következőt próbálja bizonyítani: a kép ugyan aggasztó, de hát Irodalmunkban már számtalanszor volt hasonló helyzet, sőt, nemegyszer éppen akkor emlegettek hullámvölgyet, amikor — mai szemmel nézve — a valóságban aranykor volt (Németh László például n harmincas évek elején a magyar regény „menthetetlen elpocsolyásodásáról" írt. Pedig — néhány nevet említve csupán — Móricz. Krúdy, Karinthy élt és alkotott akkor.) Azoknak ls igazuk van. akik a társadalmi valóság lényeges különbségeiből Indulnak kl. A körülmények megváltoztak, az eredmények. a főbb mozgási tendenciák nem olyan látványosan mutatkoznak. Sánta Ferenc. Cseres Tibor. Fejes Endre mflvel remekül ragadták meg annak Idején (Agárdi Péter kifejezését kölcsönözve) a társadalom „makromozgását". Ojabban viszont a „mikromozgásra" kell figyelni, s ez nagyon sok frfit megoldhatatlannak tűnő probléma elé állít Hiba lenne azonban e periódus eredn&fftit elhallgatni. Hiszen Gondolom, nem szükséges bizonygatni ennek az egyszerűsítő, az egyik értéket a másikkal szemben kijátszó módszernek a vesorozatában (Vélemények/viták) megjelent válogatás a mai magyar irodalomban tájékozódni kívánók számára. Olasz Sándor líj kikötő a Fekete-tengeren Az adzsallki folyótorkolat- san növekvő áruforgalma nál (Odesszai terület) meg- tette szükségessé. Az ű.1 kikezdődtek a nagy merülésű kötőben minden ha.ióálloóceánjáró hajók fogadására más meghatározott árufajalkalmas Juzsnij kikötő épí- ták átrakodására rendezketési munkálatai. A tervek dik be. A modern technika szerint az új létesítmény gyakorlatilag feleslegessé tenagy teljesítményű, vasérc és ^ a dokkmunkások kézi szén átrakására specializált ^^ vé t munká:ját A komplexum lesz. A mély vi- , zű kikötő felépítését a fe- hajóforgalom 1982-ben kete-tengert medence gyor- dul meg. (APN—KS) inA jövő iskolájáért Egy kísérlet tapasztalataiból iskolarendszer egységesítése, integrálása. A A távlati lehetséges változatának kísérlete hivatalos kidolgozására vállalkozott a giai megnevezése: szegedi József Attila Tudo- középiskolai képzés.) mányegyetem pedagógiai in- annyit jelent, hogy a is kellett alkalmazkodniuk, pedagó- amit egyébként könnyen integrált megszoktak. A gimnáziumEz ba járó tanulók a műszaki ki- elméleti tárgyakat könnyen tézete dr. Ágoston György sérletben részt vevő osztá- elfogadták, a műhelygyakorszakközépiskolában is — az tak kisebb fenntartásaik, küelső két osztályban azon tankönyvekből azon tantárgyakat tanulják. ugyan- lönösen a lányoknak. Az elugyan- só időkben némi nehézséget okozott a műszaki elmélet egyetemi tanár vezetésével, lyok — gimnáziumban és lattal szemben, eleinte akad A múlt év ősze óta az országban több helyen —Szegeden, a Déri Miksa Gépipari Szakközépiskola, a Radnóti Miklós — és a Tisza-parti gimnázium bevonásával — a távlati iskolarendszer első szakaszának a kísérletezése folyik. Ml ennék a — hangsúly ózzuk — jelentős pedagógiai kísérletnek a lénye- ,„„,,,„ „ . .„ , ge. tartalma? A pszicholóKözösek tehát a közismereti és a műhelygyakorlat jetárgyak is, és közösek az lentőségét megértetni — elelőbbieket kiegészítő mű- sősorban a szülőkkel —, szaki alapismeretek (elektro- amelyek ismerete nélkül vitechnika, műszaki rajz, me- szorít sem a korszerű áltachanika, gépelemek, vala- lános alapműveltség, sem a mint a műhelygyakorlatok), reális pályaválasztás nem A kísérleti osztályok min- képzelhető el. Különösen a •••i^ttM^HiiyÁri műszaki (termelési) jezése után háromhetes ter- gyakorlattal szemben mufák SttJSfSZ melésl, gyakorlaton vesz tatkozott ellenállás a szürészt. Így a megfelelő őrien- lók részéről - még a fizikai táció után a tanulók csak dolgozó szülők részéről is! a második év végén dön ségek kialakulásának megszilárdításának szakasza a 14—17 életév. Egy 14 éves vée]eeesen arról hoc„ gyermek még nem tudja tel- -****1 jes biztonsággal eldönteni, hogy az általános iskola elvégzése után hogyan alakítsa tovább életét. A kísérletnek tehát olyan tájékoztató. útbaigazító, irányulási (orientációs) rendszert kell kialakítania, amely elősegíti az egyéni adottságok jobb megisme— azért, mert részint — főleg a lányok számára — képességeik azt feleslegesnek érezték. alapján gimnáziumban vagy részint pedig azt kívánták, szakközépiskolában kívánják tanulmányaikat folytatni. Azok a gimnáziumba já ró tanulók, akik a két. folyamán megkedvelték hogy ez alatt az egy hónap alatt gyerekeik kereset céljából vállaljanak munév kát. A tanulók részéről is a történtek olyan próbálkoszakközépiskolai képzést, át- zások, hogy a nyári gyakorlatot két hétre csökkentsék. Ez viszont éppen az mehetnek ebbe az iskolába, és megfordítva: azok a HHP •••••• ^B szakközépiskolások, akik az egységes középiskolai képrését, megszilárdítását, és elméleti tárgyakhoz jobban zés eredményességét kérmegbízható segítséget nyújt vonzódnak. átmehetnek • gimnáziumba. A két egységes középiskolai osztály tehát a tanulók képességei és a tanulóknak továbbtanulási irányuk vagy pályájuk megválasztásában. A távla- érdeklődése ti iskolarendszer kialakitásá- megbízható tanácsot nak egyik lehetősége a gimnázium és a szakközépiskola első két dőjelezte volna meg. A gimnáziumi tanulók úgy érezték, hogy nyári vakációjukat rövidítették meg többi ismeretében gimnazista társaikkal szemadhat. ben, akik teljes egészében a így az életpályát is sok maguk kedvtelései szerint tekintetben eldöntő válasz- alakíthatják ki nyári progtÁS a 14 éves korról a 16 évfolyamának éves életkorra tolódik ki. Új belépő téesztag családi pótléka Ez év február W-én lé- ja van. a naptári év első lépést követő hónap peti a termelőszövetkezet- napjától annyi hónapra jo- napjától kell számítani, be B. M. szegedi olvasónk, gosult családi pótlékra hat hónap lejárta után Azóta nem kap családi pót- ahányszor a férfi tíz, a nő mezőgazdasági szövetk lékot. Érdeklődésére közöl- pedig hét tízórás munkana- tag a következő hat hónapon belül annyi hónapra jogosult első A a szövetkezeti ték vele, hogy az idén nem pot teljesített az előző nap kaphat családi pótlékot, tári évben. A jogosultságnál családi pótlékra, ahányszor mert a termelőszövetkezet- mindig tízórás munkanapo- a férfi tíz, a nő pedig hét ben a jogosultsághoz az kat kell figyelembe venni, tízórás munkanapot teliesíclőző évi teljesítmény szűk- Minden olyan munkameny- tett az előző hat hónapban, ségcs. Olvasónk sérelmes- nylséget, amelynek a mérése Ezt a rendelkezést kell megnek tartja ezt, ezért ér- nem tízórás munkanappal felelően alkalmazni mindaddcklődlk, helyesen tájékoz- történik, a ledolgozott órá- dig. amíg a szövetkezeti tagmit kat át kell számítani tízórás sági viszony telies naptári át nem állott Abtattdk-e, s ha nem, mond erről a jogszabály? munkanapokra. _ , , . ,, A termelőszövetkezetbe ban az esetben, ha a mezőOlvasónk tájékoztatása ú)0nnan belépők azonban az gazdasági szövetkezeti tagság nem helyes, annak ellenére, €lő75ektöi eltérő, kedvezőbb már egy naptári éven ét hogy a mezőgazdasági szö- elbírálásban részesülnek. Az fennállott, a családi pótlékot vetkezet tagjának a csaladi üj ^ a mezőgazdasági ter- a bevezetésben ismertetett pótlék az általanos szabá- meiőSzövetkezetbe való be- általános szabályok szerint lyok szerint valóban az előző ]épését köVetó hat hónapon kell megállapítani. órás ^munkanaook'^számávaí át - f üggetlenül a tel jesített Levelében közölt adatok órás munkanapok szamavai tizórás munkanapok száma- „laníán olvasónk mint Ú1 bearányosan jár. E szabályok M _ . Jt családi ót_ alapján olvasónk. mmt uj De szerint a teljes naptori év- ,ékra Á hat hónapot a be_ éPO j0|gosuU család^ pótlek ^Pótlékra3" akfaz ^ ^ 'tVnll -ssf'Lfr^rmelós^vetkf foortrilv^n fArfi a 120 nő nL Ha azonba" • heléPés t társadalombiztosítási naptári évben férfi a izu. no hónap1óban a téesztag más ÜBVintézőiét és teriessze elő pedig a 80 tízórás munkám- jogcímen alapuló biztosítása "sBafáXöUékúgé^ét pot ledolgozta. Akinek ennél miatt jogosult családi pótlékkevesebb tííórtiö tauakanaPi ra. Úgy a hat hónapot a beDr. V. AL Milyenek a közel egy év óta tartó kísérlet első szakaszának tapasztalatai? A kísérleti osztályokba beiratramjukat. Sajátos — mert új — ez a gondolkodásmód, hiszen a szakközépiskolai tanulók magától értetődőnek tartják a tanév befejezése utáni termelési gyakorlatot. kozott tanulók jelentékeny A műszaki alapismeretek tarészének még bizonytalanok a muhelygyakoriavoltak a pályaválasztási elképzelései. vagy pedig nem álltak összhangban az 1—2 osztályban kibontakozó tényleges képességeikkel Az orientációnak viszont éppen az volt a célja, hogy a tanulókat a képességeiknek megfelelő tanulmányok és életpálya felé fordítsa. (A kísérlet — mint minden új — iránti bizalmatlanságot nemegyszer értetlenség, régi beidegződések, hamis közhangulat és szülői előítéletek is akadályozták. Egyes szülők a kísérlettől gyermekeik „gimnazista pályafutását" féltették.) Kéttok és a nyári termelési gyakorlat pedig azok számára sem hiábavaló, akik a 3. osztálytól kezdve gimnáziumban folytatják tanulmányaikat. Mindaz a tapasztalat, amelyre az első két évben szert tettek, bármely életpályán is fognak működni, egész életükben csak hasznos lehet. Az iskolának mind a szülők, mind a tanulók meggyőzésére komoly felvilágosító munkát kellett kifejteni annak érdekében, hogy a műszaki tárgyak tanulása, a hozzákapcsolódó műhely- és termelési gyakorlatokkal az egységes 1—2. középiskolai rSTevő^StutóÍ-'a1^- az általános alaplük párhuzamos osztályok tanulóihoz képest — nagyobb iskolát lekötöttséget vállaltak, hiszen a közismereti tárgyak követelményeinek a hét 5 napján kellett eleget tenniük, hogy a 6. napon a műszaki tárgyakkal ismerkedjenek. Kétféle Iskolatípus követelményeihez képzés szerves része legyen, amely — először a magyar közoktatás történetében — miiiden eddiginél korszerűbb általános műszaki alapműveltséget biztosít, amelyre ma már minden embernek, bármely hivatást választ Is, múlhatatlanul szüksége van. Dr. Márlaföldy Márton