Délmagyarország, 1980. június (70. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-18 / 141. szám

4 Szombat, 1980. június 21. Kevesebb vita és per A kisajátítások tapasztalatai A városépítés óriási léptékei áldozatokat is követelnek. A buldózerek, dömperek többnyire piros tetős házakat is „elnyelnek". Szeged helyzete sajátos. Mivel a város elsősorban a körtöltésen belül terjeszkedik, nagyarányú a szanálás. Az elmúlt 15 év alatt Tarján, az Északi városrész, Újszeged sok egyszintes családi házát bontották le. A legtöbb háztulajdonos természetesen azért sóhajt, hogy egy-két évig még tovább élvezze a régi megszokott lakást, még akkor is, ha félkomfortos, javításra szorul. De nyilvánvaló. hogy előbb vagy utóbb mindenki belenyugszik abba n gondolatba, háza és portába a modern városépítés jóvátételi számlájára Irható. Ez az élet kényszere és olyan szükségszerűség, ami ti fejlődés velejárója. A hangulatok, szenvedélyek leginkább akkor lobbannak fel. amikor megkezdődik a kisajátítás. Az örök kérdés: mennyit fizetnek kártalanítás címén. Gyakorta előfordul, hogy a kétszobás ház lakója palotának nézi lakását és olyan összeget kérne az államtól, amiből valóban palotát építhetne. De volt már példa arra Is, hogy a szakértőt kellett korrigálni. A kisajátítások természetes kísérő Jelensége a vita, sőt a per. Három év óta alapvetően változott a helyzet. Már sokkal kevesebb a vita és a per. Az ok egyszerű. Az 1077-ben megjelent jogszabályok alapvetően megváltoztatták a kisajátítási eljárás és kártalanítás szempontjait Korábban . a hatóságilag megállapított irányárak szerint fizettek, de három év óta már a forgalmi értéket veszik figyelembe. Az új jogszabályok Jobban összhangban állnak a társadalmi, gazdasági viszonyok fejlődésével Biztosítják a csoport és afc egyéni érdek összhangját és azt is, hogy a kisajátítás ne adjon lehetőséget a munka nélküli vagyonszerzésre. A forgalmi érték szerinti kártérítés Jobban megegyezik az állampolgárok igazságérzetével. Hiszen nyugodtabb az állampolgár, ha tudja, a kártalanítási összeget aszerint tizetik kl, hogy milyen a napi forgalmi értéke házának vagy telkének, milyen a ház helyzete, adottsága, és a számításnál azt is bekalkulálják, mennyiért vásárolta ingatlanát. Az elmúlt három esztendő bírósági és államigazgatási tapasztalatai egyértelműen azt bizonyítják, hogy szükség volt az új jogszabályra Például a szegedi Járásbíróság 1977 előtt évente átlagosan 100 kisajátítási perrel foglalkozott. A perek gyakran 2—4 hónapig is elhúzódtak, és az első fokú határozat után másodfokon a vita tovább folytatódott. A ma oly divatos szólással a hosszú és fáradalmas hercehurcára nyugodtan úgy kérdezhetünk: kinek volt erre energiája? Az új törvény hatására az elmúlt három év alatt a perek száma egyharmadára csökkent. A szegedi bíróság határozatainak nagyobb része már az első fokon jogerőre emelkedett. Kevesebb a fellebbezés, illetve többsége megalapozatlan. A kisajátítást szenvedő fél rendszerint a kártalanítás összegének felemelését kéri, ami kétezertől több száz ezer forintig terjed. A kérelmek nngy része ma már indokolatlan—míg három évvel korábban a legtöbb bírósági kereset megalapozottnak bizonyult. A tapasztalatok szerint a bíróság elutasítja azokat a kereseteket, amelyek a tanács igazgatási osztálya által megállapított kártalanítási összeg jelentéktelen, néhány százalékos módosítását kéri. Csak abban az esetben adnak helyt a kérelemnek, ha az államigazgatási eljárásban a szakértő hiányos véleményt terjesztett elö. De egyre felkészültebbek a szakértők és Jól öszszehangolják működésüket más szervekkel. Ami a bíróság gyakorlatában is gondot Autósoknak Tanuljunk meg „fonódni" Érvényes közlekedési előírásaink szerint a csupán öncélú előnyszerzést szem előtt tartó sokszori sávváltocuuís — az úgynevezett rlzlalamozás — a párhuzamos közlekedésben tilos. Mór arak .ízért is. mert A liirtelen bevágások indokokolatlan fékezéseket kívánnak meg, balesetveszélyeket idézvén elő. Nem tévesztendő össze ez az erőszakos manőver a sáwáltoztatás sokszor a fékútként meghaama 6peciális módszerével, gyott biztonsági távolság haamlt „fonódúsnak" neVez- tárain is belül eshet. Mindnek. Lényegében arról van amellett elítélendő egyes szó, hogy a melettünk. elót- gépjárművezetők olyan matünk és mögöttünk áramló gatnrtása — és sajnos ma gépjármflfolyamat közepette még ők vannak többségben úgy kell az egyik forgalmi —, akik nem képesek eltflrnyű, jól beállított kocsi, amely kívánságunk szerint gyors uL Le kell szögeznünk, hogy fonódásra alkalmas közlekedési helyzetről csak akkor beszélhetünk, ha a szomszédos sávbfln valóban van annyi hely két autó között, ahová nyugodt lelkiismerettel beadhatunk. Ez bizony — a városi forgalom mai zsúfoltsága mellett — nyomból a másikba — viszonylag szűk helyre ls — átsorolni, hogy ezzel a forgalmat ne akadályozzuk, a körülöltünk haladó kocsikat durva fékezésre ne kényszeritsük. A szomszédos forgalmi 6ávban haladó két koc6i kóni, ha valaki — az ő sebességük zavarása nélkül — eléjük sorol. Egyre Inkább bebizonyosodik, hogy napjaink autóáradatában már csak udvariassaggal és előzékenységgel könnyíthetünk egymás helyzetén, remélhetünk gyorsabb zé kockázatmentesen csak előrehaladást és célhoz érést úgy fonódhatunk be, ha a Az igazán körültekintő autóművelet végrehajtása köz- vezető a fonódási kísérletek ben gyorsabb, a besorolás láttán lassítással, intéssel inután pedig teljesen azonos a kább segítse a manőver végkocsink sebessége az igénybe vett forgalmi sávban haladókéval. Ehhez bizony jó érzék és megfelelő vezetési gyakorlat kell, no meg olyai\., oiegfelelp teljösiunérehajtóját, mintsem gázadással szorosan felzárkózni igyekezzék az előtte haladó kocsi mögé, hogy a sávot változtatni szándékozó ne férjén be oda. okoz: nehéz felbecsülni az olyan ingatlanok értékét, amelyen mezőgazdasági művelést folytatnak. Ugyanis, legtöbb esetben ott évekig nem lehet építkezni és a tilalom miatt értékesíteni sem tudják a területet A szabad forgalomban sem mini építési telek, hanem mint mezőgazdasági ingatlan cserél gazdát. Alig van össze hasonlítási alap, ami szerint a szakértők a napi forgalmi árat pontosan meghatároznák. Végül is a bíróság rendszerint figyelmen kívül hagyja az építési tilalom értékcsökkentő hatását, és olyan összegű kártalanítást állapít meg, amit a tulajdonos nem biztos, hogy megkapna a szabad forgalomban. Számos tapasztalatot lehetne még idézni, amelylyel a méltányos, humánus ügykezelést bizonyítanánk. Ami fontos, és a szegedi tanács végrehajtó bizottsága ezt állapította meg; jelentós eredmény, hogy a kisajátítási ügyek túlnyomó része már az államigazgatási eljárásban véglegesen befejeződik. Hibák csak esetenként fordulnak elő, és maradéktalanul érvényesülnek a jogpolitikai irányelvek. Vita volt és persze lesz is. Miből adódik ez? Például a háztulajdonosok többsége a szanálások megkezdésekor nem nyilatkozik arról, hogy cserelakást szeretne vagy pedig maga gondoskodik új otthonáról, házat, lakást, vagy telket vásárol. Tudni kell, hogy a kisajátított ingatlan tulajdonosa csak olyan szobaszámú és komfortfokozatú cserelakásra tarthat Igényt, mint amilyennel rendelkezett. Általában jobb komfortfokozatú és több szobás lakásra számítanak. Mivel alacsonyabb komfortfokozatú házakat szanálnak, — a tanácsnak pedig nincs elegendő és kellő minőségű cserelakása — ezért rendszerint magasabb komfortfokozatú lakást ajánl a tulajdonosnak. A lakosság kedvezően fogadta az új törvényt. Azonban még mindig izgalmat okoz a hir; az idén, jövőre vagy öt év múlva kezdődik a bontás? Léteznek olyan körzetek is. ahol húsz éve érvényes az építési tilalom. Ha megkérdezem a helybeli honpolgárt, hogy mikor kezdődik a szanálás, a fejét rázza, nem tudja. A várakozás hosszan tartó feszültsége enyhülne, ha több információ lenne arról, hogy körülbelül mikor indul a kisajátítás. Halász Miklós Egy kút története Szép tanyai óvoda, de. Kancsalszél. Első hallásra Isten háta mögötti helynek tűnik. Holott, még európai tranzitút is átvezet rajta. Az Eü-ös főútvonalról, Szegedet elkerülve, erre juthat leghamarabb a röszkel határállomásra az autós turista. Előfordul, hogy a kamionok is erre tartanak. — Némelyik sofőr az Itteni kútból tölti meg a víztartályt — bizonygatja Vastagh József, aki közvetlenül az út mellett lakik, és tanácstag is a körzetben. — Melyik községhez tartozik? — Röszkéhez. Közelebb van. mint Mórahalom. Éppen a megállóba kanyarodik az autóbusz. A röszkei elágazás után itt áll meg először. Hárman szállnak le, és ketten igyekeznek felfelé. Ez jelentős forgalom lenne egy másik tanyabokor esetében, Kancsalszélen azonban mindennapos. Sárga autógumik, piros és kék hinták virítanak az akácfák alatt —, a játszótér jól ismert kellékei. Az óvoda az út másik oldalán van. Nem hiányoznak az apróságok sem. Lépegetnek, a homokba rúgnak és nagyokat esnek. Városi gyerek viszonylag ritkán huppanhat ilyen laza, puha talajra. — Ezt a földet nem fogják egyhamar lebetonozni —mutatja a körzeti tanácstag. — A levegő is príma. A széltől. fák védenek. Jobbat kívánni sem lehetne a gyerekeknek. Sokat köszönhetünk a t.sz-nek, hogy viszonylag Ilyen jól felszerelt óvodánk van. Minden segítséget megadtak, szerencsére, náluk is dolgozik egy volt tanítványom. Vastagh József ugyanis tanár. A röszkei általános iskolában tanít. Piros Wartburgját szinte minden reggel beindítja, délután pedig, ha végez az iskolában, dolgozgat az otthoni kertben. — Szeretem ezt a vidéket — mondja. — A paprika meg különösen a szívemhez nőtt. Sokat foglalkozom a röszkei paprikahasító együttessel. Népi Játékot adunk elő. Kíváncsiak ránk a külföldlek is. Az IBUSZ gyakran leutaztatja őket, mulatnak, vacsoráznak, azután mennek vissza. Az udvaron álló hatalmas facsonkból kifaragott bajszos emberfejhez lép: — Ilyennek látta egy VITdíjas szobrász fafaragó a röszkei paprikás parasztot. Közben a tanyai óvodából viszik haza a gyerekeket — Furusközbe megyek. Domaszék határában van, ide vagy három kilométerre, — magyarázza Módra György né. — A gyerekelt hamar megszokták az óvodát. Nekem is könnyebb dolgozni otthon, ha nem tartanak fel. Csak télen nehéz a bejárás, meg olyankor, ha nagy a sár. Módra Attila és Laci a csomagtartón és a kisülésen ülnek. Édesanyjuk erős kézzel fogja a kormányt Csalt akkor ül fel a kerékpárra, amikor látja, hogy nem jön másik jármű az úton. — Rüszke is „fóliaváros" — fűzi hozzá Vastagh József. — Sokan olyankor is elhozzák a kicsiket otthonról, ha csupán a ház körúl akad dolguk. Erről Fülöpné Kiss Ibolya óvónő tud a legtöbbet: — Harmincöt gyerekünk van összesen. Az öt búcsúzó nagycsoportos helyett négy kiscsoportost kell felvenni. A szülőkkel tökéletesen megértjük egymást. Meg. lehet néfcni a berendezést is. A szövetkezetek, a vállalatok sokat segítettek az óvoda belső kialakításában. Bakacsi Géza, a röszkei iskola igazgatója pedig minden problémánkat számon tart. Csak a kúttal van gondunk. — Nem Jó a vize? — Ellenkezőleg. Kitűnő. Nem találtak benne kivetni valót a KÖJÁL ellenőrei sem. Mi mégis aggódunk. A múltkor is, amikor vendégünk jött — a községi tanács elnöke —, nem tudtuk egy pohár vízzel sem megkínálni, Iszapos lé folyt a csapból. — Egy öreg ártézí kútról van szó — tájékoztat Vastagh József. — Annak idején használt csövet eresztettünk le a földbe, amely korábban a 300 méterre levő tanya kútjából vezette ide a vizet. Megállapodtunk a kútfúró mesterrel, hogy a cső feléért vizet fakaszt az iskola szomszédságában is, mert akkor még alsótagozatosok voltak az óvoda helyén. így lett Ivóvizünk. Tizenkét évvel ezelőtt még szabad kifolyóról engedtük tele a kannákat. Később csökkent a víz nyomása. Muszáj volt kompresszort felszerelni. Sajnos, később az öreg cső is beadta a kulcsot: perforálódott Belehelyeztünk egy béléscsövet. Most az a helyzet, hogy nyáron még jobban csökken a viz nyomása, olyankor bizony meg-megszakad a vízoszlop. Tartani lehet az újabb csőlyukadástól is. Akkor pedig az óvoda egyik percről a másikra víz nélkül marad, rosszul járnak a környékbeliek is, sokan ide járnak ivóvízért — Nem a téeszmajorba'' — kérdez közbe Magyar! László, aki az előbb érkezett kismotoron. — Oda csak az mehet, aki ott dolgozik, vagy ott lakik — válaszolja Vastagh József. — Ez már igaz — hagyja rá egykori tanárára. — Persze, a tanyán akkor sem lehet szomjan halni. Ott vannak például a Norton-kutak. — Lehet azokból inni? — Lehetni éppen lehet, de nem tesz Jót. Azt mondta a védőnő is, hogy egy percig se legyen nyugodt, aki, azt issza, mert semmivel sem különb a talajvíznél, öntözésre megteszi. Ezért fúratják a legtöbben. Akárhogy is, az óvodának egy jó artézi kút kellene. A tanácstagból lett „szükségcsinálta kútszakértő". Vastagh József még hozzá teszi: úgy tudja, az olajkitermelőknél vannak olyan gépek, amelyek fél nap alatt képesek egy artézi kutat fúrni. Hát itt most nagy szükség lenne a csodagép munkájára. Sok felajánlás született a közelmúltban. Közöttük a gondoskodás egy tanyai óvoda megbízható vízellátásáról mindenképpen előkelő helyet foglalna el. Hisz nem mindegy, milyen vizet isznak az óvodások! Jámbor Ernő Színes szőnyegek Vietnamból Az elsősorban dúsan ter- terméke a kézi csomózású. mő rizsföldjeiről Ismert vi- szőnyeg. etnami tartomány, Thay A Hophoa szövetkezet Binh újabban kézműiparé- szőnyegeit 19 országban várói is nevezetessé váit kül- súrolják. A szövetkezetben földön. Ma a tartomány főleg nők dolgoznak, a 300 egyik legfontosabb exportMunkaszüneti napokra járó díjazás G. J. szegedi olvasónk a munkaszüneti napok díjazásáról kér tájékoztatást. Kéri. Ismertessük a fizetett ünnepnapokat és azt is, hogy jár-e munkabér ezekre a napokra, aki ezen a napon nem dolgozik, illetve milyen bérre jogosult az, akit ezen a napon behívnak a vállalathoz dolgozni? A munkajogi szabályok szerint a munkaszüneti napok (vagy fizetett ünnepek): újév, húsvét hétfő, felszabadulás évfordulója, munka ünnepe. Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója, karácsony két napja. A dolgozónak a munkaszüneti napokon nem kell munkát végeznie, és emiatt kiesett munkaidőre átlagkeresete megilleti. Az átlagkereset annyi órára jár, amennyivel a rendes heti, Illetőleg havi munkaidő a munkaszüneti nap következtében megrövidül. De nem jár munkabér akkor, ha a munkaszüneti nap a dolgozó heti pihenőnapjával (általában vasárnap) vagy szabadnapjával esik egybe. Ilyenkor ugyanis a munkaidő nem rövidül meg. a dolgozót tehát nem éri keresetveszteség. A havidíjas dolgozó munkabére a munkaszüneti nap díjazását is magába foglalja, külön díjazásra nem jogosult. Ha a munkaszüneti nap a dolgozó heti pihenőnapjára esik, és munkára berendelik, a heti pihenőnapon végzett munka ellenértékére vonatkozó szabály szerinti díjazás vagy szabad idő illeti meg. Vagyis, ha a dolgozó nem kap másik szabadnapot, akkor ki kell fizetni részére a végzett munkáért járó bért, és annak százalékos pótlékát. Abban az esetben, ha a munkaszüneti nap munkanapra esik, és a dolgozói munkára berendelik, meg kell kapnia az átlágkeresetét, és ezen felül az aznapi munkáért járó díjazást is, kivéve, ha a túlmunkáért ellenértékre nem jogosult. Megjegyezni kívánjuk, hogv ez a rendelkezés a mezőgazdasági. termelőszövetkezeti tagokra nem vonatkozik, kivéve, ha az alapszabály másként nem intézkedik. Dr, V. M. szövetkezeti tag között 284 a nők száma. A szőnyegek alapanyaga a gyapjú vagy a juta. A termelés alapvetően kézi erővel folyik. A napi műszak alatt a szövőnők mindegyike hétezer csomót köt. Egy négyzetméter gyapjúszőnyeg mintegy 90 ezer csomóból áll. Egy-egy kisebb szőnyeg 4—6 hét alatt készül el, mintegy 540 ezer csomóból. A csomózás után a szőnyegek mintái mentén megnyírják a bolyhok-.t, & kontúrok élessé válnak, s a hatás reliefczerű lesz. Így nyerik el különleges, eredeti formájukat a Thay Binh-i szőnyegek. A rendkívülien szép szőnyegek iránt egyre nő a kereslet. A szocialista és a tőkés megrendelések következtében a szövetkezetben évek óta szinte kénytelenek túlteljesíteni a terveket Tavaly 2270 négyzetméter gyapjúszőnyeget állítottak elő, s ez is csaknenp kevésnek bizonyult. Növekszik a szőnyegexportból származó bevétel is. Míg 1969-ben a bevétel 7,6 millió dong volt, az Idén év végére már 60— 65 millió dongra számítanak a szövetkezet vezetői (APN)