Délmagyarország, 1980. június (70. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-06 / 131. szám

£éntek\ 1980. június 6. 3 Információ '80 Memzefközi tanácskozás Információ '80 címmel nemzetközi konferencia kez­dődött csütörtökön a TIT természettudományi stúdió­jában. A mintegy 200 szo­cialista országból érkezett szakember csaknem 60 elő­adás keretében áttekinti majd. hogy milyen szerepet játszanak a szocialista or­szágok a magyar MTESZ­nek megfelelő szervezetei a tudományos információk szervezeti rendszereiben. A kétnapos esemény —„melyet Tóth János, az MTESZ fő­titkára nyitott meg — azért jelentős, mert a baráti or­szágok körében erőteljesen nő az igény a szinte futó­szalagon születő tudomá­A konferencia folytatása a két évvel ezelőtti várnai találkozónak, ahol a szak­emberek először ültek ösz. sze, hogy meghatározzák a műszaki információk lénye­gét, célját. Most azonban nemcsak elméleti kérdése­ket tűznek napirendre, a résztvevők kölcsönösen Is­mertetni fogják hazájuk kü­lönböző szintű információs rendszereit, eredményeit. Mivel metodikai és gyakor­lati kérdésekről esik szó, ez. a konferencia segíthet a szakembereknek abban is, hogy elkerüljék a szocialista országok közötti párhuza­mos kutató- és fejlesztő­munkát. és megismerjék a legújabb tudományos ered­nyos eredmények megisme- mények hasznosítási lehető­résére. ségeit. (MTI) Vegyipari vásár Pozsonyban Pozsonyban június 21-töl 27-ig rendezik meg a - XII, nemzetközi vegyipari vásárt, az Incheba '80 bemutatót — jelentette be csütörtökön Priecel Ludovit, Csehszlo­vákia budapesti nagykövet­ségének kereskedelmi taná­csosa a nagykövetség keres­kedelmi osztályán rendezett sajtótájékoztatón. Többek között elmondotta, hogy ez­úttal 25 állam 600 kiállítója vonultatja fel legkorszerűbb vegyipari termékeit. A nem­zetközi seregszemle célja, hogy áttekintést adjon a szocialista országok együtt­működési programjairól, és gazdag műszaki információ­cserével segítse a KGST-úl­lamok közötti szakosítás és kooperáció fejlesztését. (MTI) Akár a csillagos égig... K Szakemberek eszmecseréje A nagyüzemi sertéstartásról Ügy ismeri közvélemé­nyünk, hogy a sertés tartása gazdaságosabb, mint a szarvasmarháé. Néhány or­szágban viszont éppen fordí­tott a helyzet, a farmerek például szívesebben költe­melószövetkezelckben. (Ke­vesebb malac hullik el, több állat hízik meg évente, ész­szerűbben gazdálkodnak a takarmánnyal, olcsóbban fű­tenek st.b.). Javultak az ál­lattartás feltételei, de nem nek a tehenekre — mond- eléggé. Nem mindenhol hasz­van, előnyös befektetés, idő­vel több hasznot hoz, mint a disznó. Nálunk a sertéstar­tásnak nagyobb a hagyomá­nya, a gyors hústermelő ké­pessége miatt. Amíg egy üsző meghízik, 2—3 év is el­telik, a süldő szűk egy év Amiatt alatt elen a kívánt vagasi súlyt A gazdaságok, a kis­termelők jobbára a gyorsan jövedelmező állattartásra, a sertéstenyésztésre rendez­kedett be. nálják ki a férőhelyeket. A tápéi Tiszatáj Tsz-ben példá­ul elhúzódott az ólak felújí­tása, átalakítása. Állategészségügyi Állomáson tartott tanácskozáson, hogy akkor jó az állattartás, ha a kocák folyamatosan fialnak, a hízó meg napról napra gyarapszik. Ennek a feltéte­leit nehéz megteremteni, nagy szakértelmet, jó irányí­tó gárdát igényel. Erre is hangzott el példa; a szegedi Felszabadulás és a szőregi Tisza—Maros-szög Tsz-ben A takarmányok minősége ..Wokoskodták'; a helyes tar is hagyott kívánnivalót ma­ga után az elmúlt években. tási technológiát. Az újonnan épült koncent­Csongrád megyében 20 ba, mint korábban. Az isör szakosított telepet építettek vendetes, hogy a MÉM által az elmúlt 15 év alatt, ame- meghatározott normatíva lyekben több mint 300 ezer alatti az abrakfogyasztás. sertést hizlalnak évente. A húsprogram indulásakor több gazdaságban rált nagyüzemi