Délmagyarország, 1980. június (70. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-03 / 128. szám

Kedd. 1980. június 3. 3 Dr. Antalffy György kitüntetése X Népköztársaság Elnöki tem rektorát, a megyei párt­tanácsa dr. Antalffy György- végrehajtóbizottság tagját 60. nek, a József Attila Tudo- születésnapja alkalmából mányegyetem rektorának, Gyárfás Mihály, a megyei tanszékvezető egyetemi ta- pártbizottság titkára köszön­nárának, az állam- és jogtu­tötte és tólmácsolta a me­dományok doktorának — ki­emelkedő közéleti tevékeny- eyei párttestület üdvözletét, sége elismeréseként, 60. szü- jókívánságait. A baráti han­letésnapja alkalmából — a gulatú találkozón részt vet­Szocialista Magyarországért . , . , „ T. . „ Érdemrend kitüntetést ado- tek: dr" Koncz Janos « S2a" mányozta. A kitüntetést dr. bo Sándor, a megyei párt­Polinszky Károly oktatási bizottság titkárai, dr. Perjési miniszter hétfőn adta át az László, a megyei tanács el­Oktatási Minisztériumban. nöke és Török József, a sze­A kitüntetés átadásén je- gedi városi pártbizottság első len volt dr. Koncz János, az titkára. MSZMP Csongrád megyei bizottságának titkára, dr. Székely Sándor, az MSZMP Szeged városi bizottságának titkára és dr. Gécseg Ferenc, a József Attila Tudomány­egyetem pártbizottságának titkára. Születésnapja és kitünte­tése alkalmából dr. Antalffy Györgyöt fogadta dr. Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára. A fogadason részt vett Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a KB osztályvezetője, dr. Koncz Janos. dr. Székely Sándor és dr. Gécseg Ferenc. Dr. Antalffy Györgyöt, a József Attila Tudományegye­üj szállodák alapkőletétele A fővárosban újabb, két, osztrák kivitelezésben épülő szálloda alapkőletételére ke­rült sor vasárnap délelőtt a Bah-csomópont és a Déli pá­lyaudvar melletti hotel ala­pító okirattait helyezték ei. Az ünnepségen részt vett dr. Sághy Vilmos, belkeres­kedelmi miniszter, dr. Josef Staribacher, osztrák keres­kedelmi és iparügyi minisz­ter és dr. Johann Josef Dengler, az Osztrák Köztár­saság budapesti nagykövete. A Bah-csomópontnál levő szálloda 324, a Déli pályaud­var melletti pedig 400 szo­bás, a kettőben együtt ösz­szesen 1500 személyt tudunk elhelyezni. (MTI) Szovjet akadémikus tiszteletbeli doktorrá avatása Budapesten A Semmelweis Orvostudo- désben. Az egyetem nyilvá­mányi Egyetem tiszteletbeli nos ünnepi tanácsülésén — doktorává avatták hétfőn amelyen részt vett dr. Nyikolaj Nyikolájevics Blo- Schultheisz Emil egészség­űm akadémikust, a Szovjet ügyi és dr. Polinszky Károly Orvostudományi Akadémia oktatásügyi miniszter, dr. elnökét, az akadémia on- Szentágothai János, az MTA kológiai tudományos köz- elnöke, jelen volt V. J. Pav­pontjának főigazgatóját, aki lov, a Szovjetunió budapesti rakkutátó tevékenységével nagykövete - dr. Szécsény kiemelkedő erdemeket szer- , . , zett a KGST-tagországok kö- Andor rektor nyújtotta at a zötti egészségügyi, ezen be- „honoris causa" doktori ok­lül onkológiai együttműkö- levelet. (MTI) Tovább fejlődik a megye szövetkezeti ipaia Hővekvő export — Tökéletesebb szolgáltatások Az Ipari Szövetkezetek Csongrád megyei Szövetsé­ge — KISZÖV — küldött­közgyűlését tegnap. hétfőn tartották Szegeden, az Áp­rilis 4. Cipőipari Szövetkezet nagytermében. A tanácsko­záson részt vett és fölszólalt Vahl Rezső, a megyei párt­bizottság munkatársa. Ott volt dr. Solymossy Margit, Szeged városi pártbizott képviselője, Tóth. László, az Ipari Szövetkezetek Szegedi Pártbizottságának titkára és Aranyosi Béla, az OKISZ fő­osztályvezetője is. Fekete Lászlónak, a KI­SZÖV elnöksége tagjának megnyitója után a napirend­nek megfelelően Horváth János, a KISZÖV elnöke szóbeli kiegészítést adott a megye szövetkezeti iparának tavalyi munkájáról és az idei gazdaságpolitikai feladatok­ról. Az elemző beszámoló és a vita megállapította: a szö­vetkezeti ipar Csongrád me­gyében tavaly is dinamiku­san fejlődött. A termelés — az országos átlagot megha­ladóan — 9 százalékkal emelkedett. Az export 4 százalékkal volt több. s ezen belül a tőkés export 7 szá­zalékkal bővült. A lakossági szolgáltatások értéke 7 szá­zalékkal volt több tavaly. Megkezdődött a termékszer­kezet-váltás. ami a jelen és a jövő föladata is, a bel- és a külpiac igényeihez igazod­va. A megye szövetkezeti ipara — a vonatkozó párt­határozatoknak. s a megyei páltbizottság állásfoglalásá­nak megfelelően — teljesíti feladatait. Őszintén szó volt arról is, hogy a szövetkezeti építő­ipar — bár eredményei egé­szében véve megfelelőek — nem képes teljesíteni az V. ötéves tervben előirányzott lakásépítési programját. Oka ennek — ami a terv ké­szítésekor nem volt érzékel­hető, hogy a szövetkezeteik nem tudják megteremteni a munkák technikai föltételeit. A lÉéíobb ok azonfeao, hogy a szövetkezeteknek nincs anyagi érdekeltségük a laká­sok építésében. A tavalyi eredményeik jó aiapet adtak az idei év kez­déséhez. A cselekvési prog­ramok a szövetkezetekben időre elkészültek. Viszont az első hónapokban az új sza­bályozók érvénybe lépése, alapanyagok árváltozása ne­hezítette a szerződéskötést, a szállítást; általában a mun­kát. Az idei év első negye­dében a megyében — a meg­előző év hasonló időszaká­hoz mérten — 4 százalékkal csökkent a termelés. Orszá­gosan a szövetkezeti iparban a csökkenés ebben az idő­szakban 5 százalék volt. Ez a korábban említettekből adódóan érthető. Természe­tesen — állapította meg a beszámoló . és a küldöttköz­gyűlés — adottak a föltéte­lek, hogy a megye szövetke­zeti ipara a célkitűzések sze­rint. az idén 3,8 százalékkal növelje a termelést, ugyan­úgy a hatékonyság javítá­sával mint korábban. Az első negyedévben viszont igen pozitív jelenség volt, hogy a megyei szövetkezeti ipar 71 százalékkal növelte a tökésexportot, s rugalma­san igazodott a külpiaci igé­nyekhez. Az idei föladatok summá­ja: a megye szövetkezeti iparának az idén 3,8 száza­lékkal kell növelnie a ter­melést; az export tovább bő­vül. összességében 7 száza­lékkal. A lakossági szolgál­tatás minőségében jobb, tö­kéletesebb lesz. s értéke eléri a 142 millió forintot. A be­ruházás összege — zömmel gépi beruházásokról van szó — 85 millió forintot tesz ki. Meghatározó a gazdaságos­ság. A cél. hogy a termelés bővülését idén is a terme­lékenység javítása adja. A vitában fölmerült kér­désekre Horváth János adott választ A küldöttköz­gyűlés elfogadta a szövetség és intézményei beszámolóját Jenei, Lajos, a megyei szö­vetkezeti bizottság elnöke a tömegsportban végzett ki­emelkedő munkáért okleve­let adott át Masa Gyulának (Szegedi Tervező Szövetke­zet), Kovács Árpádnak (Hód­mezővásárhelyi Vas és Fém Isz), Berényi Benjáminnak (Szentes, Építő Isz). Há­rom szövetkezet kapta meg az oklevelet a tömeg­sportban végzett 'tevékeny­ségéért: a Szegedi Vas és Fém, a Makói Vas és Fém és a Szegedi Építő ISz. A KISZÖV vándorserlegét kap­ta jutalmul a Szegedi Épí­tőipari Szövetkezet. Aranyosi Béla kitüntetése­ket adott át. A Kiváló Mun­káért kitüntetést kapta Ino­kai László, a Makói Építő­ipari Szövetkezet elnöke. Rostás Istvánné. a Hódme­zővásárhelyi Anyag és Szi­likát ISz dolgozója. Az Or­szágos Béketanács Elismerő Emléklapját kapta a Szegedi Bőrdíszmű ISz Radnóti Mik­lós szocialista brigádja. A tanácskozás Fekete László zárszavával ért véget. Bk után Munka és műveltség cím­mel évek óta tart a vetél­kedő az üzemekben és szö­vetkezetekben dolgozó szo­cialista brigádok között. Elő­készületek idején mindig föl­vetődik a gondolat, érde­mes-e tovább csinálni, de amikor mindent összeadnak a szervezők, elámulnak ma­guk is. Idén például 12 ezer­nél többen vettek részt ben­ne. Ha csak a számokat néz­zük, akkor is nyilvánvaló, megyénk legnagyobb műve­lődési mozgalma ez. Ha má­sikkal akarnánk fölváltani, kötelező föladatként állna elő, hogy legalább ennyien kapcsolódjanak bele. ősztől tavaszig tart a föl­készülés, magam a befe­jezés két fordulóját kísérhet­tem idén is figyelemmel, ta­pasztalataim tehát nem le­hetnek általános érvényűek akkor sem, ha szükségkép­pen bele lehet látni a dön­tők eredményein keresztül a korábbi folyamatokba is. Kedvvel végzett munka tük­röződött a döntőkön, ez pe­dig önmagában bizonyít: nél­küle nem lehetne mozga­lomról beszélni. A kedvhez természetesen hozzájárult az is, hogy a fölkészülés segítői hozzáértéssel és felelősség­gel végezték munkájukat. Négy aktuális eseményhez kapcsolódva négy témát ölelt föl a mostani forduló. A kongresszushoz kapcsolódva a belpolitika, a választások gondolatához igazodva ál­lampolgári és jogi ismeretek, az olimpia eseményeit szem előtt tartva a sport kapott hangsúlyt,, a művészetek té­makörében pedig József Attila élete és költészete. Belső ügyeink alapos is­merete mellett föltűnően jó vitakészségről is tanúságot tettek a döntő résztvevői. Annyiszor gyanakszunk ér­dektelenségre, és panaszko­dunk néha emberek közöm­bössége miatt, jó volt látni, egyik föltételezés se állja meg a helyét. Tudják is, és azt hiszem, értik is, mi tör­ténik most körülöttünk, il­letve velünk. Azt is termé­szetesen, hogy előbbre lépni következetes igyekezettel és közös akarattal lehet csak. Jogban járatlan emberként arra számítottam, hasonló­képpen járatlanok mások is. Ha a brigádok munkajogi döntőbizottságokká alakultak volna át, igen sok élő és rá­zós ügyet intézhettek volna el rövid idő alatt. Van tehát utánpótlása a valódi döntő­bizottságoknak. Elvitatni nem lehet, sokat segített a mozgalom abban, hogy Jó­zsef Attilához közelebb ke­rüljön a 12 ezernél több em­ber, és a művészetek egy­egy ágába kedvtelése szerint belekóstoljon. Sportban-fut­ballban változatlanul nagy­hatalom vagyunk, ha fejben kell játszani. Ilyen eredmények után azt hiszem, föltenni se lehet a kérdést, van-e szükség a folytatásra. Mindenképpen vizsgálnunk kell azonban, hogyan lehetne még eleve­nebbé tenni a mozgalmat. Föltétlenül szempontként kell maradnia, hogy sokol­dalú összefogás testesüljön meg benne továbbra is. Azok a vállalatok és szövet­kezetek, amelyek azelőtt leg­följebb elkönyvelték és ki­pipálták a közművelődési föladatok teljesítését, most segítik és figyelemmel kísé­rik. Kapcsolódnia kell — ér­zésem szerint az eddiginél is jobban — a napi munká­hoz. Az egyik brigád han­goztatta bemutatkozó kis műsorában, aki ma nem ta­nul, holnap nem tud dolgoz­ni rendesen, meggyőződésből mondják tehát, hogy mun­kának és műveltségnek szo­ros a kapcsolata. Törést látok azonban a mozgalom irányító és meg­valósító testületének gondo­latmenete között, bár a szán­dék mindkettőben azonos le­het. A visszacsatolás, a dön­tés előtti közös megfontolás hiányát látom abban, hogy az elsősorban munkástöme­gekre számító vetélkedő­rendszer elődöntőjében az adminisztratív munkakörben dolgozók előnyhöz jutnak, mert az írásbeliség nekik természetesebb életforma, mint az autószerelőknek vagy a sertéstenyésztőknek. Elismeréssel szóltam az előbb a fölkészitok lelkiis­meretes munkájáról. Vissza­vonni semmiképpen nem akarom, de bizonyos egysí­kúságra föl kell hívnom a figyelmet. Az előkészületek sokszor azt jelentik, hogy a várható tételek szerint ha­ladnak, tehát praktikus szempontokat vesznek elő: ha ezt a kérdést kapod, ezt feleld rá. Mondom, nagy a haszna ennek is, de a nép­művelés módszertani tárhá­za akár kincsesháznak is ne­vezhető. Kezünkben a lehe­tőség, hogy ne a döntőkre készüljön csupán egy-egy brigád, hanem a művelődés ízére-szépségére rákapva tartós folyamatba ágyazód­jon be, amelynek nem vég­célja, csupán egyik állomása a szellemi frisseséget tükrö­ző döntő. Ha legnagyobb mozgalomnak tekintjük me­gyénk népművelésében, ak­kor nyilvánvalónak látszik, hogy a módszerbeli megoldá­sok legsokrétűbb lehetőséget) vegyük használatba. A ha­tásfok növelhető velük. Az előző évtizedben lázasan ke­reste a népművelés a célra­vivő módszereket, a mostani gyakorlat mintha feledné, hogy nemcsak keresett, cí<s talált is. Oldottsúgot, közvetlenséget követel minden vetélkedő. A hangulatos bemutatkozások jelezték a döntőn, a brigádok készek szétlőni minden me­revséget, mégsem sikerült teljesen. Ügy hallottam, az előző fordulók ilyen szem­pontból sikeresebbek voltak. Nem tudnám megmondani, a környezet — távol kerültek egymástól a versenyzők és az ítélők —, a technikai zűrök, netán a zsűrizés kétlépcsős volta számlájára írható, vagy csak arról van szó, a megyei szereplés önmagában zártabbá tesz bizonyos hely­zeteket. Meggyőződésem, a széles társadalmi alapokon nyugvó, tömegméretű mozgalom az apróbb hiányosságokat is meg tudja szüntetni, hogy tovább fokozhassa az elvi­tathatatlanul nagyszerű ered­ményeket. Talán érdemes lenne megfontolni, szüksé­ges-e négy témát indítani a következő fordulón is, vagy érdemes-e mindet fölfuttat­ni a megyei döntőig. Ha a kimért idő nem sürgette volna olyan kínosan a közre­működőket, egy-egy „tétel"' szépségét kibontva az él­ményt növelhették volna. Azt pedig minden népmű­velő tudja, ebben a munká­ban olyan tőke az élmény, amely hamar képes kama­tozni. Horváth Dezső Pályadíjak — pedagógusoknak Módesnitak a valutavásárlást keretek 1980. június 1-től módosult a konvertibilis elszámolású valuták nem kereskedelmi árfolyama. Annak érdekében, hogy a külföldre utazó ma­gyar állampolgárok valutá­ban az eddiginek megfelelő ellátásban részesüljenek,, a forintban meghatározott va­lutavásárlási keretek az alábbiak szerint változnak: egyéni turisták személyen­kénti valutavásárlási kerete 4500 forintról 5000 forintra, a többletvalutavásárlási keret 1500 forintról 1700 forintra emelkedik. A látogatóként kiutazók az eddigi 500 forint helyett 600 forintért, vala­mint többletvalutát 300 fo­rint helyett 400 forintért vá­sárolhatnak. Az utazási iro­dák csoportos utazásain részt vevők költőpénzt félpanziós ellátás mellett napi 175 fo­rint helyett 200 forint, teljes ellátás mellett 105 forint he­lyett 120 forint összegben ve­hetnek igénybe. A költőpénz­zel egyidejűleg személyen­ként 300 forint helyett 400 forintért vásárolható több­letvaluta. Az intézkedésekkel kapcsolatban részletes tájé­koztatást a bankok, a valuta­kiszolgáltató helyek és az utazási irodák adnak. (MTI) Az alkotó pedagógusok számára meghirdetett pá­lyázat díjnyerteseinek ren­dezett ünnepséget a pedagó­gusnap alkalmából tegnap a Csongrád megyei tanács az Ifjúsági Házban. A meg­jelenteket — köztük volt Vántus Istvánné, a megyei pártbizottság munkatársa, valamint Csanádi Géza, a városi. tanács művelődés­ügyi osztályának vezetője — Ökrös János, a Pedagógusok Szakszervezetének megyei titkára köszöntötte. Ezután dr Müller Józsefné, a me­gyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője mon­dott beszédet. Hangsúlyozta, hogy az elmúlt évben nagy­mértékben növekedett a me­gyében ós Szegeden élő pe­dagógusok módszertani ér­deklődése, alkotókészsége, aktivitása. Az önálló, krea­tív gondolkodás ós a szak­maszeretet eredményei a pá­lyázaton elért szép eredmé­nyek. Első díjat kapott Pálvölgyi Imre, a Csongrád megyei Diákotthon tanára, valamint Hajdú János, a hódmezővá­sárhelyi Kossuth Zsuzsanna szakközépiskola pedagógusa. Második díjban Pitrik Jó­zsef (600. sz. Móra Ferenc Ippri Szakmunkásképző In­tézet), Blazovics László és Steiner Béla (Bethlen Gábor Gimnázium, Hódmezővásár­hely), Miskolczi Józsefné és Szántó Lajos (Juhász Gyula Tanárképző Főiskola l-es számú gyakorló általános is­kolája), valamint Kaári Sán­dorné (Csongrád megyei Di­ákotthon) részesült. Harma­dik díjat Balogh Jánosné, a szegvári óvoda óvónője, Ud­varai Ferencné és Domonkos Istvánné, a J ATE Ságvári E. gyakorló általános iskolájá­nak tanárai, Ács Sánta Er­zsébet és Szabó Józsefné, s röszkei L-es, illetve IHJB számú óvoda óvónői, Disa Zsuzsanna, a Rózsa Ferenc szakközépiskola tanára, Rát­fainé Lakner Edit, a 600. sz. Ipari Szakmunkásképző In­tézet oktatója, és Tóthné Juhász Klára, a ságváritele­pi általános iskola tanárnő­je kapott Negyedik díjasok: Korim János (Dózsa György Általános Iskola), Túri Ist­vánné (Domokos Rókus Ál­talános Iskola, Csongrád), Kasza Lajos (Bebrits Lajos Köziekedósgépészeti és Híra­dástechnikai Szakközépisko­la), Pitrik József (600. sz. Móra Ferenc Ipari Szak­munkásképző Intézet), Pál­völgyi Imre, Darvas Anna. (Csongrád megyei tanács Di­ákotthona), Szalai Éva (Kó­rösy József Közgazdasági és Kereskedelmi Szakközépis­kola), Faragó Béláné (Csong­rádi általános iskola és diák­otthon), Link Mihály (kis­kundorozsmai Il-es számú általános iskola), továbbá Kiss Dezsőné és Maszong Miklós (600. sz. Móra Ferenc Ipari Szakmunkásképző In­tézet). Tizenhét Csongrád megyei pedagógus pénzjuta­lomban részesült. * A pedagógusnap alkalmá­ból kitüntették a Szegedi Élelmiszeripari Főiskola több oktatóját is. A mezőgazda­sági és élelmezésügyi mi­niszter Kiváló munkáért ki­tüntetését dr. Bordács Ist­ván főiskolai docens, Olasz Sándor testnevelő tanár, va­lamint Erdrefy Lóránt gaz­dasági csoportvezető kapta meg. Az oktatási miniszter dicsérő oklevelét dr. Sárosi Herbert főiskolai tanár és dr. Sárosiné dr. Polák Aran­ka főiskolai adjunktus ve­hette át.

Next

/
Oldalképek
Tartalom