Délmagyarország, 1978. június (68. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-13 / 137. szám

Kedd, 1978. június 13. 3 Ottörok és iffúgárdisták seregszemléje Szegedi ifjúgárdisták a harci túrán üttömösi egészscgőr-úttörők a versenyen Ópusztaszeren, az Árpád­emlékműnél rendezték meg Bz elmúlt hét végén, jú­nius 9—11. között az úttörők és ifjúgárdisták „Együtt a gárda" seregszemléjét. A há­rom nap során 600 úttörő és 300 ifjúgárdista adott ta­lálkozót egymásnak, hogy számot adjanak elméleti és gyakorlati felkészültségükről, összemérjék tudásukat Tóth Zsuzsanna, a KISZ Csongrád megyei bizottsá­gának titkára köszöntöttea megjelenteket, közöttük dr. Ábel László vezérőrnagyot, a határőrség országos pa­rancsnokságának képviselő­jét. Gyárfás Mihályt, a me­gyei pártbizottság osztály­vezetőjét, Mihalik Ferencet, az MHSZ megyei titkárát, dr. Török Juditot, a Vörös­kereszt megyei titkárát és Ott József, kisteleki tanács­elnököt. A rendezvénysoro­zatra ellátogatott Nagy Sán­dor, az úttörőgárda orszá­gos parancsnoka is. A piros nyakkendősök és Ifjúgárdisták az érdekes, színvonalas versenyeken, harci túrákon kiválóan és sportszerűen vettek részt. Az első nap délutánján alaki menetdal-szemlére ke­rült sor. Nagy sikert ara­tott a határőrség kiskun­halasi lovasiskolájának, va­lamint az MHSZ-modelle­zöknek és a tűzoltóknak a bemutatója is. Másnap har­ci túrán és haditechnikai bemutatón vettek részt a fiatalok. Vasárnap a rajversenyek és a lövészettel egybekö­tött technikai bemutató után került sor az ünnepélyes eredményhirdetésre. Lele István, a KISZ megyvi bi­zottságának munkatársa kö­szöntötte a résztvevőket, majd Szokács József, az If­jú Gárda országos parancs­noka értékelte a versenyszá­mokban elért eredményeket. A jutalmakat Bódi György, a KISZ megyei bizottsága-" nak első titkára adta át. Az ifjúgárdisták közül a legjobb eredményt elért alegység tagjai augusztus 12—20. között a Békés me­gyei Pósteleken megrende­zésre kerülő országos szem­lén képviselik megyén­ket. A következő eredmények születtek: Harci túra: 1. Makó, 2. Hódmezővásárhely, 3. Sze­ged. Fegyveres váltófutás: 1. Hódmezővásárhely. 2. ma­kói járás, 3. szegedi já­rás. Üszás: 1. Makó, 2. Hód­mezővásárhely, 3. Szeged. Lövészet: 1. Szentes, 2. Makó, 3. makói járás. Alaki és menetdalban a makói, szentesi, a szegedi és a hódmezővásárhelyi ifjú­gárdisták; a közbiztonság­ban a makói ifjúgárdisták bizonyultak a legjobbnak. Az összesített eredmények alapján a makói és a hód­mezővásárhelyi Ifjú Gárda alegység kapta meg a Ki­váló címet. Az úttörők eredményei: Általános honvédelmi ver­seny: 1. Hunyadi János út­törőcsapat (Nagymágocs). 2. Bajza József úttörőcsapat (Makó), 3. Farkas Imre út­törőcsapat (Makó). Szakági versenyek: Hon­védelmi: 1. Hunyadi János úttörőcsapat (Nagymágocs), 2. József Attila úttörőcsa­pat (Makó). 3." Petőfi Sán­dor úttörőcsapat (Csongrád). Munkásőr: 1. Bajza Jó­zsef úttörőcsapat (Makó), 2. Dózsa György úttörőcsapat (Mindszent), 3. Petőfi Sán­dor úttörőcsapat (Földeák). Határőr: 1. József Attila úttörőcsapat (Nagylak), 2. József Attila úttörőcsapat (Tiszasziget), 3. Gábor Aron úttörőcsapat (Ásotthalom). Közlekedési: 1. Farkas Imre úttörőcsapat (Makó), 2. II. Rákóczi Ferenc út­törőcsapat (Csongrád). 