Délmagyarország, 1980. február (70. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-08 / 32. szám

Pentek. 1980. február 8. 3 Zárszámadási közgyűlések | Szerényebb eredmény ásotthalmon f&kfíuciiiles Az ásotthalmi Alkotmány Szakszövetkezetben rosszul kezdődött a tavalyi eszten­dő Hátránnyal indultak, csaknem 800 ezer forint veszteseggel. A tagok nem találtak meg a számításu­kat, és a szerződött munká­sok sem kei-estek valami jól. Emiatt körültekintőbb, meg­gondoltabb munkára volt szüksége a vezetőségnek és <i tagoknak is, hogy mindez a mostani zárszámadásra másként legyen. S"került is helyrerázódniuk, mert az idei esztendőt nyereséggel kezdték. Árbevételüket fő­leg a ' zöldségtermesztésből növelték. Bár kis területen — mindössze 1031 hektáron gazdálkodik a közösség — mégis évről évre 1—2 millió forinttal többet árulnak zöldségből. Mindez a tagok akaratá­nak és összefogásának az eredményé. Dcmus László elnök beszámolójában el­mondta. a szamóca ültetésé­nél. szüretkor, paprikapa­lántázáskor példásan helyt­álltak a szövetkezet dolgo­zói. Legjobban a szőlő jöve­delmezett. 90 mázsát ter­mettek hektáronként a tő­kék. A nagyobbik rész — 23 hektár — nagyüzemi műve­lésű. A vezetőség véleménye szerint azért értek el re­kordtermést. mert az elmúlt két. esztendőben megtrá­gyázták a táblát. A másik hasznot a háztá­ji termelés hozta. Korábban 7.2 millió forint értékű árut értékesítettek a tagok a kö­zösön keresztül, tavaly már Mint arról már ko­rábban beszámoltunk, megkezdődtek a zár­számadások. A szegedi járás és a város szö­vetkezeteiben az elmúlt esztendő tapasztalatait összegzik, ék megvitat­ják az idei tennivaló­kat. Termelőszövetkeze­tekben, szakszövetkeze­tekben teszik mérlegre az elmúlt évi gazdál­kodás eredményeit, és indulnak neki újult erővel a mostaninak. Előbb küldöttgyűlésen viiatja meg a tagság és a vezetőség az év végi mérleget, majd végül a részközgyűlésen és a közgyűlésen hagyja azt jóvá az egész szövetke­zet kollektívája. Eddig Sándorfálván. a Ma-* gvar—Lengyel Barát­ság Termelőszövetkezet és az ásotthalmi Alkot­mány Szakszövetkezet tartotta meg zár-szám­adó közgyűlését. 16 millió forintot. Az ásott­halmiak gyönge, rossz ho­mokon gazdálkodnak, éven­te 2 millió forintért vásárol­nak gépeket, jelenleg a szö­vetkezet vagyona 11 millió 385 ezer forint. Főleg zöld­séget termesztenek. állatot is tartanak, hogy legyen is­tállótrágya a talaj javításá­hoz. Az idei nyereségük — nem éri el a: egymillió fo­rintot — szerényebb, mint ahogy tervezték. A mostoha időjárást okolják, de töb­ben fölhozták a zárszám­adáson, hogy más gondjuk is volt. Idejében nem vet­ték át tőlük a portékát, s láda se akkor jutott, amikor kellett volna. ígéretet kap­tak a tagok, hogy az idén közös erővel segítenek ma­gukon, a mórahalmi mintá­ra előleget (biztosítékot) fizetnek a ládákért, és ami­kor leadják a paradicsomot, visszakapják a pénzt. Az ásotthalmiak megbir­kóztak e nehéz feladattal, mert a zárszámadó közgyű­lésen a fölszólalók egyetér­tettek az elnöki beszámoló­val. Szögi Mihály ugyan ki­fogásolta, hogy nem lehet ott helyben permetszert kapni, Bozsó János pedig a csemegeszőlő átvételével nem volt megelégedve, de mindkettőjüket — és a töb­bieket is — megnyugtatták, az idén másképp lesz. Dr. Tóth Mihály megyei íőker.. tesz a gyümölcstál epitések fontosságára és a fegyelme­zett munkára hívta föl a gok figyelmét. Púja Frigyes tájékoztatóim Szegedre látogatott tegnap reste fel, ahol dr. Perjési Púja Frigyes, az MSZMP László elnökkel folytatod Központi Bizottságának tag eszmecserét, ja, külügyminiszter. A Rákó- Délután a megyei pártbi­czi téri. pártszékházban fo- zottság Oktatási Igazgatósá­gadta dr. Koncz János, a gán rendezett aktívaülésen megyei pártbizottság, titkára, nemzetközi kérdésekről Megbeszélésük után a mi- adott tájékoztatást Púja Fri­niszter, vendéglátója kísére- gyes. Az aktívaülésen dr. tében a megyei tanácsot ke- Koncz János elnökölt. Felújítások kórházakban ; Az idén 60—70 millió ro­I rint értékű felújítási és vítási munkát vegez a bij capesti kórházakban a dó­mösi Építőipari Szövetkezeti Vállalat. » Nagy segítséget jeleni a fővárosnak, mert az egész­ségügyi létesítmények apro­lékos munkát igénylő és sok­szor bonyolult felújításától az építőipari vállalatok álta­lában elzárkóznak. A gyorsaság léi nyereség Az emberi elme kiapadja- rűvel. Ezek az impulzusok Be kell vallanunk, hogy lallanul szülte és s\üV: az már nem is egyszerű játék- lassul a tempó, ha indítani aranyigazságokat az élet szabályok, hanem szigorúan akarják a gyártást. Az emli­i minden területére, ; A mesteremberek Az idei tervüket a gazda­sági szabályzókhoz és _ az ásotthalmi homokhoz igazí­tották. Továbbra is a becsü­letes munkára és a takaré­kos gazdálkodásra kérik a szövetkezeti tagokat. Ez ma már nem követelmény, kényszer. Különben nem tudnának lépést tartani a fejlődéssel, s hiába ültetnek több paradicsomot, vetnek több gabonát, mint tavaly — kevesebb hasznuk lesz. Az ásotthalmiak bizakodnék — jogosan teszik. 'gaira. ható törvényszerűségek. A Isxnva lassúbbak, a későn érkezők a volt, hogy a jó münkához idő piacok asztalkáin csak a ma­kell, hiszen a gyorsan végzett összecsapott munkában nem sok volt a köszönet. Az élet ezt a mondást is átköltötte: lassú munkához még több időre van szükség. Csak­hogy a lassúság nem azé? jelentkezett, mert elnehezül tek volna a szakemberek, hanem a termelési folyama­tok váltak nehézkessé, érdes­sé. A közgazdászok egyre gyakrabban mondogatják — különösen a mai piaci rit­mus ismeretében —. hogy a gyorsaság fél nyereség. rudékot, a morzsákat lelik. Mit csináljunk, hogy már Halászok jó éve i , ,fc 1. Élővizek, holtágak és egy épülő halastó gazdái a sze­gedi Tisza Halászati Terme­lőszövetkezet dolgozói, akik az öt évvel ezelőtti egyesü­let óta mintegy száznyolcva­nan vannak. A halászszövet­kezet tegnapi közgyűlésén, melynek vezetőségi beszámo­lóját Pclla László elnök tar­totta. a tavalyi gazdasági év munkajának elemzése mel­lett alkalom nyílott az egye­sülés óta eltelt időszak ered­ményeinek vizsgálatára, ösz­szehasonlítására is. Ott volt az összejövetelen dr. Boda Sandör. a Szeged városi párt­bizottság munkatársa, Ben­cze Ferenc, az Országos Ha­laszati Szövetség titkára is. Ha az 1975. január 1-től, az egyesülés hivatalos napjá­tól „mért'' utat nézzük, egy­értelműen megállapítható a gazdasag fejlődése és tovább­fejlesztésének iránya. Többek között orrol adott számot a beszámoló, rumutatva, hogy a/, évezredes hagyományokra visszatekintő klasszikus , kls­szerszámos halászat megtar­. tasa és hasznosítása mellett az intenzív haitermelés. a tudatos, szervezett halgaz­dálkodás biztosítja a nép­gazdaság igényeinek minél jobb kielégítését. Az eltelt öt évben több — korábban csupán a természet áldásai­ra, szeszélyeire bízott — Ti­sza- és Körös-holtágban tér­tek rá a korszerű, polikul­túrás hal tartasi. haltermelési technológiára, amely a víz­felület hektáronkénti húsho­zamanak egyértelmű növelé­séi eredmenyezte. Érdemes összehasonlítani a haltermelés szamadatait, amelyekből kiderül, hogy a nagyüzemi módszerek beve­zetésével több mint duplájá­ra emelkedett a Tisza Halá­szati Termelőszövetkezet hal­termelése. Mig az egyesülés első évében 229.8 tonna ha­lat adtak a fogyasztóknak, eddig a tavalyi év végén 543 tonna került a hálókba, ami az 1975—1979. évet összeha­sónlitva 235 százalékos növe­kedést jelent. Mindez pénz­összegben kifejezve 5 millió 917 ezer forintról 17 millió 903 ezer forintra növekedett, azaz így nézve 303. százalékos a növekedés. Ahol halat ter­melnek, ott halászcsárda is kéli hogy legyen, így van ez a Tisza Htsz-nél is, melynek szövetkezet tai közt a növelése, a 1980. évi felada­halászati export takarékosság se­gítségével az árszínvonal és az energiafelhasználás lehe­tőség szerinti csökkentése, \ al' valamint a minőség javítása szerepei. A beszámolót és a vitát követően a tagság megvá­lasztotta a vezetőséget, melynek elnöke ismét Pelle László lett. A kongresszusi: irányelve­ket böngéífigf\Vc? - -s sűfűfl ' találunk gazdásági xzekkiíe­! jezéseket, "megállapításokat, i Életünket, fejlődésünket, ten­• nivalóinkat vizsgálgatva h3 véletlen e-z. ..... az áru-, pénz- és piaci viszo­nyok szerves részei a szocia­lista gazdasági életnek" — olvashatjuk a gazdasági épí­tőmunka feladatait körvona­lazó fejezetben. S a mi or­gur.k piaca nem elzárt te­zárszám- j rüiet, mint ahogyan rr.ás or­sem. A nemzetközi munkamegosztásban nemzeti tett berendezéseket is kül­földről vásárolták, s ilyen esetekben két megoldás kö­vetendő. Az egyik — s való­színű ez a gyorsabb —. ha a külkereskedelem már ugy (rendeli?), hozza be a gépeket, hogy azok mindenben megfelelnek a , . magyar szabványoknak. Kongresszust munkavédelmi előírásoknak és egyebeknek. A másik út már bonyolultabb és termé­szetesen hosszadalmasabb is: ilyen esetekben idehaza kell végigjárni a kijelölt utat. amely bizony hosszúnak tű­nik és néha ellentmond a jó­zan észnek is. Fölösleges er­re előcitálni a közvélemény előtt is ismert régi példákat, hogy amely gép más ország­bán évtizedek óta megtelel, az nálunk nem biztos, hogy jó. a tálalás idején helyet kap- vásárolja junk ann i a jelkepes asz­! álnál? Megszívlelendő és követendő ajánlást olvasha­tunk pártunk irányelveiben erről: „A nem­zet közi munkamegosztásban vuio hatékonyabb részvétel i.Vg'y feladatokat ró a külke­reskedelemre: váljék szoro­sé uhú a termelő és a külke­reskedelmi vállalatuk együtt­működése, növekedjék közös érdekeltségük, erősödjék a szállítási fegyelem, javuljon a piaci munka, a termelő és a kereskedelmi tevékenység gyorsabban rés rugalmasab­ban kövesse a.piac változá­sait." A gyorsaság és a ru­gfUmastug különösen fontos. Egyik sem boszorkányság, hiszen ilyen példákat egyre inkább hallunk. A hét elején a tévéhíradó is közreadott °!a;1inezot: egyet. A kéziszerszámgyár kereskedelmi igazgatóját ke­reste föl a riporter, hogy ér­deklődjék az exportról. A szakember azzal kezdte, hogy tavaly jelentősen emelkedett külpiaci forgalmunk. Cikke­ik között. szegedi gyártmá­nyokat is megemlített, mint a Tapasztalataim. példáim' bőségesen adódnak erre • is. Tavaly legnagyobb örömöm­re megnézhettem a bakui s az is szeren­csémre szolgált, hogy volt a társaságomban három szege­di olajipari szakember. Itt­ott megjegyezték maguk kö­zött, hogy ha úgy oldanák meg a technikai eljárást mint a száz esztendeje ola­jat termelő bakui mezőben, Tegnap tartotta adó közgyűlését a bortiányi -A N R -t t f -L ' L ' ' OTÍCLÖVIIC Munkasor, a hódmezővásár­helyi Május 1. Termelőszö­vetkezet. Ma vitatják meg a j jövedelmünk például a kombinált fogót, bizonv régén bezárták volna amelyből évente 500 ezer da- üzemüket. valaki más esetet rabot vásárolták a tőkés or- ,, . , , ázásokban. Fölmutatott egy sorolt: a szegedl ^nderíel­fogó-,. s avval folytatta, hogy dolgozó ipar fejleszteni es fele arányában ezt, nem kérik a partnerek, segíteni kívánta a kender tavalyi gazdálkodás tapasz- j részesek talatait és az idei tennivaló­kat. a bordányi Előre Szak­mi. kell sírnunk vagy nevetnünk vcvd]k Egy helyett kettő vendégiátöipari' termelési ér- szövetkezetben és az apát-!a kialakult P'Oci helyzetboi téke az 1979. évben 11 millió falvi Aranykalász Tsz-ben. 'reánk jutó borúval vagy cíe­406 ezer forint (1975 végén 7 millió 113 ezer volt). ] Az intenzív gaz.dálkodas bevezetése együtt járt a ter­melékenység növekedésével, így a dolgozók munkabéré­nek minden 100 forintjára 46 kiló megtermelt hal ju­tott 1979-ben, míg ugyanez az összehasonlítás öt éve pontosan a fele értéket mu­tatta. A beszámolóban a gazdál­kodás továbbfejlesztésének fontos állomását jelentő szö­vetkezeti beruházásról, a Csanyteleken épülő 230 hek­táros halastóról is szo esett. A háromnegyed részben el­keszült halastó alkalmas lesz a legkorszerűbb haítermelés­re. s a gépi halászaira is. A Tisza Halászati Termeiő­Ellenben továbbra is jo maradnak, ha vala­mivel laposabb, praktiku­sabb szerszámot készíten S ez esetben nem j szerszámgyáriak fogót, hanem a újf házgy jfajta ablakok ári lakásokhoz vagyunk. Együtt ?*"?: termelését, aratását, éppen ezért gépesítettek is. Baráti országokban gyártanak meg­felelő gépeket. Amikor föl­sorolták kívánságaikat, még nyugodt volf a partner, s tíz­húsz változtatást hajlandó lett volna keresztülvinni a gépek készítésénél, de ami­kor a hatvanadik kifogást emlegették, akkor becsukták lassú járású a dosszié födelét, s azt tana­ilyenkor általában csolták, próbálkozzanak mas veszt, de nem úgy a gyártónál, más országban. föl. a kívánt vásárló. 2. A házgyári epítkezések szá­mára 50 ezer darab bukva nyíló ablakot gyárt idén az Épületasztalosipari és Faipari Vállalat. Az újfajta ablak lenyegesen kevesebb hot ereszt at a korábbiaknai, ezeri — számítások szerint —. u^g .4 lakótelepi aeyeze­tését követő első évben 11 millió forint értül;ii energia­megtakarítás crhető el altala. A váltalat felkészült az u termék gyartására. A szük­seges szerszámokat es célgé­peket üzembe helyeztek. (MTI) Somogyi Krirolyné felvétele Télvíz ide, télvíz oda. a szeszélyes időjárás olykor mcsrn­gedi. hogy az építőiparban szabiul cg alatt dolgozzanak. Új­szeged odesszai lakótelepen is ú.i élelmiszer-AB'Crt építe­nék a regi mellett a DClLÉiF munkásai. Közbcri eléggé rá vannak utalva az „időjárásfelelős" kegyeire, hiszen a fejük fölött, nincsen tető. mivel a időszerkezeten szerelik fel a szellőzőnyüásokat. Ha továbbra is az eddigi ütemben ha­ladnak, az új üzlet nyáron már a régivel közösen javítja majd a környék ellátását A nehézkes és embei csatát gyors, a rugalmas. Szeren­csére a kéziszerszúmgyáriak az utóbbiak közé tartoznak. Vállalták, hogy gyorsan be­szerzik a megfelelő gyártó­berendezéseket és a vevő igényének, kívánságának, megfelelő kombinált fogókat gyártanak, és határidőre a kért mennyiséget szállítják. Hírt adtunk már lapunkban i is arról, hogy a szegedi gyár­ba megérkeztek a speciális gépek, s olyan példás gyor­sasággal helyezték üzembe, hogy. a gépeket gyártó NSZK-beli cég rácsodálkozott, s hogy akár velük is verseny­re kelhetnének az itteniek. Eddig hízelgő is a megjegy­zés, de kérdés; ugyan mek­kora a sebesség ezután, ami­kor a gyártásé a aaó? 3. Olykor körülmcnj»eske­dünk, bogaraskodunk, s eb­ből az alapallusból követke­zik a lassúság, a rugalmat­lanság. így viszont nehéz lé­pést tartani, s aligha foglal­hatunk helyet mar a tálalas idején az . emlegetett világ­piaci asztalnál. E gondola­tokat is az a tévéhíradóban elhangzott riport adta, amelyben — bar nem emlí­tették — éppen egv szegedi kisüzemet dicsértek meg. Azt szeretnénk, ha szaporodna a gazdája is dicsérendő, gyorsan lépő es kijelentette, rugalmasan alkalmazkodó szegedi vállalatok, üzemek száma. Az említett mondás igaznak ismerhető el a gaz­dálkodásbari: a gyorsasag és a rugalmasság mar fel nye­reség. GazcUsh btváa j

Next

/
Oldalképek
Tartalom