Délmagyarország, 1980. június (70. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-25 / 147. szám

2 l Szerda. 1980. június 25. Harcok a kambodzsai— thaiföldi batáron © Phnom Pcnh (TASZSZ) A kambodzsai SPK hír­ügynökség jelentése szerint junius 16-án és 17-én Thai­föld területéről rakétatüz alá vették a határ közelé­ben fekvő Pursat és Battam­bang kambodzsai tartomá­nyokat.. Ezekben a napokban két thaiföldi fegyveres csoport is behatolt az ország terüle­tére. A kambodzsai határőrök a behatolókat visszavonulásra kényszerítették. Carter elnök Belgrádban A jugoszláv államelnök- elkésve ugyan — lerója ke- tagja, Veszelin Gyuranovics, ség meghívására Jimmy gyeletét. a szövetségi kormány elnök. Carter, az Egyesült Államok elnöke tegnap, kedden két­napos hivatalos látogatásra Belgrádba érkezett Az amerikai elnök virág- és Joszip Vrhovec külügymi­csokrot helyezett el a síron, niszter, amerikai részről pe és egyperces néma főhajtás­sal adózott a múlt hónapban Az elnököt a repülőtéren elbunyt államfő enüékének' Cvijelin Mijatovics, az ál- Uj-Belgrádban a Föderá­lamelnökseg elnöke Lazar ció Palotájaban délelőtt Kolisevszki, az államelnökség megkezdődtek Cvijetin Mi ja ­dig Zbignteva Brzezinski, az elnök nemzetbiztonsági főta­nácsadója és más személyi­ségek. Cvijetin Mijatovics és Jimmy Carter délelőtt Bel­ixoiiob foa'vt, aA dllOlIlClIIUfVOCi* - -ti— • •—-1» — , ,, , tagja, Dragoszlav Markovics, tovics, a jugoszláv államéi- gradban megkezdett targya­a szövetségi nemzetgyűlés ™kség elnöke és Jimmy Car- lasairol jugoszláv részről az elnöke, Veszelin Gyurano­vics, a szövetségi kormány elnöke és más magas rangú személyiségek fogadták. Carter elnök a repülőtérré egyenesen Joszip Broz Tito sirjához hajtatott, hogy — ter, az Egyesült Államok el­nöke tárgyalásai a nemzet­alábbi közleményt adták ki: „A kedd délelőtt megkez részről részt vett Lazar Ko­lisevszki, az államelnökség KGST Az új tervidőszak küszöbén A KGST egy-egy ülés- adatok beépüljenek a tagor­szakának munkája önma- szagok 1980 utáni, egyebek gában bajosan értékeibe- között az 1981—1985. évi nép­tő; ennek az a feltétele, gazdasági terveibe. A cél­hogy beillesszük a közelmúlt programok és a nemzeti gaz­esztendők KGST-tevékenysé- daságfejlesztési tervek kap­gcbe. Az elmúlt héten Prá- csolódását az is erősiti, hogy gaban tartott XXXIV. ta- 1981—1985-re is kidolgozzák nácsülés kapcsán elsőként a sokoldalú integrációs intéz­arra a jellemző vonásra kell kedések egyeztetett tervét, utalnunk, hogy a szocialista amelybe az * jrüttműködés gazdasági közösség nemzet- csomópontjait alkotó fejlesz­közi szervezetének munkája tések, feladatok kerülnek be. a folyó tervidőszakok dere- » célnroaramokkal össze­kától kezdve mindinkább a „ ^T ... , .. ,. függő munka mellett a ko­jövőre, a következő tervidő- h haaonl6an _ lé_ szakban kifejtendő együtt­működés előkészítésére, szé­lesítésére koncentrálódik. nyegében a mostani tervidő- Ez jó és fontos lenne, szak derekán-két- és sok- ám 32 alapvető probléma az oldalú tervegyeztetések is Nos, ami 1981—1985-öt 11- megkezdődtek, s bár egy-két alacsonyabb ütemében és za­' varaiban is tukrozodik —, együttműködésnek közi helyzet és a kétoldalú dődött jugoszláv—amerika. kapcsolatok időszerű kérdé- tárgyalásokat a rendkívül seirőL szívélyes légkör, a nyíltság és A tárgyalásokon iueoszláv éPító jelleg íeIlemezte- A A tárgyaiasokon jugoszláv