Délmagyarország, 1980. február (70. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-08 / 32. szám
Pentek. 1980. február 8. 3 Zárszámadási közgyűlések | Szerényebb eredmény ásotthalmon f&kfíuciiiles Az ásotthalmi Alkotmány Szakszövetkezetben rosszul kezdődött a tavalyi esztendő Hátránnyal indultak, csaknem 800 ezer forint veszteseggel. A tagok nem találtak meg a számításukat, és a szerződött munkások sem kei-estek valami jól. Emiatt körültekintőbb, meggondoltabb munkára volt szüksége a vezetőségnek és <i tagoknak is, hogy mindez a mostani zárszámadásra másként legyen. S"került is helyrerázódniuk, mert az idei esztendőt nyereséggel kezdték. Árbevételüket főleg a ' zöldségtermesztésből növelték. Bár kis területen — mindössze 1031 hektáron gazdálkodik a közösség — mégis évről évre 1—2 millió forinttal többet árulnak zöldségből. Mindez a tagok akaratának és összefogásának az eredményé. Dcmus László elnök beszámolójában elmondta. a szamóca ültetésénél. szüretkor, paprikapalántázáskor példásan helytálltak a szövetkezet dolgozói. Legjobban a szőlő jövedelmezett. 90 mázsát termettek hektáronként a tőkék. A nagyobbik rész — 23 hektár — nagyüzemi művelésű. A vezetőség véleménye szerint azért értek el rekordtermést. mert az elmúlt két. esztendőben megtrágyázták a táblát. A másik hasznot a háztáji termelés hozta. Korábban 7.2 millió forint értékű árut értékesítettek a tagok a közösön keresztül, tavaly már Mint arról már korábban beszámoltunk, megkezdődtek a zárszámadások. A szegedi járás és a város szövetkezeteiben az elmúlt esztendő tapasztalatait összegzik, ék megvitatják az idei tennivalókat. Termelőszövetkezetekben, szakszövetkezetekben teszik mérlegre az elmúlt évi gazdálkodás eredményeit, és indulnak neki újult erővel a mostaninak. Előbb küldöttgyűlésen viiatja meg a tagság és a vezetőség az év végi mérleget, majd végül a részközgyűlésen és a közgyűlésen hagyja azt jóvá az egész szövetkezet kollektívája. Eddig Sándorfálván. a Ma-* gvar—Lengyel Barátság Termelőszövetkezet és az ásotthalmi Alkotmány Szakszövetkezet tartotta meg zár-számadó közgyűlését. 16 millió forintot. Az ásotthalmiak gyönge, rossz homokon gazdálkodnak, évente 2 millió forintért vásárolnak gépeket, jelenleg a szövetkezet vagyona 11 millió 385 ezer forint. Főleg zöldséget termesztenek. állatot is tartanak, hogy legyen istállótrágya a talaj javításához. Az idei nyereségük — nem éri el a: egymillió forintot — szerényebb, mint ahogy tervezték. A mostoha időjárást okolják, de többen fölhozták a zárszámadáson, hogy más gondjuk is volt. Idejében nem vették át tőlük a portékát, s láda se akkor jutott, amikor kellett volna. ígéretet kaptak a tagok, hogy az idén közös erővel segítenek magukon, a mórahalmi mintára előleget (biztosítékot) fizetnek a ládákért, és amikor leadják a paradicsomot, visszakapják a pénzt. Az ásotthalmiak megbirkóztak e nehéz feladattal, mert a zárszámadó közgyűlésen a fölszólalók egyetértettek az elnöki beszámolóval. Szögi Mihály ugyan kifogásolta, hogy nem lehet ott helyben permetszert kapni, Bozsó János pedig a csemegeszőlő átvételével nem volt megelégedve, de mindkettőjüket — és a többieket is — megnyugtatták, az idén másképp lesz. Dr. Tóth Mihály megyei íőker.. tesz a gyümölcstál epitések fontosságára és a fegyelmezett munkára hívta föl a gok figyelmét. Púja Frigyes tájékoztatóim Szegedre látogatott tegnap reste fel, ahol dr. Perjési Púja Frigyes, az MSZMP László elnökkel folytatod Központi Bizottságának tag eszmecserét, ja, külügyminiszter. A Rákó- Délután a megyei pártbiczi téri. pártszékházban fo- zottság Oktatási Igazgatóságadta dr. Koncz János, a gán rendezett aktívaülésen megyei pártbizottság, titkára, nemzetközi kérdésekről Megbeszélésük után a mi- adott tájékoztatást Púja Friniszter, vendéglátója kísére- gyes. Az aktívaülésen dr. tében a megyei tanácsot ke- Koncz János elnökölt. Felújítások kórházakban ; Az idén 60—70 millió roI rint értékű felújítási és vítási munkát vegez a bij capesti kórházakban a dómösi Építőipari Szövetkezeti Vállalat. » Nagy segítséget jeleni a fővárosnak, mert az egészségügyi létesítmények aprolékos munkát igénylő és sokszor bonyolult felújításától az építőipari vállalatok általában elzárkóznak. A gyorsaság léi nyereség Az emberi elme kiapadja- rűvel. Ezek az impulzusok Be kell vallanunk, hogy lallanul szülte és s\üV: az már nem is egyszerű játék- lassul a tempó, ha indítani aranyigazságokat az élet szabályok, hanem szigorúan akarják a gyártást. Az emlii minden területére, ; A mesteremberek Az idei tervüket a gazdasági szabályzókhoz és _ az ásotthalmi homokhoz igazították. Továbbra is a becsületes munkára és a takarékos gazdálkodásra kérik a szövetkezeti tagokat. Ez ma már nem követelmény, kényszer. Különben nem tudnának lépést tartani a fejlődéssel, s hiába ültetnek több paradicsomot, vetnek több gabonát, mint tavaly — kevesebb hasznuk lesz. Az ásotthalmiak bizakodnék — jogosan teszik. 'gaira. ható törvényszerűségek. A Isxnva lassúbbak, a későn érkezők a volt, hogy a jó münkához idő piacok asztalkáin csak a makell, hiszen a gyorsan végzett összecsapott munkában nem sok volt a köszönet. Az élet ezt a mondást is átköltötte: lassú munkához még több időre van szükség. Csakhogy a lassúság nem azé? jelentkezett, mert elnehezül tek volna a szakemberek, hanem a termelési folyamatok váltak nehézkessé, érdessé. A közgazdászok egyre gyakrabban mondogatják — különösen a mai piaci ritmus ismeretében —. hogy a gyorsaság fél nyereség. rudékot, a morzsákat lelik. Mit csináljunk, hogy már Halászok jó éve i , ,fc 1. Élővizek, holtágak és egy épülő halastó gazdái a szegedi Tisza Halászati Termelőszövetkezet dolgozói, akik az öt évvel ezelőtti egyesület óta mintegy száznyolcvanan vannak. A halászszövetkezet tegnapi közgyűlésén, melynek vezetőségi beszámolóját Pclla László elnök tartotta. a tavalyi gazdasági év munkajának elemzése mellett alkalom nyílott az egyesülés óta eltelt időszak eredményeinek vizsgálatára, öszszehasonlítására is. Ott volt az összejövetelen dr. Boda Sandör. a Szeged városi pártbizottság munkatársa, Bencze Ferenc, az Országos Halaszati Szövetség titkára is. Ha az 1975. január 1-től, az egyesülés hivatalos napjától „mért'' utat nézzük, egyértelműen megállapítható a gazdasag fejlődése és továbbfejlesztésének iránya. Többek között orrol adott számot a beszámoló, rumutatva, hogy a/, évezredes hagyományokra visszatekintő klasszikus , klsszerszámos halászat megtar. tasa és hasznosítása mellett az intenzív haitermelés. a tudatos, szervezett halgazdálkodás biztosítja a népgazdaság igényeinek minél jobb kielégítését. Az eltelt öt évben több — korábban csupán a természet áldásaira, szeszélyeire bízott — Tisza- és Körös-holtágban tértek rá a korszerű, polikultúrás hal tartasi. haltermelési technológiára, amely a vízfelület hektáronkénti húshozamanak egyértelmű növeléséi eredmenyezte. Érdemes összehasonlítani a haltermelés szamadatait, amelyekből kiderül, hogy a nagyüzemi módszerek bevezetésével több mint duplájára emelkedett a Tisza Halászati Termelőszövetkezet haltermelése. Mig az egyesülés első évében 229.8 tonna halat adtak a fogyasztóknak, eddig a tavalyi év végén 543 tonna került a hálókba, ami az 1975—1979. évet összehasónlitva 235 százalékos növekedést jelent. Mindez pénzösszegben kifejezve 5 millió 917 ezer forintról 17 millió 903 ezer forintra növekedett, azaz így nézve 303. százalékos a növekedés. Ahol halat termelnek, ott halászcsárda is kéli hogy legyen, így van ez a Tisza Htsz-nél is, melynek szövetkezet tai közt a növelése, a 1980. évi feladahalászati export takarékosság segítségével az árszínvonal és az energiafelhasználás lehetőség szerinti csökkentése, \ al' valamint a minőség javítása szerepei. A beszámolót és a vitát követően a tagság megválasztotta a vezetőséget, melynek elnöke ismét Pelle László lett. A kongresszusi: irányelveket böngéífigf\Vc? - -s sűfűfl ' találunk gazdásági xzekkiíe! jezéseket, "megállapításokat, i Életünket, fejlődésünket, ten• nivalóinkat vizsgálgatva h3 véletlen e-z. ..... az áru-, pénz- és piaci viszonyok szerves részei a szocialista gazdasági életnek" — olvashatjuk a gazdasági építőmunka feladatait körvonalazó fejezetben. S a mi orgur.k piaca nem elzárt tezárszám- j rüiet, mint ahogyan rr.ás orsem. A nemzetközi munkamegosztásban nemzeti tett berendezéseket is külföldről vásárolták, s ilyen esetekben két megoldás követendő. Az egyik — s valószínű ez a gyorsabb —. ha a külkereskedelem már ugy (rendeli?), hozza be a gépeket, hogy azok mindenben megfelelnek a , . magyar szabványoknak. Kongresszust munkavédelmi előírásoknak és egyebeknek. A másik út már bonyolultabb és természetesen hosszadalmasabb is: ilyen esetekben idehaza kell végigjárni a kijelölt utat. amely bizony hosszúnak tűnik és néha ellentmond a józan észnek is. Fölösleges erre előcitálni a közvélemény előtt is ismert régi példákat, hogy amely gép más országbán évtizedek óta megtelel, az nálunk nem biztos, hogy jó. a tálalás idején helyet kap- vásárolja junk ann i a jelkepes asz! álnál? Megszívlelendő és követendő ajánlást olvashatunk pártunk irányelveiben erről: „A nemzet közi munkamegosztásban vuio hatékonyabb részvétel i.Vg'y feladatokat ró a külkereskedelemre: váljék szorosé uhú a termelő és a külkereskedelmi vállalatuk együttműködése, növekedjék közös érdekeltségük, erősödjék a szállítási fegyelem, javuljon a piaci munka, a termelő és a kereskedelmi tevékenység gyorsabban rés rugalmasabban kövesse a.piac változásait." A gyorsaság és a rugfUmastug különösen fontos. Egyik sem boszorkányság, hiszen ilyen példákat egyre inkább hallunk. A hét elején a tévéhíradó is közreadott °!a;1inezot: egyet. A kéziszerszámgyár kereskedelmi igazgatóját kereste föl a riporter, hogy érdeklődjék az exportról. A szakember azzal kezdte, hogy tavaly jelentősen emelkedett külpiaci forgalmunk. Cikkeik között. szegedi gyártmányokat is megemlített, mint a Tapasztalataim. példáim' bőségesen adódnak erre • is. Tavaly legnagyobb örömömre megnézhettem a bakui s az is szerencsémre szolgált, hogy volt a társaságomban három szegedi olajipari szakember. Ittott megjegyezték maguk között, hogy ha úgy oldanák meg a technikai eljárást mint a száz esztendeje olajat termelő bakui mezőben, Tegnap tartotta adó közgyűlését a bortiányi -A N R -t t f -L ' L ' ' OTÍCLÖVIIC Munkasor, a hódmezővásárhelyi Május 1. Termelőszövetkezet. Ma vitatják meg a j jövedelmünk például a kombinált fogót, bizonv régén bezárták volna amelyből évente 500 ezer da- üzemüket. valaki más esetet rabot vásárolták a tőkés or- ,, . , , ázásokban. Fölmutatott egy sorolt: a szegedl ^nderíelfogó-,. s avval folytatta, hogy dolgozó ipar fejleszteni es fele arányában ezt, nem kérik a partnerek, segíteni kívánta a kender tavalyi gazdálkodás tapasz- j részesek talatait és az idei tennivalókat. a bordányi Előre Szakmi. kell sírnunk vagy nevetnünk vcvd]k Egy helyett kettő vendégiátöipari' termelési ér- szövetkezetben és az apát-!a kialakult P'Oci helyzetboi téke az 1979. évben 11 millió falvi Aranykalász Tsz-ben. 'reánk jutó borúval vagy cíe406 ezer forint (1975 végén 7 millió 113 ezer volt). ] Az intenzív gaz.dálkodas bevezetése együtt járt a termelékenység növekedésével, így a dolgozók munkabérének minden 100 forintjára 46 kiló megtermelt hal jutott 1979-ben, míg ugyanez az összehasonlítás öt éve pontosan a fele értéket mutatta. A beszámolóban a gazdálkodás továbbfejlesztésének fontos állomását jelentő szövetkezeti beruházásról, a Csanyteleken épülő 230 hektáros halastóról is szo esett. A háromnegyed részben elkeszült halastó alkalmas lesz a legkorszerűbb haítermelésre. s a gépi halászaira is. A Tisza Halászati TermeiőEllenben továbbra is jo maradnak, ha valamivel laposabb, praktikusabb szerszámot készíten S ez esetben nem j szerszámgyáriak fogót, hanem a újf házgy jfajta ablakok ári lakásokhoz vagyunk. Együtt ?*"?: termelését, aratását, éppen ezért gépesítettek is. Baráti országokban gyártanak megfelelő gépeket. Amikor fölsorolták kívánságaikat, még nyugodt volf a partner, s tízhúsz változtatást hajlandó lett volna keresztülvinni a gépek készítésénél, de amikor a hatvanadik kifogást emlegették, akkor becsukták lassú járású a dosszié födelét, s azt tanailyenkor általában csolták, próbálkozzanak mas veszt, de nem úgy a gyártónál, más országban. föl. a kívánt vásárló. 2. A házgyári epítkezések számára 50 ezer darab bukva nyíló ablakot gyárt idén az Épületasztalosipari és Faipari Vállalat. Az újfajta ablak lenyegesen kevesebb hot ereszt at a korábbiaknai, ezeri — számítások szerint —. u^g .4 lakótelepi aeyezetését követő első évben 11 millió forint értül;ii energiamegtakarítás crhető el altala. A váltalat felkészült az u termék gyartására. A szükseges szerszámokat es célgépeket üzembe helyeztek. (MTI) Somogyi Krirolyné felvétele Télvíz ide, télvíz oda. a szeszélyes időjárás olykor mcsrngedi. hogy az építőiparban szabiul cg alatt dolgozzanak. Újszeged odesszai lakótelepen is ú.i élelmiszer-AB'Crt építenék a regi mellett a DClLÉiF munkásai. Közbcri eléggé rá vannak utalva az „időjárásfelelős" kegyeire, hiszen a fejük fölött, nincsen tető. mivel a időszerkezeten szerelik fel a szellőzőnyüásokat. Ha továbbra is az eddigi ütemben haladnak, az új üzlet nyáron már a régivel közösen javítja majd a környék ellátását A nehézkes és embei csatát gyors, a rugalmas. Szerencsére a kéziszerszúmgyáriak az utóbbiak közé tartoznak. Vállalták, hogy gyorsan beszerzik a megfelelő gyártóberendezéseket és a vevő igényének, kívánságának, megfelelő kombinált fogókat gyártanak, és határidőre a kért mennyiséget szállítják. Hírt adtunk már lapunkban i is arról, hogy a szegedi gyárba megérkeztek a speciális gépek, s olyan példás gyorsasággal helyezték üzembe, hogy. a gépeket gyártó NSZK-beli cég rácsodálkozott, s hogy akár velük is versenyre kelhetnének az itteniek. Eddig hízelgő is a megjegyzés, de kérdés; ugyan mekkora a sebesség ezután, amikor a gyártásé a aaó? 3. Olykor körülmcnj»eskedünk, bogaraskodunk, s ebből az alapallusból következik a lassúság, a rugalmatlanság. így viszont nehéz lépést tartani, s aligha foglalhatunk helyet mar a tálalas idején az . emlegetett világpiaci asztalnál. E gondolatokat is az a tévéhíradóban elhangzott riport adta, amelyben — bar nem említették — éppen egv szegedi kisüzemet dicsértek meg. Azt szeretnénk, ha szaporodna a gazdája is dicsérendő, gyorsan lépő es kijelentette, rugalmasan alkalmazkodó szegedi vállalatok, üzemek száma. Az említett mondás igaznak ismerhető el a gazdálkodásbari: a gyorsasag és a rugalmasság mar fel nyereség. GazcUsh btváa j