Délmagyarország, 1980. június (70. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-20 / 143. szám

2 Péntek. 1980. Június 20. Közös közlemény a KGST ülésszakáról (Folytatás az 1. oldalról.) Nyikolaj Bajbakovnak. a KGST tervezesl együttműködési bizottsága elnökének beszámolóját a KGST-tagállamok 1981—1985. évi népgazdasági tervei koordinálásának, továbbá a hosszú távú együttműködési célprogramok teljesítésének helyzetéről és a terület további feladatairól; Nyikolaj Faggyejevnek. a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa titkárának beszámolóját a tanács következő, XXXV. ülésszakának összehívásával kapcsolatos kérdésekről. Az ülésszakon megállapították. hogy a Varsói Szerződés aláírása óta eltelt 25 év során e védelmi szövetség részt vevő országai a többi országgal, minden békeszerető erővel együttműködve határozottan és hatékonyan oldják meg az olyan létfontosságú feladatokat, mint az, hogy ne engedjenek háborút kitörni Európában, sokoldalúan elősegítsék a béke megszilárdítását. a nemzetközi feszültség enyhítését, ax államok közötti egyenjogú. békés együttműködés fejlesztését. Az ülésszak hangsúlyozta a Varsói Szerződés tagállamai által 1980. május 15-én elfogadott nyilatkozat és felhívás fontosságát, amelyek széles körű akcióprogramot foglalnak magukban a béke és a népek közötti együttműködés megszilárdítására, az enyhülési politika folytatására és katonai területre való kiterjesztésére, a fegyverkezési verseny megszüntetésére, a leszerelés, elsősorban a nukleáris leszerelés megvalósítására, a vitás kérdések békés úton történő rendezésére és a nemzetközi kapcsolatokból a* erópolitlka kiküszöbölésére, a biztotiságrlak és a Ttépek függetlenségének megerősítésére. A KGST-tagállamok küldöttségei ismét hangsúlyozták a helsinki záróokmányban foglalt elvekhez való hűségüket és annak szükségességét, hogy aktívan és gondosan készítsék elő az ossz-európai értekezlet részt vevő államainak képviselői által a közeljövőben tartandó madridi találkozó konstruktív lebonyolítását, abból a célból, hogy folytatódjék az enyhülési folyamat és a biztonság elmélyítése az európai kontinensen. hogy valamennyi területen tovább erősödjék az európai országok népei közötti egyenjogú együttműködés. A KGST-tagállamokban a munkásosztálynak. a parasztságnak és az értelmiségnek a kommunista és munkáspártok vezetésével végzett önfeláldozó munkája, valaiúint a marxizmus— leninizmus és az internacionalista szolidaritásnak, ^ egyenjogúságnak, a nemzeti függetlenség és szuverenitás tiszteletben tartásának, a belügyekbe való be nem avatkozásnak, a kölcsönös előnyöknek és elvtársi segítségnyújtásnak elvei alapján történő sokoldalú együttműködés 'fejlesztése és elmélyítése lehetővé tette. hogy tovább fejlődjék a KGST-tagállamok gazdasági és tudományos potenciálja. emelkedjék a lakosság anyagi és kulturális életszínvonala. A KGST-tagálJamokban a nemzeti jövedelem 1979-ben 1975-höz viszonyítva 19 százalékkal, az ipari termelés 23 százalékkai nőtt. A KQST-tagállamok nagy részében a műszaki haladást meghatározó és a termelés hatékonyságát biztosító ágazatok fejlődtek a legnagyobb ütemben. A mezőgazdasági termelés évi átlagos volumene az 1978"és 1979 közötti Időszakban az 1971—75. évihez viszonyítva a KGST-tagállamokban 9 százalékkal növekedett. Az ülésszak kiemelte a KGST-tagállamok külgazdasági kapcsolatainak eredményes fejlődését 1979-ben külkereskedelmi áruforgalmuk az előző évihei viszonyítva 12,7 százalékkal nőtt, és elerte a 198 milliárd rubel értéket, egymás közötti áruforgalmuk pedig 7,7 százalékkal emelkedett, és hozzávetőleg 111 milliárd rubelt tett ki. A KGST-tagállamok többségében az egymásnak történő szállítások fedezték a legfontosabb fűtő-, nyers- es alapanyagfajták, valamint gépek és bererrdezesek iránti importszükséglet alapvető részét. Az ülésszak Jóváhagyta a végi'ehajtó bizottságnak a KGST-szerveket irányító munkáját, és elégedetten állapította meg, hogy a tanács XXXIII. ülésszaka óta eltelt időszakban végzett gyakorlati tevékenysége arra irányult, hogy eredményesen megvalósuljanak a KGST-tagallamok pártvezetöinek találkozóin létrejött megállapodások, az együttműködés elmélyítésének és tökéletesítésének, valamint a szocialista gazdasági integráció fejlesztésének komplex programja, továbbá a hosszú távú együttműködési célprogramok és ezek konkrét egyezmények rendszerévé történő kibontakozása. Kiemelték. hogy ebben az évben gyakorlatilag befejeződik a KGSTtagállamok sokoldalú integrációs intézkedéseinek 1976 —1980. évi egyeztetett tervében szereplő fontosabb intézkedések végrehajtása. Megállapították, hogy a tervkoordinációs munkák a következő ötéves időszakra — egyes kérdések tekintetében pedig hosszabb távra is — a befejezés szakaszában vannak. A koordináció előzetes eredményei azt mutatják, hogy e munkák folyamán számos bonyolult gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési probléma alapjában véve megoldódott. Ez megteremti az előfeltételeket ahhoz, hqgy a KGST-tagállamok kidolgozzák a következő ötéves tervidőszakra szóló társadalmi-gazdasági fejlesztési terveiket. Az ülésszakon megállapodás jött létre arról, hogy a nemzeti tervező szervek es a KGST tervezési együttműködési bizottsága sokszorozzák meg erőfeszítéseiket a tervkoordinációs munkák befejezésének meggyorsítására, az országok népgazdasági fűtőanyag-, nyersanyag-. energia-, pép- és berendezésigényelnek teljesebb kielégítésére, valamint az egymás közötti kereskedelem volumenének növelésére, és a nemzetközi szállítási feltételek javítására. Az ülésszak megvitatta a KGST-szervekben végzett, az olyan főbb gép. és berendezésfajták gyártásszakosításának és kooperációjának elmélyítésére irányuló munkát, amelyeknek biztosítaniuk kell a KGST-tagállamokban a műszáki fejlődést és a termelés növekedését az energetikában és a fűtőanyag-nyersanyag komplexumban, a gépiparban, az elektrotechnikában, a rádióelektronikában, a vegyiparban. a közlekedésben és a mezőgazdaságban. A gyártásszakositás és a kooperáció területén jelenleg már több mint 120 többoldalú és mintegy 660 kétoldalú egyezmény van megvalósulóban. A szakosítás csupán a gépiparban több mint 10 ezer termékfajtát ölel fel. A szakosított gépipari termékek exportja a KGST-tagállamok egymás közötti áruszállításaiban kb. kétszer gyorsabban pő, mint az egész -gép- és berendezésexport. Az ülésszakon ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a társadalmi termelés intenzifikálása. a tudományos-műszaki haladás eredményeinek gyorsabb ütemű bevezetése terén a KGST-tagállamok előtt álló feladatok a nemzetközi gyártásszakosítással és kooperációval kapcsolatos munkák gyökeres javítását igénylik. Abból kiindulva. hogy a nemzetközi gyártás- programoknak megfelelő jeszakosítás és kooperáció lentós munkát. A tanács hosszú távú tervszerű fej- XXXIII. és XXXIV. ülésszalesztését célzó munka a kö- ka közötti Időben az orszávetkező 10 -évben a KGST- gok 27 több oldalú tudomátagállamok közötti további nyos-nuiszaki együttmüködéegyüttműködés hatékonysá- sí egyezményt kötöttek. A gának növelésében a legfon- KGST tudományos-műszaki tosabb irány, az ülésszak in- együttműködési bizottsága tézkedésekét határozott el a keretében kidolgyták a munka minőségileg új szint- KGST-tagállamok tudomáre való emelése végett. Fel- nyos-müszaki együttmüködéhívták a figyelmet annak sének fő irányait az 1990-ig szükségességére, hogy a sza- terjedő időszakra, kosítási és kooperációs Megállapították, hogy a együttműködési a nagy nép- KGST-tagállamok folytatták gazdasági jelentőségű prob- a Vietnami Szocialista Köziémákra összpontosítsák, erő- társaság, a Kubai Köztársasítsék az együttműködés ság és a Mongol Népköztárkomplexitását oly módon, saság számára gazdaságuk hogy összehangolják a kuta- fejlesztésének meggyorsításátást. a fejlesztést, a műsza- ho7. és hatékonyságának nöki eszközök kialakítását, vetéséhez. a műszakl-tudomeghonosítását és gyártását, mányos haladás meggyorsí.továbbá megszervezik ezek tásához történő segítségnyújműszakl kiszolgálását, és tást. Az ülésszak idején álugyancsak felhívták a fi- talános egyez-ményt írtak alá gyeimet arra. hogy bővíteni a KGST-tagállamok által a kell az egységesített részegy- Kubai Köztársaság gyorsított ségek és alkatrészek nemzet- tudományos és műszaki fejközi szakosításának mértékét lesztése tervének megvalósía végtermékek gyártásának tárában kifejtendő együttfokozása céljából. működésről. Hangsúlyozták annak szúk- Az ülésszak megállapította, ségességét, hogy fejlesszék hogy a Kölcsönös Gazdasági tovább a KGST-tagállamok Segítség Tanácsának a nem együttműködését a kiváló KGST-tagállamokkal és a minőségű anyagok gyártása nemzetközi szervezetekkel terén az országok legfonto- való együttműködése eredsabb iparágai szükségletel- ményesen folyik, nek kielégítése céljából. Mélyült és fejlődött a Az ülésszak folyamán a KGST és a JSZSZK közötti KGST-tagállamok küldött- együttműködés. Jugoszlávia ségvezetől egyezményt írtak jelenleg 22 együttműködési alá az új számítástechnikai térületen vesz részt a KGSTeszközök kifejlesztésének és szervek munkájában, több gyártásának több oldalú mint 70 több oldalú gyártásnemzetközi szakosításáról és szakosítási és kooperációs, kooperációjáról. A felek ki- valamint müszakl-tudományilvánították azt az elható- ny°s együttműködési egyezrozásukat, hogy az egyez- mény és megállapodás résztmény alap Ián a következő vevője. ötéves tervidőszakban az Folytatódott a Kölcsönös 1976—80. évihez viszonyítva Gazdasági Segítség Tanácsa mintegy' kétszeresére növe- és a Finn Köztársaság közötlik a korszerű számítástech- ti eredményes együttműkönikai eszközök kölcsönös dés. Együttműködés valósult szállításának volumeneit. meg továbbá az Iraki KözAz ülésszak hangsúlyozta, társasággal és a Mexikói hogy a KGST-tagállamok Egyesült Államokkal, gazdasági fejlődésére egyre A KGST-tagállamok az Innagyobb hatást gyakorolnak ternaclonalizmus elveit kügazdaságuk energiával, fű- vetve mind két-, mind több tó- és nyersanyagokkal való oldalú alapon segítséget ellátásának problémái, és az nyújtanak a szocialista fejúj erőforrások közös erőfe- lödés útjára lépeti fiatal álszítésekkel történő bekapcso- lamoknak és más fejlődő óriására irányuló együttműkö- szágoknak gazdasági fejlődédés fejlesztése mellett ki- sük meggyorsítása. oolitiemelte a fűtőanyagokkal, kai és gazdasági függetlensényersanyagokkal, energetikai gük megerősítése véRett. A és egyéb anyagi erőforrások- tanács tagállamai jelenleg kai való legnagyobb mérvű Ázsia. Afrika és Latln-Ametakarékosság jelentőségét, rika 90 fejlődő országának Ügy döntöttek, hogy na- nyújtanak gazdasagl és műgyobb figyelmet fordítanak szaki-tudományos segítséget, az ezek legésszerűbb felhasz- Az érdekelt KGST-tagállanálásával kapcsolatos együtt- mok 1979-ben 39 fejlődő orműködés kérdéseire. szaggal több mint 100 hoszEzzel egyidejűleg döntése- szú távú gazdasági és műket hoztak arról, hogy bővi- szaki-tudományos együttműtik az együttműködést a ködési egyezményt kötöttek. KGST-tagállamok perspekti- Az " ülésszak résztvevői vikus területein folyó föld- megerősítették, hogy szolidátani feltáró munkák végzé- risak a fejlődő államoknak sében, a fűtőanyagok és azzal a jogos törekvésével, egyéb fontos ásványi nyers- amely arra irányul, hogy elanyagok feltárt készleteinek érjék teljes gazdasági fügés kölcsönös szállításainak getlenségüket. és megszünnövelésében, a fűtőanyag- tessék az imperialista monokitermelő és -felhasználó póliumok által történő kiágazatok korszerű, gazdasá- zsákmányolást, megszabagos és nagy teljesítményű dúljanak az egyenlőtlenségtől berendezésekkel történő el- és egyes államok mások állátásában, valamint az új és tal történő elnyomásától, érmásodlagos energiaforrások vényesítsék minden népnek felhasználásában. A közeli azt a jogát, hogy országa évekre előirányozták a fűtő- felvirágoztatása érdekében anyag-energetikai problémák saját maga rendelkezzék megoldását célzó, 2000-ig nemzeti természeti kincseiszóló tudományos-műszaki vei. prognózis kidolgozásának Az ülésszak hangsúlyozta: megszervezését. a Kölcsönös Gazdasági SegítAz ülésszak idején kor- ség Tanácsának változatlan mányközi általános egyez- törekvése, hogy fejlessze az ményt írtak alá arról, hogy együttműködési kapcsolatoa tanács tagállamai együtt- kat más országokkal és nemműködnek a kőolaj-feldolgo- zetközl gazdasági szervezezás fokának olyan korszerű tekkel az igazságos, egyentechnológia bevezetésével jogú és kölcsönös előnyökön való számottevő növelésében, alapuló, a béke és a haladás amely a másodlagos feldől- javát szolgáló nemzetközi gozási folyamatokhoz szűk- munkamegosztás elmélyítése séges gépek és berendezések céljából. gyártásszakosítással és koo- Az Afganisztáni Demokraperációval történ**készítésén tikus Köztársaság kormányaalapul. nak kérésével kapcsolatban Az ülésszak kiemelte a tu- az ülésszak határozatot hodománvos-műszaki együtt- zott az afganisztáni félnek a működés területén az új ter- KGST munkájában megfimékfajták meghonosítására gyeiéként való részvételéről, és a technológia tökéletesíté- A Kölcsönös Gazdasági Sesére. a kibocsátandó termé- gítség Tanácsának XXXIV. kek minőségének és műsza- ülésszaka az egyétértés. a ki színvonalának emelésére teljes kölcsönös megértés és végzett, a komplexprogram- az elvtársi együttműködés nak és a hosszú távú cél- légkörében folyt le. Szabolcs-Szatmárba látogattak az űrhajósok Az első szovjet—magyar űrpáros, valamint az Alekszej Jeliszejev, a közös űrrepülés földi repülésirányitó parancsnoka vezette szovjet küldöttség, és Magyari Béla kiképzett űrhajós. Farkas Bertalan kutatóűrhajós szűkebb hazájába, szülőföldjére, Szabolcs-Szatmár megyébe látogatott csütörtökön. Útjukra elkísérte őket Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője. A különvonat reggel kilenc órakor gördült be a magyar, szovjet és vörös zászlókkal díszített nyíregyházi pályaudvarra, ahol a megye és a város párt- és állami vezetői üdvözölték a vendégeket. Ott volt Kraszarm Ivanovics Ivanov, a Szovjetunió debreceni főkonzulja is. A Szojuz—-36 űrhajósainak a megyei pártbizottság székházában Tar Imre, a Szabolcs-Szatmár megyei pártbizottság első titkára tolmácsolta a keleti országrész több mint 600 ezer lakosának forró üdvözletét, majd tájékoztatta őket a megye életéről, tevékenységéről. A baráti hangulatú talál kozón Valerij Kubászov és Farkas Bertalan fölelevenítette a nyolcnapos űrutazás legemlékezetesebb epizódjait, majd az első szovjet— magyar űrpáros és kísérete Farkas Bertalan szülőfalujába. Gyulaházára indult A vendégeket mindenütt nagy szeretettel köszöntötték; nemzeti színű és vörös zászlócskákat lengető kisdobosok. úttörők éljenzésétöl volt hangos az útvonal. A települések lakói virággal a kezükben intettek, és a munkások, valamint a földeken dolgozók is — a gépkocsisor érkezését látva. — rövid Időre megszakították tevékenységüket, hogy köszönt hessék a vendégeket. A zászlódíszbe öltözőn Gyulaháza apraja-nagyja várta a Szojuz—36 kozmonautáit és kíséretük tagiait. A Petőfi Sándor utcai szülőház előtt kenyérrel és sóval fogadták Valerii Kubászovot és Farkas Bertalant A baráti kézszorítások és ölelései: után az első magyar űrhajó••• meghatottan léple át szüleivel a ház küszöbét. Bensőséges ünnepség színhelye volt ezután az egykori általános iskola zsúfolásig megtelt udvara. Kölcsönösen ajándékokat adtak át egymásnak: a helybéliek beregi keresztszemes hímzésű térítőkét, a kozmonauták a Szojuz—36 kics:nyített modelljét, bajkonur! földdel teli üvegszelencét ós más, a világűrt is megjárt emléktárgyakat. A vendégek programja Kisvárdán, majd Nyíregyházán folytatódott. Az MHSZ megyei szervezetének központjában kötetelen, szívélyes hangulatú eszmecserét folytattak a repülős és ejtőernyős szakemberekkel, a klub tagjaival. Délután Valerij Kubászov és Farkas Bertalan a nyíregyházi stadionban nagygyűlésen találkozott a város lakóival. A magyar és a szovjet himnusz hangjai, valamint a megnyitó után Tar Imre beszédében a többi között hangsúlyozta: a Szabolcs-Szatmárból indult és űrhajóssá lett fiatalember annak a tájnak a szülötte, ahol a szövetség, a testvériség és a barátság jegyében dolgoznak a nyírségiek. A kárpátontúli terület lakosságával ugyanis hagyományv san jó, testvéri kapcsolatokat ápolnak. Valerij Kubászo" beszédében azt emelte ki. hogy Farkas Bertalan személye igazi barátot testesít meg. aki példásan helytél't a kozmoszban is. A taps és >, lelkes üdvözlés az első magyar űrhajós beszéde során sem szakadt meg: Farkai Bertalan őszinte szivbőL mondott köszönetet maga és űrtársa. valamint a velük érkezett többi vendég nevében a szülőföldi fogadtatásért, amely — miként az űrben tett utazás — kitörölhetetlen az emlékezetből. nagygyűlés a zárszót követően az Internacionálé hangjaival ért véget. t A szabolcs-szatmári látrpgatás városnézéssel fejezőm dött be. » RADIDTF1FK BfSfljjft'.> -. - - ...i", . . CARTER RÓMÁBAN Csütörtök este európai körútjának első állomására; Rómába érkezett Carter amerikai elnök, aki két napot tölt az olasz fővárosban, majd tovább utazik Velencébe, és részt vesz a vezető tőkés országok csúcstalálkozóján. Az elnök különgépe helyi idő szerint 21 óra 33 perckor szállt le Róma Clampino repülőterén. A RÖMAI KLUB VEZETŐI BUDAPESTEN A Római Klub nemzetközi tudományos és más intellektuális körükben jól Ismert vezetői: Aurelio Peccel, Adam Schaff és Maurice Guarnier a Magyar Tudományos Akadémia meghívására látogatást tettek Budapesten. A vendégek kerekasztal-konferencián találkoztak magyar kollégáikkal, akikkel korunk tudományos problémáiról, feladatairól, lehetőségeiről folytattak kötetlen eszmecserét. KERESKEDELMI TÁRGYALÁSOK Június 16—17-én magyar —kanadai kereskedelmi konzultációra került sor Ottawában, amelynek eredményeként Török István külkereskedelmi miniszterhelyettes és B. C. Steers ipari és kereskedelemügyi miniszterhelyettes jegyzökönyvet írt alá. A delegációk tárgyalásaik • során áttekintették a két ország közötti kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok alakulását. A kereskedelmi forgalom az elmúlt két évben több mint 92 százalékkal emelkedett. HUANG HUA BONNBAN Csütörtökön kétnapos hivatalos látogatásra Bonnba érkezett Huang Hua kínai külügyminiszter, és délután megkezdte a tárgyalásokat nyugatnémet kollégájával, Genscherrel, elsősorban a közel-keleti és az ázsiai hely-, zetről. Huang Hua bonni útja előtt olyan sajtóértesülések láriak napvilágot, hogy a nyugatnémet hadiipar erőfeszítéseket tesz pekingi meg-, rendelések szerzésére, KATONA IMRE HAZAÉRKEZETT MINSZKBŐL Az Elnöki Tanács küldöttsége Katona Imrének, az Elnöki Tanács titkárának vezetésével csütörtök este hazaérkezett Minszkből, ahol a Varsói Szerződés tagállamai parlamenti küldöttségeinek konzultatív tanácskozásán vett részt-