Iegfontosabb nemzetközi kér­désekről folytatott több, mint kétórás véleménycserét — attól függetlenül, hogy az érintett problémákban a két fél közel álló, vagy különbö­ző nézetet vall-e — a kölcsö­nös megbecsülés, megértés és barátság szelleme jelle­mezte") Cvijetin Mijatovics és Jimmy Carter áttekintette a közel- és a közép-keleti, va­lamint az ázsiai helyzetet, s a válsággócokról mindkét fé! kifejtette a maga álláspont­ját. Mint a Tanjug jelentette. Mijatovics ezúttal is rámu­tatott, hogy a közel-keleti válság igazságosan és tartó­san nem oldható meg a pa­lesztin nép törvényes jogai­nak, önálló államalapítási jogának biztosítása nélkül. „A válság rendezésében ta­pasztalható mostani stagná­lás nem nyit távlatokat és veszélyekkel terhes" — mon­dotta. Carter beszámolt vendég­látóinak a velencei csúcsta­lálkozóról. majd hangsúlyoz­ta a nemzetközi terrorizmus elleni fokozott harc szüksé­gesságét. Ezzel összefüggés­ben í géretet tett arra, hogy a washingtoni kormány és a hivatalos szervek erélyesen fsllúrüték mdjd ár. Egyesült Államokban működő ju­góssiáveUéues íapiszta-té^­rorista szervezetek ellen, s meg fogják akadályozni te­vékenységüket. sek ls azt valószínűsitik, hogy a következő tervidő­szakban még aligha lesznek képesek gyorsan növelni az együttműködést, kölcsönös árucsere-forgalmukkal ked­vezően befolyásolni egymás gazdasági növekedését, le­küzdeni a nehézságeket. Le­hetséges — s ezt a magyar küldöttség is szorgalmazta a prágai ülésszakon —, hogy a későbbiek során még továb­bi lehetőségek tárulnak fel a szükségletek, az igények jobb, szélesebb körű kielégí­— ami a forgalomnövekedés Üdvözlő távirat • Budapest (MTI) Kádár János, az MSZMP KB első titkára és Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte Samoro Machelt a FRELIMO-Párt és a Mozambiki Népi Köztár­saság elnökét. Mozambik nemzeti ünnepe, a függetlenség kikiáltásának 5. évfordulója alkalmából. 3} lengyel parlament ülése © Varsó (MTI) A lengyel szejm hétfőn kezdett kétnapos ülésszakán a lengyel külpolitika idő­szerű kérdéseit tárgyaló na­pirend végén Edward Gie­rek. a LEMP KB első tit­kára tartott vitazáró beszé­det. Hangsúlyozta, hogy a második világháború rette­netes tapasztalatai után Len­gyelországnak erkölcsi jo­ga és kötelessége kiállni a béke és a biztonság ügye mellett. Kiemelte, hogy az ország külpolitikájának alap­köve a Szovjetunióval való testvéri barátság és szövet­ség. A Szovjetunióval és a többi testvéri szocialista ál­lammal szövetségben küzd Lengyelország a békéért, a biztonságért, a fegyverkezési hajsza megfékezéséért és az enyhülési folyamat megerő­sítéséért. Egyes katonai egységek Afganisztánból történő ki­vonásáról szólva Edward Gierek rámutatott arra, hogy ez újabb bizonyítéka a Szovjetunió készségének, hogy politikailag oldják meg a Közép-Kelet bonyolult problémáit, a belügyekbe va­ló be nem avatkozás és a térség államai biztonságának szavatolása alapján. Vár­juk, hogy más államok is gyakorlati lépéseket tegye­nek ebbe az irányba — mondotta az első titkár. A szejm határozatban hagyta jóvá a nemzetközi helyzet értékelését és az ország külpolitikai tevé­kenységének irányát, majd bezárta a parlamenti ülés­szakot. Garamvőlgyi István leti, a KGST-országok a meg- viszonylatban — pl. Magyar­szokottnál jóval korábban ország—NDK, Csehszlovákia nogy az kezdték meg a jövőbeni -Szovjetunió - már lezá- ™inden tagorszagban és a együttműködés megalnpozá- rultak, lényegében a befeje- közösség egeszeben növelnie sát Már 1976-ban - mint- zés fázisához jutottak. Ám Mlen.''l*™**™*"™ egy válaszként a világgazda- ettől - a közeljövőt érintő hatékonyságát mert csak ságt kihívásra és knrsznkvál- munkától eltekintve, az |ly mód°n képződhet pótló­tásra - elhatározták, hogy a együttműködés időhorizont-' a?