Délmagyarország, 1976. május (66. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-07 / 107. szám

2 Péntefc, 1976. májú* 7; Magyar-francia vegyes bizottsági tárgyalások • Párizs (MTI) Csütörtökön Párizsban be­fejezte munkáját a magyar— francia kormányközi gazda­sági együttműködési vegyes bizottság második ülésszaka. A vegyes bizottság áttekin­tette a magyar—francia gaz­dasági kapcsolatok helyzetét és megállapította, hogy a kétoldalú kereskedelmi és kooperációs kapcsolatok — a nemzetközi gazdasági nehéz­ségek ellenére — jelentősen bővültek. A 106 nyilvántar­tott kooperációs téma közül 26 téma megvalósítása fo­lyamatban van. Figyelemre méltóan fejlődtek a kapcso­latok a két ország hatósá­gai és a vállalatok között. A konkrét lehetőségek kölcsö­nös megismerése elő fogja segíteni a gazdasági együtt­működés további bővítését. Koktél a győzelem napja alkalmából Dr. Szekér Gyula tárgyalásai • Budapest (MTI) D. I. Oszadcsij vezérőr­nagy, a Szovjetunió buda­pesti nagykövetségének ka­tonai és légügyi attaséja a győzelem napja alkalmából csütörtökön koktélt adott a nagykövetség klubjában. Részt vett a koktélon Szűcs László vezérőrnagy, honvédelmi miniszterhelyet­tes, Papp Dezső, az MSZMP KB közigazgatási és admi­nisztratív osztályának he­lyettes vezetője, dr. Molnár Endre, a budapesti pártbi­zottság titkára. Nagy Mária, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság főtitkára, a Magyar Néphadsereg tábornoki és tiszti karának több tagja, a társ fegyveres testületek képviselői. Ott voltak a Bu­dapesten akkreditál katonai és légügyi attasék. V. J. Pavlov nagykövet vezetésé­vel részt vettek a kokté­lon a nagykövetség tagjai. Jelen volt J. A. Naumenko vezérezredes, a Varsói Szer­ződés egyesített fegyveres erői főparancsnokának ma- déli hadseregcsoport pa­gyarországi képviselője, va- rancsnoka. 1 amint F. F. Krivda vezér- A koktélon a déli hadse­ezredes, az ideiglenesen ha- regcsoport művészegyüttese zánkban állomásozó szovjet műsort adott. CsehszBo vákia nemzeti ünnepe Koszorúzások — Fogadás Budapesten • Prága (MTI) Május 9-én lesz 31 éve annak, hogy Csehszlovákia felszabadult. Az ország már fellobogózva várja a közel­gő évfordulót, és megkez­dődtek az ünnepségek, a megemlékezések a felszaba­dító szovjet hadsereg áldo­zatairól. Csütörtökön a prá­gai Olsani-temetőben cseh­Közel-Kelet A Kreml javaslata Már három évvel ezelőtt lemény bizonyos köreiben tében is. Az arab országok Izrael területén, egy tit- hosszú ideig azt az érzést visszakapják megszállt terü­kos, föld alatti alagútban ti- keltette, hogy a javaslat el- leteiket, megszűnnek fejük zenhárom atombombát tárol- fogúit Izraellel szemben. Pe- felett az új agresszió veszé­tak. A különleges felszereié- dig a tervezetben nincs sem- lyei, erőforrásalkat tehát át­sü Kfin-vadászbombázók és mi olyan, ami ellentmonda- állíthatják a társadalmi-gaz­a Jerikó-típusú rakéták e na az izraeli nép igazi, tör- dasági fejlődés szükségle­nukleáris bombamennyiséget ténelmileg megalapozott ér- teire. tÍZhPerC,H^ah!tfí,arab0k nya" dekeinek- És végül a szovjet javas­A Time címü amerikaihe Tel-Aviv- hogy 'eltartsa ,at ^valósításával végre /\ nme cimu amennai ne- a megszállási rendszert, ..razxáeot „/aSáilatnának a ciótT' áDrllitT ta-én "W* ** ^ ítatatók K^Ü ^sLl­r„t w • egyik nemzedékét a másik űzött nép több mint negyed­liST m ulün a ka3zárnyákba kény- százada várja a napot, ami­ertesiüoseket, amelyek mas szeríteni. A hivatalos sla- kor elhaevhatia a menekül forrásokból már kiszivárog- tisztika szerint az ország tek sátoi-városait hogy sa­lak. A Time közleményét ugy minden negyedik lakosát a iat hazáiában sa'iát nemzet! ^SteSnTfto hadite™el- foglalkoztatja. Süfftt SLTSS rendkívüli kockázatnak a ta- A nemzeti jövedelem egy- naoiát. nubizonyságót, amely króni- harmada katonai célú, impro­kusan fenyegeti a közel-ke- űuktív kiadások kohójában A szovjet közel-keleti prog­leti népeket. hamvad el. Egyértelmű tehát ra7Tl megvalósítására a genfi Már magának Izreelnnkaz a következtetés: Izraelnek értekezlet lenne a legalkal­a kísérlete, hogy útlénje az legalább annyira szüksége masabb fórum. Csak éppen atomklub ajtaját, elegendő van a békére és a bizton- egyes országok akarata hi­ahhoz, hogy elsősorban az s;iRra elismert határai között, ányzik ahhoz, hogy a gépe­arab országok odafigyelje- mint másoknak. A szovjet zet működésbe lépjen. Pedig nek Moszkva hangjára, amely jaVaslat biztosítani tudja eze- minél előbb hozzáfognak eh­a Közel-Kelettel kapcsolata- kot a teltételeket hez a munkához, annál na­san új programot hozott nyil- A rmlltikoí rendezésnek az sytob* az esélye annak, hogy vánoaságra. Am a szovjet „ AA Awf a realizmus és az igazság a az alapja ^elyet Moszkva Közel_Keleten az atombom­javosolt, természetesen igaz- báR kerekedik. sagos az arab allamok, az agresszió áldozatai teklnte- Vlagyimir Szimonov a kormány egész sor olyan mozzanatra hívja fel a nem­zetközi közvélemény figyel­mét, amelyek bonyolítják az akut válságot. A Libanon fölött terjengő füstoszlopok ls figyelmeztet­nek: reménytelen arra várni, hogy a sínai paktumhoz ha­sonló részleges egyezmények helyettesíthetik a probléma alapvető politikai megoldá­sát Mi több, észre lehet ven­ni, hogy a Tel-Aviv—Wa­shington kettős az emléke­zetes délkelet-ázsiai „vietna­mizálási" programjához ha­sonlóan „arabizálni" igyek­szik a konfliktust. Az arabo­kat arra késztetik, hogy fegy­vereiket arabok ellen fordít­sák. Ilyen körülmények' között csak azok tagadhatják az ötödik közel-keleti katonai konfliktus kirobbanásának valószínűségét. akik saját naivságuk áldozatai. Moszk­vának azonban az a meg­győződése, hogy a rendezés — megvalósítható. Ml több, ehhez mar elő is készítették az alapot. Az alaphoz három, egy­mással összefüggő feltétel tartozik: az izraeli csapatok kivonása az összes megszállt arab területekről, biztosítani a palesztinaiak számára a sa­ját államiságuk megteremté­sének jogút,- s végül a térség valamennyi népe. köztük ter­mészetesen az izraeliek biz­tonságának a szavatolása. AZ a tény, hogy ezt a há­rom kérdést a Szovjetunió vetette fel, és az arab fél különböző módon, de támo­gatta, a nemzetközi közvé­szlovák párt- és állami ve­zetők, élükön Gustáv Húsúk­kal, megkoszorúzták a Vörös Hadsereg hősi halottainak sírját, majd koszorúkat he­lyeztek el az ismeretlen ka­tona sírjánál, a Zsizskov-he­gyen. # Budapest (MTI) Dr. Václav Moravec, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság budapesti nagykö­vete a csehszlovák nemzeti ünnep, Csehszlovákiának a szovjet hadsereg által való felszabadítása 31. évforduló­ja alkalmából csütörtökön fogadást adott a nagykövet­ségen. A fogadáson részt vett Övári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára, Győri Imre, a Köz­ponti Bizottság titkára, dr. Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Ha­vasi Ferenc, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, dr. Po­linszky Károly oktatási mi­niszter, Rödönyi Károly köz­lekedés- és postaügyi mi­niszter, Marjai József kül­ügyminisztériumi . államtit­kár, s a politikai, a gazdasá­gi, a kulturális és a társa­dalmi élet sok más vezető személyisége. Jelen volt a fogadáson a budapesti diplo­máciai képviseletek sok vezetője és tagja is. A győzelem napja és a fel­szabadulási évforduló alkal mából dr. Václav Moravec nagykövettel az élen a Cseh­szlovák Szocialista Köztár­saság budapesti nagykövet­ségének tagjai csütörtökön megkoszorúzták a Szabadság téri szovjet hősi emlékmü­vet. A koszorúzásnál jelen volt Farkas Mihály ezredes, a budapesti helyőrség pa­rancsnoka, a Külügyminisz­térium-képviselői, valamint V. J. Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. # Washington (MTI) Dr. Szekér Gyula, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­se, aki hivatalos látogatáson tartózkodik az EgyesüLt Ál­lamokban, szerdán Washing­tonban megbeszélést folyta­tott Elliot Richurdson keres­kedelmi miniszterrel. Áttekintették a két ország gazdasági kapcsolatainak helyzetét, a fejlesztésükben eddig elért eredményeket. Megelégedéssel állapították meg, hogy a két ország áru­csere-forgalma — a fennálló nehézségek ellenére — az elmúlt években dinamikusan fejlődött, volumene azonban még nem érte el a lehetsé­ges szintet. Egyetértettek abban, hogy az Egyesült Allamok része­sedése hazánk külkereske­delmében a jelenleginél szá­mottevően magasabb is le­hetne. Ehhez azonban az amerikai kormányzatnak gyorsabb ütemben kell le­építenie a forgalom növelé­sét még akadályozó ténye­zőket. Megállapították, hogy a magyar kivitel különösen a mezőgazdasági és az élelmi­szeripari termékekben, fő­ként dobozolt sonkában és egyéb húskészítményekben növekedett erőteljesen. Ha­sonlóképpen a Magyaror­szágra irányuló amerikai ki­vitelben jelentős hányadot képviselnek a növényi ere­detű fehérjetakarmányok és a tenyészállatok. Biztató kezdeti sikerek mutatkoznak a gyógyszeripari együttmű- * ködésben, továbbá a köny­nyűipar egyes területein, mint például a cipőiparban. A megbeszélés nyílt, építő légkörben Zajlott le. A tár­gvalttst követően Elliot Ri­chardson ebédet adott dr. Szekér Gyula tiszteletére. A kormány elnökhelyette­se szerdán találkozott az amerikai képviselőház több tagjával is. Kötetlen eszme­cserét folytatott velük a két ország politikai és gazdasági kapcsolatait érintő időszerű kérdésekről. Washingtoni hivatalos tár­gyalásai befejeztével dr. Szekér Gyula több amerikai nagyvállalatot és ipari üze­met látogat meg. Közéleti napló Bt RÓ JÓZSEF NAIROBIBAN DR. ELUTAZOTT FRANZ FISCHER Csütörtökön reeael meséi- Dr" FranZ Fischer' az °szt" csütörtoKön reggel^ megér- rák Szövetségi Kancellári kezelt Nairobiba dr. Bíró József külkereskedelmi mi­niszter, az UNCTAD 4. ülés­szakán részt vevő magyar de. Hivatal sajtófőnöke dr. Vúr­konyi Péter államtitkárnak, a Minisztertanács Tájékoz­tatási Hivatala elnökének AfAA meghívására május 3-án Ma csütörtökön, a konferencia evarorszáBra látogatott Dr mS?átnö^VaL.^k Rreaz Fis c h ert a kfl kozo tt a ^vrietóvé a lz^ aHsta or" magyar sa^tó több vezptöje­i szocialista or- ve, Budaposli tartózkodása szagok javaslatara - Nyer- ^ £ 1 d 6t Aczél ges Jánost, a -agyarakor- György; a Minisztertanacs elnökhelyettese es Marjai Jó­zsef külügyminisztériumi ál­lamtitkár. Dr. Franz Fischer csütörtökön este elutazott hazánkból. A ROMÁN KP ÉVFORDULÓJA A Román Kommunista BÁTYAI JENŐ: Lanok a szegedi l lud omán i ss technikatörténetből m mány különmegbizottját vá­lasztották meg. ALGÉRIAI KÜLDÖTTSÉG BUDAPESTEN Mohamed Tayebt Larbi algériai mezőgazdasági és földreformügyi miniszter, a Forradalmi Tanács tagja Párt megalakulásának 55. vezetésével csütörtökön kül- évfordulója alkalmából csü­döttség érkezett hazánkba, törtökön sajtótájékoztatót Fogadására a Nyugati pálya- tartottak a Román Szocia­udvaron megjelent dr. Ro- lista Köztársaság budapesti mány Pál mezőgazdasági és nagykövetségén. Ioan Cotot élelmezésügyi miniszter. A nagykövet ismertette a Ro­lútogalás célja a két ország mán Kommunista Párt tevé­mezőgazdasága és élelmiszer- kenységét, Románia gazda­ipara közötti gazdasági és sági, társadalmi, politikai műszaki-tudományos együtt- fejlődését, szocialista építé­múködés fejlesztése. sének programját. 77. Közel száz éve, hogy ország és világ megren­dült Szeged katasztrófáján. 1879. március 12-én, szerdán, éjfél után, a 98. számú vasúti őrházon belül a töltésen épített nyúlgát 25 öl hosszúság­ban beszakadt, és a nagy tömegű vízrengeteg a városra zúdult. A város puszutlásáról Mikszáth Kálmán így írt: Mint a kígyó, sziszegve, mászva jött az óriási áradat, elfoglalva a völ­gyezeteket, aztán a dombokat... Egy tenger, mely néhány pillanat alatt megsokszorozta ma­gát dagadásában, mely lopva jött, mint az orgyil­kos és sebesebben, mint az aggodalom. És egy­szerre jött minden ponton. Nem lehetett előle kitérni sehol... A hajnal nem találta meg töb­bé Szegedet. Csak a romjait, amint azok aprán­kint egy piszkos tenger iszapjává válnak. A haj­nal egy rettenetes drámáról vette le a sötét ta­karót. Irtóztató volt e meztelen kép. A szél még mostsem szűnt meg. Daenioni szilajsággal vag­dalta a tenger pofájához az égö gyufagyár iisz­keit. Tűz fönn, viz lent..." Az elöntött városrészeken volt 4103 házból csupán 86 maradt lakható. A keletkezett kár kö­zel 11 millió forint, akkori értékben kifejezve. A bajba jutott városnak hamarosan segítői tá­madtak a határokon belül, s azokon túl is. Tisza Lajos királyi biztos vezetésével megindult Sze­ged újjáépítése, s ennek műszaki vezetésével a városrendezés akkori legjobb hazai szaktekinté­lyét, Lechner Lajost bízták meg. A szorgalmas munka, amelynek irányításán éjt nappallá téve dolgozott, három év alatt meghozta eredményét: a szerény provinciális településből korszerű város jött létre. Lechner Lajos 46 éves volt, amikor Szegedre érkezett. Budán született, 1833. február 8-án. Édesapja az ottani Baudirectic hivatalnoka volt. Középiskolai tanulmányait Budán és Pesten vé­gezte, majd félbeszakítva azokat, 1849-ben a sza­badságharcosok sorába lépett, részt vett Buda ostromában, és a visszavonulókkal egészeri Vilá­gosig kitartott, A szabadságharc leverése után egy ideig bankban dolgozott, majd beiratkozott a műegyetemre. Amérnöki oklevél megszerzése után a Baudirectic szolgálatába lépett, ahol olyan kiváló mesterektől tanulta meg a gyakorla­ti munkát, mint Reltter Ferenc és Mihalik János. Ezt követően öt évig dolgozott a Felső-Bodrog szabályozásún. Szakmai felkészültségében tanú­sított eredményei és vasszorgalma folytán, kül­földi tanulmányútra küldték, és bejárta csaknem egész Európát. Tanulmányozta a modern város­építkezést, különösen sokat időzve Párizsban, ahol a körutas és a sugárutas városrendezés ra­gadta meg figyelmét. Hazatérte után részt vett a főváros rendezésé­re kiírt nemzetközi pályázaton, amelyen tíz ver­senytársát megelőzve, ő nyerte a tízezer forintos első díjat. Az 1873-ban, a főváros végleges csa­tornázására kiírt pályázaton is megnyerte az el­ső díjat, és a tényleges csatornázás később az ő alapelgondolásai szerint valósult meg. Terveit kö­vetve építették ki a Nagykörutat és a Sugárutat (rpa Népköztársaság útja). E nagyszerű alkotásokon túl, munkásságának legmarandóbb értéke az elpusztult Szeged újjá­építési terve. A külön bizottsággal 1879. júniu­sában érkezett a városba, és októberre már kész terveket mutatott be, amelyekben bölcs előrelá­tással évtizedekre előre számolt a város fejlődé­sével. Az elfogadott és megvalósított terv hat részfeladat megoldására épült. Kidolgozta a vá­ros területének a későbbi árvizekkel szembeni védelmét. A várost kör- és sugárutakra építette. Megalkotta azokat a változtatásokat, amelyek a kereskedelem, a közlekedés és a forgalom érde­kében valósultak meg. Megadta a szükséges egészségügyi építkezések és intézkedések sor­rendjét. Részletesen kidolgozta a középületek és a közterek kialakításának rendjét, és mindezek mellett nem feledkezett meg a korabeli esztéti­kai követelmények betartásáról sem. Lechner Lajos terve alapján született meg az 1880. évi XVII. törvénycikk, amely a város újjáépítéséről és az erre szükséges pénzeszközök viseléséről in­tézkedett. E törvény a következő középítkezések és munkálatok kivitelezését rendelte el: a tiszai rakpart, az állandó tiszai híd, két körút, négy nagy sugárút, három kis sugárút, közterek, lak­tanya a Mars (ma Marx) téren, két falazott fő­csatorna, a vár lebontása és az újjáépítéshez szükséges kisajátítások elvégzése. Az újjáépítés munkája városszerte egyszerre Indult meg, és Lechner Lajos azontúl, hogy egész tudását beleadta az újjáépítési tervbe, a kivitelezés során állandóan részt vett az épít­kezések iránvftásaban. A rekonstrukciós építke­zésekben egész sor kiváló szakember vett részt. A legnevesebbek: Feketeházy János, Wein Aurél, Bachó Győző, Meixner Károly, Wagner Gyula, Halmai Andor. Lechner Ödön és Pártos Gyula, akik egy-egv énítmény tervezésével járultak hoz­zá Lechner Lajos munkájához. A rekonstrukció­ra — bár Lechner Lajos tervet nem valósították meg teljesen — közel 33 millió forintot fordí­tottak, és ezt az összeget talán az a tény szem­lélteti legjobban, hogy az árvíz után fennmaradt értéket csupán 5,5 millió forintban határozták meg (Folytatjuk..)

Next

/
Oldalképek
Tartalom