sertéstenyész­fontolgatták, érdemes-e tar- tö- -hizlaló telepek többsége tani tovább a sertéseket, inkább a műszaki szempon­vagy sem. Szerencsére gyor- tok érvényesítésére összpon­san változott a helyzet — tosított elgondolás jegyében, amint a számok is mutatják 8 nem a sertés biológiai igé­—, több disznót fogtak hízó- nye kielégítését szolgáló meg­gondolások szem előtt tartá­sával épült. Ezért többféle tartási módot választottak a iváló, külföldön is jól ismert és el­ismert orvos után kutattam hete­kig: „nincs benn". „értekezleten van", „elutazott", „vendége van", hang­zott mindig valami efféle válasz a telefon­ba. Ügy tűnt. valósággal bujkál előlem ez az ember. Nem értettem, hiszen munká­járól, eredményeiről akartam írni, nem holmi „leleplező" riportra készültem. Vé­gül, amikor csak sikerült beszélnem vele, bevallotta, valóban kerüli az újságírókat. „Egy elismerő cikk ezer ellenséget szül" — mondta rossz tapasztalata alapján és nem volt hajlandó nyilatkozni. „Nálunk min­denki ragaszkodik a maga szemétdombjá­hoz. Még akkor is. ha neki már nincs is kedve, se ereje a kapirgáláshoz. féltékeny a másikra, aki netán még gyöngyszemet is talál. Sőt, elterjeszti a gyémántról is, hogy az csak egy vacak borsószem volt." Igazság lehet a dologban, mert kollégá­ja, akiről egy értékes rendezvény kapcsán írtam, arról panaszkodott, a háta mögött gúnyolják, szemben meg agyonhallgatják teljesítményét. A jó eredménnyel érettségizett fiú az egyik szövőüzemben helyezkedett el. Nyolc órán át húzta a srtigulákat, mérte a dolgozók teljesítményét. Rendes gyerek volt, megszerették, fizetésemelést kapott, íróasztalt ígírtek neki. „Jó hely, biztos ál­lás ez neked, fiam" — mondta édesanyja, és le akarta beszélni a továbbtanulásról. Szerencse, hogy nem sikerült: azóta mér­nökként irányítja egy nagy vállalat egész termelését. Nézem a tévét, hallgatom az első ma­gyar űrhajós családjáról készített riportot „Hát. fiam, még ezt is...! Nem mondhat­nám. hogy boldog voltam" — valahogy így vallott Farkas Bertalan édesanyja arról, miként fogadta a hírt: fia a kozmoszba repül. Óvta, féltette volna a „gyereket", aki olyan sebességet diktált önmagának az életpálya kezdetén, amely már-már érthetetlen az aggódó anya számára. de érthetetlen mindazoknak, akik nem ilyen megszállottjai a magasságnak, a mindent akarásnak. * Hogy kinek van igaza? Bertalan kemény ember. Repülni akart: s űrhajója csillag­ként fénylett a csillagok között. Most országnyi öröm az övé. Jogos büszkesége a mi büszkeségünk: a minden­ség szinte porszemnyi szigetéről is érkez­het vendég az űrbe. Igaz. nem magyar űrhajón, hisz kis ország gazdasági képes­ségei nem teszik ezt lehetővé. De a Föld fiai. bárhol élnek is. önmagukkal mérhe­tők. A tehetség, akarat, kitartás, szorga­lom, a mindig többre törekvés kiemelhet egy-egy embert a milliárdnyi tömegből, /le sok ilyen ember országának is képes di­csőséget kovácsolni. Egy űrbéli „kirándulásnak" szervezője az egész egyetemes tudomány: a siker ezerféle kutatás apró tégláin nyugszik. S ezért a sikerért mérnökök, tudósok: fizi­kusok. biológusok, kémikusok, geológusok, csillagászok, orvosok, az elektrotechnika, a híradástechnika, a kibernetika szakembe­rei adták: emberi képességeik legjavát, köztük magyarok is. Valamennyien a tu­domány megszállottjai. Szárnyalni akaró, nyugodni nem tudó megszállottjai. S ha szárnyát szegnék az alkotás szellemének? Elgondolni is rossz: földhöz ragadt nép lenne a Glóbuszé. Hazánkban a természet nem a föld alatt rejtegeti a kincseket: a mi lelőhelyeink a koponyákban vannak. Csak meg kell ta­lálni, ki kell aknázni a tehetséget, a ki­váló. igenis, az átlagból, a szürke közép­szerűségből kiemelkedő tehetséget és jelle­met. Lehetőséget, teret — ne falakat, kor­látokat állítsunk eléjük! Józan ember az. aki gátat emel a ha­ladás, a