3. Kossuth Lajos úttörőcsapat (Szentes). Egészségőr: 1. Dózsa György úttörőcsapat (Szen­tes), 2. Dózsa György út­törőcsapat (Mindszent), 3. Kádár Kata úttörőcsapat (Mindszent). Tűzoltó: leányok': 1. Bar­tók Béla úttörőcsapat, (Csongrád), 2. II. Rákóczi Ferenc úttörőcsapat (Kübek­háza), 3. Kossuth Zsuzsa úttörőcsapat (Hódmezővásár­hely). Fiúk: 1. Dózsa György úttörőcsapat (Szentes), 2. Móra Ferenc úttörőcsapat (Rúzsa). 3. Bartók Béla út­torőcsapat (Csongrád). Tanácskoztak a szegedi járás propagandistái Tegnap, hétfőn délután Szegeden, az Ifjúsági Ház nagytermében konferenciát rendezett propagandistái ré­szére az MSZMP szegedi já­rási bizottsága. Garainé Csa­nádi Mária, a szegedi járási pártbizottság osztályvezetője köszöntötte a propagandistá­kat, és méltatta azt az áldo­zatos munkát, amelyet a most lezárt pártoktatási év­ben végeztek. Hangsúlyozta, hogy a különböző tanfolya­mokon a járási párttagság­nak közel 60 százaléka ta­nult, többen, mint az előző évben. Hasonló fejlődés ta­pasztalható a tömegpropa­ganda tanfolyamokon is. A propagandisták Közül ezúttal is számosan részesül­tek jutalomban: Dobá Antal, Kása István, Börcsök Szil­veszter ásotthalmi; Baiogh Sándor, Bitó József, Kórász László, Becsei István, Hó­dossy Zoltán balástyai; dr. Faragó Vilmos, Masir Lajos­né, Gyuris Dezső bordányi; Kordás István, Bujdosó Al­bert csengelei; dr. Rusz Márk, Rácz Pálné deszki; Farkas Józsefné, Szamosvári Jenő, Kálló Antal domaszé­ki; Ács Zoltán kübekházi; Kiss István, Sisák Lajos, Kapás Antal, dr. Csonka Ist­ván, Csehó József, Gáli László kisteleki; Bitó Antal, Szász Gergely pusztaszeri; Csamangó Mihály, Kéri Jó­zsef, Szűcs Lajos röszkei; Varga Imre, Nagy János, Szék-esi Istvánné, Zahorán János rúzsai; Hozák János, Komáromi Károly, Kiss Gergelyné sándorfalvi; Vitai Sándor szegedi állami gaz­dasági; Molnár László, Bel­lér Péter a Szegedi Szink­ron Ipariszövetkezeti; Gulá­csi János újszentiváni; Sle­zák Mária üllési; Olasz Jó­zsef, Balogh István forrás­kúti: Császár Imre, Kiss Istvánné, Zentai Gyula, dr. Fórizs Sándor, Farkas Cs. Lajos mórahalmi; Gémes Ferenc, Bánfi József baksi; Faragó Mihály szatymazi; Ács Kovács Ernő öttömösi; Vtasi István pusztamérgesi propagandista részesült munkája alapján elismerés-' ben. Népgazdaságunk, versenyképességünk 1. Egy új kor jellegzetességei A szakemberek szerint a rohamos felhasználással a legfejlettebb tőkés országok, legutóbbi években világgaz- viszonylag könnyen megkö- köztük mindenekelőtt az dasági korszakváltásnak le- zelíthető és olcsón kitermel- NSZK, gyorsan és rugalma­hettünk tanúi. A letűnt kort hető készletek részben kimé- san átalakították a termelés, — főleg a II. világháborút rüitek, az új lelőhelyek ki- az értékesítés szerkezetét, és követő tőkés fellendülést — aknázása pedig mind költsé- igen rövid idő alatt pótolták az olcsó energia, az olcsó gesebb a tengeren, a mocsa- az árrobbanás okozta vesz­nyersanyag, a mindenkori ras szibériai vidéken, Alasz- teségeket, aktívvá tették kül­kereslethez igazodó olcsó kában stb. A magas árban kereskedelmi mérlegeiket vendégmunkaerő jellemezte, már megtérülnek ezek a 4. A fejlődő országok az E gazdaságtörténeti korszak többletköltségek, illetve ki- export fokozásával igyekez­piásik sajátossága a tudo- fizetődővé válik a takaré- tek külgazdasági vesz;esé­mányos és technikai fórra- kosság (pl. az épületek kellő geiket ellensúlyozni. így a dalom kibontakozása, és a hőszigetelése), a helyettesi- kínálat fokozása révén ab­velejáró egyenlőtlen fejlő- tés (pl. olaj helyett a szén, szolút módon és tartósan le­dés. (Japán és az NSZK elő- vagy az atomenergia felhasz- értékelődtek a világpiacon a retörése, Anglia és Olaszor- nálása) és általában az erő- közepes és alacsony techni­szág viszonylagos lemara- forrásokkal való ésszerű gaz- kai szinten álló kommersz dása.) Végül a lezárult kor- dálkodás. áruk, a hagyományos föl­szak harmadik fő sajátossá- 2. Felértékelődtek a világ- kész- és késztermékek (pl, ga, hogy a Szovjetunió és az piaC0n az alapvető élelmi- textilméteráru, egyszerű kon­európai népi demokratikus szerek is. A fejlett tőkés or- fekcionált cikkek stb.). országok növekvő világgaz- szágok élelmiszer-termelése A vilaggazdasági korszak­dasagi súlyúknak megfe.elo- az utóbbi két-három évtized- váltás éles megvilágításba en uj — a nemzetközi mo- ben gyorsan nőtt, aj igy , , , , , , nopoltőkétől független - képződött árúfeleslegek he'yezte a feJlodo "rszágok gazdasági-hatalmi övezetet az0nban nem képesek fedez- problémait. A gyarmati sor­teremtettek, növelve ezzel a ni a fejlődő országok egyre ból felszabadult népek je­saját és a fejlődő országok nagyobb hiányát. Az élelmi- ientős része — az olajex­gazdasági mozgaslehetoseget. szer-termelés és a népesség portőröket kivéve _ nem Az alakuló új vilaggazda- alakulása között az összhang . sági korszak legjellegzete- olyannyira megbomlott, hogy KePes a megnovekedett ter­sebb sajátossága, az évszá- hathatós nemzetközi intéz- melési, fejlesztési szükségle­zados értékrendek, csereará- kedések, nagyszabású fej- teket ellensúlyozni, és saját nyok megváltozása. Az 1973. lesztési programok nélkül az erőből harmonikusan fej­év végén tapasztalt ármbba- éhínség katasztrofális mére- , ' gazdasáeát sőt nás tartós, korszakos átala- teket ölthet. leszteni gazaasagat, sot eie­kulása kiinduló pontja lett. Igy a nyersanyag — az V€ gondot okoz a növekvő A változás, a mozgás több energia _> illetve az élelmi- számú népesség élelmezése, irányú. szerimport miatt ezekben az Nélkülözhetetlenné vált a 1. Tartósan felértékelődtek országokban megnövekedtek fejlett országok anyagi, tu­az energiahordozók és a a termelés, a gazdaság mű- d0mányos és műszaki támo­nyersanyagok más árukhoz ködési költségei. De megdrá- gatása. és termékekhez képest. Po- gult a fejlesztés is, a köilsé- Az olajexportáló országok litikai síkon ez a gyarmati gesebb nyersanyagok és a legfejlettebb tőkés ál­rendszer széthullásának ké- energiahordozók fokozott ki- iamok (a technikailag élen­sei következménye, gazdasá- termelésével. Következéskép- jaró beruházási javak ex­gi betetőzése. Piaci síkon vi- pen égető feladattá vált a portálói) nyernek a csere­szont félreérthetetlenül a többletköltségek ellensúlyo- arányok változásán. Magyar­kereslet és a kínálat közötti zása, a versenyképesség fo- ország viszont sokkal többet arányeltolódásokat jelzi. így kozása, a műszaki fejlesztés, veszít, mint amennyit r.yer azt mutatja, hogy a terme- 3. Tehát felértékelődtek a rajta/ Az élelmiszert (gabo­lés meg nem újuló és meg magas műszaki kultúrát nát) húst, zöldséget), továb­nem újítható természeti (ás- igénylő, a technikai haladást, bá a timföldet, alumíniumot ványi) erőforrásai végesek, a versenyképesség fokozását magasabb áron exportáljuk. Az alacsony, többnyire nyo- szolgáló termékek, félkész- De a nyereség többszörösét mott energia- és nyersanyag- gyártmányok, beruházási ja- rafizetjük az olaj, az ener­árak korlátlan fogyasztásra, vak, komplett berendezések. gja> a nyersanyag. a kor­pazarlásra ösztönöztek. A A kereslethez igazodva a S2OTŰ technika behozatalá­nál. Kivitelre kerülő kész­• • Uzemavatás Kisteleken Nyolc hónap alatt készült. Példamutató gyorsasággal. A kisteleki tejüzem teljes egé­szében exportra termel. S ami feltétlenül megemlíten­dő még: mind az építészeti, mind a gépi beruházás ke­vesebbe került, mint tervez­ték. A kisteleki gyár tulaj­donképpen optimális nagy­ságú, s előnye, hogy csak egyetlen, de nagy hasznot hozó terméket gyárt. Ezt hangsúlyozta tegnap Csá­penszki István igazgató is, aki rövid beszédében a si­keres építésről szólott. Az avatóünnepségen — melyen ott volt dr. Komó­csin Mihály, a megyei párt­bizottság első titkára, dr. Perjési László, a megyei ta­nács elnöke, Szögi Béla, a szegedi járási pártbizottság titkára és dr. Sinka István, a Tejipari Vállalatok Tröszt­je vezérigazgatója — dr. Ro­mány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter mondott rövid beszédet, majd átvágta a nemzetiszí­nű szalagot, az avatás jelké­peként. Az új tejüzem ebben az évben ezerhatszázötven ton­na krémfehérsajtot gyárt exportra, s ezzel az iparág legjelentősebb hazai expor­tőre. termékeinknek jelentős há­nyada pedig abba a csoport­ba tartozik, ahol az árak stagnálnak, sőt csökkennek. Az átlagos színvonalú ter­mékek körében növekszik a világpiaci verseny, és kivite­li listánkon sajnos, kevés még a techniiíai haladás él­vonalába sorolható korszerű, keresett, növekvő áron érté­kesíthető termék. Kovács József (Folytatjuk.) Enyedl Zoltán felvétele Szép Ferenc, a Tejipari Vállalat főmérnöke a Dániából vásárolt ultraszűrő berendezés működéséről tájékoztatja dr. Romány Pál minisztert (középen), mögöttük jobbra dr. Komócsin Mihály, a megyei pártbizottság első titkára. KISZ- védnökséggel Belvízvédelmi tábor Tápén Két évvel ezelőtt a KISZ megyei küldöttgyűlése hatá­rozatában védnökséget vál­lalt a megye belvízvédelmi munkálatai fölött. Az el­múlt év nyarán első ízben szerveztek belvízvédelmi tá­bort Tápén és Makón. A megye középiskolás fiatal­jai az ATIVIZIG irányítá­sa és a felgyői Róna Tsz munkásainak felügyelete mellett sok ezer forint ér­tékű belvízmentesítési mun­kát végeztek. Az idén foly­tatódik ez a munka. Vasárnap este ünnepélyes keretek között megnyitották az 1978-as belvízvédelmi tá­bort Szegeden. Három tur­nusban közel 350 középis­kolás fiú dolgozik Tápé északi részének belvízmen­tesítésén. Makói, csongrádi, szentesi, kisteleki és a sze­gedi Ságvári, illetve Tisza­parti gimnázium 116 fiátal­ja vesz részt az első turnus csatornaépítési munkájá­ban. A vasárnap esti meg­nyitón Szegeden Cseh Fe­renc, a KISZ városi bizott­ságának munkatársa köszön­tötte a résztvevőket, majd Kulcsár Péter, a KISZ me­gyei bizottságának titkára szólt az építőtábor jelentő­ségéről. Ott volt az ünne­pélyes megnyitón Berta Ist­ván, a városi partbizottság titkára. Halász Anna, a KISZ városi bizottságának titká­ra Zsivity Radivoj, az ATI­VIZIG igazgatóhelyettese. A tábor résztvevői tíztagú brigádokban naponta 7 órát dolgoznak a csatornaépítési, árokásási munkán, s gaz­dag kulturális és sportprog­ram várja őket

Next

/
Oldalképek
Tartalom