°s *rőforras 3 nehézségek gazdasági fejlődés szempont- jának kitágítása minősíthető kikuszobolesehez, a kielegitő jából életbevágó problémák tipikusnak, s új vonásnak. A e»*iasagi novekedeshez. megoldására hosszú távú kö- célprogramok mellett erre zös stratégiát dolgoznak ki. utalnak a gyártásszakosítás Ennek nyomán születtek meg és termelési kooperáció hosz­— dolgozták ki, majd fogad- szú távú — ugyancsak ki­ták el 1978-ban és 1979-ben dolgozott és elfogadott — — a 10—15 esztendőre, tehát kétoldalú programjai. Az ido­többnylre 1995-ig szóló öt horizont szélesítése, tágitasa célprogr irook, amelyek az kapcsán említhető — s erre alapvelő energia-, fűtő- és a legutóbbi ülésszak záróköz­nyersanyagok gazdaságilag leménye ls utal — a KGST indokolt közös szükségleté- illetékes bizottsága a tüdő­nek, továbbá az élelmiszerek mányos-műszaki együttmü­és a kö/.s; ükséRleti iparcik- ködés fő feladatait 1990-ig kek ésszerű szükségleteinek meghatározta, kielégítését, a közlekedési A KGST-tagországok az el­szállítások kapcsolatok fej- miilt esztendőkben rendkivül hs te.ét (5 az előbbiek ter- nagy _ mincjen eddigit fe­niclő- és szállítóeszköz-igé- íülmúló — erőfeszítéseket nyelhez fa kapcsolódva a tettek, ha úgy tetszik, RÓPBl >rtás korszerűsítését együttműködésük fejlesztésé­MEGBlZÖLEVEL­ATADAS Kolesza Sándor, a Magyar Népköztársaság új luandai nagykövete átadta megbízó­levelét Jósé Eduardo dos Santosnak, az Angolai Népi Köztársaság elnökének. KÍNAI JEGYZEK VIETNAMHOZ Kin a „nem tartja alkal­masnak" a pillanatot arra, hogy felújuljanak a két or­szág kapcsolatainak norma­lizálásával foglalkozó kí­nai—vietnami tárgyalások — ez a lényege annak a jegy­zéknek, amelyet a kínai kül­ügyminisztérium juttatott el Vietnam pekingi nagykö­vetségéhez. EZER NAP A Szaljut—6 űrállomás, amely hat napon át otthont adott a szovjet—magyar kö­zös űrrepülés két résztve­vőjének, Valerij Kubászov­nak és Farkas Bertalannak, kedden jubilált: megkezdte a második ezer napot a világ­űrben. Dér Endre Szajáttt íorfénet hivatottak biztosítani. re, de reálisabb úgy fogal­Az utóbbi két esztendőben mázni, annak érdekében, a KGST-munka főként arra hogy együttműködésük kielé­/ pontosuk, hogy a közös gítse a követelményeket, gazdasági stratégia öt cél- Mert anakronizmus lenne azt programi, nak végrehajtása állítani, íettételeznl, hogy mielőbb de legalább az új amikor a tagországok gazda­torvidőszakban megkezdőd- sági helyzetét a növekedés lék. Az említett dokumentu- lassulása, a társadalmi ter­mők ugy„.i.s — bár a fel- melés nem kielégítő haté­adatokat, a közös tennivaló- konysága, s többnyire egyen­kat konkrétan meghatároz- súlyhiány jellemzi, két- és zák — mindaddig csak prog- többoldalú együttműködésük ramok, amfg nem alakulnak és annak mechanizmusa meg­át államközi egyezményekké, felelő, kielégítő. Annál ke­majd pedig magánjogi szer- vésbé állítható ez, mert a ződésekké. Az öt célprog- növekedés lassulása már az ram összesen 230 intézkedést, együttműködés szférájára is fejlesztési feladatot irányoz átterjedt. A XXXIV. ülés­elő, s ezek közül a prágai szak közleményének idevá­ülésszakig bezárólag 82-re gó adata szerint a KGST-or­aláirták az államközi egyez- szágok teljes külkereskedel­ményeket is Az ülésszakon mi forgalma az elmúlt évben is aláírtak egy jelentős meg- 12,7 százalékkal, az egymás állapodást. éspedig a mikro- közötti forgalom viszont csak számítástechnika fejlesztésé- 7.7 százalékkal nőtt. Ugyan­ié. a gyártás szakosítására, s ezt a tendenciát jelzik a ma­annak figyelembevételével a gyar vonatkozású adatok is: kölcsönös szállításokra. Az az 1976—1980. évi tervegyez­egyezmény az új tervidőszak- tetősekre épülő hosszú lejá­ban 15 milliárd rubel értékű ratú árucsere-forgalmi egyez­kölcsönös forgalomra ad le- menyek _ KGST-kereskedel­hetőséget. münk mintegy 60 százalékos A KGST apparátusára, növekedését irányozták elő.s szervezeteire hárul az a fel- ettől a tényleges árucsere adat, hogy a célprogramok jócskán elmarad, megvalósítását, beindítását Ügy tűnik, hogy nemcsak szolgáló államközi egyezmé- a tagországok gazdasága, ha­nyek rendszerét teljessé te- nem két- és sokoldalú gyék, ami nélkülözhetetlen együttműködésük is proble­feltétele annak, hogy a kö- matikus szakaszba jutott, a *ös fejlesztésben vállalt fel- már lezárult tervegyeztelé­Az az érzésem, hogy a munkahe­lyemen valaki szóba hozza megint azt a színészt, akivel együtt laktunk, egy fedél alatt, akkoriban, csak azért, hogy a férjemnek okot adjon a kicsa­pongás ra. Már nem tudom, mikor ébredtem annak a tudatára, hogy a férjem meg­csal engem. Nem is ért váratlanul, sőt, nem is hatott túlságosan rám. (Lehet, ez egyáltalán nem így van.) Vidám éveink voltak, gondtalanok, uraknak éreztük magunkat, a férjem szokta is mondani akkoriban nekem: „Nagysá­gos asszonyom, ön túlságosan mo­dern!" Majd rögtön utána kifejtette, miért nem szereti a barna vagy a fe­kete hajú nőket, mire én másnap el­mentem a fodrászhoz, és egy szőke csí­kot festtettem a barna hajam köze­pére. Azt hiszem, akkor már kezd­tem sejteni, nem vagyok elég a fér­jemnek. Valószínű, tanárkollégáim irántam való fokozott figyelme, a kis nőcskékre vonatkozó állandó célzás is egyre idegesitöbben hatott rám. eltá­volított a családi otthonomtól, ahol két kicsi fiam nevelkedett főleg a szüleim jóvoltából, akik hajlandók voltak éjszakai és nappali viavázá­sukra. A fiaim jobban kötődtek a nagyszülőkhöz, mint hozzánk, csodá­latosképpen a férjem sohasem tudott „elbeszélgetni" a fiaival, s amikor megkértem egy-egy órai felügyeletre, durván legorombított. Természetesen voltak barátnőim, szerencsémre jó barátnőket fogtam ki. áldoztam a barátságra, azt hiszem, szerelempótló­ként hatott ez nálam. Eleinte persze, amíg nem voltak gyerekeink, én túl voltam már az első állásváltoztatáson, a férjem igazgatóhelyettes lett a gim­náziumban. több mellékállással is rendelkezett a társaságunk egyre bő­vülni kezdett. Eleinte jól kereső pén­zeszsákok ragadtak hozzánk, akik mö­gött mi nem törpülhettünk el termé­szetesen. a férjem ugyanis ezzel in­dokolta állandó elfoglaltságát és számtalan mellékállását. Később disz­tingválni tudtunk már barátaink kö­zegében. Talán a színész is (aki ak­kor már albérlőnk volt) hozzájárult ehhez. Művészemberek, egy ügyvéd és két orvos barátunk volt. akikkel állandóan összejártunk, illetve a tár­saságnak volt egy mecénása is. a kis­város Képcsarnokának igazgatója, akit mi időnként (tekintve befolyásos is­meretségünket. dekoratív külsőnket és jó hirünket). megtiszteltünk vásárlá­sainkkal (a közvéleményt befolyásolni szándékozván) és egy-egy. a vállalatot dicsérő cikk megjelentetésével. A férjem jól keres, s nékem min­dig sok volt a „zsuzsum". Ahogy em­lítettem. neki mellékesei bőven van­nak. ezért aztán sokan irigylik. Az irigykedőkön persze mindig jót ne­vettünk. fő szórakozásaink közé tar­tozott felkutatni olyan élhetetlen éhen­kó-ászokat. mint például a férjem kollégái, akik semmire se vitték. Ha egyik-másik brillírozott is tanfelügye­lői látogatásokon a gyerekek csillogó szereplésével, jó tanítási módszereivel, vagy okoskodó megjegyzéseivel, ezek mind-mind csak nevetségesebbé tet­ték. Az ilyenek begubóztak később (az iskolán és a lakásukon kívül — ha ugyan volt ilyen nekik — sehová nem jártak), és fensőbbségesen vonultak végig a folyosón a tantestület sustor­gása közepette, vagy a gyerekek gu­nyoros megjegyzésétől kisérve. Hogy csak egy esetet említsek. Kérésemre a férjem elvitt egy „tudós" hírében álló gimnáziumi tanártársához ven­dégségbe. Ürügynek engem hozott fel természetesen. Azt mondta, én sokat hallottam az ő földrajzi tárgyi tudá­sáról. tájékozódásáról, sőt. sokat adok politikai érzékére is (amitől a férjem szerint fölcsillant az illető kolléga szeme). Ismerem festményeit, a kiál­lítottakat és a vázlatait is, tanulni szeretnék tőle, egy kis tárlatlátogatás­ra hívjon hát meg bennünket Az illető kolléga szívesen állt kötélnek, sokat magyarázott képzőművészeti problémákról, melyekhez nekem gő­zöm se volt, csak bólogattam, és min­den. általam jól sikerültnek vélt mon­datát megismételtem. A férjem idege­sen vibrálva keresgélt valamit, illet­ve úgy tett. mintha keresgélne vala­mit, én jól tudtam, ez nála az una­lom jele, ilyenkor legjobb, ha azt mondom neki: ..Nem bánom, fiacs­kám. ha elmégy egyet kocsikázni, csak vidd a gyerekeket is magaddal!" Ö. persze, a gyerekek! Hát igen, két fiam van. kicsinyek még. egymás után jöttek, nagyon értelmesek, a szüleim sokat foglalkoztak velük, elkényeztet­ték őket, az én hangomat meg se hallják, az apjukat semmibe veszik. Ezen elgondolkoztam többször, hiszen pedagógusszülők volnánk... A férjem kitüntetett pedagógus (hogy miért kapta a kitüntetést?!), őt feltűnően kerülik kl. csak ha kocsikázni hívja őket. akkor csitulnak el, válnak embe­ri lénnyé egy időre. A férjem pofozni szokta őket, én soha meg se fenyí­teném. valahogyan úgy érzem, az én gyerekeim jók, igazán jó gyerekek, hiszen ha elfáradnak, márpedig sok­szor elfáradnak, olyanok, mint a meg­nyúzottak. elengedik magukat és a szemükben végtelen szomorúság van... Mitől?! A nagyobbik fiamnak, amikor már ötéves volt nem is sze­rettem a szemébe nézni; kis gyerek­arcából ijedt boriúszemek bámultak vissza rám. amitől mindig haragra gerjedtem, a férjemet kezdtem szidni, amiért nem foglalkozik soha a gyere­kekkel. a nagyobbik fiamat kezdtem szidni a lomhaságáért amit, igazságta­lanul tettem, mert egyik gyerekem se lomha, csak éppen, amikor az ember azt várná a nagyobbik fiútól, hogy értse meg: az ő korában nem lehet csak úgv az ujjat szopni, vagy éjsza­ka bepisilni — ha ezt elmondanám valakinek, biztosan igazat adna ne­kem. Mégis, valójában magamra ha­ragudtam. amikor a nagyobbik fiam­nak a szemébe néztem. Ügy éreztem: vakvágányra sodródtam. (Folytatjuk.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom