Délmagyarország, 1977. március (67. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-27 / 73. szám

4 Vasárnap, 1977. márcins 27. Egy válás története Ősbemutató a Kisszínházban Maróti Lajos színműve továbbirható. A szín elsötétüiésével semmi sem fejeztetett be végérvényesen, ellenkezőleg : a szereplók magatartásai és viszonyai még bonyolultabbá váltak. Még szükségszerűbbé, hogy folytatódjon a keresés, az „útra találni" küzdelem, erősödjön a hogyan tovább meghatározásának vágya, és az ennek szellemében vitt élet igénye — nemcsak számukra. Valamennyiünket célba vesznek a továbbgondolkodásra szólító ingerek. Ez a kisszfnházi ősbemutató sikerének egyik titka. A másik: Maróti — sorrendben harmadik — drámája fölényes színház—közönség Ismeretről, dramaturgiai biztonságról, szerkesztési virtuozitásról árulkodik. Ahogy a mi társadalmi viszonyainkról. a teremtő-alakító-elviseló-bíráló emberekről való képét a magánélet szférájában egy családon belül felmutatja; ahogy elkerüli ebben a latszólagos egyszerűsítésben a bonyolult társadalmi képletek valódi szimpllfikálását — írót bravúr. A modern dráHernádi OwSoár felvetete A házastársak. Ifj. t'jlaky László és Bajza Viktória A rendező Léner Péter jó tragédiát, melyet a mindezek egy helyen" megszerzésének lehetetlensége okoz, csak véA világ és a színház ... i Amikor a barlang mélyén a dobverés ritmusácsóvában ott áll valaki, tív tudatát. Egyszerre leegy élő személy, egy szí- gyünk önmagunk és a vinak révületében, égre emelt nész — aki a hónap végén lág. Erre való a művészet, szemmel, elváltoztatott han- odajárul a pénztárablakhoz ez a „haszna" minden műa gázsiért —, teljes testi veszetnek. Ezért áldoz rá az gon arról a beszélt a sámán, hogy mit mondanak az istenek; mit kell tenni, hogy kiengesztelődjenek, akkor „közönsége" tulajdonképpen egy színházi előadáson vett részt. Tudták, hogy az, akit a tűz fényénél látnak, a sámán, akinek majd a zsákmányból húst is kell adni a szolgálatáért, de amikor beszélt, mozgott, elhitték valójában ó az, mégis mí, a nézőtéren, elhisszük, hogy nemcsak őt látjuk, hanem valaki mást: egy királyt, egy bolondot, egy parasztot, egy katonát, egy munkást, egy tisztviselőt, vagy éppen magát a kaszás halált. Az istenek ugyan kimentek a divatból — bár nem egészen, mert a görög drámákban néha „szeneki, hogy most ő nem csak mélyesen" is találkozhaa sámán, hanem az alvilág tunk velük —, de a küzdeistene, az égiek istene, lem változatlan lényege a drámának. S bennünket azért érint olyan közvetlenül, mert a művészet legvagy éppen valamelyik állat, amelviknek bőrét magára öltötte. Dráma volt ez abban az nagyobb lehetőségét kínáiértelemben ls, hogy a sámánnak meg kellett küz- hallgatjuk, deni, verekedni, hol a szó szoros, hol annak átvitt értelmében azért, hogy célját elérje. A küzdés izgalom, s a nézők maguk fs átélték e dráma fordulatait. Azt is mondhatnánk: évezredek óta a dráma lényeemberiség évezredek óta oly sokat, ellentétben a közhiedelemmel, amely ügy gondolja, hogy az emberek csak a kézzel fogható, materiális haszon érdekében hajlandók áldozatokat hozni. Most a színházi világnapot köszöntjük. A Föld legkülönbözőbb pontjain színészek állnak a függöny elé, a reflektorok fényébe, és felolvasnak egy azonos tartalmú levelet, üzenetet. Köszöntik önmagukat, köszöntik a nézőket, ünneplik a világ egyik legrégibb művészetét. Az emberiség ilyenkor tulajdonképpen önmagát ünnepli. Kollektív ja: azt, hogy mi, akik csak •000 befogadjuk a művet, egyszerre ott üljünk létét, s ezzel embermivol a székeinken, ugyanakkor tának lényegét. Azt, hogy pillanatokra mások is le- ki tud lépni a biológiaigyünk. Azonosoljunk a ki- fiziológiai lét egyetlen szerállyal, a bolonddal, a ka- mélyre korlátozott börtötonával, vagy éppen meg- néből, az állati lét korlátai gyűlöljük őket, de minden, közül, azonosulni tud az képpen kilépjünk önma- emberiséggel — ettől , , ... » , érzékkel választotta ki — mairás világszerte megfigyel- sok ötleltel duiílolta_ hmni. *TztT súlyozta - a darabnak azon dekezó, reflexszerű szigorral, dramaiurgaihoz koránt- csomópontjait, ahol a fontos önfegyelemmel és megalkudni vetetlen. „Csupán he- kér,lesek feltétetnek. Szeren- vásokkal lehet elviselni. A , . mMtfele.ések. P°nt»s csere, pillanatra sem enged- belső bizonytalanság és a fülír. A . a te- ho«y ezek kiszakadjanak a kényszerű külső tartás küzlesebb gondolatkorben a tár- Bzínpadon ^15 (mégiscsak delmét helyenként a legjobb Walral Millluiok a Ieg- egy válás történetét „mesélő") eszközökkel, arcának roppant hatásosabban fejejJietők ki jiUék hangulati-logikai me- feszültségeket kifejező játéu/J Tr, LV Ü "étéből, szemernyi teret sem kával tudta érzékeltetni, családokon belül robbano kaphatott a didaktika, a összeütközések révén. szájbarágós moralizálás. A * Jól pergő, fordulatos, a ma- írt figuráját (dr. Menyhért Az Egy válás története va- Kanélet modern válságait Lajost) Kovács János tökélóban körüljárja a címmel szuggesztíven felmutató elő- letcsen keltette életre. Eljelzett csaladi kuszáltság ál- adas csak így. finoman érzé- játszotta szaval: nélkül is, lapotát. De ahogyan vala- ken-v rendezői megoldások hogy az esztergályosságtól a mely bonyolult élő organlz- revén utalhatott számos, a magas hivatalig emelkedett mus nagyítóleucse alá helye- szerzőt foglalkoztató, csalázctt apro szerve sok mindent don tlili problémára, elárul az egészből is, méginkább arról a saját közegről, amelyből kiszakítottak — tekintve is" funkcionális erúgy nagyítódnak ki és vetül- tekü-jelentőségű, gondolati- Ahol a sima, lezárt ügyeket, nek elénk a családi összeüt- lag pregnánsan a színdarab- az egyenes utakat, a bevált közések a szereplők ellent- hoz hű „szobadfszleiében" ifj. módszereket " A darab egyik legérdekesebb, bár kevés szóval megfőelvtárs" akárhová lép, érvényesül körülötte a jelen Gyarmathy Ágnes naturá- konzerválásra berendezkelis, a legapróbb részleteket dett, a mát felhőtlen hittel szolgáló Intézmény légköre. kedvelik; és mondásos magatartásformái- Ujlaky László mozgott aleg- ahol úgy tűnik, minden a nak közvetítésével, a szerve- otthonosabban. Sikerült el- legnagyobb rendben van — zett társadalom egészének, játszania a Doktor úr magán- ha hiszünk benne. Ebből a méginkább egy meghatáro- paradoxonjait. Az akut belső világképből csak az ember zott szeletének élő ellent- összeza varodottság és a — marad ki, összes ellentmonmondásai. A közeg, amelyről védekezésként — „lehetet- dásaival, illetve csak mint szó van, az értelmiségi réteg ien", helyenként frivol visel- engedelmes, vagy megrendéletszférája. S benne az egj ik kedés; n gyötrő lelkiismere- szabályozható „elem" van jelegfőbb ellentmondás az „ér- tesség, önkritika és a felelőt- len- Markovits Bori üde játelmiségl paradoxon", hogy a lenség; az érzékenység és a tokkal, sok ötlettel teljesíti modern társadalom szellemi közöny: a szenvedélyes hit és " MM ' M munkaerő iránti igér.ye egy- a cinikus tagadás szélsőségeki a butuska, keserű és örömre vágyó lány, a pszichológus rc fokozódik: egyidejűleg it, a feleségéhez való vlszo- Subert Zsuzsa karakterét. egyre kevésbé Igényli a sa- ,-iyában a szerelem és a gyű- 0—* * —- —-jatos értelmiségi magatartást, íölet „egyidejűségét", ezeket amelyet az önálló felelős a furcsa ellentmondásokat, gondolkodás (és ami ebböl mint sajatjait éite és kőzve- dett óriás magabiztosságának következik, a társadalmi je- titette. A feleség szerepében ábrázolásával. A figura „szét lenségek felelősen kritikus Bajza Viktória (főiskolai szórt" személyiségéről, szemlélete) jellemez légin- hallgató még) a vélt, vagy késének kábh. Ilyen értelemben tart- valódi igazáért kemény em Ja magát valódi értelmiségi- berséggel küzdő Verát Ját- Mária sok humorral, iróniánek a darabbeli, feleségétől szotta. Kissé szigorú, „tartá- val csemoészte be az „érteiszerzett címmel a Doktor úr. gos" nőt. Mint orvosnak és miségi közegbe" a múltjukat Aki abban az illúzióban él, nőnek, egyszerre van joga a magukkal ciDelő háztartási Szendró Iván adós maradt a tévés fődiszpécser felszínesség-hozta síkereken nevelkeonfázisairól viszont kantunk információkat. Barta hogy a fenti társadalmi ellentmondás áldozata. Az értelmiségi paradoxonról szóló tanulmánya „kéziratban terjeng", maga pedig pillanatnyilag harmadrangú lapnál újságíró. vagyis nincs a helyén, vegetál. Vera, a válni készülő feleség, valóban doktor (orvos a foglalkozása). Életpályáta töretlen, szabványút fölfelé, a tisztességgel végzett szakmai munka révén. A válóok nem érzelmi természetű, tnkább egzisztenciális. A Doktor úr egzisztenciájának hiánya persze nem egyszerűen az értelmiségi magatartás, hanem személyes hibák. Jellemgyengeségek következménye Is. Hol vannak tehát (és mekkorák) azok a falak, amelyek akadályozzák az értünk való értelmiségi lét kibontakozását? Ez Marótí darabjának egyik legfontosabb kérdése. És tovább: ha léteznek is társadalmi paradoxonok, képesek-e megakadályozni annak a magatartásnak az érvénvesülését, amelynek egyetlen lehetősége és célja: „termelni a gondolatokat, ha szüksége van rájuk a világnak, ha nincsj,. biztonsághoz, egzisztenciához és szerelemhez; a személyes alkalmazottak fanvar tíousát. Sulyok Erzsébet Országos ifjúmunkás-tanácskozás Több mint 300 nagyválla- valósításából. Napjainkban lati KISZ-titikár, ifjúsági bri- a brigádmozgalomban mint. gadvezetö, a KISZ 20 évvel egv 600 ezer fiatal tevékenyezelőtti zászlóbontásának kedik. Kétharmaduk szociaegykori részesei, továbbá a lista brigádokban, felnőtt, nemzetközi ifjúsági hegesztő- tapasztalt munkatársakkal verseny résztvevői gyűltek közösen végzi feladatait, össze szombaton délelőtt -or- Ezt követően élénk, alkoszágos Ifjúmunkás tanács- tó eszmecsere bontakozott kozásra a Csepel Művek ki. (MTI) munkásotthonában. A munkaértekezleten Pásztor Gabriella, a KISZ Központi Bizottságának titkára vázolta a KISZ feladatait az idei népgazdasági terv teljesítésében. A KISZ KB titkára a többi között emlékeztetett arra, hogy a KISZ akcióprogramja a dolgozó fiatalok KISZszervezeteinek fontos feladatává teszi: vállaljanak részt a szocialista brigádvezetők V. országos tanácsko>zusa állásfoglalásainak meggében nem sokat változott, gunk személyiségének zárt mondhatja büszkén: ember legalábbis ami az alapokat világából, s egyszerre át- vagyok, illeti. Mert most ís a fény- éljük az emberiség kollek- Bernáth László | Szobrászok — síkban, térben Teljesen ellentétes szobra- sajátos törvényeinek ismere- kissé túlmagyaráz, fölösleszi alapállások tanúi lehet- tében nem táblaképmotívu- ges információkkal lát el. nek a vásárhelyi kiállítótér- mokat tett át falemezbe, ha- gúzsba köti a nézők fan tárnék látogatói. Két szobrász- nem megkereste e műfaj mo- ziáját. Kiállításának legművész önálló tárlata szélső tívumkincsét. szebb darabjai a Capriccio pólusokra feszíti a műfaji Rátonyi József sok elem- I—V. portrésorozatának feskereteket. sőt, meg is rop- mel tölti ki a teret. Figurái tett parasztfejei, melyek pantja azokat. T. Nagy Irén köré környezetet épít, motí- groteszk voltukkal a típusSzegeden élő művész más- vumokat halmoz. Szinte fes- teremtésen túl kritikai vélefél évtizede, jórészt a kö- tői elemeket erőltet szobrai- ményt is közvetítenek. Legrülmények szorításában kez- bá. Napot és holdat erősza- szebb alkotásai — öszi nap, dett foglalkozni a meglehe- kol figurái fölé, fák ágaival Szerelmespár II. — emberi tősen mostohán kezelt intar- vonja körül őket, szinte töltéseikkel, nyelvi ssöbrászi zia-műfajjal. A Medgyessy színházi teret képez, színé- egyszerűségükkel meggyöTeremben rendezett tárlata sze mögé díszletet tervez, zóek. a tavalyi műcsarnoki nagy- Éppen ebből következően Tandt Lajos sikerű kiállítás anyagát öleli fel. Rátonyi József önálló tárlata a Tornyai Múzeum földszinti termeiben egy sajátos plasztikai világot építő művész „bizonyítási eljárása". Kettejük műveinek összevetése tanulságos következtetések lehetőségeit rejtik. T. Nagy Irén intarziaművészetének lényegét az anyag mérhetetlen Ismeretében és tiszteletében, a síkban való fogalmazásban, a nagyfokú sűrítésben, kemeny dekorativitásban és funkcionális igényében lehetne összefoglalni. Rátonyi József ezzel szemben a tér lehetőségeinek maximális kihasználására törekszik, plasztikáinak izgalmas felszíni vibrálásávall a síkok, vonalak és amorf formák elllentéteinek-kapcsolódásainak szobrászi megfogalmazásán fáradozik, s új elemekkel igyekszik tágítani a műfaj határait. Egyszóval T. Nagy Irén a maga választotta műfaj lehetőségeinek szinte maximumát kihasználja, míg Rátonyi József, bár törekvése hasonló, a kísérletezés szakaszában félmegoldásokra képes. Az intarzia szigorú műfaj. Síkba kényszerít, anyaghoz, változatos színű és erezésű falemezekhez kötődő. készítésének technológiája is kötött, nem tűr spekulációt, mellébeszélést, minden véletlenszerű árulkodik. Ennek ellenére megpróbálkozott T. Nagy Irén, hogy ezt a meglehetősen személytelen mesterséget művészi műfajjá emelje, s ezen belül stílust teremtsen. Az anyag Kiépült a gyermekkardiológiai hálósat Hazánkban kiépült az or- kórházban rendezett Jubileszágos gyermekkardiológiai umi tudományos ülésen. A hálózat — közölték szómba- hálózat felkutatja a veleszüton a Vas megyei gyermek- { ^ívbetea gyermekeket kardiológiai egység tízéves 61611 8Z1VDete8 gyermekeket, jubileuma alkalmából Szom- s a műtét után gondozza bathelyea, a Markusovszky őket Pályázati felhívás a Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetemre Az MSZMP Csongrád megyei Bizottságának Oktatási Igazgatósága az 1977—78. tanévre felvételi pályázatot hirdet a Marxizmus—Leninizmust Esti Egyetem következő tagozataira: — hároméves általános tagozat, — szakosító tagozatok, — speciális továbbképző tanfolyamok. A Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetem hallgatója az lehet, akit a pártszervezetének vezetősége és a munkahelyi vezető javasol. Pártonkívüliek is kérhetik felvételüket. A hároméves általános tagozat középszintű elméleti és politikai képzést ad a marxizmus—leninizmusból, elsősorban a párt-, tömegszervezeti, gazdasági, állami, tanácsi területen dolgozó vezetőknek, propagandistáknak .aktivistáknak. A hallgatók filozófiát, politikai gazdaságtant, magyar és nemzetközi munkásmozgalom történetet tanulnak. A jelentkezés feltételei: marxizmus—leninizmus esti középiskola illetve 5 hónapos pártiskolai, valamint középfokú, vagy ennél magasabb iskolai végzettség. A szakosító tagozatok felsőszintű elméleti és politikai képzést, továbbképzést adnak a megyei, városi, járási, vállalati. intézményi, párt-, tömegszervezeti, állami, tanácsi, gazdasági, kulturális területek vezetői, aktivistái, propagandistái részére, a következő szakokon: filozófia, politikai gazdaságtan, magyar munkásmozgalom története, nemzetközi munkásmozgalom története. A Jelentkezés feltételei: marxizmus—leninizmus hároméves esti egyetemi, illetve egyéves pártiskolai, továbbá egyetemi, főiskolai végzettség. Speciális tanfolyamok továbbképzést biztosítanak a marxizmus—leninizmus speciális kérdéseiben, párt-, tömegszervezeti, állami, tanácsi, gazdasági területen dolgozó középszintű vezetőknek, propagandistáknak. Jelentkezés feltétele: középszintű politikai iskolai veszettség (hároméves esti egyetem, illetve egyéves pártiskola). Altalános tudnivalók: A tanév 1977. szeptember 5-tól 1978. június 30-ig tan. A felvételi vizsgák 1977. május 16-tól június 5-ig tartanak. A jelentkezéshez szükséges kérdőív és a részletesebi) felvilágosítást nyújtó tájékoztató 1977. április 5-tól a munkahelyi, illetve a területileg Illetékes pártbizottságoknál szerezhető be. Ugyan ide kell visszajuttatni a kitöltött kérdőívet, és 2 darab, saját névre megcímzett borítékot, 1977. április 25-ig. A fenti Időpont után jelentkezést az illetékes pártbizottságok nem fogadnak el. MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT CSONGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA I OKTATÁSI IGAZGATÓSÁGA •4