Délmagyarország, 1977. március (67. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-15 / 62. szám

4 Kedd, 1977. március 15. ­Merre ballag majd a diák? Magyar kiállítók a szabadkai Pannónia Vásáron Minden tavasz újat hoz a természet megújulásában, a vágyakban, a jövőt kutató és vállaló elhatározásokban. A középiskolában végző és érettségiző tanulók elé ket­tős próbatételt állít a ta­vasz és a nyár. Dönteni kell a továbbtanulás és a mun­kába állás lehetséges módo­zatairól és irányairól. Sokak előtt célként lebeg az egye­tem és a főiskola; mások el­döntötték, hogy mindazzal a tudással és készséggel, ame­lyeket középiskolai tanulmá­nyaik ideje alatt elsajátítot­tak, vállalatoknál és üze­meknél, kórházakban, kü­lönböző intézményeknél he­lyezkednek el. A szakközép­iskolát végzett fiatalok szak­mai elhelyezkedése és beil­leszkedése biztosított. Nagy szükség van korszerű isme­reteikre, fiatalos lelkesedé­sükre és lendületükre. • A gimnáziumot végző fia­talok előtti lehetőségek má­sok. A felsőoktatási intéz­ményekbe irányulóknak szá­mot kell vetni a felvételi vizsgák követelményeivel és önmaguk képességeivel A tét nagy, kár lenne lebecsül­ni mindazt a tehertételt és befektetett munkát, amely­ről az érettségi és majd a felvételi bizottságok előtt számot kell adni. Mi törté­nik, ha nem sikerül a fel­vételi? Akkor időlegesen vagy végleges célként fizi­kai munkát kell vállalni. Ezzel számolni kell. A gim­náziumban végző fiatalok jelentős hányada azonban eleve szembe néz a társa­dalmi lehetőséggel és köve­telménnyel, hogy elsajátított ismeretei, megszerzett tudá­sa birtokában olyan szak­mák és munkakörök ellátá­sát vállalja, amelyek köve­telményeinek 12 esztendős tanulás után eleget tud ten­ni. Számos ilyen munkakör van. Mi jellemzi ezeket, a munka- és feladatköröket? Elsősorban a feladatok átte­kintéséhez és a döntésekhez, az Intézkedésekhez szüksé­ges intelligencia és áttekin­tőkészség. Nagyon jelentős tényező és egyben feltétel az emberekkel bánni tudás, a tevékenységek szervezése, a konfliktusok elkerülésé­nek, illetve feloldásának ké­pessége. Joggal kérdezhetik meg, mihez kezdhet ma egy fia­tal az érettségi bizonyítvá­nyával, ha nem tanul to­vább? Meglepően sok mindenhez. Igen, a lehetőségek szélesek, csupán egy mítoszt kell el­oszlatni: a munkát körülve­vő téves nézeteket. Még él az a nézet, hogy a munka szük.éges rossz. Ezzel a szemlélettel már meg is kez­dődött a különféle munkák rangsorolása és osztályozá­sa. Kialakultak a végletek. Egyes szakmák indokolat­lanul és érthetetlenül diva­tosakká váltak, másokat va­lósággal elfelejtenek a pá­lyát és szakmát választó fia­talok. Mindannyiunk előtt ismertek azok a túljelentke­zési arányszámok, amelyek így alakulnak ki anélkül, hogy a tevékenység tartal­mát, a munka jellegét, a munkát elvégző munkással szemben támasztott fizikai, erkölcsi, egészségügyi köve­telmén, eket alaposan ismer­nék. Szólni kell ugyanakkor még egy elhanyagolt, de an­nál fontosabb követelmény­ről: az egyén és a közösség viszonyáról. A munkahely az esetek túlnyomó többsé­gében egyúttal kollektívát is jelent. Az egyénnek a kö­zösségben — legyen az bri­gád, csoport vagy egy mun­katerem, termelőszalag — betöltött fielye, kapcsolatte­remtő képessége örömeinek vagy kudarcainak forrása lehet. Ezekre a feladatokra fel kell készülni: otthon a családban, az iskolai közös­ségben, az ifjúsági mozga­lomban. Fel kell erre ké­szülni az önismeret kialaku­lása folyamatában és önma­gunk személyiségének for­málása és formálódása fo­lyamatában. Szükség van er­re a szigorúságra, mert a középiskolát végző fiatalok­kal szemben támasztott er­kölcsi és emberi feladatok nagyok; magas mércével méri a társadalom minden tettüket. A munkavállalási lehetőségek — a vállalatok, üzemek és intézmények munkaerő-igényei alapján — meghatározottak. Ha min­denki nem is dolgozhat bár­hol, de valahol mindenki ta­lál munkát. Ez a legfonto­sabb tény a fiatalok számá­ra. • A munkák jellege eltérő. Van, amelyik fizikai erőki­fejtést követel elsősorban, másik az idegrendszert ter­heli lényegesebben. Vannak olyan munkakörök, ahol sok emberrel kell foglalkozni, másokban kevés ember gondjainak, bajainak elmé­lyült figyelemmel kísérése a legfontosabb követelmény. Nagyon jó lenne, ha min­denki a munka követelmé­nyeiből és saját képességei­nek egyeztetéséből Indulna ki jövendő pályója megvá­lasztásakor. A gimnáziumot végző fia­talok előtt olyan foglalkozá­sok ellátására nyílik lehető­ség, amelyek elsősorban nagy általános műveltséget, a helyzetek és a feladatok felismerésének és megoldá­sának képességét tételezik fel. A tanulmányokban el­töltött évek feltehetően biz­tosítékul szolgálnak arra, hogy az emberek sorsának, ügyeinek intézésében, első­sorban szolgáltató feladatkö­rökben jól érvényesítik ál­talános műveltségüket. Még nagyobb szükség van az érettségizettekre az iparban, a kereskedelemben és az egészségügyi ellátásban. Is­kolai előképzettségük lehető­vé teszi az üzemek, a vál­lalatok és az intézmények számára, hogy olyan kvalifi­kált munka- és feladatkö­rökben foglalkoztassák az érettségizetteket, amely pél­damutató színvonal lehet a termelő kollektívák számára. Előképzettségük lehetővé te­szi, hogy igen rövid idő alatt elsajátíthassák a szak­mák mesterfogásait. Számos olyan munkakörben tevé­kenykedhetnek, amelyek ma nem szakmák, hanem magas szakmai követelményeket magában foglalt betanított munkák. Ki tagadná egy pillanatig is, hogy az idegen nyelvű és a magas tudomá­nyos követelményeket hor­dozó szakmai könyvek gépi és kézi szedése nem tá­maszt az átlagosnál jóval magasabb szakmai elvárást az ott dolgozóval szemben? Említhetnénk a fotólabora­tóriumi tevékenységeket, a kereskedelem és a vendéglá­tás szinte megszámlálhatat­lan feladatkörét. A kereske­delemben lényegesen több munka- és feladatkör van, mint az eladható árucikkek jellege szerinti csoportosítás. Az egészségügyben nemcsak a lányok, hanem a fiúk is megtalálhatják azokat a te­vékenységi köröket és fel­adatokat, amelyeket a hiva­tás szintjén gyakorolhatnak. Ezek a munkakörök egész embert kívánnak. Minden nehézségük mellett is szé­pek, mert szüksége van rá­juk a társadalomnak. • El kell oszlatni azt a szemléletet, amely az érett­ségizett lányok és fiúk szá­mára csak íróasztal mellett képes és tud jövőt, munkát elképzelni. A társadalom egyre gyorsuló ütemben ha­lad a munka mind maga­sabb általános és speciális képességeket követelő szint­je felé. A gyárakban, az üzemekben és az intézmé­nyekben szükség van az ál­talánosan képzett és művelt, a munka jellegének megfe­lelő irányban gyorsan tájé­kozódó és szakmai ismere­teket elsajátítani képes fia­talokra. Közismert kifejezés világszerte a konvertábilis szakember. Ez az ideált tes­tesíthetik meg a gimnáziu­mot végzett és munkába álló fiatalok. A Csongrád megyei és a Szeged megyei városi Pálya­választási Intézet a napok­ban tájékoztatót juttatott el a gimnáziumot végző fiata­lokhoz, amely hét szegedi vállalat munkavállalási le­hetőségeit ismerteti. Éljenek a lehetőséggel, gondolkodja­nak a közreadott választási lehetőségekről. Zenei József A hagyományos szabadkai Pannónia Vásárt március 26. és április 3-a között rende­zik meg, amelyen — a Sze­gedi Ipari Vásár Igazgatósá­gának szervezésében — negyvenhat magyar kiállító vesz részt. A testvérvárosi kapcsolatokban évtizedes múltra tekint vissza Szeged és jugoszláviai szomszédjá­nak, Szabadkának barátsága, együttműködése. A páros esztendőkben sorra kerülő Szegedi Ipari Vásáron rend­szeres résztvevők a jugo­szláv ipari és kereskedelmi vállalatok. A kölcsönösség alapján jelennek meg ma­gyar kiállítók a Pannónia Vásáron is. Idén 1000 négyzetméternyi területen mutat be 46 ma­gyar cég. Nagyvállalatok, ipari és mezőgazdasági szö­vetkezetek viszik el termé­keiket Jugoszláviába, hogy alkalmat nyújtsanak keres­kedelmi és gazdasági koope­rációnk bővítésére, üzletkö­tésekre. Általában a fo­gyasztási cikkek, a terme­lést is elősegítő alkatrészek viszik a főszerepet. A Buda­print bemutatja a szomszé­dos országban legújabb kel­méit, a Kéziszerszámgyár ismert, közhasználatú cik­keivel jelentkezik, a Ken­derfonó és Szövőipari Vál­lalat zsinegeket, zsákokat, köteleket, kender és juta alapanyagokból gyártott áru­féleségeket visz a szabadkai vásárra. Az országos nagyvállala­tok közül ott lesz a Pannó­nia Vásáron a Csepel Hír­adástechnika műszaki mé­rőműszerekkel, s hasonló ti­pusú termékskálát mutat majd be a Ganz Művek, a Trakis Isz és a Középdunán­túli Gázszolgáltató Vállalat, ahonnan gáznyomás-szabá­lyozó berendezéseket visz­nek a szabadkai kiállításra. Az Alföldi TÜZÉP metlachi lapokat, műanyag redőnyö­ket, az Autófém Szövetkezet kávéfőzőket és szamovárokat állít ki, a Bajai Finomposz­tógyár a legújabb „tiszta élő gyapjú" termékeit, a Szege­di Bőrdíszmű Szövetkezet táskákat és bőrdíszmű áru­kat, a Kiskőrösi Vegyesipari Szövetkezet műanyagból ké­szített bukósisakokat, a Szekszárdi Szabóipari Szö­vetkezet szabadidő-öltönyö­ket, a Trakis Szövetkezet hegesztőberendezéseket és trafómérő műszereket visz Szabadkára. A Hódmezővá­sárhelyi Fémtechnikai Vál­lalat bemutatja a nagy nem­zetközi vásárokon ls sikert aratott — svéd licenc alap­ján gyártott — Skander tí­pusú teleszkópos garázs- és üzemcsarnokoknál használa­tos automata ajtóit. A szabadkai Pannónia Vá­sáron a szegediek közvetíté­sével, s természetesen önál­lóan jelentkezik a Magyar Üvegipari Művek miskolci, orosházi, sajószentpéteri és salgótarjáni gyára. A VBKM is sok újdonsággal kíván be­mutatkozni. A kereskedelmi életben kíván közelebb ke­rülni a jugoszláv gazdasági élethez a Konzumex, az Or­szágos Piackutató Intézet és a Kiváló Aruk Fóruma. Csu­pán fölsorolásként említjük, hogy bemutatkozik a sza­badkai vásáron a Tiszai Ve­gyikombinát, a Lignifer, a BUBIV. a győri Lakisz, a Hosszúhegyi Állami Gazda­ság, a Pécsi Bőrgyár, a Mo­hácsi Farostlemezgyár, a Kőbányai Szerszámárugyár, a Szegedi Szűcsipari Szövet­kezet, a Szék- és Kárpitos­árugyár, a Ravill és a Simo­vill Cégek is. A magyar részvétel a sza­badkai vásáron bizonyára elősegíti a két szomszédos ország kereskedelmi és gaz­dasági kapcsolatainak bővü­lését, az együttműködés ki­terjesztését és a két nép ba­rátságának további elmélyí­tését is. Vásárlói kalauz X. Hogyan és mennyiért vásárol a BÁV? A használt vagy felesle­gessé vált holmikat legna­gyobb biztonsággal a Bizo­mányi Áruház Vállalat ré­vén értékesíthetjük. Ennek kétféle módja van: a válla­lat vagy készpénzért meg­vásárolja, vagy bizományi értékesítésre veszi át a fel­kínált 'holmit. (Nem min­dent csak aminek értékesí­tésére lehetőséget lát, hiszen a Bizományi nem raktárra, hanem viszonteladásra vásá­rol.) Ha a Bizományi megveszi, amit felajánlunk, akkor A szűk utcák hátránya A spanyolországi Toledó­ban új törvény lépett élet­be. Mostantól fogva azt a szerelmespárt, amelyik ké­zen fogva vagy egymást át­ölelve közlekedik az utcán, megbüntetik. Ennek egészen egyszerű az oka. A toledói utcák olyan szűkek, hogy komoly következményekkel járhat a séta, kézen fogva. Ha hirtelen felbukkan egy kocsi, nem lehet ugyanis kitérni. Az ilyen jellegű bal­esetek növekedése miatt ho­zott a város polgármestere ilyen kellemetlen rendele­tet; az utcán csak libasor­ban lehet sétálni. HÁZASSÁG I. kerület Szeged: Petrovics István és Schwarez Klára, Vadassy László Kálmán és Rostás Erzsébet. Helnrlch József és Dórán Ildikó Lilla, Puszta Zoltán János és Török Mária. Horváth Zoltán és Pintér Judit, Márkos Csaba Sándor és Szabó Erna, Perkó Mihály és Bényl Eva. Harmati László Mihály és Fekete Má­ria. Sólya József és Csernék Edit Matild, Jamniczky György János és Varga Valéria, Kalo­csai László és Halász Eva, Deb­reczeni Tibor és Tóth Katalin Terézia házasságot kötöttek. III. kerület Szeged: Balog Sándor Ferenc és Schordje Julianna, Németh István Sándor és Borbély Má­ria Magdolna házasságot kötöt­tek. I. kerület SZÜLETÉS Szeged: Varga Jánosnak és Tóth Juliannának János, Pécsi Sándornak és Győri Máriának Gabriella Mónika. Csillag László Istvánnak és Tajtl Katalinnak Márta Katalin, Pölös Nándornak és Bozóki Annának Nándor, Ju­hász Antalnak és Farkas Ilo­nának Antal Tamás, dr. Dé­kány Imre Lajosnak és Bozsó Klárának Andrea, Katona Ist­vánnak és Varga Ágnesnek Szil­via Ágnes. Kréter Károly Györgynek és Laczkó Erzsébet­nek Roberta, dr. Kopp Miklós­nak és dr. Losonczy Zsófiának Danlella, Nagy Jánosnak és Szi­geti Erzsébetnek Katalin. Far­kas Györgynek és Igaz Évának Julianna Erika, Kiss Tamásnak és Janecskó Zsuzsannának Ág­nes, Vér Zoltánnak és Matu­sinka Editnek Szilvia, Kocsis Gáspárnak és Szécsi Mária Ro­záliának Barbara, ördög István­nak és Nagy Verona Klárának Barnabás. Nagyhaska Mihály­nak és Angyal Erzsébetnek Csa­ba, Bakacsi Lászlónak és Csi­kós Ilona Annának Attila, Soós József Ferencnek és Fodor Sa­roltának Mariann, Roszkos Ist­vánnak és Farkas Honának Csa­ba Norbert, dr. Tézsla Ervin­nek és Fülöp Évának Bernadett Mária, Széplaki Sándornak és Sebők Margitnak Tibor. Boros­sebesi Józsefnek és Kocsis Ró­zsának József Zoltán. Komáro­mi Ferencnek és Fábián Mar­gitnak Katalin, dr. Tényl Já­nos Károlynak és Kun Irénnek Zsuzsanna Márta, Kiss József­nek és Horváth Irén Évának Antal János. Szálai József­nek és Csillag Erzsébetnek Erzsébet, Anikó. Szabó Sán­dornak és Vízhányó Piros­kának Tamás, Dorogi László­nak és Matyi Ágnes Máriának László Tibor, Nagy Mihálynak és Fodor Piroskának Péter Ta* Családi események más, Gárgyán Istvánnak és Tóth Zsuzsannának Tamás, Szluka Ferenc Istvánnak és Fo­dor Piroskának Máté Ferenc, Fohsz Bélának és Starcz Ágnes­nek Orsolya Ágnes. Gullcska Fe­rencnek és Kasza Erzsébet Iloná­nak Rozália, Bódi József László­nak és Székely Mária veroniká­nak Henrietta, Szél Sándornak és Csiszár Ágnesnek Tamás Alkos, Szűcs Gyula Károlynak és Ujj Juldianának Attila Gyula, Szűcs Istvánnak és Szekeres Magdolná­nak Zsolt Lstvan, Gyuris Árpád­nak és Ádám Erzsébet Máriának Tímea, Bús Sándor Mártonnak és Deme Juditnak Barbara, Barna Ferencnek és Botos Bertának Fe­renc Sándor, Papp Györgynek és Lázár Anna Máriának Judit Ág­nes, Puskely György Lászlónak és Libor Éva Irénnek Róbert György. Nagy Ádámnak és Fazekas Maria Juditnak Gergely. OrarvantU Fe­renc Andrásnak és Csányl Terézia Máriának Szilvia. Bárkányi Sán­dornak és Oltlik Erzsébetnek Andrea Erzsébet. Horváth László Józsefnek és Privtnszky Mária Erzsébetnek Orsolya Márta, Laka­tos Árpád Istvánnak és Nagy­György Máriának Beáta, Kanász László Imrének és Nagy Éva Má­riának László Attila. Körtvélyessy Péternek és Daróczl Zsuzsanná­nak Péter. Jenei Mihálynak és Fö­di Irénnek íren, Urbán Imrének és Demeter Idának Eva, Dóczi An­tal Györgynek és Lakatos Valéria Máriának László Gábor. Faragó Antalnak és Hódi Eva Máriának Krisztián. Dáni Zoltán Tibornak és Szabó Arankának Krisztián, Kis Mihály Istvánnak és Szathmá­ry Judit Máriának Kornélia, Kis Mihály Istvánnak és Szathmáry Judit Máriának Viktória. Fodor Jánosnak és Csurgó Juliannának Erika Zsuzsanna, Szlverl József­nek és Fehér Eszternek Gabriella, Halász János Györgynek és Barczi Borbála Katalinnak Sza­bolcs. Zsarkó Mihálynak és Balog Sárának Péter, Majoros Tibornak és Antalóczl Margitnak Ferenc. Loval Ferenc Józsefnek és Szabó Magdolnának Róbert. Gregor Bé­lának és Ms.kádl Máriának Mária. Berente Lőrlneznek és Móczár Jolánnak Jolán, Plgnlczki László Mihálynak és Császár Erzsébet Mártának István, Tanács Imrének és Tanács Klára Ilonának Péter Imre, Tóth Lászlónak és Kan tó Klára Erzsébetnek Klaudia Szil­via, Prágai György Miklósnak és Apró-Juhász Hona Olgának Edit, Tóth Pálnak és Patkós Erzsébet­nek Pál, Korsós Imrének és Ba­logh Katalin Magdolnának Edina Imola, Tasnádi Miklósnak és Kö­rém Erzsébet Katalinnak Miklós Zoltán, Török Györgynek és Ret­kes Rozáliának Róbert Zoltán, Halmos Lajosnak és Selfmann Évának Péter, Barta Jenőnek és Csík Máriának Gábor, Halász Ist­vánnak és Bóka Ilona Annának István, Ábrahám Antalnak és ör­dög Mária Magdolnának Zita nevű gyermekük született. III. kerület Szeged: Lengyel Gézanak és dr. Major Mariának Rita Lilla, Fogas Pálnak és Kovács Éva Klárának Attila. Fülöp Ferencnek és Nagy Erzsébetnek Vanda, Bóday Péler Károlynak és Temesvári Julian­na Zsuzsannának Péter, Kovács Pálnak és Takács Valériának Zsu­zsanna, Lajtár Istvánnak és Pus­kás Magdolnának Ágnes, Czékus Andrásnak és Czékus Mártanak Zoltán, Bago Györgynek és Széli Klára Zsuzsannának György, Ba­logh Lászlónak és Szabó Katalin­nak Ágnes, Márta Istvánnak es Kómár Etelkának Zoltán, Nagy Ferencnek és Dikán Teréziának Ferenc. Szálai Lászlónak és Zslkó Ida Mariának Norbert, Király Jó­zsef Lászlónak és Zöld Irén Mag­dolnának Károly László, Kormos Józsefnek és Szekeres Gizellának Endre, dalló Jánosnak és Suti Rozália Piroskának Tünde, Ber­zák Ivánnak es szemmárl Erzsé­bet Annának Iván. papp István Péternek és Gárgyán Etelkának István, KaLmar Istvánnak és Emódi Mária Magdolnának Ágnes, Nagy Jánosnak és Juhász. Ágnes­nek Edii, Rózsa Lászlónak és Ju­hász Mária Magdolnának Tamás, Szóráth Antal Józsefnek es Ko­vács Annának Zollán, Hődör Fe­rencnek és Gál Margitnak Ferenc nevU gyermekük született. IIALALOZAS I. kerület Szeged: Meskó Zoltánné Ger­gelyfi Irma, Frank Lajosné Kiss Etelka, Stelczer Géza, Bárkányi Erzsébet Etelka, Süli István, Tö­rök Judit Ilona, Sóki Mihály, Ab- \ rahám-Türes Józsefné Farkas Ju- | llanna, Simon Istvánné illés Ju­lianna. Gábor Mihály, Kiss Valé­ria, Lantos Imréné Klein Erzsé­bet, Vastagít Árpád Ferenc, Ku­llch Amália. Horváth Lajos. Széli János, Huszka Sándor, Vlcsay La­josné Kondoros! Margit, Kocsis József, Peregi Mihály Imre, Bo­kor Balázs, Berényi Sándorné Tóth Anna, Harmat Andrásné Freidlch Anna, Gera Istvánné Kardos Rozália, Vas Istvánné Süli Krisztina meghalt. II. kerület Szeged: Sdpos Istvánné Tápai Etel, Szabó Márta, Tóbiás Mária. Outi Istvánné Balázs Erzsébet. Melenka Jánosné Kxaélla cecilia meghalt. adásvételi szerződést köt. Ebben az esetben a vétel­árat azonnal kifizeti, és a további értékesítés kockáza­tát magúra vállalja. A nagyobb értékű va­gyontárgyakat — antik bú­tort, festményt, ékszert — és az olyan tárgyakat, amelyek eladásét a vállalat bizony­talannak ítéli, többnyire csak bizományi értékesítés­re veszi át. Ilyenkor a tu­lajdonos és a vállalat kö­zött bizományi szerződés jön létre. Tehát a vállalat arra vállal kötelezettséget, hogy a vagyontárgyat a megbízó javára, de a saját nevében értékesíti, méghozzá díjazás ellenében. Ha a vállalat eladta a bi­zományba átvett tárgyat, az eladási árból levonja a már kifizetett előleget, a szállí­tási költséget és a vállalatot illető bizományosi díjat: a fennmaradó összeg illeti a megbízót. Ha a vállalat nem tudja az átvett tárgyat ér­tékesíteni, akkor felszólítja a megbízót: szállítsa el az értékesítésre átadott holmit. A bizományba átvett hol­mi eladási ára körül gyak­ran merül fel vita, bizony­talanság. Ezért jó, ha tud­juk: a becsüs által ajánlott ár csak az úgynevezett el­lenőrző becsüs jóváhagyása után válik érvényessé. Ha az túlzottnak találja az árat, a vállalat árleszállítúsi ajánla­tot tesz a megbízónak. Az ajánlott levél kézhezvétele után 8 napon belül kell nyi­latkoznunk, hogy hozzájáru­lunk-e a módosított árhoz vagy sem. Nyilatkozatuk el­maradását a Bizományi be­leegyezésként vélelmezi és az adott tárgyat a leszállí­tott áron értékesiti. A Bizományi Áruház Vál­lalat felelősséget vállal az átvett holmik megőrzéséért Fe'elősséggel tartozik a meg­bízó is: ha az eladást követő három hónapon belül a vevő a tárgy rejtett hibája vagy üzemképtelensége miatt ki­fogással él. a hibás tárgyat a megbízó köteles megjavít­tatni, vagy ha ez nem le­hetséges, akkor visszavenni. Ilyenkor a vevő visszaköve­telheti a vételárat a BAV­tól, az pedig a felvett előle­get, annak kamatait és a felmerült költségeket kérheti a megbízótól. A bizományi szerződést akár a megbízó, akár a vál­lalat felmondhatja. A meg­bízó azonnali hatállyal visz­szavonhatja a megbízást, a vállalat felmondási ideje 15 nap.

Next

/
Oldalképek
Tartalom