Délmagyarország, 1977. január (67. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-28 / 23. szám

2 Péntek, 1977. január 28. a Társadalmi téesz-törvény javaslatok módosításához A Hazafias Népfront Or- A népfront illetékes mun- igényekhez igazított — tör­szágos Tanácsa székházában kabizottsága a vitában meg- vényre van szükség. Ilyen csütörtökön — dr. Molnár formált véleményeket rövidé- értelemben foglaltak állást a Frigyes elnökletével — ülést sen eljuttatja a Mezőgazda- mezőgazdasági termelőszö­1 ártott a település- és szövet- sági és Élelmezésügyi Minisz- vetkezetek legutóbbi kong­kezetpolitikai munkabizott- térium, illetőleg az Igazság- resszusán is. ság. összesítette azokat az ügyi Minisztérium jogsza- A küszöbönálló törvénymó­észrevételeket és javaslato- bály-előkészítő szerveihez. A dosítással egyidejűleg a vég­kat, amelyek a mezőgazdasa- jelenleg hatályos tsz-törvény rehajtásról rendelkező mi­gi termelőszövetkezetekről — az 1967. évi III-as tör- nisztertanácsi és szakminisz­szóló törvény és a vele kap- vény — megalkotása óta je- teri rendelet helyett viszont csolatos jogszabályok módo- lentős változások történtek a várhatóan új rendeleteket sítása, illetőleg kiegészítése gazdálkodás körülményeiben, adnak ki, mivel a jelenlegi­kapcsán hangzottak el az el- A gyakorlat és a mostani ek áttekinthetősége és keze­múlt hetekben tartott nép- jogszabály-előkészítő vita is lése — a többszöri módosí­front-vitákon. E jogszabályok azt igazolta, hogy a törvény tás és kiegészítés következté­újjáformálása ez év tavaszé- egészében jól szolgálja a szö- ben — nehézkessé vált. A ra várható, ezért időzítették tk t mi, érvénvesíté- vitákon hozzászólók a tsz­mostanra a jogalkotást min- vetkezetpolitika ervenyesile- demokrácia jogilag is alátá_ dig eredményesen elősegítő sét, tehát nem teljesen uj, masztott szélesítését szorgal­társadalmi véleményeztetést, hanem korszerűbb — a mai mázták. (MTI) Szolgáltatás vagy kiszolgáltatottság Új rendelet az építkezések engedélyezéséről Megjelent az építésügyi és városfejlesztési miniszter szerződést, amely alkalmas új rendelete az épitési engedélyezési eljárásról. Az új jog- arra, hogy a tulajdonost be­szabályokról csütörtökön tartott sajtótájékoztatót Gálosfai jegyezzék az ingatlannyil­Jenö, az ÉVM építésügyi igazgatási főosztályának helyet- vántartásba. tes vezetője. Hangsúlyozta, hogy az új rendelet elsősorban »ififrá«nir sprint n? az állampolgárok építkezéseinek engedélyezési eljárását , z : elolras°K szerint az könnyíti, egyszerűsiti. Ennek érdekében meghatározta azok- építésügyi hatóság csak az nak a létesítményeknek a körét, amelyre korábban építési építési engedély jogerőre engedélyt kellett beszerezni számos melléklettel, hosszadal- emelése után adja ki az vias eljárással, de most már elegendő az is, hogy bejelent- ........ . ,. , . sék az építésügyi hatóságoknak, s a bejelentéshez mindössze epittetoneK az engeaeiyezesi — akár saját kezűleg készített — vázlatrajzot csatoljanak záradékkal ellátott helyszín­a helyszínről. E szabályszerű bejelentést az építésügyi ha- rajzot és műszaki terveket. tósag határozattal veszi tudomásul, de megtagadhatja, ha a Ezzel csökkentik az engedély tervezett munka nem felel meg az általános hatósági elő- nélküli építkezések' lehetősé­irásoknak. keit, hiszen amikor az épít­tető kézhez kapja a záradé­Az építési engedély helyett április l-ig e jogszabályok kolt terveket, bizonyos lehet tehát a bejelentés tudomá- keretén belül szabályozzák a abban, hogy építési engedé­sulvétele is elegendő ahhoz, helyi tennivalókat, az épí- lye jogerős, s így nyugodtan hogy á lakó- és üdülőtelken tési engedélyhez és a beje- megkezdheti a munkálatokat, az országos építésügyi sza- lentéshez kötött építési mun- pneedélvezési eliárás­bályzat szerint elhelyezhető kák körét. rőf szóló úi iSbályoktol melléképületet és mellék- Az üj rendeiet szerint az egyidőben jelent meg az épü­f^l/ríl^ft^/J/'l.T állampolgároknak továbbra letek és egyes építmények többek között nyárikonyhát, barkács helyiséget, tüzelő­tárolót, fészert, növényházat, pincét, istállót, derítőt, óla­kat, ásott kutat stb. — vala­mint bővítsék, helyreállítsák, is építési engedélyt kell kér- használatba vételének enge­niük a lakó- és üdülőépület, délyezésével kapcsolatos el­a tulajdonszerzési korlátozás járásokat szabályozó rendelet alá eső más helyiség — tehát is. Eszerint a bejelentésre a különböző kiskereskedel- kötelezett munkálatok után ,. ... . . . mi, kisipari és szolgáltató- nem kell kérni használatb?.­ataiakitsaK ezeket a letesit- üzlet, műhely, elárusítóhelyi- vételi engedélyt, csak a befe­menyeket felteve hogy aeé stb orvosi, fogorvosi jezé t kell bejelenteni az munkák kovetkezteben nem rendelő műterem személy- 3. .. nejeiemem az jön létre lakás, üdülőegység gépkocsi- és motorkerékpár- építésügyi hatóságoknak. vagy a tulajdonszerzési kor- tároló építésére átalakí- Mindkét új rendelet április latozás alá eső más helyi- tás.-ira, bővítésére, 'emeletrá- l"én lép hatályba. (MTI) ség. A községekben - kivé- építésre, toldaléképítésre, te­ve az üdülőterületeket — a tőtérbeépítésre. műszaki rendelet tovább egyszerűsíti megosztásra, szerkezeti vál­az állampolgárok épitkéze- toztatassal járó felújításra, seit azzal, hogy az egyeb- helyreállításra és lebontására, kent csak bejelentés alapján A szomszédok közötti polgári végezhető munkalatokat sem peres ügyek keletkezésének kell bejelentem, s termesze- megelőzésére építési enge­Jesen ezekhez építési enge- délvhez kötik a terep szint­delvre sincs szükség. Az or- iénck a telekhatároktól ha­: zágos építésügyi szabalyzat- rom méteren belüli bármely, ban elöu-t műszaki és egyeb a te]ek belsejében pedig 1,5 felteteleket azonban minden- métert meghaladó megvál­keppen teljcsitemok kell, s toztatását, leásását, feltolté­ezeknek a létesítményeknek sét> kiegyenlítését, meg kell felelniök a rende­zési terveknek, az általános A rendelet sok fáradság­érvényű építésügyi, köz- tói kíméli meg az építtető egészségügyi, tűzvédelmi stb. iakoSokat azzal, hogy kére­K ínos érzés, ha mezítláb topogunk a sárban. A földdarabok ráragadnak az ember talpára, és a nehéz masz­szától alig bír lépni. Még kínosabb, ha ott a közelben a cipő, néhány méterre a szá­raz, tiszta helyen várakozik az. El kellene csak érni. Az egyszerű mutatvány mégis sok energiával, kínnal jár együtt. Ha dra­matizálni kellene a helyzetet, akkor eny­he kis túlzással a szolgáltatások természet­rajzát