Délmagyarország, 1980. május (70. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-28 / 123. szám

4 Szerda, 1980. május 28. Közigazgatás, társadalom, hatékonyság Papp Ignác tanulmánya Á József Attila Tudomány- lampolgárok a egyetem Acta sorozatában je- társadalomban is lent meg a fenti címmel a szerző legújabb tanulmánya. A mű jelentőségére az hívja lel a figyelmet, hogy a közigazgatásban az utóbbi időben jelentős változások mennek végbe, korszerűsödik az egész eljárás, erőteljes az solja ezeket. A közigazgatási ügyintézési határidők lerövi- szerv propagandájának léditésére Irányuló törekvés, s nyege: a bizonytalan megaz államigazgatási szervekés gyóződésen ' alapuló véleaz állampolgárok, a közigaz- ményt egyértelművé teszi a gatás és az egyén közötti döntéseivel, s a legjobb, a kapcsolat egyre javuló ten- legelőnyösebb magatartás kidenclájú, megfelelően érvé- alakítását célozza -mind a nyesülnek az állampolgár, az szervezetek, mind az államügyfél jogai. A szerző abból polgárok tekintetében. szocialista funkciói változásainak kompkülönböző lex folyamata. Belsőleg és gondolatokkal, nézetekkel, hatásában eltérő az egymásvágyakkal, szokásokkal, haj- sal ellentétes társadalmi lamokkal rendelkeznek, a rendszerekben. A tudomáközvéleményt alakító propa- nyos-technikai forradalom is ganda legfőbb feladata tehát számos vonatkozásban függ az, hogy társadalmi szem-, össze a közigazgatási szervepontból kedvezően befolyá- zet hatáskörével. Növeli a közigazgatási feladatokat, de átalakítja magát a közlgazindul ki, hogy a társadalomnak, mint egésznek, objektivilódott alrendszerei vannak. Nevezetesen: a társadalmi termelés, vagyis a termelési^zdatá^vUzonyok (terme- ^nységükön" toSSflL A A szocialista társadalomban a munkaszervezeteket elsősorban a közigazgatási szervek irányítják szervező, ^ orvosokra volt szükjogalkotó és jogalkalmazó ZlSi gatási szervezetet is. Üj szakmákkal rendelkező közigazgatási dolgozókat követel, lehetővé teszi a közigazgatási munkában a kézi folyamatok géprevitelét, számítógépek felhasználását, hat a közigazgatási szervezet strukturális átalakulására is. A közigazgatásban eddig elsősorban műszaki szakemberekre, közgazdászokra, jogálés. elosztás, forgalom, fogyasztás) alrendszere, a kulturális és ideológiai viszonyok alrendszere, végül az emberek, mint szervezett egyének, az embert irányító politikai-jogi viszonyok alrendszere. A tanulmány vázolja a különböző alrendszerek Jellegzetességeit, a kiemeli, hogy az alrendszerek kölcsönhatásban vnnnak, az alrendszerekre történő hatás a közigazgatási döntéssel, a döntés végrehajtásának megszervezésével valósul meg. A szerző ezért a közigazgatás hatásának kérdését a termelési szférában, a tudati szférában és a szervezeti szférában tárgyalja. A közIgazgatási tevékenység hatásának a kérdése összefügg az állami funkciók problémáival ls, minthogy a szocialista állam vnlamennyl funkciói megvalósulnak o közigazgatási tevékenységben. A tanulmány a továbbiakban a közigazgatás és az állnmpolgár viszonyával, a közigazgatás és n közvélemény, a közigazgatás és a munkaszervezetek kapcsolatával foglalkozik, majd a közigazgatás, tudomány, technika összefüggéséit, végül a közigazgatás hatékonyságát tekinti át Az előbbiek szerinti rendben : a közigazgatás és az állampolgár viszonyában az átlagállampolgárt kell figyelembe venni, függetlenül attól, hogy rendelkezik-e bármilyen hivatalos személyi minőséggel. A közigazgatási eljárásnak gyorsnak kell lenni. A gyors eljárás teremt bizalmat, megelégedettséget az állampolgárok körében. Az eljárás bizalomkeltő jellege — más oldalról — öszszefűgg a közigazgatás nevelő szerepével is, nem mindegy ugyanis, hogyan ismertetik az állampolgárral a közigazgatási döntés okait, azt hogy miért az adotf és nem más döntés született. Különös Jelentőségű tehát a közigazgatási eljárás meggyőző itatásának szempontjából. miként viszonyul a közigazgatási dolgozó az állampolgár ügyéhez, mennyire áttekinthető, tartalmilag kidolgozott a magyar nyelv szabályait is szem előtt tartó a meghozott határozat, menynyire rendelkezik az ügy elbírálásához szükséges ismeretekkel az flgy előadója, helyesen hivatkozik-e az irányadó jogszabályokra. A közvélemény: a társadalmi tudat sajátos kifejezési formája egy bizonyos társadalmi (általában szélesebb réteget érintő) problémával kapcsolaiban, amely értékelő módon és konfliktusos formában fejeződik ki. Az alszerzó részletesen vizsgálja az állami vállalatokat, az állami intézeteket illetőleg ezeknek és a közigazgatásnak ámítástechnikái a kapcsolatát. A munkaszervezetek és a közigazgatás között többirányú kapcsolat jön lé.tre. A hatósági jogalkalmazással összefüggésben, továbbá a tulajdonosi igazgatással összefüggésben keletkezhetnek közigazgatási jogviszonyok. Az állami vállalat n közigazgatás irányítása alatt álló, önállóan gazdálkodó szervezet Ezenkívül azonban vannak olyan nem állami vállalati formában működő gazdálkodási szervek is, pl. tanácsi költségvetési üzemek, amelyeknél nem kizárólag meghatározó a nyereség elérése. Az állami intézetek főként szolgáltatói látnak el, s nem anyagi szükségleteinek kielégítését célozzák. Ezek az intézetek ls tárgyal a hatósági igazgatásnak, szakhatósági tevékenység • is érvényesül Irányukban. A tudomány és a technika olyképpen függ össze, hogy o tudomány elsősorban az eszméket termeli, o technika pedig a tudomány által termelt eszméket realizálja. A tudományos-technikai forradalom, mint a termelőerők minőségi újjászerveződése fogalmilag a tudomány és a technika,' valamint e kettő rendszerének, kölcsönös kapcsolatának és társadalmi Miniatűr laboratórium Fél rizsszem nagyságú alumínium, sárga vagy vörös réz és gyöngy darabkákra véste ki Moszkva, Leningrád, Kazany és Uljanovszk nevezetességeit A Arutyunjan jereváni népművész. Az amatőr művész gyűjteménye közel háromszáz, csak mikroszkópon keresztül látható miniatűr alkotásból áll. Érdekes darab például a sárgarézből készült tízmilliméteres földgömb. A mester egész „laboratóriuma" — miniatűr reszelők, vésők, kalapácsok és fúrók — elfér akár egy tenyéren is. Diafilmújdonságok Négy politikai témájú. „A hadak útján" című dtahavgositott összeállítással bő- film, kísérőszövegében Ady vül a közeljövőben a diafii- Endre, Balázs Béla, Lányi mek választéka. A kőzépisko lai tananyaghoz kapcsolódik, illetve az üzemi ismeretbővítő tanfolyamok tematikáját egészíti ki. A „Lenin és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom" című alkotás. A képanyagot Leninről készült festmények reprodukcióból válogatták öszsze, a mellékelt magnókazettán pedig a műveiből vett idézetek, es Majakovszkij költeményeinek sorai hallhatók. Sarolta, Móra Ferenc és Szamuely Tibor idézeteivel. A történelmi emlékek mellett a felszabadulás óta épült ipari és oktatási létesítmények fotói szerepelnek a „Hazai riportképek" című összeállításban. Szintén az elmúlt három és fél évtizedből meríti anyagát az „Üj honfoglalás": a felszabadulást köszöntő válogatásban kapcsolódó képzőműmészeti alkotások fotói szerepelnek, a kortárs A tanácsköztársaság pia- »rók és költők műveiből vett kátjaival ismertet meg idézetekkel. (MTI) Zöldségek és árak (4.) Tanulságok—hiálusokkal ség az érdemi ügyintézői munkakörökben, a tudományos-technikai forradalom hatására azonban a közigazgatás egyre több szervező, képzettségű, informatikai képzettségű szakembert igényel. Természetes következmény az ilyen típusú szakemberek képzésére, oktatására irányuló törekvés. A tanulmány végül a közigazgatás hatékonyságának a kérdését érinti. A fogalom nem azonosítható a tevékenység helyességével, megalapozottságával, de nem azonosítható a tevékenység hasznosságával sem. A közigazgatási tevékenység akkor hatékony„ ha a kitűzött társadalmi célt realizálta. A hatékonyság tehát: a célelérés eredményessége, a kitűzött társadalmi célok és a realizált eredmények kötevékenységet zötti +SZOny. a közigazgatás a társadalom cé[j0it a politikai határozatok alapján a legmagasabb államhatalmi-képviseleti szervek tűzik ki, ezek tehát jogi célként is meghatározást nyernek, s hosszabb, rövidebb távon realizálódnak. A tánulmány szocialista közigazgatásunkat többoldalúan közelíti meg, elemzi az elméleti irodalmat, felhasználja a közigazgatás működésével kapcsolatos empirikus tapasztalatokat, s jó néhány fontos kérdésben alakit ki tudományos igénnyel megfogalmazott állásfoglalást Dr. Csohány László Az előző részben azzal biztattam az olvasót: megkísérlem valamiféle tanulságok levonását abból a sokféle adatból és szempontból., amellyel négy megyében elárasztottak, s amelynek egy töredékét idéztem is az eddigiekben, azzal is nyilván kellőképpen megkavarva az négy nap múlva kerül oly- nak és Igaznak is hat az kor a boltokba, a fogyasztó- eszünk számára, ha vásárlói hoz. Márpedig éppen ez, a vagy termelői, közvetlen értartalékolás, a raktározás, a dekeink és érzelmeink mást szállítás okoz jelentékeny is sugallnak. Csakhogy, többletköltségeket, például azért józan ésszel sem lehet az apadási veszteség, vagy mindent megmagyarázni, a minőségromlás miatt. Ám legalábbis fillérre vagy fomáshogyan, aligha lehetne rintra nem... stabilizálni az ellátást, a olvasót. Mivel számítógépén kínálatot, és ezzel az árakat K sem vagyok, ha lehet, még —"—« is; s az ebből következő káoszt a termelő és a fogyasztó egyaránt megsínylené. Szóval, a stabilitás akkor ls sokba kerül, ha nemigen keres rajta senki, a stabilitás hiányán pedig mindenki csak veszíthetne hosszabb távon. Mert hát, ez az eléggé jobban megkevert az Itt közölteknél sokkalta több, rám ömlesztett, sokféle adat és szempont. Az általam levont tanulságok tehát minden bizonnyal nem lesznek hiátusok, sőt. hibák nélkül valók. Kísérlet — összegzésre A látottak, hallottak, tapasztaltak alapján az nagyjából világossá vált a számomra, hogy ezen az üzleten nem gazdagszik meg egyetlen vállalat sem. legkevésbé a ZÖLDÉRT-ek. A termelői és a. fogyasztói ár közötti, átlagosan 35 százalékos árrésen, általában négyen kell, hogy osztozzanak: a felvásárlást végző ÁFÉSZek, a felvásárló és a fogadó , , . , _ megye ZÖLDÉRT-vállalatai, SZQDQIVOZQS l és természetesen a kiskeres- ' kedelem. így egy-egy helyre csak annyi jut, többnyire. ami éppen fedezi a költségeket, a minőségromlást, az -apadást stb., stb., stb. Hisz a felvásárlási és a fogyasztói árak között tapasztalható. viszonylag tetemes különbség is többnyire csak látszólagos, mivel az áru a felvásárlástól. Illetve a felvásárlási ár megállapításától számított két-három, sőt Budapest esetében olykor a közös nevező? Itt van például a paradicsom. A május 20-i felvásárlási és fogyasztói árak a következőképpen alakultak a négy megyében: Csongrád — 60/80, Békés — 40/65, Szoldrága kereskedelmi szervezet — 42/70. Bács-Kiskun — képes kiegyenlíteni a keres- 55/75. A pesti fogyasztói ár let és kínálat közötti, he- Pedig 70 forint volt. (A fellyenként és időnként je- vásárlási árat természetesen lentkező nagyon nagy arány- az egy-két nap múltán, tetalanságokat. megyék közötti hűt május 21—22—23-án, szállításokkal, exporttal, importtal. szem előtt tartva a termelők és a fogyasztók első pillantásra nagyon is ellentmondásos érdekeit. S e kiegyenlítő szerep jóvoltából mégiscsak kialakul valamilyen, közös nevező... De hol van az árAz áthelyezett dolgozó év végi részesedése J. P.-né szegedi olvasónk munkáltatónál eltöltött Idő az év végi részesedéssel differenciálja. Ilyen például kapcsolatban kér tájékoz- az év végi részesedés esete; tatást. Olvasónk öt év ég a felosztást differenciálja a hat hónapig dolgozott elő- vállalatnál eltöltött idő, .és ző munkahelyén, és áthe- a törzsgárdatagság. Tehát, az lyczéssel került a jelenlegi áthelyezett dolgozó rnegelővállalathoz. Azt sérelme- ző munkaviszonyát a válzi. hogy munkáltatója az lalatnál eltöltött munkavielöző éveit nem a Munka szonyához minden esetben Törvénykönyvében foglaltaknak megfelelően vette számításba, hanem, csak a tényleges belépéstől. A Munka Törvénykönyve 25. paragrafusa intézkedik — többek között — az áthelyezett dolgozók jogairóL A 25. paragrafus 3. bekezdése kimondja: „Az áthelyezett dolgozónak az áthelyezését megelőző munkaviszonyát úgy kell tekinteni, mintha azt az új munkáltatójánál töltötte volna el." E rendelkezést kell alkalmazni minden olyan esetben, amikor az áthelyezett dolgozónak johozzá kell számítani, vagyis, úgy kell tekinteni, mintha azt a vállalatnál töltötte volna el. Az év végi részesedés felosztásáról 6ZÓ1Ó 15/1975. (XI. -15.) MöM számú rendelet 10. paragrafus 4. bekezdése kimondja: „Azév közben más vállalathoz áthelyezett dolgozó az év végi részesedésre a két vállalattól időarányosan jogosult." Az előző munkaviszony be nem számításálból eredő sérelem miatt — ha a munkáltatónál eltöltött .időt érinti —a dolgozó jogosult a vállalati Munkaügyi Döntőbizottsághoz kérelemmel fordulni. g06Ultsaga.it, juttatásait a Elintézése a munkaügyi viták általános szabályai szerint történik. Abban az esetben, ha a dolgozó munkaviszonya nem áthelyezéssel, hanem felmondással szűnik meg, akkor még az időarányos, év végi részesedésre sem jogosult. Más a helyzet, ha valaki az egész évet kidolgozta. Ilyen esetben ugyanis — ha más kizáró ok nincs — az év végi részesedést nem lehet megtagadni azon a címen. hogy a kifizetés időpontjában már nincs a vállalatnál a dolgozó. Az év végi részesedés és kifizetésének feltételeit másként, és másként szabályozza vállalatonként a kollektív szerződés, szövetkezeteknél a munkaügyi szabályzat. Mielőtt vitát, kezdeményezne a dolgozó, az a helyes, ha előbb elolvassa az év végi részesedésről szóló kollektív szerződés. illetve munkaügyi szabályzat erre vonatkozó részét. Dr. V. M. Drága tehát ez a „klegyen lítfmű", n^M szervezet. Legalábbis a termelő szerint, aki két árat lát. A vásárló számára pedig általában a primőr drága. De, ha már van egy ilyen, drága, és bonyolult szervezetünk (általában legalább három alkotóelemmel), hát nem tölthetné be jobban azt a sokat emlegetett árszabályozó szerepet ? Nehezen, mert a ZÖLD ÉRT-ek általában. úgy 40 százalék körül részesednek a zöldségforgalomban, ami egyes cikkeknél eléri a 70 százalékot, más áruknál pedig még a 20-at sem igen. Szóval. szabályozni csak kevéssé képesek, legföljebb befolyásolni tudják az árakat De merre befolyásolják? Lefelé? A termelő gyakorta így is panaszkodik: így már nem várható volt fogyasztói árak- | hoz kellene hasonlítani!) Mindeddig arról beszéltünk, hogy a kereskedelem kiegyenlítő, egyensúlyozó szerepére szükség van, akkor ls, ha drága. Hát itt hol van az egyensúly? Ez a termék valóban egy kissé rejtély. Mert igaz, hogy Csongrád megyében a termelők — monopolhelyzetben lévén — megszabják, hogy csak a mindenkori fogyasztói árat 20 százalékkal kereskedelmi' csökkentve hajlandók árut adni a nagykereskedelemnek. No, de miért 80 Ft az az ár. ami másutt 65 és 75 között ingadozik? (Igaz, a maszekoknál és más szektorokban másutt is elérte a 80— 90 forintot a paradicsom ára, Csongrád megyében pedig 80-ért, sok helyen lehetett paradicsomot kapni (mármint, május 21-én), s a 90 forintot legföljebb néhány maszek kérte el. Szóval, a kiegyenlítő hatás azért így is bekövetkezik.). A tanulságok levonására tett kísérletet, az adatok és vélemények fölsorolását, szembesítését egymással és a tényekkel még sokáig lehetne folytatni. Ám olykor az adatok magukért is beszéléri meg termelni! Vagy föl- nek. Álljon hát itt végezetül felé: a vevő így is drágállja egy kis táblázat néhány pria primőrt, s a,z idén. a meg- mőr május 20-i felvásárláváltozott gazdasági föltételek si és fogyasztói áraival, és között érezhetően kisebb is a Budapesti fogyasztói ára kereslet a drága, korai ral. Ha az adatokat értézöldségek iránt, A kereslet keljük, vegyük figyelembe csökkenését pedig végül a azt is. hogy az egyes metermelő sínyli meg. Igaz, a kereskedelem ezen országos terítéssel és exporttal valamit tud segíteni, de exportpiac nincs mindenre, és mindig. Szóval talán nem is olyan drágán jutunk hozzá ahhoz az olyannyira szükséges közös nevezőhöz. Mindez talán szépnek, jógyék feltételei sok mindenben különböznek egymástól, azt ls, hogy a látszólagos olcsóság olykor közvetve drágaságot is szülhet, és azt ls, hogy az itt közölt felvásárlási árak a majd csak kéthárom riap múlva kialakuló fogyasztói árakhoz tartoznak. íme: Csongrád Békés Szolnok Báes-K. Bp. Paradicsom Hegyes paprika* Tölteni való paprika Uborka 60 80 2,80/J 3,80 6 18/2S 10 65 2,20 3,50 4'6,40 14/28 42/10 2,10/3 3.50 '5,50 16/26 55 75 2,20 H 4,20 6 20 20 10 « 6.40 28 * a hegyes paprikának éppen emelkedőben volt az ára. a szűknek tetsző árrés tehát az egy-két nap múltán érvényes magasabb fogyasztói árhoz tartozó magasabb fölvásárlási ár eredménye. Szávay István