Délmagyarország, 1980. június (70. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-22 / 145. szám

Van magának A tudományról a XII. kongresszuson gyereke; G

yurika megsértődött, mert másik osztályra helyezték. Napokig nem mosolygott és nem adott kezet. Ügy látszik, már megbékült, a maga módján újra kommunikál. Felfigyel a főnővér hangjára. Rengeteg-nagy koponyája előtt mosolyféle jelenik meg szenvedő babaarcán. Ujjnyi vastag karjával klnyúl a takarók közül, karomszerű kis keze imbolyog egy darabig a levegőben. Amikor rátalál a főnővér kezére, ujjait ragaszkodva rákulcsolja, lepkényi erejével meg is szorítja. Gyurikát szeretik. Meg fog halni. Egy ideig még teregeti fonnyadt kezét a becéző hangok irányába, aztán elmegy, ahogy a vízfejű kisgyerekek itthagyják az ismerős hangokat, anyás nővérkék mosolyát. * Minden 100 újszülöttből 3 fogyatékosnak születik. * \ — Miért? — Ez statisztikai adat. Minden századik újszülött pedig súlyosan togyatékos. Ha több a szülés, a fogyatékosok száma is növekszik — válaszol dr. Galántai Erzsébet, a Szegedi Egészségügyi Gyermekotthon igazgató főorvosa. — A fogyatékossághoz köze van a szülők életmódjának? — A koraszülöttek közt több a fogyatékos. A koraszülést pedig gyakran idézi elő a terhes anya rendszertelen életmódja, a korlátlan dohányzás, a mértéktelen alkoholfogyasztás. A koraszülötteknek fejletlenebb az idegrendszerük. szülés közben le könnyebben megsérülnek \ — Hogyan kerülnek Intézetbe a súlyosan fogyatékos gyerekek? — Minden csecsemő védőnő felügyelete alatt áll. A védőnők — ha szükséges —. ideggyógyászszakvizsgára küldik a gyereket. Utána javasolhatják egészségügyi gyermekotthonba. A tanács egészségügyi osztályára kell a kérvényt beadni. — A szülők nem ragaszkodnak ahhoz, hogy maguk neveljék fogyatékos gyereküket? — Nem tudnának mindegyiknek megfelelő körülményeket biztosítani. Olyan is volt már. aki disznóólban tartotta a fogyatékos gyereket, mégis úgy kellett elvenni tőle. — Van látogatás a; gyermekotthonban? — Igen. — Idebenn mi lesz velük? — A célunk az, hogy rehabilitáljuk őket, amennyire lehetséges. 18 éves korukra legalább önellátók legyenek. A mozgássérültek elvégzik az Intézetben az iskolát. A többieket is igyekszünk lekötni, foglalkoztatni. — Ha betöltik a 18. évet, hová kerülnek innét? — Normál szociális otthonba, elmegyógyintézeti szociális otthonba, esetleg munkaterápiás foglalkoztató intézetbe. — Vissza, a társadalomba nem nyílik út? — Ritkán. Volt nálunk egy kislány, ő elvégezte Budapesten a mozgássérültek gimnáziumát. Egyébként rengeteg ostoba előítélet él az emberekben, szinte lehetetlenné teszik azt. akiről megtudják, hogy egészségügyi gyermekotthonból jött. * Szegedtől 40 kilométerre. Asotthalmon ls túl, egy volt határőrlaktanyában van a gyermekotthon másik részlege. Az udvaron a gyér napsütésben jönnek-mennek. óbégatnak a járni tudó gondozottak. Három hinta. néhány földbe ásott traktorguml. pár pad kettéhasított fatörzsekből — enynyl a „játszótér" berendezése. Benn a fekvőosztályon zsúfoltság. meleg. A ketrecforma, rácsos ágyakban mozgolódnak, furcsa, monoton ritmusra himbálóznak a fekvő gondozottak. Fiúk, lányok, egyformára nyírt hajjal, könnyen tisztán tartható ruhában, pelenkában. Naponta négyszer cserélik rajtuk a ruhát. A cserépkályhák melegétől mégis szinte felforr a vizelet és az emberi testek párája. A pelenkát Itt nem csecsemők. hanem 16—18 éves felnőttek használják. — Ki kerül a szegedi, ki az ásotthalmi részlegbe? — Asotthalomra kerülnek azok, akik nem foglalkoztathatók, nem igényelnek állandó orvosi kezelést és nem, vagy nagyon ritkán látogatják őket. A gondozottak mindenfélét kapnak. amit az egészségesek. Gyümölcsöt, primőrt, mikor mi van. Kalória- és fehérjedús ételeket. bőséges húsadagot adnak nekik: saját hizlaldája van Ásotthalmon a gyermekotthonnak. A körzeti orvos, az igazgató főorvos rendszeresen felügyel rájuk. Karácsonyt húsvétot gyermeknapot megünneplik. — Mennyibe kerül mindez? — Évente 11—12 millió forintba. — Nem kidobott pénz ez? Az egészségeseknek sem Jut elég bölcsődei. óvodai férőhely... — Van magának gyereke? — kérdez, vissza a főorvosnő. — Igen. — Egészséges? — Igen. — Tehet ő róla? És tehet a másik gyerek arról, hogy fogyatékos? Nemcsak a szülésnél lehet ezt szerezni, később is. A mi társadalmunkban nincsen Tajgetosz, ahonnét ledobnák az életképteleneket. Ebből a humanista alapállásból következik, hogy nekik is emberi körülményeket kell teremteni. Ez pedig rengeteg pénzbe kerüL — Mindezt annak tudatában, hogy ezekből a gyerekekből soha nem lesz munkaerő. — Nem Igazi így nem igaz A gyerekek hihetetlen regenerálódó képességgel rendelkeznek. Senkinek nincs joga csecsemőkorukban eldönteni róluk, hogy nem lesz belőlük semmi! * j Attila és Zsófi kitűnő eredménnyel végezték el az intézet iskoláját. Zsófi mozgássérült ő ittmaradt Attila megpróbálkozott szakmunkásképzővel, de ő is visszakerült az intézetbe. A munkaterápiás szobában orsókról szedik le a fonalat hajcsavarokhoz gumigömböket erősítenek. A busa fejű kisfiú ügyes lenne, csak lusta. Egy kis mongoloid viszont szörnyen lelkes, de nem boldogul a hajcsavarral. Jókedvűnek tűnnek. mindegyikük szöszmötöl valamit Az ügyesebbek vázákat subaszőnyegeket textilállatkákat készítenek. Zsófi gyönyörű virágmintákat fest tányérokra. Különböző ipari szövetkezetektől kapnak fa-, bőr-, textilhulladékot a foglalkoztatáshoz. A gyermekotthon Iskolájában egy matematika szakos tanárnő a Kacor királlyal Javítgatja az egyik lurkó beszédkészségét Szétszórtak, nehezen kezelhetők a gyerekek, valami eredmény mégis mutatkozik, mondja a tanárnő. — Még eredményesebb lenne az oktatás, foglalkoztatás, ha kapnánk gyógytornászt, pszichológust logopédust — mondja a főorvosnő. — Nyilván több pénz is elkelne az intézetben? — Elkelne. De ezt azért nem hangsúlyozom, mert tudom, hogy amit a tanács józan belátással adhat, azt megkapjuk. Marad tehát teendőnek az áldozatkész ápolómunka, amelynek eredményeként még az ásotthalmi gondozottak is fejlődnek valamit Volt, amelyik a pépesről áttért a normál ételre: évek türelmes munkájával megtanították rágni. Volt amelyik szobatiszta lett: nem kell pelenkázni, a szobákban elhelyezett bilis padon végzi el a dolgát. Olyan is akadt, aki megtanult járni, sőt, önállóan öltözni. — Egymással milyen a kapcsolatuk a gondozottaknak? — Mint a kintieknek. Szeretik egymást, összevesznek. Amelyik erősebb vagy értelmesebb, az igyekszik irányítani a többit. Például amelyik tud beszélni, az már dirigál a többinek. * — Meg lehet ezt a szakmát tanulni? — Nem. — Ugyanazt, mondja a főorvosnő, amit Gárgyán Istvánná. az ásotthalmi részleg főnővére. — Hogyan lehet kapcsolatot teremteni olyanokkal, akik beszélni sem tudnak? — Egy simogatásból képesek megérezni a szeretetet. Már abból is, ahogyan odamegy az ágyukhoz az ember. A nővérek munkája Iszonyúan nehéz. 3 műszakban dolgoznak. Asotthalmon kevesen vannak. 33 állásból 4 nincs betöltve, 1—2 beteg vagy szabadságos is mindig akad. Szűk a hely, a fekvőkórtermekben szinte egymást érik az ágyak. A járóképes gondozottak is sűrűn, emeletes ágyakon alszanak. 18 éves koruk után el kellene Innen helyezni az ápoltakat De ha nincs hely, maradnak. 27 éves a legidősebb. A mozgásképtelenek közt is sok a súlyos, 40 kilón felüli. A munkavédelmi előírások szerint az ilyet két nővérnek kellene kivinni a fürdőszobába. Az ágyak közt azonban olyan szűk a hely, hogy ketten nem is férnének; egyedül cipekszenek. Az ásotthalmi részleg személyzete a faluból jár ki, motorral, biciklivel. Eddig nem egyezett az autóbusz-menetrend az intézet napirendjével, nem is járt be ide a busz. Az országgyűlési képviselő közbenjárása és a Volán vezetőinek méltányossága talán szeptembertől változást hoz. A szegedi gondozónőket otthon csak a család várja. Az ásotthalmiakat a háztáji ezernyi fárasztó munkája is. Naszradi Istvánná, az ásotthalmi részleg gondnoka sorolja: — Naponta 6 mázsa szén fogy a cserépkályhákban. At kellene rakni a kéményeket, így időnként felrobbannak a kályhák. Néha a TÜZÉP is beletesz gyengébb minőségű szenet is a szállítmányba, nem győzünk körmölni. Olyahkor meg kell bontani a kályhákat, a gyerekeket oda-, meg visszaköltöztetni ágyastól. Mállik a vakolat. A vakolás azonban hiábavaló lenne csatornázás nélkül. A gyerekek gyakran nyugtalanok. rongálnak ajtót, ablakot. Rozogák a bilis padok, ha ketten ráülnek, már megreped a deszka, becsípi a feneküket. Az asztallapok szélét lemezzel kellene borítani, különben szétszedik az ápoltak. Van magasnyomású kútja az intézetnek. De ivásra alkalmatlan, színe főzés közben elváltozik. Ásott kút vizével főznek. Csókutat kellene fúrni. Nem igaz, hogy az itteni gyerekek nem tudnának valamivel foglalkozni. Nehezen rongálható fajátékokra, csúszdára, esetleg mászókára lenne szükség. Anyagokra lassacskán kiszorítanák a pénzt, a munkaerőt azonban nem tudják megfizetni. Jelentkezett ugyan egy-két szocialista brigád a különböző kampányok lázában, a többség azonban azóta sem csinált semmit. Pedig aki valóban hasznos társadalmi munkát akar végezni, nemcsak a brigádnaplót díszíteni, az találna itt munkát. * Kifelé sétálok a szegedi Intézetből, amikor megpillantom Ilonkát. Kerek. Ül a padon egyedül és kövér könnyeket dörgöl a szeméből. Másik kezében löttyedt luftballon. Belefúrja fejét a főnővér köpenyébe és hüppögve panaszolja, szétpukkant a léggömb. Mindennap kap egy lufit. Teli tüdőből fújja, a lufi pedig nőnövekszik. Egyszer aztán kidurran. — Másikat akarok! — bömböli Ilonka. — Majd holnap — vigasztalja a főnővér. Majd holnap. Akkor talán sikerül úgy felfújni, hogy nem pukkan ki... TANÁCS ISTVÁN A

XI. pártkongresszus óta a hazai tudománypolitika eredményeként tovább növekedett a tudomány szerepe a társadalmi, gazdasági. politikai és kulturális életben. A tudományos kutatások bekapcsolódtak a szocialista társadalomépítés feladatainak megoldásába. Társadalmi-gazdasági célkitűzéseink megvalósítása részben a világhelyzetben bekövetkezett változások miatt a kutatási és fejlesztési tevékenységnek az eddiginél lényegesen eredményesebb közreműködését tette szükségessé. Hazánkban 128 kutatóintézetben és mintegy 1340 kutatóhelyen (ebből 1086 egyetemi. Illetve főiskolai tanszéken) végeznek kutató-fejlesztő munkát A kutatóhelyeken 85 ezren dolgoznak, ennek majdnem fele tudományos kutató. A tudományos kutatók mintegy fele a műszaki tudományok, 13,8 százaléka a természettudományok területén dolgozik. A tudomány Jelenlegi struktúrája szervesen illeszkedik a magvar társadalom intézményi rendszeréhez. Kutatóintézeteink nagy része megfelel annak a követelménynek, hogy színvonalas. eredményes kutatási tevékenységet folytasson. Ugyanakkor napjainkban minden korábbinál nagyobb súlyt kapott a meglevő kutatóbázis hatékony kihasználásának szükségessége, az igények és a rendelkezésre álló erőforrások közötti összhang megteremtése. A XII. pártkongresszus határozatban hívja fel a figyelmet arra. hogy ..a kutató-fejlesztő munkát célratörőbbé. a tudományos intézmények és termelőüzemek együttműködését közvetlenebbé kell tenni. A felhasználásban érdekelt gazdasági és tudományos Intézmények — ahol lehetséges — közösen határozzák meg a kutatási feladatot, és a gyakorlati alkalmazásban is működjenek együtt." Eddig is volt erre példa. Szabó Ferenc. az MTA Központi Fizikai Kutatóintézetének főigazgatója kongresszusi felszólalásában elmondta, hogy „A tudomány termelőerővé válása folyamatának Igen jó példája a Paksi Atomerőmű megvalósításának folyamata. Paks óriási vállalkozása a tervezőknek. beruházóknak, az építőknek és a kutatóknak is. A kapcsolat a tudomány és a gyakorlat között itt az első perctől kezdve kitűnő volt Egyetlenegy pillanatig sem merült föl a kérdés, hogy hogyan megv át a kutatási eredmény a gyakorlatba. A legkülönbözőbb szervekhez tartozó szakemberek összeforrottan dolgoznak együtt. Miért megy ez ilyen Jól? Azért mert itt kezdettől fogva világos volt a cél. Világos volt hogy a kutatásnak hol. mikor, milyen feladatokat kell megoldania." Őszintén meg kell mondani azonban, hogy ilyen és ehhez hasonló példa még kevés van. De az a tény. hogy pártunk igényli a tudomány fokozottabb részvételét a gazdasági élet minden területén, annak szerves részeként, az jelentősen növeli a tudósok megbecsülését és társadalmi felelősségét. A kutatási szférán belül is egyre több kutató látja be. hogy munkájával társadalmi, gazdasági érdekeket ls szolgálnia kell. A kongresszusi dokumentumokban szerepel az, hogy „a tudományos teljesítmény eredményességének megfelelő elismerésben részesüljön". Pál Lénárd, az MSZMP KB tagja kongresszusi beszédében Így fogalmazta ezt: ..Különösen fontos, hogy a kiemelkedő munkát végző, legértékesebb műszaki szakembereinket megkülönböztetett erkölcsi és anyagi elismerésben részesítsük, hiszen alkotásaikra, kezdeményező-, vállalkozó kedvükre — és szeretném hozzátenni — kritikájukra és ellenkezéseikre nagy szüksége van hazánknak." Kádár elvtárs vitaösszefoglalójában azt mondotta. hogy ..beruházni kell, a műszaki fejlesztésről, a tudományos munka, a közoktatás. az egészségügy fejlesztéséről sem mondhatunk le. de a rendelkezésre álló anyagi eszközök igényeinkhez mérten szűkösek. a gyorsabb javítás egyik kulcskérdése tehát most az emberi tényezők kihasználása, mind a kádereknél, mind tömegméretekben." Folyamatban van a. Minisztertanács 1978. évi határozatának végrehajtása, amelynek értelmében 1979-ben elrendelte a hazai kutatóintézet hálózat felülvizsgálatát, a kutatóhelyek minőségi elemzését. Ennek a felmérésnek az a célja, hogy néhány év alatt a mainál reálisabban körülhatárolt. jobban strukturált intézményrendszer alakuljon ki, amely hatékonyabban tudia kielégíteni a társadalmi és gazdasági igénveket, és a tu- j dományok belső fejlődéséből I adódó problémákat A XII. kongresszust követő időszakban a tudományos közélet legjelentősebb eseménye az Akadémia 140. közgyűlése volt. amelv foglalkozott mindazon kérdésekkel is. amelyeket a kongresszus r> tudományra vonatkozóan megfogalmazott. BEKE MARGIT, Központi Fizikai Kutatóintézet KISS ATTILA RAJZA