ilyen képpel is lehetne illetni. Rá vagyunk nap mint nap szorulva a külön, böző javításokra, szerelésekre. Léteznek is vállalatok, szövetkezetek, amelyek ezzel foglalkoznak, és mégis valamilyen oknál fogva az egész folyamat nehézkes. Sokszor előfordul tehát, hogy aki a szolgáltatást igénybe veszi, úgy érzi, mint­ha a cipőjétől megfosztva topogna. Két dühös ember közül az egyik biztosan azért haragszik, mert a rádióját, vasalóját, a vízvezetéket, az elektromos hálózatot na­gyon sokáig javítják. A hétköznapok ilyen apró ügyei rendkívül megzavarják az élet­ritmust. A kellemetlen apró csípések el­rontják á közérzetet, s az ember legszí­vesebben az asztalt vemé. A szolgáltatá­sok ilyen felhangjai ismertek minden kö­zegben, helyen és intézményben. Közismert az állapot, nem is akarom én most ezt naiv rácsodálkozással felfedezni. Több kor­mány*, tanácsi határozat született már, amelyek a szolgáltatóhálózat fejlesztését, bővítését, a szolgáltatási fejlesztési alap célszerű felhasználását javasolják, írják elő. A jószándék, a változtatás igénye nem hiányzik az irányítószervek részéről, ugyanolyan javulást várnak, mint a lakos­ság. És mégis valami miatt az óhajtott, tervezett előrelépés nem következik be. Különösen elgondolkodtató ez, amikor a szakemberek azt jósolják, hogy a szolgál, tatás — nem kis büszkeséggel tercier ága­zatnak nevezve — olyan fajsúlyú lesz az ezredfordulón, mint az ipar. Merészebb előrejelzések szerint ekkor már legalább annyian dolgoznak majd ezen a területen, mint a gyárakban és üzemekben. S ilyen perspektívák előtt, mellett ismerősöm jo­gászhoz fordul, tanácsot kér lakáskarban­tartás ügyben. Arra kíváncsi, kaphat-e ar­ra garanciát: egy éven belül elkezdik a javítást, vagy befejezik azt, s a lakás min­den része vajon használható lesz-e. Ha nem. érdemes-e a bíróságnál perelni. Is­merősöm óvatos ember. Ebben a témában egyszer-kétszer keserű tapasztalatokat szerzett. Ilyen előzmények után, mint a jó tévé­szerelőnek, illene megnézni, valójában hol is a hiba. Kezdhetjük ott. hogy az állam gazdasági lehetőségeihez képest nagy ösz­szegeket ad a szolgáltatással foglalkozó ipari szövetkezeteknek és vállalatoknak. Közismert az állami dotáció különböző formája. Csongrád megyében évente ez a dotáció körülbelül 6—7 millió forint A támogatás aránya évről évre emelkedik, hogy a szolgáltatás színvonala is növeked­jék. Aztán elcsodálkozhatunk azon, hogy egyik napról a másikra a tanácsok ezt a támogatást megvonják. Oly formában is, hogy pénzeket kérnek vissza. Aki az effé­le dolgokban járatlan, sokat töpreng, mire jó ez a furcsa játék. A magyarázat pedig egyszerű. A megyében körülbelül 30 szövetkezet, vállalat foglalkozik szolgáltatással. De az intézmények közül nem mindegyiknek az elsőrendű feladata ez. A tiszta profilú szolgáltató szövetkezet és válfalat száma csak hét. A többi érdekelt az áruterme­lésben is. Sajnos, az arányoknál jelentkez­nek a bajok. Nincs haszon a szolgáltatás­ból — indokolják —, ezért az áruterme­lést növelik. Az állami támogatásra fity. tyet hányva, sőt arról lemondva, elhanya­golják a tanácsok által meghatározott fel­adatokat. Természetesen ilyenkor a taná­csok egyet tehetnek, a szolgáltatás fejlesz­tésére folyósított összeget visszaveszik. Et­től egyetlen honpolgár sem lesz boldogabb, vagy jobb helyzetben. Továbbra is sorban áll, türelmetlenül várja, mikor fejezik be tévéjének, mosógépének stb. javítását. A rosszul értelmezett haszonszemlélet nehezékei a szolgáltatás fejlődésének. Va­lóban, az nem várható el, hogy bármely vállalat is a haszonról lemondjon, de en­nek mértéke, aránya e témában megkér­dőjelezhető. Furcsán hangzik: a szolgál­tatásra kijelölt szövetkezetek, vállalatok kapacitásuknak csak egytizedét fordítják a lakosság igényelte munkákra — olyan kö­rülmények között, amikor a szolgáltatás lenne a legfőbb feladatuk. A szakigazga­tási szervek felismerve ezt az ellentmon­dásos helyzetet, újabban azt szorgalmaz­zák, hogy csak tiszta profilú szolgáltató üzemek jöjjenek létre. Remélhetőleg, ez a felfogás nem marad eredmény nélkül. A gondokat azonban más is szaporít­ja. Évről évre csökken a javítást végző kisiparosok száma. így ez a hálózat is túlterhelt. Elmaradt az igazi ha­tása annak az újabb kezdeményezésnek is, ami a működési engedélyes szerelőktől vár némi javulást. Munkaidő után, másodál­lásban a villanyszerelők, tévészerelők, asz­talosok, lakáskarbantartók stb. „jogosít­vánnyal" járják a házakat, s elvégzik a szükséges javításokat. Ily módon felelős­séget vállalnak munkájuk minőségéért és adóznak is. Némely vállalat, szövetkezet nem örül szereplésüknek. Talán a virágzó konjunktúrát féltik? Nem tudom. Minden­esetre az örök formula itt is érvényes: a szolgáltató üzemek a lakosságért vannak, és nem fordítva. Nem lehet csodálkozni azon. hogy ebben a helyzetben jobb híján maradnak a kontárok. Akinek elromlott a vasalója, tévéje, csőrepedés van a házban, nem nézi, hogy aki gyorsan megjavítja, rendelkezik-e engedéllyel. Számára az a lényeg, hogy minél előbb használhassa la­kását, tévéjét, mosógépét. Nem kellemes az ilyen kiszolgáltatott­ság. Érthető, hiszen mindenki tudja, cudar dolog mezítláb a sarat taposni. Halász Miklós hatósági előírásoknak, mű­lem-nyomtatványt rendsze­emléki környezetben pedig , a műemléki hatóság előzetes resitett, ami reszletes taje­hozzájárulását kell kérni. koztatást ad az engedély­A műemlékvédelmi, a vá- kérelemhez csatolandó mel­rosképi és idegenforgalmi lékletekről, tehát nem a ké­érdekek érvényesítését szol- relem benyújtásakor derül gálja az új rendeletnek az ki- ho«>' méS mllyen ujabb az előírása, amely szerint a melléklet beszerzése után tanácsok a városokban, a kell szaladgálnia. Ugyancsak nagyközségekben és a közsé- építtető lakosság erdekeit gek üdülőterületén külön szolgálja az is, hogy a ren­rendelkezésükben építési en- delet szerint most már nem gedélyhez köthetik' az egyéb- az állampolgárnak, az enge­ként "bejelentés alapján vé- délykérelmezőnek, hanem a gezhető építési munkát, s tanácsnak kell beszereznie szigoríthatják a követeimé- a különböző szakhatóságok nyeket azzal is, hogy a köz- véleményét. A közművek ségben meghatározott köz- nyilatkozatának beszerzése utak, terek mentén bejelen- azonban továbbra is a ter­tesi kötelezettség alá vonhat- vező feladata. Könnyebb lesz jak az épület homlokzatának az építési jogosultság igazo­vagv tetőzetének felújítását lása is, mert ezentúl az épí­is, amit más helyeken beje- tésiigyi hatóság az ingatlan­lentés vagy építési engedély nyilvántartási tulajdoni lap nélkül elvégezhetnek. Na- hiteles másolata — a telek­gvon fontos, hogy az érde- könyvi szemle — mellett el­kelt tanácsok az ÉVM rende- fogadja a jogerős hagyaték­let hatálybalépéséig, tehát átadó végzést vagy, azt a Hegesztők és lakatosok versenye Algyőn. a Gyár- és Gép­szerelő Vállalat nemrég el­készült tanműhelyében ren­dezték meg a Szakma kiváló tanulója versenyek sorában a hegesztők megyei döntő­jét. Az acél alkatrészek és színesfémdarabok ívvel, illet­ve lánggal való összehegesz­tésével Papp Antal, a sze­gedi Móra Ferenc Ipari Szakmunkásképző Intézet ta­nulója szerzett legtöbb pon­tot, így Miksi István szak­oktató további irányításával készülhet a márciusban Vá­sárhelyen rendezendő orszá­gos döntőre. Ugyanabból az intézetből, szintén Miksi Ist­ván fölkészítése nyomán lett második Ménesi Sándor, míg a harmadik hely Vincze Já­nos makói tanulónak jutott, akinek oktatója Nacsa Já­nos. A versenyzőknek majd­nem annyi idő alatt és csak­nem olyan jó minőségben kellett elvégezni a munkát, mint a végzett szakmunká­Somogyi Kánolyné felvétele Kézi köszörűvel egyengeti a hegesztési varratot az egyik lakatostanulö, a DÉLÉI* tanműhelyében LÉP is jó föltételeket terem- csongrádi szakmunkástanuló söknak" Á"követelményeknek tett a szakmunkástanulók szerezte meg; oktatója Ba­isen iól eleget tettek amint versenyehez. A kozponti te- logh Rókus, a FÜTÖBER Kiss Dezső megyei szakfel- lep tanműhelyében talalkoz- dolgozoja. A lakatosok ké­ügyelő elmondotta: lényege- jak tegnap a szerkezetlaka- szítette bukóablakok meg­sen jobban sikerült a he- aklk koZul Pat%1 v,zsflafa utan hasonlóan gesztés. mint tavaly, olyan Laszlo, a Mora Ferenc szak- velekedtek a szakemberek, darabokai adtak át a ve- munkaskepzo tanulója nyer- mint. a hegesztők munkaja­senyzők a bizottságnak, ame- jp.a ^ff döntőt. Fölkészí- ról: ügyesek a fiatalok, s az ' , „ .... tője Vakulya István volt, első helyezett sikert remel­lyek idősebbeknek is dicse- amint a hannadik helyezett het a március 11-én Nyíregy­retére válnának. Márki Lászlónak is. A má- házán sorra kerülő országos Akárcsak a GYGY. a D&» eodík helyet Cseh Sándor döntőin. Influenza­jelentés Az elmúlt héten tizenhá­rom megyéből erkezetl je­lentés arról, hogy területü­kön néhány helységben na­gyobb számban észleltek influenzás tünetekkel járó megbetegedéseket. Az érin­tett megyékben a jelentések szerint összesen mintegy 3000 megbetegedés fordult elő, nagy részt az általános iskolás és óvodás gyerekek körében. 200-nál több vizs­gálati anyagot küldtek a ví­ruslaboratóriumokba, ahol eddig egy influenza B tör­zset izoláltak. Mint az Egészségügyi Mi­nisztériumban elmondották, a B-törzs szinte állandóan, az év minden szakában előfor­dul és rendszerint egyedi megbetegedéseket szokott okozni. Járványt rendkívül ritkán idéz elő. Legutóbbi 1972-ben, azt megelőzően pe­dig 1958-ban betegedtek meg a B-törzstől többen, de azok a járványok is enyhe lefo­lyásúak voltak és kisebb cso­portokat érintettek. A most kimutatott influen­za B-törzs izolálásából egye­lőre megbízható következte­téseket nem lehet levonni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom