Délmagyarország, 1980. május (70. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-25 / 121. szám

Vasárnap. 1980. május 25. 3 Képviselőjelöltjeink Deszken a Rusz család úgy tartja, hogy régi szerb granicsár, határőr ősök leszármazottja. Az ősök még a törökök kiűzése utáni időben telepedtek le a TiszaMaros menti határőrvidékre. Rusz Márk — a magyar nyelv és kultúra mellett — magáénak vallja a szerb ősök nyelvét, kultúráját és hagyománvait. Deszken végtzte az elemi iskolát. s 194R óta részt vett a község kulturális életében, alapító tagja a deszki délszláv népi együttesnek. A szegedi Radnóti gimnáziumban, majd a Szegedi Orvostudományi Egyetemen tanult tovább, de szülőfalujával és a délszláv együttessel továbbra is megtartotta a kapcsolatát. Szerb nyelvi és irodalmi ismereteit állandóan gyarapította. Két szerb irodalmi klasszikus művét színpadra átdolgozta, dramatizálta, amelyeket több délszláv együttes előadott, s a délszláv szövetség nemrégen átdolgozott formában kiadványában megjelentetett. 1958-ban végzett az egyetemen, azóta a deszki tüdőgyógyintézetben dolgozik. Először — az intézet jellegének megfelelően — csont tbc-s betegeket gyógyított. 1969 óta röntgenszakorvos. Szakmai munkája mellett mindig részt vállalt a közéleti munkából is. 1963-ban részt vett a deszki délszláv klub megalakításában. 1964_ ben felvették az MSZMP tagjai sorába, s két ciklusban alapszervezeti párttitkárként tevékenykedett. 1971-ben a deszki községi tanács és végrehajtó bízottDr. Rusz Márk 1932-ben született Deszken, szerb nemzetiségű parasztcsaládhói, a deszki tüdőgyógyintézet főorvosa, 1964 óta párttag, 1978 óta a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének elnöke. A 8. számú országgyűlési választókerület képviselőjelöltje. ság tagjává, valamint megyei tanácstaggá választották. 1975 óta a szegedi járási pártbizottság tagja. 1973 novemberében a délszláv szövetség kongresszusán a szövetség országos elnökévé választották. Apja még 1951-ben az elsők között lépett be a tszbe. öt is ismerik, szeretik a községben. Szülőföldjével való kapcsolatáról, közéleti megbízatásáról így vall: — Nem szakadtam el a szülőháztól. Életem, munkám Deszkhez kötődik. Ügy érzem, ez a pozitív értelmű lokálpatriotizmusom kiterjed a szomszédos községekre, a választókerület egészére, amelyben képviselőjelöltnek elfogadtak. — A megbízatás és a bizalom, amelyben jelölőim részesítettek, számomra nagyon megtisztelő és igen nagy feladatot ró rám. Munkám során elsődlegesnek tartom az őszinte emberi kapcsolatokat, mert eddigi munkámat is csak azzal a sok baráti, elvtársi segítséggel tudtam sikerrel elvégezni, amelyet a község, a járás vezetőitől kaptam, és amelyet továbbra sem nélkülözhetek. Szeretnék jobban megismerkedni a választókörzet lakosságával, a községek vezetőivel, mert ezt nélkülözhetetlennek tartom további közéleti munkámban. — Elsődleges teendőmnek tekintem a választókerület jogos igényeinek — a gazdasági lehetőségeinkhez mérten történő és az országos összefüggéseket számba vevő — támogatását. Emellett elengedhetetlen tevékenységemben a délszláv lakosság anyanyelvi, oktatási és kulturális igényei kielégítésének, hagyományápoló és művelődési munkájának segítése mind a délszláv szövetségen, mind a helyi szerveken keresztül. T. M. A Volán tájékoztatója Módosított A közlekedés- és postaügyi miniszter — a Minisztertanács felhatalmazása alapján — elrendelte a helyközi és távolsági autóbuszjáratokon a díjszabás módosítását. valamint a személyszállításban a jegyrendszer egyszerűsítését. A változások 1980. június 1-én lépnek életbe. A módosításról a Volán 10- számú Vállalata személyforgalmi főosztályától kaptunk tájékoztatást. Megtudtuk: a változás a bérlettel munkába járó dolgozókat nem érinti, mert a bérletek árából a dolgozó költségtérítése változatlan marad. A nem bérlet- I tel utazókat érintő módosítás kismértékű, a díjak változása az utazási távolságok kilométereinek pontosításából és a díjak övezetenkénti összevonásából adódik. Néhány példával szemléltethetjük a változást: Szegedről Kistelekre 13 helyett 12 forintért. Pusztaszerre 19.40 helyett 16 forintért, a dorozsmai strandra öt helyett négy forintért Makóra változat ianul 14 forintért lehet s jö"ó vasárnaptól \utazni. A Szegedről Deszkre utazók jegye a régi 3,80 helyett hat foriütba kerül majd. Algyőre 4 forint ötven fillér helyett szintén hat forintért lehet majd utazni. Az új övezeti díjakban már benne van az utasbiztosítás ára is. A bérletárak — a kilométertávolságok pontosítása miatt — módosulnak, ezért az igazoló lapokat ki kell cserélni. a tanulók igazolványát pedig módosíttatni kell. A módosítások a városi helvi autóbuszjáratokra érvényesített bérletigazolványokat nem érintik. Az igazoló lapok cseréjét május 17-én már megkezdték. és folytatják az autóbuszállomások kijelölt ] pénztáraiban kifüggeszti I hirdetmények szerinti idő- | pontokban. Az utasok jobb kiszolgálása érdekében a je- 1 lénleg érvényes igazoló lapok leadhatók a járatszemélyzetnél is. A Volán-dolgozók a bevonást a májusi bérleten aláírásukkal igazolják. Az új igazoló lapok a leadástól számított 48 órán belül átvehetők. Az igazoló lapok leadásakor az utasoknak a megállóhely menetrendi megnevezését pontosítaniuk kell. A jelenlegi igazoló lapok cseréjét június 5ig díjmentesen végzik. A régi árú havi és félhavi bérletjegyek június 5-én 24 óráig érvényesek. Az időszakos bérlettel — beleértve a tanulók időszakos bérleteit is — utazók első alkalommal június elsején csak az új díjszabás szerinti bérlettel utazhatnak. Azok az időszakos bérletek. amelyeknek érvényessége korábban kezdődött, vagyis amelyekkel június elseje előtt utaztak először, érvényességük lejártáig. de legkésőbb június 30-ig a régi áron használhatók utazásra. Az utazóközönséget a változásokról hirdetmények és röplapok útján is tájékoztatja a Volán. Befejeződött a KGSTtanácsfcozás Szombaton befejeződött a KGST-tagországok szövetkezeti szervei oktatási és tudományos kísérletekkel foglalkozó munkacsoportjának budapesti tanácskozása. A résztvevők megállapodtak, hogy tovább folytatják az oktatási dokumentációk cseréjét. A jövőben is rendszeresen sor kerül fogyasztási szövetkezetek szakembereinek kölcsönös látogatására, s még jobban összehangolják a fejlődő államok szövetkezetei szakembereinek képzését, továbbképzését is. (MTI) Választási gyűlések Szegeden A jövő héten Csongrád megyében és Szegeden tovább folytatódnak a választók gyűlések. A jelöltek ezeken a gyűlésekeh találkoznak választóikkal, a lakossággal, az üzemek, intézmények, gyárak dolgozóival. Szegeden május 26-án 17 órai kezdettel a tarjáni pártházban Csókást Zoltánné Hódi Ilona, a 2-es számú országgyűlési választókerület képviselőjelöltje lesz az előadó. Ugyancsak holnap, hétfőn 18 órakor a szőregi művelődési otthonban dr. Petri Gábor, a 6-os számú országgyűlési választókerület képviselőjelöltje lesz a választási gyűlés előadója. Május 27-én. kedden 14 óra 30 perctől a Szegedi Ruhagyárban találkozik választóival a 4-es országgyűlési választókerület képviselőjelöltje. Takács Imréné. A gyűlés előadója dr. Perjési László, a megyei tanács elnöke, és Takács Imréné. A szegedi járásban: május 27-én 18 órai kezdettel, a bordányi művelődési házban tartanak választási gyűlést. Előadó: Szabó Sándor, a megyei, pártbizottság titkára és dr. Rusz• Márk. a 8. számú 'választókerület képviselőjelöltje. Zöldségek és árak (2.) Kötéltánc és érdekeltség Minőségi munka Pakson uyenes Kálin,',a felvéietc A Paksi Atomerőmű építésének újabb, igen jelentős szakasza zárul le az idén. többek közt az első reaktorblokk seeédéwülétének, valamint az egészségügyi épületnek az elkészítésével. Az összességében több mint félmilliárdos beruházás kivitelezésével megbízott Dél-alföldi Építőipari Társu'ás dolgozói példaadó munkát végeznek. A képünkön látható egészségügyi épület harmadik szintjét a különösen szigorú előírások e'lenére is hiánypótlás nélkül adták át. Idei munkáik közt szerenel egy hidrogén- és nitrogénfejlesztő üzem, valamint a tartálypark fölépítése A Bács-Kiskun megyei ZÖLDÉRT _ igazgatóhelyettese, Masir József azzal fogad: aztán nehogy azt kezdje majd magyarázgatni, hogy így a termelési kedv, úgy a termelői érdek! Hogyne, persze, az is fontos, de hát azért az az alapvető cél, hogy áruval lássuk el a piacot, méghozzá megfizethető, tehát elérhető és kelendő áruval. Mert igaz, termelői érdekeltség nélkül nincs áru, de vásárló nélkül sincs termelő. És mostanában nagy divat lett csak a termelői érdekeket-érdekeltségeket nézni, a termelőt sajnálni... Egymásrautaltság az ellentétekben Mentegetőznék, hogy igyekszem elfogulatlan kívülállóként foglalkozni az üggyel, de úgy sincs haszna az üres szónak, hát inkább rátérünk a praxisra, hátha a tények magukért beszélnek. Íme: Bács-Kiskun aktív megyének számít a zöldségtermesztésben, tehát jelentős többletet produkál. De nem mindenből, mert például paradicsomból ebben az időszakban behozatalra szorul. A hiányt más megyékből és importból pótolják. Az uborka esetében is hasonló a helyzet. Paprikából nagyjából annyi terem, amennyit a megyében elfogyasztanak, retekből, fólia alatt termett káposztából és karalábéból viszont jelentős fölöslegek vannak a megyében. A fölösleget a ZÖLDÉRT más megyékbe szállítja, exportra küldik. Hogy mindebből mi következik? Az, hogy minden termékből — legyen belőle helyben alul- vagy túlkínálat — kiegyensúlyozott ellátást tudnak biztosítani, kiegyensúlyozott árakon. Vagyis olyan árakon, " amelyek közel járnak az országosan kialakult árszinthez. vagy megegyeznek azzal. így a vevő' áruhoz jut akkor is, ha abból a megyében hiány van. és viszonylag elfogadható, mármint a primöridöszakban elfogadható; országosan jellemző áron, a termelő pedig akkor is tisztes áron tudja értékesíteni termékeit, ha a helyben jelentkező túlkínálat különben erőteljesen lenyom! ná az árakat, ami mindenképpen ráfizetéshez, tehát a termelés csökkenéséhez vezetne. Alaposan egymásra van utalva tehát termelő, vásárló és kereskedő ... De miért drága? A vásárló kívülállóként legföljebb morgolódva nézi a 80—100 forintos paradicsomot, a darábonként 6—7 forintos paprikát, de ha telik rá és szereti, hát megveszi, és napirendre is tér úgyahogy a dolog fölött, mert tudja: sok munkát és pénzt fektettek abba a termelők, hogy legyen primőr. Nehezebben békél meg viszont a termelő, aki látja, hogy a tőle 42 forintért megvett paradicsomot két lépéssel arrébb 70-ért árulják. De miért ilyen drágán? Tömösi. Károly békéscsabai főosztályvezető valós adatokra támaszkodó példája: a ZÖLDÉRT-ek rendszeresen. naponta egyeztetik egymással a felvásárlási és a fogyasztói árakat, amelyek így kisebb-nagyobb eltérésekkel országosan megközelítik egymást. Így lényegében befolyásolni tudják valamelyest a budapesti fogyasztói árakat is, amit azután többnyire alapul vesznek saját áraik kialakításához. Ha például X papon Budapesten, „házhoz szállítva" 22 forintot adnak az' jiborka kilójáért, hajnalban, .akkor annak aznap még 32 forint a fogyasztói ára. De Jjiába, 22-ért, veszik. Ehhez méúten a vállalat helyben 19 forirtvban állapítja meg a felvá-3 sárlási árat, és helyben is a budapesti fogyasztói áron, 32 forintért adja az uborkát. A termelő ezt látva persze morog, dühös. Pedig hát a tőle felvásárolt áru megyén belül csak másnap, Budapesten pedig csak — az ármegállapítástól számítva — 2—3—4 nap múlva kerül a boltokba, amikor a fogyasztói ár már csak 28 forint, s Budapest mar csak 20 forintot ad az áruért. De akkor a fölvásárlási ár is kevesebb már. Hogy miért ez a hosszú, több napos, drága átfutás? Mert hát drága, hiszen a fölvásárlás nem az aznapi, hanem az egy-két-három nap múlva várható fogyasztói árakhoz igazodik sokszor. Azért, mert biztosítani kell a folyamatos ellátást. Egy kétmilliós nagyvárost nemigen lehet kitenni annak, hogy egy-egy esőzés áruhiányhoz, ellátatlansághoz vezessen. Az egyensúlyozás művészete Az átvételi árakban tehát általában a két-három-négy nap múltán várható fogyasztói árak tükröződnek, nem az aznapiak. S ennek nem is csak az az oka. hogy az ellátás biztonságáról csak ily módon lehet gondoskodni, hanem az is. hogy a ZÖLDÉRT-ek általában (primőridőszakban) 24 órával el obi közlik már a következő nap! felvásárlási árakat, mti/tár egymás között egyWietti'k s kereslet és a kínálat várhaté változásait. amiben pera a sok az előre nem látható tenyező. Ez is kockázattal jár tehát a kereskedelem számára. amely napközben már nem változtathat az árakon, történjék bármi a szabadpiacon. Mert ha sokat ajánlanak. minden hozzájuk özönlik és rájuk romlik, ha keveset, hát nem lesz áru. legalábbis az ország egyes „passzív" területein. Például az iparvidékeken. No de ha ilyen nagy a felvásárlási és a fogyasztói ár különbözete, miért nem keresnek más csatornákat a termelők? — kérdezhetnénk. Hát keresnek. Csizmás József, a szolnoki ZÖLDÉRT főosztályvezetője mondja a példát: a maszek vagy a kofa magasabb áron árul, mint mi. Megteheti, mert naponta akár többször is változtathat arat. a keresletiéi és a kínálattól függően. Többet fizet tehát az áruért is. hiszen azon így is meglesz a haszna, mivel a napi piaci helyzet ismeretében vásárol fel. És megengedheti magának, hogy „kimazsolá/.za" az árut, vagyis csak a legszebbet, a legjobbat vegye át. amiért többet is kérhet. Nálunk viszont. ha szabványos aa áru... Vajon a ZÖLDÉRT-ek nem lehetnének rugalmasabbak? Szávay István (Folytatjuk.)