fejlődés útjába? Félek: óvatos józan ész irányítja a kezet, amely egy suhintással „átlagolja" a tömegből ki­emelkedő fejet. Józan, csak éppen átlagos képességű, gyöngébb akaratú, kényelme­mesebb. s nem a csillagos égről álmodik. Józan, de szűk látókörű: önmagához méri a nemzet és az emberiség érdekeit Józan, de jellemhibás, aki magához alacsonyítja a magasságokat. P edig a csúcsokkal tele kellene kür­tölni a világot. Nincs belőlük olyan sok. A csúcs érték: ész. erő. akarat szorgalom, lemondás, lelkesedés testesül meg benne. A csúcs példakép, mérce, cél, amely megmozdíthatja a még szunnyadó energiákat is. Akit valami belső erő hajt, akinek álma a csillagos ég. akinek van elég esze és szíve hozzá, hadd repüljön, mint Farkas Bertalan. Hadd repüljön, akár itt a földön maradva saját hivatása leg­magasabb csúcsáig. És a sikert, a sikert ad­juk meg neki. elismerésként, fizetségként újabb energiaforrásként. Amíg csak az igazán értékes, nagy teljesítmény csinál sztárokat nem tőlük kell félnünk-. Cili kan Ágnes Mindemellett — figyelmez­tető tény, hogy az évente le­adott sertéseknek csak a negyven százaléka kerül a nagyüzemekből. A többit — * , .„.. , . . . ,, a nagyobbik részt — a kis­tak. Egymilliárd forintnál termel5k — 1968-ban — 100 ezer fé­rőhely építését tervezték a gazdaságok, a mostani ösz­szesítéskor 139 ezret számol­valamivel többe kerültek az donkép^n ezméf nem olak, a kutneak. Ahol még­is lenne baj, csakhogy mosta­nában egyre többen hagy­nak föl a sertéstartással. Emelkedtek a tartás költsé­gei, szigorúbb lett az átvéte­li szabályzat. A húsipar ugyan az utóbbi időben en­gedett a huszonegyből, de még mindig sokan monda­nak le a háztáji gazdaságok­ban a sertéstartásról. Egye­A modern malacnevelők lőre ez a folyamat tartósnak és a hizlaldák majdnem fe- ígérkezik, ezért a nagyüze­lét az állami gazdaságok dol- meknek kell jobban „feltűr­gozói vigyázzák. A többire a ni a fehérnemű szárát", termelőszövetkezeti tagok A meglevő férőhelyek jobb kihasználásával, a megkez­dett beruházások, rekonst­rukciók gyors befejezésével az okos takarékossággal, a jó tapasztalatok elterjeszté­sével mindez el is érhető — dr. Bajor Ferenc, az ISV igazgatója. Említette még, hogy van kiút a jelen­legi „válságból", ha jobban a tájkörzet adottságaihoz igazítják a sertéstartási. Ahol a zárt tartási technoló­giát alkalmazzák, már nem érdemes kísérletezni mással, mert költséges az átállás. Ugyanakkor nem szabad visszalépnie a gazdasagok­Viszont nagy a különbség nak a megkezdett útról — a sertéstartó telepek között hiába hirdetnek néhol zöld — mondotta a tegnapi ser- utat a szabadtartásos lech­téstenyésztési tanácskozáson nológiának —, ahol megépi­Szilágyi Ernő, a megyei ta- tették a modern ólakat vétek nács vb mezőgazdasági és lenne újra elkezdeni a ha­élelmezésügyi osztályának gyományos vályús etetés, s teremtették a feltételét a korszerű sertéstartásnak — elegendő kocautánpótlást és jó takarmányellátást biztosí­tottak —, oda az állam is adott támogatást. Csalónem 500 millió forintot az el­múlt évtizedben. A többit sa­ját forrásból fedezték a gaz­daságok. ügyelnek. Több rendszer és társulás segíti a sertéstartó­kat, szaktanácsokat, kész technológiákat adnak. Egyik közülük az Iparszerű Hús­termelést Szervező Közös Vállalat, amely Csongrád ^ndotta megyeben 16 gazdasagban vállal részt a sertéstartás­ból. A ketreces malacneve­lés, a higiénikus fialtatás, korai malacleválasztás, a battériás süldőtartás ered­ményt hozott, mert a szako­sított telepek onszágos rang­sorolásában előkelő negye­dik helyre került Csongrád megye. gazdaságok, ami a gazdasá­gosság rovására is ment A VI. ötéves tervben 1,7 százalékos megyei állomány­növekedést terveznek a aaz­daságok, a mostanival egye­ző kocalétszámmal. Amint _ . . az dr. Kárpát Imrének, az _ MNB osztályvezetőjének elő­adásából kiderült — erre pénz is lesz. A téeszek, álla­mi gazdaságok megkapják a támogatást a szükséges be­ruházásokhoz. A tanácskozáson, amelyen a sertéstartó nagyüzemek szakemberei vettek részt, ott volt Keresztúri Istvánné, a megyei pártbizottság mun­katársa is. Volt egyszer egy árvíz Szakmai nap az MTllf IZIG-nél Pereg a film. A kockákon Megvadulva zúg az áradata Alapszervezete sártól csatakos katonák, ki- megroppant gáton át, meg- is reszt vettek. szakemberei alvatlan arcú gátőrök, víz- adóan földrekönyökölt ^ ház Dr y^gás István, a mű­tudományok kandidá­tusa, a Tisza-völgyi árvíz hidrológiai előzményeiről ügyi dolgozók derékig a az elöntött faluban, neptelen szaki szennyes árban gázló, min- utcák a kiürített varosban, denüket elvesztett falusiak karok erdeje az alattomos valahol a Felső-Tisza vidé­kéről. Emberek, akik szen­vedtek a tomboló áradattól, s emberek, akik küzdöttek ellene. Akik legyőzték. A majd ötvennapos csata leg­izgalmasabb percei torokszo­rító pillanatainak dokumen­tumai a nézők szeme előtt. szökni készülő tartott előadást, majd dr. Si­megfékezésére, midy BéUl az ATIVIZIG állami díjas igazgatója adott áttekintést az 1970-es árvé­dekezés szakmai kérdéseiről. Ezt követően Kardos Imre igazgatóhelyettes arról em­lékezett meg, hogy a védel­mi munkálatokban milyen nemzetközi összefogás való­buzgárral Marosvíz pillanatképek a szegedi vé­delemről — a nagy összefo­gásról Tájak romokkal, tá­jak újjáépített házakkal. Az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság Szegedi Szakasz­mérnöksége KlSZ-alapszer­vezete és a Fiatal Műszakiak vezetője a megnyitójában. Az állami gazdaságokban a fajlagossági mutatók — amivel az eredmények mér­hetők — jobbak, mint a ter­átállni a szalmás almozásra. A kettő ésszerű kombináció­jával szép eredmények ér­hetők el. Ugy fogalmazódott ez az Könnyű és gyors lesz majd a közlekedés a Nagykörúton, ha befejeződik az úttest szélesítése, addig azonban türelmesen | el kell i Lelnünk az útépítéssel járó sok nehézséget, hiszen mindössze két sávot használhatnak a járművek a nagy for­galmú főútvonalon. Képünkön: a Hídépítő Vállalat mun­kásai gépek segítségével végzik a földmunkát, a Csongrádi sugárút és Nagykörút kereszteződésében és Közgazdászok Tanácsa sult meg, végül Sódar István, tegnapi rendezvényén az termelési igazgatóhelyettes 1970-es tiszai nagy árvízre emlékező szakmai napján az egykori küzdelmekben részt­vevő szakemberek idézték előadásában az árvizet köve­tő változásokkal foglalko­zott, A szakmai nap befejezése­** * nagy próbát jelentő esemenyjobb mozzanata^* KISZ.bizotteágánart titkára megnyitotta a víz­ügyi székház ifjúsági klub­jában Az Alsó-Tisza vidéki nagy árvízvédekezés képek­ben című fotókiállítást. Ezt jövő csütörtökig bárki meg­tekintheti naponta 8-tól 17 óráig. tanulságairól, a helyreállítás tapasztalatairól tartottak elő­adásokat. A szegedi vízügyi dolgo­zók — gátőrök, gátbiztosok, védelemvezetők — mellett Jugoszláviából a Zentai Víz­gazdálkodási Társult Munka rr Űrkiállítás Budapesten Holdkőzet-minták és űr- szakemberek szerepéről eb­műszerek is láthatók azon ben a jelentós munkában. A a kiállításon, amely csütür- fiatal tudományág iránt ér­tökön nyílt meg az Országos eeklődőlc eligazodását szol­Müszaki Könyvtár és Doku- gálja az erre az alkalomra mentáeiós központban. Az összeállított bibliográfia is. űrhajózás szakirodalma című A bemutató két hete alatt kiállítás — amelyet Pál Lé- filmvetítések és az Inter­nárd akadémikus nyitott kozmosz-programba bekap­meg — gazdag anyaga ké- esolódott hazai szakemberek pet nyújt a világűrben vég- beszámolói színesítik a prog­zett tudományos kutatások ramot. A kiállítás június eredményeiről, és a magyar 19-ig tekinthető meg. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom